Arany befektetés: 14 tényező az arany befektetésről, arany áráról

Egyik olvasóm küldött át egy marketing anyagot, melyben részletesen taglalják az arany hátrányait, miért nem érdemes aranyba befektetni. A reklámanyagból visszaköszönnek az ismert összefüggések az arannyal kapcsolatban: nem fizet kamatot, osztalékot sem kapsz, csak akkor tudsz vele pénzt csinálni, ha szerencsés vagy, így mi értelme lenne aranyba fektetni, ha vannak olyan befektetések, melyek magas hozamot hoznak 80-90%-os valószínűség mellett, válaszd inkább azt..  Mivel a téma többeket is érdekelhet, így a fentieket megbeszéljük teljes részletességgel az alábbi cikkben. Témáink:

  1. Az arany nem fizet kamatot..
  2. Az arany megőrzi az értékét, többre ne számíts..
  3. Warren Buffett sem szereti az aranyat
  4. A jövő kiszámíthatatlan..
  5. Több száz fizetőeszköz megszűnt az elmúlt 300 évben
  6. A jegybankok is veszik az aranyat
  7. Az arany véd az infláció ellen, értékálló
  8. Arany ára és a váratlan infláció
  9. Az arany lehet túlárazott is
  10. Az arany befektetés és a biztonsági menedék
  11. Az arany azért jó befektetés, mert ipari célokra is felhasználják
  12. Kamatemelésre negatívan reagál az arany ára?
  13. Akkor kell aranyat venni, ha félnek a befektetők?
  14. Az arany ára nem eshet a bányászati költségek alá?

További témák:

  • Arany befektetés értékpapírokkal
  • Arany befektetés arany ETF alapokba
  • Arany bányászattal foglalkozó cégek részvényei
  • Arany befektetés: Aranyszámla
  • Szezonalitást kihasználó stratégiák az arany piacán
  • Technikai jelzésre épülő arany stratégiák
  • Momentumon alapuló stratégiák az arany piacán
  • Fundamentális információkon alapuló stratégiák

1. Az arany nem fizet kamatot..

Az arany után nem kapunk sem osztalékot, sem kamatot, így az arany tartása esetén számolnunk kell azzal, hogy kamatoktól esünk el. Értelemszerűen minél magasabb kamatkörnyezetben fektethetjük be a pénzünket, annál nagyobb kamatról kell lemondanunk, azaz az arany árát az alacsony kamatkörnyezet támogatja, mivel a tartásával kisebb kamattól esünk el. Emelkedő kamatkörnyezet, magas kamatok negatívan ható tényezők az arany piacán, mivel a befektetők kamatoktól esik el.

2. Az arany megőrzi az értékét, többre ne számíts..

Az alábbi képen pedig a népszerűvé vált grafikon látható, azaz az 1800-as évektől kezdődően követhetjük nyomon a fontosabb amerikai befektetési eszközök árfolyamát. A grafikonon azt láthatjuk, hogy mi lett 1 dollár befektetésből 200 év alatt. Látható, hogy ha az elmúlt 200 évben az amerikai részvényekbe (stock) fektettük a pénzünket, akkor érhettük el a legmagasabb hozamot.  A hosszú kötvények (bonds) és a rövid kötvények (bills) kevesebb hozamot hoztak, az arany hozzávetőlegesen az értékét őrizte meg. Ezzel szemben a készpénz (dollár) elveszítette értékének több, mint 90%-át.  Az arany pedig tartotta az értékét, évi 0,7%-os reálhozamot érhettél el vele. Egy átlagos bankbetéteknek is hasonlóan alacsony egyébként a reálkamata.

(Forrás: Jeremy Siegel: Stock Long Run könyv)  

De akár több ezer évet is visszamehetünk az időben. Például a Római Birodalomban egy aureus aranyérmén néhány hektoliter bort lehetett vásárolni, és hasonló mennyiségű aranyon (9 gramm) ma is vásárolhatunk néhány hektoliter bort, ugyanúgy, ahogy 2000 éve.

3. Warren Buffett nem szereti az aranyat

A mai befektetők széles köre követi Warren Buffett módszerét, akiről közismert, hogy az aranyat nem tartja jó befektetésnek. Buffet befektetőknek írt levelében a következőket mondja az aranyról:

“when we took over berkshire, berkshire was selling at $15 a share and gold was selling at $20 an ounce. And gold is now $1600 and berkshire is $120,000. but you take take a broader example. if you buy an ounce of gold today and you hold it for 100 years, you can go to it every day and you could coo to it and fondle it and 100 years from now, you’ll have one ounce of gold and it won’t have done anything for you in between. You buy 100 acres of farm land, it will produce for you every year. You can buy more farmland, all kinds of things. And you still have 100 acres of farmland at the end of 100 years. You could buy the dow jones industrial average for 66 at the start of 1900. Gold was then $20. At the end, it was 11,400, but you would have gotten dividends for 100 years. So a decent productive asset will kill an unproductive asset.”

"My own preference – and you knew this was coming – is our third category: investment in productive assets, whether businesses, farms, or real estate. Ideally, these assets should have the ability in inflationary times to deliver output that will retain its purchasing-power value while requiring a minimum of new capital investment. Farms, real estate, and many businesses such as Coca-Cola, IBM and our own See’s Candy meet that double-barreled test. Certain other companies – think of our regulated utilities, for example – fail it because inflation places heavy capital requirements on them. To earn more, their owners must invest more. Even so, these investments will remain superior to nonproductive or currency-based assets" További részleteket a 2011-es levél 18-19-es oldalain olvashatsz.

A mondanivaló lényegét már megbeszéltük az első két pontban, azaz az arany megőrzi az értékét. Warren Buffett véleménye szerint, ha ma megveszel egy uncia aranyat, és tartod 100 évig, akkor 100 év múlva elköltheted, ugyanannyit fog érni mint, ma. De idő közben nem kapsz kamatot, nem termel, és nem is hoz hasznot a befektetés. Véleménye szerint azok a befektetések a jó befektetések, melyek előállítanak valamit, és ezek a befektetési eszközök is védelmet nyújtanak az infláció ellen, mert az előállított termékek ára is emelkedni fog, így a társaság bevételei is növekednek (longterm upward bias).

De hallhatsz olyan véleményeket is, hogy „Az arany egyáltalán nem olyan értékálló, mint amit sokan gondolnak, hiszen a 80-as években is 70%-ot esett az árfolyama”. Erről bővebben itt beszéltünk. A fentieken túl természetesen ott vannak az aranyat, mint befektetési eszközt felhasználó befektetési portfóliók, például a permanent portfólió, a golden butterfly. A folytatásban fontos összefüggésekről hallhatsz a befektetési arany vásárlással kapcsolatban.

4. A jövő kiszámíthatatlan..

A mai befektetési tanácsok gyakorlatilag az elmúlt 100 év múltbeli tapasztalatain alapulnak. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a befektetési szakirodalom jelentős része az Egyesült Államok gazdaságára, részvénypiacira fókuszál, amely az elmúlt 100 év legsikeresebb gazdasága volt. Tehát, ha egy befektetési tanácsadó azt mondja neked, hogy az aranynál magasabb hozamú befektetést tud mutatni, mely 80-90 százalékos valószínűségű, akkor 99 százalék a valószínűsége, hogy hosszútávú részvénypiaci befektetésre, valószínűleg amerikai részvénypiaci befektetésre gondolt. A klasszikus vedd meg és tartsd technikák alapja az amerikai gazdaságban tapasztalt részvénypiaci mozgások, melyet az elmúlt 100 évben vizsgáltunk. Való igaz, hogy az Egyesült Államok tőzsdéink az 500 legnagyobb társaság tartásával a múltban nem lehetett veszíteni, feltéve, ha 15 évig tartottuk a befektetést, lásd alábbi képen:

indexkövető stratégia

De már több alkalommal is beszéltünk róla, hogy ez az összefüggés az amerikai piacra igaz. Ebben a bejegyzésben 100 évet tekintettünk vissza, 20 országot vizsgálunk meg. Ebből világosan látható, hogy kialakulhatnak 20 éves időszakok, amikor a tőzsdén elérhető hozamok, nem érték el a kötvénypiaci hozamokat sem. Jeremy J. Siegel, a Pennsylvaniai Egyetem professzora írt könyvet Stocks for the long run címmel, mely gyakorlatilag a vedd meg és tartsd technikát követők bibliája (arany hozamát mutató kép is onnan származik). Azonban Siegel professzor nagyrészt 20-30 éves időtávokat vizsgált, azaz a fenti múltbeli esetek, és az adatokból levont következtetéseket csak akkor szabad felhasználnunk, ha valóban 20-30 éves időtávban fektetjük be a pénzünket. Ehhez tegyük azt is hozzá, hogy átfogóbb vizsgálatok az alábbiakat állapították meg. A múltbeli adatokon, 39 részvénypiac vizsgálatával, 1841-2019 közötti időszakon annak a valószínűsége, hogy negatív reálhozamunk lett:

  • 1 éves befektetési időtáv esetén 36,8%,
  • 5 éves befektetési időtáv esetén 28,3%,
  • 10 éves időtávon 21,5%,
  • 20 éves befektetési időszakon 15,5%,
  • 30 éves időszakon 12,1% volt.

Robert Shiller Nobel-díjas közgazdász jól rávilágít a fenti problémára az Irrational Exuberance című könyvében.  Egyrészt szem előtt kell tartanunk azt, hogy a 20. század a legsikeresebb 100 év volt a részvények néhány évszázados történelmében. Azon belül is az amerikai gazdaság kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és egyáltalán nem szükségszerű, hogy ez megismétlődik a következő 100 évben.Az alábbi grafikont a GFD-nek köszönhetjük. Összerakták a fejlett országot tőzsdeindexét az 1600-as évektől kezdődően napjainkig. Ha pedig alaposan megnézed a grafikont, akkor az is kiderül, hogy több évtizedes időszakok is akadnak, amikor a tőzsdék oldalaznak. Ebből a leghosszabb az 1700-as években látható, de az 1800-as években és az 1950-es évek előtt is évtizedes oldalazásokat láthatsz. Azaz a passzív vagyonépítési technikákkal érdemi hozamod nem lett volna ezekben az időszakokban egy globális portfólióval sem.

https://elemzeskozpont.hu/sites/default/files/tozsde-reszveny-befektetes-19/vagyonepites-hibak-02.png

Rövidebb időtávon is nagy változásokat tapasztalhatunk a világgazdaság alakulásában, nem csak 1000 éves távokon. Ahogy láthatod az elmúlt néhány évtizedben a kínai gazdaság egyre nagyobb szeletet hasít ki a teljes világgazdaságból (GDP alapon).

(Kép forrása: The Big Reset)

 

Másrészt pedig Shiller szerint a részvénypiaci értékeltség is hatással lesz a várható hozamra és kockázatokra, azaz a részvénypiaci befektetés nem feltétlenül kockázatmentes, alacsony kockázatú hosszútávon. Csak azért gondoljuk kockázatmentesnek, alacsony kockázatú befektetésnek hosszú távon, mert csak egy szűk időszakra (történelmi léptékben a 100 év szűknek tekinthető) és egyetlen országra korlátoztuk a vizsgálatot. Ugyanakkor Shiller vizsgálatai szerint a magas értékeltségi szint egyet jelent az alacsony várható hozammal. Ha a Shiller P/E mutatónál maradunk, akkor ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy ha a mutató szerint túlértékelt a részvénypiac, akkor a hosszú távú várható hozamunk is alacsony lesz.

5. Több száz fizetőeszköz megszűnt az elmúlt 300 évben

Willem Middelkoop a The Big Reset című könyv szerzője összegyűjtötte azokat a fizetőeszközöket, melyek az elmúlt 300 évben megszűntek. Könyvében 21 oldalon keresztül sorolja ezeket a fizetőeszközöket, azaz több száz ilyen fizetőeszközről beszélhetünk. A megszűnés okai leggyakrabban polgárháború, hiperinfláció változatos okok miatt (például pénznyomtatás), második világháború, Szovjetunió felbomlása, euróövezet létrejötte stb.. A lényeg tehát az, hogy bár a mai világot állandónak, változatlannak tekintjük, a jelenben élve ezt tapasztaljuk, azonban a múltbeli példákat vizsgálva látható, hogy számos változás következett be, melyben az arany, mint biztonsági menedék a vagyon vásárlóérték megőrzésének eszköze lehet.

6.  A jegybankok is veszik az aranyat

Az arany biztonsági menedék szerepet tölt be, gyakorlatilag egyfajta biztosításként érdemes tekinteni rá, azaz a kockázatosabb befektetéseinket fedezzünk az arany kitettséggel. Ha megnézzük a jegybankok mérlegeit, akkor látható, hogy a jegybankok is tartanak aranyat, és az is megfigyelhető, hogy az elmúlt években fokozatosan növelték az aranytartalékokat, lásd az alábbi grafikonon:

(kép forrása: https://www.gold.org/)

7. Az arany véd az infláció ellen, értékálló

Az arannyal kapcsolatos legismertebb érv, hogy értékálló, megőrzi a pénz vásárlóértékét. Erre több évezredes visszatekintésben vannak bizonyítékok, de korábbi korokban az aranynak fizetési funkciója is volt, illetve az 1970-es évekig az aranystandard rendszerben monetáris funkciókat is betöltött az arany. Az 1970-es évektől kezdődően azonban az arany nagyrészt egy alternatív befektetési eszközzé változott, mely iránti kereslet kb. 10%-át adja az ipari felhasználás, 40-45%-át az ékszeripar, és 40-45%-át a befektetési arany iránti kereslet. Az alábbi grafikon x tengelyén az infláció változása, az y tengelyen az arany árának változása követhető nyomon az 1970-es évektől kezdődően, havi adatok alapján.

forrás: Fact and Fantasies about Gold

A grafikonon jól látható, hogy szó sincs lineáris kapcsolatról az arany ára és az infláció között. Ha az infláció erőteljesen növekszik (ábra jobb oldala, 2 százalékponttól jobbra), akkor az arany ára is emelkedik, ugyanakkor alacsonyabb inflációs környezetben nem érvényesül ez az összefüggés. Az alábbi táblázatban pedig azt láthatjuk, hogy az infláció emelkedése az esetek mekkora részében járt az arany árának emelkedésével.

 

Emelkedő infláció

Csökkenő infláció

Emelkedő aranyár

69%

46%

Csökkenő aranyár

31%

54%

A fentiek alapján jól látható, hogy az utóbbi évtizedekben az esetek többségében (69%), de nem mindig, az emelkedő infláció az arany árának emelkedésével járt együtt, különösen akkor, ha az infláció mértéke jelentős volt.

Látni kell azonban azt is, hogy az arany ár és az infláció közötti kapcsolat nem lineáris, és megfigyelhetők ún. mean reversion hatások. Az alábbi grafikonon az 1970-es évek óta, azaz az arany határidős piaci kereskedése óta követhetjük az arany árának és a fogyasztói árindexnek a hányadosát. Ennek a mutatónak az átlagos értéke az elmúlt négy évtizedben kb. 3,2 (piros vonal) volt, és az is kivehető, hogy egyes időszakokban (például az 1980-as évek aranypiaci buborék és a 2008-as válságot követően 2012-ben) jelentősen eltávolodott az arany ára a fogyasztói árindextől, azaz az arany lényegesen jobban drágult, mint amennyire az infláció növekedett. Az alábbi grafikonon nem látszik, de 2012 után visszaesik a mutató az átlag közelébe.

forrás: The Golden Dilemma

8. Arany ára és a váratlan infláció

Egyes vélemények szerint az arany ára akkor ugrik meg igazán, ha váratlan inflációs nyomás lép fel. Ez a vélemény alapvetően egyetlen eset (bővebben lásd: n=1 problémája) megfigyelésén alapul. 1980-as években ugyanis valóban váratlanul érkezett az infláció, és ez együtt járt az arany árának rövid idő alatti duplázódásával. Ugyanakkor más múltbeli esetekben a váratlanul érkező, magas infláció (2-4%) nem okozott jelentős aranyár emelkedést.

forrás: The Golden Dilemma

9. Az arany lehet túlárazott is

Egyes vélemények szerint az arany nem jó befektetés, mivel nem kapunk hozamot, nem termel értéket az arany, kizárólag rövid távon spekulálva lehet eredményesen kereskedni az arannyal. Ezeket az állításokat részben cáfolja az alábbi grafikon, ahol azt láthatjuk, hogy az arany ára és a fogyasztói árindex hányadosa bizonyos szintig képes előrejelezni az arany 10 éves, előretekintő, várható hozamát. Az alábbi grafikon x tengelyén az arany ára és a fogyasztói árindex (CPI) hányadosa figyelhető meg. Az ábra jobb oldalán a magas hányados időszakát az jellemezte, hogy az arany ára lényegesen jobban drágult, mint a CPI. Az ilyen helyzetekben a következő 10 év, évesített hozama kivétel nélkül negatív volt. Ezzel szemben amikor alacsony volt az arany ára és a CPI hányados, akkor a 10 éves előretekintő hozama magas volt az aranynak.

forrás: The Golden Dilemma

Az aranynak tehát hasonló ciklikussága van, hasonlóan mérhető a túlárazott állapota, mint a részvényeknek (csak a részvények esetében a nyereséghez viszonyítunk, lásd CAPE). Ahogy a részvénypiacon is megfigyelhető, a túlárazott helyzet alacsony jövőbeni hozammal jár együtt, ez igaznak tűnik az arany piacán is.

10. Az arany befektetés és a biztonsági menedék

Térjünk át az arany biztonsági menedék funkciójára. Ennek alapja, hogy az arany ára nem mutat korrelációt a kötvényekkel, sem a részvénypiaccal. Emiatt egy nagyon jó alternatív befektetési eszköz. Ráadásul a korreláció hiánya miatt az arany tartása ellensúlyozhatja a részvénypiaci visszaesések portfóliónkra gyakorolt negatív hatását.

Arany befektetés, befektetési arany

Fontos azonban azt is látni, hogy ha két eszköz között nincs korreláció, akkor ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem jelenthető ki egyértelműen az, hogy amikor a tőzsde esik, a befektetők aranyba menekülnek, azaz emelkedik az arany ára.

Az alábbi grafikon segíthet jobban átlátni ezt a helyzetet. Itt 1975-2012 közötti időszak az S&P500 tőzsdeindex havi hozamait látjuk az x tengelyen. Az y tengelyen pedig ugyanezen időszakban az arany havi hozama követhető. A biztonsági menedék megítélésének szempontjából az ábra bal oldala érdekes, hiszen az x tengely a negatív hozam tartománya, azaz ezekben az időszakokban a tőzsdén negatív havi hozamok voltak. Az összes eset 20 százaléka állítható szembe az összes eset 17 százalékával, azaz gyenge tőzsdei hozamok időszakában majdnem ugyanakkora arányban voltak eső és emelkedő hónapok az arany piacán.

forrás: The Golden Dilemma

Mennyire megbízhatóan véd az arany?

A Reassessing the Role of Precious Metals as Safe Havens cím alatt elérhető kutatásból másoltam ki az alábbi táblázatot. Országokra lebontva (oszlopokban) figyelhetjük meg, hogy az arany (AU-Stock), az ezüst (AG-Stock), a platina (PT-Stock) és a palládium (PD-stock) milyen gyakran bizonyult jó biztonsági menedéknek válságok időszakában. Például az amerikai részvénypiacon átlagosan 278 napig tartott egy részvénypiaci csökkenő trend, és ebben az időszakban az arany ára csak 86 napon keresztül emelkedett, az csak az időszak 31 százalékában (86/278) mozgott a két befektetési eszköz árfolyama ellentétesen.

A következő táblázat pedig azoknak az időszakoknak az arányát mutatja, amikor egy krízishelyzetben (jelentős árfolyamesés alakul ki a tőzsdéken) az arany, az ezüst, a platina és a palládium erős biztonsági menedék funkcióval bírt.

A fentiekből tehát az derül ki, hogy a múltbeli válságok időszakának mindössze csak a 30-40 százalékában számíthattunk az aranyra, mint biztonsági menedékre. Nagyon erős biztonsági menedék funkciója pedig nagyon ritkán van az aranyak. A fentiek természetesen nem azt jelentik, hogy nem alkalmas a kockázat mérséklésére az arany, mindössze arról van szó, hogy nem várhatjuk el, hogy minden válság, részvénypiaci összeomlás alatt emelkedni fog az árfolyama.

A fentiekhez tegyük hozzá még az alábbi grafikont, melyen a legutóbbi hat gazdasági válság (2020, 2007, 2001, 1990, 1981, 1980) időszakában láthatjuk az arany árának változását a válság kezdetétől a válság végéig. Az egyes görbék befejező pontját figyeljük, mert a válságok nem voltak egyforma hosszúak. Mindenesetre a múltbeli hat válság végére az alábbi hozama lett az aranynak a válság elejétől számítva.

forrás: https://www.macrotrends.net

A táblázatból átható, hogy hat esetből öt válság alatt pozitív lett az arany hozama, bár a hozam az esetek többségében nem volt jelentős.

Válság

Hozam

2020

5,6%

2007

16%

2001

5%

1990

0,1%

1981

1,6%

1980

-5%

11. Arany azért jó befektetés, mert ipari célokra is felhasználják

Gyakori érv az arany befektetéssel kapcsolatban, hogy az ipari felhasználás stabil keresletet ad a jövőben az arany árának, még akkor is, ha a befektetők kiábrándulnak az aranyból. Az állítás igazságalapját fentebb már említettem, azaz az arany éves keresletének kb. a 40%-át adja a befektetési arany, a maradékon az ipar és az ékszeripar osztozik. Ugyanakkor vizsgálatok rámutattak arra, hogy az aranypiac szereplői eltérőek érzékenyek az árváltozásra.

Csak elsőre tűnik meglepetésnek, hogy a befektetői aranykereslet (piros egyenes) az arany árának növekedésével növekszik, de ha ismerjük a momentum-hatást, akkor ezen nem lepődünk meg annyira. Az pedig teljesen logikusnak tekinthető, hogy az arany árának növekedése drágítja az ékszeraranyat, így a kereslet csökken (kék egyenes). Az ipari felhasználás (zöld) pedig stabil, tekintettel arra, hogy nem ok nélkül használja az ipar az aranyat (nehezen helyettesíthető mással).

forrás: The Golden Dilemma

12. Kamatemelésre negatívan reagál az arany ára?

Az arany árát nemcsak az inflációval, hanem a jegybanki alapkamat változásával is összefüggésbe hozzák. Az általános nézet szerint az aranybefektetéssel a befektető nem kap kamatot, sem osztalékot, így elesik a kockázatmentes befektetés kamatától (ez az ún. alternatív költség), és minél nagyobb a kockázatmentes befektetések kamata, annál nagyobb az alternatív költsége az arany tartásának. Ez alapján tehát az emelkedő kamatok csökkenő aranyárat eredményeznek. Az alábbi grafikon x tengelyén a kamatok változása, az y tengelyen az arany árának változása látható az elmúlt 40 évben.

forrás: Fact and Fantasies about Gold

Itt valóban megfigyelhető, hogy a kamatok csökkenése növekvő aranyárat eredményezett, ráadásul az összefüggés statisztikailag szignifikáns bizonyítékokon alapul (valószínűleg létező összefüggés, és nem a véletlen műve). Az eset fordítottja is igaz, azaz emelkedő kamatok gyenge aranyárfolyamot eredményeztek.

Látni kell azonban azt is, hogy az összefüggés nem lineáris, azaz inkább arról van szó, hogy a csökkenő kamatok elindítanak egy emelkedő trendet az arany piacán. Könnyen lehet az is, hogy nem egy önálló összefüggésről van szó. Egész egyszerűen azért, mert a kamatváltozás összefügg az inflációval, és fentebb már láttuk, hogy az arany árára is hatást gyakorol az infláció.

13. Akkor kell aranyat venni, ha félnek a befektetők?

Ismert mondás, hogy aranyat tőzsdei pánikok, tőzsdei összeomlások idején kell vásárolni, hiszen ilyenkor megugrik az árfolyama. Ahogy erről már beszéltünk fentebb a negyedik pontban, erre nincsenek meggyőző bizonyítékok. Hasonló eredményre jutunk, ha az arany árát a VIX indexszel mérjük össze, melyet a tőzsdén a befektetői hangulat (félelemindex) mérésére használjuk. Magas VIX index érték (kék színnel, jobb értéktengely) azt jelzi, hogy pánik van a tőzsdéken, félnek a befektetők. Az arany árát a piros görbén követhetjük (bal értéktengely), és már ránézésre megállapítható, hogy hosszú távon nincs korreláció, kapcsolat a VIX értéke és arany ára között. A Fact and Fantasies about Gold tanulmány készítői megvizsgálták rövidebb időtávon, napos, hetes, hónapos részletességgel a korrelációt a VIX és az arany ára között, és gyakorlatilag minden esetben nullához közelít a korrelációs együttható értéke.

forrás: Fact and Fantasies about Gold

14. Az arany ára nem eshet a bányászati költségek alá?

Gyakran kerül elő elemzésekben az arany előállítási költsége. Az elmélet szerint az arany ára tartósan nem eshet az előállítási, kibányászási költségek alá, mert akkor a kevésbé hatékony bányákat bezárnák, így visszaesne a kínálat, ami árfolyam-emelkedést idéz elő. A valósában az arany ára rendszeresen a bányászati költségek alá esik rövidebb időszakokra, néhány évre. Ahogy az alábbi grafikonon látható, az utóbbi évtizedekben is láthattunk egy-egy ilyen évet, bár az is igaz, hogy tartósan nem maradt az arany ára az előállítási költségek alatt. A lenti összefüggést jól hasznosíthatjuk a kockázatkezelésben, tekintettel arra, hogy a bányászati költségek alatt tartósan a múltban sem maradt az arany ára.

forrás: Fact and Fantasies about Gold

15) A keresleti oldalra is célszerű odafigyelni

Fontos azzal is tisztában lenni, hogy az arany piaca nem csak úgy önmagában létezik, azaz a piac mögött piaci szereplők találhatók, és ők adják az arany piacán a keresletet. Mit tudunk erről a keresleti oldalról? Van itt ugyanis néhány fontos tényező, amit nem árt figyelembe venni. A keresleti oldalról annyit mindenképpen érdemes tudnunk, hogy nagyjából az éves kereslet felét az ékszeripar használja fel. Az ipar mindössze csak az éves aranykereslet 7-10%-át teszi ki, és a befektetési célú arany adja a teljes kereslet 25%-át, a jegybankok aranyvásárlásai pedig kb. a kereslet 15 százalékát teszik ki. A World Gold Council jelentése alapján el is készítettem diagram formában a 2019-es aranykereslet fontosabb arányait, lásd alábbi képen.

Látható tehát, hogy három fontos tényezőt érdemes vizsgálni, hiszen az arany ipari felhasználása elhanyagolható. Az egyik az ékszeripar, melynek legnagyobb felhasználása Indiához (októbertől-decemberig tartó esküvői szezon) és Kínához köthető. A befektetési arany területén pedig az arany érmék, rudak iránti keresletet értjük. Az alábbi grafikonon látható, hogy India és Kína a legnagyobb piaci szereplők a keresleti oldalon:

forrás: statista.com

A fenti összefüggések közül a legmegbízhatóbbnak az arany ára és az infláció közötti kapcsolat tekinthető. Ez kifejezetten azokra az esetekre vonatkozik, amikor az infláció jelentősen megváltozik az előző időszakhoz képest. Erre az arany ára pozitívan reagált a múltban. Ugyanakkor a csökkenő vagy a mérsékelt infláció nem gyakorolt lényeges hatást az arany árára. Az arany befektetésre tehát célszerű úgy gondolni, mint egy biztosításra. Elfogadjuk azt, hogy a jövő kiszámíthatatlan, csak a múltbeli adatokra visszatekintve vannak 80-90%-os, 100%-os megbízhatóságú, magas hozamú befektetések. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy válságok, recessziók előbb utóbb bekövetkeznek, ilyen helyzetekre pedig a megfelelő részvény-kötvény-arany aránnyal lehet felkészülni. A kockázattűrő képességünk felméréséről itt beszéltünk, de az ökölszabály az, hogy annyi részvényt tartsd bikapiacon, amennyit medvepiacon, eső árak mellett is tartanál.

Természetesen hozzátartozik a fentiekhez az is, hogy mivel az aranynak itt biztosítási funkciója van, azaz azért vesszük, hogy válságok, pénzügyi összeomlások esetén kiegyensúlyozza a portfóliónkat, így a fizikai formában történő befektetést célszerű preferálni, azaz megvásároljuk az aranyat befektetési érme, rúd formában, esetleg a fizikai aranyat vásároló ETF alapok jöhetnek még szóba. A fizikai arany vásárlásnak is vannak természetesen hátrányai, többlet költségei, illetve arra is számítsunk, hogy arany árfolyama sokkal volatilisebb a kötvények árfolyamához képest, így csak hosszútávú, 20-30 éves befektetési időtávokon gondolkodók számára jelenthet optimális megoldást.

Ezek az ismert, népszerű arany befektetési lehetőségek

Az alábbiakban megbeszéljük, melyek az arany befektetés, befektetési arany vásárlás lehetőségei. Az egyes befektetési formákat részletesen tárgyaljuk:

  • befektetési arany vásárlás
  • arany befektetést befektetési alapokon keresztül
  • arany befektetés ETF alapokkal
  • arany bánya társaságok részvényei
  • arany befektetés aranyszámlával

1) Befektetési arany vásárlás

Egyik divatos módja az arany befektetésnek, hogy arany kereskedőkön keresztül befektetési aranyt vásárolunk. Ennek a befektetési formának az egyetlen előnye, hogy egy gazdasági válság, gazdasági összeomlás, háborús konfliktus esetén kéznél van az arany. Ha viszont ettől a funkciótól eltekintünk, nagyrészt csak hátrányai vannak a fizikai arany vásárlásnak. Gondolok itt arra, hogy nagyobb a vételi és eladási árfolyam közötti különbség (akár 5% vagy több), azaz az arany vásárlás költségei nagyobbak lesznek. Másrészt az aranyat tárolnunk is kell, biztonságosan őrizni. Ennek is lehetnek többlet költségei. Mindenesetre ha befektetési arany vásárlásban gondolkodunk, akkor a következő bejegyzésben összegyűjtöttük mire érdemes odafigyelni, például mi a különbség az ékszerarany és a befektetési arany között, hogyan kerüljük el az arany hamisítványokat, csalókat stb.: Az arany befektetések 5 veszélye

2) Arany befektetés értékpapírokkal

Az értékpapír befektetések hátránya pontosan az, ami a fizikai arany előnye. Azaz az értékpapír arany befektetés nincs kéznél, nem férhetünk hozzá azonnal. A fentieken túl nagyrészt csak előnye van az arany értékpapíroknak, de ezek között is jelentős különbségek vannak.

Az arany értékpapír befektetések négy lehetősége az alábbi:

  • hagyományos arany befektetési alap
  • arany ETF alap
  • arany bánya társaságok részvényei
  • aranyszámla

3) Arany befektetés hagyományos arany befektetési alapokba

A piacon számtalan befektetési alapot érhetünk el, ezek között többnek is találunk a portfóliójában aranyat. Fontos szempont, hogy a befektetési alapok esetében alapkezelési díjat kell fizetnünk, ami jellemzően évi 1-2%. A probléma itt tehát az lehet, hogy ha magas az alapkezelési díj, akkor hosszú távon az arany befektetésen elért hozam nagy része az alapkezelési díjra fordítódik. A befektetési alapok költségeinek összehasonlítására itt most nem térnék ki, azonban részletesen megbeszéltük a következő hivatkozásokon.

4) Arany befektetés arany ETF alapokba

Az ETF alapok általában olcsóbb alapkezelési díj mellett érhetők el. Jellemzően az alapkezelési díj 0,25-1% között mozog, tehát találhatunk alacsonyabb költségek melletti arany befektetési lehetőséget ezek között. Ráadásul az ETF alapok között vannak olyan arany ETF alapok, melyek fizikailag is megvásárolják az aranyat, és a világ különböző pontján, vagy nyugati országok központi bankjainak a széfjeiben őrzik ezt az arany mennyiséget. Természetesen léteznek olyan ETF alapok is, melyek a hagyományos befektetési alapokhoz hasonlóan értékpapírokba fektetnek, például arany határidős ügyletekből (contango hatás miatt nem pontosan követi az arany árát) alakítják ki a portfóliójukat. Az ETF kereskedést teljes részleteiben nem tárgyaljuk, mivel részletesen foglalkoztunk a témával korábban, részletek itt.

Az arany ETF-ek között alapvetően az a különbség, hogy egyes arany ETF-ek ténylegesen fizikai aranyba fektetik a befektetők pénzét és az aranyrudakat a világ különböző pontjain széfekben, bankokban tárolják. Ezek az alapok általában a nevükben feltüntetik a Physically Backed kifejezést. Az arany ETF alapok másik csoportja pedig nem vásárol fizikai aranyat, hanem értékpapírokkal (például határidős piaci arany pozíciókkal) alakítják ki a portfóliójukat.

A kereskedés költségeit két részre tudjuk szétválasztani. Tőzsdei ügyletről van szó, tehát a brókercég valamekkora vételi, eladási jutalékot fog felszámítani az ügyletkötés során, továbbá az ajánlati könyvben a vételi és eladási oldal között is lesz egy minimális különbség (spread), ami szintén a kereskedő költsége. ETF alapok esetében megszokhattuk, hogy az alapkezelő is jegyez árat jelentős mennyiségben, azért, hogy a piaci szereplők ne tudják az ETF árfolyamát elmozdítani alacsony likviditású időszakokban. Ezzel biztosítják azt, hogy az ETF ára ténylegesen a befektetési arany értékének megfelelően mozduljon el. A fenti költségeknek abban az esetben lesz jelentősége, ha napon belül szeretnénk kereskedni az arany ETF alapokkal. Ekkor jobban át kell számolni az esetlegesen felmerülő fenti költségeket, de általánosságban elmondható, hogy ha már akár néhány napig szándékozzuk tartani az arany pozíciót, akkor az ETF költségek szempontjából egy jó alternatíva lehet.

Az arany ETF esetében további fontos szempont, hogy nagy legyen a napi forgalom, mert így nem az árjegyző, alapkezelő tágabb spreadjei mellett kötünk ügyletet, hanem más piaci szereplőkkel alacsonyabb spread mellett is köthetünk ügyletet.  További költsége a kereskedésnek az alapkezelési díj, amely éves szinten 0,4-0,7%.

Arany ETF befektetés előnyei, hátrányai

Az arany ETF tőzsdei termék, így biztonságosabbnak tekinthető, mint a tőzsdén, kívüli OTC piacok arany termékei, például az arany CFD (szabályozottabb, szigorúbban felügyelt az árjegyzés, ügymenet stb.) Ugyanakkor nagyon rövid távú, napon belüli kereskedés esetén elképzelhető, hogy a határidős piac, vagy a CFD termék olcsóbb alternatívát jelent.

Egyes arany ETF-ek esetében fizikailag is megvásárlásra kerül az arany, azaz a befektetők vagyona ténylegesen aranyba kerül befektetésre. CFD termék esetében erről szó sincs. Hosszabb távú pozíciók, vagy befektetések esetén pedig költségek szempontjából ideális terméknek tekinthető az arany ETF, ha az éves alapkezelési díj alacsony (jellemzően 0,25%-1% közötti) Hátrányként érdemes megemlíteni, hogy az arany ETF-el csak akkor tudunk kereskedni, ha az adott tőzsde nyitva van, ez jellemzően napi 8 órát jelent, ugyanakkor a világpiacon az arany ára 24 órában változik.

További hátránya az arany ETF-nek az ún. "counterparty risk", azaz az ETF működtetésében több szervezet, intézmény vesz részt, és ezekkel kapcsolatos kockázatokat is figyelembe kell venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ETF alapkezelő együtt dolgozik egy letétkezelő bankkal, ahol tárolja az aranyat. . 

5) Arany bányászattal foglalkozó cégek részvényei

Áttételesen követhetjük az arany árfolyamát úgy is, hogy arany bányászattal foglalkozó cégek részvényeiből alakítunk ki portfóliót. Ezeknek a társaságoknak az árfolyama korrelál az arany árával, ráadásul a profitot termelő cégek akár osztalékot is fizethetnek a részvényeseknek. Természetesen a bányatársaságokban történő befektetéshez is jól diverzifikált portfólió szükséges, de ez is megoldható, mert léteznek olyan ETF alapok, melyek kifejezetten aranybányászattal foglalkozó cégek részvényeit vásárolják. Így egyetlen ETF jegy megvásárlásával 70-80 bányatársaság részvényeiből kialakított portfóliónk lesz évi 0,2-0,6%-os alapkezelési díj mellett

Kereskedők és befektetők körében kedvelt termék az arany, melyet különböző formában érhetünk el. Ez jelentheti az arany fizikai megvásárlását, illetve az arany befektetés, de a kereskedés különböző értékpapírokkal is megvalósítható. Cikkeinkben elsősorban az arany értékpapír formájában történő kereskedésével, befektetésével foglalkozunk, mivel a fizikai arany vásárlás jellemzően a hosszú távú befektetések körébe tartozik, és a jelentős költségek (nagy a különbség a vételi és eladási ár között) miatt a fizikai arany vásárlás ténylegesen a hosszú távú befektetések közé sorolható.

6) Arany befektetés: Aranyszámla

Aranyszámlát több befektetési szolgáltató is kínál magyar befektetők részére. Az aranyszámlás arany befektetés lényege, hogy a számlára befizetett összegek aranyra (akár fizikai aranyra is) kerülnek átváltásra, és így aranyban lesz nyilvántartva az egyenlegünk. Rendszeres arany befektetést tesz lehetővé ez a megoldás, a kérdés csak az, hogy milyen költségek árán. Ugyanis a legtöbb aranyszámla esetén egy nyitási díjat is be kell fizetnünk, emellett pedig őrzési díjat is felszámítanak. Az esetek többségében, általánosságban kijelenthető, hogy a befektetési alapoknál drágább megoldásról van szó, bár biztosan vannak ez alól kivételek.

A költségeket figyelembe véve, átlagköltségekkel számolva, az arany ETF és bányatársaságokba fektető ETF alapok lesznek a legolcsóbbak. Ezt követi az arany befektetési alap, majd az aranyszámla. A fizikai aranyat nem vettem itt figyelembe, de ha feltételezzük, hogy saját magunk tudjuk őrizni (tehát nincs tartási költségünk), akkor a magas vételi-eladási költségek ellenére hosszú távon (tehát 10-20 éves távlatokban) akár az ETF alapok költségeivel is felvehetik a versenyt. A fenti összevetés általános jellegű, bizonyára vannak olyan termékek, melyekre nem igaz a fenti költség sorrend.

További írásaink aranybefektetés témában

1) Mi a jó befektetés gazdasági válságok idején? Arany, készpénz, kötvény?

Gazdasági válságok, korrekciók időről időre bekövetkeznek. Ezen események során egyes befektetési eszközök nagyon rosszul teljesítenek, míg más befektetések biztonsági menedéknek számítanak. Bejegyzésünkben a három ismert menekülő eszköz az arany, készpénz, kötvény hasznosságáról lesz szó. Megnézzük, hogy a múltbeli válságok idején mennyire voltak hasznosak ezek a befektetések.

Olvasd el a bejegyzést: Mi a jó befektetés gazdasági válságok idején? Arany, készpénz, kötvény?

2) Az arany megbízható előrejelző? (arany-ezüst, arany-platina, arany-réz ráták)

A bejegyzésünkben az arany előrejelző funkcióját tekintjük át. Elsősorban azt nézzük meg, hogy az arany-platina, a réz-arany, az arany-ezüst, arany-fűrészáru ráták, összefüggések hogyan használhatók fel a befektetés, tőzsdei előrejelzés során. Megnézzük a témával kapcsolatos vizsgálatokat, tanulmányokat. Témáink:

  • Az arany-platina ráta előrejelző képessége
  • A réz/arany ráta hasznos előrejelző a tőkepiacon?
  • Mire jó az arany-ezüst ráta?

Bővebben: Az arany megbízható előrejelző? (arany-ezüst, arany-platina, arany-réz ráták)

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak