Részvényvásárlás: 7 hasznos mutató részvényvásárlás előtt

A bejegyzésben 7 hasznos arányszámot, mutatót, összefüggést tekintünk át, melyek egyszerűen használhatók, percek alatt hozzáférhetők a befektetők, részvényvásárlás előtt állók számára, és segíthetnek abban, hogy képet kapjunk a kiszemelt társaság pénzügyi helyzetéről, hatékony működéséről. Az alábbi mutatók használatát beszéljük meg:

• Quick Ratio
• Current ratio
• Debt/Equity
• Inventory to Sales Ratio
• Intangibles to Book Value Ratio
• Net Working Capital (NWC)
• Asset turnover rate

Egy részvényvásárlási, befektetési döntés előtt nem árt, ha megvizsgáljuk, milyen pénzügyi helyzetben találjuk a kiszemelt társaságot. Bár sokan úgy gondolják, hogy a mérlegben, eredménykimutatás soraiban nehéz eligazodni, de egy kis gyakorlással, és néhány hasznos összefüggés ismeretével sok mindenre fényt deríthetünk, és a problémás, rosszul gazdálkodó cégeket kiszűrhetjük. Tartsuk szem előtt, hogy előbb utóbb minden tőzsdei társaság életében lesznek nehézségek, és ilyenkor nem mindegy, hogy korábban milyen pénzügyi erővel rendelkezett a társaság, hiszen minél jobbak a pénzügyi mutatók, annál nagyobb a túlélési esélye a társaságnak, annál könnyebben fogja a nehézségeket átvészelni. Emellett pedig a gazdaságban is ciklusokat követhetünk, azaz a konjunktúrát, a gazdasági növekedést, előbb utóbb korrekció, gazdasági visszaesés követi. A konjunktúra-recesszió váltakozása pedig azt eredményezi, hogy előbb utóbb a legtöbb társaság próbára lesz téve a recesszió által, és ilyen helyzetekben sem mindegy, hogy mennyire egészséges a társaság pénzügyileg.

A tárgyalásra kerülő összefüggések vizsgálatához tehát semmi másra nincs szükség, csak arra, hogy megnyissuk a kiválasztott társaság utolsó mérlegét, melyhez számos ingyenes adatbázis a rendelkezésünkre áll. Ezekről az adatbázisokról, illetve a mérleg és eredménykimutatás használatáról a következő bejegyzésben beszéltünk, így ha ismeretlen a téma számodra, akkor itt megtalálod a részletes útmutatót: Mérleg és az eredménykimutatás értelmezése

1) Quick Ratio

A Quick Ratio, magyarul gyors ráta tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy a társaság mennyire képes eleget tenni a rövid távon lejáró kötelezettségeinek. Az alábbi képlet alapján számítható ki.

Quick Ratio =  (Current Assets – Inventories) / Current Liabilities

Minél nagyobb a gyorsráta mutató értéke, annál nagyobb részét tudja a társaság fedezni a rövid lejáratú kötelezettségeknek. Ideális esetben a gyorsráta értéke 1, vagy annál nagyobb. Egynél alacsonyabb érték azt jelzi, hogy a vállalat nem tudja teljes mértékben kifizetni a rövid lejáratú kötelezettségeit. Nagyobb bajt jelez, ha a Quick rátával együtt a következő pontban tárgyalásra kerülő current ratio is 1-nél alacsonyabb. Az alábbi képen a Home Depot társaság mérlegét láthatod a stockanalysis.com adatbázisában. Jelöltem az adat kiszámításához szükséges sorokat is.

A fentiek alapján a társaság gyors rátája = (19.810 – 14.531) / 18.375 = 0,28.

2) Current ratio

A gyorsráta egyszerűsített változata a current ratio, azaz likviditási ráta, melynél a készleteket nem vonjuk le. Ez bizonyos esetekben pontosabb képet adhat, például olyan cégek esetében, ahol a magas készletszint az üzleti folyamat természetes része (kereskedelmi cégek, áruházak, üzletek, például Home Depot). A mutató kiszámítása:

Current Ratio = Current Assets / Current Liabilities

A Home Depot példájánál maradva a current ratio a következők szerint számítható ki: 19.810/18.375 = 1,07.

Ha a likviditási mutató értéke 1 alatti, akkor az azt jelenti, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek nagyobbak a forgóeszközöknél. Ilyen esetben sajnos előfordulhat a piaci körülmények változása során, hogy a vállalat fizetésképtelenné válik, vagy fizetési nehézségek lépnek fel.

Általánosan elfogadott nézet, hogy az 1-1,5 Likviditási mutató már jónak számít, de természetesen ennél nagyobb mutatóérték pozitívumnak tekinthető. A 3 fölötti érték már magasnak tekinthető. A magas likviditási rátával rendelkező vállalkozások kellő mértékű pufferrel rendelkeznek, amellyel egy nehéz időszakot könnyebben át tudnak vészelni. A túlságosan magas likviditási ráta sem jelent feltétlenül pozitív dolgot, ugyanis ez azt jelzi, hogy a vállalat nagyon sok készpénzt (nem tud vele mit kezdeni), készletet halmozott fel. Magas készpénz szint azt jelzi, hogy a vállalat rengeteg be nem fektetett pénzzel rendelkezik.

Benjamin Graham (az értékalapú befektetés megalapozója) befektetési módszerének fontos eleme volt a likviditási ráta (2 fölötti likviditási rátájú cégeket keresett). Bővebben a gyorsráta és likviditási ráta mutatókról itt beszéltünk.

3) Debt/Equity

A kiszemelt társaság eladósodottságát egyszerű hányadossal mérhetjük, és így az egyes társaságok összehasonlíthatóvá válnak. Erre a célra használjuk a dept/equity mutatót, melynek kiszámításához a társaság összes adósságát osztjuk a saját tőkével. A mutatónak létezik egy olyan változata, mellyel a hosszú lejáratú adósságot vizsgáljuk. Ez a long term dept / equity mutató.

Total Debt/Equity Ratio = Total Liabilities / Shareholders Equity

(Long Term Debt/Equity Ratio = Long Term Debt / Shareholders Equity)

A mutató értelmezéséről annyit érdemes tudni, hogy a magas érték jelentős eladósodottságot jelent. Ha a fenti osztás eredményeképpen 1-et kapunk, akkor a társaságnak pontosan annyi adóssága van, mint amennyi a saját tőkéje. Az 1 közeli érték tehát egy fordulópont, hiszen a szint fölött a hitelnyújtónak mérlegelni kellene, hogy lesz-e fedezet a hitel visszafizetésére. Általában ilyen esetekben a társaság magasabb kamatok mellett juthat hitelhez, de igaz ez arra az esetre is, ha a társaság kötvényeket bocsát ki. Az alábbi képen a Coca-Cola mérlege látható. A HD esetében nem tudjuk a mutatót kiszámítani, mivel  a saját részvény-visszavásárlás miatt a saját tőkéje negatív a társaságnak. A probléma ismert, és már foglalkoztunk vele, lásd a következő bejegyzés 5-dik pontját: Érdemes eladósodott társaságok részvényeit megvásárolni?

Total Debt/Equity Ratio = 65.283/18.981 = 3,4

Long Term Debt/Equity Ratio = 27.516/18.981 = 1,44

4) Inventory to Sales Ratio

A készletek forgási sebességét mérjük a mutatóval, de csak úgy van értelme vizsgálni, hogy évről évre, negyedévről negyedévre vetjük össze a mutató változását. A készletek vizsgálata azért hasznos, mert sokszor következtethetünk belőle az árbevétel változására, melyet esetleg különböző technikák miatt (lásd cookie jar reserves bejegyzés) nem látunk pontosan. Értelmezése:

• Ha növekszik az Inventory to Sales Ratio, akkor ez jelentheti azt, hogy a készletek sokkal gyorsabban nőnek, mint az értékesítés, de arra is utalhat, hogy az eladások esnek vissza.
• Ha pedig a mutató értéke csökken, akkor jelezheti a készletek csökkenését, vagy pedig az értékesítés felpörgését.

Kiszámítása:

Inventory to Sales = Inventory / Revenue

A Coca-Cola példájánál maradva, az Inventory, azaz készletek adatot a mérleg eszközoldalán találjuk, lásd alábbi képen.

A Revenue, azaz árbevétel pedig az eredménykimutatás első sora, lásd alábbi képen.

2019-es évre tehát az Inventory to Sales mutató 3379/37.266 = 0,09

5) Intangibles to Book Value Ratio

Az értékalapú befektetők általában olyan társaságokat vásároltak, melyekben számos ún. hard assets (termelő eszköz, gyártósor, ingatlan), azaz kézzelfogható vagyon is megtalálható. Ezzel szemben a szellemi termékek, jogdíjak, goodwill a nem megfogható vagyonelemek közé tartoznak, melyek értékelése nehezebb, és értékállósága is megkérdőjelezhető. Éppen ezért az értékalapú befektetők olyan társaságokat keresnek, melyben az immateriális javak (intangibles) alacsony szinten van. Erre a célra használható az Intangibles to Book Value ráta, melynek képlete az alábbi.

Intangibles to Book Value = Intangibles / Book Value

Azaz tulajdonképpen azt nézzük meg, hogy az immateriális javak a teljes vagyon mekkora részét teszik ki. Az alábbi képen a Coca-Cola mérlegéből számítjuk ki a mutatót, azaz 26.766/86.381 = 0,3. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a társaság teljes vagyonának 30 százaléka nem kézzelfogható, szellemi termékeket, goodwill-t teszi ki. A mutatót érdemes összevetni a versenytársakkal, illetve ne feledkezzünk meg arról, hogy az ismert értékalapú befektetők (például Walter J. Schloss, Benjamin  Graham) idején nem léteztek technológiai, informatika cégek, gyerekcipőben járt az informatikai iparág. Ezeken a területeken pedig teljesen megszokott dolog, hogy a szoftver az árucikk, így a magasabb szint nem jelez alapvető problémát a technológiai iparágban.

6) Net Working Capital (NWC)

A net working capital, magyarul működési tőke a forgóeszközök és a rövid lejáratú eszközök különbsége. A társaság működésének hatékonyságát mérjük vele. A társaság működéséhez szükséges forrásokról, a társaság rendelkezésére álló készpénzről kaphatunk információt. Nagyon sok társaság azért jelenik meg a tőzsdén, hogy forrás szerezzen, melyből növekedni tud. Ugyanígy nagyon sok sikeres üzleti tevékenység fullad kudarcba a működési tőke hiánya miatt.

Általános értelmezése, hogy ha

• negatív értéket kapunk, akkor a társaság rövid lejáratú kötelezettségei meghaladják a forgóeszközöket, azaz a társaság nem tudja finanszírozni a működését,
• pozitív érték esetén a forgóeszközök értéke magasabb, mint a rövid lejáratú kötelezettségeké, azaz a társaságnak több pénze, pénzzé tehető eszköze van, mint a kifizetésre váró kötelezettségek.

Túlságosan magas érték sem mindig ideális, hiszen azt is jelzi, hogy a vezetőségnek fogalma sincs arról, mit kellene kezdeni a társasággal. Gyűlik a készpénz, rövid lejáratú befektetések, de nem tudják, mit kezdjenek a vagyonnal.

Nem minden esetben jelent problémát a negatív működési tőke, például előfizetési szolgáltatásoknál, ahol hosszú távú szerződései vannak a társaságnak és az ügyfelek havonta fizetnek. De a kiskereskedelemben (magas készletek) vendéglátóipari cégek esetében sem tekinthető szokatlannak a negatív érték.

Working Capital képlete, Working Capital = Current Assets – Current Liabilities

A Coca-Cola példájánál maradva a nettó működési tőke így 20.411-26.973 = -6562 millió dollár.

7) Asset turnover rate

Az Asset turnover rate, azaz eszközök forgási aránya azt mutatja meg számunkra, hogy a társaság milyen gyorsan tudja az eszközeit az értékesítési folyamatokban felhasználni. Azt a képességét mérjük tehát a társaságnak, hogy az eszközeivel mennyire hatékonyan képes bevételeket generálni. A mutató számítása nagyon egyszerű, és a nagyobb részvény adatbázisok számítják is ezt a mutatót, de hogy értsük, mit jelez a mutató, fussuk át a számítását.

Asset Turnover rate = Revenue / average total assets

Az árbevételt (revenue) már megbeszéltük az Inventory to Sales Ratio tárgyalásánál, azaz az eredménykimutatás első sorában találjuk. Az átlagos összes eszköz pedig a vizsgált időszak nyitó és záró eszközök átlagát jelentené. A Coca-Cola társaság esetében tehát a tárgyévi és az előző évi mérleg adat átlagolásával számíthatjuk ki, lásd alábbi képen.

A számításhoz szükséges adatok:

• Az average total asset így (86.381+83.216)/2 = 84.798 millió dollár.
• Az árbevétel 2019-es évben: 37.266 millió dollár

Az eszközök forgási sebessége pedig 37.266/84.798 = 0,43, azaz 43%. A fenti értéket úgy értelmezhetjük, hogy a társaság 1 dollárra eső eszközével 43 cent árbevételt tud generálni. Ezzel pedig értelmet is nyer, hogyan célszerű a mutatót használni. Nézzük meg az iparági átlagot, vizsgáljuk meg a versenytársakat. Ha azt látjuk, hogy 43 centnél (vagy százaléknál) jobb az eszközök forgási aránya, akkor a vizsgált vállalat kevésbé tudja hatékonyan az eszközeit üzemeltetni. Tehát minél nagyobb a mutató, annál hatékonyabban működik a társaság.

A témához kapcsolódó bejegyzéseink:

• Tudnivalók az EPS-ről, azaz az egy részvényre jutó nyereségről
• Melyik vállalat működik hatékonyabban? ROE, ROA, ROI mutatók használata 
• EBITDA jelentése, használata, kiszámítása, EBITDA ráta, EBITDA margin, EV/EBITDA mutató értelmezése
• Cash flow jelentése, kimutatás, cash flow vizsgálata részvény vásárlás előtt