Részvénypiaci korrekció: Mit jelent? Hogyan különíthető el a trendfordulótól?

Cikkünkben iránymutatást próbálok nyújtani a tőzsdei kereskedőknek arra vonatkozóan, hogy milyen objektív és szubjektív elemeket tartalmazó módszerek léteznek arra, hogy a tőzsdék, részvénypiacok esését kövessük, és el tudjuk dönteni, hogy az esés, amit látunk egy korrekció, vagy a korrekciónál nagyobb visszaesésről beszélhetünk, amely utalhat egy emelkedő trend kimerülésére. Témáink:

• Mi a különbség a korrekció és a trendforduló között?
• Milyen módszerek segíthetnek a korrekció, trendforduló elkülönítésébe
• Milyen mértékű esésnél beszélhetünk trendfordulásról a részvénypiacon?
• Milyen mértékű tőzsdei esés tekinthető részvénypiaci korrekciónak?
• Részvénypiaci korrekciók trendfordulások elkülönítése

Mi a különbség a korrekció és a trendforduló között?

Esnek a részvények a tőzsdén és a kereskedők azonnal a gazdasági hírekben próbálják a magyarázatot, okokat keresni. Ilyenkor természetesen általános eset, hogy a befektetőket a medvepiaccal riogatják a gazdasági újságok, teszik ezt már egy kisebb visszaesést követően is. Azonnal előkerülnek a negatív hírek, melyekkel az elmúlt napok árfolyam esése magyarázatra kerül. Természetesen mindig vannak külföldi szakértők, hedge fund menedzserek, akiket ilyenkor idéznek a hírekben. Természetesen azzal a jelzővel, hogy az illető már a 2008-2009-es válságot is megjósolta, ezzel is hitelesítve az elhangzottakat. Mikor már tucatszám érkeznek a clickbait címekkel ellátott hírek, melyek gyakran a teljes részvénypiaci összeomlást vetítik előre, nehéz a kereskedőként higgadtnak maradni.

Ha visszanézzük az elmúlt éveket, általában a fenti helyzetek után ért véget az esés a tőzsdén, a részvénypiacokon. Tehát gyakran tökéletesen jelzik az újságok az aljakat, igaz eddigre már  a kereskedő a hírek hatása alatt van, és esetleg nem meri meglépni a kereskedési stratégiája szerinti jelzést.

A fentiek miatt a saját kereskedési gyakorlatomban már megszokottá vált a hasonló hírek teljes ignorálása. Jobb ha az ilyen tartalmakat teljesen figyelmen kívül hagyjuk a kereskedésünk során. A hírek és szerkesztőik aktívan érdekeltek abban, hogy minél többször olvassuk a cikkeiket, mi viszont abban vagyunk érdekeltek, hogy profitot termeljünk. Az érzelmekre ható, az olvasót ostobának néző, clickbait cikkekkel dolgozó portálokat úgy tudjuk a legjobban büntetni, hogy nem olvassuk..

Mivel az érzelmeinkre hatnak ezek a tartalmak, és egyáltalán nem nevezhetők objektívnek, így  a kereskedésünkre hatással lesznek. Nem úgy, nem a szabályoknak megfelelően hajtjuk végre a stratégiát, ezek pedig hatással lesznek a hosszú távú eredményeinkre. Bővebben a hírek és kereskedés témát itt fejtettem ki. Ha eddig úgy gondoltad, hogy az elemzőkre, alapkezelőkre hallgatva kell kialakítanod a piacról a véleményed, akkor a következő két bejegyzést is érdemes lehet elolvasnod:

• Mi a gond tőzsdetippek követésével?
• Célárak: Milyen hibákat követhetünk el a követésükkel?

Milyen módszerek segíthetnek a korrekció, trendforduló elkülönítésében?

A hírek olvasása helyett célszerű olyan módszereket kialakítani magunknak, melyek a múltbeli megfigyelésekre alapozva objektívek, azaz egyértelműen el tudjuk dönteni, hogy az aktuálisan tapasztalt mozgás egy korrekció vagy trendforduló. Természetesen a múltbeli adatokból levont következtetések sem jelentenek garanciát a jövőre nézve, de ezért használunk stop megbízásokat és alkalmazunk kockázatkezelést, hogy hibás döntés esetén meg tudjuk védeni a tőkénket. Milyen ismereteket tudunk beépíteni a módszereink közé? Többek között a trendelméleti szempontokat, a mozgóátlagokat és egyéb indikátorokat, például forgalom és fibonacci indikátort is használhatjuk arra, hogy különbséget tudjunk tenni korrekció és trendforduló között. A fentiek közül számomra a legkézenfekvőbb megoldást a trendelméleti szempontok jelentették, azaz a csúcsok, völgyek egymáshoz való viszonyának követése a forgalommal kiegészítve.

Részvénypiaci, tőzsdei esések, korrekciók vizsgálata esetén ez általában a hetes és havi grafikonok vizsgálatát jelenti. Az emelkedő trend definíciójára utalnék itt, mely szerint ha az árfolyamcsúcsok és mélypontok monoton emelkedve követik egymást, akkor emelkedő trendről beszélhetünk.  Ha ezt látjuk a heti grafikonon, akkor középtávú emelkedő trendről beszélhetünk. A leírtak megértését a következő egyszerű ábra is segíti.

Amíg tehát egy, a fenti definíció szerinti emelkedő trendet látok, addig a visszaeséseket -melyek egyébként szükségszerűen bekövetkeznek- korrekciónak tekintem, tehát nem vált irányt a kereskedési stratégia, továbbra is a vételi pozíció a trendirányú kötés.

Milyen mértékű esésnél beszélhetünk trendfordulásról?

Az S&P500 index, azaz az amerikai részvénypiac átlagos korrekcióira vonatkozóan számos adattal rendelkezünk. Ezek önmagában csak az amerikai piacra adhatnak iránymutatást a kereskedőnek, de a következő bekezdésben megbeszéljük azokat a módszereket is, melyek az amerikai piacon túli tőzsdéken is használható információkat nyújtanak. Az amerikai tőzsdén tehát a következőket tapasztaltuk a múltban:

• Az elmúlt harminc évben 10 százalékos korrekciók átlagosan évi 2,25 alkalommal fordulnak elő. Tehát évi 2-3 alkalommal tapasztalhatunk 10%-os visszaesést.
• Az elmúlt harminc évet vizsgálva, 20%-os korrekciók átlagosan 0,7 alkalommal fordulnak elő évente.
• Az 50%-ot elérő visszaesések pedig gyakorlatilag tízévente egyszer bekövetkező események.

A fentieken túl pedig az Egyesült Államokban az elmúlt 100 évben 20 alkalommal volt recesszió. Az alábbi táblázatban láthatod a legnagyobb visszaeséseket. Nagyjából az esetek felében tapasztalhattunk 30-50%-os visszaesést, egyetlen alkalommal pedig 80%-os visszaesést a tőzsdéken.

Milyen mértékű tőzsdei esés tekinthető korrekciónak?

A következő kérdés itt, hogy milyen mértékű esés fér bele a korrekció fogalmába?  A mérték meghatározását általában nem fix százalékhoz kötöm, hanem a mozgóátlagokhoz. Például a 20 napos mozgóátlagig visszaeső piac még a korrekció esetét jelzi, de ugyanez igaz a 100 és 200 napos mozgóátlagokra is. Ezek elérése még nem jelenti a részvénypiaci emelkedés kimerülését, bár az emelkedés mértékén is múlik, mivel egy meredeken emelkedő piac jelentősen el fog távolodni a 200 napos mozgótól, így az eddig tartó visszaesés egyébként jelentős lesz.

A fentiek mellett a fibonacci indikátor is jól használható, mivel az előző trendre felvett érték függvényében változnak az indikátor szintjei, azaz ha az előző emelkedés jelentős volt, akkor a korrekció is nagyobb lehet. Emiatt a fibonacci és a mozgóátlagok is jól jelezhetik a határokat, bár a mozgóátlagok követésének a hátránya, hogy ha oldalazásba fordul az emelkedés, akkor az árfolyam alá zár a mozgóátlag, így nem lesz használható. Ezzel szemben a fibonacci indikátor ekkor is használható lesz, objektív szinteket kapunk az indikátor használatával.

A fibonacci és mozgóátlag tehát segíthet abban, hogy az esés mértékéről kapjunk információt, azonban egy medvepiac kialakulása általában nem néhány nap eséssel alakul ki, hanem hosszabb folyamat (különösen indexek esetében) eredménye. Az új csúcsról történő esés után az aljat jellemzően megveszik. Hogy hol, az egy érdekes kérdés, és akár egy külön bejegyzés is készülhetne róla. Gyakori, hogy valamilyen mozgónál, kerek számnál, vagy fibo szintnél veszik meg az esést. Az is előfordul, hogy egy extrém mértékű esés jelöli ki az aljat. Az esés után tehát következik az emelkedés, és általában ez is hetekig tart, itt akár új csúcsok is kialakulnak, ami már egyértelműen jelzi, hogy nyoma sincs a medvepiacnak.

Számomra megerősítő jelzés az emelkedő trend megtörésére a heti grafikonon kialakuló csökkenő csúcs, mélypont páros. Tehát egy napokig, néhány hétig tartó esés után a néhány hétig tartó emelkedés következik, amely már nem megy új csúcsra, majd látványosan visszaesik. Ezek már mindenképpen figyelendő jelzések arra vonatkozóan, hogy változás van a piacon. A fentiek mellett ugyanígy figyelmeztető jelzés a 200 napos mozgóátlag alá eső piac (ha tartósan ott is marad).

Részvénypiaci korrekciók trendfordulások elkülönítése

Azt tapasztalom, hogy a rövid távú grafikonok követésével nagyon könnyű a középtávú piaci folyamatokról megfeledkezni. Emiatt tartom célszerűnek a heti grafikon gyakori vizsgálatát, itt már a rövid távú zaja a piacnak nem látszik, és a középtávú helyzet objektíven megítélhető a csúcs - völgyek egyeztetésével. Heti grafikonon vizsgálva a következő formációk jelzik számomra az emelkedő trend elbizonytalanodását. Oldalazás alakul ki a heti grafikonon, lásd alábbi kép baloldalán:

Nincs új csúcs, de nincs új mélypont sem, szűkülő formációt látunk a heti grafikonon:

Új csúcsról az előző mélypontig zuhan vissza a piac a heti grafikonon követve:

Új csúcsról, új mélypontra esik a piac a heti grafikonon vizsgálva:

A fenti helyzetek tehát azt jelzik, hogy az emelkedő trend elbizonytalanodott. A szabályos és bizonytalan trendek elkülönítését, azaz a fent leírtakat már tárgyaltuk korábban részletesen a következő cikkben.

Nem tértem ki a fibonacci és mozgóátlagok használatára sem részletesen, ezekről itt találunk információt:

• A 200 napos mozgóátlagról
• Fibonacci indikátor használata