Vedd meg és tartsd stratégia: 12,1% az esélye, hogy veszítesz

Ismert közhely, hogy a részvények hosszú távon kevésbé/egyáltalán nem kockázatosak. Ismert az a vélekedés is, hogy 30 éves időtávon már nem lehet veszíteni a tőzsdei befektetéssel. Befektetők széles köre alkalmazza ezt az összefüggést, holott már számos kutatás megcáfolta ezt a nézetet. Most egy újabb, átfogó kutatást mutatok be a témában, melyből kiderül, hogy 39 ország tőzsdéjén 1841-2019 közötti időszakon milyen kockázatok merültek fel, mekkora volt a valószínűsége annak, hogy veszítettünk a hosszú távú részvénypiaci befektetéssel. Témáink:

• A részvények hosszú távon kevésbé kockázatosak?
• A részvények hosszú távú tartása lényegesen kockázatosabb
• A részvények hosszú távú tartása lényegesen kockázatosabb, mint ahogy gondoltuk
• 39 tőzsde kutatása 1841-2019 között..
• Veszteség valószínűsége a tőzsdéken 1,5,10, 20, 30 éves időtávon
• Mekkora a valószínűsége, hogy veszítesz hosszú távon?

A részvények hosszú távon kevésbé kockázatosak?

Ismert tévhit, hogy a részvények hosszú távú tartásával minimalizálható a kockázat. Ezen a nézeten alapulnak a lusta portfóliók, a passzív befektetés, és a különböző vedd meg és tartsd technikák is. Ahogy azonban erről már korábban beszámoltunk, a megfigyelések, a vizsgálatok többsége egyetlen országra, az elmúlt 200 év legsikeresebb gazdaságára és tőzsdéjére fókuszáltak: az Egyesült Államokra. Ugyanakkor szélesebb körön végzett vizsgálatok alapján már beszámoltam én is a problémákról. Eszerint hosszú távon valóban alacsony a részvények tartásának kockázata, feltéve, ha van 50-100 éves befektetési időtávunk. A legtöbb befektető esetében azonban maximum 10-30 éves időtávokról beszélünk, így pedig már könnyedén előfordulhatnak olyan időszakok, amikor az évesített hozamunk negatív a hosszabb időtávú befektetés ellenére is. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok tőzsdéin 30 éves befektetési időszakon csak elvétve volt példa a negatív évesített hozamra, nem jelenthető ki, hogy a részvények hosszú távú tartása kockázatmentes, sőt egyes kutatók kifejezetten vitatják ezt a nézetet.  Irrational Optimism címmel találjuk meg Elroy Dimson, Paul Marsh és Mike Staunton egyik munkáját, melyben arról írnak, hogy bár teljesen racionális, és logikus, hogy a részvények kockázati prémiuma létezik, és a jövőben is létezhet, de a befektetők ettől függetlenül túlbecsülik a jövőbeni hozamot, és alábecsülik a részvénybefektetés hosszú távú kockázatát..

Dimson, Marsh és Staunton szerint a tőzsdei hozamokkal kapcsolatos elképzeléseink nagyrészt az utóbbi néhány évtizedben végzett megfigyeléseken alapulnak. Ezek között külön kiemeltem korábban az aranyéveket, amikor a tőzsdéken két számjegyű hozamokat (15-19%) lehetett elérni évente, de gyakori vélemény, hogy 10% körüli hozamot lehet a részvénypiacon elérni. Ugyanakkor Dimsonék szerint az átlagos hosszútávú tőzsdei reálhozam (inflációval korrigált) sokkal inkább 4-6 százalék között mozgott. Továbbá azt is megállapították, hogy valószínűleg a jövőbeni kockázati prémiuma a részvénypiacnak alacsonyabb lesz, mint a múltban. Az alábbiakban pedig kiemelném Dimson, Marsh és Staunton véleményét:

„We challenge the widely held view that over an interval of up to 20 years, equityinvestment is sure to provide a positive real return. Equities are not “safe” in the long run.

Azaz vitatják azt a széles körben elterjedt nézetet, miszerint 20 éves időhorizonton a részvénybefektetés biztosan pozitív reálhozamot hoz. Véleményük szerint a részvények hosszútávon sem biztonságosak. Ez a vélemény általában szembe megy a ma divatos indexkövető, passzív befektetés, lusta portfóliókat preferáló befektetők véleményével, de tekintsünk úgy a fenti véleményre, hogy olyan személyeké, akik hosszú éveken keresztül kutatták, és vizsgálták a világ különböző részvénypiacait.

A részvények hosszú távú tartása lényegesen kockázatosabb, mint ahogy gondoltuk

Az alapvető probléma tehát az, hogy a részvények kockázatát vizsgáló kutatások jelentős része kizárólag az Egyesült Államok tőzsdéire, esetleg az Egyesült Királyság tőzsdéjére korlátozódik. Ezzel azonban elkövetünk az ún. sample selection bias torzítását, azaz a sok közül kiemelünk néhány, vagy egy országot, de azt is mondhatjuk, hogy a túlélési torzítás áldozatául esünk, tekintettel arra, hogy csak egy-két sikeres tőzsde eredményeit vizsgáljuk.

A valóságban azonban sokkal több olyan tőzsde van, melyeken a tőzsdei hozamok nem alakultak olyan jól, mint az Egyesült Államok esetében. A fentiek miatt nem meglepő, hogy a passzív befektetők, a vedd meg és tartsd technikai szerint befektetők lényegesen optimistábbak a befektetéseik jövőbeni hozamával kapcsolatban. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a befektetési iparág egyik része erősen érdekelt is abban, hogy az ügyfél  pénze tartósan befektetve maradjon (alapkezelési díjak). Mindenesetre hiánypótló kutatás jelent meg néhány hónappal ezelőtt a részvények hosszú távú tartásával kapcsolatban, melyben 39 ország részvénypiacát vizsgálták meg 1841-2019 között.

39 tőzsde kutatása 1841-2019 között..

A Stocks for the long run? Evidence from a broad sample of developed markets cím alatt elérhető kutatásban 39 ország részvénypiacát vizsgálták meg bootstrap szimulációval 1841-2019 közötti időszakon. A vizsgálat méretéről képet adhat, hogy összesen 32.000 hónap, 2700 évnek megfelelő adatot kellett feldolgozni a számítások során. Az alábbi grafikonon látható a vizsgálatban résztvevő országok listája, illetve az adatokkal fedett időszak. Egyes országok esetében lényegesen rövidebb időszakot lehetett csak vizsgálni.

forrás: Stocks for the long run...

Az alábbi grafikon pedig az összes ország (kék), összes lehetséges befektetési időpontjának kimenetelét tartalmazza 30 éves időtávon, azaz a szimulációban minden egyes hónapban megvizsgálták, milyen eredménye lett volna a befektetésnek, ha 30 évig tartjuk az ország tőzsdeindexét. A vizsgálatban 1 dollárt fektettünk be, és a 30 éves eredményeket a helyi devizában mutatták ki inflációval korrigálva, azaz reálhozamot látunk. Az ábrán a szaggatott vonal jelzi az 1 dollárt. Ettől balra azokat az eseteket látjuk, amikor 30 éves időszakon veszítettünk volna. Az y tengely a gyakoriságot mutatja. Ebből látható, hogy gyakran előfordult a múltban olyan 30 éves időszak, amikor a befektetett tőkénél kisebb lett az időszak végén a befektetés reálértéke. Az esetek 5 százalékában a befektetett tőkét kb. feleztük. Az ábrán jobbra haladva azt látjuk, hogy voltak olyan 30 éves időszakok a múltban, amikor tízszereztük (10 dollárnál), vagy húszszoroztuk (20 dollárnál) a pénzünket, ugyanakkor ezek alacsony esetszámban fordultak elő. Az esetek 5% fordul elő olyan eset, hogy kb. húszszoroztuk a pénzüket.

forrás: Stocks for the long run...

A szürke eloszlásgörbére is érdemes egy pillantást vetni, az ugyanis az Egyesült Államok tőzsdéin történő befektetés eredménye. Itt jól látható, hogy 30 éves időszakon alig volt olyan eset, amikor a veszítettünk a befektetésen (szaggatott vonaltól balra). Többek között ez az alapja annak a tévhitnek, hogy a tőzsdék 30 éves távon nem kockázatosak, nem fordult elő, hogy veszítettünk. Látható ebből, hogy a múltban igen gyakran előfordult 30 éves távon, hogy veszítettünk.

Veszteség valószínűsége a tőzsdéken 1,5,10, 20 éves távon

Akit a részletek is érdekelnek, annak megmutatom az eloszlásgörbét abban az esetben, ha 1 hónapra, 1, 5, 10, 20, 30 évre fektetjük be a pénzünket. Panel A alatt látjuk azt az esetet, ha 1 hónapra fektettünk be. A múltban az összes eset közel felében 1 dollár alatti eredményünk lett. Leggyakoribb eset, hogy 1 hónap múlva 0,9-1 dollár közötti egyenlegünk lett, a nyerő oldalon az 1-1,1 közötti a leggyakoribb. Még egy éves időtávon (Panel B) is jelentős veszteségek (0,6-1 dollár közötti) és jelentős nyereségek (1-1,6 közötti) figyelhető meg. Ennél nagyobb veszteség, hozam egy év alatt extrém ritkának tekinthető a múltbeli adatok alapján.

forrás: Stocks for the long run...

Ahogy azonban haladunk 5,10,20,30 éves időtávok felé úgy nyúlik meg a görbe, azaz egyre nagyobb lesz a hozam, de értelemszerűen a veszteség nem lehet nagyobb 100%-nál, azaz 0-1 dollár közötti. Vegyük azonban észre, hogy már 10 éves időtávon is nagy a gyakorisága a 0-1 dollár közötti eseteknek, azaz ezekben az esetekben a múltban egy 10 éves időtávon a befektetett tőkénél alacsonyabb lett reálértékben az egyenlegünk.

Mekkora a valószínűsége, hogy veszítesz hosszú távon?

Az alábbi grafikonok alapján számszerűsíthető is a veszteség valószínűsége 1 havi, 1, 5, 10, 20, 30 éves távon (kék színnel). A szürke szaggatott görbe az Egyesült Államok esete, mely egyúttal jól mutatja, hogy mennyire torzít az adatokon, ha csak egyetlen tőzsdét (a legsikeresebbet vizsgáljuk). Itt ugyanis lényegesen alacsonyabb annak a valószínűsége, hogy veszítünk.

forrás: Stocks for the long run...

Az adatokat számszerűsítve is kigyűjtöttem. A fentiek szerint tehát a múltbeli adatokon annak a valószínűsége, hogy negatív reálhozamunk lett:

• 1 éves befektetési időtáv esetén 36,8%,
• 5 éves befektetési időtáv esetén 28,3%
• 10 éves időtávon 21,5%
• 20 éves befektetési időszakon 15,5%
• 30 éves időszakon 12,1% volt.

Összegezve tehát a fentieket azt láthattuk, hogy a múltbeli adatokon 30 éves befektetési időtáv esetén az esetek 12,1 százalékában (tízből egy esetben) negatív reálhozama lett a befektetőnek, azaz 30 éves időszak végére kisebb lett a befektetésének vásárlóértéke, mint az időszak elején. Az Egyesült Államok tőzsdéjén egyébként 1,2 százalék, az Egyesült Királyság részvénypiacán 3 százalék volt ennek a valószínűsége múltbeli adatokon. Látható a fentiekből, hogy a passzív részvénypiaci befektetések 30 éves időtávon is kockázatosak, és nem érdemes az Egyesült Államok tőzsdéin tapasztalt adatokból kiindulni. Bár ez alapján alacsonyabbnak tűnik a kockázat, de ha 39 országot vizsgálunk, akkor lényegesen nagyobb kockázatokat látunk, melyet célszerű figyelembe venni. A fentiek természetesen nem azt jelentik, hogy a passzív befektetés, a részvények hosszú távú tartása nem működő módszer. Korábban is beszéltünk erről, hogy a részvénypiaci kockázati prémium kinyerésének egyik legjobb módja, mely az esetek többségében (de nem mindig) működött a múltban. A fenti kockázatok ismerete segítheti a befektetőt abban, hogy a részvények kockázatát ellensúlyozó termékeket (kötvény, arany stb..) megfelelő arányban válogasson be a portfóliójába. A fentiek ellenére a tőzsdei befektetés manapság nagyon népszerű, ahogy a különböző lusta portfóliók, vedd meg és tartsd technikák is. A megfontoltabb befektetők pedig azt tapasztalják, hogy a részvények értékalapon is drágák, ahogy a kötvények is. Sajnos a múltban is voltak olyan időszakok, amikor a befektetés arról szólt, hogy két rossz közül a kisebbik rosszat kellett választani.