Cikkünkben megbeszéljük, hogy mit jelent a befektetések és a tőzsde világában a biztonsági menedék, a safe haven és a menedékdeviza kifejezés. Megnézzük, milyen eszközöket tartanak a befektetők biztonsági menedéknek, és azt is, hogy ezek mennyire védték a befektetőket a múltbeli válságok idején. Egy új, 2026-ban megjelent kutatás eredményeit is bemutatjuk, amely több mint húsz év adatai alapján hasonlította össze a fontosabb menedékeszközöket. Mit jelent a biztonsági menedék (safe haven)? A biztonsági menedék (angolul safe haven) olyan befektetési eszköz, amely szélsőséges piaci stressz vagy jelentős részvénypiaci esés idején jellemzően nem mozog együtt a kockázatos eszközökkel, illetve azokkal szemben negatív kapcsolatot mutathat. Fontos megkülönböztetni a biztonsági menedéket a...

A 10 éves amerikai állampapír hozama ismét az 5 százalékos szint közelébe emelkedett. Az elmúlt napokban azt láthattuk, hogy a gazdasági média egyre nagyobb figyelmet szentelt a kötvénypiacon látható folyamatoknak. Például a Reuters egyenesen "5 százalékos kérdésként" foglalkozott azzal, hogy veszélyt jelenthet-e ez a hozamszint a részvénypiacra, míg a Financial Times azt vizsgálta, hogy a magas kötvényhozamok végül megtörhetik-e a részvények eddigi ellenálló képességét. Cikkünkben ezért azt vizsgáljuk meg, hogy valóban létezik-e egy 5 százalék körüli "fájdalomküszöb" az amerikai részvénypiac számára. Több mint hat évtized adatai alapján megnézzük, hogyan teljesített az amerikai részvénypiac különböző hozamszintek mellett, keressük arra a kérdésre a választ, hogy számít-e a hozamemelkedés...

A réz árfolyamát gyakran a világgazdaság egyik korai jelzőjeként emlegetik. Innen ered a "Dr. Copper" elnevezés is. A pénzügyi sajtóban rendszeresen találkozhatunk olyan állításokkal, hogy a réz árának esése figyelmeztetést jelent a gazdaság vagy akár a részvénypiac számára. Elsőre ez teljesen logikusnak tűnik. A réz számos iparág fontos alapanyaga, az építőipartól az elektromos hálózatokon át a gépgyártásig. Ha erős a gazdasági aktivitás, nagyobb lehet a réz iránti kereslet. Ha pedig lassul a gazdaság, a kereslet is visszaeshet. Ráadásul alapanyagról beszélünk, amelyre már a termelési folyamat korai szakaszában szükség van. Emiatt akár előrejelző szerepe is lehet. A kérdés azonban az, hogy ez az intuitív összefüggés a gyakorlatban is működik-e. Ha nagyot esik a réz ára, valóban nagyobb...

Az elmúlt évtizedek gazdasági környezete kedvezett a legnagyobb vállalatoknak, aminek következtében a piaci koncentráció számos iparágban tovább erősödött. Hasonló jelenség figyelhető meg a tőzsdeindexek szintjén is, ahol néhány óriásvállalat adja a teljes piaci kapitalizáció jelentős részét. Ezzel összefüggésben közkeletű vélekedés, hogy a részvénypiac kockázatosabbá válik, ha a kapitalizáció döntő hányada néhány társaság kezében összpontosul. Emellett több vizsgálat arra is rámutat, hogy a rendkívül nagyra növő vállalatok korábbi kiemelkedő tőzsdei teljesítménye nem feltétlenül folytatódik változatlanul. Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körül. Témáink: A legnagyobb társaságok és a jövőbeni hozam Mi történik azokkal a részvényekkel, amelyek bekerülnek az 50 legnagyobb amerikai...

Sok befektető számára teljesen logikusnak tűnik, hogy egy jól működő, nyereséges és pénzügyileg stabil vállalat részvénye egyúttal jó befektetés is. Gondoljunk arra, hogyha egy társaság gyorsan növekszik, magas a jövedelmezősége és stabil a pénzügyi helyzete, miért ne várhatnánk a részvényétől is magas hozamot? A probléma ott kezdődik, hogy a vállalat működési teljesítménye és a részvény jövőbeni hozama két különböző kérdés. Egy kiváló vállalat részvénye lehet túlárazott, miközben egy problémákkal küzdő társaság részvényének árába már nagyon alacsony várakozásokat építettek be. Emiatt régebbi kutatásokban még arra is találunk példát, hogy a pénzügyileg gyengébb vállalatok részvényei teljesítettek jobban. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban jelentősen pontosították ezt a képet. Ma már...

Joel Greenblatt a The Little Book That Beats the Market című könyvében egy meglepően egyszerű részvénykiválasztási módszert mutatott be. A később varázsformulaként, azaz Magic Formula néven ismertté vált stratégia mögött az az elképzelés áll, hogy olyan vállalatokat érdemes keresni, amelyek egyszerre jó minőségűek és kedvező árazásúak. A módszer azért vált ismertté, mert Greenblatt saját számításai szerint az amerikai részvénypiacon 1988 és 2004 között évi 30,8%-os átlagos hozamot ért el, miközben az S&P 500 éves hozama ugyanebben az időszakban 12,4% volt. Ez természetesen felvet egy fontos kérdést. Valóban létezik egy ennyire egyszerű részvénykiválasztási formula, amellyel hosszú távon felül lehet teljesíteni a részvénypiacot? Azóta eltelt két évtized, és Greenblatt módszerét számos...

A pénzügyi influencerek, vagyis a finfluenszerek az elmúlt években a befektetési tartalmak egyik legfontosabb szereplőivé váltak. A YouTube-on, TikTokon, X-en és más közösségi médiás platformokon naponta jelennek meg részvényajánlások, piaci előrejelzések és befektetési vélemények, amelyeket főként a fiatalabb befektetők követnek nagy figyelemmel. A kérdés az, hogy ezek a tartalmak valóban segítenek-e jobb befektetési döntéseket hozni, vagy inkább csak rövid távon mozgatják meg a részvényárfolyamokat. Cikkünkben azt tekintjük át, hogy mit mutatnak a legfrissebb kutatások a pénzügyi influencerek eredményességéről, a YouTube-videók részvénypiaci hatásáról, az összesített finfluenszer-ajánlások előrejelző erejéről, valamint arról, hogy a nagyobb követőtábor együtt jár-e jobb befektetési...

A cikkben egy érdekes és régóta kutatott tőzsdei összefüggést, a short-term reversal hatást mutatjuk be. A jelenség lényege, hogy a részvények nagyon rövid távú múltbeli teljesítménye és következő időszaki hozama között bizonyos körülmények között negatív kapcsolat figyelhető meg. Az előző héten vagy hónapban gyengén teljesítő részvények átlagosan jobban, a korábbi nyertesek pedig gyengébben teljesíthetnek a következő rövid időszakban. A short-term reversal azért érdekes, mert első látásra nehezen egyeztethető össze azzal az elképzeléssel, hogy a könnyen hozzáférhető múltbeli árfolyaminformációk alapján tartósan nem lehet rendkívüli többlethozamot elérni. Megnézzük, mit mutatnak a témában végzett kutatások, mekkora volt a múltban a megfigyelt hozamkülönbség, milyen magyarázatok állhatnak...

A részvénypiaci befektetők jellemzően pénzügyi mutatókra vagy különböző árindikátorokra alapozott stratégiák szerint fektetik be a pénzüket. Az elmúlt években azonban egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy a hagyományos pénzügyi adatokon túl más információforrások is segíthetnek-e a vállalatok teljesítményének vagy a részvények jövőbeni hozamának előrejelzésében. Cikkünkben ezeket a vizsgálatokat összegezzük. Témáink: Mit nevezünk alternatív adatnak? Parkolóhelyek műholdas elemzése Twitter és a részvények jövőbeni hozama Google keresési statisztikák és a részvénypiaci hozamok A Google keresési statisztikák és a kriptopiacok Mobilapplikációk letöltése és a részvények hozama A szoknyadivattal előre jelezhetők a tőzsdei hozamok? Mit nevezünk alternatív adatnak? A hagyományos tőzsdei...

Bejegyzésünkben a Sell in May and Go Away tőzsdei mondás és az erre épülő stratégia megbízhatóságával foglalkozunk. Megnézzük, milyen eredményeket érhettünk el a múltban, ha erre az ismert tőzsdei szabályra hagyatkozva hoztunk befektetési döntéseket. A historikus adatok mellett arra is kitérünk, hogy mennyire tekinthetők megbízhatónak a megfigyelt szezonális mintázatok, illetve következik-e ezekből a gyakorlatban is használható kereskedési szabály. Témáink: Miről szól a Sell in May and Go Away? Milyen eredményeket érhetünk el a stratégiával? Hogyan teljesít a Sell in May and Go Away stratégia rövid távon? Mi az alapja a halloween-effektusnak? Mi lehet a magyarázata a jelenségnek? Miről szól a Sell in May and Go Away? A Sell in May and Go Away egy jól ismert tőzsdei kifejezés, amely arra...

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy az Elemzésközpont jelölést kapott a 2026-os Rankia Díjakon az „Az év pénzügyi oktatási platformja” kategóriában. A Rankia Díjak célja, hogy a pénzügyi közösség véleménye alapján ismerje el azokat a szakértőket, tartalomkészítőket és pénzügyi platformokat, amelyek munkájukkal hozzájárulnak a pénzügyi tudatosság és a befektetési kultúra fejlődéséhez. A győztesről közönségszavazás dönt. Ha hasznosnak találod az Elemzésközpont cikkeit, videóit, elemzéseit és oktatási anyagait, örömmel vesszük, ha szavazatoddal támogatod az oldalunkat. A szavazási űrlapon az Elemzésközpontot a 2. lapon találod. Szavazok az Elemzésközpontra A jelölés számunkra azért is fontos visszajelzés, mert az Elemzésközpont célja hosszú évek óta az, hogy közérthető, ugyanakkor szakmailag...

„Vágd el a veszteséget, hagyd futni a nyereséget” az egyik legismertebb tőzsdei bölcsesség. Első hallásra logikus szabálynak tűnik. Ha egy ügylet rossz irányba indul, érdemes lehet időben kiszállni, ha pedig a piac nekünk kedvező irányba mozog, hagyjuk tovább futni a pozíciót. A kérdés csak az, hogy ez működik a tőzsdén? A probléma egyik érdekessége, hogy egymásnak látszólag ellentmondó eredményekkel találkozhatunk. A klasszikus pénzügyi modellekből az következik, hogy kiszámíthatatlan árfolyammozgás mellett a stop-loss nem teremt többlethozamot. Más vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy bizonyos piaci környezetben a veszteség korlátozása javíthatja a hozamot vagy a kockázattal korrigált teljesítményt. A látszólagos ellentmondás feloldásához azt kell megértenünk, hogy milyen...

Ha utólag ránézünk egy részvény grafikonjára, szinte mindig találunk rajta trendeket, fordulópontokat és olyan alakzatokat, amelyek előre láthatónak tűnnek. Felmerülhet a kérdés, hogy ezekből az információkból előre is megbízható következtetést tudunk-e levonni. A random walk, magyarul bolyongáselmélet szerint a következő árváltozás nagyrészt kiszámíthatatlan, ezért a múltbeli árfolyam önmagában nem kínál biztos előnyt a befektetőnek. Cikkünkben bemutatjuk a bolyongáselmélet lényegét, történetét és a mellette szóló érveket. Megnézzük azt is, milyen eredmények kérdőjelezték meg a szigorú változatát. Végül két újabb kutatáson keresztül mutatjuk be, hová jutott a vita. Az egyik tanulmány szerint az amerikai részvénypiac hozama az időszak nagy részében nehezen jelezhető előre, rövidebb...

Bejegyzésünkben az úgynevezett elhanyagoltcég-hatással foglalkozunk. A korai kutatások szerint a kevésbé ismert, alacsony elemzői lefedettségű társaságok részvényei magasabb hozamot érhetnek el, mint a befektetők és az elemzők körében népszerű vállalatok papírjai. Megnézzük, mit jelent az elhanyagoltság, hogyan mérhető, és mennyire különíthető el a vállalatméret hatásától. Bemutatjuk a későbbi vizsgálatok eredményeit, valamint egy 2023-ban megjelent tanulmányt is, amely szerint a kapcsolat időben és piaconként jelentősen változhat. Témáink: Mit jelent az elhanyagolt tőzsdei társaság? Hogyan találhatunk kevésbé követett vállalatokat? Mit mutattak az elhanyagoltcég-hatás korai vizsgálatai? Megmagyarázhatja-e a többlethozamot a vállalatméret? Mit találtak a későbbi kutatások? Miért változhat...

A részvények hosszú távú tartásáról széles körben él az a nézet, hogy a befektetési időtáv növekedésével a kockázat fokozatosan csökken, és 20-30 éves távon már szinte lehetetlen veszteséget elszenvedni. Ez a vélekedés jelentős részben az amerikai részvénypiac múltbeli tapasztalataira épül. Ha azonban az Egyesült Államok mellett más országok hosszú távú tőzsdei adatait is megvizsgáljuk, más eredményeket is találunk. A múltbeli adatok alapján ugyanis 30 éves befektetési időtávon sem volt kizárható a negatív reálhozam. A kérdés vizsgálatakor azt is tisztázni kell, mit nevezünk kockázatnak. Vizsgálhatjuk annak gyakoriságát, hogy egy hosszú befektetési időszak végén negatív reálhozamot érünk el. Mérhetjük az évesített hozamok szórását is, illetve azt is figyelembe vehetjük, hogy mennyire...

Ha nagyobb összeg áll rendelkezésünkre befektetésre, gyakran felmerül a kérdés, hogy fektessük be az egész összeget azonnal, vagy osszuk fel, és több hónap alatt fokozatosan lépjünk be a piacra. A kérdés azért fontos, mert a fokozatos befektetés első nekifutásra előnyösnek tűnik, hiszen ha közvetlenül a befektetés után esni kezd a piac, akkor a későbbi vásárlások már alacsonyabb árfolyamon történnek. Ezzel szemben az azonnali befektetésnél a teljes vagyon rögtön ki van téve a piaci mozgásoknak. A fokozatos befektetés legismertebb formája a dollar-cost averaging, azaz DCA. Ennél összetettebb megoldás a Value Averaging, amely a befektetett összeget is az árfolyammozgásokhoz igazítja. A kutatások alapján azonban érdemes különválasztani a hozamot, a kockázatot és a befektetés időzítésének...

Számos cikk és könyv érhető el az interneten, melyek szerzői nagyrészt az amerikai piacon tapasztalt folyamatok alapján formálták véleményüket. Hasonló helyzetet tapasztalhatunk a hazai pénzügyi véleményformálók és befektetési tanácsadók körében is, akik közül sokan amerikai befektetési könyvekből merítve adnak tanácsot ügyfeleiknek. A témával kapcsolatban több vizsgálat is rámutatott arra, hogy túlélési torzításhoz, azaz survivorship biashoz vezethet, ha kizárólag ezekre az információkra hagyatkozunk. A kérdés vizsgálatához Robert Arnott és Peter Bernstein tanulmánya jó kiindulópontot jelent. Témáink: Befektetési portfólió amerikai módra Részvénypiaci hozamok hosszú távú kivetítése A túlélési torzítás és az amerikai részvénypiac Mi tekinthető „normális” kockázati prémiumnak? Miért lett...

Sokszor lehet olvasni blogokban, elemzésekben vagy pénzügyi tanácsadók előadásaiban, hogy minőségi részvényeket kell vásárolni, hiszen ilyen részvényekkel lett sikeres Warren Buffett, Walter Schloss és számos más ismert befektető. Ezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy mit jelent pontosan az, hogy minőségi részvény. Erre általában olyan válaszokat kapunk, hogy nyereséges, növekvő és biztonságosan működő társaságokat érdemes keresni. Ezek a kifejezések azonban önmagukban még kevés segítséget adnak ahhoz, hogy a gyakorlatban is felismerjük a minőségi vállalatokat. Az alábbiakban ezért megnézzük, milyen pénzügyi mutatók és vállalati tulajdonságok alapján lehet megítélni egy részvény minőségét. Azt is megvizsgáljuk, hogy a kutatások szerint a minőségi részvények valóban kedvezőbb hozamot...

Cikkünkben egy új vizsgálat eredményeiről számolunk meg, melyben azonosították a legfontosabb tényezőket, melyek alapján egy részvényről megállapítható, hogy védelmet nyújt az inflációs sokkokkal, emelkedő árakkal szemben. Témáink: Védelmet nyújtanak a részvények az inflációval szemben? Melyek a legfontosabb fundamentális tényezők? Mely szektorok nyújtanak védelmet az infláció ellen? Védelmet nyújtanak a részvények az inflációval szemben? Az általános vélekedés szerint a részvények hosszú távon védelmet nyújtanak az inflációval szemben, mivel az elmúlt száz évben a részvénytartás reálhozama pozitív volt. Rövidebb, 10–30 éves időszakokban azonban a múltbeli esetek 15–20 százalékában negatív reálhozamot mutatott a részvénypiac ( lásd itt). Emellett az is látszik, hogy egyes szektorok...

Bejegyzésünkben olyan nagyobb, átfogó kutatásokat gyűjtöttünk össze, amelyek az egyéni részvénypiaci befektetők és tőzsdei kereskedők eredményeit vizsgálták. Arra keressük a választ, hogy az egyéni befektetők képesek-e részvénykiválasztással vagy aktív kereskedéssel tartósan felülteljesíteni a piacot. Azt is megnézzük, hogy létezik-e a befektetőknek egy szűkebb csoportja, amely hosszabb időszakon keresztül is átlag feletti eredményt ér el. A cikk második felében a témával kapcsolatos további kutatások eredményeit is bemutatjuk. Főbb témáink: Tőzsdei befektetők eredményei Rövid távú kereskedési eredmények Befektetők, kereskedők eredményei az Egyesült Államokon kívül Kik a sikeres és sikertelen befektetők? Vannak tartósan sikeres kereskedők? Az alacsony kereskedési költség szerepe A...