Miért vásárolj wide (economic) moat részvényeket?

Cikkünkben a wide moat, wide economic moat kifejezést, a piaci erő lehetséges vizsgálatát, és a wide moat részvényeket beszéljük meg. Témáink:

• Mit jelent a wide moat?
• Hogyan találhatunk wide moat vállalatokat?
• Warren Buffett módszere is a wide moat részvényekre épül
• Mi a probléma a wide moat részvényekkel?
• Wide moat helyett piaci erőt vizsgáljuk
• Hogyan vizsgáld az iparágon belüli verseny erősségét

A fundamentális vagy akár a technikai elemzés számos mutatót ad a befektető kezébe, melyekkel egy vagy több vállalat összehasonlíthatóvá válik. Ezeknek a mutatóknak a nagy része azonban a múltra, jelenre vonatkozik. A mutatók közül nagyon sokat tárgyaltunk itt az oldalon. Azonban, ahogy a tanfolyamon is elmondtam a hallgatóknak, nem lehet önmagában csak mutatók alapján értékelni egy társaságot. Egyrészt ezzel könnyen elkövethetjük az értékalapú befektetők első számú hibáját, amit value trap néven ismerhetsz (részletesen: value trap ). Másrészt pedig a mutatókon túl szükséges az is, hogy megismerjük a társaságot, melybe pénzünket befektetjük.

Alapszabálynak tekintethetjük azt, hogy csak abban az esetben fektetünk egy vállalkozásba (vásárolunk részvényeket), ha ismerjük a vállalatot, az előállított termékeket, szolgáltatásokat, a vállalat folyamatait és a vállalat piacát, melybe a fogyasztók, versenytársak is beletartoznak. Gondold csak át, hogy a jelenlegi részvény befektetéseid közül, melyikre igaz az, hogy ismered a vállalatot, a termékeit és a piacát? A bejegyzés elolvasásával pedig azt is meg fogod tudni mondani, hogy melyik befektetésed wide moat. Nyilván bizonyos rövid távú, technikai jeleket használó technikák esetében nincs szükség a fenti folyamatok részletes áttekintésére, azonban a napon túlra nyitott, megtartott pozíciók esetében hasznos információkat szerezhetünk, melyek akár a kereskedési döntésekre is hatással lesznek. Cikkünkben az ún. wide moat részvényekkel, azok felismerésével fogunk foglalkozni. Arra próbálok útmutatást adni, hogy a vállalat vizsgálata során, milyen tényezőket, szempontokat célszerű átgondolni a fundamentális mutatókon túl.

Mit jelent a wide moat?

Az angolul wide economic moat, vagy wide moat kifejezés szó szerinti fordításban széles árkot jelentene, amiből magyarázat nélkül nehezen egyeztethető a mögöttes jelentés tartalom. De gondoljuk egy várra, melyet egy széles, vízzel teli árok vesz körül, ezáltal nehezen bevehető, jól védhető. A wide moat vállalatok tehát ilyen széles árokkal (wide moat) körülvett várak, melyek olyan piacon működnek, vagy olyan termékeket, szolgáltatásokat gyártanak, melyek nehezen másolhatók, vagy a konkurencia jelentősen le van maradva,  vagy a piacra valamilyen oknál fogva nehéz a belépés.

A wide moat tehát valamilyen előnyt jelent, amely a vállalat piaci előnyét biztosítja, ez pedig a jövőbeni profit biztosítéka lehet, ezzel az előnnyel tudja a profitot megvédeni a vállalat a versenytársaktól. A wide moat, mellett létezik, az ún. narrow moat kifejezés, mellyel már sokkal ritkábban találkozhatunk. Ezek olyan vállalatok, melyek most még valamilyen előnyt birtokolnak, de ez csak rövid távon lesz jellemző.

Hogyan találhatunk wide moat vállalatokat?

Wide moat vállalatok kereséséhez a vállalatot kell megismernünk, a termékek, szolgáltatások körét, és a piacát kell áttekintenünk. Ezek alapján azonosíthatunk olyan tényezőket (leggyakrabban Porter öt erő modellje alapján), melyek előnyt biztosítanak a vállalat számára. Az alábbi szempontok alapján célszerű a vizsgálatokat elvégezni.

Iparági verseny

Az iparágon belül mennyi versenytársa van a cégnek, és a termék, szolgáltatás mennyire másolható. Minél több a versenytárs, és minél egyszerűbb a termék (tehát könnyen előállítható a jelenlegi technológiával), annál rosszabb a pozíciója egy vállalatnak. A wide moat vállalatok piacán általában kevés a versenytárs, vagy jelentősen le vannak maradva. A termék, szolgáltatás pedig olyan egyedi tényezőket is tartalmaz, amely miatt nehezen másolható. Például wide moat vállalattá válhat egy biotechnológiai cég, vagy gyógyszeripari cég egy új hatóanyag kifejlesztésével.

Az új belépés lehetősége

Ha az iparágba történő belépésnek nagy a költsége, sok az akadálya, akkor az iparágon belül találhatunk wide moat vállalatokat. Például  Hospitals iparág az Egyesült Államokban. Ez az iparág csak néhány szereplőből áll, mivel a piacra lépés jelentős költségekkel, idővel, engedélyek beszerzésével stb.. jár.  De gondoljunk a VISA, MasterCard piaci helyzetére, tipikusan olyan iparágban működnek, ahol a belépés költségei magasak.

A vevők száma

Általánosságban elmondható, hogy egy vállalatnak minél kevesebb vevője van, a vevőknek annál nagyobb az alkuereje. Gondoljuk arra az esetre, amikor egy vállalat csak néhány nagyobb cégnek állít elő terméket, vagy szolgáltatást. Ilyen helyzetekben az áralku sokkal erősebb, egy vevő elvesztése sokkal jobban érinti egy vállalat bevételeit, profitját. A wide moat vállalatok  sok ezer vevőnek értékesítenek, így egy-egy vevő elveszítése az eredményekben nem lesz érezhető.

Költséges a váltás

A fogyasztó oldaláról nézve a váltás a konkurencia termékeire költséges. A költségeket ne csak pénzben mérjük, lehet időbeni költség. Például ha eddig iOS operációs rendszerre  (Apple termékek) vásároltunk meg számos programot, akkor egy váltás (például Android operációs rendszerű telefonra) esetén a programokat nem tudjuk használni, újakat kell beszereznünk. Ez akár ingyenes is lehet, de az új programok megtanulása, beállítása, korábbi adataink szinkronizálása időigényes folyamat.

A felhasználók adnak értéket a vállalatnak

A felhasználók értéked adnak a szolgáltatásnak, így minél több felhasználó csatlakozik, annál értékesebb lesz a vállalat, annál több új felhasználót fog ösztönözni a csatlakozásra. Jó példák erre az  eBay,  Facebook, Google vállalatok.

Alacsony költségek

Ha egy vállalat a konkurenciánál alacsonyabb költségek mellett tud egy terméket, szolgáltatást előállítani, akkor ez is okozhatja, hogy wide moat vállalattá váljon. Ne gondoljunk mindig hagyományos gyártási folyamatokra, például olcsó alapanyagok stb.. Sokszor a különböző szolgáltatások esetében is alacsonyabb költségeket találhatunk, például a Google alacsony költségek mellett  tud adatokat, új felhasználókat szerezni.

Wide moat részvényeket egyébként nem csak saját magunk kereshetünk, bizonyos szempontok szerint különböző elemzésekben is találkozhatunk ilyen listákkal. Ismert befektetők, alapkezelők is alkalmazzák a wide moat megközelítést, például Warren Buffett.

Warren Buffett módszere is a wide moat részvényekre épül

 Buffett szerint az egyik legfontosabb tényező, hogy a társaság ún. wide economic moat jellegű legyen:

“The most important thing [is] trying to find a business with a wide and long-lasting moat around it … protecting a terrific economic castle with an honest lord in charge of the castle,”

Ha figyelemmel követted Warren Buffett leveleit, akkor tapasztalhattad, hogy számos alkalommal visszautal a befektetési guru az egyik legfontosabb befektetési tanácsa, ami a társaság tevékenységével kapcsolatos, azaz vizsgáljuk meg a társaságot, melynek részvényeit meg kívánjuk vásárolni. Nézzük meg milyen terméket, szolgáltatást nyújt a társaság, illetve a piacot is vizsgáljuk, és a versenytársakról se feledkezzünk meg. Előnyt jelent, ha a társaság a következő feltételeknek megfelel:

• A társaság olyan terméket, szolgáltatást nyújt, melyre a fogyasztóknak alapvetően szüksége van.
• A társaság olyan iparágban működik, ahol nem erős a verseny.
• A társaság egyedi terméket, szolgáltatást kínál ügyfeleinek, melyet nehéz lemásolni.
• A társaság keveset költ kutatásra, fejlesztésre.
• A társaság lehetőleg ne függjön az árupiaci termékek árától.

Mi a probléma a wide moat részvényekkel?

A wide moat egy nagyon jó elv a részvénykiválasztáshoz, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az egyetlen dolog, amiért sokat hallunk a wide economic moat kifejezésről, mert Warren Buffett szeret róla beszélni. Pontosan ezen ok miatt próbálják azonosítani a befektetők a wide moat társaságokat, de látni kell azt is, hogy ez a tényező egy erősen szubjektív nézeten alapuló, ún. minőségi jelző, emiatt nem lehet úgy visszatesztelni, megvizsgálni, mint más értékalapú mutatókat, például:

• Tőzsde és a 4 „value” faktor: Értékalapú stratégiák eredményei
• P/BV mutató, ráta: részvény értékelése a Price/Book, azaz P/B mutatóval
• P/E ráta, mutató használata, 3 tanulmány eredménye

Stefan Jaspersen a Mutual Funds Bets on Market Power című kutatás szerzője szerint lehetséges, hogy a moats helyett más megközelítést kellene alkalmazni. Ez pedig a piaci erő mérése, mely már objektíven mérhető, visszatesztelhető. Jaspersen nem vitatja azt, hogy nincs jelentősége a Buffett által definiált wide moat tényezőnek, de ezek a piaci erő objektíven is definiálhatók. A fentiekben és a hivatkozott cikkek alatt részletesen tanulmányozhatod a wide moat társaságok azonosításának a lépéseit, az alábbiakban pedig bemutatom a piaci erő vizsgálat lépéseit.

Wide moat helyett piaci erőt vizsgáljuk

Ahelyett tehát, hogy megpróbáljuk a wide moat részvényeket megkeresni, a piaci erőre vonatkozó vizsgálatot is végezhetünk, mely objektíven megállapítható. Ennek lényegét Stefan Jaspersen kutatásában ismerhetjük meg. Stefan Jaspersen vizsgálata azon alapul, hogy a tőzsdei társaságok ún. 10-K kimutatásából (Edgar adatbázisból kigyűjthető) az általuk gyártott termékekről információt kaphatunk. Az adatok egyébként Hober és Phillips 2016-os kutatásán alapulnak, és az ő adatbázisuk itt elérhető. 

A fenti adatbázisokból tehát arról kapunk képet, hogy az amerikai tőzsdei társaságok által gyártott termékeknek mennyi versenytársa van. Jaspersen azt figyelte meg, hogy azoknak a cégeknek van a termékeire vonatkozó kevés versenytárs, melyek jellemzően régóta működő társaságok, magasabb az értékeltségük (értékalapon, P/B alapján lásd alábbi táblázat book-to-market ratio), alacsonyabb a piacukon a likviditás (kevés piaci szereplő érdekli ezeket a cégeket) és kevesebb elemző követi a cégeket.

Nagyrészt tehát kis és közepes (small-cap és midcap) táraságokról van szó (lásd alábbi táblázat firm size sor) melyek, kisebb réspiacokon működnek, ahol tulajdonképpen néhány magasfokon specializált társaság verseng egymással. Mivel ezeket a réspiacokat kevesebb elemző követi (lásd analyst coverage sor), kisebb az érdeklődés ezek után a részvények után, így a megjelenő hírek, információk is lassabban jutnak el a befektetőkhöz (a gazdasági média általában a népszerű részvényekkel foglalkozik pl. Apple, Tesla, Amazon stb.)

Az alábbi táblázatban három oszlopban láthatjuk a különbségeket. Az All oszlop a vizsgálatban szereplő összes, 9212 társaság adatait tartalmazza. A Market Power oszlopban az összes társaság ötöde (alsó 20%) található, melyek a legnagyobb piac erővel rendelkeznek. A piaci erő azt jelenti, hogy ezeknek a társaságoknak a legkevesebb a versenytársa a Text-based Network (TNIC) adatbázis alapján. A Non-market Power alatt pedig azoknak a cégeknek az adatai (felső 20%) láthatók, melyek a legtöbb versenytárssal rendelkeznek.

forrás: Mutual Funds Bets on Market Power

A táblázat éves hozam sorára (Annual return) is érdemes egy pillantást vetni. Gyakorlatilag mindkét kategóriában egyezik az évesített hozam. Ennek ellenére Jaspersen azt is kimutatta, hogy azok a befektetési alapok, melyek portfóliójában lényegesen nagyobb arányban vannak a nagy piaci erővel rendelkező társaságok, évente átlagosan 1,56%-kal felülteljesítik az átlagos befektetési alapokat.

Hogy lehetséges ez? Az ok egész egyszerűen az, hogy a piaci erő folyamatosan változik, évről évre, és azok az alapkezelők, melyek ezt követik, hatékonyabban tudják befektetni a vagyont. Például úgy, hogy olyan társaságokban fektetnek, melyek piaci ereje nagy, vagy növekszik, és alulsúlyozzák, eladják azokat a társaságokat, melyek piaci ereje csökken.

Összegezve tehát a fentieket azt mondhatjuk, hogy alapvetően nincs gond azzal, ha a wide economic moat szellemében keressük az ideális befektetési célpontokat. Azonban ez a módszer szubjektív, és meglehetősen időigényes, tekintettel arra, hogy egy jól diverzifikált portfólió nem 5-10, hanem 50-100 (vagy több) részvényből áll. A tőzsdei társaságok versenytársainak száma jól követhető az TNIC adatbázisából. A versenyképességet, a piaci erőt itt úgy állapítottuk meg, hogy a társaság termékét hány másik társaság gyártja. Azt is megfigyeltük, hogy nagyrészt tehát kis és közepes (small-cap és midcap) táraságokról van szó melyek, kisebb réspiacokon működnek, ahol tulajdonképpen néhány magas fokon specializált társaság verseng egymással. Másrészt pedig bizonyítékot láttunk a fentiekben „a kevesebb versenytárs jobb” összefüggésre.

Az iparágon belüli verseny erősségének összefüggései

Gyakorlatilag nem találkozunk olyan hosszútávú részvény kiválasztási stratégiával, amely ne vizsgálná az iparági versenyt. Azonban könnyen ütközhetünk falba az iparági verseny vizsgálata során, ugyanis szubjektív a vizsgálat, ráadásul időigényes. A fentiek miatt egyszerűsítettem le saját döntéseimhez az iparági vizsgálatot úgy, hogy objektív szempontok szerint, gyorsan lehessen döntést hozni. Az általános összegfüggés az iparági vizsgálat során, hogy az iparágon belüli erős verseny nagy áldozatokkal jár a cégek részéről. Gyakori, hogy az erős verseny az árak csökkenésében nyilvánul meg, ez pedig a profit margin csökkenését idézi elő. Ez természetesen jó a fogyasztók szempontjából, hiszen minél inkább közelítünk az elméletben létező tökéletes verseny állapotához, annál jobban csökken a termékek ára, ezzel együtt a vállalkozások profitja. Ez viszont befektetői szempontból nem ez az ideális eset. Sokkal jobban jár a befektető az olyan iparágakban, ahol kisebb a verseny, mivel itt kisebb az esélye annak, hogy erőteljes árverseny alakuljon ki, így a profit margin csökkenés esélye is kisebb (A profit marginról részletesen itt).

Részvényvásárlás előtt tehát nem árt ha tisztában vagyunk azzal, hogy erős a verseny az iparágon belül, vagy inkább oligopol, monopol jellege van az iparágnak. Az oligopólium, vagy oligopol jellegű piacok jellemzője, hogy kevés piaci szereplő van az iparágon belül, így nagy piaci erővel rendelkeznek ezek a társaságok, ami a termékek árképzésére is hatással van. A monopol jellegű piac, monopólium esetében pedig egyetlen piaci szereplő van. A gyakorlatban az oligopol jellegű piaccal találkozhatunk, melyek sajátossága, hogy a piac részesedést néhány nagy vállalat birtokolja. Ezzel gyakorlatilag ezeknek a vállalatoknak jelentős alkuereje van. Befektetői szempontból ideális ez a piaci helyzet, hiszen a tökéletes verseny állapotától sokkal távolabb van, mint az erős verseny.  Nézzük röviden a fentiek összegzését befektetői szempontból:

• Erős verseny esetén sok vállalat fedi le a piacot, árverseny alakul ki, csökkenő profit margin
• Oligopol piaci helyzet esetén néhány nagy vállalat szerzi meg a piaci részesedés nagy részét, árverseny mértéke kisebb

A fentiekhez még az is hozzátartozik, hogy az oligopol jellegű piacra belépni sokkal nehezebb. Gyakran ennek törvényi, szabályozói akadályai vannak, de lehet, hogy a piacra lépés tőkeigényes stb.. Ez szintén előnyös lehet befektetői szempontból, hiszen kisebb a valószínűsége annak, hogy a társaságnak új versenytársakkal kell szembenéznie.  A fenti megállapítások után már csak az a kérdés, hogy mindezeket hogyan mérjük, hogyan állapítsuk meg gyorsan. Az alábbiakban ezeket a lépéseket szedem összeg.

Hogyan vizsgáld az iparágon belüli verseny erősségét

Az alábbiakban az iparágon belüli verseny erősségét, a piac koncentráltságát, illetve az iparági verseny mérését beszéljük meg. A fentiekhez kapcsolódóan azokban az iparágakban találkozhatunk wide moat társaságokkal, ahol a verseny mértéke alacsonyabb.

1) A koncentrációs ráta értelmezése, kiszámítása

Az iparági verseny gyors vizsgálatára egyszerűen használható a koncentrációs mutató, mely objektív vizsgálatot tesz lehetővé. A koncentrációs ráta lényege, hogy vizsgálja az iparágon belül működő cégek piaci erejét. Ha a koncentrációs ráta alacsony, akkor erős a verseny az iparágon belül, ha pedig magas az értéke a koncentrációs rátának akkor a verseny mértéke alacsony, az iparág oligopol jegyeket mutat.  A vizsgálathoz nem kell mást tennünk csak megnéznünk, hogy az iparágon belüli legnagyobb cégeknek mekkora a piaci részesedése. Ez jelentheti a három, négy, vagy öt legnagyobb iparágon belüli cég piaci részesedésének vizsgálatát. Saját magunk döntjük el, hogy a három, négy vagy öt legnagyobb céget vizsgáljuk. Az iparágon belüli legnagyobb cégeket a piaci kapitalizáció mutató segítségével fogjuk megtalálni (Piaci kapitalizáció, market cap, tőzsdei kapitalizáció jelentése, fogalma). A koncentrációs ráta vizsgálat szerint az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

• Ha a koncentrációs ráta 0-50% közötti, akkor a 3-5 legnagyobb társaság piaci részesedése 0-50% közötti, ez az erősen versenyző piac jellegzetessége.
• Minél kisebb a koncentrációs ráta, annál kisebb a piaci részesedése a 3-5 legnagyobb társaságnak, ami egyúttal azt is jelzi, hogy a verseny erős. Tehát alacsony koncentrációs ráta  egyenlő az erős versennyel.
• A fentiek ellentéte, amikor a koncentrációs ráta 50-100% közötti. Ekkor a 3-5 legnagyobb társaság rendelkezik a piaci részesedés 50-100%-ával, azaz a piaci verseny kisebb.
• Általános szabály, hogy ha az iparágon belüli 5 legnagyobb társaság piaci részesedése 60%-ot meghaladja, akkor oligopol jellegű piacról beszélünk.
• A fenti definíciókat követve monopólium esetén a koncentrációs ráta 100%.

2) Példavizsgálat a koncentrációs rátára

Mielőtt a gyakorlatban is megnézzük, hogyan lehet 5 perc alatt megállapítani egy iparágon belül a verseny erősségét, nézzünk egy elméleti példát a koncentrációs rátára. A vizsgált iparágon belül az 5 legnagyobb társaság  piaci részesedése az alábbi:

1. társaság piaci részesedése: 30%
2. társaság piaci részesedése: 15%
3. társaság piaci részesedése: 10%
4. társaság piaci részesedése: 20%
5. társaság piaci részesedése: 5%

Összesen 80%, azaz oligopólium, oligopol piac, a verseny gyenge.

3) A piaci részesedés mérése

Nézzük a gyakorlatban hogyan tudjuk gyorsan kiszámítani a koncentrációs rátát.  Az 3-5 legnagyobb tőzsdei társaság megkeresése valószínűleg nem fog gondot okozni senkinek (lásd: piaci kapitalizáció fogalma), de a bejegyzés végén egy teljes példát végigkövetve ezzel is foglalkozunk. A nagyobb probléma a piaci részesedések vizsgálata. Erre különböző elemzői anyagokból, statisztikákból férhetünk hozzá. Általában én is ilyen adatokat használok, azonban ezek az adatok fizetősek. Viszont a piaci részesedés kiszámítására egy gyors és hatékony módszer is létezik, gyakran az elemzők is ezt a módszert használják. A lényege, hogy megnézzük a teljes iparág árbevételét, majd megnézzük, hogy az 5 legnagyobb társaság árbevétele mekkora részét teszi ki a teljes iparági árbevételnek.  Például a vizsgált iparág teljes árbevétele 1000 milliárd dollár, az 5 legnagyobb társaság árbevétel az alábbi:

1. társaság árbevétele: 300 milliárd dollár
2. társaság árbevétele: 150 milliárd dollár
3. társaság árbevétele: 100 milliárd dollár
4. társaság árbevétele: 200 milliárd dollár
5. társaság árbevétele: 50 milliárd dollár

A fentiek után a piaci részesedés számítás így néz ki:

1. társaság piaci részesedése =  300/1000, azaz 30%
2. társaság piaci részesedése =  150/1000, azaz 15%
3. társaság piaci részesedése =  100/1000, azaz 10%
4. társaság piaci részesedése =  200/1000, azaz 20%
5. társaság piaci részesedése =  50/1000, azaz 5%

Összesen 80%, azaz oligopólium, oligopol piac, a verseny gyenge. Ezeken a piacokon nagyobb esélye van annak, hogy egy társaság wide moat karakterisztikával rendelkezik.  Az alábbiakban egy teljes vizsgálatot megnézünk a gyakorlatban, valós iparági adatokkal.

A verseny vizsgálata gyakorlati példa

A példa kedvéért tegyük fel, hogy a Quest Diagnostic Inc (DGX) társaság részvényeinek vásárlását tervezzük. A részvényvásárlás előtti egyik szempont (nem az egyetlen) az iparági verseny vizsgálata. Nézzük meg, hogyan állapítható meg gyorsan, egyszerűen az iparági verseny mértéke. A vizsgálat lépései a következők lennének.

Első lépésként meg kell állapítanunk, hogy a vizsgálandó társaságot, melyik iparágban találjuk. Ehhez a finviz.com oldal részvénykeresőjét is használhatjuk. Üssük be a weboldal keresőjébe a társaság nevét, vagy tickerjét, majd a megjelenő grafikon alatt megtaláljuk az iparágat, lásd alábbi kép.

Az iparág ismeretében keressünk az interneten olyan adatbázist, mely az iparágak összesített adatait tartalmazza. Nagyon sok ilyen adatbázis létezik, nagy részük fizetős, de a következő oldalon ingyenesen is elérhetjük az adatokat: https://csimarket.com/Industry/Industry_Data.php

Keressük meg a fenti adatbázisban a vizsgálandó iparágat, ezt a Healthcare/Medical Laboratories industry alatt találjuk. Mielőtt az iparágon belüli részvényeket megvizsgáljuk már meg is találtuk a teljes iparági árbevételt a Recenues (TTM) oszlopban, lásd alábbi kép:

A teljes iparági árbevétel 45,9 milliárd dollár.

A harmadik lépés, hogy az iparágon belül keressük meg az 5 legnagyobb társaságot, és adjuk össze az árbevételét az 5 legnagyobb társaságnak. Ehhez a Marketcap (vállalati méret) és a Revenues (TTM), azaz árbevétel oszlopokat használhatjuk.

Az 5 legnagyobb társaság:

• Quest Diagnostics Inc árbevétel =  7,6 milliárd dollár
• Exact Sciences Corp  = 0,4 milliárd dollár
• Incyte Corp = 1,7 milliárd dollár
• Laboratory Corp Of America Holdings = 11 milliárd dollár
• Quintiles Ims Holdings, Inc. = 5,3 milliárd dollár

Összes árbevétel = 26 milliárd dollár

A fentiek után már csak a koncentrációs rátát kell kiszámolnunk. Ez az 5 legnagyobb társaságra nézve 26/45,9, azaz 56%. Látható ebből, hogy az oligopólium állapotához van közelebb ez a piac (60 százaléktól), a verseny mértéke a koncentrációs ráta alapján alacsony. A fenti gyors vizsgálat mindössze egyetlen tényező egy részvényvásárlás előtti vizsgálat során. Mindenesetre az iparágról egy objektív képet kaphatunk. A koncentrációs ráta minél alacsonyabb, annál nagyobb a verseny a piacon belül. A fentiek miatt kifejezetten alacsony koncentrációs ráta mellett célszerű a piacot sokkal jobban megvizsgálni, gondolok itt arra, hogy a vizsgált társaságnak milyen versenyelőnye van a többi társasághoz képest. Illetve ez a versenyelőny biztosítani fogja azt, hogy kiemelkedjen (wide moat) a társaság, vagy pedig az árverseny kialakulására számíthatunk a jövőben.