Cikkünkben a metaversum mögötti technológiával, a metaversum jövőjével, a lehetséges befektetési lehetőségekkel, és a befektetés problémáival foglalkozunk. Témáink:
- Mi az a metaverzum? Mit jelent a kifejezés?
- Hogyan működik a metaverzum?
- Metaverzum szemüvegek
- Melyek voltak a legelső metaverzumok?
- Facebook metaverzuma
- Metaverzum kripto, telkek, ingatlanok
- A metaverzum technológiai problémái?
- Ki akarja majd a metaversumban tengetni az életét?
- A metaverzum befektetés 1. problémája
- A metaverzum befektetés 2. problémája
- A metaverzum befektetés 3. problémája
- A metaverzum befektetés 4. problémája
Mi az a metaverzum? Mit jelent a kifejezés?
A metaverse kifejezés eredetileg egy 1992-ban megjelent regényből (Neal Stephenson: Snow Crash) származik, és a meta, illetve az universe szavak összeolvasásából képződött új szó, mely egy virtuális világ leírására szolgál. A metaverzum tehát egy virtuális világ, melyhez egy VR headset, VR szemüveg segítségével lehet csatlakozni.
Hogyan működik a metaverzum?
A metaverzum tulajdonképpen egy szoftver, hasonló egy játékhoz, melyben a résztvevők a metaverzum világán belül szabadon mozoghatnak, így például lehetőséged van arra, hogy a metaverzumban telket, ingatlant vásárolj, de a jövőben a webáruházak is a metaverzumba költöznek. Azaz úgy tudsz majd online vásárolni, hogy virtuálisan megnézheted a terméket, ahogy arra is lehetőséged lesz, hogy tárgyalásokat bonyolíts le, hivatalos ügyeket intézz, vagy városokat bejárj, azaz turisztikai lehetőségek is rejlenek a metaverzumban. Fontos azonban látni azt, hogy a metaverzum nem egyetlen virtuális helyet jelent, hanem ahány fejlesztő cég van, annyi különféle virtuális valóság lesz, ahogy például ezt most is tapasztalhatjuk, ha rendelkezünk egy VR szemüveggel, és különböző játékokkal játszunk.
Metaverzum szemüvegek
A metaverzumhoz, illetve a virtuális valósághoz történő csatlakozásra alapvetően egy VR-szemüvegre, headsetre van szükség. A legismertebbek:
- Oculus Quest sorozat kb. 150-200 ezer forint
- HTC Vive típusok kb. 300-500 ezer forint
- PlayStation VR kb. 150 ezer forint
Melyek voltak a legelső metaverzumok?
A legkorábbi projektek közül az Active Worlds, a The Palace, a Habbo Hotel, a VRChat említhető meg, de a kezdeti projektek közül több még nem a virtuális valóságban volt elérhető, például a World of Warcraft és számos hasonló nyílt világú szerepjáték, de a Roblox is elköteleződött a metaversum irányába.
Facebook metaverzuma
Ugyanakkor kétségtelen, hogy a metaverzum a Facebooknak köszönhetően vált népszerűvé, hiszen évekkel korábban a Facebook megvásárolta az Oculus VR headset gyártó céget, és azóta számos új hardvert és szoftvert is kiadott a Facebook. Az első közösségi média funkciókkal ellátott VR-világ a Facebook Horizon volt, mely 2019-ben indult, majd 2021 őszen a Facebook bejelentette a Metaverzum fejlesztés irányába történő újabb lépéseket, és a társaságot ennek jegyében át is nevezték Meta-ra. Látható a google keresésekből, hogy innentől kezdve vált népszerű témává a metaversum.
Metaverzum kripto, telkek, ingatlanok
A metaverzumnak szoros kapcsolata van a kriptopiaccal, melynek oka az NFT technológiában keresendő. Az NFT egy digitális információ, egy szerződés, amit blokkláncon tárolnak, ezzel akadályozva meg az adatok meghamisítását, ami különösen hasznos funkció az online térben, ahol könnyedén másolhatók le a digitális tartalmak. A Decentraland ebben a körben a legismertebb metaverzum, melyben a felhasználók virtuális telkeket, ingatlanokat vásárolhatnak a MANA nevű kriptovalután, mely az Ethereum blokkláncon kibocsátott token. Az NFT-kről bővebben:
- NFT (non-fungible token) jelentése, létrehozása, problémák, kockázatok
- Mennyire jó befektetés az NFT (Non Fungible Token)?
A metaverzum technológiai problémái
Érdemes szem előtt tartani, hogy egy sokszereplős virtuális világ működtetése óriási nagy számítási kapacitást igényel, mely vélhetően számos projekt esetében egyfajta technológiai korlátot jelent. Emiatt nem meglepő módon a legtöbb virtuális világ grafikai arculata egyszerű, mondhatni gagyi. Ezt a megállapítást az alapján teszem, hogy két éve rendelkezem VR szemüveggel, és számos alkalmazást, játékot kipróbáltam ezen idő alatt. Természetesen a távoli jövőben bizonyára óriási fejlődés lesz ezen a területen. Elég, ha csak megnézzük a Half Life Alyx játékot egy VR szemüvegen keresztül (a youtubeon látható 2D képek nem adják vissza azt a képet, amit a VR szemüvegen át látsz), és megdöbbenünk a világ kidolgozottságán, részletességén. Ugyanakkor a sok ezer alkalmazás közül csak néhány rendelkezik ilyen grafikai képességekkel jelenleg, és ehhez nemcsak egy 150-300 ezer forintos VR szemüvegre van szükség, hanem egy erős grafikus kártyával ellátott PC-re, mely további kb. 500-700 ezer forint kiadást jelent. Tehát a jelen helyzetben egy Half Life Alyx minőségű virtuális valóság elérésnek költsége kb. 1 millió forint.
Ez természetesen az idővel változhat, a költségek csökkenhetnek, és az egyszerűbb grafika nem teszi szükségessé a költséges PC használatát, elegendő a VR headset számítási kapacitása. Mindenesetre ebből azért sejthető, hogy évekre vagyunk az élvezhető metaverzumtól, és csak reménykedhetünk abban, hogy a VR feltételezett szemkárosító hatásra lesz megoldás.
Ki akarja majd a metaversumban tengetni az életét?
A címbeli kérdés volt az első gondolatom, azaz ki akar majd virtuális ruhákra, cipőkre, ékszerekre, ingatlanra, telkekre pénzt költeni, hiszen az egész csak olyan, mint egy játék. Ki akar majd egy metaverzumban levő webáruházban cipőt, laptopot, fűnyírót vásárolni magának? Bár valóban igaz, hogy körbe tudod járni a terméket, minden irányból megnézheted, de képtelenség, és nehézkes lesz nagy mennyiségű árucikk összehasonlítása például. Kinek lenne kedve a virtuális valóságban tárgyalást lebonyolítani egy olyan avatarral, mely nincs jól kidolgozva, és a tárgyaló fél érzelmi reakciót a valóságnál sokkal rosszabbul tudjuk követni?
Hosszasan sorolhatnám ezeket a kifogásokat, de ne akarjunk úgy járni, mint Steve Balmer, a Microsoft egykori vezérigazgatója, aki nevetett azon, hogy az Apple egy billentyűzet nélküli, 500 dolláros mobilt dob a piacra, mondván, hogy ennyit senki nem ad egy telefonért, és még billentyűzet sincs rajta, azaz email-t sem lehet írni a segítségével.
Ezt a döntési hibát nevezzük bad product fallacynak, melyet nemcsak befektetőknek, de vállalati döntéshozóknak is érdemes észben tartania, azaz a TE véleményed a termékről miden bizonnyal nagyon rosszul fogja előre jelezni a termék jövőbeni sikerét. Vélhetően tehát lesz, sőt nagy számban (lásd fiatalok jelenlegi internetfogyasztási szokásait) lesz olyan társadalmi réteg, aki a metaverzumban fogja életének jelentős részét tölteni, függetlenül attól, hogy mi ezt teljesen értelmetlennek tartjuk. Egyébként már Stephenson regényéből is sejthető, hogy miért lesz népszerű a metaverzum, hiszen a Snow Crash főhőse egy pizzafutár, aki a Metaverzumban egy "szamuráj félisten". A fentiek ellenére azonban egyáltalán nem biztos, hogy a metaverzum egy jó befektetési lehetőség lesz a számodra. Nézzük a problémákat
A metaverzum befektetés 1. problémája
Ismerősek neked a következő nevek: SixDegrees.com, Friendster, Myspace? Ezek voltak az első közösségi média weboldalak, és nem véletlenül nem hallottál róluk. Egész egyszerűen azért, mert a FaceBook jobb volt náluk, így gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált rövid idő alatt. Ezzel a példával arra utalnék, hogy lehetséges, hogy a jövő metaverzum platformja még nem is létezik, a fejlesztésébe bele sem kezdtek. A fenti eset egyébként nem egyedi példa, ugyanis kezdő iparágak esetén gyakori, hogy a kezdeti időszakban még nem is létezik az a cég, amelyik a piacvezető társaság lesz.
A metaverzum befektetés 2. problémája
Képtelenség tehát megjósolni azt, hogy a metaverzum egy olyan dolog lesz, mely a jövőben az emberek hétköznapi életét alapvetően megváltoztatja, képtelenség megjósolni azt, hogy mely cégek lesznek a piacvezetők, ugyanakkor kiindulhatunk a múltbeli hasonló témákból. Nézzük meg, milyen eredményt érhettünk el az olyan befektetési ötletekkel, mint az öregedő társadalmakból hasznot húzó vállalkozások, kiberbiztonság, hatékonyabb energiafelhasználás, robotika, okosvárosok, digitális egészség, élelmiszeripari forradalom, tiszta energia, 3D nyomtatás, genetikus tervezés, űripar, nanotechnológia, virtuális valóság.
David Blizt a Robeco vagyonkezelő cég Quantitative Investment divíziójának munkatársa részletesen megvizsgált a Standards and Poors (S&P) által vezetett 32 tematikus index és az MSCI 16 tematikus indexét, illetve teljesítményét. Nagyrészt ezek az indexek az alapjai a tematikus ETF alapoknak, és a hagyományos befektetési alapok esetében gyakori, hogy a fenti tematikus indexek közül kerül ki a referencia index, a benchmark, melyhez a befektetési alap a teljesítményét méri. Az alábbi képen az S&P tematikus tőzsdeindexei láthatók, az y tengelyen leolvashatjuk, hogy az indexben hány tőzsdei társaság található.
forrás: Betting Against Quant..
A következő képen az MSCI tematikus indexei olvashatók le, jellemzően a divatos befektetési témákkal.
forrás: Betting Against Quant..
David Blizt vizsgálatának az lett az eredménye, hogy a fenti témák hozama megmagyarázható más tényezőkkel (például béta, size, value, jövedelmezőségi prémium; itt részleteiben is megnézzük a vizsgálatot), azaz a hozam nem a jó témaválasztás miatt keletkezett, hanem ismert tőzsdei összefüggések miatt, melyet bárki előállíthat egy portfólióban a témától függetlenül. A kutatás szerint az a fő probléma a tematikus befektetéssel, hogy olyan részvényeket tartunk, melyek a hosszú távon magas hozammal rendelkező részvények ellenkező tulajdonságaival rendelkeznek (értékalapon drágák, népszerűek, kevésbé jövedelmezők), így várhatóan a hosszú távú hozama ezeknek a társaságoknak alacsony lesz.
A metaverzum befektetés 3. problémája
A népszerű témákat a befektetési alapok szeretik kihasználni, azaz a fenti eredmények ellenére számos tematikus alapot indítanak, jellemzően a hagyományos ETF alapoknál magasabb díjazás mellett. A folyamat része, hogy a gazdasági médiában felkeltik a befektetők figyelmét egy téma iránt (például tematikus befektetés), majd az igény megteremtésével ki is szolgálják ezt az igényt különböző speciális alapokkal, ETF alapokkal, melyek drágák. A legismertebb metaverzum ETF alapok éves TER mutatója az alábbiak szerint alakul:
- metaverzum típusú ETF 0,75%
- metaverzum típusú ETF 0,7%
- metaverzum típusú ETF 0,7%
- metaverzum típusú ETF 0,59%
- metaverzum típusú ETF 0,58%
- metaverzum típusú ETF 0,5%
Közben pedig a egy Nasdaq tőzsdeindexet követő ETF alap jellemző alapkezelési díja 0,15-0,3% között mozog, és ez az alap nagyrészt tartalmazza a Metaverse ETF alapokban szereplő részvényeket.
A metaverzum befektetés 4. problémája
Sajnos az is hozzátartozik a dologhoz, hogy nemcsak többet fizetünk a speciális befektetési alapokért, hanem nagy valószínűséggel alacsonyabb lesz a hozamuk, mintha passzív módon a tőzsdeindexbe fektettük volna be a pénzünket. A Competition for Attention in the ETF Space cím alatt elérhető vizsgálat arról is beszámolt, hogy az elmúlt években megnőtt a speciális, tematizált ETF alapok száma, mely összefüggésbe hozható azzal, hogy a médiában számos népszerű befektetési ötlet lát napvilágot. Az ETF alapkezelők pedig kihasználják ezek népszerűségét, és létrehoznak a témának megfelelő ETF alapot. Ezen speciális ETF alapok sajátossága, hogy az intézményi befektetők részaránya alacsonyabb, a Robinhood brókercég ügyfeleinek részaránya nagyobb. Sajnos azonban a Robinhood brókercég ügyfeleinek jelentős része zajkereskedő, és a népszerű, divatos befektetési célpontokat keresi, melyek jövőbeni hozama alacsony lesz.
forrás: Competition for Attention in the ETF Space
Sajnos ez a helyzet a tematikus ETF alapok esetében is, azaz nagy átlaguk alulteljesíti a hagyományos ETF alapokat. Az alábbi táblázat excess return oszlopában láthatjuk a hagyományos ETF alapok (Broad-Based ETFs) és a speciális ETF alapok (Specialized ETFs) átlagos havi többlethozamát (kockázatmentes hozam feletti hozam). A hozamkülönbség negatív, azaz a specializált ETF alapok nagy átlagban alulteljesítenek. Az abnormális hozam (CAPM, FF3, FF4, stb. oszlopok) is kisebb ezen ETF alapok esetében.
forrás: Competition for Attention in the ETF Space
Bővebben a témáról:
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
