Arany befektetési formák: fizikai arany, ETF-ek, alapok és kockázataik

Cikkünkben megbeszéljük, melyek az aranybefektetés, befektetési aranyvásárlás lehetőségei. Az egyes befektetési formákat részletesen tárgyaljuk:

• befektetési arany vásárlás
• arany befektetést befektetési alapokon keresztül
• arany befektetés ETF alapokkal
• arany bánya társaságok részvényei
• arany befektetés aranyszámlával

Befektetési aranyvásárlás

Egyik divatos módja az aranybefektetésnek, hogy arany kereskedőkön keresztül befektetési aranyt vásárolunk. Ennek a befektetési formának az egyetlen előnye, hogy egy gazdasági válság, gazdasági összeomlás, háborús konfliktus esetén kéznél van az arany. Ha viszont ettől a funkciótól eltekintünk, nagyrészt csak hátrányai vannak a fizikai arany vásárlásnak. Gondolok itt arra, hogy nagyobb a vételi és eladási árfolyam közötti különbség (akár 5% vagy több), azaz az arany vásárlás költségei nagyobbak lesznek. Másrészt az aranyat tárolnunk is kell, biztonságosan őrizni. Ennek is lehetnek többletköltségei.

A fizikai aranybefektetés alatt azt értjük, hogy a befektető megvásárolja az aranyat rúd, lapka, tömb,  vagy érme formájában. A befektetési aranynak minimum 995 ezrelékes tisztaságúnak kell lennie, azaz minimum ennyi aranyat kell tartalmaznia (a maradék az ötvöző anyag), de  a legtisztább aranyat 999,9 ezrelék tisztaságúak, szaknyelven négykilencesnek nevezik. Ezek tehát a befektetési aranyak, az ékszer aranyak nem alkalmasak befektetési célra, mivel jelentős mennyiségű ötvöző anyagot tartalmaznak.

Az első hiba tehát, amit elkövethetünk, hogy befektetési arany helyett ékszeraranyban gondolkodunk. Nemcsak azért, mert aranytartalma alacsony, hanem mert ÁFA köteles termékek, így a vásárlásukkor ÁFÁ-t is fizetünk.  Továbbá arra is érdemes odafigyelni, hogy egyes érmék csak 900 ezrelék tisztaságúak, ugyanakkor léteznek 999,9 ezrelék tisztaságú érmék is, tehát az érmék összehasonlításánál vegyük ezt figyelembe. Előfordulhat, hogy azért olcsóbb egy érme, mert nem négykilences, hanem csak 900 ezrelék tisztaságú.

A fizikai arany rudak és érmék nemcsak tisztaságuk alapján különböztethetők  meg, hanem  a gyártó alapján. A világon leginkább elfogadott arany a londoni tőzsde Good Delivery  listáján szereplő gyártók termékei, így előnyösebb lehet ezt az aranytípust választani. Például Magyarországon a Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) aranytömbjei ismertek, de ezek a világ más részén kevésbé ismert aranyrudak, így külföldön sokkal nehezebben tudjuk eladni. A fizikai arany befektetés további veszélye, hogy a kereskedők többsége csak sérülésmentesen veszi vissza a terméket, az is gondot jelenthet, ha a terméket védő műanyag fólia sérül meg. Ezek a tényezők csökkenthetik a visszavásárlási árat, így a fizika aranyat körültekintően kell tárolni.

A befektetési arany piacán is belefuthatunk visszaélésekben, csalásokban például arany rúd, lapka hamisításról is olvashattunk, ahol az arany rúd belsejében más ötvöző anyagot tettek. Az ezzel kapcsolatos veszélyek csökkenthetők ha megbízható, nagy múltú kereskedőtől vásároljunk. Érdemes lehet a kereskedő céget ellenőrizni, cégkivonat alapján a működési múltat visszatekinteni. A személyes vásárlás szintén növeli a biztonságot. Kockázatosabb a magánszemélytől történő vásárlás, illetve az interneten történő aranyrúd, érme rendelés, mivel sokkal nehezebben tudjuk a céget így ellenőrizni. A piaci árhoz képest lényegesen olcsóbb vételi lehetőség esetén gyanakodjunk, de arra is vigyázzunk, hogy ne vásároljunk a piaci árnál lényegesen drágábban sem, például egyes MLM rendszerekben kínált arany befektetések akár a piaci ártól 20-30 százalékkal is drágábbak lehetnek

Aranybefektetés értékpapírokkal

Az értékpapír befektetések hátránya pontosan az, ami a fizikai arany előnye. Azaz az értékpapír arany befektetés nincs kéznél, nem férhetünk hozzá azonnal. A fentieken túl nagyrészt csak előnye van az arany értékpapíroknak, de ezek között is jelentős különbségek vannak.

Az arany értékpapír befektetések négy lehetősége az alábbi:

• hagyományos arany befektetési alap
• arany ETF alap
• arany bánya társaságok részvényei
• aranyszámla

1) Aranybefektetés befektetési alapokkal, ETF alapokkal

A piacon számtalan befektetési alapot érhetünk el, ezek között többnek is találunk a portfóliójában aranyat. Fontos szempont, hogy a befektetési alapok esetében alapkezelési díjat kell fizetnünk, ami jellemzően évi 1-2%. A probléma itt tehát az lehet, hogy ha magas az alapkezelési díj, akkor hosszú távon az arany befektetésen elért hozam nagy része az alapkezelési díjra fordítódik. A befektetési alapok költségeinek összehasonlítására itt most nem térnék ki, azonban részletesen megbeszéltük a következő hivatkozásokon.

Az ETF alapok általában olcsóbb alapkezelési díj mellett érhetők el. Jellemzően az alapkezelési díj 0,25-1% között mozog, tehát találhatunk alacsonyabb költségek melletti arany befektetési lehetőséget ezek között. Ráadásul az ETF alapok között vannak olyan arany ETF alapok, melyek fizikailag is megvásárolják az aranyat, és a világ különböző pontján, vagy nyugati országok központi bankjainak a széfjeiben őrzik ezt az arany mennyiséget. Természetesen léteznek olyan ETF alapok is, melyek a hagyományos befektetési alapokhoz hasonlóan értékpapírokba fektetnek, például arany határidős ügyletekből (contango hatás miatt nem pontosan követi az arany árát) alakítják ki a portfóliójukat. Az ETF kereskedést teljes részleteiben nem tárgyaljuk, mivel részletesen foglalkoztunk a témával korábban, részletek itt.

Az arany ETF-ek között alapvetően az a különbség, hogy egyes arany ETF-ek ténylegesen fizikai aranyba fektetik a befektetők pénzét és az aranyrudakat a világ különböző pontjain széfekben, bankokban tárolják. Ezek az alapok általában a nevükben feltüntetik a Physically Backed kifejezést. Az arany ETF alapok másik csoportja pedig nem vásárol fizikai aranyat, hanem értékpapírokkal (például határidős piaci arany pozíciókkal) alakítják ki a portfóliójukat.

A kereskedés költségeit két részre tudjuk szétválasztani. Tőzsdei ügyletről van szó, tehát a brókercég valamekkora vételi, eladási jutalékot fog felszámítani az ügyletkötés során, továbbá az ajánlati könyvben a vételi és eladási oldal között is lesz egy minimális különbség (spread), ami szintén a kereskedő költsége. ETF alapok esetében megszokhattuk, hogy az alapkezelő is jegyez árat jelentős mennyiségben, azért, hogy a piaci szereplők ne tudják az ETF árfolyamát elmozdítani alacsony likviditású időszakokban. Ezzel biztosítják azt, hogy az ETF ára ténylegesen a befektetési arany értékének megfelelően mozduljon el. A fenti költségeknek abban az esetben lesz jelentősége, ha napon belül szeretnénk kereskedni az arany ETF alapokkal. Ekkor jobban át kell számolni az esetlegesen felmerülő fenti költségeket, de általánosságban elmondható, hogy ha már akár néhány napig szándékozzuk tartani az arany pozíciót, akkor az ETF költségek szempontjából egy jó alternatíva lehet.

Az arany ETF esetében további fontos szempont, hogy nagy legyen a napi forgalom, mert így nem az árjegyző, alapkezelő tágabb spreadjei mellett kötünk ügyletet, hanem más piaci szereplőkkel alacsonyabb spread mellett is köthetünk ügyletet.  További költsége a kereskedésnek az alapkezelési díj, amely éves szinten 0,4-0,7%.

Az arany ETF tőzsdei termék, így biztonságosabbnak tekinthető, mint a tőzsdén, kívüli OTC piacok arany termékei, például az arany CFD (szabályozottabb, szigorúbban felügyelt az árjegyzés, ügymenet stb.) Ugyanakkor nagyon rövid távú, napon belüli kereskedés esetén elképzelhető, hogy a határidős piac, vagy a CFD termék olcsóbb alternatívát jelent. Egyes arany ETF-ek esetében fizikailag is megvásárlásra kerül az arany, azaz a befektetők vagyona ténylegesen aranyba kerül befektetésre. CFD termék esetében erről szó sincs. Hosszabb távú pozíciók, vagy befektetések esetén pedig költségek szempontjából ideális terméknek tekinthető az arany ETF, ha az éves alapkezelési díj alacsony (jellemzően 0,25%-1% közötti) Hátrányként érdemes megemlíteni, hogy az arany ETF-el csak akkor tudunk kereskedni, ha az adott tőzsde nyitva van, ez jellemzően napi 8 órát jelent, ugyanakkor a világpiacon az arany ára 24 órában változik.

További hátránya az arany ETF-nek az ún. "counterparty risk", azaz az ETF működtetésében több szervezet, intézmény vesz részt, és ezekkel kapcsolatos kockázatokat is figyelembe kell venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ETF alapkezelő együtt dolgozik egy letétkezelő bankkal, ahol tárolja az aranyat. . 

2) Aranybányászattal foglalkozó cégek

Áttételesen követhetjük az arany árfolyamát úgy is, hogy arany bányászattal foglalkozó cégek részvényeiből alakítunk ki portfóliót. Ezeknek a társaságoknak az árfolyama korrelál az arany árával, ráadásul a profitot termelő cégek akár osztalékot is fizethetnek a részvényeseknek. Természetesen a bányatársaságokban történő befektetéshez is jól diverzifikált portfólió szükséges, de ez is megoldható, mert léteznek olyan ETF alapok, melyek kifejezetten aranybányászattal foglalkozó cégek részvényeit vásárolják. Így egyetlen ETF jegy megvásárlásával 70-80 bányatársaság részvényeiből kialakított portfóliónk lesz évi 0,2-0,6%-os alapkezelési díj mellett

Kereskedők és befektetők körében kedvelt termék az arany, melyet különböző formában érhetünk el. Ez jelentheti az arany fizikai megvásárlását, illetve az arany befektetés, de a kereskedés különböző értékpapírokkal is megvalósítható. Cikkeinkben elsősorban az arany értékpapír formájában történő kereskedésével, befektetésével foglalkozunk, mivel a fizikai arany vásárlás jellemzően a hosszú távú befektetések körébe tartozik, és a jelentős költségek (nagy a különbség a vételi és eladási ár között) miatt a fizikai arany vásárlás ténylegesen a hosszú távú befektetések közé sorolható.

3) Aranyszámla

Aranyszámlát több befektetési szolgáltató is kínál magyar befektetők részére. Az aranyszámlás arany befektetés lényege, hogy a számlára befizetett összegek aranyra (akár fizikai aranyra is) kerülnek átváltásra, és így aranyban lesz nyilvántartva az egyenlegünk. Rendszeres arany befektetést tesz lehetővé ez a megoldás, a kérdés csak az, hogy milyen költségek árán. Ugyanis a legtöbb aranyszámla esetén egy nyitási díjat is be kell fizetnünk, emellett pedig őrzési díjat is felszámítanak. Az esetek többségében, általánosságban kijelenthető, hogy a befektetési alapoknál drágább megoldásról van szó, bár biztosan vannak ez alól kivételek.

Összességében, a költségeket figyelembe véve, átlagköltségekkel számolva, az arany ETF és bányatársaságokba fektető ETF alapok lesznek a legolcsóbbak. Ezt követi az arany befektetési alap, majd az aranyszámla. A fizikai aranyat nem vettem itt figyelembe, de ha feltételezzük, hogy saját magunk tudjuk őrizni (tehát nincs tartási költségünk), akkor a magas vételi-eladási költségek ellenére hosszú távon (tehát 10-20 éves távlatokban) akár az ETF alapok költségeivel is felvehetik a versenyt. A fenti összevetés általános jellegű, bizonyára vannak olyan termékek, melyekre nem igaz a fenti költség sorrend. A továbbiakban az arany árfolyamával, az aranybefektetés hozamára ható tényezőkkel foglalkozunk.