A réz árának változása jelzi a válságokat? Mi az igazság?

A réz árfolyamát gyakran a világgazdaság egyik korai jelzőjeként emlegetik. Innen ered a "Dr. Copper" elnevezés is. A pénzügyi sajtóban rendszeresen találkozhatunk olyan állításokkal, hogy a réz árának esése figyelmeztetést jelent a gazdaság vagy akár a részvénypiac számára. Elsőre ez teljesen logikusnak tűnik. A réz számos iparág fontos alapanyaga, az építőipartól az elektromos hálózatokon át a gépgyártásig. Ha erős a gazdasági aktivitás, nagyobb lehet a réz iránti kereslet. Ha pedig lassul a gazdaság, a kereslet is visszaeshet. Ráadásul alapanyagról beszélünk, amelyre már a termelési folyamat korai szakaszában szükség van. Emiatt akár előrejelző szerepe is lehet.

A kérdés azonban az, hogy ez az intuitív összefüggés a gyakorlatban is működik-e. Ha nagyot esik a réz ára, valóban nagyobb valószínűséggel következik recesszió? És ami egy befektető számára még fontosabb, rossz részvénypiaci teljesítmény következik utána? Témáink:

• Miért nem ilyen egyszerű a réz árfolyamának értelmezése?
• Mit mutatnak az új adatok?
• Mi történt a tőzsdén a réz nagy esései után?
• Mi van akkor, ha a réz és a tőzsde ellentétes irányba mozog?
• Akkor teljesen haszontalan Dr. Copper?

Miért nem ilyen egyszerű a réz árfolyamának értelmezése?

A probléma ott kezdődik, hogy a réz árfolyamát nem kizárólag a világgazdaság rézigénye határozza meg. A kereslet mellett ott van a kínálati oldal is. Új bányák nyílhatnak, változhatnak a kitermelési költségek, termelési problémák jelentkezhetnek, illetve egyes országok kínálata is jelentősen változhat. Ehhez jönnek a pénzügyi piacok. A rézzel határidős termékeken, ETF-eken és más befektetési konstrukciókon keresztül is lehet kereskedni. Az árfolyam ezért nem tekinthető a fizikai rézkereslet közvetlen mérőszámának.

Tegyük a fentiekhez hozzá, hogy még egy gazdasági lassulás felismerése sem jelenti automatikusan azt, hogy tudjuk, merre tart a részvénypiac. A gazdaság és a tőzsde nem ugyanaz. A részvényárak a jövőre vonatkozó várakozásokat is tükrözik, ezért egy recesszió kezdetekor a piac akár már túl lehet az esés jelentős részén. Éppen ezért érdemes megfordítani a kérdést. Ahelyett, hogy néhány híres válságot választunk ki, és utólag megnézzük, mit csinált előttük a réz, vizsgáljuk meg egységes szabályok alapján a rendelkezésünkre álló modern adatokat.

Mit mutatnak az új adatok?

Saját vizsgálatunkban havi adatokkal dolgoztunk. A réz árfolyamának változását, az S&P 500 teljesítményét és az amerikai recessziós időszakokat vetettük össze. A vizsgálat egyik fontos eleme, hogy nem néhány előre kiválasztott válságot mutatunk be, hanem a meghatározott feltételeknek megfelelő összes havi megfigyelés bekerült a mintába. Elsőként azt néztük meg, mikor következtek be igazán nagy rézpiaci esések. A gazdasági médiában jellemzően a réz nagyobb árfolyamesései idején kerül elő a Dr. Copper narratíva. Ezért külön is megvizsgáltuk a legalább 20%-os, 12 hónap alatt bekövetkező áreséseket, lentebb pedig a vizsgálatot -5%, -10% és -15%-os határértékek mellett is elvégeztük. Az alábbi ábrán a pontok azokat a hónapokat jelölik, amikor a réz előző 12 havi árfolyamváltozása elérte a -20 százalékot. 

forrás: saját szerkesztés

A fenti ábrán rögtön látható a probléma. A nagy rézesések nem kizárólag a nagy részvénypiaci visszaesések környékén jelentkeztek. Több olyan időszakot is találunk, amikor a réz már jelentősen esett, majd a részvénypiac később tovább emelkedett.

Mi történt a tőzsdén a réz nagy esései után?

A következő lépésben már nem azt vizsgáltuk, hogy egy-egy híres válság előtt mit csinált a réz. Megfordítottuk a kérdést. Megnéztük az összes olyan hónapot, amikor a réz előző 12 havi teljesítménye -5, -10, -15 vagy -20 százalék alatt volt, majd kiszámítottuk a részvénypiac következő 12 havi átlagos hozamát.

forrás: saját szerkesztés

Az eredmény elsőre meglepő lehet, hiszen a teljes mintában a részvénypiac következő 12 havi átlagos hozama 10,6 százalék volt. Azokban a hónapokban viszont, amikor a réz legalább 5 százalékot esett az előző egy évben, az ezt követő átlagos részvénypiaci hozam 13,4 százalék volt. Legalább 10 százalékos rézesés után 14,1 százalékos, legalább 15 százalékos esés után 13,9 százalékos átlagos következő 12 havi részvénypiaci hozamot kaptunk. A legnagyobb, legalább 20 százalékos rézesések után pedig 15,5 százalék volt az átlag.

Ezek az eredmények nem azt jelentik, hogy a réz esése jó vételi jelzés lenne. Az átlagok mögött nagyon különböző időszakok lehetnek, és az egymást átfedő 12 havi megfigyelések miatt ezek az értékek sem tekinthetők egymástól független befektetési eseményeknek. Arra viszont jól rámutatnak, hogy a nagy rézesést önmagában nehéz általános tőzsdei vészjelzésként értelmezni.

Mi van akkor, ha a réz és a tőzsde ellentétes irányba mozog?

Gyakran nem önmagában a réz esését tekintik figyelmeztetésnek. Sokkal látványosabbnak tűnik az a helyzet, amikor a részvénypiac emelkedik, miközben a réz ára már esik. Ilyen divergenciák esetén könnyű arra a következtetésre jutni, hogy az ipari fémek piaca már érzékeli a közelgő gazdasági problémát, amelyet a részvénypiac még figyelmen kívül hagy. Ezt is megvizsgáltuk, és divergenciának azt az állapotot tekintettük, amikor a réz előző 6 havi hozama negatív, miközben a részvénypiac ugyanezen időszakban pozitív hozamot ért el.

forrás: saját szerkesztés

A következő 12 hónap átlagos részvénypiaci hozama ezekben a divergencia időszakokban 12,4 százalék volt. Az összes többi hónapban 10,3 százalékot kaptunk. Ez alapján a réz és a részvénypiac közötti ilyen egyszerű divergencia sem mutatott olyan mintázatot, amely alapján automatikusan közelgő tőzsdei esésre következtethetnénk.

Mi történt 100 dollárral a jelzések után?

A százalékos átlagoknál talán szemléletesebb, ha ugyanazt egy 100 dolláros induló befektetéssel mutatjuk be. Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogyan alakult átlagosan 100 dollárnyi részvénypiaci befektetés a réz nagyobb eséseit követő 1, 3, 6 és 12 hónapban.

forrás: saját szerkesztés

A teljes mintában a 100 dolláros induló érték átlagosan körülbelül 110,5 dollárra emelkedett 12 hónap alatt. A legalább 10 százalékos rézeséseket követő átlagos pálya ennél magasabbra, körülbelül 114 dollárig jutott. A legalább 20 százalékos eséseket követően az átlagos érték meghaladta a 115 dollárt. Már rövidebb, 3 és 6 hónapos időtávon sem látható olyan átlagos részvénypiaci visszaesés, amelyet egy egyszerű Dr. Copper vészjelzéstől várnánk.

És mi történt a recessziókkal?

A Dr. Copper történet eredetileg elsősorban a gazdasági ciklusról szól, ezért azt is megvizsgáltuk, hogy egy nagyobb rézesés után milyen gyakran kezdődött új amerikai recesszió a következő 12 hónapban.

A modern havi mintában ennek feltétel nélküli gyakorisága 9,2 százalék volt. Legalább 5 százalékos rézesés után 5,1 százalékot, legalább 10 százalékos esés után 1,7 százalékot, legalább 15 százalékos esés után 1,3 százalékot kaptunk. A legalább 20 százalékos visszaesések után a mintánkban egyetlen esetben sem kezdődött új amerikai recesszió a következő 12 hónapban.

Fontos, hogy ezeket az értékeket óvatosan kell kezelni. A recesszió ritka esemény, ezért jóval kevesebb független történelmi epizód áll rendelkezésünkre, mint amennyit a havi megfigyelések száma első látásra sugall. Az eredmény ezért nem bizonyítja, hogy egy nagy rézesés csökkenti a recesszió valószínűségét. Azt viszont a mintánk nem támasztja alá, hogy az egyszerű rézárfolyam-esés megbízható recessziós vészjelzés lenne.

Akkor teljesen haszontalan Dr. Copper?

Alapvetően nem erről van szó. A réz valóban fontos ipari nyersanyag, ezért az árfolyama információt hordozhat a globális keresletről, a kínálati helyzetről és a gazdasági várakozásokról. A probléma akkor kezdődik, amikor egy összetett piac egyetlen árfolyammozgásából próbálunk egyszerű előrejelzési szabályt készíteni. 

A fentiekhez tegyük hozzá, hogy bár a korábbi tudományos vizsgálatok is találtak kapcsolatot az ipari fémek és a részvénypiac között, de ezek jellemzően összetettebb változókat, például az ipari fémek volatilitását és az aktuális gazdasági környezetet is figyelembe vették. Ez már lényegesen más kérdés annál az egyszerű állításnál, hogy "esik a réz, ezért hamarosan esni fog a tőzsde".

Összegzés

A Dr. Copper mögötti történet közgazdaságilag könnyen érthető. A réz széles körű ipari felhasználása miatt valóban kapcsolatban áll a gazdasági aktivitással. Ebből azonban még nem következik, hogy a réz árfolyamának nagyobb esése önmagában használható recessziós vagy tőzsdei előrejelzésként.

A modern adatokon végzett vizsgálatunkban éppen az ellenkező mintázatot láttuk annál, amit egy egyszerű vészjelzőtől várnánk. A nagyobb rézeséseket követő 12 hónapban a részvénypiac átlagos hozama nem volt alacsonyabb a teljes minta átlagánál. A legalább 20 százalékos rézeséseket követően például 15,5 százalékos átlagos következő 12 havi részvénypiaci hozamot kaptunk, miközben a teljes minta átlaga 10,6 százalék volt.

A réz és a részvénypiac divergenciája sem adott egyértelmű figyelmeztetést. Amikor a réz 6 havi hozama negatív volt, miközben a részvénypiac emelkedett, a részvényindex következő 12 havi átlagos hozama 12,4 százalék volt.

A réz árfolyamát ezért érdemes figyelni, de önmagában egy nagy esésből vagy a részvénypiaccal kialakuló divergenciából nem érdemes automatikusan közelgő recesszióra vagy tőzsdei összeomlásra következtetni.