EPS mutató jelentése, számítása, képlete

Bejegyzésünkben az egy részvényre jutó nyereség (EPS) mutatóval foglalkozunk. Összeszedjük a legfontosabb tudnivalókat, és áttekintjük az EPS különböző változatai közötti eltéréseket. Arra is kitérek, hogy hol tudjuk nyomon követni az EPS-adatokat, hogyan végezhetünk részvényszűréseket, és milyen szerepe lehet az EPS-nek a rövid távú kereskedésben. Kezdjük a legfontosabb alapismeretekkel, az EPS jelentésével és számításával.

EPS mutató jelentése, értelmezése

Az EPS az angol Earnings Per Share kifejezés rövidítése, ami az egy részvényre jutó nyereséget jelenti. A basic EPS számításakor a törzsrészvényesekre jutó adózott eredményt osztjuk el a forgalomban lévő törzsrészvények adott időszakra számított súlyozott átlagával. Ha a vállalatnak elsőbbségi részvényei is vannak, az azokhoz kapcsolódó osztalékot az alkalmazandó számviteli szabályok szerint figyelembe kell venni. Így megtudhatjuk, hogy a vállalat az adott időszakban mekkora nyereséget ért el egy törzsrészvényre vetítve. Az érthetőség kedvéért nézzünk meg egy példát az EPS kiszámítására.

Egy részvényre jutó nyereség, EPS képlete és kiszámítása

Példaként nézzük meg egy ismert nagyvállalat, az Apple eredményeit. Az alábbi képen egy korábbi eredménykimutatás részlete látható, amelyből a 2013-as pénzügyi év adatait vizsgáljuk meg. A társaság frissebb pénzügyi adatai a Morningstar oldalán érhetők el. A példában szereplő számok történeti adatok, így az azóta végrehajtott részvényfelosztások miatt eltérhetnek a jelenleg visszamenőlegesen közölt EPS-értékektől.

A fenti eredménykimutatás 2013-09 dátummal jelzett oszlopát vizsgáljuk meg. Az eredménykimutatás fontosabb elemei a bevételek (Revenue), az értékesítés közvetlen költségei (Cost of Revenue), a működési költségek (Operating Expenses), valamint a további ráfordítások és az adók. Ezek figyelembevételével jutunk el a társaság adózott eredményéhez. A példában az adózott eredményt a Net Income sorban találjuk, amely 37.037.000.000 dollár. Az Apple esetében ebből az összegből számítható a basic EPS, mivel a példában nem szükséges elsőbbségi részvényekhez kapcsolódó osztalékkal korrigálni az eredményt.

Az EPS kiszámításához a fentiek után a forgalomban lévő részvények átlagos darabszámát kell megtudnunk. Ezt szintén tartalmazza az eredménykimutatás, mégpedig a Weighted Average Shares Outstanding megnevezés alatt. A shares outstanding a forgalomban lévő részvények számát jelöli, a weighted average pedig ezek idővel súlyozott átlagát. A vállalat által visszavásárolt, saját tulajdonban tartott részvények nem számítanak bele a forgalomban lévő részvények közé.

Erre érdemes odafigyelni. Fontos, hogy az időszakra számított súlyozott átlagos részvényszámmal dolgozzunk, ugyanis a vizsgált év során változhat a forgalomban lévő részvények darabszáma. A súlyozott átlag azt veszi figyelembe, hogy az egyes részvénymennyiségek az időszak mekkora részében voltak forgalomban. Így például egy év végén végrehajtott részvénykibocsátás jóval kisebb súllyal jelenik meg az éves átlagban, mint egy év eleji kibocsátás. Egyszerűen az időszak eleji és végi részvényszám számtani átlagát használva torz eredményt kaphatnánk.

Az EPS-nek két gyakran használt változata van, a basic és a diluted EPS. A különbség abból adódik, hogy a hígított változat a potenciálisan kibocsátható törzsrészvények hatását is figyelembe veszi. Maradjunk először a basic változatnál.

Basic (általános) EPS kiszámítása

A fenti példából tehát ismerjük a társaság adózás utáni eredményét és az időszak alatti súlyozott átlagos részvényállomány nagyságát (6.477.000.000 darab). Az EPS kiszámítása így egy osztási művelet, azaz 37.037.000.000 / 6.477.000.000 = 5,72 dollár. A táblázatot figyelmesen megvizsgáló olvasó valószínűleg fel is fedezte, hogy ez az adat megtalálható az Earnings per Share sorban. Az eredménykimutatás tehát már közli az EPS értékét, de a példában azért számoltam végig, hogy lássuk, miből származnak az adatok. Fontos, hogy az Apple azóta további részvényfelosztásokat hajtott végre, így az eltérő időpontokban közölt, részvényfelosztásokkal korrigált EPS-adatokat csak azonos alapra hozva hasonlítsuk össze.

Diluted, azaz hígított EPS kiszámítása

Az EPS mutató lényege, hogy kimutassuk, egy törzsrészvényre mekkora megtermelt nyereség jut. A vállalatnál ugyanakkor lehetnek olyan pénzügyi eszközök, amelyek a jövőben növelhetik a forgalomban lévő részvények számát. Nem feltétlenül kell ehhez bajban lennie egy társaságnak. Szokványos például, hogy részvényekre átváltoztatható kötvényeket bocsát ki, vagy a vezetőknek részvényopciókat biztosít. A hígított, azaz diluted EPS számítása során a potenciálisan hígító hatású eszközökkel is számolunk. Bizonyos esetekben az eredményt is módosítani kell, például az átváltható kötvényekhez kapcsolódó kamat adózás utáni hatásával. Azokat az eszközöket viszont, amelyek figyelembevétele növelné az EPS-t, kihagyjuk a hígított EPS számításából. Az Apple példájánál maradva a Weighted Average Shares Outstanding sor alatt a Diluted sorban találjuk a hígított részvényszámot, amely 6.522.000.000 darab. A basic és a diluted részvényszám között az Apple esetében nincs 1 százalékos eltérés, de más társaságoknál ennél jóval nagyobb különbséget is láthatunk. Az Apple hígított EPS-e 5,68 dollár, tehát csak kismértékben marad el a basic EPS 5,72 dolláros értékétől. Más vállalatoknál nagyobb lehet az eltérés, de a két EPS-érték akár azonos is lehet.

Egy részvényre jutó nyereség, EPS mutató a gyakorlatban

A fentiek az alap EPS és a hígított EPS legfontosabb elméleti tudnivalói voltak. Ezek alapján már látható, hogy milyen információkat kapunk az EPS értékéből. Nézzük meg most az EPS mutató gyakorlati alkalmazását.

Miért fontos az EPS mutató?

Az EPS mutató fejezi ki azt, hogy egyetlen részvényre mekkora vállalati nyereség jut. Ez fontos információ a befektetés előtt, de önmagában nem mutatja meg a részvényes várható megtérülését. Az egy részvényre jutó nyereség kimutatása nem jelenti azt, hogy ezt az összeget ki is fizetik a részvényeseknek. A nyereséggel a társaság gazdálkodik. Ennek egy részét osztalékként kifizetheti, más részét pedig fejlesztésekre, beruházásokra vagy akár részvény-visszavásárlásra fordíthatja. A nyereséges növekedés idővel az EPS és a részvényárfolyam emelkedését is elősegítheti, de ez nem garantált. A fentiek mellett az EPS az ún. P/E mutató egyik paramétere. A P/E a részvény árfolyamának és az egy részvényre jutó nyereségnek a hányadosa. A mutatóval már azt is vizsgálhatjuk, hogy a befektető mennyit fizet az egy részvényre jutó nyereségért.

Nehéz összehasonlításokat végezni kizárólag az EPS alapján. Gondoljunk csak arra a helyzetre, hogy az "A" társaság egy részvényre jutó nyeresége 1 dollár, a "B" társaságé pedig 2 dollár. Melyiket választjuk? A fenti adatokból még nem tudjuk eldönteni, ehhez a részvények árfolyamát is meg kell néznünk. Ha például az "A" társaság részvényeinek árfolyama 10 dollár, míg a "B" társaságé 100 dollár, már egészen más a helyzet. Az "A" részvény P/E mutatója 10, míg a "B" részvényé 50. Ugyanez az eredmény az EPS és a részvényárfolyam hányadosával, az earnings yield mutatóval is kifejezhető. Az "A" részvénynél ez 10 százalék, a "B" részvénynél 2 százalék. Ezek az arányok a részvényárhoz viszonyított vállalati eredményt mutatják, és nem azonosak a befektető által ténylegesen elért hozammal.

A fentiek alapján látható, hogy az EPS mutató önmagában nem alkalmas két vállalat részvényének értékeltségi összehasonlítására, ehhez a részvények árát és a vállalatok eltérő kockázatát, növekedési kilátásait is figyelembe kell venni. Ugyanakkor az EPS jól használható akkor, ha a társaság jelenlegi eredményeit a korábbi évekéhez viszonyítjuk, és a nyereségesség változását szeretnénk megvizsgálni.

Mit jelez az egy részvényre jutó nyereség, EPS változása?

A társaság stabilan növekvő egy részvényre jutó nyeresége gyakran egy bővülő, növekvő vállalatról árulkodik. Ugyanakkor az EPS részvény-visszavásárlások miatt is emelkedhet, akkor is, ha a teljes adózott eredmény nem növekszik. Ezért érdemes az EPS mellett a vállalat összesített eredményét és a részvényszám változását is figyelemmel követni. Rossz jel lehet a csökkenő EPS, és az évek óta stagnáló EPS-re is érdemes odafigyelni, ez ugyanis az iparág vagy a vállalat piacának változására utalhat. Természetesen vannak kivételek, olyan iparágak, ahol az EPS növekedésének eleve szűkebb tere van, például egyes közműszolgáltatóknál. Az ingatlanpiaci társaságok esetében pedig az EPS torz információkat is adhat, erről korábban már beszéltünk (P/E mutató hátrányai ingatlanpiaci, REIT-részvények esetében). Egy átlagos termelő vagy szolgáltató vállalkozásnál az EPS változása a társaságon belüli folyamatok változását is jelezheti. Értelemszerűen egyetlen negyedév EPS-visszaesése még nem ad okot aggodalomra. Ez bármely társaságnál előfordulhat, és az eredmény alakulása éven belül szezonális ingadozást is mutathat. Egyedi tételek szintén befolyásolhatják az EPS értékét mindkét irányban, így egyetlen negyedév alapján könnyen téves következtetést vonhatunk le. Az alábbi történeti ábrán az Apple egy részvényre jutó nyeresége (kék görbe) és a részvények árfolyama látható. A bemutatott időszakban az EPS emelkedett.

(Kép forrása - gurufocus.com)

Hasonló EPS-növekedést látunk a Facebook, mai nevén Meta Platforms korábbi adataiban is.

(Kép forrása - gurufocus.com)

Az alábbi képen az Allergan EPS-változása látható (zöld színnel jelölve). Itt évekig stagnált az egy részvényre jutó nyereség, majd egy rövid felfutás után jelentős visszaesést láthatunk. Befektetői szempontból ez kedvezőtlen folyamat volt. Ez is történeti példa, az Allergant 2020-ban felvásárolta az AbbVie.

(Kép forrása - gurufocus.com)

Az alábbi történeti példa a Fossil részvényeinek árfolyamát és EPS-változását mutatja.

(Kép forrása - gurufocus.com)

A fenti képen az egy részvényre jutó nyereség meredek visszaesését láthatjuk, és ugyanebben az időszakban a részvényárfolyam is csökkent. A két változó együttmozgása ugyanakkor önmagában még nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot.

Az EPS mutató korlátai

Az EPS mutató alapján elsősorban a múltbeli és a jelenlegi eredményességet tudjuk vizsgálni. A múltbeli EPS-növekedésből önmagában nem következik, hogy a jövőben is hasonló növekedést látunk. Az elemző cégek ugyanakkor rendszeresen készítenek EPS-előrejelzéseket, így a befektetők a várható eredményváltozást is összevethetik az aktuális részvényárral. Érdemes arra is figyelni, hogy az EPS számviteli eredményre épül, amely eltérhet a vállalat tényleges pénztermelő képességétől. Az egyszeri eredménytételek, az értékvesztések vagy a számviteli elszámolások is befolyásolhatják az értékét. Ezért az EPS mellett célszerű a cash flow alakulását is megvizsgálni. Az elemzői jelentésekben gyakran találkozhatunk korrigált, úgynevezett adjusted EPS-adatokkal is, amelyek eltérhetnek a számviteli szabályok szerint kimutatott eredménytől. Fontos ellenőrizni, hogy a korrigált mutatóból milyen tételeket hagytak ki.

Az EPS nyomon követésére a részvényszűrőkben többféle növekedési mutató áll rendelkezésre. Az alábbiakban öt gyakran használt változatot tekintünk át:

• EPS growth this year: az egy részvényre jutó nyereség tárgyévre becsült növekedése az előző évhez képest.
• EPS growth next year: az egy részvényre jutó nyereség következő évre becsült növekedése. Ez elemzői várakozásokon alapul.
• EPS growth qtr over qtr: az utolsó negyedév egy részvényre jutó nyereségének százalékos változása az előző év azonos negyedévéhez képest.
• EPS growth past 5 years: az egy részvényre jutó nyereség elmúlt öt évre számított átlagos éves növekedési üteme.
• EPS growth next 5 years: az egy részvényre jutó nyereség következő öt évre becsült átlagos éves növekedési üteme. Ez a várakozás a PEG ráta számításánál is felhasználható, amelyről oldalunkon már beszéltünk. Hogyan használható a PEG mutató a befektetési döntéseink során?

EPS vizsgálatok, szűrések

Különböző részvényszűrő, azaz screener programokkal a fenti EPS-mutatókra szűréseket is végezhetünk. Az egyik ilyen ingyenes alkalmazás a Finviz részvényszűrője, ahol a Fundamental szűrési feltételek között találjuk az EPS növekedésére vonatkozó paramétereket. Az alábbi kép a szűrő egy korábbi felületét mutatja.

EPS mutató és a kereskedési szempontok

A fentiek nagyrészt az EPS mutató hosszabb időtávú, befektetői szempontjait tárgyalták, azonban a rövid távú kereskedőknek is célszerű odafigyelniük néhány tényezőre. Az elemző cégek rendszeresen közzéteszik az EPS-re vonatkozó becsléseiket, amelyeket a piaci szereplők beépítenek a döntéseikbe. A részvényárfolyam ezért bizonyos mértékig már a jelentés előtt tükrözheti ezeket a várakozásokat. Amikor a tényadatok megjelennek, az EPS eltérhet az előzetes becslésektől. Ezt az eltérést nevezzük EPS-meglepetésnek. A negatív meglepetés hozzájárulhat az árfolyam eséséhez, a pozitív meglepetés pedig az emelkedéséhez, de a reakció iránya és nagysága nem egyértelműen következik az EPS-eltérésből. A befektetők ugyanis a bevételi adatokat, a vállalati előrejelzéseket és a jelentés többi részét is értékelik.

A Zacks Coca-Cola részvényhez kapcsolódó oldalán az árfolyam és a negyedéves EPS-meglepetések együtt követhetők nyomon. Az alábbi történeti képen a Coca-Cola árfolyama és az EPS-meglepetések láthatók. A grafikonon megjelenő jelölések a pozitív és a negatív meglepetéseket mutatják. Az EPS-meglepetés nagyságát általában az elemzői várakozástól való százalékos eltéréssel adják meg. A weboldal megjelenése időközben változhatott, ezért a kép és az aktuális felület eltérhet egymástól.

Ahogy a fentiekben is láthatta az olvasó, az EPS mutató értelmezése és nyomon követése a befektetési döntéseknél is hasznos lehet. A P/E és a PEG ráta számításának is fontos eleme az egy részvényre jutó nyereség. Rövid távú kereskedés esetén pedig a tényadat és az elemzői várakozás közötti eltérés is hatással lehet a részvények árfolyamára.

Az egy részvényre jutó nyereség manipulálható

A tőzsdei befektetők gyakran különböző elemzésekre és pénzügyi adatokra alapozva választanak részvényeket. Ezek az adatok azonban bizonyos esetekben kedvezőbb képet mutathatnak a vállalat helyzetéről, mint amit a működési folyamatok indokolnak. Az EPS például részvény-visszavásárlásokkal az összesített nyereség emelkedése nélkül is növelhető, és a számviteli eredményt egyszeri tételek is befolyásolhatják. Ezért érdemes az EPS alakulását a vállalat teljes eredményével, a részvényszám változásával és a cash flow-val együtt vizsgálni. Hozzátenném, hogy az eltérések jelentős része nem szándékos manipuláció eredménye. A vállalati struktúra, a vezetői juttatási rendszer és a tőkepiaci döntések is hatással lehetnek a kimutatott egy részvényre jutó eredményre. A következő videóban ezekkel az összefüggésekkel foglalkozunk.