Érdemes a pénzügyi influencerek tanácsait követni?
A pénzügyi influencerek, vagyis a finfluenszerek az elmúlt években a befektetési tartalmak egyik legfontosabb szereplőivé váltak. A YouTube-on, TikTokon, X-en és más közösségi médiás platformokon naponta jelennek meg részvényajánlások, piaci előrejelzések és befektetési vélemények, amelyeket különösen a fiatalabb befektetők követnek nagy figyelemmel. A kérdés az, hogy ezek a tartalmak valóban segítenek-e jobb befektetési döntéseket hozni, vagy inkább csak rövid távon mozgatják meg a részvényárfolyamokat. Cikkünkben azt tekintjük át, hogy mit mutatnak a legfrissebb kutatások a pénzügyi influencerek eredményességéről, a YouTube-videók részvénypiaci hatásáról, az összesített finfluenszer-ajánlások előrejelző erejéről, valamint arról, hogy a nagyobb követőtábor együtt jár-e jobb befektetési teljesítménnyel. Az eddigi eredmények alapján a finfluenszerek hatása nem elhanyagolható, de ez a hatás jellemzően inkább figyelemvezérelt és rövid távú, mintsem tartós információs előnyre épülő. Témáink:
- A pénzügyi influencerek eredményei
- Hogyan mozgathatják a YouTube-videók a részvényárfolyamokat?
- A finfluencerek összesített ajánlásait érdemes követni?
- Több követő, alacsonyabb hozam?
- YouTube részvényajánlások és jövőbeli hozamok kapcsolata
Itt az oldalon már sokat foglalkoztunk a tőkepiaci szereplők különböző csoportjaival. Többek között beszéltünk arról, hogy az átlagos befektető alulteljesít, a kisbefektetők többsége veszteséges a részvénypiacon, a guruk, szakértők kétharmadának találati aránya nem jobb a véletlennél, a sell-side elemzők által leginkább ajánlott részvények jövőbeni hozama alacsony, az átlagos hedge fund elmúlt 20 éves hozama a diszkontkincstárjegyek hozamával vethető össze, az alapkezelők 80-90 százaléka alulteljesít. Természetesen a fentiek átlagot mutatnak, és az átlag mögött találunk eredményes, sikeres befektetőket, szakértőket, de számuk nem jelentős. Az egyetlen terület, ahol az átlagos szereplő is felülteljesít, a bennfentesek köre. Az elmúlt évtizedben azonban egy új szakértői kategória jött létre, a pénzügyi influencerek, akikkel a közösségi média különböző weboldalain találkozhatunk, és széles befektetői kör (elsősorban a fiatalabb generáció) hagyatkozik a véleményeikre, előrejelzésükre.
A pénzügyi influencerek eredményei
A pénzügyi influencernek, más néven finfluencernek nevezzük azokat a személyeket, akik a közösségi média platformjain befektetési tanácsokat adnak, előrejelzéseket készítenek. Bár számos közülük edukatív jellegű tartalmakat készít, de többségük befektetési elemzés formájában adatokat, információt tesz közzé befektetési eszközökkel kapcsolatosan, például részvények, árupiaci termékek, devizák, kriptovaluták körében fogalmaz meg ajánlásokat. A témával kapcsolatos tanulmányban 29 ezer pénzügyi influencer adatait dolgozták fel (StockTwits platformon elérhetőket), és az influencereket skilled (képzett), és képzetlen (unskilled és antiskilled) kategóriákba sorolták be. A fenti kategóriákba történő besorolások megértéséhez ismernünk kell a luck vs. skill probléma hátterét. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha megvizsgálunk több száz piaci szereplőt, és azok közül utólag kiválasztjuk a sikereseket, akkor nem tudhatjuk, hogy a sikeresek eredményeit a véletlen vagy a tényleges szakértelem okozta. Ugyanis ha kellően sok próbálkozó van, akkor előbb utóbb szükségszerűen találni fogunk sikereseket.
A probléma szemléltetésére Joseph Rhine parapszichológus vizsgálatai emelhetők ki, aki az 1930-as években telepatikus képességekkel rendelkező embereket keresett, és vizsgálatai végén meg is találta őket. A kísérletsorozat abból állt, hogy az alanyoknak el kellett találniuk az asztalra kirakott (lefordított) kártyákon levő mintát, és a sorrendet. A résztvevők ismerték a kártyákon előforduló mintákat, de azt nem tudták, hogy a pakliból milyen mintázatú kártya került az asztalra. Ha sikeresen eltalálta egy alany a sorrendet, és a kártyákon levő formákat, akkor átléphetett a következő körbe, ahol újból megismételték a vizsgálatot. A vizsgálatok végeredménye szinte mindig az lett, hogy több kör után is találtak olyan embert, aki eltalálta a kártyák sorrendjét. És bár Joseph Rhine azt hihette, hogy sikerült telepatikus képességgel rendelkező embert találnia, a valóságban ezek az emberek nem rendelkeztek telepatikus képességgel. Egész egyszerűen, ha sok résztvevő és sok ismétlés van, pusztán véletlen alapon is megjelenhetnek kiugróan sikeresnek tűnő szereplők.
A pénzügyek világában a fenti problémakört elsőként Eugene Fama Nobel-díjas közgazdász vizsgálta meg a befektetési alapok vonatkozásában (részletek itt). És bár köztudott, hogy a befektetési alapok többsége alulteljesít, de ennek ellenére vannak sikeres alapkezelők, azonban a siker egy részére a szakértelem helyett a véletlen is magyarázatot adhat, különösen akkor, ha sok a próbálkozó.. Ugyanakkor ma már léteznek olyan eljárások, melyekkel a képzettség becsülhető. Ezeket a többszörös nem normális eloszláson alapuló eljárásokat Harvey, Liu (2018), Crane és Crotty (2020), illetve Dim (2022) fejlesztette ki. A képzettség mérőszáma ezekben a vizsgálatokban az alfa (α). Eszerint egy pénzügyi influencer:
- Skilled, azaz képzett, ha α > 0
- Unskilled, azaz képzetlen, ha α = 0
- és antiskilled, azaz „antitudású”, ha α < 0
A következő táblázat a 20 napos abnormális hozamot mutatja a fenti szakértőknek, azaz a finfluencer által adott jelzést követő 20 napban milyen abnormális hozam köthető a befektetési eszközhöz. A táblázatból kiderül, hogy a medián hozam negatív (-0,63%), azaz a vizsgált 29.477 jelzés felében a következő 20 nap abnormális hozama negatív. A legrosszabb 10 százalékhoz átlagosan -7,01% abnormális hozam, a legjobb 10 százalékhoz 5,44 százalékos abnormális hozam köthető.
forrás: Kakhbod et al. (2023)
Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a fenti módszer szerint az influencerek 5,9+21,6 százaléka a skilled (type 1 és type 2) kategóriákba sorolható. Ezek esetében az abnormális hozam pozitív (6,76% és 1,42%). A finfluencerek 16 százaléka unskilled, azaz az abnormális hozam nulla, és a szakértők 45,6 és 10,9 százalék az antiskilled kategóriákba sorolható, negatív alfával. Ez utóbbi kategóriába tartozó személyek negatív abnormális hozamot generálnak, azaz pont az ellenkezője történik annak, amire számítanak.
forrás: Kakhbod et al. (2023)
A fentieket értékelhetjük úgy, hogy a vizsgált mintában a finfluencerek jelzéseihez átlagosan gyenge, sok esetben negatív abnormális hozam társult., de a legjobb 10 százalék jelzéseihez magas (5,44 százalék) abnormális hozam köthető. A fentiek után adódik a gondolat, hogy célszerű lenne megkeresni a képzett influencereket, és az ő tanácsaikat követni. Ez azonban korántsem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek tűnik, ugyanis a képzetlenség és a követők száma között pozitív kapcsolat van, azaz a hozzá nem értő influencereknek van a legtöbb követője.
forrás: Kakhbod et al. (2023)
Ezzel szemben a képzettség és a követők száma között negatív kapcsolat figyelhető meg. Tehát minél inkább hozzáértő a tanácsadó, annál kevesebb a követője.
forrás: Kakhbod et al. (2023)
A vizsgálat alapján a kevésbé képzett influencereknek átlagosan több követőjük van. Ennek egyik lehetséges magyarázata a közösségi platformok figyelemallokációs mechanizmusa. Jellemző a képzetlen szereplőkre, hogy túlzottan optimista, vagy túlzottan pesszimista nézeteket fogalmaznak meg. A vizsgálatban arra is rámutattak, hogy a képzetlen szereplők jelzéseire épülő kontrastratégia (jelzéseikkel ellentétes ügyletet kötünk) 1,2 százalékos mintán kívüli havi hozamot eredményezett. Sajnos azonban a jelenleg ismert módszerek alapján nem lehet a jövőre nézve megmondani, kik a pozitív alfát produkáló influencerek, és figyelembe véve azt, hogy a finfluencerek többsége negatív alfát produkál, elég rosszak az esélyei a befektetőnek a sikeres tanácsadó megtalálására.
Hogyan mozgathatják a YouTube-videók a részvényárfolyamokat?
Jang és Jun (2025) a pénzügyi influencerek YouTube előadásai és a részvények jövőbeni hozama, kereskedési forgalma közötti kapcsolatot mutatták ki. A vizsgálatuk 2016. január 1. és 2024 június 30. közötti időszakot ölelték fel, melynek során 2,3 millió youtube videót elemeztek. A youtube csatornákat nézettségük alapján minden hónapban öt kategóriára bontották (lásd alábbi táblázat Level 1.. Level 5 adatait). Az adatokból az derül ki, hogy az influenszerek által közzétett videók statisztikailag szignifikáns pozitív hatást gyakoroltak a részvények aznapi hozamára. Ugyanakkor nem feltétlenül a legnagyobb nézettségű influencerek (Level 5) ajánlásai gyakorolták a legnagyobb hatást az árfolyamra, hanem a közepes befolyású (Level 2-4) influenszerek esetében magasabbak a regressziós együtthatók. Vélhetően ennek az az oka, hogy a nagyobb nézettséggel rendelkező influencerek óvatosabb ajánlásokat tesznek a részvényekkel kapcsolatban. A pozitív árhatás azoknál a részvényeknél erősebb, melyek esetében a shortolás korlátozva van. Nemcsak az árfolyamot, hozamot, hanem a kereskedési forgalmat is pozitívan befolyásolják az influencerek előadásai, és az is kiderül az adatokból, hogy a legnagyobb nézettségű csatornák hatást gyakorolnak más influencerekre, akik ezután szintén előadást készítenek az érintett részvényekről.
A youtuberek által bemutatott részvényeknek is vannak statisztikai jellemzőik. Az előadások megjelenése előtt (10-30 napban) alulteljesítő, majd növekvő forgalmú, árfolyamú (0-10 napon) részvényekként írhatók le, amely felveti annak a lehetőségét, hogy a visszaesés után emelkedésnek induló részvények kerülnek be a hírekbe, közösségi médiába, így az influencerek előadásaiba. Az alábbi grafikon a fenti helyzetet szemlélteti a level 4-5 influencerek adatai alapján, azaz a videó megjelenése előtt (0 nap) jelentős emelkedés következik be, majd a részvények hozama stagnál.
A hosszabb távú, 60 napos vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a level 5 kategóriába sorolható influencere esetében a későbbiekben (50-60 nap múlva) további, kismértékű árfolyam-emelkedés következik be.
A fentiek tehát arra utalnak, hogy az influencerek a múltban gyengén teljesítő, de már emelkedő árfolyamú, növekvő forgalmú részvényekre figyelnek fel, és az általuk közzétett információt a piac napon belül feldolgozza, az árfolyam érdemben már nem emelkedik tovább a videó megjelenése után.
A finfluencerek összesített ajánlásait érdemes követni?
Bár a fenti kutatások szerint a pénzügyi influencerek egyedi ajánlásaihoz gyakran negatív jövőbeli hozam társul, az összesített ajánlások vizsgálata azt mutatja, hogy a magasabb ajánlásszám már pozitív kapcsolatban áll a jövőbeli hozamokkal. Lalwani (2025) összesen 38 pénzügyi YouTube-csatorna 2017 és 2024 közötti tartalmait elemezte, és 10 259 részvényajánlást vizsgált meg, amelyek 1 419 egyedi részvényre vonatkoztak. A vizsgálat eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze, melyből látható, hogy pozitív és szignifikáns kapcsolat van az ajánlások száma és a következő havi hozam között, azaz minél több influencer ajánlja ugyanazt a részvényt egy adott hónapban, annál magasabb lesz a következő havi hozam. Ez a kapcsolat kontrollváltozók mellett is kimutatható (például előző havi hozam, forgalom, volatilitás, piaci kapitalizáció, momentum mutatók stb.).
forrás: Lalwani (2025)
A fentiek tehát arra utalnak, hogy az összesített ajánlások pozitív kapcsolatban állnak a következő havi hozamokkal, ami összhangban áll a figyelemvezérelt vételi nyomás hipotézisével. Ezt támasztja alá az is, hogy a negatív részvénypiaci ajánlások nem hordoznak előrejelző információt. A vizsgálatból az derül ki, hogy a kontrollváltozók figyelembevételével a kapcsolat statisztikailag nem szignifikáns, azaz a negatív ajánlások nem jeleznek előre alacsonyabb következő havi hozamot.
Több követő, alacsonyabb hozam?
Cao és szerzőtársai (2025) átfogó empirikus vizsgálatot végeztek 9 766 pénzügyi influenszer befektetési tevékenysége és követőszámának alakulásával kapcsolatban 2022. január és 2023. december közötti időszakon.Vizsgálatukkal két fontos dologra mutattak rá. Az egyik, hogy a pénzügyi influenszerek rövid távú múltbeli teljesítménye (különösen az előző havi (Ret_1M) és az elmúlt három hónap (Ret_3M) hozamai) szignifikánsan és pozitívan korrelál a követőszám változásával, azaz minél magasabb hozamot érnek el, annál több követőjük lesz. A regressziós eredmények értelmezése szerint 1 százalékpontos hozamemelkedés körülbelül 0,68%-kal növeli az új követők számát a következő hónapban.
forrás: Cao et al. (2025)
Másrészt az alábbi táblázat arról árulkodik, hogy a pénzügyi influencerek múltbeli teljesítménye és a jövőbeli teljesítménye között negatív a kapcsolat. A táblázatban a következő havi hozam és az aktuális (Ret_T), valamint a megelőző hónapok (Ret_T-1 … Ret_T-5) hozamai közötti összefüggés látható. Bármelyik modellt vizsgáljuk, a korábbi hozamok és a következő havi hozam között következetesen negatív az összefüggés. Ezen túlmenően a regressziós egyenletek konstansa minden modellváltozatban statisztikailag szignifikánsan negatív (constant sor), ami azt jelzi, hogy a pénzügyi influenszerek átlagos nyers és kockázat-korrigált hozama is tartósan negatív.
forrás: Cao et al. (2025)
Összességében a vizsgálat rávilágít arra, hogy a rövid távú kiugró teljesítmény követése nem eredményez hosszú távon kedvező befektetési hozamokat.
YouTube részvényajánlások és jövőbeli hozamok kapcsolata
A témával kapcsolatos legújabb (de még nem végleges) vizsgálatban kilenc ország mintegy 230 pénzügyi YouTube-csatornájáról gyűjtöttek adatokat, a végső adatbázisban több mint 70 ezer videó, 3396 egyedi részvény és több mint 20 ezer részvényajánlás szerepel. A vizsgálat időszaka 2013 és 2025 októbere közé esik, de a videók többsége 2019 után került fel, vagyis abban az időszakban, amikor a „finfluenszerek” szerepe látványosan megnőtt. A szerzők a videók hanganyagát gépileg átírták, majd egy nagy nyelvi modellel kinyerték belőlük, hogy mely részvényekről esik szó, és milyen a róluk alkotott vélemény. A sentimentet egy ötfokú skálán mérték a strongly selltől a strongly buyig, és azt is megfigyelték, hogy a YouTube-on megjelenő ajánlások erősen pozitív irányba torzítanak, azaz a legtöbb videó inkább vételi, mint eladási hangvételű.
A legfontosabb eredmény az alábbi ábrán látható, azaz a pozitívabb YouTube-szentiment valóban együtt jár a következő egy hónapban elért magasabb részvényhozamokkal, de ez a kapcsolat három, hat és tizenkét hónapos horizonton már eltűnik. Másképp fogalmazva: ha egy részvényről kedvezően beszélnek a népszerű pénzügyi videókban, az rövid távon még felhajthatja az árfolyamot, de közép- és hosszabb távon nem látszik tartós többlethozam. A szerzők azt is megvizsgálták, hogy a nagyobb nézettségű videók informatívabbak-e, illetve hogy a hatás függ-e a cégmérettől, de erre nem találtak érdemi bizonyítékot.
A finfluenszerek tehát nem feltétlenül jobban tudják, mely részvény lesz jó befektetés, viszont képesek rövid időre odairányítani a kisbefektetők figyelmét egy-egy papírra. Ha sokan megnéznek egy pozitív videót és ennek hatására vásárolni kezdenek, abból átmeneti vételi nyomás keletkezhet, ami rövid távon felhúzza az árat. Ez azonban nem ugyanaz, mint egy valódi, tartós információs előny. A YouTube fontos lett a befektetési ötletek terjedésében, de az ott megjelenő részvénytippek átlagosan inkább rövid távú ármozgásokat, mint tartós befektetési előnyt jeleznek.
forrás: saját szerkesztés, SSRN
Összességében a pénzügyi influencerekkel kapcsolatos kutatások viszonylag egységes képet rajzolnak ki. Bár a közösségi médiában megjelenő részvényötletek és befektetési tanácsok rövid távon képesek megmozgatni az árfolyamokat, ez önmagában nem jelent tartós befektetési előnyt. Az influencerek többsége nem nyújt átlag feletti teljesítményt, miközben a nagyobb követőtábor sem feltétlenül jár együtt magasabb szakmai minőséggel. A YouTube-videók, posztok és ajánlások inkább figyelmet és átmeneti vételi nyomást generálhatnak, mintsem új, a piac által még fel nem dolgozott információt közvetítenének. A befektetők számára ezért a legfontosabb tanulság az, hogy a finfluenszerek tartalma önmagában nem helyettesíti az önálló elemzést, a diverzifikációt és a hosszú távú, bizonyítékokon alapuló befektetési szemléletet.