Guruk, szakértők, részvénytippek találati aránya a tőzsdén 6627 eset alapján

Cikkünkben az ismert tőzsdeguruk, szakértők, elemzők ajánlásainak, előrejelzéseinek találati arányát beszéljük meg. Az olvasó áttekintést kaphat az iparág működéséről az alábbi témákon keresztül:

• A tőzsdei előrejelzések megbízhatósága 48%
• Mi a baj a youtuberek, szakértők tippjeivel?
• A permaber szakértők
• Mit mond Warren Buffett az elemzői tévedésekről?
• Miért nem érdekel senkit, ha egy elemző téved?
• A három legismertebb szakértői előrejelzés
• Mi történik, ha kiderül, hogy a szakértő előrejelzése téves volt?

Szakértői előrejelzések találati aránya 48%

Bailey és szerzőtársai (2017) készítettek egy átfogó kutatást, melyben 6627 piaci, tőzsdei előrejelzést tekintettek át egy 15 éves időszakon között. Az előrejelzést készítők között ismert traderek, befektetési guruk, a média által gyakran megszólaltatott elemzők, szignál szolgáltatók, befektetési hírlevelet működtető személyeket is találunk. Az előrejelzések pontosságának eloszlása hasonlít a normál eloszlás függvényhez, azaz ahogy az alábbi képen is látható, az elemzők többségének találati aránya 40-50% közötti, és magas, illetve alacsony találati aránnyal csak néhány elemzőre jellemző.

forrás: saját szerkesztés

Az alábbi táblázat a gyakorisági adatokat tartalmazza, melyből jól látható, hogy az elemzők többségének 36-52 százalék közötti a találati aránya, és a 82 százalékuknak a találati aránya nem haladja meg a 60 százalékot.

Találati arány (%)	Relatív gyakoriság	Halmozott gyakoriság
< 20,874	4,41%	4,41%
20,874 - 28,583	2,94%	7,35%
28,583 - 36,292	13,24%	20,59%
36,292 - 44,001	20,59%	41,18%
44,001 - 51,709	32,35%	73,53%
51,709 - 59,418	8,82%	82,35%
59,418 - 67,127	11,76%	94,12%
67,127 - 74,836	4,41%	98,53%
>= 74,836	1,47%	100,00%

Látható a fentiekben, hogy az elemzői előrejelzések (48%) pontossága átlagosan egy érmefeldobás megbízhatóságával vetekszik, és a valós helyzet sajnos még ennél is rosszabb, ugyanis az előrejelzések nagy része ebben az esetben az amerikai részvénypiacra, fél éves időtávra, az S&P500 indexre vonatkozott. Az S&P500 indexről pedig tudjuk, hogy ha az utóbbi néhány évtizedben érmefeldobás (véletlenszerűen) alapján vásároltunk, akkor az alábbi találati arányunk lett:

• 1 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 56%
• 2 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 58%
• 1 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 61%
• 2 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 64%
• 3 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 66%
• 6 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 70%
• 9 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 72%

Elemzői célárak, előrejelzések jellemzően 1-2 hetes időtartamon túl, de fél évben belüli időszakokra vonatkoznak. Látható a fenti adatokból, hogy önmagában a véletlenszerűen nyitott vételi ügyletek találati aránya is 56-70% között változott a múltban. Elmondható tehát, hogy a szakértők 94 százalékának a véletlen ügyletkötésnél rosszabb a találati aránya az S&P500 indexen vizsgálva. Az alábbi listában a tanulmány legalacsonyabb találati arányával rendelkező szakértői láthatók. A magyar gazdasági médiában is ismert szaktekintélyeket is találunk a listában, például Marc Faber, Jeremy Grantham, Jim Cramer. A lista utolsó szereplője az elliot-hullámokkal ismertté vált Robert Prechet.

Név	Esetszám	Találati arány (%)
Jeremy Grantham	40	41,55
Donald Rowe	69	40,89
Price Headley	352	40,65
Doug Kass	186	40,41
Gary Savage	134	40,24
Marc Faber	164	38,6
Jim Jubak	144	38,22
Richard Russell	168	36,91
Jim Cramer	62	36,68
John Mauldin	211	36,19
Nadeem Walayat	67	36,13
Abby Joseph Cohen	56	34,06
Gary Shilling	41	33,56
Jim Puplava	43	32,71
Bill Fleckenstein	148	32,17
Comstock Partners	224	31,93
Bob Hoye	57	30,53
Curt Hesler	97	30,02
Steven Jon Kaplan	104	25,42
Robert McHugh	132	22,77
Mike Paulenoff	12	20
Steve Saville	35	17,22
Robert Prechter	24	17,02

A következő táblázatban kiemeltem azokat a szakértőket, akik szerepeltek a vizsgálatban és a magyar gazdasági médiában, blogokban hivatkoznak rájuk, azaz a magyar befektetők körében ismertek.

Név	Esetszám	Találati arány (%)
Laszlo Birinyi	27	64,21
Ken Fisher	120	62,8
Trading Wire	69	46,85
S&P Outlook	154	46,76
Tim Wood	182	43,78
Jeremy Grantham	40	41,55
Marc Faber	164	38,6
Jim Cramer	62	36,68
John Mauldin	211	36,19
Gary Shilling	41	33,56
Robert Prechter	24	17,02

Mi a baj a youtuberek, szakértők tippjeivel?

A hazai gazdasági média is üzemeltet olyan youtube csatornákat, ahol szakértők részvénytippeket osztogatnak, nagy jövő előtt álló társaságokat mutatnak be. Emellett a magyar brókercégek széles köre alkalmaz ún. sell-side elemzőket, akiknek az a feladatuk, hogy vételi lehetőségeket, részvénytippeket keressenek ügyfeleik számára. Ha kitekintünk az angol nyelvű internetre, akkor pedig tanácsadók, szakértők százai osztogatják a részvénytippeket. Az átlagos befektető természetesen nagy reményekkel fogadja meg ezeket a részvénytippeket, mert nincs tisztában azzal, hogy ez az iparág nem arról szól, hogy nagy hozamot generáljanak az ügyfélnek. Nézzük ennek okait.

Jim Cramer egyike a sok ezer befektetési tanácsadónak az Egyesült Államokban, akik valamilyen módon pénzügyi tanácsokkal látják el az ügyfeleiket. Eredetileg 2001-ben a TheStreet.com oldalon indított előfizetéses szolgáltatással lehetett hozzáférni Jim Cramer tippjeihez, de a CNBC csatornáján elinduló Mad Money műsorral a jelzések széles nyilvánosság számára hozzáférhetővé váltak. Több kutatás is foglalkozott a Mad Money műsorban közzétett részvényekkel kapcsolatban, és legtöbbjük megállapította azt, hogy a műsorban szereplő részvények árára hatást gyakorol a műsor, azaz a befektetők valóban vásárolni kezdik a részvényeket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a részvényeknek rövid távon abnormális hozama van, de ez csak egy igen rövid, néhány óráig tartó időszakot jelent, és összességében a Cramer által ajánlott részvények hozamával nem lehetett felülteljesíteni az S&P500 indexet. A 2001-2016 közötti időszakon elért eredményeket az alábbi táblázatban foglaltam össze.

	Cramer jelzései	S&P500 index
Halmozott hozam	64,53%	126,06%
Évesített hozam	3,38%	5,59%
Szórás	18,78%	17,92%
Sharep-ráta	0,11	0,24

A hozamban és az egységnyi kockázatra vetített hozamban (sharpe-ráta) 100%-os eltérést találunk. A fentiekről az alábbi grafikonon is meggyőződhetünk.

Forrás: Jim Cramer’s ‘Mad Money’..

Cramer részvénytippjei nemcsak alulteljesítést eredményeztek az elmúlt évtizedekben, hanem nagyobb kockázatot is vállaltak a befektetők. Ráadásul az is megállapítható a fent hivatkozott vizsgálatból, hogy a befektetők nagy kitettséget vállalnak a kis kapitalizációjú részvények, a növekedési részvények és a mennyiségi nyereséget kimutató társaságok részvényeiből. A kis kapitalizációjú részvények kockázatait részletesen megbeszéltük korábban. A növekedési részvények nagy átlagára pedig az igaz, hogy alulteljesítenek (lásd value-glamour anomália és asset growth hatás), és az is megfigyelhető, hogy a mennyiség nyereséget kimutató társaságok alulteljesítenek. A fentieken túl az is megállapítható, hogy az ismert tőzsdei összefüggésekkel összevetve 2,38 százalékpontnyi negatív alfa mutatható ki Cramer portfólióján, azaz 2,38 százalékponttal alacsonyabb a hozam, mint amit az öt meghatározó (részvénypiac kockázati prémiuma, value, size, jövedelmezőség, asset growth) tényezővel kinyerhetünk a piacból.

A permaber szakértők

A permabear kifejezés olyan személy megjelölésére szolgál, aki mindig negatív a piacok, tőzsdék és a gazdaság jövőjével kapcsolatban. A kifejezés a permanent (állandó) és a bear (azaz medvepiaci beállítottságú) szavak összevonásából származik. Használjuk még a permabull kifejezést (ezzel lényegesen ritkábban találkozol), mely olyan személyeket jelöl, akik mindig pozitívak a tőzsdék, a gazdaság jövőjével kapcsolatban. Mindkét állapot problémás, hiszen ezek a személyek képtelenek az aktuális helyzethez igazodni. A permabear szakértők közül a külföldi médiában az egyik legismertebbnek tekinthető a három bestseller könyv szerzője Harry Dent, és a szintén bestseller könyvek szerzője Robert Kiyosaki (az ő téves jóslatairól külön cikket írtunk lásd itt).

Legutóbb 2021-ben jelent meg a thinkadvisor.com portálon egy interjú Harry Dent-el, akit jellemzően a japán tőzsdei összeomlást megjósló guruként vezetnek be a hírekben. Dent legújabb interjújában nem kevesebbet állít mint, hogy 2021 őszére a részvénypiacon egy 80%-os összeomlásra kerül sor. Véleménye szerint életünk legnagyobb részvénypiaci összeomlására kerül következik be, és a 2021-es év az elmúlt évtizedek egyik legrosszabb éve lesz a részvénypiacon. Gyakorlatilag egy 1929-es válsághoz hasonló részvénypiaci összeomlást víziónál Dent. Azóta tudjuk, hogy a 2021-es év az egyik legmagasabb tőzsdei hozammal járó éve volt, a 10 százalékos historikus átlagot 17 százalékponttal haladta meg a tőzsdeindex hozama, azaz osztalékokkal együtt elérte a 28,7 százalékot.

Az interjút elolvasva az az érzése támad a befektetőnek, hogy Dent pontosan tisztában van azzal, hogy mi fog következni a részvénypiacon a következő időszakban. Az előrejelzése gyakorlatilag tartalmazza azokat az elemeket, melyekkel szakértők hihetővé teszik a jelzésüket. Először is egyértelmű, konkrét időpontokat határoz meg. Ha konkrétumokat és nem homályos utalásokat tartalmaz egy előrejelzés, akkor sokkal többen tartják hitelesnek, sokkal hihetőbb a jelzés. Ezért egyértelmű dátumot határoznak meg a profi guruk, azaz 3 hónapon belül, 2021-es évben, lásd Dent estében az alábbiakat:

„I think the end of this month is one of the most likely times, if not September„

További szempont, hogy ha minél meghökkentőbb, extrémebb a jelzés, annál jobban felfigyel rá a média, azazg minden idők legnagyobb részvénypiaci összeomlásáról kaptunk jelzést. 80%-os összeomlásra, melyre az elmúlt 90 évben nem volt példa:

„All financial assets are going down. Absolutely sell your stocks. Stocks will go down 80% by September or October, though maybe defensive stocks like utilities and staples will go down 50%.„

Dent valószínűleg pontosan tisztában van vele, hogy minél nagyobbat kell mond, annál jobb, mert annál többen odafigyelnek a jelzésére. Harmadik fontos tényező annak megerősítése, hogy akik nem látják, amit ő, azok ostobák. Szakértők gyakran alkalmazzák azt a technikát, hogy az olvasót/befektetők butának állítják be, ha nem látják azt, amit ő (lásd a császár új ruhája mese tanulságait):

„Investors remain “bullish longer term, but the economy keeps telling us things aren’t as good as they used to be.

“The economy isn’t the same, idiots! The current economic rebound won’t last,” declares Dent, who in the interview discusses what he sees as the first sign of a downturn.„

Három dolog kell tehát ahhoz, hogy hihető legyen a sztori: konkrét dátumok, százalékok, nagy visszaesés, extrém helyzet jóslása, és a velünk egyet nem értők ostobának beállítása. Ennyi az egész, de nézzük Harry Dent milyen megbízhatósággal adott jelzéseket a múltban a fenti eseteken  túl. Harry Dent nagysikerű könyve 1993-ban jelent meg Great boom Ahead.. címmel. Ebből a könyvből kiderül, hogy Dent sikeresen előrejelezte a 80-as években bekövetkező japán tőzsdei összeomlást, ahogy az 1990-es évek nagy amerikai részvénypiaci rallyját is. A kétezres években pedig több újabb könyve is megjelent nagyrészt részvénypiaci összeomlásokkal kapcsolatosan:

• The Great Crash Ahead (2011)
• The Great Depression Ahead (2009)
• The Next Great Bubble Boom (2006)

Ezek a jelzések addig működtek, amíg a részvénypiacon 10 évente bekövetkezett egy nagyobb tőzsdei visszaesés, azonban 2010 óta minden idők leghosszabb bikapiacát követjük, így a néhány évente érkező jelzések gyakorlatilag mind tévedésnek bizonyultak. 2012-ben gazdasági összeomlást várt Harry Dent, melyben a DJIA indexet 3300 pontra várta, majd 2013-ban módosította az előrejelzését. Eszerint a gazdasági válságnak 2013-2014 között kellett volna bekövetkeznie. 2014-ben Dent azt is megjósolta, hogy az arany ára 700 dollárra esik vissza, de 2016-ban Trump győzelme esetén arra számított, hogy a Dow index 17.000 pontra fog esni. A 2021-es évre jósolt 80 százalékos visszaesés elmaradt, ráadásul az egyik legmagasabb tőzsdei hozamokkal járó év következett be. Harry Dent két befektetési alap működéséhez is hozzáadta szakértelmét. Az egyik, az  Dent Demographic Trends Fund 1999-ben indult, mely az indulás évében 54%-os hozammal büszkélkedhetett, majd 2000-2004 között évi 11%-os veszteséggel, évi 9 százalékponttal alulteljesítette az amerikai részvénypiacot. Végül 2005-ben az alapot összevonták egy másik befektetés alappal. Ezt követően Dent egy másik alapot indított 2009-ben Dent Tactical ETF néven. Az alap teljesítménye annyira gyenge volt, hogy 2012-ben befejezte működését.

A permaber szakértők másik ismert képviselője Jeremy Grantham, aki rendszeresen jövőbeni válságokat jósolt meg, melyek nem következtek be. Például Grantham 2010. novemberében (túl voltunk ekkor már a 2008-as válságon, elemzők széles köre W alakú kilábalásra várt) arra számított, hogy az S&P500 index újból visszaesik a 900 dolláros mélypontra az akkori 1200 dolláros szintről. Szerinte a 900 dolláros ár a „fair” érték. Aki Grantham tanácsait követte, kimaradt a következő évek 330%-os emelkedéséből. Grantham 2014-ben ismét azt jelezte, hogy az S&P500 index túlárazott, buborék van a piacon, és egy kb. 50%-os korrekciónak nagy a valószínűsége. Az akkori 2200 pontos S&P500 index értéke 6 év múlva már 4000 pont volt. 

Természetesen a permabear szakértőknek előbb utóbb igazuk lesz, hiszen a múltban is azt láthattuk, hogy átlagosan 10 évente egyszer bekövetkezik egy nagyobb válság. Az amerikai részvénypiac esetében az alábbiakat tapasztalhatjuk:

• Az elmúlt harminc évben 10%-os  korrekciók átlagosan évi 2,25 alkalommal fordulnak elő. Tehát évi 2-3 alkalommal tapasztalhatunk 10%-os visszaesést (S&P500 index).
• Az elmúlt harminc évet vizsgálva, 20%-os korrekciók átlagosan 0,7 alkalommal fordulnak elő évente.
• Az 50%-ot elérő visszaesések pedig átlagosan tízévente egyszer bekövetkező események.

A probléma azonban az, hogy hiába találják el a permabear befektetők néha ezeket a korrekciókat, ha közben számtalanszor tévednek, és a jelzéseik ellenére emelkedik a részvénypiac. Ezekben az esetekben pedig kimaradnak az emelkedésből. A legfőbb érv tehát a permabear szaktekintélyek véleményének elfogadása ellen, hogy statisztikailag nagyobb a valószínűsége annak, hogy tévednek. A lényeget összefoglalhatjuk Paul Samuelson, Nobel-díjas közgazdász egyik idézetével: "Wall Street indexes predicted nine out of the last five recessions.". Ez úgy értelmezhetünk, hogy a pénzügyi piacok szereplői az elmúlt évtizedek öt recessziója helyett kilencet jeleztek előre.

Mit mond Warren Buffett az elemzői tévedésekről?

Warren Buffett véleményére, módszereire nagyon sok befektető, tőzsdei kereskedő kíváncsi. Ez nem is csoda, hiszen lassan hat évtizedes tapasztalata lesz a részvénypiac területén. Mi is foglalkoztunk itt az oldalon a módszereivel, lásd: Warren Buffett és a 225 millió orangután, és érdemes arra is kitérni, hogy mit gondol Buffett a tőzsdei előrejelzésekről.

„We have long felt that the only value of stock forecasters is to make fortune-tellers look good. Even now, Charlie (Munger) and I continue to believe that short-term market forecasts are poison and should be kept locked up in a safe place, away from children and also from grown-ups who behave in the market like children.”

Az idézet lényege, hogy Buffett és társa, Charlie Munger szerint a rövid távú előrejelzés olyan, mint a méreg, és ahogy a mérgeket is elzárva tartjuk a gyerekek elől, úgy kellene azon felnőttek elől is elzárni a tőzsdei előrejelzéseket, akik úgy viselkednek a piacon, mint a gyerekek.

A fenti objektív bizonyítékok ellenére is azt tapasztalhatjuk, hogy befektetők, tőzsdei kereskedők széles köre támaszkodik különféle elemzők (akár technikai, akár fundamentális) jóslásaira. Ezeknek a véleményeknek gyakran nagy jelentőséget tulajdonítanak a befektetők, mert általában nem kérdőjelezzük meg az illető hozzáértését. Az elemzők, szakértők, guruk hozzáértését természetesen csak akkor tudná egy kereskedő megkérdőjelezni, ha rendelkezik a részvénypiacon szerzett tapasztalatokkal, alapvető ismeretekkel. Ez azonban a legtöbb esetben hiányzik, hiszen azt gondoljuk (szintén a befektetési, tőzsdei iparág szereplőinek reklámjai, megnyilvánulása alapján), hogy a tőzsdei kereskedés egyszerű, és könnyen megtanulható. A másik probléma pedig az elemzők számon-kérhetőségének hiányára vezethető vissza.

A közösségi médiának köszönhetően az interneten elérhető tartalom a sokszorosára növekedett az elmúlt évtizedben, így a tőzsdei kereskedők is rengeteg hírrel, tartalommal találkoznak, azaz óriási a zaj. Ebben a nagy zajban azonban a mennyiségen van a hangsúly, és csak a mennyiséggel lehet széles közönséget elérni, a minőség háttérbe szorult. Éppen ezért a gazdasági médiában is a kattintásvadász, hatásvadász tartalmakat találjuk meg. Ebbe a képbe pedig tökéletesen illeszkednek a különböző hedge fund vezérek, befektetési, tőzsdei guruk előrejelzései, melyek mögött az is meghúzódik, hogy csak hatásvadász tartalommal lehet nagy népszerűséget szerezni. Ezek az elemzők, szakértők pontosan tudják, hogy ha tévednek az senkit nem fog érdekelni, ugyanis addigra már rég más lesz a narratíva a tőzsdéken. Nem foglalkozik senki sem azzal, ha egy egy elemzés, jóslás nem jött be. A médiába be lehet kerülni a következő meghökkentő jóslattal. Jó példa erre Norriel Roubini, akit rendre úgy vezetnek be, hogy a jósprofesszor, aki megjósolta a 2008-2009-es gazdasági válságot, és már 10 éve rendszeres szereplője a gazdasági médiának. Azzal azonban már senki nem foglalkozik, hogy a 2008-2009-es gazdasági válságot előrejelző Roubini számos jóslata nem jött be, például a 2010-es évek elején 2013-ra jósolta a "perceft storm" néven a közelgő válságot, mely nem következett be. Ahogy a 2011-re megjósolt olasz államcsőd sem. 

A fentiekhez hozzá kell tenni, hogy nem lehet csak az elemzőket, szakértőket hibáztatni a fentiekért. Egész egyszerűen azért, mert igazodnak a befektetők, tőzsdei kereskedők elvárásaihoz, azaz azt gondolják a tőzsdei kereskedők, hogy a jövőt meg lehet jósolni, bizonyos formák ismétlődnek, melyeket felismerve meglátjuk a jövőt. Ha pedig egy elemző, szakértő azt mondaná, hogy fogalmam sincs, mi fog történni, de elmondhatok 3-4 forgatókönyvet, amelyek megvalósulhatnak, akkor ez kisebb érdeklődést váltana ki a tőzsdézőkben, mint az a szakértő, aki tudja, mi lesz a legjobb befektetés a jövőre nézve.

Hogy megértsd ezt a problémát, elmesélek egy rövid történetet, melyet David Freedman Wrong: Why Experts Keep Failing Us című könyvében olvashatsz. Ebben a könyvben kifejezetten a szakértők, elemzők problémakörét tárgyalja a szerző. Freedman elmesél egy hétköznapi történetet, mely rávilágít arra, hogy miért a tőzsdei kereskedők felelősek az elemzői tévedésekért. Képzeld el azt a helyzetet, hogy hátfájdalomra panaszkodsz, ezért elmész két egyforma tudású orvoshoz. Az egyik orvos megvizsgál, és azt mondja neked, hogy nehéz megmondani, hogy mi okozza a hátfájást, számos oka lehet, de tud javasolni egy terápiát, amivel elsőként próbálkozhatunk. Ezzel szemben a másik orvos azt mondja, hogy pontosan tudja mi a hátfájásod oka, és megmondja, hogy milyen terápiára van szükséged. Melyik orvost választanád? Természetesen az utóbbit, de ettől még lehet, hogy a rossz megoldást választottad. Az embereknek szüksége van a bizonyosságra, de ez nagyon ritkán létezik a valóságban, és természetesen a tőzsdén, a befektetések területén sem létezik, tekintettel arra, hogy megjósolhatatlan eseményeket elemzünk. Megnyugtató érzés a pénzügyi tanácsadóra, a bankárunkra, a tőzsdegurura, akit követünk hallgatni. Ők jelentik a bizonyosságot, amit az agyunk erőteljesen kíván, azonban ez egy hamis biztonságérzet. A valóságban nincs bizonyosság a jövőre nézve.

Warren Buffett szavaival élve a kezdő kereskedők olyan felnőttek, akik gyerekként viselkednek a tőzsdéken. Ennek legmarkánsabb jele, hogy jóslásokba bocsátkozol, és kíváncsi vagy, illetve komolyan veszed az elemzők, szakértők jóslásait. A haladó kereskedők azonban tisztában vannak már azzal, hogy a jövőt nem lehet megjósolni, és az is elég, ha az adatokból biztosan meg tudjuk állapítani, hogy a jelenben éppen mi zajlik, azaz megértjük a jelent. Eszerint tehát nem számít, hogy mi lesz a jövőben, azt kereskedjük, amit a jelenben látunk, és nem próbáljuk meg a jövőt jósolni. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs jelentősége a különböző múltbeli megfigyeléseknek, összefüggéseknek. Ezek ismerete is fontos, hiszen a jó befektető megpróbál felkészülni minden eshetőségre, a rossz befektető megpróbálja megjósolni a jövőt (részletek itt). Az egyes forgatókönyvekhez pedig a múltbeli megfigyelések alapján rendelünk valószínűségeket.

Mi történik, ha kiderül, hogy a szakértő előrejelzése téves volt?

Általában semmi, a befektetők már rég elfelejtik az előrejelzést, mire kiderül, hogy tévedés volt, olyan nagy a zaj a piacon. Ezek az elemzők, szakértők pontosan tudják, hogy ha tévednek, az senkit nem fog érdekelni, ugyanis addigra már rég más lesz a narratíva a tőzsdéken. Nem foglalkozik senki sem azzal, ha egy-egy elemzés, jóslás nem jött be.

Philip E. Tetlock több kutatása is ismert, melyben a befektetők eredményeit, szakértők előrejelzési megbízhatóságát vizsgálja. Egyik munkájában (lásd American Journal of Political Science 348-349 oldal) összegyűjtötte a szakértők gyakori magyarázatait arra az esetre, ha nem jött be az előrejelzésük. Bár elsősorban politikai elemzőkre fókuszált Tetlock a vizsgálatban, ezek az információk a tőzsdei szakértőkre is értelmezhetők. Nézzük a kifogásokat:

1) „if” eset: A kifogás ebben az esetben az, hogy ha csak XY dolog/feltétel teljesült volna, akkor az előrejelzés igaz lett volna.

2) „ceteris paribus” eset: A kifogás ebben az estben az, hogy ha az alapvető feltételek változatlanok lettek voltak, akkor igaz lett volna az előrejelzés, de az alapvető gazdasági adatokban egy nem várt változás következett be.

3) „almost occurred” eset: Az esemény nem következett be, de majdnem megtörtént az, amit az szakértő megjósolt.

4) „not yet occurred” eset: Az előrejelzett esemény még nem következett be, de végül be fog következni, csak tovább kell várnunk.

5) „everyone knows” eset: Az előrejelzett esemény nem következik be, nem is fog, de mindenki tudja (vagy mindenkinek tudnia kellene), hogy a jövőt nem lehet megjósolni, hiszen az ilyen előrejelzések sokkal inkább ködösek (cloudlike), mint pontosak (clocklike).

Az esetek többségében a szakértők a fenti kifogásokkal magyarázzak, minimalizálják a hitelvesztést abban az esetben, ha a jóslat nem következik be.

A fent leírtak természetesen nem azt jelentik, hogy az elemzők mindig tévednek, és minden elemző téved. Mindössze csak azt látjuk a kutatásokból, hogy az elemzők többsége téved. Az is látható, hogy az átlagon belül is nagy a szórás, azaz kevesen, de vannak olyan szakértők, akik megbízhatósága a múltban magas volt. A fentiek mellett érdemes elolvasni az elemzők véleményét, és azoktól kellő távolságot tartva kialakítani a saját elképzeléseinket.

A három legismertebb szakértői előrejelzés

A fentiek azt mutatják, hogy mi emberek nagyon rosszak vagyunk az előrejelzések készítésében, a részvénypiaci hozamok megjóslásában. Azonban látni kell azt, hogy a tapasztalt befektetők ennek tudatában vannak, éppen ezért nem is bocsátkoznak jóslatokba, hanem forgatókönyveket gyártanak, melyek kimeneteleihez valószínűségek vannak rendelve, és a tévedések esetére kockázatkezeléssel védekeznek. Ugyanakkor egy az elmúlt hetekben megjelent kutatásban a három legismertebb szakértői forrást, és azok megbízhatóságát vetették össze. Ezek az alábbiak:

• Livingston survey, amely félévente jelenik meg (június és december) és a Philadelphiai Fed készíti az S&P500 index jövőbeni hozamára vonatkozóan. Jellemzően 55-65 közgazdász megkérdezésén alapul.
• Graham és Harvey survey, mely 400 pénzügyi igazgató (CFO) megkérdezésén alapul, és ma már a Richmondi Fed honlapján kerül közzétételre.
• Nagel és Xu survey, mely egyéni befektetők, háztartások megkérdezésén alapul.

Gyakorlatilag a fenti három forrással lefedtük a befektetők széles körét. Nézzük most, milyen pontossággal képesek előre jelezni a következő 12 hónap tőzsdei hozamait.

A következő táblázatban pedig az előrejelzések pontossága látható. Jól látható az adatsoron, hogy a Livingston survey (LIV) korrelációs együtthatója -52% és -15%. A negatív együttható azt jelzi, hogy a két adat között negatív a kapcsolat. Az együttható nagysága pedig a kapcsolat erősségére utal, az 52 százalékos érték a pénzügyek területén erős kapcsolatnak tekinthető, azaz amikor az elemzők magas hozamot várnak, akkor valójában alacsony hozamok következnek. Itt is inkább a kontraindikátor hatást vélhetjük felfedezni. Látható, hogy a pénzügyi igazgatók (CFO) és az átlagos befektetőkön (NX) alapuló felmérések korrelációs együtthatója 0 közeli, azaz nincs összefüggés az előrejelzés és a jövőbeni hozamok között.

Az alábbi táblázat az egységnyi kockázatra eső hozamot mutatja (SR oszlop) azokban az esetekben, amikor a fenti előrejelzésekre hagyatkozva részvényekbe befektetünk vagy készpénzt tartunk. A hagyományos vedd meg és tartsd módszerrel elérhető hozamot az SR_MKT oszlopban találjuk. Gyakorlatilag egyetlen esetben sem tudtuk felülteljesíteni a szakértői előrejelzésekkel a vedd meg és tartsd technikát.

A táblázatból látható, hogy az egyetlen kivételt a SI, azaz a short interest jelenti, melynek előrejelzési képességét külön vizsgálták további 14 makroökonómiai (például P/B, osztalékhozam, P/E, stb..) változóval együtt. Összességében az derül ki a fenti adatokból, hogy a fenti három felmérés alapján meghozott döntésekkel nem lehetett megverni a vedd meg és tartsd technikát, és a szakértői előrejelzések és a részvénypiac jövőbeni 6-12 hónapos alakulása között nincs korreláció, vagy ha van, akkor inkább negatív. Másrészt a különböző makroökonómiai tényezők közül a short interest az egyetlen objektív adat, mely kiemelhető, és a vedd meg és tartsd technikával összemérhető eredményt adott. A fentiekhez hozzátartozik, hogy a short interest hatékonyságát más vizsgálatok is feltárták már.

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy nincs arra bizonyíték, hogy a gazdasági és közösségi médiában szereplő szakértők, elismert szaktekintélyek kiemelkedő szakmai tudással rendelkeznének a recessziók, tőzsdei visszaesések, vagy épp a jövőbeli részvényárfolyamok pontos előrejelzésében. Az ilyen jellegű prognózisok elsődleges célja nem a jövő pontos megértése, hanem a befektetési iparág kiszolgálása: vételi vagy eladási ötletek generálása, amelyek megnövelik a kereskedési forgalmat és ezzel együtt a jutalékbevételeket. Továbbá ezek az előrejelzések a figyelem felkeltését, a látogatottság növelését is szolgálják. Ezek mögött szintén anyagi ösztönzők húzódnak meg. A jövőt a legjobb szakértők sem tudják megjósolni, a véletlennél nagyobb találati arány rendkívül ritka, és alacsony esetszámon alapul. Sikeres szakértőt, válságot megjósoló gurut pedig mindig fogunk találni, de ez egyszerűen egy statisztikai probléma, melynek nincs köze a szakértelemhez, azaz ha rendkívül sok próbálkozó van, akkor statisztikailag törvényszerű, hogy lesz sikeres szakértők. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs értelme előrejelzéseket vagy forgatókönyveket készíteni. Azonban ezeket nem puszta tippekre kell alapozni, hanem egy tudatosan felépített befektetési stratégia keretében kell értelmezni, amely figyelembe veszi a tévedés lehetőségét is, és megfelelő kockázatkezelési eszközökkel kezeli azt.