Részvény eladása: Mikor, miért adjuk el a részvényeket?

Az interneten többségében találjuk azokat a tartalmakat, melyek a mikor vegyünk részvény kérdéskört tárgyalják, azonban a részvényeladás időpontjáról, okairól már sokkal kevesebbet olvashatunk. Az alábbiakban összegyűjtöttem a saját szempontjaimat, melyek jelezhetik, hogy a részvényt el kell adni.

Részvényeladás spekuláció és befektetés esetén

Rögtön az elején érdemes tisztázni néhány alapfogalmat, azaz más szempontok szerint történik a részvény eladása, ha egy rövid távú, spekulatív elképzelés szerint vásároltuk a részvényeket, és más szempontok szerint adjuk el a részvényeket, ha befektetési időtávban gondolkodtunk.  Rövid távú részvény vásárlás esetén első sorban a technikai elemzés jelzéseire alapozunk, így a részvényeladás is a technikai elemzés jelzéseihez köthető. Gondolok itt arra, hogy a stop kiütésre került, vagy elértünk egy számunkra ideális hozam/kockázati arányt, vagy célárat és ezért lépünk ki a pozícióból. A bejegyzésben nem ezzel az esettel fogunk foglalkozni, akit azonban érdekel a fenti téma, javaslom a következő két hivatkozás tanulmányozását:

• Részvény vásárlás feltételei kezdőknek a kockázatkezelés szempontjából
• Hozam kockázat arány számítás, hozam kockázati mutató és összefüggései
• Tőzsdei esés: korrekció vagy trendfordulás?

A továbbiakban tehát kifejezetten azzal az esettel foglalkozok, amikor a részvényt hosszú távra vásároljuk, azaz hosszú hónapokig tartjuk. Ilyen esetben már  a döntéseik sem pusztán technikai elemzés jelzései alapján történnek, hanem a fundamentumok is szerepet kapnak. Általában befektetés esetén a kockázatkezelés sem stop megbízással valósul meg, hanem a portfólió diverzifikálásával (Diverzifikáció jelentése, szempontjai, diverzifikáció módszerei). Az alábbiakban megnézzük milyen esetekben célszerű meggondolni a részvény eladását.

1) Részvényeladás árfolyamesés esetén

A társaság helyzetéről pontos képet adhat a részvény árfolyamának figyelése, általában ez az első adat, amivel a befektető találkozik, illetve a részvény vásárlása után is az árfolyamot követi nyomon. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy hosszú távú befektetés esetén a részvényárfolyam mellett számos más szempontot is vizsgálni kell mielőtt a részvény eladása mellett döntünk. Teljesen normálisnak tekinthető, ha mindenféle fontosabb hír, esemény nélkül esik egy részvény árfolyama 10-30%-ot. Tehát egy fundamentális befektetőnek ezzel kalkulálnia kell, ugyanakkor az ezt meghaladó esések esetén már érdemes az okokat is keresni, mert könnyen lehet, hogy olyan tényezők állnak az esés hátterében ami miatt célszerű eladni a részvényt.  

A kérdés itt az, hogy eladjuk-e veszteségben a részvényt? Eladjuk-e 30%, vagy 40%, esetleg 80%-os veszteségben a részvényt? Ha határozottan igen a válaszunk, akkor az azt jelzi, hogy jól diverzifikált a portfóliónk és egyetlen részvényen elért árfolyam veszteség nem érint érzékenyen minket. Hangsúlyoznám itt, hogy a részvényeladás nem az árfolyam esése miatt történik, hanem azért, mert olyan változások történtek a társaság életében, a termék, szolgáltatás piacán, ami miatt már nem tartjuk jó befektetésnek az ügyletet. Ennek a következménye az árfolyam esés, de befektetőként ez azért nem zavar minket, mert nem egyetlen részvényben van a tőkénk, hanem sok tíz társaságban.

Milyen hibát követünk el azzal, ha nem adjuk el a részvényt?

Általában tehát a gondok ott kezdődnek, hogy nem jól diverzifikáljuk a portfóliót, túl nagy összeget teszünk egy részvénybe, és emiatt a 30, vagy 40%-os áresés jelentős veszteséget okoz nekünk, amit nem leszünk képesek realizálni, azaz nem adjuk el a részvényeket. Gyakorlatilag itt veszítettük el a kontrollt a befektetésünk felett, és ha nincs szerencsénk, akkor a teljes befektetést elveszíthetjük. Sok száz példát találhatunk a részvénypiacokon, amikor a megváltozott fundamentumok, piaci helyzet miatt társaságok részvény árfolyama a töredékére esett vissza és évek után sem tért vissza az árfolyam a korábbi árszintekre. Nem törvényszerű tehát, hogy az árfolyam visszamegy egy korábbi árszintre, illetve a csődkockázattal (Részvények és a csőd: mi történik a csőd során, melyek a figyelmeztető jelek?) is számolnunk kell. Tehát egyedi részvénybe történő befektetés kockázatosabb, mint például egy index megvétele, mivel ott több tíz, száz társaságba fektetünk be, melyek egyszerre nem fognak csődbe menni. Egyedi részvény befektetések esetén tehát mindenképpen diverzifikálni kell számos társaság között kell megosztanunk a befektetést.  Nézzük akkor a jeleket, amik miatt célszerű meggondolni a részvény eladását.

2) Túlértékelt részvény eladása

Egyik okunk az eladásra az lehet, hogy a társaság részvényei túlértékelté váltak. Ez jó hír a befektető számára, mivel azt is jelzi az esetek többségében, hogy profitunk van az ügyleten. A túlértékelt állapotot nem a technikai elemzés indikátorai alapján állapítom meg, hanem az eredmények és a részvényárfolyam viszonya alapján. Erre az egyik legjobb mutató a P/E, illetve speciális esetekben a P/S mutatók is használható. Mikor túlértékelt a részvény P/E alapon? Egyik jelzés, hogy önmagában a P/E mutató értéke magas, például 30 feletti. Vegyük azonban figyelembe, hogy a P/E értéke iparáganként eltérő, tehát akkor tekinthető magasnak a P/E ha az iparági átlag fölé emelkedik, illetve a versenytársakhoz képest is magas, ráadásul a társaság elmúlt 10 éves P/E értékéhez képest is magas szinten találjuk a P/E mutatót. 

Ne is számítsunk arra, hogy a P/E mutatóval el fogjuk találni az emelkedés csúcsát, ez gyakorlatilag soha nem fog sikerülni. A célunk az, hogy a túlértékelt részvényeket leépítsük és helyettük keressünk alulértékelt részvényeket. Önmagában tehát a P/E mutató szerinti eladási jelzés akkor lehet hasznos ha van más befektetési célpontunk, ilyen esetben a részvényeladás gyakorlatilag a befektetés átcsoportosítása egy túlértékelt papírból egy alulértékelt részvénybe. A P/E mutatóval kapcsolatos bejegyzéseink:

• Túlárazott vagy alulárazott? P/E
• Tudnivalók az EPS-ről, azaz az egy részvényre jutó nyereségről
• P/S mutató: a kapitalizáció és az árbevétel hányadosának jelzései a részvénypiacokon
• Értékalapú befektetés, fundamentális elemzés buktatói: value trap

3) Részvényeladás, ha a társaság csökkenti az osztalékot

A részvénytársaságok nagy része osztalékot is fizet a befektetőknek. Kivételt képeznek a növekedési társaságok, melyek az osztalék fizetés helyett a társaság növekedésére fókuszálnak. Ha a befektetési célpont társaságunk fizet osztalékot, akkor az osztalékkal kapcsolatos híreket mindenképpen kövessük nyomon. Rossz jel, ha az osztalékot visszavágják. Önmagában természetesen ez sem jelenti azt, hogy azonnal adjuk el a részvényeket, ha az osztalékot visszavágták, hanem vizsgáljuk meg a visszavágás okait, például:

• Lassuló növekedés, azaz csökkenő árbevétel figyelhető meg
• A társaság adóssága növekedésnek indult (dept/equity mutató)
• Új versenytársak megjelenése miatt csökken az árbevétel
• Költségek folyamatos növekedése csökkenti az egyébként stagnáló árbevétel miatt a profitot

Ha a fenti okok állnak az osztalék csökkentés mögött, az sajnos rossz jelnek tekinthető. Ugyanakkor számos példát láthattunk arra, hogy az osztalék visszavágása más okból történik, például a társaság felvásárolásokba kezd, vagy részvény visszavásárlási programot indítanak. (osztalékról bővebben..)

4) Részvényeladás a megváltozott körülmények miatt

Amikor a részvényt megvásároltuk meghatározott szempontok, feltételek teljesülése miatt fektettünk be. Például a társaságnak évről évre növekedett a profitja, stabil árbevétele volt. A versenytársakhoz képest alacsonyabb költségek mellett tud termelni, szolgáltatni, a társaság termékével, szolgáltatásával megelőzi a versenytársakat. Esetleg egy ún. wide moat társaságra találtunk és ez adta a befektetési indokot (Wide moat részvények vásárlása).  Ha pedig a fenti feltételek idő közben megváltoznak, (például a versenytársak egy sokkal jobb termékkel lépnek a piacra, vagy a társaság elveszíti a gyártási technológiában az elsőbbségét és már sokkal költségesebben gyárt stb..), akkor ez is okot adhat arra, hogy a részvény eladása mellett döntsünk. Folyamatosan vizsgáljuk tehát, hogy érvényesek-e még azok az előnyök, amik miatt korábban megvásároltuk a részvényt.

Mikor ne adjuk el a részvényt?

Azért, hogy a fenti eseteket ne értsük félre, néhány gondolatot mondanék arról is, hogy mikor ne adjuk el a befektetési célból megvett részvényeket. Ne adjuk el a részvényeket, ha az árfolyam esésnek az oka az általános korrekció. Ennek egyrészt lehetnek egyedi technikai okai is. Például a kiválasztott részvényünk árfolyama jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokba, akkor egyáltalán nem meglepő egy nagyobb mértékű visszaesés sem. Például "már 10%-ot esett az OTP" című hírből semmiféle következtetés ne vonjunk le. Helyette vizsgáljuk meg az árfolyam grafikont, és a visszaesést mindig az előző emelkedés arányaiban nézzük.

Erre például nagyon jó eszköz a fibonacci indikátor, ahol az előző trendre (emelkedésre) felvett fibonacci indikátor szintjei mutatják a visszaesésé mértékét. Példaként nézzük meg az Amazon.com részvények esetét. 1000 dollárról 1500 dollárig emelkedett a részvény árfolyama néhány hónap alatt? Ezek után a 200 dolláros, kb. 15%-os áresésben semmi különös nincs. Pedig a hírek címsoraiból már a világvégét várhattuk volna januárban. 

Abban az esetben se adjuk el a részvényt mérlegelés nélkül, ha az árfolyam esés mögött általános piaci korrekció tapasztalható, azaz a tőzsdeindexek esnek, a teljes iparág esik. Ilyen esetek gyakran vannak, ugyanis a részvények rövid és középtávú trendjeiben korrekciós időszakok rendszeresen bekövetkeznek.

Összegezve a fentiek lényegét, hosszú távú befektetés esetén folyamatosan kövessük a részvény árfolyamát, majd az árfolyam esés adhatja az első figyelmeztető jelzést. Ekkor vizsgálni kell az esés okait. Ha az okok mögött a fundamentumok változás áll, vagy az eredeti befektetési okok már nem érvényesek, akkor gondolkodjunk el a részvény eladásán. Előfordulhat, hogy az esés okaira nem találunk magyarázatot, ilyen esetekben az általános korrekcióra kell gyanakodnunk. Fontos továbbá, hogy a visszaeséseket mindig az előző emelkedés arányaiban értékeljük.

11 jelzés részvényeladás előtt

Mire érdemes odafigyelni, milyen figyelmeztető jelzéseket kaphatunk miután megvásároltuk a részvényeket? Összegyűjtöttem a saját ellenőrző listámat, illetve néhány dologgal még kibővítettem, hogy kezdő kereskedők, befektetők számára is érthető legyen. Az alábbiakban tehát megbeszéljük azt a 11 jelet, ami arra utalhat, hogy nem jó részvényt vásároltunk:

• Esik a részvény árfolyama
• Elemzői célárak lefelé módosulnak
• Túlértékelté válik a megvásárolt részvény
• Veszteséges lesz a társaság
• Növekszik, vagy jelentős a hitelállomány
• Bennfentesek eladják a részvényeket
• CEO adja a részvényeket, kevés részvényt tart
• Már az intézményi befektetők sem veszik a részvényt
• A társaság alapító tagja már nem irányít tovább
• A társaság agresszív növekedésbe kezd
• Megváltoznak a részvény vásárlás körülményei