Aranykereszt/halálkereszt a tőzsdén: Tényleg jelzi az összeomlásokat?

A tőzsdei termékek elemzéseiben sokszor előfordul két fogalom: aranykereszt és halálkereszt.  „Már az arany kereszt is az E.On mellett” vagy „Jöhet a halálkereszt az OTP grafikonján?” - ilyen és hasonló címekkel találkozhatunk. A CNBC az alábbi címmel vezeti be egy ilyen jelzést, azaz az S&P500 indexen épp most formálódik az aranykereszt bikapiaci jelzése, melynek múltbeli jelzései megbízhatók.

De a Bloomberg, és a Yahoo híroldalán is találkozhattunk a hírrel. A híradásokban nagyrészt az kerül kiemelésre, hogy az aranykereszt jelzése gyakorlatilag minden medvepiac végén megérkezett az utóbbi 70 évben.

Mit takar ez a két fogalom? A nevek elég hatásvadászra sikerültek (ezzel a témával is foglalkoztunk: Milyen tőzsdehíreket ne figyeljünk) , de érdemes őket megismerni, hiszen csak így érthetjük meg az elemzéseket. Így a mai téma az aranykereszt (Golden Cross) és a Halálkereszt (Death Cross) jelentése lesz. Az elméleti rész után megnézzük a használhatóságát is. 

Az alábbiakban a tőzsdei kereskedők körében ismert, népszerű halálkereszt jelzését, illetve az ehhez kapcsolódó apokalipszis négy lovasa jelzést beszéljük meg. Azért is aktuális a téma, mert a 2018-as évben nagyrészt oldalazást láthattunk az amerikai tőzsdéken, ez pedig a mozgóátlagok kisimulását eredményezi, így előbb utóbb halálkereszt jelzést kapunk. Mivel ezek a jelzések hírként is jól eladhatók, így számíthatunk rá, hogy a fő gazdasági médiában, tőzsdei portálokon a gazdasági összeomlás, vagy tőzsdei összeomlás vízióját vetítik elénk a halálkereszt jelzése kapcsán. Ez csak akkor lesz számunkra probléma, ha ezekre az információkra alapozva döntünk, például eladjuk a részvényeinket, vagy épp emiatt nyitunk short pozíciót.

Mit jelent az aranykereszt?

Aranykereszt a tőzsdei fogalmak közé tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy hosszabb távú deviza vagy árupiaci kereskedésben nem lehet hasznát venni. Ha legalább egy olyan elemzést olvastunk, amiben az aranykereszt előfordul, akkor már tudjuk, hogy az aranykereszt egy „bullish”, azaz emelkedő piacra, kitörésre jelzés. Az aranykereszt technikai elemzésen alapul: két mozgóátlag figyelembe vételével keresi a jelzést. Akkor kapunk aranykereszt jelzést, ha a rövidebb mozgóátlag alulról felfele töri a hosszabb mozgóátlagot.  Az aranykereszt így – a neve is mutatja – egy kereszteződést figyelő azaz crossover jelzés, ami nem ismeretlen számunkra. Érdemes elolvasni a mozgóátlagokról szóló cikkeket, mert az elvet csak úgy értjük meg, ha az alapokat ismerjük. Az aranykereszt hagyományosan 200 és 50 periódusú matematikai (SMA) mozgóátlagot figyel napos charton. A képen egy aranykeresztet látunk a tőzsdei kereskedésben:

Aranykereszt kialkulása

A hosszú, 200 napos átlag lassan követi az árfolyam mozgásokat. Ha azt a rövidebb, 50 napos mozgóátlag alulról felfele töri, akkor a rövidebb távú átlagos mozgás gyorsabban emelkedik, mint a hosszabb, ami egy emelkedő piacot jelez. Ezek hosszabb távú, azaz a kisebb ingadozást jól kiegyenlítő mozgóátlagok, ami biztosítja, hogy kisebb zaj, pár napos elmozdulások nem zavarják meg a jeleket. Ez a hosszabb periódus szám adja a rendszer gyenge pontját is: viszonylag későn jelez. Az 50 és a 200 napos beállítás azért is javasolt, mert a 20, 50, 100, 200 napos mozgóátlagot sok technika figyeli, így több jelzésrendszer együttes hatása erősebbé teheti a mozgásokat.

Itt is, mint a legtöbb technikai jelzéseknél fontos tényező, hogy a jelet olyan piaci helyzetben kapjuk, amikor nagy a piaci aktivitás, azaz sokan kereskednek. Az aranykereszt jelzés erősebb jel, ha azt kiugró forgalom mellett észleljük. Ennek nagyobb, sokat kereskedett tőzsdei termékeknél nem jelentenek gondot, hiszen azokat sokat elemzik és ha egy aranykereszt alakul ki azt a legtöbb elemző kiemeli. Ilyenkor érdemes figyelni, hiszen sok befektető figyelmét felkelti az ilyen elemzés.

Mit jelent, mit jelez a halálkereszt (Death Cross)?

Az aranykereszt ellenkező irányú, vele technikájában azonos jelzés a tőzsdei kereskedésben a halálkereszt. A halálkeresztnél is az 50 és 200 napos mozgóátlagot figyeljük. Akkor alakul ki a tőzsdén halálkereszt, ha az 50 napos mozgóátlag felülről töri a 200 napos mozgóátlagot. 

Halálkereszt kialakulása

A halálkereszt jelzés pontosan azon az elven működik, mint az aranykereszt, hiszen a 200 napos (lassabban reagáló) mozgóátlagnál gyorsabban esik a rövidebb, azaz 50 napos mozgóátlag. Ez szintén crossover jelzés, amihez a tőzsdei szereplők „bear” piacot, azaz csökkenő piacot párosítanak. 
A halálkereszt tőzsdei alkalmazása során is fontos a volumen, a minél nagyobb forgalom a kialakulásnál. A gyenge forgalmat lényegesen kisebb erejű jelnek tekintik. 

Összefoglalva a halálkereszt és az aranykereszt jelentését:

  • tőzsdei jelzések, de alkalmazható más terméknél is
  • 50 napos és 200 napos mozgóátlag indikátor használnak
  • crossover, azaz kereszteződést figyelnek
  • volument is érdemes figyelni 

Bár a mozgóátlag indikátorok kereszteződése univerzális technika, illetve sokféle beállításnál, idősíkon használhatjuk a jelet, de a halálkereszt illetve aranykereszt megnevezést csak az 50 és 200 napos crossover jeleknél használjuk.  Két tőzsdei megfigyelést érdemes ismerni, ami az aranykereszt és a halálkereszt tőzsdei használatánál hasznos lehet. 

Halálkereszt a tőzsdén:  “four horsemen of the apocalypse” 

Azaz szabad fordításban az Apokalipszis négy lovasa. Ez nem takar mást, mint a négy nagy index NASDAQ, Dow Jones Industrial Average, S&P 500, Russell 2000 egyidejű halálkereszt jelzését. Ha közel egy időben bukik a 200 napos mozgóátlag alá az 50 napos mozgóátlag, akkor nem csak egy szektor, vagy iparág gyengélkedését jelzi, hanem komoly problémát. Gyakorlatilag több száz, ezer egyedi részvényből számolt indexek egyidejű esését kiemelten figyeli a piac, ha ezek esni kezdenek, akkor a piac pánikolhat. Bár külön nem nevesítik, de hasonló eredményre lehet számítani, ha mind a négy index aranykeresztet formál. 

Az aranykereszthez kapcsolódó tőzsdei mondás:  "A rising tide lifts all boats" 

Szabad fordításban: a dagály minden csónakot felemel. Ezt akkor használják jellemzően, ha a S&P 500 egy szabályos aranykeresztet jelez a tőzsdén. Arra utalnak vele, hogy ha az index emelkedő, akkor ez egyedi részvények is emlékednek. Ami egy logikus elgondolás, hiszen az index csak akkor tud szép aranykeresztet alkotni, ha a a részvények is emelkedni kezdenek.  Ezt figyelhetjük más indexnél, hasonló elvek szerint. Bár nem nevesítik külön, de a halálkereszt egy nagy indexen hasonlóan jó indikátor lehet számunkra. Most egy SP500-as indexet vizsgálunk időben visszafelé léptetve:

Arany és halálkereszt az indexen

A kék a 200 napos, a zöld pedig az 50 napos mozgóátlag. Magyarázat az egyes pontokhoz:

1. pont: szép aranykereszt jelzés, itt érdemes volt megvárni az előző csúcsok törését is.
2. pont: halálkereszt jelzés. Itt, aki figyelt az előző aljakra, nem lépett be. Bár a kereszteződési jelzésekhez teszem a számokat, de értelemszerűen az akkor aktuális gyertyát kell figyelni, mint potenciális belépési lehetőséget. Itt pedig az aljak felett volt a kereszteződést kiváltó gyertya, ami trendelméletileg nem kedvező belépő.
3. pont: Ezt a pontot mindenképp érdemes megjegyezni. Az árfolyam a kereszteződéskor az indikátorok alatt van. Bár ez hivatalosan egy aranykereszt, de a mozgóátlagok és az ahhoz kapcsolódó szabályok miatt érdemben nem foglalkozhattunk vele.
4. pont: szintén memorizálandó helyzet. Egy erős, nagy mozgású esés utáni kereszteződés. Bár ez is halálkereszt, de itt is csak óvatosan járjunk el.

Visszafele egy nagyot ugrunk, mert egy folyamatos emelkedést látunk, arany- vagy halálkereszt nélkül. 

Arany és halálkereszt a tőzsdén

Magyarázat a fentiekhez:

1. pont: Ez egy szép aranykeresztes jelzés a tőzsdén, ez indította meg a folyamatos emelkedést. Érdemes saját charton is megnézni az emelkedés hosszát!
2. pont: Ideális aranykereszt jel a tőzsdén. A jelet erősíti, hogy egy háromszög alakzatból lépett ki a piac.
3. pont: Nagyon szép jelzés. Bár kereskedése nehézkes lehetett a nagy mozgások miatt.

A képeken látható, hogy akár az aranykereszt, akár a halálkereszt jól jelzi a piaci mozgásokat, bár kissé későn. Ha a mozgóátlagokról szerzett ismereteinket és a trendelméleti ismereteinket is felhasználjuk, akkor már valóban kedvező eredményt érhetünk el vele.

Mennyire megbízható a halálkereszt?

A halálkereszt jelzésével kapcsolatos általános tájékoztató része szokott lenni, hogy ez az indikátor előrejelezte a 2008-as és a 2001-es gazdasági, illetve tőzsdei összeomlást. Ha visszatekintünk a grafikonon (ahogy majd a lenti képeken megnézzük) látni fogjuk, hogy valóban megtörtént a keresztezés a 2008 és a 2001-es gazdasági, tőzsdei összeomlás előtt. Ez azonban nem jelenti feltétlenül az ok, okozati összefüggést. Illetve ha megvizsgáljuk a múltat, könnyen elkövethetjük az ún. "hindsight bias" hibát, azaz kifejezetten azokat a jelzéseket vesszük figyelembe a múltban, melynek során ténylegesen kialakult a várakozás szerinti trend. Az alábbi képen az S&P500 index árfolyamát látjuk a 2008-2009-es gazdasági, tőzsdei összeomlás idején. A nyíllal jelölt árfolyam magasságában kaptuk meg a halálkereszt jelzést. A kék görbe a 200 napos mozgóátlag, a piros az 50 napos mozgóátlag.

Gazdasági összeomlás, tőzsde összeomlás halálkereszt az S&P500 indexen 1

A 2001-es gazdasági, tőzsdei összeomlás (dot-kom lufi) idején is hasonló halálkereszt jelzést kaptunk.

Gazdasági összeomlás, tőzsde összeomlás halálkereszt az S&P500 indexen 2

Ha csak a fenti jelzéseket vennénk figyelembe, akkor elkövetnénk a hindsight biast, érdemes tehát megnézni az összes keresztezést az elmúlt években. 2016-ban és 2015-ben is volt egy halálkereszt jelzés az S&P500 index grafikonján, de a gazdasági, tőzsdei összeomlás elmaradt. Mivel a mozgóátlagok késve adnak jelzéseket, így gyorsan változó árfolyam esetén sokkal később tudunk belépni. Ne tévesszen meg senkit a mozgóátlag keresztezési árfolyam szintje, ugyanis az árfolyam sokkal lejjebb volt a keresztezés időpontjában (nyilak jelzik).

Gazdasági összeomlás, tőzsde összeomlás halálkereszt az S&P500 indexen 3

2011. augusztusában is halálkereszt jelzést kaptunk, de a tőzsdei, gazdasági összeomlás elmaradt.

Gazdasági összeomlás, tőzsde összeomlás halálkereszt az S&P500 indexen 4

2006-os évben is kaptunk egy halálkereszt jelzést, de ekkor sem alakult ki tőzsdei vagy gazdasági összeomlás.

Gazdasági összeomlás, tőzsde összeomlás halálkereszt az S&P500 indexen 4

Illetve 1998-ban is láthattunk egy halálkereszt jelzést, de jelentős visszaesés, tőzsdei összeomlás itt sem volt.

Gazdasági összeomlás, tőzsde összeomlás halálkereszt az S&P500 indexen 4

A fenti néhány példából is látható, hogy téves jelzések is vannak bőven, az alábbiakban egy táblázatban gyűjtöttük össze az elmúlt 20 év jelzéseit.

Az apokalipszis négy lovasa indikátor

Pontosítsuk a halálkereszt jelzéseit, és vizsgáljuk meg együttesen a négy ismert amerikai indexre vonatkozóan. Ez a bizonyos apokalipszis négy lovasa jelzés, amely elvileg magasabb megbízhatóságú jelzést adhat. Az alábbi táblázat első oszlopában találjuk az S&P500 index grafikonján előforduló halálkereszt jelzések időpontját. Gyakorlatilag az elmúlt 20 évben 10 ilyen jelzést kaptunk. Ebből 2 esetben következett be gazdasági összeomlás, tőzsdei összeomlás. A táblázat további soraiban azt láthatjuk, hogy abban az időpontban, amikor az S&P500 index jelzést adott kaptunk-e jelzést (a jelzést követő hónapban) a másik három (Dow Jones, Nasdaq, Russel 2000) indexen. A + jelzi az adott indexnél azt jelzi, hogy az S&P500 indexel együtt a másik indexnél is jelzést kaptunk egy hónapon belül.

Halálkereszt időpontja (S&P500 indexen)

Dow Jones

Nasdaq Composite

Russel 2000

S&P500 index

2016. január

+

+

+

+

2015. szeptember

+

+

+

+

2011. augusztus

+

+

+

+

2010. július

+

+

+

+

2007. december

+

+

+

+

2006. július

-

+

+

+

2004. augusztus

+

+

+

+

2000. október

+

+

+

+

1998. október

+

+

+

+

1994. április

+

+

+

+

Látható a táblázatból, hogy nagyrészt együtt mozognak az indexek, tehát a jelzések hatékonyságát jelentősen nem javítja ez a módszer.

Miért nem jelezi a gazdasági válságokat a halálkereszt?

Ha egyedi részvényeken, árupiaci termékeken vizsgáljuk meg a halálkereszt jelzéseit, jobb találati arányt tapasztalhatunk. Ugyanis az indexeknek van egy olyan tulajdonsága, hogy gyakran alakul ki oldalazás.Az index kosárban vannak emelkedő részvények, csökkenő részvények, ezek pedig ellensúlyozzák az emelkedést, vagy épp az árfolyam csökkenést, tehát a volatilitása egy indexnek alacsonyabb lesz.  Az oldalazások pedig a mozgóátlag jelzéseit használhatatlanná teszik. Oldalazásban nem működik a mozgóátlagon alapuló jelzés, mivel a két mozgóátlag kisimul, egymást metszik a mozgóátlagok folyamatosan, így téves jelzéseket kapunk. A bejegyzés azzal kezdtük, hogy hamarosan halálkereszt jelzést fogunk kapni, ez azonban nem a gazdasági, tőzsdei összeomlást miatt lesz, hanem azért, mert hónapok óta oldalazást látunk az amerikai indexeken, így elképzelhető, hogy a következő hullámban, amikor a sáv tetejéből az árfolyam a sáv aljára esik, a halálkereszt jelzést megkapjuk.

Miért működött a 2001-es, 2008-as tőzsdei összeomlás idején?

Mivel a gazdasági, tőzsdei összeomlások velejárója a zuhanó árfolyam, így a zuhanó árfolyam oka, következménye, hogy az 50 napos mozgóátlag felülről metszi a 200 napos mozgóátlagot. Látható tehát a fentiekből, hogy bár érdemes a halálkereszt jelzéseire odafigyelnünk, de önmagában ebből a jelzésből ne vonjunk le következtetéseket. Jobban járunk ha trendelméleti szempontokat is megvizsgálunk, például mit látunk az indexek heti grafikonján. A korábbi tőzsdei, gazdasági összeomlások előtt a tőzsdeindexek heti grafikonján látványos fordulatokat láthattunk, például oldalazásból lefelé elinduló árfolyam, vagy alacsonyabb csúcsok kialakulása.

Mozgóátlagok megbízhatóságával kapcsolatos kutatások

A mozgóátlagok a technikai elemzés körébe sorolható indikátorok, és az elmúlt két évtizedben ezen a területen számos kutatást történt. A mozgóátlagokkal kapcsolatosan több tucat kutatás érhető el az interneten, tekintettel arra, hogy egyszerű, lineáris rendszerekről van szó. Ezekről én is beszámoltam korábbi írásainkban, melyeket itt találsz: 29 kutatás összegzése a mozgóátlag tőzsdestratégiákról

A vizsgálatok végkövetkeztetése, hogy nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a mozgóátlagok nem hordoznak többletinformációt, nem jár előnnyel a használatuk. Számos bizonyíték született a technikai elemzéssel kapcsolatban, többségében a mozgóátlagok hatékonyságával kapcsolatban.

Ha egyébként a vizsgálatból kizárjuk az 1988 előttieket, akkor összesen 92 részletes kutatást találunk a technikai elemzés témaköréből, melynek harmada a mozgóátlagokra fókuszál. Az alábbiakban összegeztem ezeknek a kutatásoknak a végkövetkeztetéseit pozitív, vegyes és negatív kategóriák szerint. Értelemszerűen a pozitív eredmény azt jelzi, hogy a kutatás végkövetkeztetése az, hogy a technikai elemzés többlethozamhoz, valamilyen piaci anomáliára utaló jelenségre utal, a negatív eredmények alá pedig azok a kutatások tartoznak, melyek eredménye, végkövetkeztetése, hogy a technikai elemzés (legalábbis a tesztekben vizsgált módszerek) nem hoznak többlethozamot, nem verik meg a vedd meg és tartsd technikát, vagy épp negatív hozam az eredménye.

Kategória

Pozitív

Vegyes

Negatív

Részvénypiac

24

5

12

Devizapiac

25

4

9

Határidős piac

7

1

3

Összes

58

10

24

A táblázat alapján látható, hogy az 1998 utáni 92 kutatás többségének (58) az a végkövetkeztetése, hogy a technikai elemzés egyes módszereinek alkalmazása többlethozamot eredményez. A technikai elemzés hatékonyságát bizonyító/cáfoló tanulmányokról itt beszéltünk:

Ráadásul a legújabb kutatások felvetik annak a lehetőségét, hogy az adaptív, learning stratégiák még hatékonyabbak lehetnek. Ezek lényege, hogy a közelmúltbeli időszakon jól működő paraméterekkel futtatjuk a stratégiát a közeljövőben, majd újra felülvizsgáljuk a megfelelő paramétereket: 12 stratégia, 39.832 kombináció visszatesztelése. Összességében tehát pozitív benyomásunk lehet a mozgóátlagokkal kapcsolatban, ennek ellenére az aranykereszt és halálkereszt jelzések megbízhatósága kérdéses.

Mennyire megbízható az aranykereszt/halálkereszt jelzés?

Jellemzően az aranykereszt, halálkereszt jelzéseket a nagyobb tőzsdeindexeken figyelik a befektetők, és ezen belül is az S&P500 index és a Dow Jones Industrial Average (DJIA) indexnek kitüntetett szerepe van, tekintettel arra, hogy a világ legnagyobb gazdaságának, vállalatainak árfolyamát reprezentáló indexek. Akár manuálisan is visszatekinthetünk a grafikon, és azt tapasztaljuk az S&P500 index grafikonján, hogy az elmúlt 20 évben 10 halálkereszt jelzés jelent meg, melyből 2 esetben következett be összeomlás, erőteljes csökkenő trend. Ez a 20%-os találati arány inkább azt sugallja, hogy vásároljunk, ha megjelenik a halálkereszt.

Könnyen lehet ugyanakkor, hogy a válságokat, nagy összeomlásokat nem jelzi jól a halálkereszt, viszont rövid távon használható jelzésről van szó. A kérdésnek ezt az aspektusát is megvizsgálták egy 1950-2017 közötti időszakra terjedő vizsgálatban. A következő kérdésekre keresték a vizsgálatban a választ:

  • Mi történik a DJIA és az S&P500 index piacán a halálkereszt és az aranykereszt jelzését követő 6 hónapban.
  • Hogyan alakul a maximális visszaesés, a halmozott hozam a jelzések után.

58 halálkereszt, 56 aranykereszt jelzés vizsgálata DJIA indexen

A DJIA index grafikonján 1928-2017 közötti időszakon 58 halálkereszt és 56 aranykereszt jelzést találunk. Az alábbi grafikonon fekete színnel látjuk az 58 halálkereszt átlagos halmozott hozamát a jelzést követő 6 hónapban. Sárga színnel az aranykereszt jelzések átlagos halmozott hozama követhető. A grafikon tehát a fekete görbe a halálkereszt jelzés utáni összes eset átlagát mutatja, a sárga görbe ugyanígy az összes eset átlagát, de aranykereszt jelzésnél.

forrás: cxoadvisory.com

A 126. kereskedési napra (6 hónap) a halálkereszt jelzés után magasabb a hozamunk, mint az aranykereszt jelzés után, azaz ha valaki az elmúlt 100 évben az összes halálkereszt jelzésnél vásárolt (annak ellenére, hogy eladási jelzést kapunk), majd fél év múlva eladott, jobb eredményt ért el, mint az aranykereszt jelzésekkel (vételi jelek). Vegyük azonban azt is figyelembe, hogy az első hónapban valóban megfigyelhető a negatív halmozott hozam a halálkereszt jelzésnél, de ez egyébként az aranykereszt jelzésekre is igaz. Fontos azonban látni, hogy a fentiek egy átlagot mutatnak, amit az összes eset kötésével kapunk. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek veszteséges esetek. Erre vonatkozóan jelzésértékű, hogy

  • fél évvel a jelzés után a halálkereszt jelzések 55%-a járt pozitív hozammal, ugyanez az aranykereszt jelzések 60%-ára volt igaz.
  • Halálkereszt jelzésnél a pozitív esetek átlaghozama 11,5% volt, a negatív esetek -7,9%-os átlaghozamával szemben.
  • Az aranykereszt jelzéseknél a pozitív esetek átlaghozama 9,5% volt, szemben a negatív esetek -8,8%-os átlaghozamával.

A következő grafikon a maximális visszaesés mértékét szemlélteti. Eszerint mind az aranykereszt, mind a halálkereszt jelzést követően láthattunk példákat jelentős részvénypiaci visszaesésre (baloldali estek) és nagyon kevés olyan esetet is találunk, amikor egyáltalán nem volt visszaesés (jobb oldali esetek) a fél éves időszak alatt, de erre is volt példa aranykereszt és halálkereszt után is.  

forrás: cxoadvisory.com

35 aranykereszt és 34 halálkereszt jelzés az S&P500 indexen

Az S&P500 indexen 1950-2017 között 34 halálkereszt és 34 aranykereszt jelzést kaptunk. Itt már az átlagos halmozott hozamban nagyobb különbség tapasztalható, azaz az aranykereszt jelzések lényegesen nagyobb hozammal jártak, de a halálkereszt jelzések fél év utáni átlaghozama továbbra is pozitív.

forrás: cxoadvisory.com

További lényeges adatok:

  • Az S&P500 indexen a halálkereszt jelzések 52%-a járt pozitív hozammal fél év múlva, az aranykereszt jelzések esetében ez az arány 79%.
  • A halálkereszt jelzések utáni pozitív esetek átlaghozama 10,9% volt, szemben a negatív esetek -5,3%-os átlaghozamával.
  • Az aranykereszt jelzések után a pozitív esetek átlaghozama 9,3% volt, szemben a negatív esetek -7,2 százalékos átlaghozamával.

Az alábbi kép pedig arról tanúskodik, hogy itt is előfordultak nagyobb visszaesések (kb. -12%) mind az aranykereszt és a halálkereszt jelzés után is. A negatív visszaeséssel járó esetek száma valamivel kevesebb az aranykereszt (34-ból 7eset) jelzések után, mint a halálkereszt jelzéseket követően (34-ből 15 eset).

forrás: cxoadvisory.com

Mi torzíthatja el a fenti vizsgálatot?

A fenti vizsgálat alapján az a kép körvonalazódhat az olvasóban, hogy a halálkereszt negatív jelzéseit nem lehet komolyan venni. Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy az amerikai részvénypiacon történt a vizsgálat, amelyről tudjuk, hogy az elmúlt 100 évben folyamatosan emelkedett. Mondhatnánk azt is, hogy az utóbbi 100 év egyik legsikeresebb részvénypiacáról van szó. Megfigyelhető múltbeli visszateszteléseken, hogy a mozgóátlagok alkalmazásának előnyét inkább olyan részvénypiacokon élvezhetjük, ahol gyakoribbak a visszaesések, így az eladási jelzések (például halálkereszt) elvághatják a veszteséget.

A fentieken túl, a vizsgálatban fix időpont alapján mértük a nyereséget (fél év), ami szintén torzít a vizsgálaton, hiszen az amerikai részvénypiacról köztudott, hogy minél tovább tartjuk az ügyletet, annál jobb lesz a találati arányunk. Ha megnézed az amerikai részvénypiac elmúlt 100 évét, akkor a véletlenszerűen nyitott pozíciók találati aránya nem 50% volt, hanem:

  • 1 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 56%
  • 2 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 58%
  • 1 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 61%
  • 2 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 64%
  • 3 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 66%
  • 6 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 70%
  • 9 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 72%

Ha ezzel vetjük össze az aranykereszt jelzés 60%-os (DJIA indexen) és 79%-s (S&P500 indexen) találati arányát, akkor egész más következtetést vonunk le az aranykereszt jelzés megbízhatóságáról.

Vizsgálatok aranykereszt/halálkereszt jelzések után

Egy másik vizsgálatban nem fix időponthoz kötötték a jelzéseket, hanem azt nézték, hogy az aranykereszt jelzés után mikor érkezik egy újabb keresztezési jelzés (halálkereszt). A halálkereszt esetében pedig a hozamot a következő jelzésig, azaz az aranykereszt jelig vizsgálták.

Ha így nézzük a vizsgálatot, akkor az S&P500 indexen óriási különbség lesz az aranykereszt és a halálkereszt jelzések átlaghozamában. Ennek oka, hogy az amerikai részvénypiacon hosszú hónapokig tartó emelkedő trendek alakultak ki (nem csak fél évig tartó), így az aranykereszt jelzés után évekig pozícióban maradtunk, mely jelentősen növelte a hozamot.

A fentiek tehát arra világítanak rá, hogy a halálkereszt jelzéseknek nincs akkora jelentősége, és a múltbeli válságok előtt érkező jelzések a mozgóátlagok működésének természetes következményei. Az aranykereszt jelzések már lényegesen hasznosabbak lehetnek, de tartsuk szem előtt, hogy a mozgóátlag rendszereknek számos korlátja van. Ezekről a problémákról a fentebb hivatkozott cikkekben beszéltünk.

 

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link