Kriptovaluták működése, vásárlás, befektetés: Miért fogsz veszíteni?

A kriptovaluták működését, a kriptovaluta vásárlással, kereskedéssel, befektetéssel kapcsolatos tudnivalókat tekintjük át mai bejegyzésünkben. Bár már több alkalommal is tárgyaltuk a kriptovaluta piac működését, most azzal fogunk foglalkozni, hogy miért kockázatos, miért fogunk veszíteni a kriptovalutákkal, illetve miért nem működnek a részvények piacán bevált technikák. Témáink:

• Kriptovaluták működése
• A piac szereplői
• A kriptovaluta befektetésekről: Miért fogsz veszíteni?
• Csökkenti-e a kockázatot a diverzifikáció?
• Vedd meg és tartsd technika alkalmazás a kriptovaluták piacán
• Buborék a kriptovaluták piaca?
• Kriptovaluták piaca szabályozatlan
• Nagy az esélye az árfolyam manipulációnak a kriptovaluták piacán
• Érdekellentétek a bányászok és a kereskedők között

Kriptovaluták működése

Mielőtt  a lényegre térnék, röviden térjünk ki arra, hogyan működnek a kriptovaluták, mit érdemes tudnunk a rendszer működésről anélkül, hogy elvesznénk a technikai részletekben. Alapvetően a kriptovaluták számítógépes szoftverek által előállított elektronikus jelek, melyet egy meghatározott algoritmus szerint állíthatók elő. Ez biztosítja azt, hogy egy-egy kriptovalutát ne lehessen egyszerűen lemásolni, mint ahogy a hétköznapokban lementünk a számítógépünkre egy pdf fájlt, máris egy példánnyal több lett ugyanabból a fájlból. A kriptovaluták különböző algoritmusok segítségével biztosítják azt, hogy a fizetési rendszer biztonságos legyen. A bitcoin például az ún. proof of work algoritmust használja, mellyel valóban biztosítható a fizetési rendszer biztonságossága mindaddig, amíg sok résztvevő, sok számítógép működteti a rendszert (ennek a rendszernek is van gyenge pontja: Mit jelent az 51%-os támadás?). Bővebben a problémákról itt beszéltünk:

A biztonságnak azonban ára van, mégpedig az óriási energia igény, azaz jelenleg a bitcoin fizetési rendszer teljes áram fogyasztása  kisebb országok áram fogyasztásával mérhető összeg. Ha a részletekre is kíváncsi vagy, a következő bejegyzésben tárgyaltuk a témát, összevetettük azt is, hogy a bitcoin kriptovalutához képest az 1000-szer több tranzakciót lebonyolító VISA energia fogyasztása mekkora: a proof of work algoritmus ára. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a proof of work mellett léteznek kevésbé energiaigényes algoritmusok is , így alapvetően az áram fogyasztás nem lehet akadálya a jövőben a kriptovaluták elterjedésének. 

A kriptovaluta hálózatok működésének megértéséhez hozzátartozik az is, hogy tisztába legyünk azzal, a kriptovaluta hálózatot számítógépeken futtatott szoftverek működtetik. Ezek az ún. bányász programok, melyek fenntartják, működtetik a hálózatot, cserébe jutalékot, díjazást kapnak. A bányászok tehát számítógépekbe ruháznak be, ezeket üzemeltetik, melyen a kriptovaluta hálózat működéséhez szükséges szoftverek futnak, majd pedig a munkájukért jutalékot, vagy jutalmat kapnak, amit kriptovalutában fizetnek ki részükre. Ezzel tehát meg is van a kriptovaluta piac egyik nagy szereplője, a kínálati oldalon a bányász, bányász társaság, akinek virtuális pénztárcájában folyamatosan gyűlik a kriptovaluta, amit el kell adnia részben azért, hogy fedezze a költségeket (az áramot egyenlőre nem lehet kriptovalutában fizetni, hanem dollárra kell átváltania a bányásznak).

Kriptovaluták működése: A piac szereplői

Ahhoz, hogy megértsük a kriptovaluták árfolyamára gyakorolt hatásokat, tekintsük át a piac szereplőit. Fentebb már megismerkedtünk a bányászokkal, bányász társaságokkal, akik üzemeltetik a hálózatot, biztosítják a tranzakciók biztonságát, melyért cserébe kriptovalutát kapnak. A bányászok lesznek tehát a kriptovaluta piac kínálati oldalán fontos szerepet töltenek be, azaz ők adják el a kriptovalutákat. A kriptovaluta piac ma már nem egyetlen kriptovalutából áll. Ahogy 10 évvel ezelőtt a bitcoin volt az egyetlen kriptovaluta, mára már 1500-2000 közötti a különféle kriptovaluták száma, melyek nagyrészt valamely sikeres kriptovaluta kódjának a lemásolásával jöttek létre. A kriptovaluta piac további szereplői a kereskedő cégek, melyeket gyakran neveznek tőzsdének, bitcoin tőzsdének.  Valójában azonban az igazi tőzsdéhez semmi közük nincs. Ezek a cégek gyakran különböző offshore országokban bejegyzett társaságok, amelyeknél különböző kriptovalutákat válthatunk át egyikről a másikra.  A legtöbb ilyen cégnél a hagyományos deviza beutalása után ún. dollár tetherre kerül átváltásra a pénzünk, és ettől kezdve tetherben tartják nyilván a beutalt összeget: Tether, USDT használat, veszélyek a tether használatával kapcsolatban

További szereplői a kriptovaluta piacnak a kereskedő cégek, melyek elfogadják, és lehetséges fizetést bonyolítani a kriptovalutákkal ezeknél a cégeknél. Alapvetően tehát a kriptovaluta lényege az lenne, hogy gyorsan, biztonságosan tudjuk bonyolítani a fizetéseket, utalásokat. A fentiek mellett pedig fontos szereplői a piacnak a kereskedők, befektetők, akik haszonszerzés, spekuláció céljából vásárolnak kriptovalutákat.

A kriptovaluták vásárlásához, befektetéshez azonban nem elég a fentiekkel tisztában lennünk, ugyanis számos technikai ismeretre szükségünk van. Például pénztárca szoftver használatára: Virtuális pénzek biztonságos tárolása: pénztárcák.

De számos csalás és visszaélés is épül a kriptovalutákkal kapcsolatos tájékozatlanságra, lásd: Kriptovaluta, bitcoin csalások, átverések: 9 újabb módszer. A kriptovaluta piac működésének áttekintése után, nézzük meg, hogy miért kockázatos a kriptovaluták vásárlása, befektetés. További részletek a kriptovaluta piaccal kapcsolatban:

• Kriptovaluták pumpálása: Érdemes részt venni benne?
• Kriptovaluták: Érdemes diverzifikációs célból vásárolni?
• Bitcoin összeomlás: A magas áramfogyasztás miatt jön el a vég?
• Bitcoin lehet/lett az új arany? Hírek és a kutatások..
• Kriptotőzsdék és a fake trading, wash trading csalás

A kriptovaluta befektetésekről: Miért fogsz veszíteni?

Nagyon sokan vásárolnak kriptovalutát befektetési célból, bár alapvetően nem is tekinthetjük a kriptovaluta vásárlást befektetésnek, sokkal jobban járunk, ha spekulációnak tekintjük az ügyletet, mert ez jobban utal a kockázat mértékére. Milyen hibákat követhetünk el a kriptovaluta vásárlás során? Úgy gondolom, hogy a részvénypiacon bevált technikák használata nem feltétlenül hozza a várt eredményeket. Ezekről fogunk most beszélni.

Csökkenti-e a kockázatot a diverzifikáció?

A részvények piacán bizonyított tény, hogy a diverzifikáció csökkenti a portfólió kockázatát (itt beszéltünk erről: diverzifikáció módszerei,), de vajon így van ez a kriptovaluták esetében is? Ugyanis nagyon sokan portfólióban gondolkodnak, sőt részvénypiaci mintára megjelent a kapitalizációt követő portfólió kialakítási elv is.

Ahogy látható, a kriptovaluták száma napról napra nő. Természetesen ebben benne van az is, hogy egyes kriptovaluták mára teljesen elvesztették az értéküket.  Egy korábbi kimutatásban vizsgálták a kriptovaluták árfolyamát, és az derült ki belőle, hogy a három nagy (bitcoin, ethereum, ripple) kriptovalután kívül az összes kriptovaluta árfolyama a nullához konvergált. A vizsgálat még évekkel korábban történt a kriptovaluták népszerűvé válása előtt. Mindenesetre most is tapasztalhatjuk azt, hogy az egy évvel ezelőtti 30 legnagyobb kriptovaluta közül nagyon sok már nincs benne a 30 legnagyobb kriptovaluta listájában.

Alapvetően a probléma tehát az, hogy ha kriptovalutákból portfóliót alakítunk ki, akkor a múltbeli esetekből azt láthatjuk, hogy nagy valószínűséggel a portfólió egyes elemeinek árfolyama nullához fog konvergálni (kivéve a néhány nagyobb kriptovalutát). 

Részvény befektetési portfolió esetében ez nem így van, hiszen a részvények mögött profitot termelő társaságok vannak. Természetesen előfordulhat itt is az a helyzet, hogy egy-egy társaság csődbe megy, de nem ilyen arányban mint, amit a kriptovaluták piacán tapasztalhatunk. Talán a centes részvények vagy inkább a pink sheets részvények körében találhatunk annyi működésképtelen céget, mint amit a kriptovaluták esetében. A sok száz kriptovaluta között ugyanis nagyon sokat találunk, melyet kifejezetten csak azzal a céllal hoztak létre, hogy kihasználják a téma népszerűségét, majd a fejlesztők feltornázták az árat, és eladták a kriptovalutáikat. Részletesen ezekről a módszerekről itt beszéltünk: Altcoinok piaca: kockázatok, a kockázat csökkentése.

Ha nem is a csalási szándék vezette egy-egy kriptovaluta fejlesztőjét egy jó öltet még nagyon messze van attól, hogy a valóságban is sikeres legyen, így az sem garancia, hogy úgy gondoljuk a kriptovaluta mögött jó ötlet húzódik meg, mivel a kivitelezés, a népszerűvé válás során még ezer probléma merülhet fel.

Vedd meg és tartsd technika alkalmazás a kriptovaluták piacán

Ismert tőzsdei stratégia az ún. buy and hold stratégia, mely történetesen egy a múltban igazolt befektetési magatartás, azaz a részvényekkel hosszútávon jobb eredményt lehet elérni mint a kockázatmentes eszközök -időzítéstől függetlenül- a hosszútávú tartással. Az alábbi képen ennek a vizsgálatnak az eredményét láthatjuk, azaz a tartási időtáv növekedésével növekszik a valószínűsége annak, hogy jobb eredményt érünk el, mint a kockázatmentes befektetésekkel (amerikai részvénypiacon).

Ugyanakkor még a részvénypiacon befektetők is gyakran elfelejtik, hogy ez az összefüggés számos más tőzsdén nem működött a múltban sem. Bár a vedd meg és tartsd technika jól működött az Egyesült Államok tőzsdéin, például az S&P500 indexen, mely mögött az 500 legnagyobb amerikai vállalat áll. Nézd meg a japán tőzsdét 1985-2017 között:

Olasz tőzsde a 2000-es évektől:

De itt egy másik példa, az orosz tőzsde az elmúlt 20 évben:

Részvénypiacon sem működik a vedd meg és tartsd technika egyetlen részvénnyel. A fentiek ellenére a kriptovalutába befektetők alkalmazzák a vedd meg és tartsd elvet, azaz tartják hosszútávon a kriptovalutát, holott ez a technika még részvénypiacon belül sem működik mindenhol. A vedd meg és tartsd technika működéséről itt beszéltünk részletesen.

Buborék a kriptovaluták piaca?

Nagyon sok hasonlóságot láthatunk a kriptovaluták piaca és a dotkom lufi (részletek itt) között. A 2000-es években az internet olyan forradalmi dolognak számított, mint a kriptovaluta, és  bár eltelt azóta 18 év, az emberi természet nem változott. A dotkom lufi során százával jöttek létre a tőzsdei társaságok, melyek részvényeit a befektetők kérdés nélkül megvásároltak. Olyan cégek részvényeit vették meg, melyek például interneten keresztül értékesítettek volna kisállatoknak kiegészítő termékeket, vagy online fizetési rendszert szerettek volna működtetni, optikai kábeleket gyártottak, online értékesítettek volna ruhákat. Annak ellenére, hogy ezeket a megoldásokat ma már rutinszerűen használjuk -tehát az ötletek jók voltak- a fenti cégek mégis csődbe mentek. A dotkom lufit megelőzően gyakorlatilag bármilyen internettel kapcsolatos részvényt el lehetett adni. Láthattunk arra példát, hogy társaságok részvényeinek árfolyama IPO után 1 hónappal 1500%-ot emelkedett, de akár 1 nap alatt tapasztalhattunk 100-200%-os emelkedést az IPO után.

A kriptovalutákkal kapcsolatos párhuzamot itt is megfigyelhetjük, azaz valószínű a jövő egy blokklánc alapú fizetési rendszer lesz, de nem tudhatjuk, hogy a most elérhető sok száz kriptovaluta között ott van-e az a rendszer.  Ahogy valószínűleg a dotkom lufi idején sem találtuk volna meg a több száz társaság között az Amazon, Google, eBay részvényeit, mert ezek a vállalatokat ott voltak a technológiai szektor részvényei között.

Kriptovaluták piaca szabályozatlan

A "kriptovaluták decentralizáltak, nem állnak egyetlen központi bank irányítása, felügyelete alatt" gyakori érv a kriptovaluták előnyeinek ecsetelése során. Azonban ennek óriási hátránya is van a befektetőkre nézve. Többek között az, hogy semmiféle kártalanítási alap, befektető védelmi mechanizmus nem létezik. Ha a bitcoin "tőzsde" csődbe megy, hatósági razzia során (sajnos volt erre példa) lefoglalják a szervereit stb.., akkor elveszítettük a pénzünket. A kockázatok természetesen mérsékelhetők egy megfelelő pénztárca program (Virtuális pénzek biztonságos tárolása: pénztárcák) használatával, vagy akár papír pénztárcát (Bitcoin papír pénztárca készítés, nyomtatás) is használhatunk, azonban ha napi szinten kereskedni szeretnénk a kriptovalutákkal, akkor rászorulunk a bitcoin "tőzsde" cégekre.

A fentiek mellett ma már különböző tőzsdei termékekkel is elérhetők az ismertebb kriptodevizák, így az intézményi kockázatok mérsékelhetők. Azonban a néhány nagy kapitalizációval rendelkező kriptovalután kívül mást nem tudunk elérni szabályozott, tőzsdei piacokon.

Nagy az esélye az árfolyam-manipulációnak

Az árfolyam manipuláció lényege, hogy az érintett felek megpróbálják úgy befolyásolni egy kriptovaluta árfolyamát, hogy annak árfolyama számukra kedvező irányba változzon. Ennek számos megoldása létezik. Kezdve azzal, hogy különböző hírek jelennek meg a sajtóban, melyeket a nagy bányász társaságok vezetői tesznek közzé. De számos árfolyam manipulációs technikai létezik a tőzsdéken (Tőzsde, tőzsdei csalások, árfolyam manipuláció módszerei). Ezek alkalmazásának sincs semmi akadálya, hiszen felügyelet alatt nem áll a kriptovaluták piaca. Még a tőzsdei kereskedésben is évről évre derülnek ki árfolyam manipulációs ügyek (pl. quote stuffing), melyeket az Amerikai Tőzsdefelügyelet (SEC) vizsgált ki. Képzeljük akkor el, hogy egy szabályozatlan piacon mi történhet a háttérben, melyet észre sem veszünk..

Érdekellentétek a bányászok és a kereskedők között

Alapvető érdekellentétek is problémákat okoznak a kriptovaluták piacán, ugyanis a bányászok abban érdekeltek, hogy minél több legyen a jutalékuk. Ezzel együtt pedig az is érdekük, hogy a kriptovaluta árfolyama emelkedjen, hiszen így több dollárt kapnak érte. Ugyanakkor a kriptovalutát elfogadó kereskedők számára a gyorsaság, az árfolyam stabilitás lenne a fontos szempont. Vegyük azt is figyelembe, hogy csak annak a kriptovalutának lehet jövője, amely a gyakorlatban elterjed, használni fogják az emberek. A legismertebb kriptovaluta a bitcoin használhatósága is még nagyon alacsony, nagyon kevés helyen tudunk fizetni vele pedig évek óta ismert kriptovalutáról van szó.

Minél többen használják  a kriptovalutát, minél többen vásárolják a kriptovalutát, annál inkább emelkedni fog az ára. Az alábbi képen a "bitcoin" szóra indított keresések számát látjuk. Nagyon szépen együtt mozog a keresések gyakorisága a bitcoin árfolyamának változásával. Azaz amikor a befektetők érdeklődtek a bitcoin iránt, az árfolyam is növekedésnek indult, egyre többen vásároltak, ez egyre nagyobb árfolyam emelkedést okozott.

Érdemes tehát a kriptovaluta vásárlás előtt alaposan átgondolni, hogy milyen kriptovalutát vásárolunk, milyen formában. Alternatív lehetőségként kisebb kockázat mellett fektethetünk be azokba a társaságokba, melyek a kriptovaluták, blokklánc technológia előnyeit ki tudják használni. Erről részletesen egy külön bejegyzésben beszéltem: Jó befektetés-e a blockchain? Blockchain ETF körkép.