Az elmúlt években a kötvénypiaci hozamok emelkedése egyre több befektető figyelmét fordította a kötvénypiac felé. A hazai állampapírokon túli kötvénypiacok elérése azonban egy átlagos befektető számára nehezebb lehet, ezért a kötvénypiaci ETF-ek is vonzó lehetőséget jelentenek. Ezeknek az alapoknak számos sajátossága és kockázata van, amelyekre cikkünkben részletesen kitérünk. A cikk második felében a témához kapcsolódó kutatások eredményei is olvashatók. Témáink: Hogyan működik egy kötvénypiaci ETF alap? A kötvény ETF portfóliója változó A fix lejáratú kötvénypiac ETF alapok A likviditás problémái a kötvény ETF alapok esetében Mit érdemes ellenőrizni kötvény ETF alap vásárlás előtt? A vállalati kötvény ETF alapok hozamának előrejelzése (2024) Hogyan működik egy kötvénypiaci ETF alap? Az...

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a pénzügyi piacokon. Ma már olyan AI-rendszerek is léteznek, amelyek emberi közreműködés nélkül képesek új befektetési stratégiákat kidolgozni, tesztelni és továbbfejleszteni. De vajon az újabb, bonyolultabb modellek valóban jobb befektetési döntéseket hoznak, mint a hagyományos módszerek? Cikkünkben kilenc különböző automatizált faktorkereső módszert hasonlítunk össze. Ezek összesen 4914 faktort állítottak elő. Témáink: Öt piacra kiterjedő vizsgálat Milyen AI-modelleket teszteltek? Mi az Alpha101? Valóban új összefüggéseket fedezett fel az AI? A bonyolultabb AI nem feltétlenül jobb befektető Öt piacra kiterjedő vizsgálat Az elemzésben az amerikai S&P 100, a brit FTSE 100, a japán Nikkei 225, a hongkongi Hang Seng és a kínai CSI 300...

A tőzsdei elemzők rendszeresen közölnek előrejelzéseket arról, hogy milyen árfolyamokra számítanak a következő hónapokban vagy években. A befektetők ezek alapján dönthetnek részvények vásárlásáról, eladásáról, vagy akár a teljes részvénypiaci kitettségük módosításáról. De mennyire megbízhatók ezek az előrejelzések? Valóban jobban látják a piac jövőjét a szakértők, mint a kisbefektetők? Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az elemzői célárak és részvényajánlások megbízhatóságával. Több tudományos vizsgálat eredménye alapján is látható, hogy az elemzői ajánlások követése számos problémát vet fel. Az elemzők gyakran túlbecsülik a vállalatok jövőbeli nyereségnövekedését, az árfolyamcélokat a piaci mozgások után módosítják, és az ajánlások sok esetben nem állnak pozitív kapcsolatban a...

A „Jó vagy rossz a passzív befektetés?” és az „Az ETF alapok okozzák a következő tőzsdei lufit?” típusú kérdések időről időre megjelennek a gazdasági médiában. A témával kapcsolatban átfogó tanulmányok is készültek, amelyek alapján megvizsgálhatjuk, hogy a passzív befektetés térnyerése milyen kapcsolatban áll a részvényárak emelkedésével, hogyan befolyásolhatja a részvénypiac kockázatát, a piacok stabilitását és az árazást. A témával kapcsolatos kutatások eredményeit beszéljük meg. Témáink: A passzív befektetések térnyerése és az aktív alapok teljesítménye A passzív ETF alapok és a piaci hatékonyság Bizonyítékok az ETF alapok piactorzító hatására S&P 500 indexben szereplő súly és a jövőbeni hozam negatív kapcsolata Indexben szereplő és az indexben nem szereplő részvények Buborékot okoz...

Ha megnézünk egy részvényt valamelyik pénzügyi portálon, rendszerint megtaláljuk az elemzői célárakat is. Ezekből megtudhatjuk, hogy a brókercégek, elemzőházak mekkora árfolyam-emelkedést vagy -csökkenést várnak a következő 12 hónapban. A célárak gyakran pontos dollárértékként jelennek meg, ami könnyen azt a benyomást keltheti, hogy megbízható előrejelzésekről van szó. A valóságban azonban ezek becslések, amelyek jelentős bizonytalansággal járnak. Felmerül tehát a kérdés, hogy mennyire pontosak az elemzői célárak, és érdemes-e egy részvényt csak azért megvásárolni, mert az elemzők jelentős árfolyam-emelkedést várnak. A tudományos kutatások alapján az elemzői előrejelzések gyakran pontatlanok, ugyanakkor bizonyos körülmények között hasznos információkat is hordozhatnak a részvények jövőbeni...

November 3-án ismét választanak az amerikaiak. A közvélemény-kutatások és a választási elemzők szerint könnyen elképzelhető, hogy a demokraták megszerzik a többséget a képviselőházban, azonban a szenátusban a republikánusok megőrizhetik többségüket. Ez a felállás megosztott kongresszust eredményezne, ami jelentősen korlátozhatná Donald Trump mozgásterét, akár olyan fontos területeken is, mint az adópolitika és a költségvetési döntések. Bár a választás előtti hetek politikai vitáit elsősorban az amerikai megélhetési költségek, az infláció, a vámok és a külpolitikai konfliktusok határozzák meg, a befektetők számára egy másik fontos kérdés is felmerül. Ugyanis a pénzügyi sajtóban rendszeresen találkozhatunk azzal az állítással, hogy az amerikai időközi választások előtt gyengébben teljesít a...

A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatása az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott gazdasági kérdésévé vált. Valóban milliók veszíthetik el az állásukat? Vagy az AI inkább növeli a termelékenységet és új munkahelyeket teremt? Az eddig megjelent kutatások alapján ennél összetettebb folyamat zajlik. Az AI egyes foglalkozásokban és részfeladatokban helyettesítheti az emberi munkát, más területeken viszont kiegészítheti azt, növelheti a termelékenységet és új feladatokat hozhat létre. A kérdés ezért nem egyszerűen az, hogy hány munkahely szűnik meg. Legalább ilyen fontos, hogy milyen új munkakörök jönnek létre, hogyan változnak a bérek, és milyen gyorsan képes alkalmazkodni a munkaerőpiac. Cikkünkben több, a témában megjelent kutatás eredményeit foglaljuk össze, és azt is megvizsgáljuk...

A mozgóátlagok a legismertebb tőzsdei indikátorok közé tartoznak. Sok befektető figyeli az 50 vagy 200 napos mozgóátlagot, de vajon ezekből a mutatókból a részvények későbbi hozamára is következtethetünk? Az elmúlt évek kutatásai szerint a rövid és hosszú távú mozgóátlagok aránya statisztikailag kimutatható kapcsolatban állhat a jövőbeni hozamokkal. Ezt az összefüggést nevezik MAD-hatásnak. Cikkünkben bemutatjuk a mutató számítását, az amerikai részvényeken és a nemzetközi tőzsdeindexeken végzett kutatások eredményeit, valamint azt is, hogy a kereskedési költségek mennyit változtatnak a történeti teljesítményen. Először röviden áttekintjük a mozgóátlagok hagyományos felhasználását. Mozgóátlagstratégiák típusai Van bizonyíték a mozgóátlagok hatékonyságára? Mit jelent a MAD effect? Milyen...

Az aranykereszt és a halálkereszt a technikai elemzés legismertebb jelzései közé tartozik. A nevük jól hangzik, ezért a gazdasági sajtóban is rendszeresen előkerülnek. Az aranykereszthez jellemzően egy új emelkedő trend kezdetét, a halálkereszthez pedig egy nagyobb visszaesés veszélyét társítják. A téma 2026 őszén ismét aktuálissá vált, mert a Bitcoin napi grafikonján az 50 napos mozgóátlag a 200 napos mozgóátlag fölé került, vagyis kialakult az úgynevezett aranykereszt. Ilyenkor rendszerint megjelennek azok az értelmezések is, amelyek szerint a jelzés egy hosszabb emelkedő időszak kezdetére utalhat. Tegyük hozzá ehhez, hogy a pénzügyi sajtó korábban is nagy figyelmet szentelt az ilyen kereszteződéseknek. A CNBC például az S&P 500 egyik aranykeresztje kapcsán azt emelte ki, hogy a jelzés...

A Fed 2026 szeptemberében több mint három év után ismét kamatot emelt. A 25 bázispontos lépéssel az irányadó kamatsáv 3,75-4,00 százalékra emelkedett. A döntés után ismét előkerült a befektetők egyik régi kérdése. Mit jelent a kamatemelés a részvénypiac számára? Elsőre egyszerűnek tűnhet a válasz. A magasabb kamatok növelhetik a vállalatok finanszírozási költségeit, emelik a részvények értékelésénél alkalmazott diszkontrátát, és a kötvényeket is vonzóbbá tehetik a részvényekhez képest. Ebből azonban még nem következik, hogy egy Fed-kamatemelés után esnie kell a tőzsdének. A múltbeli tapasztalatok ennél jóval összetettebb képet mutatnak. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakultak a részvénypiaci hozamok emelkedő és csökkenő kamatok mellett, illetve mi történt a korábbi Fed-kamatemelési...

A tőzsdei kereskedők és befektetők körében régóta ismert elképzelés, hogy a kevésbé tapasztalt befektetők döntései bizonyos helyzetekben kontraindikátorként is használhatók. Gyakran megfigyelhető ugyanis, hogy a lakossági befektetők egy része az erős árfolyam-emelkedések után válik optimistává, míg nagyobb esések után inkább eladással reagál. Ezzel párhuzamosan sok kereskedő figyeli az úgynevezett okos pénz, vagyis az intézményi befektetők és hedge fundok pozícióit, ügyleteit és piaci kitettségét. Egy nagymintás kutatás azonban egy másik érdekes kérdést is megvizsgált. Kimutatható-e kapcsolat aközött, hogy egy részvényt milyen életkorú és milyen vagyoni helyzetű befektetők tartanak, illetve hogyan alakul a részvény későbbi hozama? A vizsgálat alapján jelentős eltérések rajzolódtak ki a...

A kamatemelési ciklusok idején rendszeresen felmerül a kérdés, hogy a magasabb kamatok mikor kezdik érdemben visszafogni a gazdaságot. Bár a monetáris szigorítás hatása elsőre egyszerűnek tűnhet, a múltbeli adatok alapján korántsem igaz, hogy minden kamatemelési ciklust recesszió követ. További problémát jelent, hogy a Fed maga is reagál a gazdasági folyamatokra, így nehéz elkülöníteni a kamatemelés hatását azoktól a tényezőktől, amelyek eredetileg a szigorítást kiváltották. Ebben a bejegyzésben a kamatemelések gazdasági hatásait vizsgáljuk meg. Többek között az alábbi kérdésekkel foglalkozunk: Milyen kapcsolat figyelhető meg a Fed kamatemelési ciklusai, a gazdasági növekedés és a recessziók között? Mennyi idő alatt jelenik meg a monetáris szigorítás hatása a gazdaságban? Hogyan reagál az...

Az elmúlt évtizedekben a fejlett országokban fokozatosan csökkentek a reálkamatok, és ezzel párhuzamosan a természetes kamatráta, azaz az r* becsült értéke is alacsonyabb lett. A 2020 utáni időszakban azonban változás következett be. Több becslés szerint az Egyesült Államokban emelkedni kezdett a természetes reálkamat, ami azért fontos, mert tartósan magasabb r* mellett a korábbi évtizedeknél magasabb kamatkörnyezet is fennmaradhat. A természetes kamatrátát közvetlenül nem tudjuk megfigyelni, csak különböző modellekkel becsülhetjük. Emiatt abban sincs teljes egyetértés, hogy pontosan hol van az aktuális szintje, és milyen tényezők mozgatták az elmúlt években. A cikkben először áttekintjük a természetes kamatráta jelentését és hosszú távú változását, majd bemutatjuk azokat a tényezőket...

Cikkünkben megbeszéljük, hogy mit jelent a befektetések és a tőzsde világában a biztonsági menedék, a safe haven és a menedékdeviza kifejezés. Megnézzük, milyen eszközöket tartanak a befektetők biztonsági menedéknek, és azt is, hogy ezek mennyire védték a befektetőket a múltbeli válságok idején. Egy új, 2026-ban megjelent kutatás eredményeit is bemutatjuk, amely több mint húsz év adatai alapján hasonlította össze a fontosabb menedékeszközöket. Mit jelent a biztonsági menedék (safe haven)? A biztonsági menedék (angolul safe haven) olyan befektetési eszköz, amely szélsőséges piaci stressz vagy jelentős részvénypiaci esés idején jellemzően nem mozog együtt a kockázatos eszközökkel, illetve azokkal szemben negatív kapcsolatot mutathat. Fontos megkülönböztetni a biztonsági menedéket a...

A 10 éves amerikai állampapír hozama ismét az 5 százalékos szint közelébe emelkedett. Az elmúlt napokban azt láthattuk, hogy a gazdasági média egyre nagyobb figyelmet szentelt a kötvénypiacon látható folyamatoknak. Például a Reuters egyenesen "5 százalékos kérdésként" foglalkozott azzal, hogy veszélyt jelenthet-e ez a hozamszint a részvénypiacra, míg a Financial Times azt vizsgálta, hogy a magas kötvényhozamok végül megtörhetik-e a részvények eddigi ellenálló képességét. Cikkünkben ezért azt vizsgáljuk meg, hogy valóban létezik-e egy 5 százalék körüli "fájdalomküszöb" az amerikai részvénypiac számára. Több mint hat évtized adatai alapján megnézzük, hogyan teljesített az amerikai részvénypiac különböző hozamszintek mellett, keressük arra a kérdésre a választ, hogy számít-e a hozamemelkedés...

A réz árfolyamát gyakran a világgazdaság egyik korai jelzőjeként emlegetik. Innen ered a "Dr. Copper" elnevezés is. A pénzügyi sajtóban rendszeresen találkozhatunk olyan állításokkal, hogy a réz árának esése figyelmeztetést jelent a gazdaság vagy akár a részvénypiac számára. Elsőre ez teljesen logikusnak tűnik. A réz számos iparág fontos alapanyaga, az építőipartól az elektromos hálózatokon át a gépgyártásig. Ha erős a gazdasági aktivitás, nagyobb lehet a réz iránti kereslet. Ha pedig lassul a gazdaság, a kereslet is visszaeshet. Ráadásul alapanyagról beszélünk, amelyre már a termelési folyamat korai szakaszában szükség van. Emiatt akár előrejelző szerepe is lehet. A kérdés azonban az, hogy ez az intuitív összefüggés a gyakorlatban is működik-e. Ha nagyot esik a réz ára, valóban nagyobb...

Az elmúlt évtizedek gazdasági környezete kedvezett a legnagyobb vállalatoknak, aminek következtében a piaci koncentráció számos iparágban tovább erősödött. Hasonló jelenség figyelhető meg a tőzsdeindexek szintjén is, ahol néhány óriásvállalat adja a teljes piaci kapitalizáció jelentős részét. Ezzel összefüggésben közkeletű vélekedés, hogy a részvénypiac kockázatosabbá válik, ha a kapitalizáció döntő hányada néhány társaság kezében összpontosul. Emellett több vizsgálat arra is rámutat, hogy a rendkívül nagyra növő vállalatok korábbi kiemelkedő tőzsdei teljesítménye nem feltétlenül folytatódik változatlanul. Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körül. Témáink: A legnagyobb társaságok és a jövőbeni hozam Mi történik azokkal a részvényekkel, amelyek bekerülnek az 50 legnagyobb amerikai...

Sok befektető számára teljesen logikusnak tűnik, hogy egy jól működő, nyereséges és pénzügyileg stabil vállalat részvénye egyúttal jó befektetés is. Gondoljunk arra, hogyha egy társaság gyorsan növekszik, magas a jövedelmezősége és stabil a pénzügyi helyzete, miért ne várhatnánk a részvényétől is magas hozamot? A probléma ott kezdődik, hogy a vállalat működési teljesítménye és a részvény jövőbeni hozama két különböző kérdés. Egy kiváló vállalat részvénye lehet túlárazott, miközben egy problémákkal küzdő társaság részvényének árába már nagyon alacsony várakozásokat építettek be. Emiatt régebbi kutatásokban még arra is találunk példát, hogy a pénzügyileg gyengébb vállalatok részvényei teljesítettek jobban. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban jelentősen pontosították ezt a képet. Ma már...

Joel Greenblatt a The Little Book That Beats the Market című könyvében egy meglepően egyszerű részvénykiválasztási módszert mutatott be. A később varázsformulaként, azaz Magic Formula néven ismertté vált stratégia mögött az az elképzelés áll, hogy olyan vállalatokat érdemes keresni, amelyek egyszerre jó minőségűek és kedvező árazásúak. A módszer azért vált ismertté, mert Greenblatt saját számításai szerint az amerikai részvénypiacon 1988 és 2004 között évi 30,8%-os átlagos hozamot ért el, miközben az S&P 500 éves hozama ugyanebben az időszakban 12,4% volt. Ez természetesen felvet egy fontos kérdést. Valóban létezik egy ennyire egyszerű részvénykiválasztási formula, amellyel hosszú távon felül lehet teljesíteni a részvénypiacot? Azóta eltelt két évtized, és Greenblatt módszerét számos...

A pénzügyi influencerek, vagyis a finfluenszerek az elmúlt években a befektetési tartalmak egyik legfontosabb szereplőivé váltak. A YouTube-on, TikTokon, X-en és más közösségi médiás platformokon naponta jelennek meg részvényajánlások, piaci előrejelzések és befektetési vélemények, amelyeket főként a fiatalabb befektetők követnek nagy figyelemmel. A kérdés az, hogy ezek a tartalmak valóban segítenek-e jobb befektetési döntéseket hozni, vagy inkább csak rövid távon mozgatják meg a részvényárfolyamokat. Cikkünkben azt tekintjük át, hogy mit mutatnak a legfrissebb kutatások a pénzügyi influencerek eredményességéről, a YouTube-videók részvénypiaci hatásáról, az összesített finfluenszer-ajánlások előrejelző erejéről, valamint arról, hogy a nagyobb követőtábor együtt jár-e jobb befektetési...