Értékalapú befektetés: Mit jelent? Graham 8 elve, 10 szabálya

2023.01.12. (cs) - 18:01 Hírlevél feliratkozás
Kategória: 
Részvény, kereskedés
Befektetés, pénzügyek

Az értékalapú befektetés alapjaival, lépéseivel foglalkozunk bejegyzésünkben. Megbeszéljük az értékalapú befektetési stratégai legfontosabb elemeit, kitérek arra is, hogy milyen eredményeket értek el értékalapú befektetők a múltban ezzel a befektetési stratégiával. A fentiek mellett az értékalapú befektetés legfontosabb lépéseit is megbeszéljük. Illetve szó lesz az értékalapú befektetés, fundamentális elemzés buktatóiról, az ún. value trap, azaz értékelési csapda fogalmát is megtárgyaljuk, és megbeszéljük, milyen lépésekkel kerülhetjük el az értékalapú befektetés, fundamentális elemzés buktatóit. Témáink:

  • Mit jelent az értékalapú befektetés
  • Az értékalapú befektetés alapszabályai
  • Graham 8 elve és 10 pontos szabályrendszere
  • 1. elv: Befektess, ne spekulálj
  • 2. elv: Egy jó társaság is lehet rossz befektetés
  • 3. elv: A piaci szereplők hibáznak
  • 4. elv: Részvény értéke = E(2g + 8.5) * T.Bond rate/Y
  • 5. elv: Diverzifikálj!
  • 6. elv: Ha kétségeid vannak, ragaszkodj a minőséghez
  • 7. elv: Légy türelmes
  • 8. elv: Használd ki Mr. Market hibáit
  • Graham screening technika lényege
  • Graham 10 pontos szabályrendszere részvénykiválasztáshoz
  • 1) E/P legyen kétszerese az AAA kötvények hozamának
  • 2) Piaci átlag alatti P/E mutató
  • 3) Osztalékhozam nagyobb, mint az AAA kötvények hozamának kétharmada
  • 4) Részvényár és a hard asset arányai
  • 5) Részvényár és az NCAV összefüggése
  • 6) Dept/Equity < 1
  • 7) Forgóeszköz legyen nagyobb, mint a rövid lejáratú kötelezettségek kétszerese
  • 8) Adósság az a Net Current Assets viszonya
  • 9) EPS növekedés
  • 10) Csökkenő nyereség esete

Mit jelent az értékalapú befektetés?

Az értékalapú befektetés egy olyan befektetési stratégia, mely nagyrészt Benjamin Graham közgazdász elveit követi. Benjamin Grahamm munkatársával David Dodd segítségével alapozta meg a részvényelemzés mai is használt módszereit és az értékalapú befektetés módszerei is Graham elveit követik. Graham legelső könyvét a Security Analysis, magyarul Értékpapír-elemzés című tankönyve 1934-ben került kiadásra, mellyel megalapozta a részvényelemzés, fundamentális elemzés módszereit. Graham további munkája a The Interpetation of Financial Stataments, majd pedig a magyarul is megjelent Intelligens Befektető című könyve (első angol nyelvű kiadás 1949-ben volt), mely kifejezetten az egyéni, hétköznapi befektetőknek szól. 

Graham munkáit megelőző időszakban a brókercégek, elemzőházak nagyrészt tippek, hírek alapján értékelték a tőzsdei társaságokat, és a mai fundamentális elemzés módszerei gyakorlatilag a Security Analysis című könyvben leírtak alapulnak. Graham emellett kiváló befektető is volt, és éveken keresztül felülteljesítette az 500 legnagyobb tőzsdei társasággal elérhető hozamot. Képes volt évi 20%-os hozamot realizálni 1936-1956 közötti időszakon (S&P5000 index évesített hozama 12% volt ezen időszakon).

A magyar befektetők vélhetően egyébként Warren Buffett könyveiből, megszólalásaiból ismerhetik Benjamin Grahamet, hiszen Buffett rendszeresen hivatkozik Grahamra, Graham tanítványának tartja magát, másrészt Buffett módszerei teljes mértékben Graham elvein alapulnak. A Buffett mellett további értékalapú befektetőket is megemlíthetünk kiemelkedő teljesítménnyel:

  • Walter J. Schloss (1956-1984 között, az 500 legnagyobb amerikai vállalat, azaz S&P500 index hozama évi 8,4% volt, ezalatt Schloss eredménye évi 21%), bővebben
  • Tom Knapp (1968-1973 között, az S&P500 index évi 7%-os hozama helyett, évi 20%-os hozam)
  • Warren Buffet (1965-2006 között az S&P500 index évi 9%-os hozama helyett évi 21%-os eredmény), bővebben
  • Charles T. Munger (1962-1975 között S&P500 index évi 5%-os hozama helyett 19,8 %-os hozam)

Értékalapú befektetési stratégia alapja, alapelvei

Az értékalapú befektetési stratégia legfontosabb elve, hogy a társaság, melynek részvényeit megvásároljuk egy működő gazdálkodó szervezet. Tehát a társaságot úgy kell értékelnünk, mintha a részvény vásárlásnak az lenne a célja, hogy a társaság tulajdonosai legyünk. Tehát a tőzsdei társaság értékét fundamentális, pénzügyi és jövedelmezőségi mutatók alapján kell megállapítanunk. A részvény tehát egy részesedés, tulajdonrész egy valódi vállalkozásban, melynek értéke független a részvény árfolyamától.

Ugyanakkor a részvénypiac, a tőzsde és így a részvények árfolyama állandóan az optimizmus és a pesszimizmus között ingadozik. Tehát mint az értékalapú befektetés alapelve ezt is figyelembe kell vennünk a befektetés során. Az értékalapú befektetőnek pedig az a célja, hogy a pesszimistáktól vásároljon (ha a társaság valódi, fundamentális értéke alapján érdemes vásárolni) és az optimistáknak adjon el.

 
 

Janet Lowe a Benjamin Graham on Value Investing: Lessons from the Dean of Wall Street című könyvben foglalta össze Benjamin Graham legfontosabb elveit. Leírásunk erre a munkára hagyatkozva mutatjuk be Benjamin Graham szabályait.

1. elv: Befektess, ne spekulálj

Graham szilárd meggyőződése az volt, hogy a részvényekkel többlethozamot befektetési szemléletmóddal, hosszú távú befektetéssel lehet elérni. Pontosan ezen ok miatt nagy hangsúlyt fektet könyvében (Intelligens Befektető címmel) arra, hogy elkülönítse a spekulációt a befektetéstől. Bővebben itt beszéltünk a spekuláció folyamatáról.

2. elv: Egy jó társaság is lehet rossz befektetés

Graham világosan megfogalmazta, hogy téves az az elképzelés, hogy egy jól működő, sikeresen irányított társaság egyúttal jó befektetés is. Graham ezen véleményét későbbiekben kutatások is megerősítik (lásd: Egy sikeres társaság NEM jó befektetés?) és a befektetők hajlamosak olyan logikusnak tűnő elvek mentén befektetni, mint a jól működő társaság = jó befektetés. Ez azonban egy klasszikus összekapcsolási téveszme, és Graham szerint nagyon fontos kérdés, hogy mennyit fizetünk a társaságért, azaz az értékalapú befektetők minőségi társaságokat keresnek, de észszerű áron.

3. elv: A piaci szereplők hibáznak

Graham felismerte, hogy a részvénypiacokon túlárazott, alulárazott időszakok alakulnak ki, ahogy egyes részvények esetében is megfigyelhető, hogy időszakonként alulárazzák a piaci szereplők, majd máskor túlárazottak lesznek egyes részvények. Gyakori, hogy a részvények árfolyamát az ún. eseményvezérlet vételi nyomás befolyásolja, így minél nagyobb a hírverés, annál népszerűbb egy részvény. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a népszerűség a jövőbeni hozam rovására megy. Ezt már számtalan közelmúltbeli vizsgálat igazolta. Elég, ha csak a long-term reversal, a max-effect, a value-glamour, a short-term reversal hatásokra gondolunk. Ugyanakkor Graham ezt már felismerte 80 évvel ezelőtt, azaz az értékalapú befektetők célja, hogy megtalálják a befektetők körében népszerűtlen, de minőségi társaságokat.

4. elv: Részvény értéke = E(2g + 8.5) * T.Bond rate/Y

Graham a részvényeket a címbeli képlet alapján értékelte. Nézzük ennek részleteit.

Részvény értéke = E (2g + 8.5) * T.Bond rate/Y

ahol:

  • E = EPS, azaz egy részvényre jutó nyerség
  • g = a nyereség várható növekedési üteme
  • T.Bond rate = 10 éves amerikai államkötvények hozama
  • Y = az AAA minősítésű vállalati kötvények hozama

Képzeljük el azt az esetet, hogy egy társaság egy részvényre jutó nyeresége jelenleg 3 dollár, az elemzői konszenzus az EPS növekedésre vonatkozóan 10%, a 10 éves amerikai államkötvények hozama 3% és az AAA minősítésű vállalati kötvények hozama 3,5%. Ebben az esetben a részvény értékét az alábbiak szerint számíthatjuk ki:

Részvény értéke = E(2g + 8.5) * T.Bond rate/Y, azaz 3*(2(10)+8,5)*3/3,5 = 73 dollár. A képlet alapján a példában szereplő vállalat részvényének értéke 73 dollár, azaz ha ennél olcsóbban megvásárolható a részvény, akkor jó üzletet kötöttünk.

Látni kell tehát, hogy Graham a vállalat nyereségét, a nyereség növekedést veszi figyelembe a vállalt értékének kiszámítása során. Ezenfelül pedig figyelembe veszi a kötvénypiaci hozamokat, versengő befektetési eszközként tekint a kötvényekre, melyek hozama hatással van a részvények értékére.

5. elv: Diverzifikálj!

Graham fontos alapelve volt a diverzifikáció, azaz soha se fogadjunk egy vagy néhány részvényre, porfólióban gondolkodjunk. Bár a diverzifikáció hasznosságát sokan megkérdőjelezik (lásd: A diverzifikáció az idiótáknak való?), Graham a diverzifikáció híve volt.

6. elv: Ha kétségeid vannak, ragaszkodj a minőséghez

Graham nemcsak olcsó részvényeket keresett, hanem fontos szempont volt a minőség kérdése is a döntéseiben. Mondhatni azt, hogy minőségi részvényeket keresett észszerű áron. Mitől lesz egy társaság minőségi? Ennek nagyon sok mutatója van például:

A fenti mutatók közül számosra elmondható, hogy összefüggésbe hozhatók a jövőbeni hozammal. Egyesek, mint a jövedelmezőségi-tényező, olyan erős és robusztus összefüggésnek bizonyult, hogy 2015-ben bekerült a CAPM modellbe is.

7. elv: Légy türelmes

Az első elvből következik, hogy befektetői szemléletmódot követünk, és ez együtt jár azzal, hogy türelmesnek kell lennie az értékalapú befektetőnek. A türelem gyakorlása segíthet az olyan hibák elkövetésében, mint a FOMO, recency bias, confirmation bias, részletek: 26 tőzsdepszichológiai hiba a tőzsdén

8. elv: Használd ki Mr. Market hibáit

Warren Buffett által gyakran említett, a tőzsdéket, piacokat megszemélyesítő Mr. Market metaforáját valójában Graham találat ki. Könyvében Mr. Market hatását egy példán keresztül írja le Graham. Képzeljük el, hogy egyetlen társaságnak mindössze két tulajdonosa van: mi és Mr. Market. Mr. Market pedig folyamatosan bombáz minket azzal az ajánlattal, hogy eladja nekünk a tulajdonrészét, vagy megvásárolja a tulajdonrészünket. Ugyanakkor Mr. Market részvénypiaci értékelése nagyon változó, a mániákusan pesszimista és a szélsőségesen optimista állapotok között hullámzik a hangulata, így amikor legközelebb visszatér hozzánk már egy teljesen más ajánlatot kapunk tőle.

Mr. Market tehát a részvénypiaci kereskedők, piaci szereplők metaforája, aki:

  • érzelmi alapon dönt
  • irracionális döntéseket hoz
  • Mr. Market rövid távon egy szavazógép, hosszú távon egy mérleg Graham szerint („Is in the short run a voting machine, in the long run a weighing machine.”).

A fentiek miatt Mr. Market teremti meg a lehetőségét annak, hogy az értékalapú befektető a részvény belső értéke alatt vásároljon egy részvényből. Mr. Market arra jó, hogy kihasználjuk, ne pedig az iránymutatását kövessük Graham szerint:

„Is there to serve you, not to guide you.”

Buffett ezt úgy fogalmazz meg, hogy „It is his pocketbook, not his wisdom, that you will find useful”. Eszerint a pénztárcáját és nem a tudását fogod hasznosnak találni, utalva arra, hogy Mr. Market pénzét nyerik el az értékalapú befektetők.

Graham screening értékalapú technika lényege

Az ún. screening technikát tulajdonképpen Benjamin Graham találati ki, és az 1934-ben megjelenő Security Analysis könyvét követően terjedt el a módszer a befektetők körében. A screening technikák lényege, hogy egy objektíven meghatározott feltételrendszer alapján leszűkítjük a részvénypiac összes részvényét néhány tucat ígéretes társaságra. Erre a célra ma már százával találunk az interneten fizetős és ingyenes részvényszűrő alkalmazásokat, akár olyanokat is, melyek a sikeres értékalapú befektetők szabályrendszereit előre beállítva tartalmazzák:

Mindenesetre a Security Analysis című könyvében Graham és társszerzője David Dodd összeállítottak egy 10 pontból álló szabályrendszert. Ez a szabályrendszer a későbbi kiadásokban is megtalálható, de egyes pontokon változtak a számok/arányok.

Graham 10 pontos szabályrendszere részvénykiválasztáshoz

Nézzük a 10 pontos szabályrendszert:

1) E/P legyen kétszerese az AAA kötvények hozamának

Az E/P mutató a P/E reciproka, mely azt fejezi ki, hogy a társaság aktuális részvényárfolyamának (P) mekkora részét teszi ki a megtermelt nyereség (E, azaz EPS). Tegyük fel, egy társaság részvényének árfolyama 10 dollár, az egy részvényre jutó nyereség 2 dollár, akkor az E/P értéke 20% lesz. Mondhatni, hogy ez egyfajta belső, elméleti hozamot, megtérülést fejez ki számunkra. A vizsgálathoz tudni kell az AAA vállalti kötvények hozamát is (jelenleg 3%), így gyakorlatilag az első szabálynak akkor fele meg egy részvény, ha az E/P nagyobb, mint 6%

2) Piaci átlag alatti P/E mutató

A P/E mutatóra vonatkozó kikötése az volt Grahamnak, hogy a P/E kevesebb, mint a 40%-a legyen a teljes részvénypiac öt éves időszakon mért P/E rátájának. Ha például a részvénypiac P/E rátájának átlaga az utóbbi 5 évben 30 volt, akkor olyan részvény felel meg a szabálynak, melynek kisebb a P/E rátája, mint 12. Ezzel az összefüggéssel a piaci állapothoz igazított P/E rátát kapunk, mely lehet magasabb azokban az időszakokban, amikor konjunktúra van a gazdaságban, és emelkedő trend a részvénypiacon.

3) Osztalékhozam nagyobb, mint az AAA kötvények hozamának kétharmada

Az osztalékhozam esetében az 1-es pontban tárgyalthoz hasonló szabályt látunk, azaz ha az AAA kötvények hozama 3, akkor a részvény osztalékhozama legyen nagyobb, mint 2%.

4) Részvényár és a hard asset arányai

A részvény ára legyen kisebb, mint az egy részvényre jutó könyv szerinti érték kétharmada, de a könyv szerinti értéket csak a hard assetre vizsgálta Graham, azaz a goodwill, immateriális javak ki lettek vonva. Részletek:

5) Részvényár és az NCAV összefüggése

A részvényár legyen kisebb, mint a Net Current Asset Value (NCAV) kétharmada, ahol az NCAV értéke a likvid forgóeszközök (készpénzzel együtt), melyből levonjuk a rövid lejáratú kötelezettségeket. Részletek itt.

6) Dept/Equity < 1

A Dept/Equity mutató is egy fontos eleme a részvényszűrésnek. Feltél, hogy a dept/equity 1-nél kisebb legyen, azaz a társaság adóssága kisebb legyen, mint a saját tőke. Részletek:

7) Forgóeszköz legyen nagyobb, mint a rövid lejáratú kötelezettségek kétszerese

A forgóeszköz és a rövid lejáratú kötelezettségek összevetését a Current Ratio mutatóval végezhetjük el: Tőzsdei vállalatok fizetőképességének vizsgálata

8) Adósság az a Net Current Assets viszonya

A társaság adóssága legyen kisebb, mint a Net Current Assets kétszerese, lásd: 7 hasznos mutató részvényvásárlás előtt

9) EPS növekedés

A múltba visszatekintve, az elmúlt 10 évben legyen legalább évi 7%-os EPS (egy részvényre jutó nyereség) növekedése, azaz egy növekvő nyereségű társaságról legyen szó. Ez egyúttal kizárja a vizsgálatból a veszteséges társaságokat is.

10) Csökkenő nyereség esete

Utolsó szabályként pedig Graham kikötötte, hogy az elmúlt 10 évben nem lehet két évnél több az olyan időszak a társaság életében, amikor csökken a nyereség.

Ha a fenti 10 szabályon átment a társaság, akkor van esélyünk arra, hogy egy ígéretes befektetési lehetőséget találtunk. Fontos látni azonban azt, hogy a Secuirty Analysis könyv későbbi kiadásaiban a fenti paraméterekben történtek változások.

Értékalapú befektetés általános szabályai

Az alábbiakban a 7 legfontosabb szabályát beszéljük meg az értékalapú befektetésnek. A bemutatásra kerülő szabályokat teljes részletességgel tárgyaljuk az Értékalapú befektetés tanfolyamunkon.  Az értékalapú befektetők meghatározott pénzügyi mutatók alapján keresik a stratégiának megfelelő tőzsdei társaságokat.  A legfontosabb pénzügyi mutatók közé sorolható a P/E, ROA, ROE, likviditás mutatók, eladósodottságot mérő mutatók. A fenti mutatók segítségével szűréseket végezhetünk különböző részvényszűrő alkalmazásokkal, mint például a finviz.com, stockfetcher.com, chartmill.com (9 hasznos kereső a részvénypiacokra). Majd pedig a fenti mutatók alapján olcsónak mondott társaságokat kell alaposan átvizsgálnunk, hogy kiszűrjük a valóban jó befektetési lehetőségek közül a stagnáló, zsugorodó, csőd felé tartó tőzsdei társaságokat. Az értékalapú befektetési stratégiában használt fundamentális mutatókkal ugyani könnyen belefuthatunk a value trap, magyarul értékelési csapda helyzetébe, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a rosszul teljesítő, csőd felé tartó társaságok is a kezdeti időszakban a fundamentális, értékalapú mutatók alapján olcsónak tűnnek, mivel már a részvényárfolyam visszaesett, de az eredmények romlására még 1-2 negyedévet várni kell. A fentiek után az értékalapú befektetési stratégai része, hogy a szűrési listában található tőzsdei társaságokat megvizsgáljuk. Ennek a vizsgálatnak a következők a lépései.

1. lépés: Vállalati tevékenység vizsgálata

Az értékalapú befektető üzletrészt vásárol. Ahhoz tehát, hogy jó döntést tudjunk hozni, meg kell vizsgálni a tőzsdei társaság tevékenységét. Ez gyakran a társaság honlapjának az áttekintését jelenti. Mit gyárt, mit szolgáltat, milyen országban működik a társaság. Országkockázat tényezőket is figyelembe kell venni (politikai, gazdasági környezet). Összességében tehát a vállalat működését kell megértenünk. Előnyt jelent ha valamilyen helyzeti előnye van a tőzsdei társaságnak, ezt hívjuk "wide moat"-nak. Pontosan megbeszéltük a wide moat társaságok felismerését itt: Wide moat részvények vásárlása

Gyakori egyébként, hogy az értékalapú befektetők unalmas, átlagos vállalkozásokba fektetnek és jellemzően kerülik az IPO-kat, és a nagy növekedési, merész ötleteket tervező társaságokat. Jellemzően az értékalapú befektetők olyan vállalatokba fektetnek, melyek a befektetők körében kevésbé ismertek, népszerűtlenek. 

2. lépés: Vállalati méret, tulajdonosi kör

Viszonylag egyszerűen vizsgálható a vállalat mérete. Ez legtöbbször a piaci kapitalizációt és az alkalmazotti létszámot jelenti. Az értékalapú befektetés során a nagyobb vállalatokat preferáljuk, ahol elegendő tőke áll rendelkezésre a jövőben várható nehézségek megoldására.

A tulajdonosi viszonyok vizsgálatából is számos következtetés levonható. Többek között a közkézhányad arányát vizsgáljuk, illetve azt is nézzük, hogy kik a nagybefektetők. Esetleg van-e a tulajdonosok között értékalapú befektető? További szempont, hogy a CEO, vagy az alapító rendelkezik-e a társaságban részvényekkel: CEO, vezérigazgató, menedzsment vizsgálata befektetői szemmel

3. lépés: Osztalék ellenőrzése

Az osztalék alapvetően nem feltétele az értékalapú befektetésnek, azonban előnyös, ha a társaság fizet osztalékot. Ugyanakkor arra is érdemes figyelni, hogy az osztaléknak van egy akkora szintje (osztalékhozammal mérhető), ami már káros lehet a társaság jövőbeni működésére, pénzügyi helyzetére nézve. Az osztalék témakört részletesen tárgyaltuk: Osztalék, Osztalékfizetés,

4. lépés: Pénzügyi stabilitás

A pénzügyi stabilitás vizsgálata viszonylag gyorsan elvégezhető abban az esetben ha a mérleg és eredmény kimutatás adatait megfelelően értelmezni tudjuk. Gyorsan megtanulható ezeknek a pénzügyi adatoknak az értelmezése, illetve segítségünkre lehetnek különböző mutatók, mint például a likviditás ráta és az eladósodottság mutatók:

Graham értékalapú stratégiájában a likviditási ráta értékének nagyobbnak kell lennie 2-nél, azaz a társaságnak kétszer annyi forgóeszköze kell, hogy legyen, mint rövid lejáratú kötelezettségei.

5. lépés: Növekvő profit, részvényár-profit vizsgálata

Nyereségre vonatkozóan is vizsgálatokat kell végeznünk, általában az értékalapú befektetési stratégiákban feltétel, hogy a társaság az elmúlt években nyereséges legyen (Graham szabályai szerint az utolsó három évben kell nyereségesnek lennie a társaságnak). A fentiek mellett az egy részvényre jutó nyereség (EPS) negyedéves növekedésére vonatkozóan is célszerű vizsgálatokat végezni.

A P/E rátára is vannak szabályok Graham értékalapú befektetési stratégiájában. A P/E rátát az iparággal és a versenytársakkal is összehasonlítjuk, ideális esetben a társaság P/E rátája alacsonyabb, mint az iparág, illetve a versenytársak, illetve a társaság P/E rátája kisebb vagy egyenlő 15-el. Az alacsony P/E rátára történő törekvés gyakorlatilag azt biztosítja, hogy a részvény árfolyamára tekintettel alacsony áron veszünk nagy profitot termelő társaságot. Ugyanakkor azt is meg kell nézni, hogy mennyit érnek az eszközök a társaságban, a következő lépés tehát a részvény árának és a könyv szerinti értéknek az összevetése.

6. lépés: Részvényár-könyv szerinti érték összevetése P/B

A P/B mutató azt fejezi ki, hogy a tőzsdei társaság piaci ára hányszorosa a társaság könyv szerinti értékének. A mutatót részletesen itt beszéltük meg: Részvény értéke, értékelése a Price/Book, azaz P/B mutatóval

7. lépés: Graham szám értelmezése

Graham féle értékalapú stratégia szabályainak akkor felelhet meg egy tőzsdei társaság, ha a P/E ráta kisebb vagy egyenlő 15-el, és a P/B mutató kisebb vagy egyenlő 1,5-el. A két mutató szorzata adja meg a Graham számot, melynek 22,5-nél kisebbnek kell lennie. Ugyanis ha a 15-ös P/E rátát és az 1,5 P/B rátát összeszorozzuk, akkor 22,5 lesz az eredmény.

Az ismert értékalapú befektetők eltérő megközelítést alkalmaztak, azaz más mutatókat, szabályokat használtak a részvények kiválasztásához, de a módszereiben az a közös, hogy a tőzsdei társaságok fundamentális értékét vizsgálták, illetve hosszútávon fektettek be. Szintén fontos tulajdonsága az értékalapú befektetésnek, hogy a diverzifikáltak, azaz nem egyetlen társaságba, hanem 20-100 tőzsdei társaságba fektették a pénzüket. A diverzifikáció tehát fontos kockázatkezelési eszköze az értékalapú befektetőknek: Diverzifikáció módszerei, gyakori hibák, melyekkel veszélyeztetjük befektetéseinket.  A fentiek mellett a piaci hangulatot is figyeljük az értékalapú befektetés során ugyanis a portfólió kötvény-részvényaránya a piaci hangulat függvényében kerül megállapításra.

Mi az a value trap?

A value trap angol kifejezést talán értékelési csapdaként lehetne a legjobban lefordítani. A kifejezést azt jelenti, hogy  az értékalapú, fundamentális elemzés mutatói alapján olcsónak tűnő részvények között számos olyan akad, amelyik gyakorlatilag olyan, mint egy csapda. A befektető megvásárolja ezeket a részvényeket, mert fundamentális mutatók alapján olcsók, majd a jövőben az árfolyama tovább esik ezeknek a részvényeknek.

A fenti szituáció azért alakulhat ki, mert a fundamentálisan, értékalapon valóban olcsónak mondható jó lehetőségnek tekinthető vállalatok és az egyébként zsugorodó piaccal, profittal rendelkező társaságok is a kezdeti fázisban a fundamentális mutatók alapján olcsók, alulárazottak lesznek. Ugyanis a zsugorodó, vagy csőd felé tartó vállalatok esetében a piac gyorsan beárazza a negatív forgatókönyvet, azaz az árfolyam esik, de ekkor még a profit és egyéb más pénzügyi mutató nem változnak. Tehát a cég gazdasági helyzet jó, ez pedig azt eredményezi, hogy a fundamentális mutatók alapján alulárazottá válik a cég.  Tipikusan tévútra vihetik a befektetőt a P/E, P/BV, P/S vagy a különböző részvényár és cashflow mutatók.

A jövőben további kihívásokat jelenthetnek a különböző indexkövető ETF alapok térnyerése is, mivel ezeknek is piactorzító hatása van. Gondoljuk csak arra, hogy ha széles tömegek fektetik pénzüket egyedi részvények, vagy aktívan kezelt befektetési alapok helyett passzív indexkövető befektetési alapokba, akkor a háttérbe szorulhat az értékelésalapú részvény kiválasztás. Hiába talál a befektető egy fundamentális mutatókkal mérve olcsónak mondható, alulárazott részvényt, ha a piaci szereplők az index kosarában szereplő részvényeket veszik, és történetesen az általunk kiválasztott részvény nincs az index kosarában. A bekezdés első sorában is utaltam rá, hogy ez még a távoli jövő, akkor lehet ennek jelentősége, ha az ETF befektetések még szélesebb körben elterjednek.

Hogyan kerüljük el az értékalapú befektetés buktatóit?

A fent leírtak tehát nem azt jelentik, hogy az értékalapú befektetés, fundamentális elemzés módszerei használhatatlanok, hanem azt, hogy bizonyos helyzetekben tévútra vihetik a befektetőt, ezért megfelelő körültekintéssel kell eljárni. Néhány olyan szempontot mutatnék be, melyek segítségünkre lehetnek a fenti value trap elkerülésében. A leírtak bizonyos fundamentális alapismeretekre épülnek, így érdemes lehet a fentebb hivatkozott mutatók mögötti cikkeket is tanulmányozni mielőtt tovább lépnék. A legfontosabb szabályok az alábbiak lennének.

1) Egyetlen mutató alapján ne hozzunk döntést

Az egyik fontos szempont, hogy önmagában egyetlen fundamentális mutató alapján ne hozzunk döntés. Tehát kizárólag P/E alapon olcsónak mondható vállalatok megvásárlásával tipikusan elkövetjük a value trap esetét, mivel olyan vállalatokba is be fogunk fektetni, melyek  pénzügyi mutatói még nem romlottak el, de az árfolyam, azaz a piac már reagált, és elkezdte beárazni a kiábrándító jövőt. Egyetlen mutató (például P/E) kifejezetten jól használható arra, hogy szűréseket végezzünk, és megtaláljuk az alulárazott részvényeket, de tekintsük úgy erre a listára, hogy ott vannak a listában azok a vállalatok is, melyek zsugorodnak, elveszítik a piacukat, nincs jövőjük..

2) Ismerjük meg a vállalatot, a piacát, a termékeket, szolgáltatásokat

Ha egy, vagy több fundamentális mutató alapján olcsónak tűnik a társaság, célszerű minél előbb megvizsgálni a vállalat tevékenységét, a versenytársakat, a termékek, szolgáltatások körét. Esetleg van-e olyan tényező, ami biztosíthatja a társaság számára a piacvezető szerepet (Wide moat részvények vásárlása). Továbbá az iparágon belül mit tapasztalunk, esetleg a teljes iparág hanyatlik? Mi ennek az oka, vizsgáljuk meg..  Továbbá, érdemes átgondolni a termék, vagy szolgáltatás jövőjét is, mennyire életképes a termék vagy a nyújtott szolgáltatás.

3) Fundamentális mutatók helyes használata

További fontos szempont, hogy a fundamentálisan olcsónak mondható társaság nem egyenlő azzal, hogy alacsony a P/E, vagy épp P/B mutatója. Tehát a fundamentális mutatókat összehasonlításokkal célszerű értelmezni. Ennek én három lépését követem:

  • A fundamentális mutató összehasonlítása a versenytársakkal. Azaz az iparágon belül, hasonló vállalati mérettel rendelkező társaságokhoz képest a fundamentális mutató mit mutat.
  • Az iparági átlaghoz képeset alul vagy túlárazott a részvény.
  • A társaság működésének elmúlt 5-10 évében, hogyan alakult a fundamentális mutató értéke. Például ha azt látjuk, hogy a társaság elmúlt 10 évében a P/E ráta 10-20 között mozgott, most pedig 100 a P/E ráta, akkor elmondható, hogy a piaci szereplők optimisták, egy nagy profit növekedést áraznak be. Mennyi az esélye annak, hogy ez megvalósul a jövőben?

4) Mit mutat a grafikon?

Bár az értékalapú befektetők nagy része elveti a technikai elemzés jelzéseinek használatát, ennek ellenére érdemes rápillantanunk a kiválasztott részvény árfolyamára. Mire érdemes figyelni? Hirtelen jelentős eséseket látunk-e a grafikonon? A hirtelen nagymértékű esések általában rossz, negatív hírekhez kapcsolódnak, érdemes lehet ezeknek az okát tisztázni, sokszor ilyenkor derül fény arra, hogy miért nem rózsás a vállalat jövője. Mit mutatnak a hosszú távú trendek? Nézzük meg a heti, havi grafikonokat, ezzel 5-15 éves távon tudjuk áttekinteni a részvény árfolyam mozgását. Nem az a cél, hogy eltaláljuk az esés alját, vagy emelkedés tetejét, de a meghatározó trendet látni fogjuk a grafikonon.

5) Diverzifikáljunk

A diverzifikáció fontos elem abban, hogy az értékalapú befektetés kockázatait mérsékeljük. Ez tehát azt jelentené, hogy egyetlen részvénybe ne fektessük be a vagyonunk, megtakarításunk jelentős részét, mindössze néhány százalékát. Egy ideális értékalapú portfólióban sok tíz részvény található, és nem 1-2 darab.  Tartsuk szem előtt, hogy érdemi hír, jelentős változás nélkül is eshet, emelkedhet egy részvény árfolyama 10-30%-ot, de egy negatív piaci környezetben néhány rosszabb hír is eredményezheti az 50%-os esést anélkül, hogy egy kisebb társaság jövőképében jelentős változás állna be.

A diverzifikáció során legyünk tekintettel arra is, hogy iparágak szerint is ügyeljünk a változatosságra. Például nem tekinthető diverzifikáltnak az a portfólió, amelyben csak olajipari papírok vannak, hiába áll 100 részvényből a portfólió. A teljes befektetési portfóliónkon belül is végezzünk el felosztást. Itt arra gondolok, hogy a részvények mellett gondolkodjunk kötvényekben, ingatlanpiaci befektetésekben. Legyenek tehát olyan elemek is a befektetési portfólióban, amelyek ellensúlyozhatják az esetleges részvénypiaci visszaeséseket, korrekciókat..

6) Veszteségek lelki hatásai, pszichés terhelés

Gyakori, hogy a befektetők nem mérik fel jól, hogy egy-egy veszteséges ügylet mekkora lelki, pszichés terhelést okoz. Akár hosszú hónapokig is veszteségben ülhet egy értékalapú befektető, ez alatt az idő alatt pedig folyamatosan szembesülünk a veszteségekkel. Minél többször vizsgáljuk meg a részvényt, annál nagyobb a valószínűsége, hogy eltérünk az eredeti terveinktől. Segíthet a helyzetben a diverzifikáció, azaz egyetlen részvénybe csak kis összeget fektetünk.

A fentieken túl Grahamnak és az értékalapú befektetőknek számos más befektetési szabálya, stratégiája volt. Ilyen például a net-net módszer, melyet a befektetői kör Buffett cigarettacsikk módszerén keresztül ismert meg. De további módszerei is voltak Grahamnak, melyről már egy korábbi cikkben is beszéltünk: Az értékalapú befektetés már NEM működik Graham szerint?

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak