Mit jelent a value trap a tőzsdén?

Mit jelent a value trap?

A value-trap alapvetően arra a problémára utal, hogy az értékalapon olcsó részvények között nem csak a jó befektetési lehetőségek találhatók meg, hanem ott vannak a zsugorodó, csődbe menő társaságok. Egész egyszerűen azért, mert az értékalapú mutatók egyik tényezője a részvény ára (például P/B, P/E, P/S) vagy a társaság piaci értéke, és számos esetben tapasztalhatjuk azt, hogy egy társaság jövőbeni kilátásai leromlanak, ezt a piac árazza (leesik az árfolyam), de a fundamentumok még nem romlanak el (magas marad a nyereség, árbevétel 1-2 negyedévig). Ez pedig azt eredményezi, hogy értékalapon olcsó lesz a társaság. Később azonban bekövetkezik a fundamentumok romlása, így a társaság eltűnik az értékalapon olcsó társaságok közül úgy, hogy az árfolyama nem emelkedik, azaz többlethozamra sem számíthatnak a befektetők.

Példa a value trap estére

Képzeld el azt a helyzetet, hogy a kiszemelt társaságunk lézeres szemműtét szolgáltatást nyújt egy speciális, a piacon teljesen új, egyedi technológiával, és jelenleg 100 dollár a részvények árfolyama, melyre 10 dolláros nyereség jut, azaz az árfolyam-nyereség hányados 10 lesz. Időközben kiderül, hogy a szolgáltatás csak a páciensek egy szűk körén végezhető el biztonságosan, így a jövőben kisebb lesz az árbevétel, és a nyereség is. Mi történik ekkor? A piac ezt árazza, azaz a 100 dolláros árfolyam esik, majd 50 dolláron megáll az esés. Végezzük el ismét az árfolyam-nyereség hányados elemzését. A nyereség változatlanul 10 dollár részvényenként, hiszen még nem következett be a jövő, az árfolyam 50 dollár, így a hányadosunk 5 lesz, azaz a 10 éves megtérülés 5 évre csökkent le, a várható elméleti hozam pedig 20% (1/5) lesz. Tehát olcsóbb lett a részvény, nagyobb a várható hozam. Részvényeket veszünk abban a reményben, hogy az árfolyam majd emelkedni fog. Azonban valóban bekövetkezik az, amit a piac áraz, az árbevétel lecsökken a következő negyedévekben, és így a nyereség sem 10 dollár lesz, hanem 5, az árfolyam változatlanul 50 dollár. Ekkor pedig ismét 10 lesz az árfolyam-nyereség hányados. A fenti problémát hívjuk value trap-nek, azaz azért lesz olcsó egy társaság, mert a jövőbeni lehetőségei rosszak, és a lehetőségek rosszak is maradnak, vagy még rosszabbak lesznek, hiszen ennek a folyamatnak akár csőd is lehet a vége.

Hogyan kerülhető el a value trap?

A problémának számos megoldása létezik. Például Joseph Piotroski egy kilenc pontból álló pontrendszer alapján különítette el a „jó” és „rossz” értékalapú társaságok. Minden egyes feltétel teljesítése 1 pontot ér. Ha a feltételt nem teljesíti a társaság, akkor nulla pontot kap. Eszerint tehát  maximálisan 9 ponttal rendelkeznek a legjobb társaságok. Ez a kilenc szabály három fő kategóriába sorolható be:

• Profitabilitás
• Likviditás, tőkeáttétel vizsgálata
• Működési hatékonyság

Piotroski a szabályrendszer működését részletes statisztikai visszatesztelésekkel támasztotta alá, és 20 éves adatsoron vizsgálta meg a stratégia működését. A végső vizsgálatába 14.043 alacsony P/B mutatóval rendelkező társaság került. Vizsgálataiból egyértelműen kiderül, hogy a részvény F-Score értéke és az egy éves jövőbeni hozama között pozitív kapcsolat figyelhető meg. Az alábbi táblázat egyes soraiban az F-Score értékek, és a hozzájuk tartozó egy éves hozamok láthatók. Eszerint a 9-es F-Score kategóriában levő részvények egy éves hozama 34,1% volt a vizsgálat alatt.

forrás: Value Investing: The Use of Historical Financial Statement...

Tovább részletek Piotroski pontrendszeréről: Piotroski F-Score tőzsdestratégia szabályai, eredményei

További cikkeink, melyek a value trap problémát tárgyalják:

• 9 jel, hogy az „olcsó” részvény megvásárlásán veszíteni fogsz..
• A „jó” és a „rossz” értékalapú részvények
• Az értékalapú részvényvásárlás, befektetés 3 problémája