Részvényvásárlás kockázatkezelése kezdőknek

A részvényvásárlás kockázatkezelési szempontjait beszéljük át cikkünkben. Gondolok itt arra, hogy hogyan méretezzük a pozíciót, miért célszerű a hozam/kockázat arányát vizsgálni, kötésenként mekkora kockázatot vállaljunk. Illetve a fentieken túl egy hozam/kockázat kalkulátort is letölthetővé teszek a cikkben, ez pedig a részvényvásárlás előtti gyors kockázatkezelésben lehet a segítségünkre.

A részvényvásárlás lépései közül ebben a bejegyzésben csak a kockázatkezelési szempontokra térek ki, tehát belépési-, kilépési jelek keresésével, egyéb részvényvásárláshoz szükséges tudnivalókkal nem foglalkozunk, de a következő cikkben összeszedtük a fontosabb tudnivalókat: Online kereskedés kezdőknek, online kereskedés szabályai, feltételei, platformok

A tőzsdei kockázatkezelés alapjai

Hosszasan sorolhatnám az indokokat, hogy miért szükséges a kockázatokat kezelni, ha részvényeket tervezünk vásárolni, és hamarosan ki is térek rá.  Ugyanakkor az első döntést már akkor kell meghoznunk, amikor a részvényvásárlás időtávjáról döntünk. Ennek tekintetében két megközelítést lehet elkülöníteni. Az egyik, hogy rövid távra vásárolunk részvényeket. Ide tartozik a napon belüli daytrade kereskedés, a swingtrade kereskedés, amelynek során akár hetekre vásárolunk részvényeket. Ezt a rövid távú részvényvásárlást nevezzük tőzsdei kereskedésnek, spekulációs ügyleteknek. A hosszú távú részvényvásárlás pedig a befektetés kategóriájába esik, ahol évekre vásárolunk részvényeket. Alapvetően a különbség a két magatartás között, hogy a kockázatkezelés is más szempontok szerint történik. A hosszú távú részvényvásárlás, azaz befektetés kockázatkezelésével itt nem foglalkozunk, kifejezetten a rövid távú, spekulatív ügyletek kockázatkezelését tárgyaljuk a továbbiakban.

A rövid távú részvényvásárlás kockázatkezelése

A rövid távú részvényvásárlás esetén tehát a kereskedő elfogadja azt, hogy a részvény árfolyamának mozgását nem lehet teljes bizonyossággal előre jelezni, azaz elő fog fordulni, hogy tévedni fogunk. Sokszor elő fog fordulni, hogy tévedünk, és a részvény árfolyama nem abba az irányba megy amerre vártuk. A részvényvásárlásnak tehát természetes velejárója, hogy tévedünk, az irányt nem találjuk el. Azt gondolom haladó kereskedők számára ez egy természetes, elfogadott dolog, azonban a kezdők fokozott várakozásai könnyen vezethetnek oda, hogy a teljes tőkéjüket is elveszítik. Ez pedig úgy valósul meg, hogy a fenti elvet nem fogadjuk el, és nem használunk veszteségvédő megbízásokat, nem akarjuk realizálni a vesztő ügyleteket, abban bízunk, hogy majd jobbra fordul a helyzet, reménykedünk. A reménykedést, a vesztes pozíció tovább tartását a következő gondolatok is erősítik:

• Nagyot esett a részvény ára, jön majd egy kisebb korrekció, és akkor kisebb veszteséggel kiszállunk.
• Nagyot esett a részvény ára, vásároljunk egy kisebb mennyiséget, így jobb lesz a bekerülési árunk, könnyebben ki tudunk szállni nullába.
• Nem gond az esés, kis pozícióval nyitottam, kivárom..

A fenti felsorolást még folytathatnánk, de valószínűnek tartom, hogy a kereskedők többsége átélte már a fenti szituációkat, és saját bőrén megtapasztalta, milyen érzés bent ragadni egy veszteséges ügyletben. A lényeg tehát az, hogy vagy saját kárunkon, vagy más tanácsát megfogadva stop megbízással fogunk kereskedni előbb utóbb.

Arra is láttam példát, hogy a kereskedő stop megbízás használatával kezd el kereskedni, majd a  későbbiekben "leszokik" róla, mivel a stop sokszor kiütötte, "kirázta" a pozícióból. Ilyen esetekben azonban a legtöbbször a helytelen stop elhelyezés okozza a kirázódást, tehát nem érdemes emiatt a stop megbízást mellőzni. Láthatjuk azt is, hogy más kereskedők stop megbízás nélkül eredményesen kereskednek. Ez azonban nem feltétlenül követendő példa, mert ezek a kereskedők az első bennragadás alkalmával elveszíthetik az elmúlt években megszerzett összes profitjukat, így nem lesznek eredményesebbek, mint egy stopot használó technika.

Részvényvásárlás rövid távú kockázatai

Nézzünk egy gyors statisztikát arra, hogy mennyire lehet bennragadni egy részvényvásárlási ügyletbe, ha rossz irányba mozdul az árfolyam. 3600 db részvényt vizsgálva az elmúlt 1 hónapban az alábbi árfolyam elmozdulások történtek:

• legalább 10 százalékot emelkedett 866 db társaság részvényének árfolyama
• legalább 30 százalékot emelkedett 161 db társaság részvényének árfolyama
• legalább 50 százalékot emelkedett 47 db társaság részvényének árfolyama

Azok a rövid távú kereskedők, akik short pozícióban gondolkodtak az elmúlt hónapban, és nem használtak stop megbízást, kifoghattak olyan társaságokat is (lásd a fenti felsorolást), melyek árfolyam 10, 30 vagy épp 50%-ot emelkedett az elmúlt hónapban. Ebben az esetben a részvény short pozíció nyitására fordított tőke felét el is veszítettük egyetlen hónap alatt. Nézzük a részvényvásárlás esetét:

• legalább 10%-ot esett 374 db társaság részvényének árfolyama
• legalább 30%-ot esett 48 db társaság részvényének árfolyama
• legalább 50%-ot esett 11 db társaság részvényének árfolyama

A fenti esetekben tehát akár az is előfordulhatott, hogy a részvényvásárlásra befektetett tőkét 1 hónap alatt feleztük, ha nem használtunk stop megbízást. Mondhatjuk erre természetesen azt, hogy kicsi az esélye annak, hogy pont az 50%-os árfolyamesés előtt álló 11 db részvény közül az egyiket vesszük meg. Valóban, ha életünkben egyetlen egy alkalommal kell részvényt választani és vásárolni, akkor kicsi az esélye. Azonban ha heti rendszerességgel vásárolunk részvényeket, akkor a valószínűsége jelentősen megnövekszik annak, hogy kifogunk egy nagy esést.

Részvényvásárlás és a kockázatkezelés lépései

A fenti példákkal szemléltetni, illetve indokolni szerettem volna a kockázatkezelés fontosságát, még akkor is, ha rövid távon azt látjuk, hogy jobban jártunk volna stop nélkül. A részvényvásárlás előtt tehát érdemes átgondolni azt, hogy az ügyleten mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni. Ezt az összeget gyakran százalékos formában határozzák meg a kereskedők, például a spekulatív célú részvényvásárlásra elkülönített tőkének az 1%-át kockáztatják. Ennek az 1%-os kockázatnak a statisztikai hátterébe most nem mennék bele, de a következő hivatkozáson a valószínűség számítás irányából közelítve állapítjuk meg, hogy miért ideális a spekulatív tőkének a maximum 1-2 százalékának kockáztatása: Spekulatív tőkénk mekkora részét kockáztassuk?

A százalékos kockázat meghatározással azonban van egy kis gond. Egyrészt akinek nagy tőkéje van, annak az 1% kockázat abszolút értékben egy nagy összeg lesz, aminek kezelése kezdőként pszichés terhelést okoz. Mondhatjuk azt is, hogy a nagy számlához fel kell nőni. Tehát nagy számla esetén az 1%-os kockázati szint gond nélkül csökkenthető, akár 0,25%-ra is. A lényeg, hogy az ügyleten elveszíthető összeget úgy határozzuk meg, hogy azt a veszteséget mindenféle lelki, pszichés stressz nélkül el tudjuk veszíteni. És ahogy a fenti hivatkozáson levezettük, a sorozatos veszteség eseteire is készüljünk. Tehát azt is el kell tudnunk fogadni, hogy a fenti összeget sorozatban egymás után, több alkalommal is elveszítjük. A valószínűségek a fenti hivatkozáson megtekinthetők, de elárulom, hogy nem ritka esemény egy kereskedő életében, hogy egymás után sorozatban 3-4 alkalommal vesztes ügylete lesz, és előfordulnak akár sorozat 6-7 vesztő ügyletek, bár ezek már ritkábbak. A fenti (lehetőleg a spekulatív tőke 1%-át meg nem haladó összeg) útmutatással tehát határozzuk meg egyetlen részvényvásárlási ügyleten maximum mennyit vagyunk hajlandóak kockáztatni.

A fenti részvényvásárláshoz kapcsolódó kockázatkezelés másik hátránya az, hogy a kis számlát nem tudja jól kezelni. Ugyanis annak, akinek a kereskedési számlája kisebb, előfordulhat, hogy az 1% egy olyan alacsony veszteség keretet fog adni, amivel nem lehet költséghatékonyan részvényeket vásárolni. Például egy 500 dolláros spekulatív tőke esetén az 1%-os veszteség keret 5 dollár lenne. Jelenleg az általam ismert legolcsóbb brókercégnél 1 dolláros minimum díjak vannak, így az 5 dolláros veszteség keretből csak 2 dollár azonnal elmenne a nyitás, zárás minimum díjára. Egy 2000 dolláros tőke esetén az 1%, már 20 dollár lesz, ott pedig már 18 dollárunk marad, ha levonjuk a minimum díjakat.

Részvényvásárlás előtti stop szint meghatározás

A fentiek után következik a kockázatkezelés nehezebb része, azaz ki kell tapasztalnunk, tesztelnünk, melyek a jó stop elhelyezési pontok. Ha most egy részvényvásárlási ügyletnél maradunk, akkor hol van az a pont, ahova ha visszaesik az árfolyam, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy az általunk várt mozgás nem fog megvalósulni? Általában ezt a kérdést teszem fel magamnak, és ezek a stop elhelyezési pontok valamilyen támaszhoz (részvényvásárlás esetén), vagy valamilyen ellenálláshoz (részvény eladás, short esetén) kapcsolódnak. Támasz és ellenállás szintek meghatározására számos módszer létezik. Többek között: kerek számok, mozgóátlagok, mélypontok, csúcsok, Fibonacci szintek, indikátorok stb..  Ezek közül én a kerek számokat, csúcsokat, mélypontokat, és egyes mozgóátlagokat tartok jó stop elhelyezési pontnak.  A lényeg, hogy egy meghatározott szabályrendszer szerint helyezzük el a stop megbízásokat, és legyünk következetesek, azaz a tesztelési időszakban sorozatosan ragaszkodjunk a kiválasztott stop elhelyezési ponthoz, majd sok tíz kötés után értékeljük ezt a stop elhelyezési módszert. A lényeg, hogy soha ne egyetlen stop kiütés, egyetlen vesztes kötés után változtassuk meg a stop elhelyezést, hanem várjunk meg sok kötést, és ez alapján értékeljük az eredményeket.

Részvényvásárlás és a mennyiség meghatározása

A fentiekkel tehát eljutottunk odáig, hogy tudjuk, mekkora összeget kockáztatunk egyetlen részvény ügyleten, tudjuk hova fogjuk elhelyezni a stop megbízást. Már csak az van hátra, hogy kiszámoljuk mennyi részvényt vásárolhatunk. Ehhez egy egyszerű excel táblázatot is használhatunk, amit ide kattintva tölthetünk le. A táblázat használatához kis segítséget is nyújtanék. A "Spekulatív tőke" cellába írjuk be a spekulatív tőkénket, majd az alatta levő sorba (Egy pozíciónyitással vállalható kockázat), adjuk meg, hogy ügyletenként mekkora kockázatot vállalunk. Ekkor az "Egy pozíciónyitással vállalható kockázat" mezőben kiszámolja a kalkulátor, hogy értékben kifejezve mekkora ez az összeg. Ezt követően a "Belépési ár" mezőbe kerül a részvény vételi árfolyama, majd a "Stop szint" cellába írjuk be a stop megbízás árszintjét. Egyelőre a célár mezővel ne foglalkozzunk. A fentiek megadásával a kalkulátor kiszámolja a "Stop távolságot" százalékban megadva, és a "Felvehető pozíció db" cellában kiírja a megvásárolandó részvény mennyiséget.

Értelemszerűen minél távolabb kerül a stop,  annál kisebb lesz a felvehető pozíció méret. Tehát, ha 1%-os a kötésenkénti vállalható kockázat, de a stop 2%-ra kerül (ott van támasz), akkor a spekulatív tőkénk felével fogunk tudni pozíciót nyitni, 4%-os stop távolság esetén a tőkénk negyedével tudunk majd részvényt vásárolni.

Különböző részvények vásárlásának esetei

Gyakori, hogy a kereskedők egy időben több különböző részvényt is vásárolnak. Ekkor azonban a kockázat növekedni fog, ha mindegyik ügyleten vállaljuk a tervezett 1%-os kockázatot. Például részvényenként 1%-os kockázatot vállalunk, de találunk 5 db részvényt, melyből vásárolni szándékozunk. Ekkor a kockázat azonnal felugrik 5% közelébe, ugyanis gyakori, hogy a részvények együtt mozognak, jól korrelálnak. Ez azt jelentené, hogy akár az is megtörténhet, hogy mind az 5 részvényvásárlási ügylet veszteségbe fordul, és egy időben elveszítjük a tőkénk 5%-át.  Több részvény esetén tehát mindenképpen azt javaslom, hogy a kockázatot csökkentsük, és az összes ügyleten 2-3%-nál ne legyen nagyobb a kockázatunk. A kockázat csökkenthető úgy is, hogy a jól korreláló részvényeket kerüljük. Például nem vásárolunk egy iparágon belül több részvényt, mert gyakori, hogy a kereskedők egész iparágakat adnak (ETF alapoknak köszönhetően), így ha az például az egyik REIT esik, könnyen lehet, hogy a többi REIT részvény árfolyama is csökken. Érdemes lehet a béta tényezőt figyelni, ez is segíthet a korreláció vizsgálatában: Béta mutató használata a volatilitás mérésére a részvénypiacokon

Mikor nem alkalmazhatók a fenti módszerek?

Bizonyos részvények vásárlása során a fenti módszerek nem alkalmazhatók jól, mivel a stop megbízások teljesülése nem garantált. Kisebb piaci kapitalizációval rendelkező részvények esetében előfordulhatnak olyan volatilis helyzetek, hogy a stop megbízásunk sokkal rosszabb áron teljesül. A sokkal rosszabb alatt azt értem, hogy akár 10-20-30 százalékkal rosszabb áron. Ez előfordulhat akkor, ha a részvény piacán a kereskedés réssel indul. Például az előző napi záróárhoz képest 30%-kkal. Stop megbízásunk hiába van a belépési árunktól 4%-ra elhelyezve, ha a következő nap -30%-kal indul a kereskedés, a megbízás ott fog teljesülni. Ilyen extrém helyzetek jellemzően a centes részvények piacán (Penny stock, centes részvények kereskedése) fordulhatnak elő, így ott a fenti kockázatkezelési megközelítés nem alkalmazható.

Kimaradt még a fentiekből a hozam becslésének jelentősége, ezt azonban már a cikkünk második részében, példákkal együtt fogjuk tárgyalni: Hozam kockázat arány számítás, hozam kockázati mutató és összefüggései

Így kezelem a kockázatot a kereskedés során [előadás]

Az alábbi, 1 órás előadásban a forex és tőzsdei kereskedés alapjaival foglalkozunk. Az előadásban a következő témákról beszélünk:

• Kezdők hibája
• Kockázatkezelés eszközei
• Megbízások a kockázatkezeléshez
• Saját alapelveim, szabályaim
• Kockázat megosztása
• Idő stop?
• Skálázott belépés

Hogyan nem veszítesz a tőzsdei és forex kereskedésben [előadás]

Az alábbi előadásban a forex és tőzsdei kereskedés alapjaival foglalkozunk. Az 50 perces előadásban a következő témákról beszélünk:

• Miért buknak el a kereskedők a tőzsdén, devizapiacon,
• Mit kell elhatározni a kereskedés előtt,
• Hogyan ismerd meg piacot,
• Demó számla jelentősége
• Milyen szabályokat kell betartani, hogy ne veszítsük el pénzünket,
• A tőke mekkora részével kereskedjünk
• Hogyan induljunk el: számlanyitás stb.. lépések,
• Tőzsdei, devizapiaci buktatók, nem működő módszerek