Aranyfedezet, Aranystandard, Bretton Woods: Mi, Mit jelent?

Cikkünkben az aranyfedezet, az aranystandard rendszer jelentését, működését tekintjük át. Továbbá megbeszéljük az aranyvaluta, aranydeviza rendszert, illetve a Bretton Woods-i rendszert. Elsőként tekintsük át a témához kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakat.

Aranyfedezet jelentése

Az aranyfedezet azt jelenti, hogy egy ország fizetőeszköze mögött meghatározott arányban arany van. Ezekben az országokban a fizetőeszköz értéke megegyezik az arany egy meghatározott mennyiségének értékével. Az aranyfedezettel rendelkező fizetőeszközök hosszú távon stabil árfolyammal, árstabilitással rendelkeztek, de akadályozták a kormányzat fiskális és monetáris műveleteit, melyekkel a gazdasági növekedés befolyásolható.

Aranystandard jelentése

Aranystandardnak nevezzük azt a pénz- és valutarendszert, melyben az arany töltötte be a fedezet szerepét, és az arany jelentette a viszonyítási alapot, azaz különböző országok fizetőeszközeinek árfolyamát a fizetőeszköz mögötti aranytartalom alapján határozták meg. Egy képzeletbeli példán jól megértheted a rendszer működését:

• egy 500 forintos érme aranytartalma 0,001 gramm
• egy 500 lejes érme aranytartalma 0,002 gramm

Akkor a lej/forint árfolyam 2 lesz, mert ugyanakkora egység lejben kétszer annyi arany van, mint a forintban.

Az aranystandard rendszer

Az aranystandard rendszer kialakulása az 1800-as években kezdődött. Ebben az évszázadban egyre több ország bocsátott ki fizetőeszköz aranyfedezet mellett, de de az 1880-1914 közötti időszakra tehető az aranystandard rendszer első időszaka, amikor országok széles köre csatlakozott a rendszerhez. Ebben az időszakban az aranystandard rendszer nemzetgazdaságok kereskedelmi viszonyait alapvetően meghatározta. Az aranystandard rendszer kezdeti időszakának az első világháború vetett véget, mivel az országok korlátozták az arany kereskedelmét, megakadályozták az országból történő kiáramlását. A helyzetet fokozta, hogy a háború finanszírozása egyre jobban megterhelt az országok költségvetését, így államok széles köre (USA, Franciaország, Németország, Olaszország) lépett ki az aranystandard rendszerből és kezdett helyette fiat pénzt, rendeleti pénzt kibocsátani. Ahogy például a középkorban is azt tapasztalhattuk, hogy háborúk finanszírozására a király új pénzt veretet (kisebb aranytartalommal), így a kamarasarc elkölthető volt háborúk finanszírozására, az első aranystandard rendszer végét is a háború jelentette.

Az első világháborút követően újabb kezdeményezések kezdődtek az aranystandard rendszer visszaállítására, azonban ezeket a törekvéseket az 1929-1930-as gazdasági válság akadályozta, illetve ebben az időszakban vált népszerűvé a versenyképes leértékelés technikája, majd bekövetkezett a második világháború.

A 1930-as évek előtti aranystandard rendszer abban tért el a breton woods-i rendszertől (lásd lentebb), hogy nem csak a dollár mögött volt aranyfedezet, és ahhoz lett rögzítve a többi deviza árfolyama, hanem a rendszerbe tartozó összes fizetőeszköz mögött aranyfedezet volt. Eszerint a fizetőeszközök aranya válthatók voltak, azaz a jegybankok nem tudtak nagy mennyiségben pénzt nyomtatni, és ezzel kezelni a válságot.

Az 1930-as válság miatt végül odáig fokozódott a helyzet, hogy Nagy-Britannia kilépett az aranystandard rendszerből, és ezzel az angol font leértékelődött az arannyal szemben, és egyúttal az összes többi devizával szemben is, melyek még az aranyhoz voltak kötve. Az Egyesült Királyság után több ország is kilépett az aranystandard rendszerből (Norvégia, Svédország, Dánia).  A kilépés célja az elmélyülő gazdasági válság kezelése pénznyomtatással, a deviza leértékelésével, melytől a versenyképességük javulását várták.  Ezzel azonban az aranystandard rendszerben maradó országok hátrányba kerültek, így 1934-ben az Egyesült Államok, majd 1936-ban a nagyobb európai gazdaságok is feladták az aranystandard rendszert. Az alábbi képen láthatod, hogy az aranystandard rendszert legkorábban elhagyó országok előnyre tettek szert. Az ipari termelésük növekedett, ezzel szemben az aranystandard országok (Franciaország, Németország) hátrányba került.

Forrás: https://www.morganstanley.com/what-we-do/research

Bretton Woods-i aranydeviza rendszer

A második világháború után jött létre az aranydeviza rendszer, melynek lényege, hogy az Egyesült Államok garantálta a dollár aranyra történő korlátlan átválthatóságát, rögzített árfolyamon. A többi ország pedig a dollárhoz kötötte a valutája árfolyamát, így mivel a dollár mögött arany fedezet volt, a többi ország is közvetve az aranyhoz tudta kötni devizáját. 1946-1971 közötti Bretton Woods-i rendszerben tehát az aranydeviza rendszer volt érvényben. Az aranydeviza rendszert 1971-ig tudta fenntartani az USA kormánya, ekkor felfüggesztették az amerikai dollár aranyra történő átváltási kötelezettségét, ettől kezdve tehát a dollár mögül is eltűnt az aranyfedezet.

Az alábbi képen láthatod, hogyan változott a pénzmennyiség az Egyesült Államok gazdaságában az elmúlt 100 évben.

Jelmagyarázat:

• Monetary base a jegybank által monetáris úton létrehozott pénz
• M1: az összes  készpénz, számlapénz
• M2: M1 + összes gyorsan pénzzé tehető befektetések (megtakarítási számlák, pénzpiaci alapok stb..)
• M3: M2 + az összes CD termék (Certificate of deposit)

Az alábbiakban a dollár vásárlóértékének romlását tekintjük át hosszabb távlatokban. Az alábbi képen azt vizsgáljuk, hogyan változott a 1 dollár vásárlóértéke az 1800-as évekhez képest, azaz az 1800-as években 1 dolláron annyi árut, szolgáltatást lehetett venni, mint ma 20 dolláron.

A grafikon lineáris, így abba a hibába esünk, hogy a múltbeli kilengéseket eltorzítja a jelenben látható magas érték. Például az 1860-as években (Amerikai polgárháború alatt a déli államok pénznyomtatással fedezték háborús kiadásaikat. A háború miatt a gazdasági kibocsátás visszaesett a pénzmennyiség növekedett azaz az infláció megugrott)), 1920-as években (nagy gazdasági válság előtti időszak) és a második világháború időszakában is vásárlóérték csökkenést tapasztalhatunk, de kétségtelen, hogy a vásárlóérték csökkenés nagy része az 1970-es éveket követően következett be.

Eddig tudta ugyanis az Egyesült Államok kormánya fenntartani a második világháború után kialakított aranystandard rendszert. 1971-ben ugyanis felfüggesztik az amerikai dollár aranyra történő átváltási kötelezettségét, és ezzel együtt a dollár mögül is eltűnik az aranyfedezet, azaz átlépünk a mai modern, fiat pénz korszakába. (Csak zárójelben jegyezném meg, hogy még az aranyfedezet mellett is voltak megoldások a fizetőeszköz hígítására. A középkori királyok bevett módszere volt az új pénz veretése, melynek során a régi pénzeket visszavonták, és új, de már kevesebb aranytartalommal rendelkező pénzt vertek. Abból is látható, hogy elterjed módszer volt, hogy a Magyarországon 1222-ben nemesi nyomásra, a király által kiadott aranybulla tartalmaz olyan passzusokat, melyekkel a pénzverés gyakoriságát korlátozták.)

További írásaink arany témában

1) Mi a jó befektetés gazdasági válságok idején? Arany, készpénz, kötvény?

Gazdasági válságok, korrekciók időről időre bekövetkeznek. Ezen események során egyes befektetési eszközök nagyon rosszul teljesítenek, míg más befektetések biztonsági menedéknek számítanak. Bejegyzésünkben a három ismert menekülő eszköz az arany, készpénz, kötvény hasznosságáról lesz szó. Megnézzük, hogy a múltbeli válságok idején mennyire voltak hasznosak ezek a befektetések.

Olvasd el a bejegyzést: Mi a jó befektetés gazdasági válságok idején? Arany, készpénz, kötvény?

2) Van kapcsolat a kamatok, a pénznyomtatás és az arany ára között?

Az aranyról, ezüstről köztudott, hogy az infláció ellen védelmet nyújtanak. Ismert az az összefüggés is, hogy az infláció időszakában jól teljesít az arany, ezüst. Emellett az is az arannyal kapcsolatos alapvető összefüggések közé tartozik, hogy az alacsony kamatok időszakában az arany felülteljesít, míg magasabb kamatok negatívan hatnak az arany árfolyamára. Márpedig a koronavírus válságot követően a Fed (más jegybankokkal együtt) ismét nulla közelébe vága a kamatokat, és az előzetes várakozások szerint tartósan berendezkedhetünk az alacsony kamatok időszakára. A kérdés az, hogy a múltban volt-e összefüggés a kamatok és az arany árfolyama között. Bejegyzésünkben megvizsgáljuk ezeket a kérdéseket, illetve arra keressük a választ, hogy milyen kapcsolat mutatható ki az arany árfolyama és az infláció, illetve a kockázatmentes befektetések kamata között. Témáink:

• Az arany befektetés alapjai
• Az elértéktelenedő dollár
• A kamatok és az arany ára közötti kapcsolat
• Miért különleges a 2008-tól kezdődő időszak az arany szempontjából?

Részletek: Van kapcsolat a kamatok, a pénznyomtatás és az arany ára között?

3) Platina, palládium, arany, ezüst: Védelmet nyújtanak válságok idején?

Az arany, mint biztonsági menedék széles körben ismert a befektetők körében. Kevesen vannak azonban tisztában azzal, hogy az arany biztonsági menedék funkciója nem minden válságban érvényesül. Ugyanígy megfigyelhető az is, hogy a platina, palládium, ezüst is biztonsági menedék funkciót tölt be, és sokszor olyan esetekben hoznak jó eredményt, amikor az arany nem. A bejegyzésünkben megvizsgáljuk, hogy az elmúlt három évtizedben mikor bizonyultak jó biztonsági menedéknek, és mikor nem a nemesfémek, azaz az arany, ezüst, platina, palládium:

• Miért biztonsági menedék (safe haven) az arany, ezüst, platina, palládium?
• Az arany, mint biztonsági menedék
• Arany, ezüst, platina, palládium, mint biztonsági menedék
• Mi történik a válságok alatt az arany, ezüst, platina, palládium árával?
• Mennyire megbízhatóan véd az arany, ezüst, platina, palládium a válságok alatt?

Bővebben: Platina, palládium, arany, ezüst: Védelmet nyújtanak válságok idején?

4) Arany-ezüst ráta: Mit mutat? Milyen összefüggésre világít rá?

A bejegyzésünkben az arany-ezüst rátát és az ezzel kapcsolatos összefüggéseket beszéljük meg. Az arany-ezüst ráta összefüggéseinek ismerete segíthet az arany és ezüst piacán zajló folyamatok megértésében, illetve egy kereskedési stratégia is alapul az arany-ezüst ráta összefüggésein. Erről az arany-ezüst kereskedési stratégiáról is beszélünk. Ezeket a témákat beszéljük meg:

• Mit jelent az arany-ezüst ráta, arany-ezüst arány
• Arany-ezüst ráta összefüggései
• Milyen következtetéseket lehet levonni az arany-ezüst ráta értékéből?
• Alacsony arany-ezüst ráta érték esetén
• Magas arany-ezüst ráta értékelése
• Arany-ezüst ráta hedge stratégia
• Arany-ezüst arány a befektetési portfólióban
• Milyen termékekkel kereskedhető az arany-ezüst ráta?
• Hol tudjuk megnézni az arany-ezüst arány grafikont?

Bővebben: Arany-ezüst ráta: Mit mutat? Milyen összefüggésre világít rá?

5) 14 összefüggés az arany árával kapcsolatban

Négy hete megállás nélkül emelkedik az arany ára, így nem meglepő, hogy a sajtóban újra előkerült az aranyat kell venni narratíva. Most az inflációs félelmek adják az arany vásárlás alapját. A téma aktualitására tekintettel megnézzük, hogy az arany befektetésnek milyen sajátosságai voltak a múltban, kitérünk az infláció és az arany árának kapcsolatára is. Témáink:

1. Az arany nem fizet kamatot..
2. Az arany megőrzi az értékét, többre ne számíts..
3. Warren Buffett sem szereti az aranyat
4. A jövő kiszámíthatatlan..
5. Több száz fizetőeszköz megszűnt az elmúlt 300 évben
6. A jegybankok is veszik az aranyat
7. Az arany véd az infláció ellen, értékálló
8. Arany ára és a váratlan infláció
9. Az arany lehet túlárazott is
10. Az arany befektetés és a biztonsági menedék
11. Az arany azért jó befektetés, mert ipari célokra is felhasználják
12. Kamatemelésre negatívan reagál az arany ára?
13. Akkor kell aranyat venni, ha félnek a befektetők?
14. Az arany ára nem eshet a bányászati költségek alá?

Bővebben: 14 tényező az arany befektetésről, arany áráról