Részvények és a csőd: Mi történik a csőd során, melyek a figyelmeztető jelek?

Mi történik akkor, ha egy tőzsdén kereskedett részvénytársaság csődbe megy? Mi lesz a részvények árfolyamával, mit kaphat a részvényes a csődesemény után? Mire számíthat egy vállalati kötvény tulajdonosa? Hogyan jelölik meg a csőd alatt álló társaságokat a külföldi részvénypiacokon? Melyek az első jelek, amik arra utalnak, hogy a társaság pénzügyeivel gond van? A fenti kérdésekre keressük a választ az alábbi bejegyzésben, kifejezetten azt a szituációt vizsgáljuk, amikor egy társaság csődbe megy. Témáink:

• Mi történik a részvénytársasággal fizetésképtelenség, csőd esetén?
• Új részvénysorozat a csőd után
• Mi történik a csőd során?
• Milyen jelzések utalnak arra, hogy közeleg a csőd?

Azt gondolnánk, hogy a csődesemény a tőzsdén kereskedett részvénytársaságok esetében egy viszonylag ritka jelenség, mivel a tőzsdékre történő bevezetésnek vannak bizonyos feltételei, melyek biztosítják azt, hogy a bevezetett részvénytársaság stabil és eredményesen működik. Egyes tőzsdéken valóban találkozhatunk a tőzsdére történő bevezetéskori szabályokkal, azonban számos olyan tőzsde is létezik, ahol ilyen feltételek nincsenek. Tehát akár egy néhány millió dolláros kapitalizációval, pár alkalmazottat foglalkoztató céggel is találkozhatunk. Például a cikk írásakor a Nasdaq-on az egyik legkisebb cég az Inventergy Global Inc, piaci kapitalizációja 300.000 dollár és az alkalmazotti létszám 3 fő.  Természetesen számos ilyen paraméterű céget találunk a külföldi tőzsdéken, és évente több tíz társaság kerül csődbe. Tehát a külföldi részvénypiacokon előfordulnak a csődesemények, így a folyamatról nem árt, ha tudunk néhány dolgot. A cikkben leírtak elsősorban az amerikai piacra érvényesek, bár a nyugat európai tőzsdéken, illetve a világ más tőzsdéin is hasonló mechanizmusok szerint zajlik a csőd.

Mi történik a részvénytársasággal fizetésképtelenség, csőd esetén?

Alapvetően a csődeseménynek két forgatókönyve ismert, az egyik az ún. "chapter 11 bankruptcy protection", ami gyakorlatilag egy csődvédelmi eljárás, a megnevezés az Egyesült Államok csődtörvényének 11-es fejezetében foglaltakra utal. Ezt a társaság általában akkor kéri, ha van még valamekkora esély arra, hogy az eszközök átszervezésével elkerüljék a fizetésképtelenség állapotát. Ha ez a folyamat sikertelen, vagy eleve esély sincs a csőd elkerülésére, akkor az ún. "chapter 7 bankruptcy" eljárás (USA csődtörvény 7-es fejezete) szerint kerül felszámolásra egy amerikai társaság.

Nézzük először a chapter 11 esetet. A társaság csődvédelmet kér, ezzel együtt gyakorlatilag a részvények árfolyama a 0 közelébe esik vissza, nagyjából a bejelentést követően azonnal. Ez egyébként azzal jár, hogy az esetek többségében a társaság nem felel meg a tőzsdei jelenlét minimális feltételeinek sem, így kivezetik a tőzsdéről a részvényeket, és legtöbbször az OTCBB platformon lehet kereskedni a részvényekkel. Ez a platform gyakorlatilag a tőzsdén kívüli amerikai részvénypiac.  Érdemes tudni, hogy egy csődvédelem, csődesemény alatt álló társaság esetében a Q jelet fel kell tüntetni a társaság tickerjének a végén, Például a Response Genetics Inc tickerje RGDX, de most már RGDXQ ticker alatt találjuk meg, ami azt jelenti, hogy csődesemény alatt áll a társaság, lásd itt.

A fentiek mellett természetesen a csődvédelem alatt a vezetőség megpróbálja a társaság eszközeinek újraszervezését, a társaság működésének átalakítását. Ez lehet gyakorlatilag az utolsó kapaszkodó a részvényesek számára. Ilyen estekben egyébként a szövetségi bíróság kijelöl egy vagy több felügyelőt, akiknek az a feladata, hogy a hitelezők, kötvényesek, részvényeseknek megfelelő átszervezés lebonyolítását biztosítsa. Ezzel együtt a társaság kidolgoz egy tervet, amivel elkerülheti a fizetésképtelenséget. Ezt az átszervezési tervet a hitelezőknek, kötvényeseknek, részvényeseknek és a csődeljárásban részt vevő felügyelőknek is jóvá kell hagynia.

Az átszervezési folyamat során egyébként a kötvényesek sem kapnak kamatot a kötvényeik után, tehát ezek kifizetése is leállításra kerül. Mivel csődesemény során a társaság kötvényeit azonnal leminősítik, gyakorlatilag a junk bond kategóriába kerül, ami a kötvények árfolyamának esését idézi elő. Tehát az esetek többségében a vállalati kötvények a névértékük, vagy korábbi értékük töredékére esik vissza, ahogy a részvények árfolyama is.

Új részvénysorozat a csőd után

Az átszervezési folyamat része lehet az is, hogy új részvények kerülnek kibocsátásra. Ez azonban a régi részvényeseknek nem jelent 100%-os megoldást, mivel a régi részvénysorozat értéktelen marad, illetve elképzelhető, hogy a régi részvényeket átválthatják új részvényekre (természetesen nagyon rossz átváltási arányban). Ebben az esetben egyébként a részvény tickerje mögé egy V betű kerül, ami a "when issued" jelzés, azaz amikor ez a jelzés lekerül, akkor már az újonnan kibocsátott részvényekkel tudunk kereskedni.

Az alábbi képen a Lehman Brothers befektetési bank árfolyama látható. A társaság a 2008-2009-es gazdasági válság során ment csődbe. A csőd óriási károkat okozott az amerikai és globális pénzügyi rendszerben. Ahogy a képen is látható, a társaság rövid idő alatt elveszítette a kapitalizációjának jelentős részét, néhány nap alatt 18 dollárról 4 dollár közelébe esett a részvények árfolyama, majd szeptember 15-én csődvédelemet kér a társaság (chapter 11 bankruptcy protection). Ekkor a részvény árfolyama 4 dollárról 0 közelébe esik vissza. Ez egyébként jellemző a csődeljárások során, azaz a társaság részvényeinek az árfolyama hirtelen 80-99%-ot esik, majd pedig 0 dollár közelében marad a jegyzés.

forrás: marketwatch.com

Mi történik a csőd során?

Ha a fenti folyamatok nem vezetnek eredményre, nem sikerül az átszervezési tervet elfogadtatni az érintettekkel, akkor következik a tényleges felszámolás, a csőd, ez az ún. "chapter 7 bankruptcy". A "chatpter 7" szerinti csődesemény alatt gyakorlatilag a társaság összes eszközét pénzzé kell tenni. Ebből a pénzből kifizetésre került a felszámolási eljárás költsége, illetve  a maradék összegből a hitelezők, kötvényesek és a részvényesek részesülnek.

A csőd során az eszközök eladásából összegyűjtött pénzösszeget először az állam (adó) és a hitelezők (bankok) közt osztják szét. Ha a hitelezők kielégítése után marad valamekkora összeg, akkor kerülnek sorra a kötvényesek, majd a részvényesek. A kötvények tehát elsőbbséget élveznek a részvényekhez képest. A részvényesek esetében is van különbség, ugyanis az elsőbbségi részvény tulajdonosok a felszámolás során elsőbbséget élveznek, és gyakran a likvidációs hányaduk is nagyobb. (A likvidációs hányad alapján történik a vagyon felosztása). Tehát a felszámolási folyamat legvégén a közönséges részvényesek állnak.  Egy korábbi felmérés szerint a csődesemények mindösszesen 10 százalékában marad valamekkora összeg a részvényesek számára. Ebből tehát látható, hogy a csőd gyakorlatilag a befektetésünk elvesztését jelenti.

Csőd és a részvények kereskedése

A fentiek lennének röviden  a csőd folyamatának sajátosságai. Érdemes azonban azt is szem előtt tartani, hogy már a csőd előtt valószínűleg jelentős árfolyam esést tapasztalhatunk a társaság részvényeinek a piacán (valószínűleg a vállalati kötvények árazásában is érezhető lesz.) A csőd legtöbbször nem váratlanul történik, hanem egy jól követhető folyamat során már a csőd előtt elkezd a részvény árfolyam esni, mivel folyamatosan érkeznek a gyenge eredmények, veszteséges negyedévek, és az ezzel együtt járó leminősítések. Ezekre pedig a piac reagál. Természetesen vannak kivételek és több nagy cégnél is láthattuk, hogy egyik napról a másikra történik a csőd bejelentése, azonban ez a ritkább eset.  

A gyenge eredményeket hozó, pénzügyileg nem stabil, csőd felé közelítő társaságok árfolyama esik. Ez pedig egyébként számos veszélyt rejt a kereskedők és befektetők számára. Befektetőként az a probléma, hogy ezek a társaságok a csökkenő árfolyamuk miatt bekerülnek az ún. alulárazott, vagy "olcsó" részvények közé. Mivel a piac előre árazza a rossz eseményeket, tehát az árfolyam visszaesik, és közben még jók az eredmények, így a különböző fundamentális mutatók (P/E, P/BV) alapján olcsó lesz a társaság, ez az ún. value trap, aminek elkerülésével itt foglalkoztunk.

Befektetőként tehát erre mindenképpen figyeljünk oda. Kereskedőként pedig az árfolyam esés azt jelenti, hogy bekerül a részvény a centes részvények kategóriába. Így ha centes részvényekkel is kereskedünk, akkor tartsuk szem előtt, hogy nagy számban találunk a részvények között, bukott, csőd közelében álló vállalatokat. Ilyen társaságok esetében bármikor jöhet olyan bejelentés, ami a néhány dolláros árfolyamot a nulla közelébe nyomja le. Illetve az is megtörténhet, hogy idő közben nem felel meg a társaság a tőzsdei követelményeknek és átkerül az OTCBB piacra, majd pedig már csak ott tudjuk eladni a részvényeinket. Kereskedőként tehát a kockázatok megnövekednek, ha a centes kategóriában keresünk részvényeket, részletesen itt beszéltünk erről.

Milyen jelzések utalnak arra, hogy közeleg a csőd?

Természetesen számos jel utal arra, hogy a részvénytársaság pénzügyeivel nincs minden rendben, és nem is kell jelentős vizsgálatokat tennünk, hogy ezt megállapítsuk. Az egyik legkézenfekvőbb jelzés a jelentős árfolyam esés. A cikk írásának pillanatában 88 olyan társaságot találtam a finviz.com részvényszűrőjében, melynek árfolyama az elmúlt 1 évben 75%-ot meghaladó mértékben esett vissza. Néhány példa az alábbi képen:

Adják a befektetők a részvényeket, és nyilván ennek van valamilyen oka. Tehát a hirtelen, vagy folyamatos, de jelentős árfolyam esés esetén keressük az okokat. Az alábbiakban összeszedtem néhány tényezőt, ami arra utalhat, hogy a társaság pénzügyeiben gond van:

1) Folyamatosan veszteséges a cég

Nagyon nem kell magyarázni a fenti esetet, azaz a cég folyamatosan veszteséget termel. A veszteséget értelemszerűen finanszírozni kell valamiből, előbb utóbb azonban a hiteleket vissza kell fizetni. A helyzetet tovább rontja, ha a folyamatos veszteség az árbevételek csökkenésével jár együtt, azaz zsugorodik a társaság értékesítési piaca.

2) Jelentős a hitelállomány

A saját tőkéhez viszonyítva jelentős a hitelállomány. Egy egészséges finanszírozású társaság esetében a társaság adóssága maximum a 2-3 szorosa a saját tőkének, azaz a Dept/equity mutató értéke 2-3-at nem haladja meg. De ideális esetben 1 alatti ez az érték. Ugyanakkor számos társaságnál találunk 10 feletti értéket.  A cikk írásának pillanatában számos társaság esetében akár 100 feletti értéket is találhatunk, azaz a saját tőkének a 100 szorosa a társaság adóssága.

A fentiek után még a kockázatkezelési szempontokra térnék ki. Látható tehát, hogy a csődesemény oda vezet, hogy elveszítjük a befektetésünket, kereskedés esetén a spekulatív tőkénket. Emiatt elengedhetetlen a kockázatkezelés. Különösen a befektetők vállalnak nagy veszélyt, mivel hosszú évekre vásárolnak részvényeket, és hosszú évek alatt sajnos számos megpróbáltatás ér egy céget. Ezért befektetőként nagyon fontos a diverzifikáció, azaz soha ne csak néhány társaságba fektessük a pénzünket, hanem számos, több tíz társaság részvényeiből álljon a portfóliónk. A diverzifikációt segítheti ha ETF jegyekben gondolkodunk, mert ezek az alapkezelők sok, akár több száz részvényből álló portfóliót alakítanak ki. Ha sok tíz, vagy ETF segítségével sok száz társaságba fektetjük be a pénzünket, akkor egyetlen társaság csődeseménye nem is lesz érezhető a megtakarításunk eredményében. 

A kereskedők esetében a csőd kisebb kockázat, mivel rövid távra lépnek pozícióba, és a stop megbízásokat használnak. Ahogy fentebb is utaltam rá, általában a csőd egy hosszabb folyamat eredménye, ami egy csökkenő trendet jelent, így a stop megbízás aktiválódásának lesz esélye. Kivételt képez ez alól a centes részvények piaca, mert ott akár egyik napról a másikra is történhetnek 20-30 százalékos esések, de láthattunk akár 70-80 százalékos réssel nyitást is.