Hozam-kockázat arány számítás, hozam-kockázat mutató és összefüggései

A bejegyzésünkben folytatjuk a tőzsdei kockázatkezelés szabályainak, lehetőségeinek áttekintését. Most a hozam kockázat összefüggéseivel,  a hozam kockázat arány számításával, értelmezésével foglalkozunk. A hozam kockázat arány számítás előzményeiről annyit érdemes megjegyezni, hogy az alábbi hivatkozáson megbeszéltük, miért szükséges a kockázatkezelés a részvény vásárlás során. Példákat is néztünk arra, hogyan állapíthatjuk meg, mekkora kockázatot vállalunk ügyletenként, illetve hova helyezhetjük el a stop megbízást, így a folytatás előtt javaslom a következő cikk tanulmányozását: Részvényvásárlás a kockázatkezelés szempontjából. Témáink:

• Hozam-kockázat arány jelentése, számítása
• Hozam-kockázat összefüggései
• Hozam-kockázat arány változtatása
• Hozam-kockázat mutató használata a gyakorlatban
• Hozambecslés lépései

Hozam-kockázat arány jelentése, számítása

A hozam kockázat aránya a kereskedés során a várható hozam és az ügylet kockázatának az összevetése. Számítása során megbecsüljük a várható hozamot és elosztjuk a kockázattal. Akár értékben, akár százalékos formában is számolhatunk. Nézzünk példát a hozam kockázat számítására. Ha például az ügyleten 1%-ot kockáztatunk és a várható hozam 2%, akkor a hozam kockázat aránya 2 (2% osztva 1%-kal). Ahogy fentebb utaltam rá akár értékben is kiszámolhatjuk a hozam/kockázat arányát, például a stop távolság (belépési ponttól) 40 dollárra található, a becsült kilépési pont pedig 80 dollárra található (belépési ponttól), akkor a hozam kockázat aránya (80 dollár / 40 dollár) 2 lesz ebben az esetben is.

Hozam-kockázat összefüggései

A fenti bejegyzésben megbeszéltük, hogy ügyletenként hogyan határozhatjuk meg a kockázat alatt levő összeget, illetve milyen módszerekkel helyezhetjük el a stop megbízást. Ennek megfelelően tehát minden egyes ügyleten a kereskedő által beállított összeget kockáztatjuk. Ugyanakkor önmagában a kockázat meghatározása nem elegendő, mivel tekintettel kell arra is lennünk, hogy milyen várható hozamra számíthatunk abban az esetben, ha az irányt eltaláljuk. Arra az esetre tehát már van stratégiánk ha tévedünk, azaz aktiválódik a stop és elveszítjük az általunk meghatározott összeget. De mi lesz a hozammal, milyen hozamra számíthatunk abban az esetben, ha eltaláljuk az irányt, és ez milyen hatással lesz a kereskedési stratégiánk eredményességére?

A hozam kockázat összefüggéseit úgy a legegyszerűbb megérteni, hogy figyelembe vesszük, a kereskedési stratégiánknak lesz egy meghatározott találati aránya. Ezt előre nem fogjuk tudni, de a folyamatos naplózás és eredmények értékelése után lesz egy arány számunk, mely alapján tudni fogjuk, mire számíthatunk a kereskedési technika jelzéseit illetően. Például ha a technika 180 kötésből 120 esetben adott téves jelzést, ami stop kiütéssel végződött, akkor egy egyszerű arányosítással kiszámolhatjuk, hogy az összes nyertes kötés (60 db) és az összes kötés (180 darab) alapján a találati arány (60/180) 33%-os.  Tudjuk tehát, hogy a technikánk találati aránya 33%-os, a kérdés, hogy lehetséges-e ezen javítani? Elképzelhető, hogy sikerül a találati arány javítása, azonban ha esetleg ez nem valósítható meg, akkor a 33%-os találati arányt kell figyelembe vennünk.  

Hozam-kockázat arány változtatása

Mi történik akkor, ha a 33%-os találati arány mellett 1 egység kockázatot vállalva 1 egység a hozamunk?  Ha a fenti példa szerint számítjuk ki az eredményeket, akkor a 60 nyertes kötés során nyertünk 1 egységet, összesen 60 egységet, míg a 120 vesztes kötés során elveszítettünk 120 egységet, így belátható, hogy a technika veszteséges lesz (-60 egységnyi veszteség). Ilyen esetben két dolgot tehetünk. Egyrészt megpróbáljuk a technika találati arányát javítani, másrészt pedig a hozamot is növelhetjük. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy keressük az olyan helyzeteket, amikor a várható hozam 1 egységnél nagyobb, azaz a kockázat mértékét meghaladó hozamot várunk el. Ha például úgy döntünk, hogy csak azokban a helyzetekben kereskedünk, amikor várhatóan 3 egységnyi hozamot nyerhetünk 1 egységnyi kockázat mellett, akkor a kereskedési stratégiánk eredménye egész más lesz. Végezzük el a hozam kockázat számítás szerint az eredmények értékelését. Ebben az esetben a 60 nyerő ügyleten 180 egység (3 x60) nyereségünk lesz, míg a vesztes ügyleteken továbbra is 120 egység veszteség. Az eredményünk 60 egység nyereségre változott úgy, hogy a találati aránya továbbra is 33%-os a kereskedési technikának.

Valójában tehát nem tettünk mást csak a várható hozam tekintetében szelektáltuk az ügyleteket, és csak akkor léptünk pozícióba, amikor a várható hozam 3 egység volt. Természetesen így leírva egyszerűnek tűnik az eredménytelen technika eredményessé alakítása, azonban a valóságban számos tényező együttes hatásaként változik az eredmény. Például a hozam növelésével a találati arány romolhat, illetve a várható hozam csak egy becslés, tehát nem biztos, hogy sikerül is ilyen hozammal zárnunk a pozíciókat.

Hozam-kockázat mutató használata a gyakorlatban

A fentiekből tehát látható, hogy a hozam kockázat és a kereskedési technika találati arány, illetve a technika eredményessége erősen összefüggő tényezők. Az egyik paraméter változtatása ráadásul hatással lesz a másikra. Gondolok itt arra, hogy ha arra törekszünk, hogy nagyobb hozamú ügyleteket realizáljunk, akkor a találati arány romolhat.  További problémát jelenthet, hogy amíg a stop megbízás helye egy fix pont, addig a hozam szintet csak becsülni tudjuk. Nyereséges ügylet esetén sem biztos, hogy addig a pontig tartjuk is a pozíciót. Ugyanakkor egy kiindulási alapként mindenképpen érdemes megbecsülni az ügyleten elérhető várható hozamot, illetve ennek ismeretében a hozam kockázat mutató alapján dönteni a pozícióba lépésről.

Hozambecslés lépései

A hozam becslésére természetesen számos módszer létezik, a technikai elemzés témakörében az ellenállások tartoznak ide. Például csúcsok (egy vételi pozíciónál), mélypontok (egy short pozíciónál, de mozgóátlagok, fibonacci szintek és indikátorok értékei (például bollinger szalag) is adhatnak olyan pontokat, melyek  a hozam becsléshez használhatók. Saját gyakorlatomban a hozam becsléshez ugyanazt az elvet használom, amit a stop megbízás esetén is alkalmazok, azaz hol van az a pont a grafikonon, ameddig érdemi akadály nélkül el tud az árfolyam mozdulni. Ehhez természetesen felhasználok különböző technikai elemzési  eszközöket, legtöbbször heti és napos grafikon csúcs és mélypontjait, és a 20,50,200 napos mozgóátlagot, kerek értéket (illetve ezen szintek kombinációját). Azaz ha egyetlen pontra több is esik a fenti ellenállásokból (vételi ügylet esetén) vagy támaszokból (short-ügylet esete), akkor az erősíti az elképzelést, hogy hozam szintnek használjuk.

Ha tehát megvan a hozam szint, megtaláltuk az akadálymentes területet, akkor már ezzel számolni is tudunk. Ezt a szintet célárnak nevezem, bár gyakori, hogy nem itt történik a pozícióból való kilépés.

Nézzük meg az alábbi képen az Exon órás grafikonját. Itt a 75 és 77 dolláros sávban láthatjuk egy fordított fej-váll alakzatot. A nyakvonal  77,2 dollár áttörésével kapjuk a vételi jelzést. Ebben a helyzetben dönthetünk úgy, hogy a stop megbízást 75,3 dollárnál helyezzük el, míg a belépés 77,6 dollárnál történik, akkor a kockázat, azaz a stop távolság (77,6-75,3) 2,3 dollár.

A fenti számításhoz használhatjuk az előző cikkben bemutatott kalkulátort is (ide kattintva tölthetünk le), ahol a "Belépési ár" és a "Stop szint" mezőket kell kitöltenünk.  Ideáig egyébként eljutottunk az előző cikkben is, ezt követi a hozam becslés. Hol van az a szint, ahova akadálymentesen eljuthat az árfolyam, hol találunk ellenállásokat?  A fenti felsorolásból rögtön feltűnhet az előző csúcs, ami napos képen jobban látható, de itt az órásan 80-81 dolláros sávban találjuk, illetve a 80 dollár kerek érték is, így esetemben a 80 dollár lenne a hozam becslés szintje. A hozam kockázat számítás második paramétere tehát a várható hozam becslése, azaz (80-77,6) 2,4 dollár. A kockázat 2,3 dollár, míg a hozam 2,4 dollár, így a hozam kockázat aránya 1,05. Látható tehát, hogy kialakult egy vételi jelzés, ehhez elhelyeztük a stop megbízást, megbecsültük a kockázatot, innentől pedig a kereskedő döntése, hogy erre az ügyletre igent, vagy nemet mond.

A hozam-kockázat arányára természetesen lehet általános megállapításokat tenni. Általános esetben azt lehetne mondani, hogy 1 alatti hozam/kockázat arány rossznak tekinthető, míg a 2 feletti hozam kockázat jó lehetőségeket jelent. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kezdeti hozam becslés nem jelenti azt, hogy ténylegesen ki is lépünk azon  a ponton, így a kereskedési stratégiánk átlagos hozam/kockázat aránya (megkötött ügyletekre) eltér a kiindulási hozam/kockázattól. Nem feltétlenül jelenti a hozam becslés azt, hogy kilépünk azon ponton.

Az alábbi képen például azt láthatjuk, hogy a 80 dolláros szintet néhány órás oldalazás után, a következő napon átlépi az árfolyam, és egészen a 82 dollárig erősödik az árjegyzés. Számtalan ilyen esettel fogunk találkozni, amikor a részvény árfolyama átlépi azt a szintet, amit hozamként meghatározunk, de ez nem gond. A hozam kockázat becslésnek pontosan az a jelentősége, hogy kiszűrje azokat a helyzeteket, amikor túl közel vannak az akadályok. Ilyen esetekben kell távol maradnunk a piactól. Véleménye szerint az 1 alatti hozam kockázat a közeli akadályokat jelzi, de pontos véleményt csak a kereskedési technika többi elemének együttes értékelésével (például találati arány) lehet mondani.

Ahogy az előző cikkben már megbeszéltük a hozam-kockázat kalkulátor használatát, még kiegészíteném annyival, hogy a "Célár" mezőbe kell megadnunk az ellenállás szintet, a várható hozam szintet. A kalkulátor kiszámolja a hozam/kockázat arányát a "hozam/kockázat aránya" mezőbe. Általános megközelítés, hogy minél nagyobb számot látunk itt az annál jobbnak számít.  A kalkulátor többi részét pedig megbeszéltük az előző cikkben így arra már nem térnék ki.

Így kezelem a kockázatot a kereskedés során [előadás]

Az alábbi, 1 órás előadásban a forex és tőzsdei kereskedés alapjaival foglalkozunk. Az előadásban a következő témákról beszélünk:

• Kezdők hibája
• Kockázatkezelés eszközei
• Megbízások a kockázatkezeléshez
• Saját alapelveim, szabályaim
• Kockázat megosztása
• Idő stop?
• Skálázott belépés

Hogyan nem veszítesz a tőzsdei és forex kereskedésben [előadás]

Az alábbi előadásban a forex és tőzsdei kereskedés alapjaival foglalkozunk. Az 50 perces előadásban a következő témákról beszélünk:

• Miért buknak el a kereskedők a tőzsdén, devizapiacon,
• Mit kell elhatározni a kereskedés előtt,
• Hogyan ismerd meg piacot,
• Demó számla jelentősége
• Milyen szabályokat kell betartani, hogy ne veszítsük el pénzünket,
• A tőke mekkora részével kereskedjünk
• Hogyan induljunk el: számlanyitás stb.. lépések,
• Tőzsdei, devizapiaci buktatók, nem működő módszerek