Befektetési portfólió rebalancing technikája, átalakítása,

2025. March 25. 12:36 Szerző | Hírlevél | Facebook

Kategória

A befektetési portfólió átsúlyozásával, az ún. rebalancing folyamatával ismerkedünk meg cikkünkben, illetve a cikk második felében a témával kapcsolatos kutatásokat tekintjük át. Témáink:

Mit jelent, hogyan működik a rebalancing?
Minden esetben jobban járunk a rebalancing technika alkalmazásával?
Van értelme a rebalancing stratégiának?
Kriptovaluta és kötvény portfóliók kombinálása
A rebalancing részvény- és kötvénypiaci következményei (2025)

Mi az a rebalancing-prémium, diverzifikációs hozam?

A rebalancing-prémium, más néven diverzifikáció hozam az a többlethozam, amit egy portfólió rendszeres átsúlyozásával megnyer a befektető. Az átsúlyozás azt jelenti, hogy időről időre visszaállítjuk a portfólió elemei között az eredeti súlyokat. Ha például a 10 részvényből áll a portfóliónk, és egyenlően súlyozzuk az egyes elemeket, akkor minden egyes részvényből 10 százalékot vásárolunk. Ez lesz a kiindulási portfólió, majd ezt követően a 10 részvényből hozama eltérően alakul, így egy meghatározott időszak, például 1 év elteltével a portfóliónkban lényegesen megváltozik a kezdeti 10 százalékos arány, hiszen a nagyobb hozamú részvények felülsúlyozódnak, 10 százalékánál nagyobb lesz a portfólióban az arányuk, az alacsonyabb hozamú részvények alulsúlyozódnak, 10 százaléknál alacsonyabb lesz az arányuk a portfólióban. Az átsúlyozás, rebalancing pedig azt jelenti, hogy visszaállítjuk az eredeti 10%-os részarányokat azzal, hogy eladjuk a nagyobb részarányú részvényeket, és az alacsonyabb részarányúakat pedig megvásároljuk. Ez a folyamat a rebalancing, és számos kutatás arra világít rá, hogy ezzel a módszerrel többlethozam érhető el. Ezt a többlethozamot nevezzük diverzifikációs hozamnak, más néven rebalancing-prémiumnak.

A rebalancing-prémiumot Eugene Fama Nobel-díjas közgazdász, a hatékony piacok elmélet atyja írta le elsőként David Booth amerikai befektetővel közösen készített Diversification Returns and Asset Contributions című tanulmányukban. Későbbi kutatások megerősítik, hogy az árupiaci termékek piacán is létezik a rebalancing-prémium, azaz a módszerrel többlethozam nyerhető ki a piacon (The Tactical and Strategic Value of Commodity Futures és Facts and Fantasies About Commodity Futures). A rebalancing-prémium a részvénypiacon is kinyerhető, és javítható az eredménye, csökkenthető a kockázata egy egyszerű vedd meg és tartsd technikának, és a passzív befektetési stratégiákban, indexkövető stratégiákban is emiatt alkalmazzák.

Mit jelent, hogyan működik a rebalancing?

A rebalancing lényege, hogy a befektető időről időre megvizsgálja a portfólióját, és visszaállítja az eredeti, kezdeti arányait a portfólióban levő befektetési eszközöknek. A portfólió átsúlyozásra nézzük meg azt a példát, hogy a befektető kötvényekben és részvényekben tartja a vagyonát, azaz két eleme van a portfóliónak. Tegyük fel, az eredeti diverzifikációs arány 50-50% volt, azaz vagyona fele kötvényekbe, másik fele részvényekbe került. Mivel a két eszköz kategóriának eltérő a hozama és a kockázata is, ezért időről időre lesznek olyan időszakok, amikor a részvények felülteljesítik a kötvényeket, és ez fordítva is igaz. Ha például a részvénypiacon jelentős áremelkedés tapasztalható, akkor a befektető portfóliójában az 50-50%-os arány el fog tolódni a részvények javára. Emiatt a befektető minden évben egy alkalommal megvizsgálja a portfólióját, és visszaállítja az eredeti súlyozás szerint a portfóliót. Azaz, ha a részvény arány 50% fölé emelkedik, akkor részvényeket ad el, és a pénzen kötvényeket vesz.

A fenti példát egészítsük ki azzal, hogy a befektetők eredetileg 1 millió forintot fektet részvényekbe és 1 millió forintot államkötvényekbe. A részvénypiacon 30%-os éves emelkedés volt a példában, míg az államkötvényeken az elérhető éves hozam 5% volt. Ekkor a portfólió 1 év múlva az alábbiak szerint alakul:

Részvény portfólió értéke 1,3 millió forint
Kötvény portfólió értéke 1,05 millió forint

Összesen 2,35 millió forint. A részvény és kötvény (50-50%-os) arányok az év végére így változtak meg:

Részvény arány = 1,3 / 2,35 = 55%
Kötvény arány = 1,05 / 2,35 = 45 %

Az eredeti arányok visszaállításához tehát el kell adnunk a részvény portfólió egy részét, és vásárolni kell kötvényeket. Az eladásra kerülő mennyiség könnyen kiszámítható, mivel a 2,35 millió forintos vagyon esetében kell az eredeti arányt kiszámítani, a példában 50-50%, azaz úgy kell átalakítani a portfóliót, hogy 1,175 millió forint legyen a részvényekben és a kötvényekben is. Tehát 125 ezer forint értékben (1,3 - 1,175) kell eladnunk a részvényekből, és ezen értékben kötvényeket venni (1,05 + 0,125 = 1,175 millió forint). A fenti folyamatot nevezzük tehát a portfólió átsúlyozásának, rebalancingnak, amely a diverzifikáció mellett csökkentheti a kockázatot, optimalizálhatja a hosszú távú eredményeket. A valóságban bonyolultabb lehet a rebalancing, tekintettel arra, hogy a portfólió sok különböző elemből állhat, és nemcsak kötvény részvény eszközkategória létezik.

Eltérő vélemények vannak arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran érdemes átsúlyozni a portfóliót. Jellemzően évi egy alkalommal javasolják a különböző források. Az évi egy alkalom lehet naptári dátumhoz köthető, de találkozhatunk olyan átsúlyozási módszerrel, ahol meghatározott küszöbértékhez van kötve (például 5%) a rebalancing.

Milyen előnye van a rebalancing technikának?

A rebalancing egyik előnye, hogy a részvénykitettséget folyamatosan visszaállítjuk, így a kockázatok mérséklődnek. Ráadásul amikor a részvény kitettség megugrik, akkor jellemzően emelkednek az árak, bika piac alakul ki. Ilyenkor pedig az eladással gyakorlatilag profitot realizálunk, azaz amikor magasan vannak az árak, eladunk. Az eset fordítottja, amikor esnek a részvénypiacon az árak, ilyenkor a részvény arány visszaesik az eredeti szint alá. Ebben az esetben pedig akkor fogunk venni, amikor a részvény árak esnek, mélyben vannak. Szintén javíthatja a portfóliónk eredményét a későbbiekben, hogy az esésben a kötvényeken realizált profiton részvényt veszünk. Ha a fenti példánál maradunk, és a részvénypiacon 30%-ot esnek az árak, akkor az átsúlyozás eredménye ez lesz, hogy a kötvényekből adunk el, és részvényeket veszünk (olyankor amikor alacsonyan vannak az árak).

Az alábbi ábrán 1977-2014 között végzett vizsgálatának eredménye látható. A visszatesztelésben egy részvényekből és kötvényekből álló portfólión mutatták ki a rebalancing előnyeit. Az ábrán látható, hogy a 40% részvény - 60% kötvény, az 50% részvény - 50% kötvény és a 60% részvény - 40% kötvényportfóliók esetében csökkenti az átsúlyozás leginkább a portfólió kockázatát.

Forrás: MS

A kockázat mellett azonban többlethozamot is elérhetünk az átsúlyozás alkalmazásával. A fenti vizsgálat másik eredménye látható a lenti ábrán. A vizsgálatban 100 dollár kerül befektetésre 1977. január 1-én. A befektetést egészen 2014. december 31-ig tartjuk. A grafikonon látható, hogy a 40% részvény 60% kötvény, az 50% részvény 50% kötvény és a 60% részvény és 40% kötvényportfóliók esetében érhetünk el jelentős többlethozamot. A klasszikus 60%-40% portfólió esetén átsúlyozás nélkül 1812 dollár, átsúlyozással 2040 dollárunk lesz a befektetési időszak végén.

Forrás: MS

Minden esetben jobban járunk a rebalancing technika alkalmazásával?

A rebalancing technikák a múltbeli adatokon csökkentették a kockázatot. Látható, hogy szélsőséges esetekben (sokáig egy irányba mozgó piac esetén) akár rosszabbul is járhatunk a portfólió átsúlyozással. A rebalancing technikája sem csökkenti nullára a kockázatokat, azaz ha egy részvénypiac hosszútávon emelkedik, akkor a technika segítségével a kockázatok mérsékelhetők, az eredmények javíthatók. De ha egy olyan részvénypiacon fektetünk be, mely hosszútávon stagnál, esik, akkor a rebalancing technika sem fog csodákat tenni. Michael Nolan a Bogle Financial Market Research Center elemzője az 1800-as évektől kezdődően (25 éves periódusokban) vizsgálta a rebalancing működését. Hasonló vizsgálatokat végzett Edesess(2019). Ezekben a hosszú távú vizsgálatokban arra jutottak az elemzők, hogy a rebalancing technika az esetek többségében felülteljesíti a vedd meg és tartsd technikát (nem minden időszakban), de jellemzően a felülteljesítés kisebb mértékű. Azokban az esetekben viszont, amikor a vedd meg és tartsd technika teljesít felül, akkor a felülteljesítés sokkal nagyobb (főleg folyamatosan emelkedő bikapiacok idején). A témával kapcsolatos további vizsgálatokról egy önálló cikkben beszéltünk, lásd itt.

Az alábbi előadás témája a rebalancing, azaz a portfólió átsúlyozás technikájának megbeszélése. Kitérünk arra is, hogy milyen előnye van ennek a technikának, milyen mértékben csökkenti a kockázatot, mennyivel növekedhet a hozam, ha a rebalancing technikát alkalmazzuk.

Van értelme a rebalancing stratégiának?

Ha a fenti példa alapján átgondoljuk a rebalancing lényegét, akkor látható, hogy a rebalancing arra kényszerít, hogy a magas hozamú termékek piacán csökkentsük a kitettségünket. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy a befektetési eszközök piacán a szereplők irracionálisan döntenek, így túlárazott, alulárazott időszakok alakulnak ki. A rebalancing tehát egy módszer arra, hogy a túlárazott eszközökben csökkentsük a kitettségünket, míg az alulárazott termékek esetében növeljük. Látni kell azt is, hogy a magas múltbeli hozamból nem következik szükségszerűen az alacsony jövőbeni hozam. Ugyanis a momentum-hatás, a momentum stratégiák pont azon a 150 éves megfigyelésen alapulnak, hogy a magas 1-12 havi teljesítmény, magas 1-12 havi jövőbeni teljesítményt eredményez, azaz a múltbeli nyertesek, nyertesek, túlárazottak maradnak egy ideig. Ezzel szemben, hosszabb távon ez már nem érvényesül (lásd long-term reversal hatás). Eszerint 3-5 éves időtávon határozottan kimutatható, hogy az előző 3-5 év nyerteseiből vesztesek lesznek a következő 3-5 évben. A rebalancing tehát ez utóbbi hatásra fókuszál, így a hagyományos megközelítésben hosszabb időtávon alkalmazzák. Az alábbiakban látni fogod, hogy kriptodevizák piacán napi és havi rebalancingot is lehet alkalmazni. Ennek oka a kriptovaluták nagy volatilitása és az ún. short-term reversal hatás létezése, mely 1 hónapnál rövidebb időtávon érvényesül.

A rebalancing tehát különösen olyan termékeknél használható, melyek hozama hosszú távon nulla, de a termékek volatilitása magas. Ilyen helyzetekben a vedd meg és tarts technika rosszul teljesít. A kriptovaluták piacán, eltekintve a bitcoin és ethereum és néhány nagyobb kriptovalutától, azt láthatjuk, hogy hosszú távon nincs kiemelkedő hozama a kriptoeszközöknek.

Az alábbi képen egy példát láthatsz a rebalancing előnyére. Ebben a szimulációban 30 eszközt válogattak össze, melyek átlagos napi hozama 0% közelében mozog, de a napi volatilitásuk 7,5%. Az egyes eszközök halmozott hozamát látjuk a grafikonon. Jól követhető, hogy egyes időszakokban jelentős halmozott hozam mutatható ki (akár 300-400%), de az időszak végére egyik terméknek sincs érdemi hozama.

forrás: Harvesting Volatility in Crypto Markets..

Ha ezt a 30 eszközt a teljes időszak alatt tatjuk, akkor az alábbi képen a piros görbe szerint változik a portfólión egyenlege. Az időszak végére ugyanakkora hozamunk van, mint a kezdeti időszakban. A kék görbe a rebalancingot alkalmazó portfólió, ahol minden nap végén újra alkotjuk a portfóliót az eredeti súlyozás szerint.

forrás: Harvesting Volatility in Crypto Markets..

A táblázat adataiból látható, hogy a rebalancing ebben a szimulációban növelte a hozamot, csökkentette a kockázatot, így az egységnyi kockázatra eső hozam (sharpe-ráta) is lényegesen javult.

Stratégia	Teljes hozam	Kockázat	Sharpe
Buy and hold	-2,69%	57,69%	-0,047
Napi rebalancing	21,84%	21,03%	1,038

Látni kell azt, hogy a kriptovaluták jövőbeni hozamával kapcsolatban nincs egységes álláspont, azaz számos kutatás a jövőben várható negatív teljesítményt jelez előre, de vannak olyan kutatások, melyek ellenkező véleményen vannak. A rebalancing alkalmazás tehát egyfajta arany középutat jelenthet, hiszen a vedd meg és tartsd (hodling) egyértelműen arra történő fogadás, hogy a kriptovaluták jövőbeni teljesítménye pozitív lesz.

Rebalancing stratégia vizsgálata kriptovalutákon

A rebalancing elsősorban olyan termékek esetében alkamazzák, melyek volatilitása magas. Ezen okok miatt fókuszáltak az alábbi vizsgálatban a kriptoeszközök piacára. Az alábbiakban 2019-2021 közötti időszakon hasonlítjuk össze a hodl stratégiát (vedd meg és tartsd a kriptovalutákon) és a rebalancing-módszert 27 kriptovaluta piacán. A vizsgálatban szereplő kriptovaluták az alábbiak voltak:

BAT (Basic Attention Token),
BTC (Bitcoin),
BTG (Bitcoin Gold),
DAI (Dai),
DATA (Data Coin),
DGB (DigiByte),
EOS (EIS.io),
ETH (Ethereum),
FUN (FUN Token),
IOTA (Iota),
LRC (Loopring token),
LTC (Litecoin),
MANA (Mana coin),
NEO (Neo),
OMG (OMG),
REQ (Request),
SAN (Santiment Network Token),
SNT (Status),
TRX (Tron),
WAX (Wax),
XLM (Stellar),
XMR (Monero),
XRP (Ripple),
XVG (Verge),
ZEC (Zcash),
ZIL (Zilliqa),
ZRX (0x),

Az alábbi grafikonon három stratégia hozama követhető nyomon. Piros színnel a hodling, azaz kapitalizáció szerint súlyozva tartjuk a 27 kriptovalutát az időszak alatt. A világoskék görbe azt az esetet mutatja, amikor minden nap végén rebalancingot alkalmazunk, a zöld görbe pedig a hónap végi rebalancing stratégia egyenlegváltozását mutatja.

forrás: Estimating Rebalancing Premium

A részletes adatokból látható, hogy a módszer nem tudta csökkenteni a kockázatot érdemben, ugyanakkor a hozamunk nagyobb lett mindkét rebalancing módszer esetén, így az egységnyi kockázatra eső hozam is javult (sharpe-ráta).

Stratégia	Halmozott hozam	Kockázat	Sharpe
Hodling	102,72%	80,06%	1,283
Napi rebalancing	172,91%	76,85	2,25
Havi rebalancing	152,59%	78%	1,956

A long-short stratégiáknak az az elsődleges célja, hogy csökkentsék a kockázatot. Ezek lényege, hogy a long-only (ilyenkor csak vételi ügyletet nyitunk) lábat kiegészítjük egy short lábbal. Részletesen itt beszéltünk a módszerről. A kriptovaluták piacán úgy készítünk long-short pozíciót, hogy a long láb a napi rebalancingot alkalmazó portfólió lesz, míg a short láb a piaci kapitalizációval súlyozott (Hodling portfólió) portfólió shortolását jelenti. Az alábbi grafikon mutatja ennek a módszernek az eredményét, ahol X azt fejezi ki, hogy a short láb mekkora részét teszi ki a long lábnak. Az X=100 esetben ugyanakkora összegben alakítjuk ki a rebalancing portfóliót, mint amekkora összeggel shortoljuk a piacot. X=50 esetén a short láb feleakkora.

forrás: Estimating Rebalancing Premium

Teljesen természetes, hogy az X=50 változat hozza a legjobb eredményt, hiszen az időszak alatt a kriptopiacon árfolyam-emelkedés volt. Ugyanakkor a long-short stratégiáknak nem a hozammaximalizálás a célja, hanem a kockázat csökkentése. Ez jól látszik az alábbi táblázatból is, ahol a short láb méretének növekedésével együtt csökken a kockázat.

Változat	Halmozott hozam (%)	Kockázat (%)	Sharpe-ráta	Max. visszaesés (%)
X=100	30,15	18,68	1,614	-14,97
X=90	45,04	18,11	2,486	-11,96
X=60	92,81	32,55	2,851	-26,4
X=50	109,14	39,6	2,756	-33,7

A múltbeli adatokon természetesen könnyű megmondani, hogy az X=50 változat a jó választás, de a jövőt nem látjuk előre, semmi garancia nincs arra, hogy a kriptopiac a következő években is növekedni fog. Emiatt a kockázat oldaláról célszerű megközelíteni a helyzetet, és ahogy látható a fentiekből, az X=100, X=90 változatok kockázata, maximális visszaesése lényegesen alacsonyabb. Bár a sharpe-ráták is alacsonyabbak, de az X=90 és az X=50 között nincs lényeges különbség egységnyi kockázatra vetített hozamban, viszont az X=50 változat lényegesen kockázatosabb.

Kriptovaluta és kötvény portfóliók kombinálása

Természetesen a hagyományos befektetők számára is lehetőséget nyújthat a rebalancing. Itt most kifejezetten azokra a befektetőkre gondolok, akik nem szeretnének a kriptovaluták piacán jelentősebb kitettséget vállalni. Az alábbiakban hét stratégia eredményét vizsgáljuk meg. Mindegyik stratégia 95%-ban 3-7 éves lejáratú államkötvényt (iShares 3-7 year treasury bond ETF) és 5%-ban kriptovalutákat tartalmaz:

portfólió: 95% kötvény + 5% a 27 kriptovaluta kapitalizációval súlyozva, és nem alkalmazunk rebalancingot
portfólió: 95% kötvény + 5% a 27 kriptovaluta kapitalizációval súlyozva, de naponta visszaállítjuk a portfóliót kapitalizáció szerint
portfólió: 95% kötvény + 5% a 27 kriptovaluta kapitalizációval súlyozva, de havonta visszaállítjuk a portfóliót kapitalizáció szerint
portfólió: 95% kötvény + 5% 27 kriptovaluta napi rebalancinggal és a 95-5%-os súlyozáshoz nem nyúlunk az időszak alatt
portfólió: 95% kötvény + 5% 27 kriptovaluta napi rebalancinggal és a 95-5%-os súlyozást minden nap visszaállítjuk
portfólió: 95% kötvény + 5% 27 kriptovaluta havi rebalancinggal és a 95-5%-os súlyozáshoz nem nyúlunk az időszak alatt
portfólió: 95% kötvény + 5% 27 kriptovaluta havi rebalancinggal és a 95-5%-os súlyozást minden nap visszaállítjuk

A táblázatból látható, hogy a rebalancing nem növelte a hozamot, viszont minden esetben csökkent a kockázat, és a rebalancing alkalmazása javította a sharpe-rátát, azaz egységnyi kockázatra vetítve nagyobb hozamot lehet elérni a rebalancinggal.

Név	Halmozott hozam (%)	Kockázat (%)	Sharpe-ráta	Max. visszaesés (%)
1. portfólió	13,13	12,64	1,039	-20,86
2. portfólió	8,77	4,89	1,795	-4,35
3. portfólió	8,98	5,11	1,758	-4,3
4. portfólió	25,64	19,88	1,29	-31,09
5. portfólió	10,26	4,74	2,167	-4,07
6. portfólió	21,58	17,86	1,208	-28,9
7. portfólió	10,4	5,08	2,046	-4,21

Azt gondolom a fentiekből jól látható, hogy a kriptovaluták piacán is jelentős rebalancing prémium, diverzifikációs hozam mutatható ki. A vizsgálatokhoz tegyük hozzá, hogy tájékoztató jellegűek, a kockázatok múltbeli adatokon történő felmérését szolgálják, és nem a jövőbeni hozam előrejelzését.

A rebalancing részvény- és kötvénypiaci következményei (2025)

Harvey és szerzőtársai (2025) tanulmányukban arra mutattak rá, hogy az intézményi befektetők által használt rebalancing technikák befolyásolják a részvény- és kötvénypiaci hozamokat olyan mértékben, hogy a jelzést követő befektetők többlethozamhoz juthatnak. A szerzők vizsgálatukat az amerikai részvénypiacon folytatták 1997-2023 közötti időszakon, és az intézményi befektetők által alkalmazott rebalancing jelzéseket kétféleképpen határozták meg. Az egyik jelzés a határérték-keresésen alapult, melynek lényege, hogy ha az amerikai részvénypiac (S&P500 index) és a 10 éves lejáratú kötvények hozama között jelentős eltérés alakul ki, akkor a befektetési alapok rebalancingot hajtanak végre. Ahogy az alábbi grafikonon látható, a 2,5 százalékos határértéknél az intézményi befektető konzisztens módon reagálnak a piaci mozgásokra. Ekkor a legkisebb a regressziós együttható.

Harvey et al. (2025)

A másik megközelítésben pedig azzal a feltételezéssel éltek, hogy ha egy határérték elérése nem indítja el a rebalancing folyamatát, akkor a hónap végéhez közeledve következik be ez a folyamat, és ahogy az alábbi grafikonon látható, nem a hónap utolsó napján, hanem az azt megelőző néhány napban (4-6 nap) figyelhető meg a jelenség.

Harvey et al. (2025)

A regressziós vizsgálatok azt mutatják, hogy mind a határérték (Threshold), mind a hónap utolsó napjai (Calendar * week4) és a következő nap XA hozama között negatív a kapcsolat. Az XA hozam a részvénypiaci és a kötvénypiaci hozamok különbsége, azaz a negatív együtthatók arról árulkodnak, hogy az intézményi befektetők rendszeresen eladják a részvényeket és kötvényeket vásárolnak. A folyamat a következő napi hozamkülönbségre hatást gyakorol, és akkor is kimutatható, ha a részvény- és kötvénypiac jövőbeni hozamával összefüggő kontrollváltozókat is figyelembe veszünk (táblázat 2-5 oszlopai). Ilyen kontrollváltozók a momentum-hatás, a VIX-index, a MOVE, az EPU és a BW-féle piaci hangulatindikátorok.

Harvey et al. (2025)

A következő grafikon szemlélteti, hogy a negatív hatás néhány napon keresztül figyelhető meg. A kék és zöld görbe a regressziós együtthatót, a pontozott vonalak a 95 százalékos konfidenciaintervallumot mutatják.

Harvey et al. (2025)

A szerzők egy hipotetikus stratégiát is bemutattak, amelyben 1 dollár befektetési tőke mellett jelentős felülteljesítés (sárga) volt elérhető az S&P 500 indexhez (kék) képest. A stratégia alapja, hogy ha a kötvények jobban teljesítettek a részvényeknél az előző időszakban, akkor az intézményi befektetők várhatóan részvényt vásárolnak és kötvényt adnak el, ezért a stratégia ilyenkor részvényt vásárol (long S&P 500 határidős kontraktust) és shortolja a kötvényeket (short 10 éves államkötvény határidős kontraktust). Ha a részvények felülteljesítettek a kötvényekhez képest az előző időszakban, akkor az intézményi befektetők várhatóan részvényt adnak el és kötvényt vásárolnak a következő napokban, ezért a stratégia eladja a részvényeket és kötvényeket vásárol. A fentieket korrigálták azzal, hogy csak a 1,5 százalékos határérték átlépése és/vagy a hónap utolsó hetében alkalmazták a stratégiát, melyben kereskedési költségekkel nem számoltak.

Harvey et al. (2025)

A tanulmány arra mutat rá, hogy az intézményi befektetők rendszeres rebalancing stratégiái előre jelezhető piaci hatásokat eredményeznek, és lehetséges olyan stratégiát kialakítani, amely ezt kihasználja. A szerzők szerint az amerikai befektetési alapok újrakiegyensúlyozási stratégiái évente 16 milliárd dollár veszteséget okoznak a befektetőiknek.