Részvény, kereskedés

Mi történt a gazdaságban, részvénypiacokon? 04-15 [Előadás]

Az előadásunkban összefoglaljuk, hogy mi történt a héten a gazdaságban, a tőkepiacokon. USA: Márciusi munkaerőpiac: Foglalkoztatottság +303 ezer várt 212 ezer helyett Munkanélküliségi ráta 3,8% Bérnövekedés 4,1% y/y Job openings Inflációs adatok: CPI m/m 0,4% (0,3%) CPI y/y 3,5% (3,4%) Termelői árindex Csökkenő várakozások a kamatvágással kapcsolatban Elindult a gyorsjelentési szezon: JPM várakozásokkal összhangban, de alacsonyabb éves eredmény előrejelzés Wells Fargo várt feletti eredmény Citi: várt feletti eredmény BlackRock kedvező számok, várt feletti Fed GDPNow Fed mennyiségi szigorítás Stagnáló M2 Növekvő kötvénypiaci hozamok Fed jegyzőkönyv: aggodalmak a tartósan magas inflációval kapcsolatban, de egyes ágazatokban vannak pozitív fejlemények Mérséklődő optimizmus, befektetői...

Ezek a befektetési módszerek már 150 éve működnek?

A tőzsdei kereskedők, részvénypiaci befektetők gyakran futnak bele abba a problémába, hogy a múltbeli adatokon visszatesztelt, megfigyelt összefüggések a jövőben rosszabb eredményt hoznak. Ennek a problémának számos oka van, kezdve azzal, hogy a múltbeli adatokat önkényesen manipuláljuk, például kizárunk bizonyos időszakot/terméket a vizsgálatból, de előfordulhat az is, hogy a stratégia paramétereit úgy változtatjuk, hogy csak a vizsgált szűkebb időszakon ad jó eredményt, máskor, más adatokon már nem. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy léteznek olyan összefüggések, melyek már 150 évvel ezelőtt is eredményesek voltak a részvénypiacon. Ezekről fogunk beszélni cikkünkben. Témáink: Miért nem működnek a múltbeli adatokon kifejlesztett stratégiák? Léteznek olyan összefüggések, melyek...

A tőzsdehírekben szereplő részvények alulteljesítenek?

Tőzsdei hírekben, újságokban, gazdasági portálokon jellemzően találunk egy listát, melyben a napi nyertes, vesztes részvényeknek kerülnek felsorolásra. Nagyon sok befektető ezekből a listákból merít ötletet, és keres befektetési célpontot, azonban ahogy az alábbiakban megbeszéljük, ennek a népszerűségnek ára van, és nagy átlagban nem az történik ezekkel a részvényekkel, amire egyébként első nekifutásra számítunk. Témáink: A népszerűségnek ára van A napi nyertes, vesztes részvények közzététele Mi történik, ha egy részvény bekerül a tőzsdehírek közé? Nyertesek/vesztesek közzétételén alapuló stratégia A népszerűségnek ára van Számos olyan esetet említhetünk meg, melyek azt mutatják, hogy a népszerűség nem feltétlenül jár együtt a magas jövőbeni hozammal, még akkor sem, ha logikusnak tűnik,...

Earnings momentum: Alulértékelt, olcsó részvények keresése

Befektetők, tőzsdei kereskedők általában az alulértékelt, olcsó részvényeket preferálják, keresik. Ebben lehet segítségére a befektetőnek az ún. earnings momentum jelenség a tőzsdéken. Megnézzük, hogy milyen tőkepiaci anomália kapcsolódik ehhez a jelenséghez, és szó lesz arról is, hogy milyen eredményei voltak az elmúlt évtizedekben az earnings momentum stratégiáknak a tőzsdén. Témáink: Hogyan keressük meg az olcsó részvényeket? Mit jelent az earnings momentum? Miért lesz olcsó a részvény, ha növekszik a nyereség? A nyereség mellett a bevétel alapján is kereshetők olcsó részvények Ármomentum, nyereség-momentum, bevétel-momentum eredmények A nyereség-momentum sem működik medvepiacokon? Hogyan keressük meg az olcsó, alulértékelt részvényeket? Érdekes megfigyeléseket tehetünk a befektetők...

Államadósság és a tőzsdei hozamok: Van összefüggés?

Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy az államadósság változása hatással van-e a jövőbeni tőzsdei hozamokra, hiszen a növekvő államadósság jellemző oka az állami költekezés, melynek célja különböző beruházásokra megvalósítása, vagy épp az életszínvonal szinten tartása. Ezeknek a folyamatoknak pedig a tőzsdei társaságok is a haszonélvezői. Az alábbiakban megvizsgáljuk 1926-2020 között az Egyesült Államok államadósságának változását és a változásokat követő időszakok tőzsdei hozamait. A fentieken túl 1970-2018 között áttekintjük az államadósság és a tőzsdék jövőbeni hozama közötti kapcsolatot további 19 országot megvizsgálva. Témáink: Az adósság jó vagy rossz? Az államadósság és a tőzsdék jövőben hozama Államadósság és a tőzsdék jövőbeni hozama 1926-2020 között A korrelációs...

A közepes fejlettség/jövedelem csapdája Magyarországon

Cikkünkben a közepes fejlettség/jövedelem csapdájának jelenségével ismerkedünk meg, kitérve arra, hogy Magyarország esetében milyen veszélye van a folyamatnak. Témáink: Mit jelent a közepes fejlettség/jövedelem csapda? A közepes fejlettség csapdájának elméleti háttere Hogyan lehet kikerülni a közepes fejlettség csapdájából? A közepes fejlettség csapdája a valóságban Hogyan kerülhető el a közepes fejlettség csapdája? Mit jelent a közepes fejlettség/jövedelem csapda? A közepes jövedelem csapda arra a jelenségre utal, amikor országok az alacsony jövedelem szintről eljutnak a közepes jövedelem szintjére, majd elveszítik gazdasági dinamizmusukat, lassul, stagnál az egy főre jutó GDP és nem tudnak átlépni a magas jövedelmű országok csoportjába. A közepes fejlettség csapdája hasonló koncepciót...

Van összefüggés a kibocsátási rés és a részvénypiaci hozamok között

Cikkünkben a kibocsátási rés (output gap) és a részvénypiac jövőbeni hozama közötti kapcsolatot feltáró tanulmányok részleteit beszéljük meg. A témával kapcsolatos új vizsgálat arra mutatott rá, hogy ellentétben számos korábbi előrejelző eszközzel, a kibocsátási gap hatékonyságát nem rontotta az elmúlt években alkalmazott nem hagyományos monetáris politika. Témáink: Mi az az output gap, kibocsátási rés? A kibocsátási rés és a részvénypiac kapcsolata Mi az az output gap, kibocsátási rés? A kibocsátási rés (output gap) egy makrogazdasági mutató, amely a gazdaság tényleges kibocsátása és potenciális kibocsátása közti különbséget méri. A potenciális kibocsátás az a maximális mennyiségű árucikk és szolgáltatás, amelyet egy gazdaság ki tud termelni, amikor a leghatékonyabban, azaz teljes...

Mi történt a gazdaságban, részvénypiacokon? 04-02 [Előadás]

Az előadásunkban összefoglaljuk, hogy mi történt a héten a gazdaságban, a tőkepiacokon. USA: új lakások értékesítési adatai (február) Case Shiller lakásárindex 60 napos (6,6% y/y) Függőben levő lakásértékesítés (+1,6% m/m, -7,01% y/y) CB fogyasztói bizalom Q4 GDP (final) 3,2% helyett 3,4% Initial claims Core PCE infláció Christopher Waller FOMC tag beszéde Kamatvárakozások Termelékenység Indul a gyorsjelentési szezon (3,6% y/y) Részvénypiaci folyamatok Egyenlő vs. kapitalizáció szerinti súlyozás Szektorok mutatói GDP trendek, eladósodottság kérdése Real-estate banki problémák Továbbiak: Egy főre jutó GDP 2023 TTF gáz, olajárak Hazai: ismét nővekednek a reálbérek betéti kamatsapka, kkv-hitelek kamatstopja megszűnik, április 1. lakossági jelzáloghitelk akamatstoppja változatlanul érvényes...

Short-term reversal effect: Mit jelent? Milyen stratégiák épülnek rá?

A cikkünkben egy újabb piaci, tőzsdei anomáliát, összefüggést beszélünk meg, mely ellentmond a hatékony piacok elméletének, mely szerint az árak véletlenszerűen alakulnak. Ugyanis rövid távon a normálistól eltérő hozamokat figyelhetünk meg a részvények árfolyamában kialakuló rövid távú fordulatok miatt. Ez tulajdonképpen a short term reversal effect, melyről bővebben beszélünk az alábbiakban. Megnézzük, mit mutatnak a múltbeli adatokon végzett kutatások, mekkora a többlethozam, és szó lesz arról is, hogyan lehetséges a fenti tőzsdei anomáliát a kereskedésben kihasználni. A következő témákat tárgyaljuk: Mit jelent a short term reversal anomaly? Hogyan működik a tőzsdén a short term reversal anomaly? Milyen logikus magyarázata lehet ennek a tőzsdei anomáliának? Mi a probléma a short term...

Tulipánmánia, krach, azaz a tulipánláz története

A holland tulipánmániát gyakran nevezik az első modern kori lufinak, buboréknak. Egyes vélemények szerint pedig minden idők legnagyobb árbuboréka zajlott le a tulipánláz időszakában. Cikkünkben áttekintjük a tulipánmánia főbb állomásait, szó lesz arról, hogy milyen mértékű árfolyam-emelkedésre került sor, mi okozta a buborék kipukkadását. A témával összefüggésben megjelenő újabb vizsgálat részletesen bemutatta, hogy miért alakulhatott ki a tulipánmánia, és arra is rámutattak a szerzők, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben befektetők szűk körét érintette a tulipánmánia. Cikkünkben az újonnan megjelent tanulmány adatai is feldolgozzuk. Témáink: Tulipán mánia kialakulása az 1630-as években Tényleg egy ház árával volt egyenértékű egyetlen tulipánhagyma? Mi vezetett a tulipánkrachhoz?...

A gyorsjelentések tartalmi elemei és az alacsony jövőbeni hozam

A gyorsjelentések tartalma, tartalmának változása összefüggésbe hozható a társaság részvényeinek jövőbeni hozamával. A témát most egy új vizsgálat egészíti ki. Ennek részleteiről szól írásunk. Témáink: A gyorsjelentésekben levő többletinformáció A vezetői jelentés és az alacsonyabb hozam A gyorsjelentésekben levő többletinformáció A gyorsjelentések többletinformációt hordoznak. Erre már évtizedekkel korábban rámutattak kutatások a PEAD-hatás vizsgálata során, melyre különböző stratégiák is épülnek ( részletek itt ). A fentiek mellett megfigyelhető az is, hogy a tőzsdei társaságok vezetői különböző módszereket alkalmaznak a befektetők megtévesztésére, az eredmények „szépítésére”. Ezek közé tartoznak az eredményt megszépítő technikák , a mérleg felfújása , de a befektetői eseményeket is...

Szisztematikus vagy diszkrecionális tőzsdestratégiák a jobbak?

Cikkünkben a szisztematikus és a diszkrecionális tőzsdestratégiák, befektetési módszerek előnyeit, hátrányait tekintjük át. Témáink: Tőzsdestratégiák alapjai Mit jelent a diszkrecionális kereskedés, stratégia? Mit érdemes tudni a szisztematikus tőzsdestratégiákról? Melyik a jobb? Diszkrecionális vagy szisztematikus stratégia? Quantopian, 888 szisztematikus stratégia visszatesztelése Vizsgálatok a szisztematikus és diszkrecionális stratégiákkal kapcsolatban Szisztematikus és diszkrecionális hedge fundok teljesítménye Tőzsdestratégiák alapjai A tőzsdei kereskedők, részvénypiaci befektetők körében megfigyelhető, hogy többségük valamilyen szabályrendszer, kereskedési stratégia alapján végzi a tevékenységét. Bár a kezdő kereskedők hajlamosak arra, hogy tippek, megérzések, elemzői, szakértői...

Piotroski F-Score tőzsdestratégia szabályai, eredményei

A Piotroski F-Score egy értékalapú stratégia, mely objektív szabályainak köszönhetően egyszerűen kiszűrhetővé teszi az értékalapú részvényeket. Elsődlegesen az ún. value-trap problémát próbálja kiküszöbölni, azaz az értékalapon olcsó részvények között ott vannak a zsugorodó, csődbe menő társaságok. Az F-Score módszert a Chicagói Egyetem professzora, Joseph Piotroski dolgozta ki még a 2000-es években. A módszer felülteljesíti az amerikai tőzsdeindexet, bár az utóbbi években csökkent a felülteljesítés mértéke. Cikkünkben megbeszéljük a stratégia szabályait, szűrőprogramokat is bemutatok, melyekben megtaláljuk a Piotroski F-Score alapján megfelelő részvényeket. Szó lesz a stratégia mögötti kutatási anyagokról, visszatesztelésekről. Témáink: Az értékalapú befektetés legnagyobb problémája Mit...

A GDP manipulációja a nem demokratikus országokban

A GDP az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató, mellyel egy ország gazdasági teljesítménye jellemezhető. Ezzel együtt azonban az adatok manipulálhatók is. Erre mutatott rá egy a témában megjelent tanulmány, mely 2002-2021 közötti adatokon becsülte meg, mely országok, milyen mértékben manipulálták GDP-t. A vizsgálat érdekessége, hogy műholdképek alapján, éjszakai fénymérés segítségével állapította meg a valós és a hivatalos GDP közötti különbséget. Témáink: Mennyire bízhatunk meg a GDP adatokban? Elsősorban a nem demokratikus országok manipulálják a GDP-t Mennyire bízhatunk meg a GDP adatokban? A GDP az egyik legfontosabb gazdasági adat. Segítségével egy ország gazdasági teljesítményét ítéljük meg, gyakorlatilag egyetlen mérőszámmal. Sokan befektetői döntéseket kötnek hozzá (bár a...

Mi történt a gazdaságban, részvénypiacokon? 03-22 [Előadás]

Az előadásunkban összefoglaljuk, hogy mi történt a héten a gazdaságban, a tőkepiacokon. USA: Headline infláció +3,2% y/y Csökkenő PCE infláció Kiskereskedelmi forgalom Michigan fogyasztói bizalom (76,5) Fed kamatdöntés: Változatlan kamat 5,25%-5,5% sáv 5,3% a banki tartalékra Primary credit rate 5,5% Decemberi medián 4,625%, márciusi 5,375%, 7 tag emelte várakozását. Januártól új retorika, vélhetően a médiában megjelenő "kamatvágás vége" sztorik, újabban QT vége sztorik miatt QT folytatódik 95 milliárd dollár havonta. 2022 július óta 14300 milliárd dollár leépítés A pénzügyi rendszer stressz-szintje alacsony USA demográfiai változások HPBA magas Továbbiak: SNB váratlan kamatvágása (1,75% - 1,5%) BOE változatlan kamat RMB 2,5% , változatlan kamat, QE BOJ: kamatemelés (-0,1% - 0,0%), 2007...
Feliratkozás Részvény, kereskedés csatornájára