Stablecoin: Mit jelent? Miért kockázatosak? 6 népszerű stablecoin

A mai témánk a stablecoinok lesz, melyek a kriptovaluta piac nehezen kikerülhető eszközei, hiszen a kriptotőzsdékre beutalt valódi dollár, euró pillanatok alatta eltűnik és stablecoinra kerül átváltásra. Pont a fontosságuk miatt kitérünk részletesen az ismertebb stablecoinokra, megbeszéljük, hogyan működnek ezek az eszközök és szó lesz arról is, hogy miért kockázatosak a stablecoinok.  A cikkünk második felében folyamatosan frissítve a témával kapcsolatos új kutatások eredményei olvashatók el. Témáink:

• Mi az a stablecoin? Mit jelent?
• Milyen fedezet van a stablecoinok mögött?
• Melyek a legismertebb stablecoinok?
• Visszaválthatók a stablecoinok?
• Hol, milyen formában létezik a stablecoinok mögötti fedezet?
• Tényleg stabilak a stablecoinok?
• Több tucat új stablecoin érkezik
• A stablecoinok a hagyományos pénzügyi rendszert is veszélyeztetik? (2023)

Mi az a stablecoin? Mit jelent?

A stablecoinok a digitális formái a magánpénznek, ahol a kibocsátó egy magántársaság (ez lehet akár egy kft, egy ltd, Inc, és egy offshore országban például Kajmán-szigeteken bejegyzett társaság is). Ez a kibocsátó magántársaság vállalja azt, hogy a nála elhelyezett befizetésekért a magánpénz valutájában kifizeti az ügyfelet. Bár a magánpénz kifejezésből arra gondolhatunk, hogy a kibocsátásuk szabályozott, a stablecoinok világában nincs komoly szabályozás. Mindenesetre a folyamat úgy működik, hogy az ügyfél befizeti a fiat pénzt (valódi dollárt, eurót, más devizát) a stablecoint kibocsátó társaság számlájára, aki ezért kiállít egy igazolást arról, hogy az adott magánpénzből rendelkezik az ügyfél valamekkora mennyiséggel. Legtöbbször 1:1 a váltási arány, azaz az egyik ismert stablecoin példáját, a tethert (jelölése: USDT) alapul véve ez azt jelenti, hogy befizetünk a tether stablecoin kibocsátójának 100 dollárt, és cserébe 100 dollár USDT kapunk. Eladjuk a valódi dollárunkat, és helyette 100 tetherünk lesz, mely egy stablecoin. A legtöbb stablecoin kibocsátó arra is ígéretet vállal, hogy a stablecoin visszaváltható nála, azaz ismét valódi dollárhoz, fiat pénzhez juthatunk. Emellett arra is ígéretet kapunk, hogy a kibocsátott stablecoinok valamilyen valódi eszközzel (fiat pénz, államkötvények, arany, egyéb értékpapírok) fedezve vannak. Példánknál maradva ez azt jelentené, hogy a befizetett 100 dollárt a társaság rövid lejáratú amerikai államkötvényben tartja.

Elméletben a fentiek rendben is lennének, és ha körül nézel a magyar bitcoin lapok stablecoin leírásaiban, akkor megnyugodhatsz, hiszen tényként közlik az 1:1 átváltási arányt, és a fizikai formában létező fedezet meglétét. Sajnos azonban ez nem teljesen fedi a valóságot (néhány bekezdéssel lentebb kitérünk rá).

Milyen fedezet van a stablecoinok mögött?

A stablecoinok többsége tehát olyan magánpénz, mely mögött valamilyen valódi fedezet van, és ez biztosítja a stablecoin értékállóságát, megbízhatóságát. Erről a stablecoint kibocsátó társaságok igyekeznek meggyőzni az ügyfeleiket, így időszakonként jelentéseket tesznek közzé a fedezet összetételéről, változásáról.

Például a Paxos Trust Company stablecoin kibocsátó a Withum auditor (nemzetközi szinten ismert auditor) céget bízta meg, hogy a kibocsátótól függetlenül ellenőrizze a stablecoin mögötti dollár fedezetet, melyet a Paxos amerikai bankokban tart. Itt találjuk a havi jelentéseket. Hasonlóan világos kimutatásokat készít Circle az USDC kibocsátója. A honlapjukon ezt olvashatjuk:

“Every month, the US dollar reserves for USDC are attested to by top 5 accounting services firm, Grant Thornton LLP. We publish those reports so that you can be confident that USDC is always 100% redeemable for dollars.”

Ők szintén egy ismert könyvelőirodát, a Grant Thornton LLP-t kérték meg a jelentések elkészítésére. A Grant Thornton 2021. márciusi jelentésében meg is állapítja, hogy

„US Dollars held in custody accounts are at least equal or greater than the USDC tokens outstanding at the Report Date and Time.”

Eszerint tehát valóban létezik (60%-a amerikai dollár, 40% államkötvények), ellenőrizhető az USDC mögötti fedezet, A Paxos és a Circle jó példája mellett azonban több  negatív példával találkozhatunk. Például a legnépszerűbb stablecoin, a tether (USDT) kibocsátója a következőket állítja:

“Every Tether token is always 100% backed by our reserves, which include traditional currency and cash equivalents and, from time to time, may include other assets and receivables from loans made by Tether to third parties, which may include affiliated entities (collectively, ‘reserves’). Every Tether token is also 1-to-1 pegged to the dollar, so 1 USD₮ Token is always valued by Tether at 1 USD.”

Eszerint minden egyes kibocsátott USDT fedezve van hagyományos devizákkal és készpénzre váltható értékpapírokkal, illetve 1 amerikai dollár 1 tetherre váltható át és vissza, mindenkor. A fentiekkel kapcsolatban azonban a Tether kibocsátója (Bitfinexel egyezik a tulajdonosi kör) semmiféle bizonyítékot nem adott a befektetőknek. Egészen addig, amíg a New York Állam ügyésze által indított per ezt ki nem kényszerítette. A fentiek után a 2021. március 31-én kiadott egy jelentést, melyben mindössze két tortadiagramon szemléltette a fedezetet (itt találod).

Érdemes megnézni a dokumentumot. Nincs auditor cég, egyetlen név, cégnél, semmiféle magyarázat nincs hozzáfűzve az adatokhoz. Tulajdonképpen a Paxos eljárásának teljes ellentétét látjuk, és ha igazak az adatok, akkor a tether mögötti fedezet nagy része az ún. commercial paper kategóriába tartozik. A commercial paper legtöbbször fedezet nélküli, rövid lejáratú hiteleket jelent. Tehát a tether mögötti vagyon jelentős része ki lett hitelezve magántársaságok számára, rövid lejáratra. Ennek a kockázataiba már nem is érdemes belemenni, de a commercial paper arra is alkalmas, hogy elfedjük a nem létező, már elköltött vagyont. Mindenesetre vegyük észre a különbséget a Paxos és a tether stablecoin kibocsátói között. Egyik esetben havi jelentések, nemzetközileg ismert auditor cég által, a másik esetben a bíróság kényszerít ki egy jelentést, melyen egyetlen név, aláírás nem szerepel. Az egyik esetben amerikai bankokban dollárt helyeztek el a számlákon, a másik esetben rövid lejáratú, fedezet nélküli hitelekben van a vagyon a Bahamákon.

Melyek a legismertebb stablecoinok?

Az alábbi táblázatban a legnépszerűbb stablecoinokat látjuk. A piaci kapitalizáció 2021 júniusi adatok alapján lett kimutatva. Jól látható, hogy a fenti problémák ellenére a Tether a legnépszerűbb, melynek főleg az az oka, hogy az első szereplő volt a stablecoin piacon.

Név	Mihez van kötve?	Piaci kapitalizáció
Tether	dollár	62 milliárd USD
USDC	dollár	25,4 milliárd USD
TrueUSD	dollár	1,4 milliárd USD
Paxos	dollár	780 millió USD
Gemini Dollar	dollár	226 millió USD
EURSToken	euró	107 millió USD
Stably USD	dollár	512 ezer USD
Stronghold USD	dollár	nincs adat
Facebook Diem	multi-currency	nincs adat

A Facebook Libra ma már Diem néven futó projektje is stablecoin lesz.

Visszaválthatók a stablecoinok?

Gyakran felmerülő kérdés, hogy mi történik akkor, ha ismét valódi dollárt szeretnék kézhez kapni. Ahogy a bevezetőben már utaltam rá, amikor egy kriptotőzsdén számlát nyitunk, akkor a beutalt valódi dollárunkat eladjuk, és cserébe egy dollárhoz rögzített stablecoin (a fenti táblázatban szereplők egyike) tulajdonosai leszünk. Ezt követően a stablecoin átváltható tetszőleges kriptovalutára, másik stablecoinra, de valódi dollár csak akkor lesz belőle, ha visszaváltjuk a kibocsátónál. Erre is van lehetőségünk, és ez a gyakorlatban úgy valósítható meg, hogy a kriptotőzsdéről kiutaljuk a pénzünket a saját bankszámlánkra. Az alábbiakban még összeszedtem a visszaváltással kapcsolatos tudnivalókat:

Tether:

• visszaváltható, kivéve New York államban
• sávos visszaváltási díj, lásd tether honlapját

USDC:

• visszaváltható a kibocsátónál, de minimum 100 USDC
• a kibocsátó nem számít fel visszaváltási díjat

True USD:

• visszaváltható, minimum 1000 dollár
• nincs visszaváltási díj, de utalási díjak felmerülhetnek

Paxos:

• visszaváltható, Paxos számla kell hozzá
• nincs visszaváltási díj

Gemini Dollar:

• ezt a legegyszerűbb visszaváltani
• a Gemini platformon el kell adni a stabelcoint (GUSD),
• majd a fiat dollár a számlánkon lesz jóváírva

EURSToken:

• Nem lehet közvetlenül a kibocsátónál (Stasis) visszaváltani

Hol, milyen formában létezik a stablecoinok mögötti fedezet?

A fentiekben beszéltünk arról, hogy a fedezetnek fontos szerepe van a stablecoin megbízhatósága szempontjából. Nézzük most, hogy mit tudunk a stablecoinok mögötti fedezetről.

Tether:

• Deltec Bank & Trust számláin van a vagyon letétbe helyezve (Bahamákon)

USDC:

• Circle pénzügyi szolgáltató számláin (lásd Circle pay)
• A társaság az Egyesült Államokban van bejegyezve

True USD:

• Több banknál vezet számlát a kibocsátó
• Például Alliance Trust Company of Nevada, Prime Trust, U.S. Bank, Mercantile Bank

Paxos:

• Amerikai bankokban
• Amerikai államkötvényekben, dollárban

Gemini Dollar:

• State Street Bank és Trust Company
• általánosságban amerikai bankokban
• a számlák a Federal Deposit Insurance Corporation (FDIC) védelme alatt állnak (betétbiztosítás).

EURSToken

• számos partnercége van a kibocsátónak
• EXT Ltd (ciprusi bejegyzésű)
• XNT Ltd (máltai bejegyzésű)
• UAS NexPay (litván bejegyzés)

Stably USD

• korábban StableUSD (USDS) néven működött
• FDIC biztosítás alatti számlán: Prime Trust in Nevada

Tényleg stabilak a stablecoinok?

A stablecoinok jellemzően 1:1 átváltási arányt tartanak fent, ez azonban nem minden esetben igaz. Alapvetően két oka lehet annak, hogy a stablecoin mégsem elég stabil. Az egyik a piac természetéből következik, azaz a kriptovaluták kereskedése során a stablecoinok iránti kereslet is változik, így amikor hirtelen nagyobb a kereslet a stablecoinok iránt, akkor az árfolyamuk emelkedik, azaz prémium mellett lesz megvásárolható a stablecoin. Ennek fordítottja, amikor a stablecoin árfolyama esik, azaz alacsonyabb áron, diszkont mellett vásárolható meg. Az alábbi grafikonon a tether és az amerikai dollár (USDT és USD) piacán kimutatható prémium és diszkont követhető. Bár az átváltási arány elméletileg 1:1, de a piaci mechanizmusok ettől kismértékben eltérítik.

forrás: What Keeps Stablecoins Stable?

Ezek természetes folyamatok, hiszen a stablecoin egyfajta safe haven a kriptovaluták világában, azaz a spekulatív célból megvásárolt bitcoint és más kriptovalutákat a befektetők eladják, stablecoinra váltják. Csökkenő trendek időszakában tehát megnő a kereslet a stablecoin iránt, és a kibocsátó nem tudja ezt a gyorsan változó keresletet kiszolgálni, így az ár elmozdul az 1:1 aránytól kismértékben. Az ilyen jellegű elmozdulás kismértékű, mindenesetre jól mutatja, hogy egy hirtelen fellépő eladási pánik (a stablecoint el szeretnék adni a befektetők) diszkontot, csökkenő árfolyamot eredményez.

Előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy ez bekövetkezik, még akkor is, ha erre a múltban nem volt példa, és most még nem tartjuk valószínűnek.  Ilyen jellegű eladási hullámot valószínűleg a bizalomhiány okozhatja, azaz olyan esetre kell gondolnunk, amikor kiderül az egyik stablecoin kibocsátóról, hogy nincs meg a fedezet vagy fedezet nélkül teremtett új pénzt. Ez azonban egészen addig nem lesz gond, amíg a kriptovaluták népszerűsége növekszik, hiszen a beutalt pénzek, folyamatosan friss tőkét jelentenek a stablecoin cégek számára. A problémák akkor merülhetnek fel, ha nagyon sok befektető vissza szeretné váltani a stablecoint valódi pénzre, és a kibocsátónál már nincs meg a valódi pénz. Ilyen problémák azoknál a kibocsátóknál merülhetnek fel, akiknél nincs meg a vagyon, vagy nem pénzzé tehető formában van. Emiatt ha stablecoinba tartjuk a pénzünket, érdemes a kibocsátó megbízhatóságát komolyan venni, és ellenőrizni.

Több tucat új stablecoin érkezik

Az alábbi táblázatban egy gyűjtést láthatunk az összes stablecoinról. Ezen stablecoinok egy része még fejlesztési fázisban van, de jól mutatják az adatok, hogy hamarosan tömegével lesznek elérhetők a különféle stablecoinok.

forrás: In Search for Stability in Crypto-Assets: Are Stablecoins the Solution?

A stablecoinok a pénzügyi rendszert is veszélyeztetik?

A kockázatos befektetési eszközök piacán időről időre bekövetkeznek olyan események, melyek során a befektetési eszköz árazásában jelentős visszaesés történik. Ezt láthattunk a koronavírus járvány kezdetén, amikor a tőzsdék meredek zuhanásba kezdtek, de a 2023-as év elején az amerikai bankcsődök időszakában is ilyen helyzet alakult ki. Ezekben az időszakokban azt figyelhetjük meg, hogy a kockázatos eszközökből kiáramlik, a biztonságosnak vélt eszközökbe pedig beáramlik a tőke.  A fentiek tehát azt jelentik, hogy egy kockázatos eszköz piacán bekövetkező események pozitív vagy negatív módon, de átterjednek más befektetési eszközökre. Ezeket a lépéseket a befektetők, tőzsdei kereskedők jellemzően nyomon követik, hiszen a kockázatmentes eszközökbe irányuló pénzáramlásnak van némi előrejelző szerepe. A kockázatmentes eszközök az esetek többségében a pénzpiaci befektetési alapokat (money market fund) jelentik, de az elmúlt években a kriptopiacon elérhető stablecoinok is hasonló funkciókat vettek fel. Ugyanakkor látni kell azt, hogy mind a pénzpiaci alapok, mind a stablecoinokon belül kategóriákat különíthetünk el, melyek eltérően töltik be a biztonsági menedék funkciójukat. Erre fókuszált a Runs and Flights to Safety: Are Stablecoins the New Money Market Funds? cím alatt elérhető, a New York-i Fed által készített tanulmány.

A stablecoinok a digitális formái a magánpénznek, ahol a kibocsátó egy magántársaság (ez lehet akár egy kft, egy ltd, Inc, és egy offshore országban például Kajmán-szigeteken bejegyzett társaság is). Ez a kibocsátó magántársaság vállalja azt, hogy a nála elhelyezett befizetésekért a magánpénz valutájában kifizeti az ügyfelet. Bár a magánpénz kifejezésből arra gondolhatunk, hogy a kibocsátásuk szabályozott, a stablecoinok világában nincs komoly szabályozás. Mindenesetre a folyamat úgy működik, hogy az ügyfél befizeti a fiat pénzt (valódi dollárt, eurót, más devizát) a stablecoint kibocsátó társaság számlájára, aki ezért kiállít egy igazolást arról, hogy az adott magánpénzből rendelkezik az ügyfél valamekkora mennyiséggel. Legtöbbször 1:1 a váltási arány, azaz az egyik ismert stablecoin példáját, a tethert (jelölése: USDT) alapul véve ez azt jelenti, hogy befizetünk a tether stablecoin kibocsátójának 100 dollárt, és cserébe 100 dollár USDT kapunk. Eladjuk a valódi dollárunkat, és helyette 100 tetherünk lesz, mely egy stablecoin. A legtöbb stablecoin kibocsátó arra is ígéretet vállal, hogy a stablecoin visszaváltható nála, azaz ismét valódi dollárhoz, fiat pénzhez juthatunk. Emellett arra is ígéretet kapunk, hogy a kibocsátott stablecoinok valamilyen valódi eszközzel (fiat pénz, államkötvények, arany, egyéb értékpapírok) fedezve vannak. Példánknál maradva ez azt jelentené, hogy a befizetett 100 dollárt a társaság rövid lejáratú amerikai államkötvényben tartja.

A stablecoinoknak alapvetően három típusa van. Ezek az alábbiak:

• hagyományos pénzügyi eszköz adja a fedezetet,
• kriptoeszköz biztosítja a fedezetet,
• algoritmus biztosítja az értékét.

A hagyományos pénzügyi eszközökön alapuló stablecoinok a klasszikus változatnak tekinthető, hiszen ebben az esetben egy fiat deviza, egy hagyományos befektetési eszköz értéke garantálja a stablecoin értékét. Ebben a kategóriában dollár és nem dollár alapú fiat devizákat különítünk el. Például a Binance USD (BUSD), a Pax Dollar (USDP), a Gemini Dollar (GUSD) mind olyan stablecoinok, melyek mögött kizárólag dollár fedezet van. De például a Tether (USDT) már nem sorolható ebben a kategóriába, mert a dollár fedezet mellett más eszközök is vannak a portfólióban.

A kriptoeszközök is biztosíthatják a fedezetet egy stablecoin mögött. Erre példa a Dai (DA), a Magic Internet Money (MIM), a Liquity USD (LUSD). A harmadik kategóriában pedig azokat a stablecoinokat találjuk, melyek értékét egy algoritmus biztosítja. Erre jó kísérlet volt a Terra, mely időközben értéktelenné vált (itt beszéltünk róla), de a kísérletező kedvűek további stablecoinokat találnak ebben a kategóriában, például Frax (FRAX) Decentralized USD (USDD). Az alábbi grafikonon jól látható, hogy a stablecoinokba néhány év leforgása alatt dollármilliárdok áramoltak.

A pénzpiaci alapok gyakorlatilag nyíltvégű befektetési alapok, melyek itthon is elérhetők a befektetők számára, de természetesen a piaci folyamatok követéséhez az amerikai pénzpiaci alapokat használjuk (lásd itt). A pénzpiaci alapoknak három típusát különíthetjük el. Az első kategória a government funds név alatt található. Ezek az alapok kizárólag az amerikai állam által kibocsátott kötvényekbe fektetnek be. A második kategória az ún. prime funds, melyek az államkötvények mellett további kötvényekbe is befektetnek, és a tax-exempt alapok elsődlegesen önkormányzatok, tagállamok által kibocsátott kötvényeket tartanak a portfólióban. Jól látszik az alábbi képen, hogy a pénzpiaci alapokban nagyságrendekkel nagyobb vagyon van, mint a stablecoinokban (5000 milliárd szemben a 150 milliárddal), és a kategórián belül a govermment funds a meghatározó.

Fontos tekintettel lenni arra, hogy a pénzpiaci alapok az Amerikai Értékpapírfelügyelet (SEC) által szabályozott termékek, míg a stabelcoinok nincsenek felügyelet, sem szabályozás alatt. További különbség, hogy a pénzpiaci alapokat jellemzően nagy bankok, alapkezelők kezelik, ezzel szemben a stablecoinok kibocsátása kisebb pénzügyi vállalkozásokhoz, és nem bankokhoz köthetők. Az ügyfélkörben is jelentős eltérések figyelhetők meg, hiszen amíg a pénzpiaci alap az intézményi befektetők, a hagyományos befektetők eszköze, addig a stablecoinok jellemzően a kriptopiacon kereskedő kisbefektetők eszköze. További különbségeket pedig abban találunk, hogy milyen módon reagálnak a krízishelyzetekre ezek a befektetési eszközök. Jól látható az alábbi grafikonon, hogy a 2008-2009-es gazdasági válságot követően nőt a pénzpiaci alapokban befektetett pénzmennyiség, és elsődlegesen a government típusú alapokba áramlott a tőke.

Hasonló helyzetet tapasztalhatunk a 2020-as évben a koronavírus járvány kitörését követően. A grafikonon látható, hogy az első időszakban napi 60-90 milliárd dollárnyi vagyon áramlik a government típusú pénzpiaci alapokba, de a prime alapokból kiáramlás figyelhető meg. Ebben az időszakban a tőzsdéken jelentős visszaesést figyelhettünk meg, ahogy a 2008-as események során is, azaz a pénzpiaci alapok, különösen a government típusú, valóban ellátja a biztonsági menedék funkcióját, a befektetők safe haven eszközként tekintenek rá.

A fent hivatkozott vizsgálatban 12 stablecoint vizsgáltak meg a piac krízisek során. Ebben az értelemben a piaci krízisek a kriptopiac első számú valutájának, a bitcoinnak a turbulens visszaeséseivel (az összes eset azon 5 százaléka, amikor a legkisebb volt a napi hozam) lettek definiálva. Ezeket az eseményeket a piros függőleges vonalak jelzik az alábbi ábrán.

A következő ábrából pedig az derül ki, hogy elsősorban a hagyományos stablecoinok, és azon belül is azok, melyek kizárólag dolláralapú eszközöket tartanak, tekinthetők biztonsági menedéknek. Ezekben a stablecoinokba tapasztalhatunk pénzbeáramlást. Az összes eset átlagát a kék görbe, míg a szaggatott vonalak az esetek 95 százalékát fedik le.

A rendszerszintű problémákat sejtető események (mint a Terra összeomlása) során gyakorlatilag mindegyik stablecoinból kiáramlás figyelhető meg, de a dolláralapú stable coinok esetében ezek a hatások rövid távúak (lásd alábbi kép kék görbéje).

A következő grafikonon azt láthatjuk, hogy a 2023-as amerikai bankcsődök időszakában a dolláralapú stablecoinokból pénzkiáramlás, míg a nemcsak dollár eszközöket tartó hagyományos stablecoinokba pénzbeáramlás történik. A befektetők tehát jól felmérték a kockázat forrását (amerikai bankok).

A hagyományos befektetési alapok világában jól ismert az az összefüggés, hogy a pénzpiaci alap nettó vagyona (NAV, net asset value, azaz az eszközeinek értéke) és a befektetői pénzáramlás között negatív a kapcsolat. Ezen összefüggés azon alapul, hogy az amerikai pénzpiaci alapoknak 1 dolláron van rögzítve az egy jegyre jutó nettó eszközértéke, azaz az ára (hozamok, kamatok kifizetésre kerülnek). Ez a rögzítés gyakorlatilag tőkegaranciát jelent. Ugyanakkor időszakonként felmerülnek olyan események, amikor az alap vagyona csökken (például a rövid kötvényeken árfolyamveszteség lép fel), így a NAV 1 dollár alá csökkenhet. A gyakorlatban ha egy pénzpiaci alap ára 0,995 dollárra csökken, akkor a tőkekiáramlás elindul és felgyorsul, további NAV csökkenést eredményezve (ezt nevezzük break the buck eseménynek). Ilyen események zajlottak le a Reserve Primary Fund piacán 2008. szeptemberében, amikor a Lehman Brothers csődbe ment. Az értéktelenné váló Lehman-kötvények miatt a Reserve Primary Fund eszközértéke 1 dollárról 0,97 dollárra csökkent. Ennek hatására óriási tőkekivonás kezdődött az alapból (egy délután alatt kivonták a vagyon 25 százalékát, a következő napra a teljes vagyon felét), de az események átterjedtek más pénzpiaci alapokra, így az Egyesült Államok kormányzata kénytelen volt a tranzakciókat leállítani, és garanciát vállalni a pénzpiaci alapok 1 dolláros árára.

A fenti hatás nem tisztázott a stablecoinok esetében, de a hivatkozott vizsgálat szerint a stablecoinok dollárhoz rögzített értékében bekövetkező csökkenés ugyanúgy tőkekiáramlást eredményez, mint a pénzpiaci alapok esetében. A tőkekiáramlás akkor gyorsul fel, ha 1 centet meghaladó értékcsökkenés következik be a rögzített értékhez képest. Például a tether (USDT) árfolyama a dollárhoz van rögzítve, így 1 USDT egyenlő 1 amerikai dollárral. Ha azonban az árfolyam az 1 dolláros értékről 0,99 dollárra esik, akkor felgyorsul a tőkekiáramlás. Az alábbi képen a tether 1 dolláros árfolyama látható (az időszak végén a Terra csőd). A Terra csőddel járó turbulens események hatására a piacon a tether árfolyama 0,996 dollárra esik vissza. Ebben a helyzetben 1 tether dollár csak 0,996 dollárt ért a piacon.

forrás: https://coinmarketcap.com/currencies/tether/

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk, hogy a pénzpiaci alapokra a befektetők biztonsági menedékként tekintenek, és turbulenciák idején beáramlás figyelhető meg. Látható az is, hogy nagyrészt a government típusú alapok rendelkeznek biztonsági menedék funkcióval. Ezek az adatok értékesek lehetnek a piacot követő befektetők számára (lásd ici.org adatbázisával kapcsolatos cikkünket). A kirptopiacon hasonló szerepet töltenek be stablecoinok, de elsődlegesen a hagyományos devizákkal fedezett, és azon belül is a kizárólag dollár eszközökkel fedezett stablecoinoknak van biztonsági menedék funkciója.

A fenti vizsgálat további fontos megállapítása, hogy ha a stablecoin 1 dollárhoz rögzített árában 1 centet (0,99 centre esik az 1 dollárra rögzített ár) meghaladó esés következik be, akkor felgyorsul a kiáramlás a stablecoinból. Ezért a tanulmány szerzői a stablecoinokat sebezhetőnek, kockázatosnak tartják a széles kriptopiacra kiterjedő stresszhatások eseményeivel összefüggésben. Ráadásul a stablecoinok összekapcsolják a kriptopiacot a hagyományos pénzpiaccal, így ha stabelcoinokban levő vagyon nagyobb lesz a távoli jövőben, akkor a kriptopiac kockázatai átterjedhetnek a hagyományos pénzügyi rendszerre. Ehhez tegyük hozzá, hogy a jelenleg 100 milliárd dolláros piaci kapitalizáció jelentéktelennek tekinthető ebben az értelemben.