Mozgóátlagok használata, jelzései, hogyan használd a kereskedésben

A bejegyzésben a mozgóátlagok használata, jelzései, egyes típusai kerülnek tárgyalásra. Megnézzük, hogyan célszerű használni a mozgóátlagokat, melyek a jelzéseik. Témáink:

• Mozgóátlagok alapjai: az átlag, az átlag
• Miért is fontos ez a megfigyelés a mozgóátlagokkal kapcsolatban?
• Mozgóátlagok beállításai
• Mit jelent (és ez a fontos), ha az árfolyam alatta van a mozgóátlagnak?
• Mivel számoljon az indikátor?
• Mire jó az eltolás?
• Mozgóátlagok típusai
• Mozgóátlag szintek szerepe
• Mozgóátlagok jelzései
• Milyen hibákat követhetsz el a mozgóátlagok használata során?
• Kettős mozgóátlag használata, mozgóátlag keresztezési jelzések

Bár sokan tartják jól használhatónak a mozgóátlagokat, én szeretem őket. Nagyon sokszor hallhatták a tanfolyam hallgatói tőlem a legfontosabb tényt: a mozgóátlag a múltbeli adatokból számol. Gondolom, ez senkit nem lepett meg. Ami a valóban semmitmondó megállapításon túl mutat, hogy ha a múltbeli adatokból számol, akkor nem fogja megjósolni a jövőt. Ezt soha ne feledjük el! Téves az a megközelítése a mozgóátlagoknak, hogy azzal majd egy jövőbeli adatot tudunk kiszámolni. Ezt csak azért írom le, mert több módszer is van az élet egyéb területén a mozgóátlagokkal kapcsolatban, melyek a jövőbeli adatokat, értékeket előre jósolják. Ezek jellemzően olyan területen működnek, ahol van bizonyos rendszeresség, rendezési elv az adatok közt,  de akkor nem igaz, ha közel véletlen mozgású piac árfolyamértékeiből számolunk. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a mozgóátlag a technikai elemzés eszközei közé tartoznak, és ezek a módszerek nem tévedhetetlenek. Erről bővebben az alábbi előadáson beszélünk.

A fenti előadáson túl egy külön alkalommal a technikai elemzés indikátoraival is foglalkoztunk.

Mozgóátlagok alapjai: az átlag, az átlag

Nézzük meg hogy mi is az az átlag. Alapesetben a matematikai átlagokat ismerjük, a tagokat össze kell adni, és a tagok számával elosztani. 2, 3, 5. 8, 13 átlagának a kiszámolása nem okozhat gondot: (2+3+5+8+13)/5=…… no, de nem  is számolom ki. Ez így nagyon egyértelmű, a tőzsdei elemzésben azt is meg kell azonban adni, hogy mennyi darab gyertyára számoljon. Ez a periódus szám, amit minden mozgóátlagnál meg kell adni, ez lehet egy vagy bármennyi egész számú gyertya. Ettől a megoldástól lesz a sima matematikai átlag „mozgó”, hiszen folyamatosan mozog, és változik a figyelembe veendő adatok halmaza. Egy három peridusú mozgóátlagot számoltassunk ki a LiberOffice Calc-jában:

Ahogy látni, az utolsó három értékből számoltunk. Már itt is érdemes észrevenni, hogy az „utolsó három” kitételben a mostani, és az előtte lévő kettő szerepel. Ez táblázatos számoláskor nem okoz gondot, de egy élő charton igen. Itt is igaz, hogy az adott indikátor a legtöbbször csak a lezárásakor ad korrekt értéket. Erre majd ki fogok térni. A táblázat első két átlag értékénél a „nincs” szó szerepel. Ez is fontos: ha nincs kellő mennyiségű adat, akkor nem tudjuk kiszámolni az értéket. Legalább a periódus számnak megfelelő adat kell, hogy számolni tudjunk. Ez nem okoz általában a kereskedés közben gondot, csak ha nagyobb idősíkra váltunk, és nem töltődött le elegendő havi, vagy hetes adat. Ne lepődjünk meg, ha a ilyenkor valahol a chart közepén kezdődik a mozgóátlag vonala. (kettővel lejjebb a képen a kék görbe.)

Egy periódus, azaz vonal grafikon?  Mielőtt valaki elszörnyedne, hogy minek az „egy” periódusról beszélni, annak jelzem, hogy a metarader 4 vonalgrafikonja is az, hiszen az adott idősíkon a gyertya zárókat köti össze. Ha pedig nem a záróértékeket akarjuk megjeleníteni, hanem a maximumokat vagy nyitó, minimális értékeket összekötve, akkor azt csak külön indikátorral fogjuk tudni megrajzolni.

De vissza a periódushoz. Már logikusan átgondolva eljuthatunk oda, hogy ez az egyik legfontosabb értéke a mozgóátlagnak. Ez mondja meg, hogy a múltban milyen távolságra visszamenőleg kell majd vizsgálni az adatokat. Ez a múltbeli mélység, a szakzsargon szerint a peridus szám adja meg az egyik legfontosabb jellemzőjét a mozgóátlagoknak: a jól skálázhatóságot. Bármilyen, számunkra fontos pozitív egész számot megadhatunk, így a lehető legjobban az igényünkhöz alakíthatjuk az indikátort. Logikus, de nem árt kiemelni, hogy a peridus számnál távolabbi gyertya nem kap szerepet. A 200-as periódusnál a 200-diknál régebbi gyertya már nem ad értéket. Ezzel be tudjuk állítani azt, hogy milyen régi mozgásokra vagyunk átlagban kíváncsiak. Ha az érdekel, hogy a közelmúltban milyen átlagértéken volt az árfolyam, akkor rövidebbet, ha pedig a hosszabb távú átlagos mozgást akarjuk látni, akkor hosszabb értéket adunk meg. Az alábbi charton az 20 (piros) 50 (zöld) 100 (sárga) 200 (kék) mozgóátlagot látjuk.

Ahogy már jeleztem, extrém esetben, ha adathiány van, akkor „félúton” kezdődhet a mozgóátlag vonala, lásd fenti képen.

A fenti képen már jobban lehet látni azt, ami a mozgóátlagok peridusát jellemzi: a rövidebb peridusú jobban, a hosszabb (nagyobb) kevésbé gyorsan követi az árfolyamot. A hosszabban, pld. 200-asban ezen a heti charton még 3-4 éves gyertyákat is beleszámolunk, így eléggé nagy a tehetetlensége, a jelenkori, mostani gyertya az érték 1/200-at adják, de a 20-asnál ez 1/20-adnyi, azaz részarányában nagyobb arányban hathat az értékre.

Miért is fontos ez a megfigyelés a mozgóátlagokkal kapcsolatban?

Ha hosszabb távú vizsgálatokat végzünk, ahol a jelenkori mozgások nem nagyon számítanak, akkor hosszabb átlagokat nézzünk meg. Ha pedig az a lényeges, hogy a közelmúltban milyen mozgások voltak, akkor a rövidebb periódusok felé kell nézelődni. Az, hogy konkrétan mennyi a periódus, azt a technika mondja meg. Ha ezt az értéket jól beállítjuk magunknak, akkor sok mindenről ad információt a mozgóátlag. Általában, az ortodox elemzők a fenti 20, 50, 100, 200-as beállítást figyelik. 

Kis kitérő. Érdemes ezeket nekünk is figyelni, mert a hagyományos iskolákban ezeket a mozgóátlagokat (SMA, sima mozgóátlag) erős szintnek tekintik, és itt vizsgálják a törést, vagy fordulatot. Másik kis kitérő: a hetes charton az 50-es matematikai mozgóátlag (SMA) jó közelítéssel az éves átlagot jelzi. Ezt is érdemes lesz figyelni, mert így tudjuk azt hogy az éves átlag alatt vagy felette van az árfolyam. Bár a technikáimban eltérek a fenti beállításoktól, de figyelem ezeket a szinteket, mivel sokan használják (önbeteljesítő jóslat hatás).

Mozgóátlagok beállításai

Általában azt figyeljük egy átlagnál, hogy mi hol helyezkedünk el. A gyerek átlagosan tanul, vagy jobb, mint az átlag? A fizetésünk több, mint az átlag, vagy kevesebb? Azaz egy relatív elhelyezkedést próbálunk meghatározni. Az átlaghoz viszonyítunk, mert az átlag tartalmazza a kicsi, nagy, közepes, nagyon nagy, és a többi az elmúlt X periódusban előforduló értéket. Ezzel az átlagszámítással kisimítjuk a kilengéseket, és egy jól látható a zajoktól megtisztított értéket, illetve annak a változását kapjuk meg.

Mit jelent (és ez a fontos), ha az árfolyam alatta van a mozgóátlagnak?

Az árfolyam gyorsabban esik, mint az átlag, azaz az eladók aktívabbak. Így a shortok felé kell majd nézelődni. Fontos, hogy megjegyezzük: az árfolyam gyorsabban esik, mint az átlag, és ezért keresünk shortokat, és nem azért mert, mert az árfolyam a mozgóátlag alatt van. Nem az indikátor mozgatja a piacot, és mindig az okot (gyorsabban esik) kell figyelembe venni, és nem az indikátor "valami" állapotát. Ez első olvasatban nem tűnik fontosnak, de az ok (az árfolyam gyorsabban esik..) legyen a kiindulás, és ne az okozat (az árfolyamszalag alatta van a mozgóátlagnak). Ne adjunk fölös táptalajt a „nem az indikátor mozgatja a piacot” csatakiáltásnak! Az indikátor logikáját kövessük, értsük meg a jelzés értelmét. Ok, de vissza a mozgóátlagok tulajdonságaira. A periódus számot már ismerjük, most nézzük meg a többit.

Mivel számoljon az indikátor?

A LibreOffice táblázatban egyértelmű volt, hogy a Calc mire számolt, hiszen egy adott értéket írtam be, és csak azt tudta használni. A gyertyáknak négy árfolyamértéke van: nyitó, záró, minimális, maximális. Ezek értelemszerűen eltérnek egymástól. Az MT4-ben alapból a mozgóátlag (és a legtöbb máshonnét beszerzett is) a záró (close) értékre számol. Ez jó megoldás, ha nem mond mást a technika, akkor hagyjuk ezen. A close, mint alap beállítás teljesen jó, de van amikor mégsem. Az indikátor az utolsó, éppen mozgó, kialakuló gyertyában értelemszerűen nem talál close értéket, így az aktuális árfolyamértékkel számol.

Ami azt adja, hogy ahogy az adott, kialakuló gyertyában változhat a mozgóátlag értéke. Egy hosszabb periódusúban kevésbé zavaró, hiszen kisebb hányaddal szerepel benne a legutolsó adat, de egy rövid, vagy extra rövid peridusnál már ez zavaró lehet. Ha nem túl gapelő (rések) az instrumentum, akkor nincs más megoldás, az open beállítást kell használni, és akkor a nyitóra számol az indikátor, és az (remélhetőleg) nem változik meg a gyertyában. Azért kell figyelni a gap-ekre, mert ha azok nélkül mozog a piac, akkor az esetek nagyon nagy részében az előző záró ára lesz a következő nyitóértéke, így ugyanazt mutatja a két beállítás. Egy percesre feltett nyitó (zöld), záró (piros) 20-as periódusú mutat a kép.

Ha véletlenül neked nem ilyen lesz a kép, akkor jusson eszedbe, hogy ugyanazt az értéket eggyel később kapja meg az egyik mozgóátlag, így az egyiket el kell tolni eggyel. Így már máris egyazon helyen lesz majdnem mindig. :) Ugyanezt egy gapelő részvényen már nem lehet ilyen szép, egymást fedő mozgókkal ábrázolni. Általában ott sem jelent olyan nagy, és jelentős eltérést, maximum nagyon rövidre vett mozgóátlagoknál.

Mire jó az eltolás?

A legtöbb mozgóátlagnál van lehetőség, hogy jobbra, vagy balra eltoljuk az indikátor vonalat. Ezt ritkán használjuk, az aligator indikátornál például. Én általában a plusz egy vagy mínusz egy eltolást használom, ahol az előbbihez hasonló nyitó/záró eltéréseket korrigálom. Ezen kívül nem sok olyan helyzet van, ahol az eltolást értelmes műveletnek gondolom. Nem fog előbb jelezni az indikátor, ha eltoljuk jobbra, és nem fogja a jövőbeli értéket sem mutatni, ha eltoljuk szintén jobbra. Az indikátor csak a múltbeli adatokból számol, így ok nélküli tologatással nem jutunk előbbre.

De vissza a számolás értékére, az alkalmazott árra. Kettőt már megismertünk, ez a kettő az, ami a leggyakrabban előfordul. Érdemes megjegyezni, hogy

• 0 : záróra számoljon
• 1: nyitóra számoljon

Bár sok intelligensebben megírt mozgóátlag nem a számozással várja az alkalmazott ár megadást, de találkozhatunk még ilyennel is. A többi alkalmazott ár számolási módszereket nem használtam soha, így azokról nem sokat tudok mondani. Az MT4 saját mozgóátlagánál szépen le van írva, hogy mi mit jelent, így azokra nem térek ki.

Mire is lehet használni ezt az alkalmazott árat?

Egy általam nem használt technikával mutatok be egy lehetőséget. Ehhez két 8 periódusú SMA-t kell felrakni, az egyik a fekete a záró, a piros a nyitó értékre. Akkor ad short jelzést, ha a fekete a piros alá lép, azaz átlagban a zárók gyorsabb ütemben esnek, mint a nyitók, és longot fordítva.

Nem is a konkrét példa technika a lényeges, inkább az elvre kell figyelni: „átlagban a zárók gyorsabb ütemben esnek, mint a nyitók”. A mozgóátlagokkal az ilyen értékek átlagos mozgását jól le lehet követni, így a két vagy három különféle alkalmazott ár beállítással a piaci mozgásokra jól tudunk következtetni. Fontos, hogy önmagában az elképzelés, az alapelv értelmes legyen, és abban logikailag se lehessen hibát találni. Hogy az ötletet követi-e majd egy haszonnal forgatható technika, az kérdés, de jó alapötlet nélkül nem nagyon kellene kereskedni.

Mozgóátlagok típusai

A periódust, az eltolást, az alkalmazott árat megismertük, már csak a mozgóátlag módszer értelmezése van hátra. Alapesetben az elején bemutatott sima, matematikai átlagot számolják ki a mozgóátlagok. Ez nagyon jó, és érdemes is használni. De ennek a módszernek van egy nagyon nagy hibája: a periódus első gyertyáját is pont olyan súllyal veszi figyelembe, mint a jelenhez közelieket. Ami azért lehet zavaró, mert mi most kereskedünk, és jó lenne, ha az indikátor a „most”-hoz közelebbi értékeket nagyobb súllyal venné figyelembe, és ezzel a sima, matematikai mozgóátlagok (SMA) lemaradását csökkentse.

Erre a problémára többféle mozgóátlagot vezettek be. Az egyik az exponenciális mozgóátlag, az EMA. Ezt biztosan ismeritek már, hiszen több közreadott technikámban is szerepet kapott, és ott is a gyors reagálása miatt használom. Az EMA esetében az időben hozzánk közelebb álló árfolyamok nagyobb, míg a régebbi adatok kisebb súllyal szerepelnek a kalkulációban, a kapott értéket összeadjuk, majd a súlyok összegével elosztjuk. Az egyszerű mozgóátlaggal szemben az exponenciális mozgóátlag érzékenyebb az újabb adatokra, ezért gyorsabban mutatja a trendfordulókat. Az alap EMA esetén ezt a súlyozást nem tudjuk szabályozni, de az alapbeállítás, ahogy ő számol teljesen megfelelő. Ha a jelenhez közelebbi adatokra vagyunk kíváncsiak, akkor miért nem vesszük le a periódusszámot kisebbre? A kérdés jogos, és teljesen logikus. Én azért nem azt az utat választottam, mert akkor a jelentől távolabbi értékeket nem veszi figyelembe a SMA, és én szeretném, ha a hosszabb idejű értékek is szerepet kapjanak, persze kisebb súllyal. Ez a kérdés, felvetés is mutatja azt, hogy a mozgóátlagok mennyire jól skálázhatóak, és egy kis tesztelés után az igényeinknek megfelelően lehet őket beállítani.

Az ábrán a fekete az EMA, a piros SMA, 20-as beállítással látható. Kicsit boncolgassuk a képet. Ahogy látni az EMA sokkal jobban rásimul az árfolyamra, hamarabb fordul vele, így a jelenhez közelebbi mozgásokat gyorsabban reagálhatjuk le. Egy részt vágtam ki a képből, mert nagyon jól mutatja a kétféle mozgóátlag közti különbséget.

Látható, hogy az EMA hamarabb észreveszi (már nem esik a mozgóátlag értéke), hogy az árfolyam oldalazásba vagy kis emelkedésbe kezd. Ez az egyik előnye az EMA mozgóátlagnak. Az SMA még esik, ami késői kilépésre adhat okot, ha szolgai mód, csak az indikátort nézzük. Kis kitérő. Bár a cím az indikátorok, és azok használhatóságát, vagy éppen hiányosságait mutatom be, de itt is vegyük figyelembe, hogy az indikátorok jelzései az árfolyam mozgás nélkül nem használhatók! Mindig a kettőt együtt figyeljük! A Továbbiakban pedig még egy olyan számolási módról fogunk szót ejteni. Ez pedig a súlyozott mozgóátlag.

A súlyozott mozgóátlag (Weighted Moving Average, WMA) esetében a legutolsó adatokat nagyobb hangsúllyal szeretnénk figyelembe venni, míg a régebbieket kisebb súllyal, így az egyes adatokat saját magunk által kívánt súlyokkal szorozzuk meg. A kapott értéket összeadjuk, majd a súlyok összegével elosztjuk. A kapott mozgóátlagok érzékenyebbek az újabb adatokra, mint az egyszerű mozgóátlag esetében, így gyorsabban mutatja a trendfordulókat. A fenti módszerek közötti különbség a súlyozásban van. Az egyszerű mozgóátlag minden egyes elemet egyforma súllyal vesz figyelembe, míg az exponenciális, és a súlyozott mozgóátlag a frissebb adatokat értékeli nagyobb súllyal. A három számolási módszer szerint rajzolt mozgóátlagokat látjuk, a sárga lett a WMA (kék az exponenciális, piros az egyszerű mozgóátlag).

A fenti három számolási módszeren kívül még kb. húszat használnak. Ezeket a pluszokat nem minden indikátor ismeri, és van köztük elég bonyolult számolási módszerű is. Ha ezeket akarjuk használni, akkor érdemes utána olvasni, hogy mit, és hogyan számolnak. Én az SMA, és a EMA kettősön kívül nem használok mást, mert a bőség itt zavaró is lehet.

Mozgóátlag szintek szerepe

A főbb bemenő adatokat már ismerjük, most egy érdekes, és hasznos lehetőséget is meg szeretnék mutatni. Nagyon sok indikátornál lehet szinteket is megadni, így a mozgóátlagoknál is. Ez kicsit eltér az RSI, Stochastic szintjeitől, ahol egy adott értéket jelölünk be, és azt statikusan figyeljük. Itt inkább a szint egy eltolás, azaz eltolja a mozgóátlag értékét egy adott pont, vagy pip számmal. Ezt az alap MT4-es mozgóátlagban a „szintek” fülön lehet megadni.

A képen 100 ponttal toltam el a mozgóátlagok fel, és le. Figyeljünk arra, hogy ez nem a bollinger-szalag, vagy egy max. és min. árra felvett mozgóátlag. Nagyon hasonlíthatnak, de nem ugyanazok, csak a piros mozgóátlag +/- 10pipes eltolása lefelé és felfelé. Bár megtévesztő, hogy úgy látni, hogy vannak olyan helyzetek, ahol közelebb került a szinteket jelző vonal, de ne feledjük nem vízszintes az eltolás, hanem függőleges, így a meredekebb szakaszoknál szűkebb lesz a csatorna vízszintesen, ami megtévesztő is lehet.

A mozgóátlagok elméleti jelzései

Ha a rövid távú mozgóátlag alulról metszi a hosszú távút, akkor emelkedő trendre lehet számítani (vételi jelzés).

Ha a rövid távú mozgóátlag felülről lefelé halad át a hosszú távún, akkor valószínűleg csökkenő trend fog következni (eladási jelzés).

Ha az árfolyam görbéje a mozgóátlagok alá esik, akkor csökkenő trend vagy korrekció várható (eladási jelzés).

Ha az árfolyamgörbéje a mozgóátlagok fölé emelkedik, akkor emelkedő trend vagy korrekció várható (vételi jelzés).

A fenti jelzések természetesen erősen elméletiek, a gyakorlatban nagy valószínűséggel nem érünk el eredményt, ha önmagában ezeket a jelzéseket figyeljük. Ettől függetlenül a mozgóátlagok a kereskedő hasznára válnak, tekintettel arra, hogy többletinformációt hordoznak.

Mozgóátlagok jelzései a gyakorlatban

Már megismertük a mozgóátlagok alaptulajdonságait. Most nézzük meg azt, hogy hogyan is lehet őket használni. Az egyik felhasználási módszert már ismerjük: térbe helyezi az árfolyamot, alatta vagy felette van a mozgóátlagnak? Mit jelent az, hogy az árfolyam alatta van a mozgóátlagnak? Ahogy már írtam, csak annyit, hogy gyorsabban esett, esik az árfolyam, mint az átlag. A „csak” nem azt jelenti, hogy ennek nincs semmi felhasználási lehetősége, annyit jelent számomra, hogy a felhasználását még azért pontosítani kell.

Alap, de nagyon durva közelítéssel igaz az, hogy egy mozgóátlag alatt inkább a shortokat kellene keresni. Miért? Mert az árfolyam mozgása az átlagnál nagyobb mértékben eső jellegű, hiszen az átlag az több, mint a jelen érték. Ez jó megközelítés, de mivel a mozgóátlagok késnek, így túl nagy hasznát nem fogjuk tudni venni

Milyen rész szabályt lehet hozni egy technikánál, ha ezt figyeljük?

Jó megközelítése a mozgóátlagok használatának, ha egy olyan szabályt hozunk, hogy az adott mozgóátlag alatt csak a shortokat keressük, vagy éppen felett csak a longokat. Ez egy durva megközelítés, ezen majd érdemes lesz finomítani, de arra mindenképp jó ez a megközelítés, hogy nagyon nagy bakikat ne tudjunk megtenni. Ilyen szabályok vannak nálam a 13125 skalp, és a 525125 daytrade technikámban, amikor az árfolyam, és a mozgóátlag helyzetét vizsgálom. A másik megközelítés pedig az, hogy azt a stopkezelési, vagy inkább pozíció menedzselési szabályt vezetjük be, hogy az adott mozgóátlag visszatörésekor, ha van pozíciónk, azt ellenőrizzük, vagy éppen zárjuk is. Ez egy jól használható exit szignál, ha a mozgóátlag értékét nekünk megfelelőre vesszük. Itt inkább a rövidebb, a 30 periódus alattiak közt érdemes nézelődni. Ha jól (neked megfelelően) állítod be ezt az exit jelet adó mozgóátlagokat, akkor hatékonyan tudsz kereskedni.

A képen is látható, hogy bár a mozgóátlag alatt van az árfolyam, azaz az átlagnál jobban tart lefele, de vannak benne kisebb nagyobb felfele tartások és oldalazások is. Így önmagában nem fog jelet adó rendszert adni. A kereskedésre ajánlott irányt is csak jó közelítéssel adja meg számunkra, mert a bejelölt részben már igazából nem tanácsos a short irány, és észlelni lehet, hogy a piac emelkedni kezdett.

Milyen hibákat követhetsz el a mozgóátlagok használata során?

Jó gondolat az, hogy rövidebbre vesszük a periódust, és így gyorsabban reagál mozgásra, vagy éppen EMA, WMA esetleg más, gyorsabb reagálású mozgóátlagot is be lehetne vezetni. Mindegyik jó, és járható út. Én most a hátrányukra szeretnék kitérni.

A fenti ábrán a kék vonal az eredeti hatodának megfelelő periódusú mozgóátlag, ugyancsak SMA. Látható – erről már volt is szó –, hogy gyorsabban reagál, és az esésben, a trendben fellépő, az átlagosnál valamivel nagyobb korrekcióknál már a másik oldalra kerül az árfolyam. Amit még meg lehet figyelni, hogy az oldalazásokban el, és vissza mozog az átlag két oldalán az árfolyam. Így találtunk egy olyan mozgóátlagot, aminél hamarabb kapunk jeleket. Ez egyértelműen jó dolog, de sajnos éppen a gyorsabban reagálás miatt a több fals jelet is kapunk, azaz, ha az árfolyam a mozgóátlag fölé kerül, akkor már a longokat kellene keresni. Elvileg minden múltbeli mozgásra lehet egy olyan periódusú mozgóátlagot találni, aminél a hibaszázalék a legkisebb, de az a tapasztalat, hogy sajnos folyamatosan jó érték nincs. Amit például a 2013-as évre optimalizálunk, az már a 2015. évben nem hozza a kívánt eredményt.

A fenti állítás sajnos a legtöbb indikátornál igaz, egy adott időszakra optimalizált érték nem biztos, hogy egy másik időszakban hozza ugyanazt az eredményt. Ennek az oka szerintem az, hogy minden időszak más. Van, ahol jellemzően trend van, ilyenkor is más a jó, és egy oldalazásban is más. Ha az oldalazás, és a trend aránya nem egyforma a két időszakban, akkor az eredmény is más lesz. Ezen lehet természetesen javítani. Például más indikátorokkal, vagy több beállítással használjuk egyazon indikátort, vagy éppen a trendelméleti elveket is belevesszük a technikába. Már így a cikk vége felé sejteni lehet, hogy nem igazán nyerő, ha csak egy indikátorra, jelen esetben egy mozgóátlagra alapozzuk a technikánkat.

A sárga vonal az egy WMA mozgóátlag, az eredeti SMA peridusnak megfelelően beállítva. Ez már jobban követi az árfolyamszalagot, mint az SMA. Itt is lehet olyan beállítás, aminél már túl sok fals jelet kapunk. Itt is igaz, hogy kereshetünk olyan számolású mozgóátlagot, ami ideálisabbnak tűnhet egy teszt időszakban, de általánosságban nem lesz olyan, ami mindegyik piaci helyzetben jó lenne.

A képen is látni, hogy a súlyozottabb mozgóátlagok (EMA, WMA) jobban követik a mozgást, így ha ez a cél, akkor érdemes már ezekkel kezdeni a tesztelést. Bár úgy tűnhet, hogy ez az egyszerű "alatta van, felette van" felosztása az árfolyamnak nagyon nem hatékony, mégis meg kell említenem, hogy ez az alapja sok technikának. Így például sok alapkezelő, befektetői ház figyeli a napos 200 SMA-t, és simán az alá lépett, fölé lépet elv szerint értékelik az árfolyamot.

Logikus szerintem, hogy ha egy mozgóátlag, és az árfolyam együttes figyelése nem ad kielégítő információt a piaci helyzetről, akkor tegyünk be még több mozgóátlagot. Azaz legyen egy hosszabb, és egy rövidebb mozgóátlag. Ezzel a nagyobb távolságú, nagyobb átfogású mozgásokat is látjuk, és a közepeseket is. A hosszabb mozgóátlag nehezebben jelez, így a kisebb mozgások nem zavarják meg. A rövidebb mozgóátlag pedig jelzést ad akkor, ha kisebb mozgásokkal korrigál a piac.

A képen két mozgóátlagot látunk. A kék a rövidebb, a sárga a hosszabb. A pontos periódusszám nem nagyon érdekes, hiszen nem technikáról beszélek, hanem „csak” a megfigyeléseket teszek a mozgóátlagokkal kapcsolatban. Hogy valaki milyen mozgóátlagot figyel, az teljesen mindegy, a saját céljainak megfelelőt válassza ki. Én a technikáimban EMA mozgóátlagokat figyelek. Ezek relatív jó jelzéseket adnak nekem. Követik az árfolyamot olyan gyorsan, ahogy nekem kell, de nem is túl gyorsan.

A „ jó jelzéseket adnak nekem” szubjektív, ezeket szoktam meg. Érdemes pár összeállítást kipróbálni, és azt megtartani, ami neked ad jó információt. Itt is igaz, hogy inkább legyen egy kitapasztalt, és folyamatosan használt beállítás, mint naponta, hetente változó „legideálisabb”. Sokan (szerintem) azért nem szeretik, vagy éppen támadják a mozgóátlagokat, mert lusták megfigyelni egy indikátort. A mozgóátlagokhoz kell egy jó adag saját megfigyelés, hogy milyen piaci helyzetben mit, és hogyan jeleznek.

Kettős mozgóátlag használata,  keresztezési jelzések

Amit már tudunk az előzményekből:

• a hosszabb mozgóátlag lassabban követi az árfolyamot
• a rövidebb az pedig gyorsabban

A második mozgóátlag bevezetésével már jobban tudjuk pontosítani a mozgásról kialakított képünket. Akkor szép a trend, ha a hosszabb és a rövidebb mozgóátlag és az árfolyam sorban áll. Azaz longban akkor mozog a piac erősen, ha a hosszabb mozgóátlag fölé lép a rövidebb, és a rövidebb felett van az árfolyam is. Ezt a két, vagy több mozgóátlagos trend megállapítást sok helyen lehet olvasni, egy bevált, több időtávot együttesen figyelő módszer. Itt általában kettő, három mozgóátlagra figyelnek, és azok sorba rendeződését vizsgálják. Ezzel a módszerrel nagyon jól lehet követni a trend kialakulását, vagy éppen a trend elfáradást.

A képen látható  mozgást beszéljük meg az alábbiakban. Az árfolyam a kék színű, rövidebb mozgóátlag fölé lép (utolsó trend a fenti képen). Ez jelzi, hogy az esés elbizonytalanodott. Itt már a shortok zárása felé nézelődünk, a stopot mindenképp ellenőrizni kell, és a longokat lehet keresni. Az árfolyam a sárga, hosszabb mozgóátlag fölé is belépett, és a kék, a rövidebb mozgóátlag felett van. Itt már a shortokat mindenképp érdemes zárni, és csak a longokat célszerű keresni. Végül a kék, azaz a rövidebb mozgóátlag a hosszabb fölé (sárga) lépett, és az árfolyam is a két mozgóátlag felett van. Ez erős long jelzés, amíg a kék, a rövidebb mozgóátlag alá nem lép az árfolyam, addig a long a fő irányunk. Látható, hogy a két (vagy több) mozgóátlag, és az árfolyam aktuális helyzete szerint megállapítható nagy bizonyossággal a piaci helyzet, és ott (ha van rá szabályunk) a döntés egyszerű, nem kell nagyon túlgondolni a teendőket.

Ha már nem elegendő a relatív helyzet a mozgóátlaghoz képest

Azt mondtuk, hogy felette, vagy alatta. Ha nem csak a relatív helyzetet, hanem a két mozgóátlag távolságát is figyelembe vesszük, akkor már sokat tudunk javítani a piaci helyzetről alkotott képünkön. Miért? Mert megfigyelhetjük azt, hogy akkor erős a trend, ha a mozgóátlagok, vagy a mozgóátlag és az árfolyam egymástól eltávolodik. Ez logikus is, hiszen a lassabb, a múltbeli adatokat is figyelembe vevő mozgóátlag mindenképp lassabban fog reagálni, mint az árfolyam. Ugyanez igaz a több, vagy kevesebb régi adatot tartalmazó, vagy éppen a sima és a súlyozott mozgóátlagokra. Az előbbi képből vágtam ki egy nagyon szép trendet, ahol ez jól látszik.

Akár a kék-sárga, akár a kék és az árfolyam tekintetében megfigyelhető: ahogy az árfolyam emelkedés erősebb lesz, úgy válnak el, azaz a két mozgóátlag közti távolság növekszik. Ha ezt is figyeljük, akkor már a mozgás relatív erejére is tudunk következtetni.

• Minél távolabbra került a mozgóátlagtól a másik, annál erősebb volt a trendszerű mozgás.
• Minél jobban nő a két mozgóátlag közti táv, annál erősebb a mozgás.
• Ha a mozgóátlagok párhozamosan futnak, akkor a mozgás egyenletes erejű.

Ne tévesszen meg senkit, hogy én a mozgóátlagokat emlegetem, tudjuk, hogy az árfolyam is egy mozgóátlag, így arra is érvényes a megállapítás. Ezzel a megfigyeléssel nem csak az árfolyam helyzetét a mozgóátlagokhoz képest, hanem a mozgás erejét, tartósságát, dinamikáját is meg tudjuk figyelni.

Egy jó mozgáserősség-mérő a két mozgóátlag közti távolság

A fenti felsoroláshoz tartozik, de én direkt külön vettem: kifejezetten érdemes figyelni azt, ha a két mozgóátlag közt a távolság elkezd csökkenni! Ez lehet figyelmeztető jel, de lehet egy konkrét kilépési jelzés is. Ha az árfolyam már nem tudja tartani az eddigi mozgási dinamikát, akkor van esélye annak, hogy oldalazni, csapkodni, vagy akár fordulni fog a piac. Ezt az elbizonytalanodást jó, ha mielőbb észrevesszük, és reagálunk rá. Ehhez érdemes bevezetni egy viszonylag rövid periódusú, vagy egy súlyozott mozgóátlagot, hogy jobban lássuk a közeledést a másik mozgóátlaghoz. Egy 5-10 közti SMA vagy EMA kiváló erre a feladatra. Aki pedig elég gyakorlott, annak ez sem kell, mert az árfolyamot figyelve ugyanezt a mozgási erőváltozást látja.

Multi Time Frame mozgóátlagok használata

Az alábbiakban az ún. MTF vagy Multi Time Frame mozgóátlagokkal foglalkozunk. Ennek a mozgóátlag-típusnak az a lényege, hogy egy adott idősík mozgóátlagának megjelenítését lehetővé teszik egy másik idősíkon is. Az érthetőség kedvéért nézzünk meg egy példát. Tegyük fel, hogy kereskedés stratégiánkban a 20, 50, 100 és 200 napos mozgóátlagoknak fontos szerepe van, ugyanakkor a pozícióba lépést, illetve az instrumentum árfolyamának követését órás grafikonon szeretnék végezni. Ekkor ha az órás grafikonra váltunk át, akkor a napos grafikonra beállított 20,50,100 és 200 napos mozgóátlagok már a 20, 50, 100, 200 órás mozgóátlagokat fogják mutatni. Az MTF mozgóátlag pontosan ezt a váltást akadályozza meg, azaz az MTF mozgóátlag az órás grafikonon is a 20,50,100 és 200 napos mozgóátlagokat fogja mutatni.

A fenti probléma természetesen áthidalható úgy is, hogy két külön grafikonon követjük a termék árfolyamát, azaz egy napos és egy órás grafikonon. Azonban alacsonyabb időtávon kereskedők esetében gyakori, hogy a napos mellett, a 4 órás, illetve az órás grafikon mozgóátlagait is figyelik. Ebben az esetben már van 3 idősík, idősíkonként 4 mozgóval, azaz 12 mozgóátlaggal. Az MTF mozgóátlag pedig képes arra, hogy a fenti akár 12 mozgóátlagot megmutassa nekünk az 1, 5 vagy 15 perces grafikonon. Előnye tehát ennek a mozgóátlag típusnak, hogy nem lesz szükség olyan gyakori idősík váltásra, nem fogunk elfeledkezni, nem észrevenni egy a technikánk szempontjából fontos mozgóátlagot.

Az MTF mozgóátlagnak ugyan van némi hátránya, például a nagyobb gépterhelés, de ez a mai számítógépek esetében már szinte észrevehetetlen. Továbbá az MTF mozgóátlagok metatrader platform alatt érhetők el. Jellemzően a brókercégek saját kereskedési platformjukon nem létezik ez a mozgóátlag típus, így csak a metatrader platformot használok élvezhetik az előnyeit..

Az indikátor letöltéséhez kattintsunk ide!

Az indikátor telepítése a szokott módon történik, azaz a fenti linken letöltött MTF_MovingAverage.ex4 fájlt kell a metatrader 4 rendszermappa (Felső menü Fájl menüpont/Rendszermappa megnyitása) MQL4/Indicators könyvtárába másolni, majd a metatrader programot újraindítani. Újraindítás után a Navigátor ablakban az Indikátorok menüpont alatt megtaláljuk az MTF_MovingAverage elnevezésű indikátort. Az indikátor nevére kattintsunk rá jobb egérgombbal, majd válasszuk a charthoz csatolás sort. A megjelenő ablakban a Bemenő Adatok fül alatt az alábbiakat fogjuk látni:

(Ha nem jutottunk el idáig, akkor javaslom a következő cikkünk tanulmányozását: Indikátor hibaelhárítás 5 lépésben)

Az MTF, azaz Multi Time Frame mozgóátlag indikátor beállítása

TimeFrame: Itt tudjuk megadni, hogy melyik idősík mozgóátlagát mutassa a rendszer. Az idősíkot percben kell megadni, azaz például egy órás grafikonon levő mozgóátlag esetében 60-as, 4 órás grafikonon 240, napos grafikon mozgóátlaga esetén 1440-es értéket kell megadnunk.

MAPeriod: Ide kell beírnunk a mozgóátlag periódus idejét, például 20-as, 50-es, 100-as, vagy 200-as mozgóátlag.

A fenti két paraméterrel tehát tetszőleges mozgóátlag beállítható, például

• 200 napos mozgóátlag esetén TimeFrame = 1440 és MAPeriod = 200 
• 20 órás mozgóátlag esetén TimeFrame = 60 és MAPeriod = 20

Nagyjából a fenti két paraméter ismeretében kimerül az MTF mozgóátlag használata, de  az ma_method és applied_price paramétereket érdemes még megnézni.

Ma_method:  a mozgóátlag típusát változtathatjuk vele

• 0 értéknél: egyszerű mozgóátlagot jelenít meg az indikátor
• 1 értéknél: exponenciális mozgóátlagot jelenít meg az indikátor
• 2 értéknél: smoothed mozgóátlagot jelenít meg az indikátor
• 3 értéknél: súlyozott mozgóátlagot jelenít meg az indikátor

Applied_price: a mozgóátlag bemenő adatára vonatkozó beállítás

• 0 értéknél a záróár alapján számolja a mozgóátlagot a program
• 1 értéknél a nyitóár alapján számolja a mozgóátlagot a program
• 2 értéknél a maximum áralapján számolja a mozgóátlagot a program
• 3 értéknél a minimum ár alapján számolja a mozgóátlagot a program
• 4 értéknél a (maximum+minimum)/2 alapján számolja a mozgóátlagot a program
• 5 értéknél a (maximum+minimum+záróár)/3  alapján számolja a mozgóátlagot a program

A Bemenő adatok után célszerű megemlíteni, hogy a Színek fül alatt tetszőleges színt, vonalvastagságot, stílust (például pontozott, szaggatott vonal) tudunk megadni a mozgóátlag vonalának, ami azért fontos, mert így tudjuk elkülöníteni gyorsan az egyes mozgókat. Értelemszerűen ha egy grafikonon 8-16 mozgóátlag megjelenik, akkor a fenti formázási lehetőségek nagy segítséget adhatnak a gyors tájékozódásban. Természetesen ha az egérkurzort ráhúzzuk a mozgóátlagra, akkor egy kis ablakban megjelenik a periódus ideje és az idősík, amelyikhez tartozik a mozgó.

Az MTF, azaz Multi Time Frame mozgóátlag indikátor grafikonra helyezése

Az MTF mozgóátlagot tehát annyi alkalommal kell a grafikonhoz csatolni, amennyi mozgóátlagot meg szeretnénk jeleníteni. Ha például a napos és 4 órás grafikonok 20,50,100 és 200 periódusú mozgóit szeretnék követi alacsonyabb idősíkokon is (például 15 perces grafikonon), akkor 8 alkalommal kell az MTF mozgóátlagot hozzáadni a grafikonhoz és a paraméterek az alábbiak szerint változnak:

• 200 napos mozgóátlag esetén TimeFrame = 1440 és MAPeriod = 200 
• 200 periódusú 4 órás mozgóátlag esetén esetén TimeFrame = 240 és MAPeriod = 200 
• 100 napos mozgóátlag esetén TimeFrame = 1440 és MAPeriod = 100
• 100 periódusú 4 órás mozgóátlag esetén esetén TimeFrame = 240 és MAPeriod = 100 
• 50 napos mozgóátlag esetén TimeFrame = 1440 és MAPeriod = 50
• 50 periódusú 4 órás mozgóátlag esetén esetén TimeFrame = 240 és MAPeriod = 50
• 20 napos mozgóátlag esetén TimeFrame = 1440 és MAPeriod = 20
• 20 periódusú 4 órás mozgóátlag esetén esetén TimeFrame = 240 és MAPeriod = 20

A fenti képen 15 perces grafikon láthatjuk a fent leírt módon beállított mozgóátlagokat. 8 helyett csak 5 db mozgóátlagot látunk itt, mivel 3 db mozgóátlag (napos mozgók) az árfolyamtól jelenleg távol helyezkednek el, ezért nem látszik a 15 perces grafikonon. Ahogy a fenti képen látható, a mozgóátlagok színek alapján és stílus alapján (szaggatott vonalak) is megkülönböztetésre kerültek. Bár nehézkes a sok mozgóátlag felrakása a grafikonra, de a jó hír, hogy ha egyszer megcsináljuk az elképzelésünk szerint, akkor sablonba menthető, és a későbbiekben, új grafikonon ezt a műveletet már nem kell elvégezni. Ajánlott cikkek az egyszerű mozgóátlag és a mozgóátlag témában: 29 kutatás összegzése a mozgóátlag tőzsdestratégiákról