Jövedelmezőségi mutatók, profitabilitás vizsgálata, profit margin jelentése a részvénypiacokon

A jövedelmezőségi mutatók segítségével egyszerűen vizsgálhatók, összehasonlíthatók a tőzsdei társaságok működési hatékonysága. A profitabilitás vizsgálatára a profit margin mutatót fogjuk használni a bejegyzésünkben, érdemes azonban tudni róla, hogy számos más, jól használható jövedelmezőségi mutató létezik, mellyel részvényeket, befektetési lehetőségeket értékelhetünk, például ROE, ROA, ROI, melyekről egy külön cikkben beszéltünk. Témáink:

• A jövedelmezőségi mutatók megjósolják a jövőbeni hozamot?
• Profit margin mutató jelentése
• Mit mutat meg a profit margin?
• Alacsony profit margin veszélyei
• Profit margin mutatók típusai
• A Gross profit margin mutató számítása
• Profit margin, gross margin és operating margin használata a gyakorlatban
• Hogyan tudunk hozzáférni a fenti profit margin adatokhoz?
• Profitabilitási vizsgálatok egyedi részvények esetében
• Mire jó, és mire nem jó a profit margin mutató?

A jövedelmezőségi mutatók megjósolják a jövőbeni hozamot?

A jövedelmezőségi mutatókkal kapcsolatban a 2010-es éveket követően végeztek részletes, teljes körű visszateszteléseket. Ezekből a kutatásokból kiderült, hogy a különböző jövedelmezőségi mutatók használatával többlethozam érhető el a tőzsdéken, azaz a jövedelmezőségi mutatók bizonyos szintig megjósolják a jövőbeni hozamot. Az egyik átfogó (1963-2010 között) visszatesztelést Robert Novy-Marx végezte, aki ugyan nem a ROE mutatót vette alapul, hanem az üzemi/üzleti nyereséget viszonyította a társaság eszközeinek értékéhez, azaz gross profit/total asset (GP/TA) mutatót használta. Azt tapasztalta Novy-Marx a vizsgálatai során, hogy a legjövedelmezőbb társaságok (magas GA/TA ráta) átlagosan havi 0,31 százalékkal (2,94% szórás mellett) magasabb havi hozamot hoznak a következő időszakban. Ezt a hozamkülönbséget általában long-short stratégiákkal nyerik ki a kereskedési stratégiákban, azaz megvásároljuk a legjövedelmezőbb társaságok részvényeit, és shortoljuk ugyanakkora értékben (tulajdonképpen fedezzük a piaci kockázatokat) a legkevésbé jövedelmező társaságokat. A visszatesztelés részleteiről itt olvashatsz bővebben. Mindenesetre a hatás annyira erős volt, hogy a hatékony piacok elméletéhez kapcsolódó CAPM árazási modellt is kiegészítették a jövedelmezőségi faktorral 2015-ben. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy közgazdászok széles köre elismeri a jövedelmezőségi faktort.

Későbbi tanulmányok (lásd Digesting Anomalies: An Ivestment Approach) pedig a ROE mutató használatával is többlethozamot tudtak kimutatni, azaz a ROE mutató, hasonlóan a GA/TA rátához, segíthet a jövőbeni hozam előrejelzésében ugyanolyan logika szerint. Azaz a legnagyobb ROE mutatóval rendelkező társaságok felülteljesítik a legalacsonyabb ROE mutatóval rendelkező társaságokat a következő időszakban. A fentieken túl más jövedelmezőségi mutatókról is kimutatható, hogy összefüggésbe hozható a jövőbeni hozammal. A témáról bővebben a következő bejegyzésekben beszéltünk:

• ROE mutatón alapuló tőzsdestratégiák eredményei 1990-2019 között
• Magasabb részvényhozamot jelez ez a jövedelmezőségi mutató a tőzsdén
• Érdemes minőségi részvényeket vásárolni? Quality-Junk stratégia

Profit margin mutató jelentése

A profit margin mutató egy egyszerű hányados, amelynek számítása során a társaság adózott eredményeit osztjuk az értékesítésből származó bevételeivel (árbevétel).

A profit margin = adózott eredmény / árbevétel

A profit margin mutatóra gyakran net margin néven hivatkoznak, ami utal arra, hogy a net income (adózás utáni jövedelem) adatból került kiszámításra. A profit margin mutató százalékosan fejezi ki, hogy a vizsgált tőzsdei társaság az árbevételének mekkora részéből tudott profitot generálni. Tehát egy 20%-os profit margin azt jelenti, hogy a társaság minden 1 dollárnyi bevételéből 20 cent profitot képes realizálni.  A profit margin tehát a vállalat profitabilitását, profit termelő képességét, vagy jövedelmezőségét fejezi ki. A mutató természetesen nem csak önmagában értelmezendő, hanem a vizsgált társaság profit margin mutatóját viszonyítjuk a versenytársak, illetve az iparági átlaghoz.

Mivel iparáganként eltérő a cégek működési hatékonysága, így jellemzően iparágon belüli összehasonlításokra alkalmas. Amelyik cégnek a legnagyobb az iparágon belül a profit marginja, az a cég tud egységnyi bevételből a legtöbb profitot kihozni, tehát a legjobb hatékonyságú.

A profit margin vizsgálata során az alábbi szabályokat mindenképpen tartsuk be:

• Iparágon belül vizsgáljuk a profit margint
• Versenytársakat hasonlítsunk össze
• Ügyeljünk arra, hogy ne legyen túl nagy méret különbség a társaságok között

Ez utóbbi szabályhoz annyit fűznék hozzá, hogy a vállalati méret is hatással van a profit margin alakulására, ezért téves következtetéseket vonhatunk le, ha egy small cap társaságot hasonítunk egy large cap társasághoz. Valószínűleg az alacsony vállalati méret lehetővé teszi a nagyobb profit margint, de ahogy a társaság nőni kezd, az előny eltűnhet.

Alacsony profit margin veszélyei

Ha a befektetési portfóliónkba tömegével kerülnek az alacsony profit marginnal, iparági átlag alatti profit marginnal rendelkező társaságok, akkor ez a tényező növeli a portfólió kockázatát. A piaci verseny fokozódásával az alacsony profit marginnal rendelkező társaságok lehetnek  a vesztesek, például a verseny fokozódása miatt a csökkenő árak eltüntetik a profitot..

A verseny erősödése mellett a másik veszélyt a gazdaság ciklikussága jelenti, azaz a konjunktúra időszakait recessziók követik. Ezekben az időszakokban pedig a lakossági fogyasztás visszaesik, ami a cégek árbevételének csökkenését eredményezi. Az árbevétel visszaesés az alacsony profit marginnal kombinálva szintén azt eredményezi, hogy a profit a vártnál nagyobb mértékben esik vissza.

Profit margin mutatók típusai

A profitabilitási mutatók közé nem csak a profit margin mutató tartozik, hanem használjuk még a gross (profit) margin és operation margin mutatókat is. A profit marginnal együtt a három mutató áttekintésével hasznos információkat kapunk egy társaság működéséről.

A Gross profit margin mutató számítása

A gross profit margin = (árbevétel - termelés költségei) / árbevétel

A gross profit tehát a termelési, szolgáltatási folyamat hatékonyságát mutatja, azaz minél nagyobb a gross porfit margin, a társaság annál olcsóbban állítja elő a terméket, szolgáltatást.  A gross profit margin mutatót gyakran gross margin mutató néven találjuk meg.

Természetesen a termelési folyamat csak egy része az üzleti tevékenységnek, számos egyéb költség merül fel ezen kívül, melyet ha levonunk, akkor kapjuk meg a működési eredményt. Ebből számítható az operation margin mutató.

Operating margin mutató számítása  =  működési eredmény / árbevétel

Az operating margin mutató már több költséget is figyelembe vesz, azonban ebbe nincsenek benne a rendkívüli tételek, a fizetett adó, és a kamatkiadások, bevételek. Ezeket a tételeket a profit margin mutató fejezi ki. Tehát a profit margin mutató általában a teljes vállalati hatékonyságot mutatja, míg a gross profit kifejezetten a termelés, szolgáltatás előállítási hatékonyságát, illetve az operatin margin mutató a teljes termelési, értékesítési rendszer hatékonyságát mutatja.

Profit margin, gross margin és operating margin használata a gyakorlatban

Ahogy fentebb már utaltam rá, a margin mutatókat összehasonlításra használjuk iparágon belül és lehetőleg azonos, hasonló méretű társaságok esetében végezzük az összehasonlítást. Az alábbi táblázatban néhány autóipari cég profit margin adatait láthatjuk. Ezen a példán keresztül beszéljük meg a margin mutatók értelmezését.

Társaság neve	Gross profit margin	Operating margin	Profit margin
Ferrari	52%	23,6%	16,3%
Ford Motor	10%	2,8%	4,9%
Honda Motor	21,9	5,4%	6,9%
General Motors	11,9%	5,3%	-3,8%
Toyota	18,7	8,2%	8,4%
Tesla	16,1%	-15,8%	-18,8%

A táblázat második oszlopában találjuk a gross profit margin adatokat, ami közvetlenül a termeléssel összefüggő folyamatokról árulkodik. A luxus autókat gyártó Ferrari esetében nem meglepő, hogy az árbevétel jelentős része megmarad, ennél a gyártónál kell a márkanevet a leginkább megfizetnie a fogyasztóknak.

Az operating margin, illetve a teljes társasági tevékenységre vonatkozó profit margint, már sokkal kisebb 16,3%, azaz minden a társaság által megszerzett egy dollár bevételből 16,3 cent profitot képes realizálni.  A fenti társaságok közül a Ferrari rendelkezik a legjobb profit marginnal, ami annak köszönhető, hogy a legmagasabb árazású terméket értékesíti.

Az átlagos autógyártók esetében alacsonyabbak a profit marginok, ahogy láthatjuk a két japán gyártó (Honda és Toyota)  esetében a gross profit margin még magas, de a profit margin már alacsonyabb, különösen a Honda esetében látszik, hogy bár a gyártási folyamatban még jó a profit margin, de teljes vállalati működést vizsgálva már rosszabb a helyzet. A Ferrarit leszámítva, a Toyota rendelkezik a legjobb profit marginnal. A Ferrari mellett a Tesla sem illik a képbe, mivel a termék struktúrája nem azonos a hagyományos autó gyártókkal, illetve a tömeggyártási folyamat elején áll, tehát a magasabb fix költségek miatt is rossz a profit margin.

Ugyanakkor a gross profit margin (16,1%) annak ellenére magas, hogy a tömeggyártás még nem indult be, így a fix költségek még jelentősen rontják a gross profit margint. Látható, hogy negatív profit marginok is vannak a táblázatban, ennek oka, hogy a cégek veszteségesek. A legrosszabb eset az, amikor már a gyártás szintjén veszteséges a cég, azaz a gross profit margin veszteséges.

Hogyan tudunk hozzáférni a fenti profit margin adatokhoz?

Az interneten számos weboldal, adatbázis elérhető ingyenesen, melyek tartalmazzák a tőzsdei társaságok fundamentális, pénzügyi adatait. Ilyen oldalakon megtalálhatók a margin adatok is. Például a finviz.com weboldalon a grafikon alatt találjuk meg a társaság fontosabb pénzügyi adatait, többek között a margin adatokat, lásd alábbi kép.

Profitabilitási vizsgálatok egyedi részvények esetében

A fenti összehasonlítások egyetlen pillanatban, egyetlen negyedévben mutatják a társaság jövedelmezőségi adatait, tehát nem tudhatjuk, hogy milyen tendenciát mutat a jövedelmezőség, profitablilitás. Érdemes emiatt visszatekinteni a múltba, és megnézni, hogy a margin mutatóknak mi az átlagos szintje, esetleg az utolsó negyedévben nincs-e valamilyen torzító tényező, ami félrevezet minket, illetve milyen tendenciákat láthatunk a hatékonyság változásában. Az alábbi képen a gurufocus.com weboldal adatait látjuk a Toyota részvényekre vonatkozóan. A kék görbe a gross margin, a piros a profit margin.

A fenti képen jól látható, hogy a 2008-2009-es válság alatt jelentősen romlott a profit margin, ami a csökkenő árbevétellel és a fix költségekkel magyarázható. Ugyanakkor a jelenlegi profit margin több évtizedes csúcson van.

A Ford esetében már a válság előtti években is esett a profit margin, negatív volt, a válság erre csak ráerősített, és most is messze vagyunk a korábbi csúcsoktól.

A Ferrari részvényeket 2013 óta jegyzik a tőzsdén, így korlátozottak az adatok. A profit margin az utóbbi 2 évben javult.

Mire jó, és mire nem jó a profit margin mutató?

A profit margin mutatók a vállalat hatékony működéséről adhatnak képet a befektetőnek, de mivel a részvény áráról nem adnak információt, így nem tudhatjuk, hogy milyen megtérülés mellett vásárolhatjuk meg a részvényt. Hiába jó a hatékonyság, ha például 100 évnyi profitért vásárolható meg a társaság (100-as P/E ráta). Tehát önmagában a margin mutatók vizsgálata nem elegendő, célszerű olyan mutatókat is figyelembe venni, melyek a részvény árát és a profitot vizsgálják (például P/E, vagy P/S stb.. mutatók).

Videóink a témáról

Mire figyelj, ha részvényeket vásárolsz előadás 1. része:

Mire figyelj, ha részvényeket vásárolsz előadás 2. része:

Mire figyelj, ha részvényeket vásárolsz előadás 3. része:

Mire figyelj, ha részvényeket vásárolsz előadás 4. része: