Tőzsdehírek: Érdemes-e figyelni a híreket kereskedőként, befektetőként?

A pénzügyi piacokon a hírek feldolgozása és az ezekre adott reakció mindig is központi kérdés volt a befektetők számára. Különösen érdekes az a jelenség, amikor a tőzsdei nyitvatartási időn kívül érkező hírek már a következő napi nyitóárakban megjelennek. Írásunkban áttekintjük, hogyan hatnak a hírek a piacokra, és miként befolyásolja a befektetői hangulat ezek feldolgozását. Témáink:

• A tőzsdehírek 3 fő problémája
• Egyszer bejön, máskor nem? Mi az oka ennek?
• A hírek nagy részének olvasása csak időpazarlás?
• A tőzsdehírek és a következő napi nyitóárak kapcsolata

A tőzsdehírek 3 fő problémája

A journalisztika (újságírás tudománya) egyik legismertebb alakja Robert McChesney professzor szerint alapvetően három probléma van a ma az újságírással. Az első, hogy a gazdasági média minden forrást hitelesnek tekint, és nem kérdőjelezi meg az adatok hitelességét. Például a nagybankok alapkezelői által közzétett információt, a szakértők adatait, előrejelzéseit, a különböző elemzésekben leírtakat a média gyakorlatilag szó szerint megismétli, feltételezve, hogy a közzétett adatok pontosak és igazak. Az újságíróknak természetesen az a dolga, hogy az adatokat tényszerűen közzé tegyék, azonban a pénzügyek területén az adatok, előrejelzések sokszor nem pontosak (clocklike), inkább ködösek (cloudlike). Ennek pedig az az eredménye, hogy az olvasóhoz olyan információk jutnak el, melyek nem pontosak, és nem is szabadna felhasználnia a befektetési döntéseihez. Egész más a helyzet, ha egy politikai, bulvár, tudományos információról derül ki, hogy nem igaz, tévedés, hiszen ezek miatt vélhetően nem keletkezik anyagi veszteségünk. De a téves tőzsdehírek hatására hozott döntések eredménye a pénzügyi veszteség lesz. A második problémája az újságírásnak Robert McChesney szerint, hogy az hírekben csalit használnak arra, hogy igazolják a történetet. A csali célja, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését. McChesney néhány példát is bemutat, melyek a Time magazin címlapján tűntek fel:

• March 8, 1982: “Interest Rate Anguish. Kissinger Part 2. The Watergate Disaster.”
• March 5, 1984: “That Monster DEFICIT. America’s Economic Black Hole.”
• December 3, 1984: “America’s Banks. Awash in Troubles.”
• November2,1987:“THE CRASH. After a Wild Week on Wall Street, the World is Different.”

A gazdasági média sokkal jobban belefolyik azokba az ügyekben, amikor negatív dolog történik a piacon. A csali tehát jellemzően egy negatív dolog, például gyötrelem (anguish), katasztrófa (disaster), óriási hiány (monster deficit), baj (toruble), összeomlás (the crash). Ugyanakkor nagyon ritka az, hogy a címekben a pozitív dolgokat emelik ki, és helyette inkább szenzációhajhász csalikat használnak. A csali után elérkezünk a harmadik problémához, azaz a hirdetői igényeknek meg kell felelni. Tehát a csali azt a célt szolgálja, hogy felkeltse az olvasó figyelmét, hogy elég időt foglalkozzon a problémával, így megismerheti a hirdető megoldásait. Azaz a tőzsdehíreket gyártó gazdasági médiának a hirdetők érdekeit is figyelembe kell venni.

A negatív hírek dominanciája, a negatív csalik alkalmazása, és a hirdetők igényeinek figyelembevétele oda vezet, hogy olyan tartalmakat olvasunk, melyek kőkemény PR-anyagok, és melyek jelentős részét marketing szakemberek beleszólásával készítettek el. A negatív hírekből fakadó félelem pedig megakadályozza, hogy úgy fektesd be a pénzed, ahogy optimális lenne (hosszú távon, szélesen diverzifikált részvényportfólióba), sőt az is előfordul, hogy a pánik miatt nem tudod követni az eredeti tervedet, és eladod a részvényeid.

A befektetőknek érdemes tisztában lenni azzal, hogy a külföldi gazdasági médiát néhány nagyobb cég uralja. Látni kell azt is, hogy a legtöbb külföldi gazdasági információ ezeken keresztül jut el a magyar médiában, gyakran a külföldi cikkek egyes részleteinek fordítása adja a híreket itthon. Ezek a külföldi konglomerátumok tehát alapvetően meghatározzák azt, hogyan működik a gazdasági média, milyen információkhoz jutnak a befektetők. Ezek közül az AT&T, Vivendi, Universal, Disney, General Electric, AOL Time Warner, Viacom, Sony tekinthető a legnagyobbnak. De a híreken túl a könyvkiadás, a tévé csatornák (USA) jelentős része is a fenti cégekhez köthetők. .

Egyszer bejön, máskor nem? Mi az oka ennek?

Kezdő tőzsdei kereskedők általában meglepődnek, ha megfigyelik a hírek és a piac közötti kapcsolatot. Ugyanis azt tapasztalhatjuk, hogy egyes esetekben a jó, pozitív hírekre a következő napon emelkedéssel reagál a piac (például egy társaság gyorsjelentése esetén). Máskor pedig hasonló pozitív hírt esés követ. Ilyenkor végül mindig vannak magyarázatok az esésre, például „bár jó számokat közölt ABC társaság, de a költségek a vártnál jobban növekedtek”. De látni kell azt is ezeknél a magyarázatoknál, hogy mindig utólag készülnek, utólag írják az események után, és egyáltalán nem biztos, hogy az esemény okára a legyártott hír jelenti a valódi magyarázatot. Gondoljunk csak arra, hogy ha egy részvény piacán tapasztalt helyzetről megkérdeznek az újságírók egy elemzőt vagy egy szakértőt, akkor soha nem halljuk azt, hogy „nem tudhatjuk, azért esett, mert rossz volt a hangulata a befektetőknek”, hanem az illető talál magyarázatot az esés/emelkedés okára, majd végül ez a narratíva végig megy a vezető gazdasági portálokon, így a befektetők körében elfogadott tény lesz. Nem mondhatja azt az elemző, hogy a hírekre adott reakciók (jó hírek esik/emelkedik a piac) kizárólag a véletlenen múlnak. Pedig az átfogó vizsgálatok alapján ez áll közelebb a valósághoz. Nézzük ennek a részleteit.

Roman Frydman és munkatársai tanulmányukban egy harminc éves időszakon vizsgálták meg a vállalati, fundamentális hírek részvénypiacra gyakorolt hatását. A vizsgálatot kibővítették a piaci hangulat vizsgálatával is. Ehhez a Wall Street Jornal “Abreast of the Market” cím alatt elérhető riportjait használták, és a pozitív/negatív szavak teljes szövegbeli arányaiból állapították meg a napi piaci hangulatot. Részletesebb vizsgálatok az osztalékadatokra és a piaci kamattal kapcsolatos hírekre végeztek. Például az osztalékadatok esetében az logikus várakozás, hogy a növekvő osztalék, nagyobb osztaléknövekedés, a várakozásokat felülmúló osztalékhozam pozitív jelzés, így a részvény piaca pozitívan reagál a hírre. A következő eredményekre jutottak a kutatásban:

• Ha jó hír érkezik az osztalékkal, kamattal kapcsolatban, és a szituáció optimista hangulattal párosul, akkor a megjelenő hírnek valóban van szignifikáns hatása a részvény piacán. A hatás az általános várakozások szerint alakul, azaz pozitív hírre pozitív reakció érkezik.
• Ha negatív hír érkezik az osztalékkal, kamatokkal kapcsolatban, és a befektetői hangulat pesszimista, akkor a megjelenő hírnek a várakozások szerinti, szignifikáns hatása van (negatív hír, negatív piaci reakció).
• Ha a piaci hangulat semleges vagy a hangulat és a hír tartalma ütközik (pozitív hangulat esetén negatív hír érkezik, vagy negatív hangulat esetén pozitív hír), akkor a közzétett hírnek nincs szignifikáns hatása a részvény piacára.

A fentiekből az derül ki, hogy van némi reményünk arra ha, hogy a pozitív hírek, pozitív hangulat esetén a részvény piacán is pozitív hatásokat lássunk. Ugyanakkor ha a pozitív hírek, negatív hangulat alatt érkeznek, akkor ez a hatás nem mutatható ki egyértelműen. Ugyanez igaz a negatív hírekre is. Látható tehát a fentiekből, hogy a hír közzétételekor uralkodó piaci hangulat hatással van arra, hogy a befektetők hogyan dolgozzák fel a hírt, és milyen reakciót adnak rá.

Ha a piaci hangulat hatással van a hírek értelmezésére, piacra gyakorolt hatására, akkor vajon lehetséges-e előrejelezni, hogy a hír megjelenésének pillanatában milyen hangulatban lesznek a piaci szereplők? Erre a kérdésre az első válasz az lehet, hogy nézzük meg a gazdasági aktivitást, ha konjunktúra van, akkor bizonyára pozitív a piacon a hangulat, ha recesszió van, bizonyára negatív a hangulat. Sajnos azonban a fenti kutatás nem talált szoros kapcsolatot a gazdasági aktivitás és a hírekben kifejeződő napi piaci hangulat között. Ennek vélhetően az az oka, hogy a piaci hangulat a hosszú távú trendeken belül hullámzik, azaz számos alkalommal előfordul, hogy pozitív a hangulat a hírek alapján néhány napig egy recesszió közepén is.

Arra is legyünk tekintettel, hogy a fenti vizsgálat nem talált összefüggést a piaci hangulat és a gazdasági helyzet között, azaz nem jelenthető ki az, hogy ha recesszió van, akkor mindig negatív a piaci hangulat, ahogy konjunktúra idején sem mindig pozitív a piaci hangulat. Nincs tehát kimutatható szoros összefüggés a gazdasági helyzet és a piaci hangulat között. A fentieken túl az is a fenti kutatás megállapításai között szerepel, hogy a piaci hangulat ugyan befolyásolja a részvények árát, de nagyon rendszertelenül, azaz van, amikor a piaci hangulat és a részvénypiac között erős a kapcsolat, van amikor gyengébb. További problémát okoz, hogy a tőzsdei kereskedők által használt piaci hangulat indikátorok is heti/havi bontásúak, azaz egy adott nap piaci hangulatát nem árulják el nekünk (ennek ellenére hasznosak lehetnek lásd itt). A híreket író újságírókra tehát nem csak a gazdasági események gyakorolnak hatást, hanem tulajdonképpen bármi: magánéleti hírek, politikai hírek, időjárás stb.

Összegezve a fentieket, azt láthattuk, hogy a piaci hangulat alapvetően befolyásolja a hírek részvénypiacra gyakorolt hatását. A piaci hangulat felmérése nélkül azonban csak a véletlenen múlik, hogy egy részvény ára emelkedni vagy esni fog egy a vállalattal kapcsolatos hírre.

A hírek nagy részének olvasása csak időpazarlás?

Lachana és szerzőtársai (2024) a hagyományos gazdasági média (Wall Street Journal - WSJ) és a közösségi média (Seeking Alpha szerzői és kommentek) hasábjain megjelenő híreket tekintették át 2006-2020 között. A WSJ vélhetően sokak számára ismert portál, rendszeresen fordítanak/idéznek a portfolio.hu, napi.hu hasábjain ebből a lapból. A Seeking Alpha (SA) pedig az egyik legnagyobb befektetői közösségi portál, ahol nemcsak a professzionális befektetők (intézményi befektetők, alapkezelők, számlakezelők) osztják meg gondolataikat, hanem az átlagos tőzsdei kereskedők is. A vizsgálatban hatalmas adatmennyiséget dolgoztak fel, ugyanis csak az SA oldalán több, mint 1 millió cikk jelent meg 2021. márciusáig összesen 17 ezer szerzőtől. A cikkek alatt pedig összesen 24 millió komment található. A WSJ hasonlóan nagy, és meghatározó szereplő a gazdasági médiában. Cikkeiket számos más portál folyamatosan követi, így több millió befektetőhöz eljutnak az írások. A fenti kutatásban feldolgozott adatmennyiségről az alábbi felsorolás adhat képet:

• Seeking Alpha cikkek száma 85 ezer
• Seeking Alpha cikkek alatti kommentek 1,55 millió
• Wall Street Journal cikkek 3800

Könnyen belátható, hogy a fenti adatmennyiséget manuálisan nem lehet feldolgozni, azonban mára már annyit fejlődtek a különböző szövegfeldolgozó algoritmusok, hogy ezekkel egyszerűen értelmezhetők az adatok. Esetünkben ezt azt jelenti, hogy a cikkben és a kommentekben előre meghatározott negatív és pozitív szavakat kerestek, és azok aránya alapján egy hangulatindexet alakítottak ki. Azok a cikkek, melyekben az összes szó arányában sok a pozitív szó pozitív hangulatról árulkodik. Azon cikkek, melyekben az összes szó arányában a negatív szavak vannak többségben negatív hangulatról, pesszimizmusról árulkodnak. Minél nagyobb az aránya tehát a pozitív vagy negatív szavaknak, annál optimistább vagy pesszimistább a cikk. Az alábbi táblázatban kigyűjtöttem a pozitív és negatív szavak arányát.

SA		SA komentek		WSJ
Pozitív	Negatív	Pozitív	Negatív	Pozitív	Negatív
1,817%	3,646%	2,062%	4,077%	1,126%	2,386%

A vizsgálat hangsúlyos része azzal foglalkozik, hogy van-e kimutatható kapcsolat a cikkek hangulata és a következő napi tőzsdei hozamok között. Lehetséges, hogy ha nagyon pozitívak a megjelenő cikkek, akkor a következő napon a tőzsdék emelkednek? Lehetséges-e ennek a fordítottja, azaz negatív hangulat negatív következő napi hozamot eredményez? A kérdés meghatározásához korrelációs vizsgálatot végeztek. A pozitív szavakra végzett kutatás eredményeit az alábbi grafikonon foglaltam össze.

Azt láthatjuk tehát, hogy minél pozitívabbak a cikkek a hírekben és a közösségi médiában, annál nagyobb lesz a következő napi hozam, azaz van statisztikailag szignifikánsan kimutatható korreláció a hírek és a következő napi tőzsdei hozamok között. Azt is látni kell, hogy a korreláció nagyon alacsony, azaz a tőzsdén keletkező hozamnak csak egy kis részére ad magyarázatot a hírekben megjelenő tartalom. Azt is látni kell, hogy 10, 20, 30 napos időtávon gyakorlatilag nulla a korreláció. A negatív szavak hatása hasonló, erről külön grafikont nem készítettem. A vizsgálatban a The New York Times archívumát is elemezték a fentebb részletezett módszerrel, és az alábbi eredmények születtek.

A grafikonon jól látható, hogy a távoli múltban valóban érdemes volt a híreket követni, mert a piaci hangulatot nagyon jól tükrözték és a jövőbeni hozam megállapításában a segítségünkre lehetett. Az 1960-as évektől kezdődően azonban korreláció alig mutatható ki, azaz nagy átlagban a hírek nem jelzik előre a következő időszak várható piacmozgásait. A fentieket úgy összegezhetjük, hogy a Seeking Alpha cikkek és kommentek pontosabban jelzik előre az amerikai részvénypiac következő napi hozamát, mint a Wall Street Journal hírei. A hatás azonban alacsony (1960-as évektől), és egy napos időszakon túl kimutathatatlan.

Látható a fentiekből, hogy az átlagos tőzsdehírek nagy részének olvasása időpazarlás, és nem ad hozzá semmit a kereskedési eredményeinkhez. Bár az átlagos befektetőben az a kép élhet a tőzsdei kereskedőkről, hogy állandóan a híreket figyelik, a kutatások nem támasztják alá ennek az eredményét. Természetesen vannak helyzetek, amikor a hírekre szüksége van a kereskedőknek, főleg az extrém rövid időtávon (daytrade) kereskedőknek. Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy a médiában megjelenő hírek egy sajátos folyamat eredményei, melynek lényege, hogy meghökkentő, eltúlzott címekkel, tartalmakkal lehet sok kattintást szerezni (ebből lesz a bevétel). Ezek a cikkek azonban a kezdő kereskedők számára inkább hátránnyal, mint előnnyel járnak, gondolok itt az olyan problémákra mint:

• Megtévesztő jelzések a hírekben
• Visszatekintési torzítás alapján megállapított téves összefüggések
• "Amikor utoljára ilyen történt" esetek a hírekben..
• Megszólaló elemzők, szakértők is tévedései
• Az elemzők, szakértők, újságírók nem függetlenek
• Clickbait, hatásvadász címek a hírekben, elemzésekben

A tőzsdehírek és a következő napi nyitóárak kapcsolata

Bár korábbi cikkeinkben beszéltünk arról, hogy egy átlagos befektető számára szükségtelen a tőzsdehírek napi szintű követése, mert a gazdasági médiában megjelenő hírek jelentős része a zaj kategóriájába sorolható, és nem ad útmutatást a tőzsdei árak alakulásával kapcsolatban. Ugyanakkor a gazdasági adatok, gyorsjelentések fontos információkat hordoznak, melyet elsődlegesen a piacot rövidebb időtávon követő befektetők/kereskedők tudnak hasznosítani. Ezekről az adatokról több korábbi cikkünkben is beszéltünk, tekintettel arra, hogy több nap alatt épülnek be az árakba.  

A témával kapcsolatos újabb vizsgálatok a fenti képet tovább bővíthetik. Például 2019-ben az Information, Trading, and Volatility.. cím alatti tanulmány szerzői arra a megállapításra jutottak, hogy a releváns hírek megjelenése és a részvények ármozgása között erős párhuzamos mozgás figyelhető meg. A hírekre adott reakciók irányultságát nem vizsgálták, de kimutatták, hogy az overnight (tőzsdék zárva vannak) időszakban megjelenő hírek 49,6 százalékban magyarázatot adnak a piaci volatilitásra. Ha pedig a kereskedési időszakban jelenik meg a hír, akkor a magyarázó erő 12,4 százalékra csökken le.

Számos vizsgálatot találunk a témában, melyek a gyorsjelentésekre fókuszának, tekintettel arra, hogy a gyorsjelentések 95 százaléka a tőzsdék nyitvatartási idején kívül (overnight) kerül publikálásra. Ezekből arra következtethetünk, hogy a következő napi nyitáskor gyorsan árazásra kerül a meglepetéstényező (az elemzők által várt és a tényleges EPS különbsége). Ehhez tegyük hozzá, hogy a tőzsdenyitás első percében mérhetjük a legnagyobb kereskedési forgalmat, a legnagyobb volatilitást és a legnagyobb spreadet (vételi és eladási oldal között). Más vizsgálatok azt is megállapították (Strumpf és Driebusch (2015)), hogy a kereskedési időszak első harminc percére a teljes napi forgalomnak átlagosan a 13 százaléka jut, és ebben az időszakban az átlagosan 84 bázispontos spread a tizedére csökken (8 bázispont) 9:30-tól kezdődően 9:45-re. Látható ezekből az adatokból, hogy a kereskedési időszak első órájában rendkívüli, az átlagostól eltérő folyamatok mutathatók ki, melyek a kereskedők eredményeire nézve kockázatot jelenthetnek (magas volatilitás, magas spread stb.).

A Overnight Reversal and the Asymmetric Reaction to News cím alatti tanulmányban 1996-2020 közötti időszakon végeztek vizsgálatot az 500 legnagyobb amerikai társaság piacán (összesen 1122 társaságot érintett a tanulmány). Az anyag elsődleges célja az volt, hogy tisztázza a tőzsdenyitás előtt megjelenő híreket, azok következő napi árfolyamra gyakorolt hatását. Az alábbi ábra segíthet megérteni az eseményeket. Eszerint a t napra eső tőzsdenyitást vizsgáljuk az előtte levő overnight (market closed jelölés) időszakban megjelenő hírek, és az előző nap (t-1) piaci folyamatai alapján.

A korábbi vizsgálatoktól eltérően nem a volatilitást vizsgálták, hanem az árfolyamra gyakorolt hatást bázispontban kifejezve. Ezek mellett a híreket szétválasztották tartalmuk alapján (BERT segítségével) pozitív és negatív csoportokra. A következő ábra jól összegzi a többtényezős összefüggést. A grafikon x-tengelyén az előző kereskedési nap árváltozása látható. A z-score érték az átlagtól való távolságát fejezi ki a szórásban mérve. Eszerint a z-score érték azt mutatja, hogy az előző nap keletkező hozam milyen mértékben tér el az átlagtól. Értelemszerűen a magas negatív érték azt jelzi, hogy az előző napon a múltbeli átlagon mérve ritkának tekinthető visszaesés történt, azaz negatív a hangulat a piacon. A magas pozitív z-érték egy a múltbeli adatokon ritkán előforduló pozitív hozamú napot jelöl. Ha tehát a nulla ponttól balra haladunk, akkor az előző napon növekvő negatív, jobbra haladva növekvő pozitív hozamot láthattunk. Ennek függvényében olvashatjuk le a pozitív (piros szaggatott), és a negatív hírek (kék szaggatott) árfolyamhatását.

forrás: Overnight Reversal and the Asymmetric..

A fentiek a következőkkel foglalhatók össze:

• Ha nem érkezik hír az overnight időszakban, akkor nem tudunk jelentős hatást kimutatni a következő napi nyitásban (folytonos kék vonal).
• Ha nem érkezik hír, akkor negatív nap után némi korrekció mutatható ki a nyitásban.
• Ha nem érkezik hír, akkor pozitív nap után kismértékű pozitív árhatás mutatható ki.
• Ha az előző napon negatív hangulat volt, akkor a negatív hír hatása tompul, összevetve azzal az esettel, ha előző nap pozitív hangulat volt.
• Ha előző napon a hangulat rendkívül pozitív volt (>2.0 z-score), akkor a pozitív hír hatása kisebb mértékű.
• A negatív és pozitív hírek nem egyforma árhatásokat okoznak. Pozitív hírek árfolyamra gyakorolt hatása nagyobb, ha az előző nap hangulata negatív.
• Az általános eset (z-score = 0) szerint a pozitív hír pozitív árhatást, a negatív hír negatív árhatást vált ki. A hatások mértéke egyforma, irányuk ellentétes.

A következő ábrán már nem az overnight időszakon keletkező hozamot (előző napi zárás és aznapi nyitás között), hanem a következő nap teljes hozamát (aznapi nyitás és aznapi zárás között) vizsgálták.

forrás: Overnight Reversal and the Asymmetric..

A fenti képen jól látható, hogy az előz napi hangulat (x-tengely z-score) itt is hatást gyakorol az eseményekre. Ha negatív vagy pozitív hír érkezik negatív nap után, akkor ezek hatása a teljes kereskedési napon inkább pozitív. Semleges előző napokon (z-score -0,5 és 0,5 között) a pozitív hírek a teljes kereskedési időszakon pozitív hatást gyakoroltak. Továbbá az is kiderül a fenti ábrából, hogy jó hangulatú előző napot (magas z-score érték) követően a negatív, a pozitív hírek (és ha nem érkezik hír) egyaránt negatív hatást gyakorolnak az aznapi hozamokra.

Az anyagban összeraktak egy szemléltető példát. Ebben 7 napos időablakban vizsgálták az árfolyamot, és akkor kaptunk jelzést, ha az előző nap z-score abszolút értéke meghaladta a 0,5 szintet (átlagosnál pozitívabb vagy negatívabb napok lettek kiválasztva). Az alábbi grafikonon 100 dolláros induló tőkével látható a pozitív és negatív hírek hatása az előző napi hangulat függvényében.

forrás: Overnight Reversal and the Asymmetric..

Milyen híreket érdemes figyelni?

Az alábbi ábrák segíthetnek abban, hogy felmérjük, melyek a piacmozgató hírek. Az első képen az elemzői előrejelzések közzétételét követő reakciók figyelhetők meg.

forrás:Overnight Reversal and the Asymmetric..

A gyorsjelentéseket követő reakciók az alábbiak.

A következő képen minden hír hatásai látható, de kivonták az elemzői előrejelzéseket.

Itt pedig minden hír hatása látható, de kivonták a gyorsjelentéseket.

Az alábbiakban röviden felvázolom a szerzők által összerakott mintastratégiát. A szabályok a következők. Vétel:

• ha z-score > 1,5 és az elemzői előrejelzésekben pozitív hír érkezett, vagy
• ha z-score < -1, és pozitív gyorsjelentéssel kapcsolatos hír érkezett

Short:

• ha negatív elemzői előrejelzés érkezett, és z-score < -1,5, vagy
• negatív hír, ha z-score >1

A belépés a nyitáskor történt, a kilépés aznapi záróáron. Nem egyetlen részvényen használták a módszert, hanem portfóliót alakítottak ki, és sajnos kereskedési költségeket nem vettek figyelembe. A gyakori ügyletkötés miatt 20 bázispontos kereskedési költséggel már eltűnik a az alábbi grafikonon látható többlethozam jelentős része. Az alábbi grafikonon kereskedési költségek nélkül láthatjuk a módszer eredményét (zöld görbe a tőzsdeindex). A fentiekben csak nagy vonalakban mutattam be a stratégiát, pontos részletek a hivatkozott anyagban.

forrás: Overnight Reversal and the Asymmetric..

A fentiek jól beilleszthetők az eddigi képbe, azaz az átlagos befektető számára nem sok információt hordoznak a megjelenő hírek, mert rövid távon beépülnek az árakba. A gazdasági adatok korábban tárgyalt beépülése lassabb, ezekre célszerű fókuszálni. Rövid távú kereskedő számára a fenti információk is hasznosak. Bár azt gondolom, hogy azok az olvasóim, akinek van kereskedési tapasztalata, a fentieket olvasva azon a véleményen lehetnek, hogy ezt mind tudjuk és tapasztaljuk a piacon. Ugyanakkor a fenti vizsgálat megerősíti azt, hogy nemcsak egyedi megfigyelésekről, hanem szisztematikus folyamatokról van szó.

Összességében a kutatások arra világítanak rá, hogy a hírek rövid távon valóban képesek mozgatni a piacokat, de hatásuk nagyságát és irányát erősen befolyásolja az aktuális piaci hangulat. A hosszabb távú befektetők számára a hírek többsége zajnak tekinthető, míg a rövid távon kereskedőknek hasznos kapaszkodót nyújthatnak. A befektetőknek ezért érdemes tudatosítaniuk, hogy a hírek követése önmagában ritkán jelent tartós előnyt – sokkal inkább a hangulat és a kontextus számít. A fentiekhez tegyük hozzá, hogy a vizsgálatokban általános tőzsdehírekre fókuszáltak, és ennél szűkebb értelembe vett, gazdasági hírekre fókuszáló vizsgálatok is vannak, melyek eredményei eltérnek a fentiektől. Ezekről a következő cikkben beszéltünk: Gazdasági hírek: Előrejelzik, mi várható a tőzsdén?

---