Érdemes kerülni a fiatalok és kevésbé vagyonosak által vásárolt részvényeket?

Ismert összefüggés a tőzsdei kereskedők, befektetők körében, hogy a kezdő befektetők lépései egyfajta kontraindikátorok, azaz jellemzően drágán, a csúcson vesznek, és a mélypontokon adnak el. Ugyanígy számos kereskedő követi az okos pénzt, azaz az intézményi befektetők, hedge fundok pozícióit, ügyleteit, pozicionáltságát. Köszönhetően egy vizsgálatnak most már az életkor és a vagyoni helyzet alapján is különbséget tehetünk a befektetők, és döntéseik eredményei között. Cikkünkben megnézzük, hogy a fiatalok-idősek a vagyonosak és a kevésbé vagyonosak befektetési döntései között milyen különbségek mutathatók ki. Szó lesz arról is, hogy ezeket az adatokat hogyan használhatjuk fel a tőzsdei kereskedésben. Témáink:

  • Buta pénz, okos pénz a tőzsdén
  • Idősek-fiatalok, vagyonosak- kevésbé vagyonosak részvényvásárlásai
  • Milyen eredményei lettek a vizsgálatoknak?
  • A fiatalok és kevésbé vagyonosak alulteljesítenek
  • Az idősek és vagyonosak felülteljesítenek
  • Out of sample tesztelések

Buta pénz, okos pénz a tőzsdén

Régóta köztudott a tőzsdei kereskedők, részvénypiaci befektetők körében, hogy a piaci szereplőket hozzáértésük szerint kategorizálni lehet, és a lépéseiket ennek tükrében felhasználhatjuk a jövőbeni folyamatok előrejelzésében. Eszerint buta pénznek nevezik a tapasztalat nélküli befektetőket, és az ő lépéseiket követő indikátorokat mom&pop (mama-papa) indikátornak nevezik. Ezek az indikátorok megpróbálják elválasztani a tapasztalatlan befektetőket, a tapasztalt befektetőktől. Például úgy, hogy speciális, a kezdő befektetők általa vásárolt népszerű befektetési alapokba (mint a Rydex alapok) beáramló, kiáramló pénzmennyiséget figyelik. Léteznek olyan mutatók is, melyek azt vizsgálják, hogy mekkora a befektetők részvénykitettsége, és arról is kapunk információt, hogy a kisbefektetők mennyire vásárolják a pénzpiaci alapokat (ekkor ugyanis pesszimisták), de megkérdezésen alapuló indikátorok (például AAII) is léteznek.

Mindegyik jelzés lényege, hogy az általános vélekedés szerint a hozzá nem értő, átlagos befektetők, a kezdő befektetők nagy átlagban tévednek. Ez pedig azt jelenti, hogy az emelkedő trendek csúcsán túlzottan optimisták, gyakran itt vásárolnak, illetve a csökkenő trendek mélypontján pesszimisták, rendre itt adnak el. Ezért is nevezzük ezeket az indikátorokat kontraindikátornak, mert a kapott jelzés ellentétes a piaci jövőjére vonatkozó várakozásokkal kapcsolatban. Például egy korábbi bejegyzésben megbeszéltük az AAII indikátor esetében, hogy amikor a befektetők túlságosan optimisták voltak a múltban, akkor a 6 havi átlaghozam alacsonyabb volt a tőzsdéken. Továbbá:

Idősek-fiatalok, vagyonosak- kevésbé vagyonosak részvényvásárlásai

A What Do the Portfolios of Individual Investors Reveal About the Cross-Section of Equity Returns? cím alatt elérhető tanulmányban alapvetően kérdésre keresték a választ:

  • Van-e különbség a jövőbeni hozamban egyes részvények között, ha a részvényekbe befektetők életkora (fiatalok-idősek) alapján különbséget teszünk.
  • Van-e különbség a jövőbeni hozamban egyes részvények között, ha a részvényekbe befektetők vagyoni helyzete (vagyonosak, nem vagyonosak) alapján különbséget teszünk.

A vizsgálatban az Oslói tőzsde 400 társaságának tulajdonosi adatait tekintették át 1997-től kezdődően. A vizsgálat komolyságát jól szemlélteti, hogy évente átlagosan 365 ezer egyéni befektetőt adatait kellett áttekinteni. Az életkorra vonatkozó vizsgálat során minden egyes részvény esetében megvizsgálták a tulajdonosok életkorát, majd kiszámolták a részvények tulajdonosainak átlagéletkorát (figyelembe véve a birtokolt részvények arányát). Az alábbi képen láthatsz egy példát két részvény esetében. A Nordic Semiconductor (fekete színnel) egy technológiai társaság, a részvények tulajdonosainak átlagéletkora 50-57 év között változott, míg a Hydro részvények tulajdonosainak átlagéletkora 60 év feletti (kék színnel).

forrás: What Do the Portfolios of Individual Investors..

A vagyoni helyzet vizsgálata hasonlóan alakult, azaz a részvények tulajdonosainak pénzügyi és nem pénzügyi eszközeinek értékét összesítették, és így számoltak ki egy átlagos vagyoni értéket minden egyes részvényre vonatkozóan.

Milyen eredményei lettek a vizsgálatoknak?

A fenti két szempont szerint a kutatók sorba rendezték a tőzsdei társaságokat, és megvizsgálták ezeknek a portfólióknak az átlagos havi hozamát. Az alábbi táblázatban megjelöltem az Age sort, ahol L, M, H oszlopokban havi átlaghozamait látjuk az életkor alapján sorba rendezett portfólióknak. Az L, azaz low portfólióba a részvények azon 30%-a került, melynél a tulajdonosok átlagéletkora a legalacsonyabb volt. A H, azaz high portfólióba a részvények azon 30%-a került, ahol a tulajdonosok átlagéletkora a legmagasabb. Az M, azaz medium a fenti felosztás szerint a középső 40 százalékot jelenti. Ezzel a részvényeket gyakorlatilag három kategóriába soroltuk életkor szerint. Jól látható a táblázatban, hogy a low portfólióban az átlagos havi hozam alacsony (0,11%), míg a high portfólióban (1,07%) magas, azaz nagyobb átlaghozam mutatható ki azoknál a részvényeknél, melyek tulajdonosai idősebbek. A Panel B alatt azt is megnézhetjük, hogy a CAPM szerint is kimutatható a többlethozam, azaz nem magyarázható meg a hatás más, ismert tőzsdei összefüggéssel.

forrás: What Do the Portfolios of Individual Investors..

A fenti táblázatban Panel A alatt a Wealth sorban pedig a vagyoni helyzetre vonatkozó csoportosítást látjuk. Itt a low kategóriába azok a részvények kerültek, melynek részvénytulajdonosainak átlagos vagyona alacsonyabb. A magasabb átlagos vagyonnal rendelkező befektetők által megvásárolt részvények pedig a H, azaz high portfólióban vannak. Itt is kimutatható, hogy a gazdagabbak által tartott részvények átlaghozama magasabb. A panel B alatt szintén nullától eltérő számot látunk, azaz a CAPM szerint is kimutatható a többlethozam (low esetben negatív).

A fenti eredményekre jutott egyébként egy másik vizsgálat is (Who Are the Value and Growth Investors?), azaz a fiatalok és kevésbé vagyonosak a figyelemfelkeltő részvények irányába tolják el a portfóliójukat. Ugyanakkor ezek a népszerű, figyelemfelkeltő részvények gyakran járnak negatív alfával (alulteljesít a részvény) és alacsony hozammal. Ezzel szemben az idősebb és vagyonosabb befektetők kerülik ezeket a részvényeket.

A fiatalok és kevésbé vagyonosak alulteljesítenek

Az alábbi grafikonon az időszak elején 1 Norvég koronát fektettünk be a tőzsdeindexbe (fekete), a fiatalok (piros) és a kevésbé vagyonosak (kék) által tartott részvényekbe. A befektetési időszak alatt mindig azokat a részvényeket tartjuk, melyet a fiatalok vagy a kevésbé vagyonosak tartanak. Az időszak nagy részében a tőzsdeindexhez mérten alulteljesítés figyelhető meg.

Az idősek és vagyonosak felülteljesítenek

A fentiekhez hasonló módon az alábbi képen az idősek (piros) és a vagyonosak (kék) portfóliója látható. Itt gyakorlatilag azt figyelhetjük meg, hogy a teljes időszakon felülteljesítenek azok a részvények, melyeket az idősek és vagyonosak vásárolnak.

A következő grafikonon már az ún. mature-minus-young faktor kerül kimutatásra (piros), azaz egy long-short stratégia (magyarázat ehhez itt) eredményeit látjuk, ahol a fiatalok által vásárolt/tartott részvényeket shortoljuk, és ugyanakkora összegbe vásároljuk az idősek által vásárolt részvényeket. A kék görbe pedig az ún. high wealth-minus-low wealth tényező kimutatása, azaz a kevésbé gazdagok által tartott részvényeket shortoljuk és a vagyonosak által tartott részvényeket megvásároljuk. A portfóliókat rendszeresen átrendezzük (rebalancing), mivel időben változik az egyes kategóriákba tartozó részvények összetétele.

A grafikonon jól látható, hogy a kevésbé vagyonosak – vagyonosak által kimutatott többlethozam a teljes időszakon felülteljesítést eredményez, de az életkor alapján történő részvénykiválasztásra ez nem igaz, azaz több alkalommal a tőzsdeindex felülteljesít.

Out of sample tesztelések

A fenti vizsgálatokkal az az alapvető probléma, hogy az összefüggés kimutatása és a stratégiák visszatesztelése ugyanazon adatsoron (in sample tesztelés) történt. Az ebből származó problémákról a data snooping bias témakörében beszéltünk már egy korábbi cikkben. Ugyanakkor a fenti kutatásban elvégezték az out of sample tesztelést is, melynek eredményeit sharpe-ráta formában tették közzé. Az alábbi grafikon y tengelyén a sharpe rátákat látjuk, azaz az egységnyi kockázatra jutó többlethozamot kifejező mutatót.

Az x tengelyen a figyelembe vett tényezők számát olvashatjuk le. Ha a tesztelésben csak egy tényezőt veszünk figyelembe (x tengely 1-es szám feletti esetek), akkor az időszak alatt az SMB (sizet tényező) a HML (value-tényező) sharpe rátája alacsonyabb, mint a tőzsdeindex (market) sharpe rátája, azaz ezekkel a módszerekkel a vizsgált időszak alatt nem lehetett a tőzsdeindexet meghaladó hozamot elérni (ugyanakkora kockázat vállalásával). Ugyanakkor ha megnézzük a CMA (asset growht hatás), MOM (momentum), RMW (jövedelmezőségi prémiumot), akkor ezekkel többlethozamot lehetett elérni, ahogy az életkor (Age) és a vagyoni helyzet (Wealth) tényezőkkel is. Az x tengelyen tovább haladva az egyes tényezők kombinálása, és a kombinációjuk eredménye látható. Ez már nem kapcsolódik szorosan a cikkünk témájához, de a momentum, size-tényező, value-tényező, jövedelmezőség prémium, asset growth hatás témája volt már több cikkünknek itt az oldalon.

Összegezve a fentieket, úgy tűnik, érdemes arra is odafigyelni, hogy egyes részvényeket, mely korosztályok kedvelik, illetve a vagyoni helyzet alapján is érdemes lehet különbséget tenni. A fenti vizsgálat in sample és out of sample teszteléséből az derül ki, hogy azok a részvények felülteljesítenek, mely tulajdonosainak átlagéletkora magasabb és/vagy vagyoni helyzetük jobb. Ezzel szemben azok a részvények alulteljesítenek, melyek tulajdonosainak átlagéletkora alacsonyabb és/vagy a vagyoni helyzetük rosszabb.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak