Bitcoin és kriptovaluták: Működés, befektetés, kockázatok és lehetőségek

A kriptovaluták működését, a kriptovaluta vásárlással, kereskedéssel, befektetéssel kapcsolatos tudnivalókat tekintjük át cikkünkben. Témáink:

• Mi az a Bitcoin?
• Hogyan működik a Bitcoin hálózat?
• Miért van szükség a bányászokra?
• Mi a célja a bitcoin-nak, illetve a blokklánc technológiának?
• A piac szereplői
• A bitcoin és a kriptovaluták egy valódi gazdaságban
• Érdemes-e kriptovalutákba, bitcoinba befektetni?
• Valószínűségek a kriptopénzek piacán
• Mekkora esélyed van a kriptodevizák piacán?
• Kockázat/hozam értékelése a kriptopénzek, bitcoin piacán
• A bitcoin lesz a jövő fizetési eszköze?

Mi az a Bitcoin?

A bitcoin egy peer-to-peer fizetési hálózat, gyakorlatilag egy teljes mértékben digitális fizetési rendszer. A peer-to-peer hálózat jellegzetessége, hogy decentralizált, a felhasználók működtetik, így egy központi szerv nem tudja szabályozni. A Bitcoin az első ilyen digitális pénz, azóta természetesen már több száz bitcoinhoz (altcoin-nak nevezik ezeket) hasonló peer-to-peer fizetési hálózatot hoztak létre, bár ezek jelentős része a bitcoin egyszerű másolata, mely működésében, tulajdonságában  jelentősen nem tér el a bitcoin hálózattól, azaz egyedi újítás nincs bennük. Vannak persze kivételek is a fenti megállapítás alól, ezekről később még szólni fogunk. A bitcoin hálózat lassan 15 éves múltra tekint vissza. A bitcoin alapítója, Satoshi Nakamoto 2009-ben publikálta a koncepciót egy kriptográfiával foglalkozó levelező listán. (Nakamoto levelezése ezen a linken érhető el, míg az első tanulmány a bitcoin.org oldalról lementhető). Ezt követően kezdődött meg a bitcoin előállítása ún. bányászat során, a 2010-es évek előtti időben csak Nakamoto és néhány fejlesztő bányászott bitcoint. Satoshi 2010-ben kilépett a Bitcoin projektből, de a bányászatot számos fejlesztő folytata, míg mára komoly iparággá épült ki a kriptovaluták bányászata. Satoshi kiléte azóta is ismeretlen.

Hogyan működik a Bitcoin hálózat?

Az átlagos felhasználó pénztárcákon (lásd itt) keresztül kapcsolódik a hálózathoz, mely egy számítógépre telepített alkalmazás, vagy egy weboldalon elérhető alkalmazás. A pénztárca, segítségével tud a felhasználó bitcoint utalni, vagy fogadni. A külső réteg mögött pedig a bitcoin peer to peer hálózatot találjuk, amit blokkláncnak (részletek itt)  hívunk. Ez a blokklánc tartalmazza az összes eddig tranzakciót, ami a bitcoin hálózaton keresztül történt. Bárki számára hozzáférhető, visszakövethető tehát a tranzakciók múltja. Továbbá a bitcoin utalásokhoz digitális aláírásra, privát kulcsra van szükség, így a tranzakciók biztonságosak.  A tranzakciók feldolgozását pedig az ún. bányász társaságok biztosítják, akik ezért cserébe jutalékot kapnak, ez a költsége (transaciton fee) a felhasználóknak, mely a bitcoin utalásakor merül fel. 

Miért van szükség a bányászokra?

Bitcoin bányász gyakorlatilag bárki lehet, aki rendelkezik olyan számítógéppel, melynek szabad számítási kapacitása van.  A rendszer decentralizáltságát tehát az biztosítja, hogy nagyon sok felhasználó végez bányászati tevékenységet, és amíg egyetlen személy kezében nem összpontosul a bányászati erő 51%-ka, addig ténylegesen decentralizált marad a bitcoin. Az alábbi képen a bitcoin bányász társaságok (Mining Pool) erőviszonyai láthatók, azaz mekkora számítási kapacitással rendelkeznek az egyes társaságok:

forrás: blockchain.info

A bányász számítógépek szabad kapacitásukat felhasználva biztosítják a bitcoin hálózat működését, a tranzakciók feldolgozását, további fontos feladat az utalások visszaigazolása, a hálózat, blokklánc feltörhetetlenségének biztosítása. A tranzakciók lényege, hogy azokat blokkokban rendezve kell összeraknia a bányászoknak, és a rendszer biztonságos működésének feltétel, hogy létrehozásuk egyedi legyen, azaz több milliárd számítást kell elvégeznie a számítógépnek. Ezért a bányászati tevékenységhez nagy hardverigényre van szükség, és emiatt nagy energiaigénye van a bányász farmoknak, melyeket nagyjából  úgy kell elképzelni, hogy számítógépekből álló termek, lásd alábbi alábbi kép.

A rendszer további jellemzője, hogy minél több a bányász, annál nagyobb számítási kapacitást igényel egy blokk megtalálása, így úgymond a bányászok is versenyeznek. A kezdeti időkben még akár egy asztali számítógépekből összerakott rendszerrel is lehetett költség hatékonyan bitcoint bányászni, ma már speciális hardver szükséges hozzá. Az alábbi grafikon a bányászat nehézségi szintjének változását mutatja.

forrás: blockchain.info

Miért új a technológia, mi az előnye?

Önmagában tehát nem a bitcoin, mint fizető eszköz a lényeges a rendszerben, hanem a mögötte levő blokklánc, mely az összes tranzakciót tartalmazza, ezáltal és a decentralizált peer-to-peer működésnek köszönhetően a mai számítógépekkel nem lehet a rendszert feltörni, és mivel a lánc utólag nem módosítható (csak mindenkinek a beleegyezésével), így a csalások, visszaélések kizárhatók. Tehát a tranzakciókat bonyolító bányászok egyedileg nem tudják manipulálni a blokkláncot, így ha van is tisztességtelen bányász, akkor visszaélni nem tud a helyzetével.

Mi a célja a bitcoin-nak, illetve a blokklánc technológiának?

A legfontosabb cél, hogy olcsón, gyorsan, biztonságosan lehessen utalni a hálózatban. Ennek a célnak eddig nagyon jól megfelelt a bitcoin.  Bár az elmúlt hónapokban a megnövekvő tranzakciós szám miatt már volt példa arra, hogy lassú volt a bitcoin hálózat, emiatt pedig az utalási költségek is növekedtek, így a bitcoin kriptovaluta is kihívások előtt áll. Ezekről a kihívásokról a későbbiekben fogunk beszélni. Az alábbi képen bitcoinban kimutatva láthatjuk az összes bányász bevételét a tranzakciós díjakból. Ahol a jelentős emelkedést látjuk, ott jelentősen lelassult a bitcoin hálózat, így az utalási díjak megemelkedtek.

Az alábbi képen a mempool mérete látható, a feldolgozásra váró tranzakciókkal. A kiugrás időpontja egybeesik a fenti grafikonon látható tranzakciós költség növekedésével.

A fentiekből következik a bitcoin technológia előnye:

• A rendszer gyors, éjjel-nappal, hétvégén is működik. Tehát a nap 24 órájában a hét minden napján utalhatunk, az utalások ideális esetben egy órán belül megjelennek a másik fél számláján, a világ bármely pontján.
• Nincsenek rejtett költségek, az utalásokat egyetlen költség az ún. tranzakciós díj terheli. Ha már utalt külföldi bankszámlára akkor bizonyára találkozott azzal a helyzettel, hogy az utalást közvetítő bankokon keresztül bonyolítják további díjak felszámolásával stb..

A piac szereplői

Ahhoz, hogy megértsük a kriptovaluták árfolyamára gyakorolt hatásokat, tekintsük át a piac szereplőit. Fentebb már megismerkedtünk a bányászokkal, bányász társaságokkal, akik üzemeltetik a hálózatot, biztosítják a tranzakciók biztonságát, melyért cserébe kriptovalutát kapnak. A bányászok lesznek tehát a kriptovaluta piac kínálati oldalán fontos szerepet töltenek be, azaz ők adják el a kriptovalutákat. A kriptovaluta piac ma már nem egyetlen kriptovalutából áll. Ahogy 15 évvel ezelőtt a bitcoin volt az egyetlen kriptovaluta, mára már 15.000-20.000 közötti a különféle kriptoeszközök száma, melyek nagyrészt valamely sikeres kriptovaluta kódjának a lemásolásával jöttek létre. A kriptovaluta piac további szereplői a kereskedő cégek, melyeket gyakran neveznek tőzsdének, bitcoin tőzsdének.  Valójában azonban az igazi tőzsdéhez semmi közük nincs. Ezek a cégek gyakran különböző offshore országokban bejegyzett társaságok, amelyeknél különböző kriptovalutákat válthatunk át egyikről a másikra.  A legtöbb ilyen cégnél a hagyományos deviza beutalása után ún. tetherre kerül átváltásra a pénzünk, és ettől kezdve tetherben tartják nyilván a beutalt összeget (részletek itt). További szereplői a kriptovaluta piacnak a kereskedő cégek, melyek elfogadják, és lehetséges fizetést bonyolítani a kriptovalutákkal ezeknél a cégeknél. Alapvetően tehát a kriptovaluta lényege az lenne, hogy gyorsan, biztonságosan tudjuk bonyolítani a fizetéseket, utalásokat. A fentiek mellett pedig fontos szereplői a piacnak a kereskedők, befektetők, akik haszonszerzés, spekuláció céljából vásárolnak kriptovalutákat.

Alapvető érdekellentétek is problémákat okoznak a kriptovaluták piacán, ugyanis a bányászok abban érdekeltek, hogy minél több legyen a jutalékuk. Ezzel együtt pedig az is érdekük, hogy a kriptovaluta árfolyama emelkedjen, hiszen így több dollárt kapnak érte. Ugyanakkor a kriptovalutát elfogadó kereskedők számára a gyorsaság, az árfolyam stabilitás lenne a fontos szempont. Vegyük azt is figyelembe, hogy csak annak a kriptovalutának lehet jövője, amely a gyakorlatban elterjed, használni fogják az emberek. A legismertebb kriptovaluta a bitcoin használhatósága is még nagyon alacsony, nagyon kevés helyen tudunk fizetni vele pedig évek óta ismert kriptovalutáról van szó.

Látni kell azonban azt, hogy a bitcoin és más kriptoeszközök piacán a vagyon egy szűkebb kör kezében összpontosul. Vegyük példaként a bitcoint, melynek megalkotója Sathosi Nakamoto néven ismert. A kezdeti időkben csak Nakamoto és néhány kollegája üzemeltette a bitcoin hálózatot, és az ezért járó jutalom 1 millió darab bitcoin volt, mely a mai napig érintetlenül ott van a rendszerben. Jelenleg 19 millió darab bitcoin van forgalomban (végül 21 millió lesz a teljes darabszám), azaz Nakatomo a teljes mennyiség kb. 4-5%-át birtokolja. Nakatomo azonban csak egyetlen szereplő, ha megnézzük az alábbi grafikont, jól látható, hogy az összes, bitcoin hálózaton levő cím 2%-án található a bitcoin mennyiségének 85%-a.

forrás: bitinfocahrts.com

Van tehát egy szűk kör, akik erősen érdekeltek abban, hogy magas legyen a bitcoin árfolyama. Eladni azonban nem tudják a náluk levő mennyiséget, hiszen a kibányászott bitcoin nagy része nincs kereskedelmi forgalomban, elrakták a befektetők, és nem nyúlnak hozzá, azaz nincs elegendő likviditás a piacon, így egy nagy piaci szereplő a mélybe nyomja az árat az eladási tranzakcióival. 

A bitcoin és a kriptovaluták egy valódi gazdaságban

Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy mi történne a bitcoinnal valódi gazdasági körülmények között. Az infláció szemléltetéséhez használjuk a Big Mac Indexet. A big mac szendvics azért ideális választás, mert a termék árában számtalan szolgáltatás és egyéb gazdasági faktor beépül, például az összetevők ára, munkaerő költségek, marketing költségek. Az Egyesült Államokban idén 5,81 dollárt kell fizetni egyetlen Big Mac szendvicsért, 10 évvel korábban 4,2 dollárba került egyetlen Big Mac. Ha a fentieket bitcoinban számoljuk, akkor 10 évvel korábban egyetlen bitcoinon 23, ma pedig már kb. 6900 szendvicset vásárolhattunk. Ez eddig jól hangzik, de vessük össze a jövedelmeket is. Nézzük meg ezek után, hogy a legalacsonyabb jövedelmű társadalmi réteg mennyi szendvicset tudott megvásárolni. Látható, hogy a minimum órabér az elmúlt 10 évben változatlanul 7,25 dollár az Egyesült Államokban.

forrás:fred.stlouisfed.org

A fenti adatokkal számolva, 10 évvel korábban 34 percet, ma pedig már 48 percet kell dolgoznunk egyetlen szendvicsért. Látható tehát, hogy a hagyományos fiat devizák folyamatos leértékelődése azt eredményezi, hogy a legszegényebb társadalmi réteg még rosszabb helyzetbe kerül. Ezzel szemben bitcoinban számolva a vásárlóerő jelentősen növekedett.Ugyanakkor sokan megfeledkeznek arról, hogy ha a fenti gazdaságban átállnának bitcoinra, akkor ebből nem következik az, hogy ma már 6900 szendvicset vásárolhatunk meg egyetlen óra munkával.

Folytassuk a kísérletet tovább, és tegyük fel, hogy a bitcoin lesz a hivatalos fizetőeszköz. Ebben az alternatív világban, 2012-ben 100 dolláros BTC/USD árfolyam mellett 0,0725 bitcoin volt az órabérünk, ugyanakkor 10 évvel később az emelkedő árfolyam miatt már csak 0,000181 bitcoint kaptunk volna egyetlen óra munka után. A fenti adatok alapján pedig a legalacsonyabb jövedelműek ugyanannyi Big Macet tudnak megvásárolni, mintha dollárban kapták volna a fizetésüket.

Ha viszont a fizetésük egy részét megtakarították a gazdaság szereplői, akkor már óriási különbségek mutatkoznak meg a dolláralapú és a bitcoinalapú gazdaság között. Ennek oka, hogy a havonta/évente bitcoinban félretett megtakarítások értéke folyamatosan és rendkívüli módon növekedett. Ha csak egy 10%-os megtakarítási rátát feltételezünk, akkor is tízszerese lenne a különbség a megtakarítások értéke között, ami további vásárlóerőt jelentene a legalacsonyabb jövedelműek számára. Egy olyan pénz esetében, ahol a pénzkínálat korlátos arra számíthatunk, hogy a pénz egyre értékesebb lesz, így a megtakarítók nagyon jól járnak, és a megtakarítások nagy értéknövekedése fedezetet adhat arra, hogy magasabb életszínvonalon éljünk. Ráadásul ahogy a pénzből egyre kevesebb lesz (növekvő gazdasági teljesítmény, növekvő populáció miatt) úgy értékelődik fel a pénz, így minden árucikk egyre olcsóbb lesz. Ilyen egyszerű a helyzet. Az emberek azt szeretnék, hogy évről évre olcsóbb legyen minden (defláció), ne pedig drágább (infláció). Sajnos a valóságban nem ilyen egyszerű a helyzet.

Látni kell azt, hogy a fenti példában minimum órabérrel számoltunk, azonban egy bővülő gazdaságban az átlagjövedelmek növekednek. Ez az Egyesült Államokban is így van, azaz az átlagos órabér 2012-ben 23 dollár volt, melyen 5,5 db Big Mac (4,2 dolláros áron) szendvics volt megvásárolható. Ma pedig 32 dollár az átlagos órabér, melyen 5,05 db Big Mac (5,81 dolláros áron) vásárolható meg. Eszerint tehát az árak drágulási ütemével lépést tartott a bérek emelkedése.

További problémát jelent, hogy a bitcoin egyre értékesebbé válna. Ugyanis számos történelmi példa mutatja azt, hogy ha egy gazdaságban különböző valuták vannak használatban, akkor az értékesebb (a „rossz” pénz kiszorítja a „jó” pénzt) valuta eltűnik a forgalomból (ezt hívják Gresham-törvényének), azaz ahogy a bitcoin egyre inkább értékesebbé válik, egyre többen kezdik el tartalékolni és a forgalomba egyre kevesebb pénz kerül. Ahogy pedig a pénz egyre értékesebbé válik, úgy lesz minden termék egyre olcsóbb. Természetesen ez azzal is jár, hogy egyre kevesebben akarják elkölteni a pénzüket, így a társaságok értékesítési volumene, árbevétele, nyeresége csökken, kevesebb adót fizetnek, az államnak kevesebb adóbevétele lesz, és ennek következményei könnyedén beláthatók. A pénz még értékesebb lesz, még többet halmoznak fel az emberek, és így még jobban esik a termékek ára. Végül pedig oda vezet a folyamat, hogy a hagyományos kereskedelem visszatérnek a piaci szereplők a cserekereskedelemhez.

Az Amazon véletlen kísérlete

Valószínűleg a fiatalabb korosztály számára nem kell bemutatnom az Amazon online szerepjátékát (New World). Ahogy más játékokban, az Amazon játékában is egy virtuális világot hoztak létre, ahol a játékosok szörnyekre vadászva tölthetik el mindennapjaikat. Ezekben az online világokban gyakori probléma az infláció, hiszen a szörnyek vadászatáért a játékosok pénzt kapnak, így ha nagyon sokan játsszák a játékot, óriási infláció, esetenként hiperinfláció alakul ki. A játékokban a fizetőeszközzel lehet eszközöket megvásárolni (fegyvereket, páncélokat), szolgáltatásokat (barkácsolás stb.) igénybe venni. Végül azonban az infláció odáig fajul ezekben a játékokban, hogy a játékosok elhagyják a pénzt és a pénz helyét egy másik termék, alapanyag veszi át.

A problémát a New Worldben úgy próbálták orvosolni, hogy limitálták a pénzkínálatot, azaz nem lehet több játékpénzt kibocsátani. Ahogy azonban népszerűvé vált a játék egyre több felhasználó csatlakozott a világhoz, és egyre kevesebb pénz állt rendelkezésre, a pénz hiánycikké vált. A játékosok nem akarták elkölteni, felhalmozták a pénzt, így minden árucikk ára visszaesett, végül pedig a pénz helyett cserekereskedelem kezdett kialakulni. Pontosan az történt a játékban, amit a Gresham-törvény alapján várhattuk.

„“Trades such as 1000 linen, for 600 ore and 20 eggs, or star metal tools for 40 steel bars, are commonplace, like what one would expect to see in a hunter and gatherer society,” 

forrás: PlayerAuctions

A valódi világban, ha növekszik a populáció, növekszik a gazdaság, akkor a pénzmennyiség növekedésének is lépést kell tartania ezekkel a folyamatokkal. Ha a pénzmennyiség egy korlátozott dologhoz van kötve, ahogy például az aranystandard rendszer esetében láttuk, akkor ez visszafogja a gazdasági növekedést, alacsonyabb életszínvonal alakul ki. Ha pedig a pénzkínálat korlátos és hiány alakul ki belőle, akkor ez végül oda vezet, hogy a pénz megszűnik létezni, a piaci szereplők cserekereskedelemre állnak át.

Infláció nem azért van, mert a pénzmennyiség korlátlan. Infláció azért alakul ki, mert a pénz iránti keresletet meghaladó mértékű pénz lett kibocsátva. Ha a pénznyomtatás lépést tart a gazdasági teljesítménnyel, akkor nincs számottevő infláció.

Példaként képzelj el egy szigetet, ahol összesen 100 darab pénz van forgalomban. Ha ezen a szigeten egyik napról a másikra újabb 100 darab pénzt bocsátanánk ki, akkor a szigeten megvásárolható áruk értéke a kétszeresére növekedne, tekintettel arra, hogy már 200 darab pénz van használatban, azaz egységnyi pénzen így már csak fele annyi árut, szolgáltatást lehetne vásárolni. Más lenne a helyzet akkor, ha a szigeten olyan gazdasági változások állnának be, hogy a rendelkezésre álló áru és szolgáltatás mennyisége kétszeresére növekedne, azaz a gazdasági teljesítmény megduplázódna. Ekkor a pénzmennyiség növekedése nem okozná a pénz értékcsökkenését, nem jelenne meg infláció.

Érdemes-e kriptovalutákba, bitcoinba befektetni?

Ha a címbeli kérdéssel kapcsolatban tájékozódni szeretnénk, gyorsan belefutunk az első problémákba, azaz olyan személyek véleményét halljuk, akik pozícióból beszélnek, réges-rég bevásároltak, és érdekeltek abban, hogy tovább emelkedjen a piac. Emellett ezeknek a személyeknek a véleményét teljesen eltorzítja a jelen felülértékelése és a megerősítési torzítás, azaz kizárólag azokkal a véleményekkel számolnak, melyek megerősítik az ő elképzeléseiket. Pedig ha belegondolunk, valójában senki nem tudja, hogy mi lesz a jövője a kriptopénzek piacának. Erőteljes nyomást gyakorol a befektetőkre a félelem a kimaradásból érzése is, hiszen egy új technológiáról van szó, így könnyű a jövőbeni nagy változásokat vizionálni, amiből senki nem akar kimaradni. Gyakran hangzik el érvként, hogy ez a helyzet most más (This time is different), vagy ez egy soha vissza nem térő alkalom, ilyen soha többet nem lesz az életben. Pedig az igazság az, hogy új és új lehetőségek mindig is voltak, és lesznek is a jövőben. Ugyanakkor nincs is rosszabb annál, mint látni, hogy a szomszédunk gazdagszik, így nem meglepő, hogy mindenféle árazási kérdést félretéve vásárolnak a befektetők. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a nagy múltbeli hozam eladja magát, azaz a magas hozammal egyre nagyobb a hírnév, a médiafigyelem. Ez pedig egyre nagyobb vételi nyomást (event-driven buyin pressure) eredményez a kriptodevizák piacán. Nézzünk egy kicsit a számok mögé.

Valószínűségek a kriptopénzek piacán

Az élet bármely területén objektív döntést tudunk hozni, ha áttekintjük az alapvető valószínűségi adatokat. Ezek különösen akkor hasznosak, ha nem vagyunk különleges képességek birtokában, nincsenek speciális képességeink, és ez azt gondolom elmondható az átlagos befektetőről. Az alapvető valószínűségekkel viszonylag jól felmérhető egy döntés, és annak következménye. Hétköznapi példaként gondolj arra, hogy ha autóval utazol, akkor 100 millió megtett mérföldre 1,45 haláleset jut (amerikai adat). Ha pedig motorral közlekedsz, akkor 25,5 haláleset jut ugyanekkora távra. Ebből könnyen kiszámolható, hogy 17-szer nagyobb esélyed van arra, hogy motorozás közben elhalálozol, mintha autóval közlekednél. Ez természetesen csak akkor igaz, ha nincsenek speciális képességeid, például több évtizedes rutinod.

A pénzügyi életben is felállíthatunk hasonló valószínűségeket. Tudjuk például azt, hogy az amerikai részvénypiacon az elmúlt 90 évben kb. 26.000 társaság került tőzsdére. Ebből kb. 1000 tekinthető sikeresnek, azaz annak a valószínűsége, hogy megtaláljunk a részvénypiacon egy sikeres társaságok kb. 4%. Ezekből az adatokból még több minden kiszámolható:

• 11,83% az esélye annak, hogy a teljes befektetési tőkédet elveszíted
• 57,4 százalék az esélye annak, hogy a kötvénypiaci hozamoknál rosszabb hozamod lesz
• 69,2 százalék az esélye annak, hogy a tőzsdeindexszel elérhető hozamot nem éred el
• 4% a valószínűsége, hogy megtaláld a sikeres cégeket

De még tovább mehetünk. Tudjuk azt is, hogy az átlagos daytrade kereskedőknek mindössze csak az 1-2%-a sikeres. A tőzsdei kereskedők 70-85%-a veszteséges, a hosszú távú befektetők 1,5%-kal alulteljesítik a tőzsdeindexet, és minél többször ügyletet kötnek, annál nagyobb lesz az alulteljesítés (1,5%-ról évi 6,5%-ra növekszik). Ha tehát nem vagy speciális tudás, szakértelem, tapasztalat birtokában, akkor ezek a statisztikai adatok jó kiindulási alapot jelentenek arra, hogy megbecsüld az esélyeidet. Nézzük ebből a szempontból a kriptodevizákat.

Mekkora esélyed van a kriptodevizák piacán?

Rögtön az elején hangsúlyozom, hogy a kriptodeviza piac 10 éves, így az alacsony esetszám miatt akár hibázhatunk is a becslésekben. Ráadásul további problémát jelent, hogy hirtelen következnek be változások, így a közelmúltban bekövetkező exponenciális növekedés (kriptodevizák számának változása) is torzít az adatokon (erre hamarosan kitérek). Mindenesetre elmondható az, hogy a cikk írásának pillanatában a kriptopénzek piacának teljes kapitalizációja 2000 milliárd dollár. Ennek a piaci kapitalizációnak a 90%-át a mai napon a következő kriptopénzek adják.

Kriptopénz	Kapitalizáció
Bitcoin	61%
Ethereum	12%
Binance Coin	2,5%
Theter	2,2
Cardano	2
Polkadot	1,9
XRP	1,3
Litecoin	0,8
Chainlink	0,66
BTC cash	0,6
Stellar	0,59
USD coin	0,55
Uniswap	0,55
Dogecoin	0,46
Wraped BTC	0,4
NEM	0,3
AAVE	0,3
Sollana	0,26
CRO	0,25
Cosmos	0,25

Nagyjából 20 kriptopénz kapitalizációja adja ma a kriptopiac 1500 milliárd dolláros kapitalizációjának a 90%-át, azaz a sikeres kriptopénzeket látjuk a listában. A kérdés csak az, hogy mennyi kriptopénz van összesen? Jelenleg 7616-ot számlálunk, de a kriptopénzek száma az utóbbi években exponenciálisan nőtt, így például 3 évvel ezelőtt még csak 2500 volt a számuk. A sikerességi ráta a két adat alapján:

• 3 évvel ezelőtti 2500 társaság esetén 0,8%,
• jelenlegi 7616 kriptopénzzel számolva 0,26%.

Egy véletlenszerűen kiválasztott kriptopénzzel tehát hozzávetőlegesen a fenti esélyeink voltak a sikerre. Természetesen a vizsgálat nem tökéletes, hiszen véletlenszerű kiválasztásról beszélünk, és a befektetők többsége úgy gondolja, alapos okok húzódnak meg egy-egy döntése mögött. Erre azt mondanám, hogy az első gondolatunk az volt a cikk elején, hogy ha nincs speciális tudásunk, akkor a fenti valószínűségek segíthetnek. Másrészt pedig a dunning-kruger hatásból tudjuk,, hogy a befektetők többsége túlbecsüli saját képességeit, túlságosan nagy az önbizalma, így vélhetően a többség véletlenszerűen választ kriptodevizát még akkor is, ha azt gondolja, tudatos folyamat eredménye.

Mekkora esélyed van arra, hogy elveszíted a pénzed?

Nézzük most meg a kudarc valószínűségét, hangsúlyozottan itt is úgy, hogy semmilyen képzettségünk nincs, mindössze a véletlenre bízzuk a kriptopénz kiválasztását. Ahogy fentebb már említettem, jelenleg 7616 kriptopénz érhető el, de ezek közül tavaly novemberi adatok szerint 1730 db a dead coin (nincs gazdája a projectnek, abbahagyták, nincs forgalom, csalás áll mögötte stb.) állapotában van. Abban is biztosak lehetünk, hogy a coinok számának exponenciális növekedése miatt a mai coinok közül lényegesen több kerül dead coin állapotba a jövőben. Mindenesetre, ha a 3 évvel ezelőtti (2500 coin), és a mai adattal számolunk, akkor:

• a coinok 69 százalékával elveszíted a pénzed, ha élethosszig (amíg a coin elérhető) tartod,
• a coinok 22%-án veszíted el a pénzedet, ha a teljes időszakban tartod.

A valóság valahol a 22-69% között van. Az amerikai részvénypiacon egyébként 11% az esélyed arra, ha élethosszig (amíg a tőzsdén van) tartod a részvény, hogy elveszíted a tőkédet (veszteség mértéke 100%). Látható tehát, hogy a veszteség valószínűsége nagy, a siker esélye alacsony, azonban az emberek könnyen vállalják az alacsony nyerési esélyeket egy nagy hozam reményében. Ezért lottóznak sokan, és ezért keresik a kisbefektetők a centes részvényeket, ezért létezik az ún. lottó-effektus a tőzsdéken. Ráadásul a kriptopénzek esetében a hozam nagyon nagy lehet. Erről beszélünk a következő bekezdésben.

Kockázat/hozam értékelése a kriptopénzek, bitcoin piacán

A kriptopénzek előnye, hogy az alacsony nyerési valószínűség, magas hozammal párosul. Amíg egy részvény esetében az 1 egység kockázat 5-20 egység hozam tekinthető átlagosnak, itt az 1 egység kockáztra akár 50-200 egység hozam is jut, ha a termék a sikeresek közé kerül, mert:

• például 2016-ban 400 dollárért vehettél bitcoin, most 50 ezer dollár, azaz kb. 1:125 a kockázat/hozam aránya
• 2016-ban 10 dollárért vehettél ethereumot, most 1600 dollár, azaz  kb. 1:160 a kockázat/hozam aránya
• 2019-ban a Cardano ADA kriptopénz ára 4 cent volt (0,04 dollár), most 1,03 dollár, azaz a 1:25 a kockázat/hozam aránya.

Azt kell tehát mérlegelni, hogy a részvénypiacnál lényegesen jobb kockázat/hozam arányt kompenzálja-e az alacsony sikerességi ráta?

Tisztában vagyok vele, hogy a fentieket olvasva az olvasó eszébe jut, hogy ismerősének, barátjának is sikerült egyes kriptodevizákkal jelentős összeget keresnie. Vegyünk azonban figyelembe, hogy nagy valószínűséggel ez azért következett be, mert az illetőnek szerencséje volt. A sok millió próbálkozó között természetes, hogy lesznek, akik szerencsések. Ebben semmi rendkívüli nincs, és ez nem támasztja azt alá, hogy a kriptopénzek közül egyszerű megtalálni a sikeres projekteket. Luck vs. skill problémáról bővebben..

Mi a helyzet a bitcoinnal?

Az eddigiek nagyrészt egy véletlenszerűen kiválasztott kriptopénzről szóltak, és azt gondolom, az olvasó számára is körvonalazódik ebből, hogy nem tekinthetők jónak az esélyeink a kriptodevizák piacán. De mi a helyzet a bitcoinnal? A legnagyobb, legismertebb kriptopénzzel, mely egyes vélemények szerint az aranyat helyettesítő digitális arany lesz vagy ez lesz a jövő fizetőeszköze. Ezekbe az okfejtésekbe ne menjünk bele, közelítsük meg inkább a kockázat/hozam elemzés irányából a kérdést. Ehhez két tényezőről kell információt szereznünk. Az egyik, az egyszerűbb, hogy mekkora a befektetéssel járó kockázat. Mivel jelenleg az 50.000 dolláros szint közelében zajlik az árjegyzés, a kockázatunk 50.000 dollár. A legrosszabb esetben tehát a befektetett tőkét veszíthetjük el. Ezek után az a kérdés, hogy mekkora lesz a hozam?

• Ha a bitcoin ára 100.000 dollár lesz, akkor a kockázat/hozam arányunk 1:1, hiszen 50 ezret kockáztattunk, de 50 ezer dollárt nyertünk. Jól látható ebből, hogy ezek az arányszámok nem jók, ilyen arányokkal bármely más befektetési piacon találkozhatunk.
• Mi a helyzet az 500.000 dolláros árfolyamnál? A kockázat ekkor 50 ezer dollár, a nyereség 450 ezer dollár, kockázat/hozam arány 1:9. Kérdés az, hogy ezt mennyire tekinted jónak?
• Mi a helyzet 1 millió dolláros árfolyam esetén? A hozam kockázat 1:19, még mindig egy olyan arányszám, melyre akár a részvénypiacon is találunk példát.

Miért álljunk meg 500 ezer, vagy 1 millió dollárnál? Senki nem tudja, hogy mennyit ér a bitcoin, így akár több is lehet az ára? Elméletileg egy befektetési termék árfolyama bármekkora lehet, azonban vegyük figyelembe, hogy a bitcoinba valahonnan beáramlik a pénz, így érdemes alapvető mennyiségi összevetéseket végezni:

• 50 ezer dolláros árfolyamnál a bitcoin piaci kapitalizációja kb. 900 milliárd dollár, azaz a Tesla, a Facebook kb. 700 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával mérhető össze.
• 500 ezer dolláros árfolyamnál a bitcoin piaci kapitalizációja kb. 9000 milliárd dollár lenne. Ez az összeg a Föld összes országa által megtermelt éves jövedelem kb. 10%-át jelenti. Az összes, a Földön kibányászott arany együttes értéke dollárban kb. 10.000 milliárd dollár.

Végtelenségig tehát nem emelkedik az ár, így érdemes egy mennyiségi összevetéssel erre választ keresni, mindenesetre az 500 ezer dolláros árfolyam mellett sem tekinthető példa nélkülinek a kockázat/hozam arányunk. Legyünk azzal is tisztában, hogy ahogy a részvények piacán is számít a méret, így a kriptopénzek piacán is számít. Azaz a size-effektus lényege, hogy ha egy társaság nagyobb lesz, akkor a jövőbeni hozama csökken, nem képes már akkora növekedésre. Ez a kriptopénzek piacán is érvényes lesz, azaz kisebb kapitalizáció esetén nagyon gyorsan mozog az ár a beáramló új vevők miatt, de ha a piaci kapitalizáció jelentős, akkor az árfolyamkilengések mérséklődnek. Önmagában azonban nem csak nagy piaci kapitalizáció szükséges ehhez, hanem nagy kereskedési forgalom, azaz likviditás.

Érdemes tehát a fenti valószínűségeket, hozam/kockázat viszonyokat is átgondolni mielőtt döntünk a vásárlásról, befektetésről. Van, aki lényegesen nagyobb kockázatot tud elviselni, esetleg beéri alacsonyabb kockázat/hozam aránnyal, de vannak olyan befektetők, akik ezeket a valószínűségeket, hozam/kockázat arányokat már nem tartják rendkívülinek,vagy jól kihasználhatónak. Bár egyes helyeken feltételezéseket, becsléseket használtunk, bízom benne, hogy segítséget nyújt az olvasónak a leírtak a döntés meghozatalában.

A bitcoin lesz a jövő fizetési eszköze?

Az alábbiakban összegezzük azokat a problémákat, melyek a bitcoinnal kapcsolatban felmerülnek, kitérve arra, hogy az eredeti célokhoz (olcsó, gyors, biztonságos pénzügyi tranzakciók) képest, milyen eltérést tapasztalhatunk a jelenlegi fizetési hálózat működésével kapcsolatban. 

1) A bitcoin tranzakciók mennyire biztonságosak?

Látható volt a fentiekben, hogy a bitcoin tranzakciók biztonságát a hálózati szereplők garantálják, azaz egy meghamisított adatsort visszautasítanak. A kérdés az, hogy mi történik akkor, ha a meghamisított adatsorra a rendszerben levő számítógépek 51%-a azt mondja, hogy az az igazi adatsor? Ezt az esetet nevezzük 51%-os támadásnak, azaz aki uralja a számítógépek, a számítási kapacitás többségét, az befolyásolhatja a szuper biztonságos blokkláncot. Az alkotók eredeti elképzelése az lehetett, hogy a világ számos pontján számítógépek ezrei egymástól függetlenül fogják működtetni a hálózatot. Azonban a bitcoin árának emelkedésével egyre nagyobb üzletté vált a hálózat üzemeltetése (bányászati tevékenységnek nevezve), így a verseny növekedése kiszorítja a kisebb szereplőket, és a nagy tőkeberuházással megvásárolt célgépeket üzemeltető cégek részaránya növekszik. Az alábbi képen látható, hogy néhány nagyobb szereplő uralja jelenleg a számítási kapacitás több mint felét.

Ezek a társaságok együttesen gyakorlatilag bármit megtehetnek, de a céljaikat a nagyobb profitszerzés vezérli, azaz a hatalmukat arra használják fel, hogy a bitcoin árát magasabbra pumpálják.

forrás: https://www.blockchain.com/charts/pools

2) A bitcoin hálózata lassú

Nézzük a következő szempontot a gyorsaságot. A bitcoinnal nem lehet gyors utalásokat lebonyolítani, ez a fizetési rendszer nem alkalmas arra, hogy nagy mennyiségű forgalmat bonyolítsanak le. Ennek oka, hogy az eredeti kódban mindössze 1 MB-os blokkban kellett az adatoknak beleférnie, és ha ez megtelik, akkor a tranzakciók várakozó listára kerülnek (ez a mempool) és csak a következő blokk elkészítésekor kerülnek hitelesítésre. Ez a probléma különösen az első nagy divathullám (2017) idején vált kezelhetetlenné, ahogy az alábbi képen is látható, a hitelesítésre váró tranzakciók száma az egekben volt.

forrás: https://www.blockchain.com/charts/mempool-count

Természetesen a bitcoin hálózata fejleszthető és az elmúlt években jelentős fejlesztéseken esett át, azaz már közel sem úgy működik, mint az eredeti változat. Felmerülhet a kérdés, hogyan lehet fejleszteni egy olyan rendszert, amit számítógépek ezrei működtetnek? Erre a célra használják az ún. BIP listát, melyen a fejlesztési javaslatok előterjeszthetők. Például a bitcoin sebességproblémáját megoldó SegWit eljárás a BIP 141 alatt találjuk meg. Ennek következő lépcsőfoka a SegWit2x. Mindkettő arra irányult, hogy a 1 MB-os blokk problémáját kezelje. Ezek a változtatások azonban a blokkláncon is változásokat okozhatnak, és emiatt a hálózati szereplők többségi döntése határozza meg azt, hogyan fejlesztik a bitcoint. Sajnos azonban a fejlesztések legtöbbször az érdekkonfliktusok miatt akadnak el, azaz a felhasználó egy gyors, olcsó rendszert szeretne, az üzemeltető bányásztársaságok pedig a legnagyobb profitot kivenni a rendszerből. Van tehát arra lehetőség, hogy a bitcoin egy gyors fizetési hálózat legyen, ahogy más altcoinok esetében (például a Litecoin) sem tapasztalunk problémát.

3) Az olcsó utalások ára

Ha valaki megpróbált már nemzetközi utalásokat kezdeményezni a hazai bankokból, tisztában van vele, hogy ezer forintokban mérhető a külföldi utalások díjtétele. Ennél természetesen lényegesen olcsóbban lehet utalni a bitcoin fizetési hálózatában, azonban az olcsóságnak a jelenlegi formában a jelentős környezeti terhelés az ára.

Ma a bitcoin fizetési hálózatán kb. 250 ezer tranzakciót bonyolítanak le (80%-a a kriptotőzsdékhez köthető, azaz spekulációs célú) naponta. A VISA egyetlen nap alatt kb. 150 millió tranzakciót bonyolít le. A bitcoin hálózatának üzemeltetése, és ez a napi 250 ezer tranzakció lebonyolítása akkora energiaigénnyel jár, ami összemérhető egy kisebb ország energiaigényével (például Norvégia). Egyetlen bitcoin tranzakció áramigényén 75 napig el lehetne látni egy amerikai háztartást. Egyetlen bitcoin értékű tranzakció kb. 300-400 gramm elektronikai hulladék keletkezésével jár, olyan mintha 2 db telefont a kukába dobnák. Mindennek az oka a proof of work algoritmus, amely biztosítja a bitcoin hálózat biztonságát. Ugyanakkor léteznek lényegesen kisebb energiafelhasználással járó algoritmusok, több kriptoeszköz is az ún. proof of stake eljárással működik. Miért nem tértek át erre? Mert a hálózatot a bányásztársaságok működtetik, és nekik nem éri meg leváltani a proof of work algoritmust.

A jövő fizetési eszközének tehát sok millió tranzakciót kellene lebonyolítania naponta, és a bitcoin ennek töredékét tudja jelenleg elvégezni, a globális áramfelhasználás 1 százaléka, és óriási mennyiségű elektronikai hulladék keletkezése mellett.

Ha a fentiekkel kapcsolatban tájékozódunk a különböző kriptoszakértők honlapján, akkor azonnal előkerül a megújuló energia felhasználása, hiszen a hálózat 50%-a már megújuló energiát használ. A megújuló energia azért véges kapacitás, mert elő kell állítani, le kell gyártani az erőműveket (nap, szél, árapály), és pont az látható, hogy a bitcoin bányászok elvonják a kapacitásokat, és a hagyományos ipari szereplők nem jutnak megújuló energiához.  Mindez egy olyan világban történik, ahol 2030-ra a maihoz képest 50%-kal több energiára, 40%-kal több vízre, 35%-kal több élelmiszerre lesz szükség, mert már 8,3 milliárd ember fog a földön élni.

Következő ellenérv,  hogy a teljes bankrendszer lényegesen több energiát emészt fel, így ezzel összevetve nem is nagy a bitcoin áramfogyasztása. Erre az ellenérvre már nem is térek ki, megbeszéltük itt.

4) Nincs központi bank, nem inflálódik el?

A „bitcoin mennyisége nem lehet több 21 millió darabnál, ezért a bitcoin nem inflálódik el”, „a kriptovalutákat nem lehet úgy nyomtatni, ahogy a jegybankok nyomtatják a fiat pénzt”- így hangzik a kriptoszakértők érve. A fentiekhez tegyük hozzá, hogy 2013-ig néhány tucat, 2017-ben már 3000 kriptoeszköz volt, ma pedig már 17.000 a számuk. A piacra beáramló tőke pedig egyre több részre osztódik. Ráadásul a kriptoeszközök többségének néhány év alatt nulla lesz az értéke. Mi ez, ha nem infláció? A kriptopiacnak és a bitcoinnak pedig van egy saját központi bankja, amit úgy hívunk, hogy Tether.

Ugyanis a kezdeti időszakban a kriptotőzsdéknek azzal kellett szembesülnie, hogy a hagyományos pénzügyi szereplők nem álltak szóba velük. A túl kockázatos tevékenység miatt túl nagy kockázat lett volna ezeket a piaci szereplőket a hagyományos pénzügyi rendszerrel összekapcsolni, ezért kitalálták a kriptotőzsdék, hogy a tranzakciókkal szemben nem valódi dollárral lehet ügyletet kötni, hanem annak virtuális változatával. Létrejöttek a stablecoinok, melyek közül az első és máig legnagyobb szereplő a Tether, azaz az USDT. Ha tehát egy befektető beutal egy kriptotőzsdére valódi valutát, akkor azt azonnal átváltják a valódi valuta árfolyamát követő stablecoinra. A stablecoin így tehát egy magánpénz, melynek kibocsátója vállalja, hogy a valódi dollárt letétben megőrzi, ami biztosítja a fedezetet a stabelcoin mögött, és egyúttal garanciát is jelent arra, hogy az átváltási árfolyam 1:1 marad. Ha például a kereskedők által befizetett fedezet fele eltűnik, akkor azonnal fele annyit ér a stablecoin, azaz 1:2 lesz az átváltási árfolyam a piacon. Ahogy az alábbi táblázatban látható, a tether a legnagyobb piaci szereplő. A Circle (USDC) stablecoinján túl senki nem ér a nyomába.

Név	Mihez van kötve?	Piaci kapitalizáció
Tether	dollár	62 milliárd USD
USDC	dollár	25,4 milliárd USD
TrueUSD	dollár	1,4 milliárd USD
Paxos	dollár	780 millió USD
Gemini Dollar	dollár	226 millió USD
EURSToken	euró	107 millió USD
Stably USD	dollár	512 ezer USD
Stronghold USD	dollár	nincs adat
Facebook Diem	multi-currency	nincs adat

A piaci szereplő többsége tehát a Tethert (USDT) és a Circle USDC stablecoinját használja. Az USDC mögötti Circle szigorú szabályokat alkalmaz és egy külső auditor cég ellenőrzi a valódi deviza meglétét minden hónapban.

A Grant Thornton 2021. márciusi jelentéséből ki is derül, hogy

„US Dollars held in custody accounts are at least equal or greater than the USDC tokens outstanding at the Report Date and Time.”

Eszerint tehát valóban létezik (60%-a amerikai dollár, 40% államkötvények), ellenőrizhető az USDC mögötti fedezet. A fenti példát azonban a másik nagy szereplő, a tether nem követi. Bár a honlapjukon azt olvashatjuk, hogy

“Every Tether token is always 100% backed by our reserves, which include traditional currency and cash equivalents and, from time to time, may include other assets and receivables from loans made by Tether to third parties, which may include affiliated entities (collectively, ‘reserves’). Every Tether token is also 1-to-1 pegged to the dollar, so 1 USD₮ Token is always valued by Tether at 1 USD.”

Eszerint minden egyes kibocsátott USDT fedezve van hagyományos devizákkal és készpénzre váltható értékpapírokkal, illetve 1 amerikai dollár 1 tetherre váltható át és vissza, mindenkor. A fentiekkel kapcsolatban azonban a Tether kibocsátója (Bitfinexel egyezik a tulajdonosi kör) semmiféle bizonyítékot nem adott a befektetőknek. Egészen addig, amíg a New York Állam ügyésze által indított per ezt ki nem kényszerítette. A fentiek után a 2021. március 31-én kiadott egy jelentést, melyben mindössze két tortadiagramon szemléltette a fedezetet (itt találod).

Érdemes megnézni a dokumentumot. Nincs auditor cég, egyetlen név, cégnél, semmiféle magyarázat nincs hozzáfűzve az adatokhoz. Tulajdonképpen a Circle (USDC) eljárásának teljes ellentétét látjuk, és ha igazak az adatok, akkor a tether mögötti fedezet nagy része az ún. commercial paper kategóriába tartozik. A commercial paper legtöbbször fedezet nélküli, rövid lejáratú hiteleket jelent. Tehát a tether mögötti vagyon jelentős része ki lett hitelezve magántársaságok számára, rövid lejáratra. Ennek a kockázataiba már nem is érdemes belemenni, de a commercial paper arra is alkalmas, hogy elfedjük a nem létező, már elköltött vagyont. További részletek: Manipulálják a bitcoin árfolyamát a tetherrel?

A fentiekhez hozzátartozik, hogy a kriptoügyletek 70%-a jelenleg is a tetherhez köthető, azaz a tether a szerves része a rendszernek. A tranzakcióknak mindössze csak a 8%-a mögött van valódi dollár egyébként. Az egész kriptopiac tehát a tetherbe vetett bizalmon nyugszik, azaz a befektetők elhiszik, hogy a tether képes lesz visszafizetni a valódi dollárjukat. Kivételek természetesen vannak, hiszen vannak olyan kriptotőzsdék, ahol valódi dollárral szemben lehet ügyletet kötni (Coinbase, Gemini).

Miért gondolják sokan azt, hogy a tether mögött nincs meg a fedezet? Az egyik ok, hogy nincs megbízható adat, a tether érdekkörén kívüli, független auditor, aki igazolná a vagyont. Másrészt a commercial paper kategória egy kockázatos befektetési eszköz, könnyen lehet, hogy ha meg is van ezekben a vagyon, nem érnek annyit. Harmadrészt pedig átfogó vizsgálatok is bizonyítékot találtak arra (itt írtunk róla), hogy a tether fedezetlen kibocsátásokkal néhány nagyobb számlán, és a tulajdonosi körbe tartozó Bitfinex kriptotőzsdén keresztül megveszi az eséseket. Amikor esik a bitcoin árfolyama, akkor fontos szintek alatt hirtelen nagy mennyiségű tether jelenik meg néhány nagyobb számlán, mely a Bitfinexen keresztül eljut a nagyobb kriptotőzsdékre, és cserébe bitcoin vándorol vissza a Bitfinexhez. Gyakorlatilag tehát megvan a kriptopiacnak a saját központi bankja, mely fedezetlen pénznyomtatással megállítja az árfolyamesést. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a fenti szereplőknek anyagi érdeke, hogy a bitcoin árfolyama magasan legyen, hiszen a kezdeti időktől kezdve a piacon vannak, jelentős mennyiségű bitcoin kitettséggel rendelkeznek. Tartsuk szem előtt, hogy a tether az üzleti feltételei alapján nem tudja garantálni, hogy a tetherek dollárra visszaválthatók lesznek. Innentől pedig csak az a kérdés, hogy ki lesz a legnagyobb bolond (greater fool) a végén a piacon.

Összegezve a fentiek tanulságait, a bitcoin alapkoncepciója nagyon jó, a blokklánc-technológia jövőbeni alkalmazása csökkentheti a cégek költségeit, javítja a profitmargint. Nem meglepő, hogy számtalan társaság fejlesztéseket kezdett ebbe az irányba. A bitcoin fizetési hálózat egy kísérletként indult, melyből évek alatt nagy üzlet lett, és a piaci szereplők mohósága teljesen eltérítette az eredeti elképzeléstől a rendszert. Gondoljunk csak arra, hogy a bitcoin első blokkjában, a genezis blokkban Satoshi Nakamoto az alábbi üzenetet hagyta:

"The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink of second bailout for banks"

Azaz a The Times 2009. január 3-ai száma szerint a pénzügyminiszter a második mentőcsomag bevezetését tervezi. A pénzügyi válság időszakában felmerülő problémákra történő utalásnak tekinthetjük ezt, melyre a bitcoin nem tud megoldást nyújtani, mivel a rendszert működtető csoportoknak (bányászok, kriptotőzsdék) ez nem áll az érdekében. A bitcoin tehát egy spekulatív eszköz, melynek piacán ott vannak a potenciális veszélyek (lásd fentebb), melyek megfelelő hozzáértéssel csökkenthetők (például USDT helyett valódi dollár alapú kereskedés választás stb.). Vegyük azt is figyelembe, hogy egy zéró összegű játékban veszünk részt, ahol nem biztos, hogy működnek azok a technikák, melyek a részvénypiacon működtek az elmúlt 100 évben (hodlingra gondolok). Tartsuk szem előtt azt is, hogy a magas hozam lehetősége mindig is együtt járt azzal, hogy rengeteg csaló jelenik meg a piacon. Nem véletlenül találunk több tucat módszert a kriptopiacon, melyekkel megkárosítanak befektetőket. Ezeket hozzáértéssel, tapasztalat gyűjtésével azonban elkerülhetjük. A fentiek mellett azt is érdemes átgondolni, hogy a múltban, bármely befektetési eszköz piacán a népszerűség együtt járt az alacsony hosszú távú jövőbeni hozammal.

További cikkek a témában:

• A kriptopiacon is fontos a befektetői hangulat, sentiment?
• A technikai elemzés a kriptopiacon is működik?
• Érdemes kriptovalutákba, bitcoinba fektetni diverzifikációs célból?
• Kriptokárok: A bitcoin negatív gazdasági, környezeti, egészségügyi hatásai
• Mitől függ a bitcoin és a kriptoeszközök ára/jövőbeni hozama?