Ismert dolog, hogy a részvénypiaci és a devizapiacon használt technikai elemzés a múltbeli árfolyamokból von le következtetéseket. Ehhez azonban szükség van ezen adatok, az árfolyam ábrázolására, vagy a már meglévő ábrázolások értelmezésére. Ebben a részben megismerkedünk a részvényárak szemléltetéséhez használt technikákkal. Az árfolyam-ábrázolásnak három fontosabb típusát különböztetjük meg, az 

• egyszerű vonaldiagramot, vonalgrafikon
• a bar diagramot
• és a japán gyertya ábrázolást. 

Egyszerű vonaldiagramok és a Bar-chart

A legritkábban használt, de talán iskolai tanulmányainkból jobban ismert árfolyam ábrázolási mód a vonalgrafikon, vonaldiagram. 

A képen nagyon jól látni, hogy a vízszintes tengelyen az időt ábrázoljuk, a függőleges tengelyen pedig az árfolyam értékét. A sima, vonalgrafikon ábrázolásnál általában záró értékeket jelenítjük meg és azokat kötjük össze. Ezt az ábrázolási módot a forexen kevésbé használjuk, mert nem ad információt az adott nap (vagy más periódus) nyitó, minimális és maximális értékéről, csak a záró értéket ismerhetjük meg az árfolyamnak

A fenti ábrán az ún. bar diagramot látjuk. Itt elsőnek az tűnhet fel, hogy nem egy folytonos vonal, hanem különálló jelekkel ábrázoljuk az árfolyam mozgását. Egy ilyen különálló jel az egy „gyertya”. Ez az ábrázolási mód már sokkal több információt ad a deviza és a részvény árfolyam mozgásáról. Itt már le tudjuk olvasni egy nap (vagy a megjelenített időszak) alatt történteket is. Azaz ebben az esetben egyetlen forma jeleníti meg a nyitóárat, a maximumárat, a minimumárat és a záróárat. Ezen adatok mellé még a napon belüli árfolyammozgás irányát is meg tudjuk határozni a bar diagram alapján, ugyanis a bal oldali kiemelkedés mindig a nyitóárat jeleníti meg, míg a jobb oldali kiszögellés a záróárat mutatja.

Japán gyertyák

A  japán gyertyák egy adott kereskedési időszak  legfontosabb információit hordozzák. A gyertya teste a nyitó- és a záróárat szemlélteti, a gyertya kanóca pedig a minimum- és a maximumárakat mutatja az adott időszakon belül.. Az emelkedő napokat fehér gyertyával, a csökkenő napokat pedig fekete gyertyával szemléltetjük. A legtöbb elemzőprogram lehetőséget ad arra, hogy a gyertya testének a színét saját igénynek megfelelően állítsuk be, így elterjedt az eső napokat piros, az emelkedő napokat pedig zöld testtel ábrázolni. 

A bar diagramhoz nagyon hasonló a japángyertya ábrázolás, ami a gyertya testének a beszínezésével mutatja a napon belüli árfolyam mozgás irányát. Ezzel jobban átlátható képet kapunk.

A képen a forex és CFD kereskedésben legtöbbet használt Metatreder elemzőprogram alapbeállítású japángyertya ábrázolását látjuk. Itt a sárgászöld test az eső, a fekete gyertya pedig az emelkedő árfolyamú napot jelzi. A részvény és a forex piaci elemzésekben ez az ábrázolási mód a legelterjedtebb, így érdemes jobban megismerni a jelezésüket. A grafikonok olvasáskor nagyon fontos tudni, hogy egy gyertya milyen időtávot fog át, azaz egy perces árfolyam-mozgás, vagy egy napos árfolyam-mozgást ábrázol-e. Egy grafikon csak egy adott időintervallummal kapcsolatos információt hordoz, azaz az időtáv, az idősík nem változik a grafikonon belül. A japán gyertyákról egyes típusairól bővebben:

1. Fordított kalapács japán gyertya kereskedései jelzések
2. Kalapács japán gyertya használata, kereskedése
3. Hosszú testű japán gyertyák
4. Rövid testű japán gyertyák
5. Doji japán gyertya használata, kereskedése
6. Marubozu japán gyertya
7. Sírkő japán gyertya
8. Hullócsillag japán gyertya
9. Szitakötő doji japán gyertya
10. Abandoned baby japán gyertyák jelzései, kereskedése
11. Engulfing gyertya, befogó gyertya
12. Evening doji star japán gyertya
13. Evening Star japángyertya alakzat használata a tőzsdei kereskedésben
14. Három fehér katona japán gyertya alakzat
15. Három fekete holló japángyertya használata
16. Kicking japán gyertya alakzat használata
17. Kulcsforduló japángyertya alakzat használata
18. Akasztott ember japán gyertya a tőzsdén
19. Morning Star japán gyertya alakzat használa
20. Morning Doji Star japán gyertya alakzat használa
21. Abandoned Baby japángyertya alakzat használata a tőzsdei kereskedésben
22. Hanging Man japángyertya alakzat használa
23. Belt Hold japángyertya alakzat használata a tőzsdei kereskedésben
24. Above The Stomach japángyertya alakzat használata a tőzsdei kereskedésben
25. Advance Block japángyertya alakzat használata a tőzsdei kereskedésben
26. Dark Cloud Cover japán gyertya használata a tőzsdei kereskedésben
27. Breakaway japán gyertya alakzat használata a gyakorlatban
28. Below The Stomach japángyertya alakzat  használata
29. Concealing Baby Swallow japángyertya tőzsdei felhasználása
30. Bearish Deliberation japán gyertya alakzat használata
31. Three-line strike japán gyertya tőzsdei kereskedése

Lineáris vagy logaritmikus grafikont használjunk?

Ahogy az elején említettem, a grafikon függőleges tengelye az árat, forexen pedig a keresztárfolyamot jeleníti meg. Ezt két módszerrel teheti meg:

• Lineárisan, ezt lineáris grafikonnak nevezik
• Logaritmikus ábrázolással, ezt logaritmikus grafikonnak nevezik. 

A lineáris árfolyam ábrázolásnál minden árértékre vonatkozó pont egyenlő távolságra esik egymástól, függetlenül attól, hogy milyen árértékről is van szó. A függőleges tengelyen ábrázol minden árlépésköz egyforma. Például: ha egy részvény árfolyama 10-ről 20-ra emelkedik egy éves periódus alatt (+100% elmozdulás), ez grafikailag ugyanakkora távolságként fog megjelenni, mint esetleg a következő éven is emelkedik 20-ről 30-ra 10-et (ami +50% emelkedés). Bár abszolút értelemben véve az elmozdulást tekinthetjük azonosnak, százalékban kifejezve értékük különbözik.
Ez az ábrázolási mód az elterjedt a forex elemzésben, ahol nincs nagy százalékos elmozdulás. Illetve ezt használják sokan a részvény, vagy pedig az indexek elemzésénél.

A logaritmikus skálán minden egyes árfolyamérték függőlegesen akkora távolságra kerül egymástól, amely pontosan megfelel a valós százalékos eltérésük arányának. Egy 10-ről 20-ra való elmozdulás 100%-ként fog megjelenni. Egy 20-ról 30-ra történő árfolyam elmozdulás szintén 50%-ként fog megjelenni, azaz az elmozdulás fél távolságnyira lesz ábrázolva, ellentétben a lineárissal, ahol a 10-20-30 értékek egyező távolságra vannak. Itt pedig a 10-20-40 értékek kerülnének egyező távolságra.

Bővebben itt tárgyaltuk a témát: Hogyan vezet félre a lineáris grafikon a tőzsdén? Miért jobb a logaritmikus skála?