Mit kell tudni a blockchain, blokklánc technológiáról befektetés előtt?

Az alábbiakban a blokklánc, angolul blockchain technológia jelentését beszéljük meg. Kitérek arra is, hogyan lehet befektetni a technológia, illetve a cikk végén egy interjú részletet is elolvashatsz, melyben a véleményemet fejtem ki a kriptopénzekkel, a a blokklánc technológiával kapcsolatban.

Mi az a blokklánc, mit jelent a blockchain?

A blokklánc az angol nyelvű blockchain szó magyarra fordított változata, amely a peer-to-peer fizetési hálózatok meghatározó eleme. A kriptovaluták, mint például a bitcoin egy tranzakciók sorozatát, egymáshoz fűződését tartalmazó láncolatból állnak. A blokklánc tehát az az adatbázis, amely a kezdetektől fogva tartalmazza az összes tranzakciót.

Ezt a tranzakciókat tartalmazó főkönyvet minden a hálózatban részt vevő (például bányász számítógépe) számítógép tárolja, így csak a szereplők többségének beleegyezésével lehetséges a módosítása. A bitcoin és más kriptovaluta blokkláncok nyilvánosak, azaz a tranzakciók visszakövethetők.

Blockchain, blokklánc működése, alkalmazása

A blockchain működésének tehát az a lényege, hogy egy újonnan elindított tranzakciót (utalásokat) a bányászgépek által blokkba foglalva mindig a blokklánc végéhez  lehet csatlakoztatni, így ha már egy új tranzakciós blokk kerül a blokklánc végére, a mögötte levő tranzakciók mind megváltoztathatatlanok (a szereplők egyetértése nélkül).

A blokkok létrehozása során a bányász számítógép az adatokat matematikai műveletek segítségével átalakítja egy karaktersorozattá, amelyet hashnek hívjuk. A hash egy fontos eleme a blokkláncnak, ugyanis minden hash egyedi, és ha a tranzakciókat (utalásokat) tartalmazó adatok egyelten karaktere is megváltozna akkor a hash is megváltozik, tehát azonnal kiderül a módosítás. Ráadásul a bányászok az új hash generálásához az előző utalásokat tartalmazó blokk hash értékét is tartalmazza, ezért hívjuk ezt láncolatnak, innen ered a blokklánc kifejezés.  Ha a bloklánc, blockchain bármely blokkjában változás történne (szándékosan átírjuk a tranzakciók adatait), akkor a hash érték megváltozásával azonnal kiderülne, és a hálózat többi tagja nem fogadná el ezt a blokkláncot.

Blockchain, blokklánc technológia felhasználása

A bitcoin tekinthető az első blokklánc technológián alapuló fizetési hálózat, azonban mára már több ezer ilyen blockchain technológiára épülő fizetési hálózat, kriptoeszköz létezik. A blokchain technológia tehát nemcsak egy elszámolási rendszerként funkcionálhat, hanem akár szerződések feltételeinek a betartása (okos szerződések) is biztosítható vele. Léteznek már olyan blockchain technológiát használó rendszerek, melyeknek nem a fizetési szolgáltatás bonyolítása (mint a bitcoin) a fő funkciója, hanem ún. okos szerződések működtetése (például Ethereum, Lisk, Neo, Waves stb.)

Összességében tehát a blockchain technológia tekinthető jelentős változásnak, fejlesztésnek, amely a jövőben a gyakorlati, hétköznapi használatban is megjelenhet, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a blocklánc technológia mai képviselői (például bitcoin, ethereum) lesznek azok a megoldások, melyek a távoli jövőben elfogadottak és széles tömegek által használtak lesznek. Fontos szempont az is, hogy a blokklánc technológia nyilvános, szabadalom nem védi, tehát akár vállalkozások, államok, jegybankok létrehozhatják a saját blokklánc, blockchain technológián alapuló rendszerüket.

Hogyan lehet hasznod a blokklánc technológiából?

Egyes vélemények szerint a blokklánc technológia olyan változásokat hozhat az üzleti és hétköznapi életben, amilyenre utoljára az internet megjelenésekor volt példa. Nem véletlen tehát, hogy nagyon sok befektető érdeklődik a blokklánc technológiák iránt. Azonban a blokklánc technológia tényleges alkalmazásával nagyrészt még csak kísérleteznek a cégek, és sajnos nagyon sok befektető összemossa a blokklánc technológiát és a kriptopénzek világát. Ugyanis a blokklánc technológia forradalma megvalósulhat a kriptopénzek elterjedése nélkül is, tekintettel arra, hogy nyílt forráskódú, szabadalom által nem védett megoldásokról van szó. Nem a véletlen műve, hogy a kriptopénzek piacán hasonló folyamatokat tapasztalhatunk, mint amit a dotkom lufi idején láthattunk. Ha érdekel a buborékok kialakulásának pszichológiája nézd meg mi történt a dotkom lufi piacán. Külön érdekessége a dolognak, hogy a dotkom lufi idején azok a befektetők is veszítettek, akik tudták előre, hogy a lufi az egész internetes forradalom és az esésre fogadtak.

Hogyan lehet befektetni a blokklánc technológiába?

Ebben a bekezdésben a blockchain technológiába, és a technológiával foglalkozó cégekbe történő befektetés lehetőségeit tekintjük át. Gyakran felhozott érv a kriptovalutákkal, kriptoeszközökkel kapcsolatban, hogy a blockchain technológia jelentős technológiai újdonság, és a jövőbeni életünkre jelentős hatást gyakorol majd. Érdemes azt is hozzátenni ehhez a képhez, hogy a blokklánc technológia nyílt forráskódú tehát elméletileg bárki számára hozzáférhető. Ezért is találkozhatunk ezernél is több kriptodevizával, melyek nagy része gyakorlatilag a bitcoin kisebb módosítása. Valószínűleg a jövőben a blockchain technológia előnyei beépülnek a vállalatok működésébe is, hiszen már most is számtalan példát láthatunk ennek megvalósulására, így ha nem is egy kriptodeviza formájában, de a befektetők kereshetnek olyan cégeket, melyeknek a profitja a blockchain technológia miatt fog megnövekedni a jövőben.

Ennek egyik oka az lehet, hogy a vállalat hatékonyabban tudja működési folyamatait szervezni, ez pedig a költségek csökkenéséhez, a profit növekedéséhez vezet. A másik ok pedig kifejezetten a blockchain rendszerek működtetéséhez kapcsolódik, azaz lesznek olyan cégek, melyek különböző privát blockchain rendszereket fognak fejleszteni és értékesíteni. Ahogy például egy vállalatirányítási rendszer a napjainkban értékesítésre kerül, úgy lehet termék vagy szolgáltatás a blockchain technológiát alkalmazó rendszer.

Látható tehát, hogy a vállalati életben is változásokat hozhat a blockchain technológia, ugyanakkor egyelőre még ennek a folyamatnak az elején vagyunk. Az elmúlt évben a kriptodevizák iránti megnövekvő érdeklődés a befektetési alapkezelőket is lépésre kényszerítette, így nem meglepő, hogy az elmúlt években egyre több olyan próbálkozást láthattunk, amelyben valamilyen kriptovaluta befektetési alap létrehozása volt a cél.

Blockchain ETF alapok

A fentiek mellett megjelentek azok az alapkezelők is, melyeknek az a szándéka, hogy portfóliójukba blockchain technológiát alkalmazó, fejlesztő cégeket válogassanak. Illetve a blockchain technológiához kapcsolódjon a vállalat vagy egyik ágazatának profilja. A blockchain ETF-ek tehát arra az elképzelésre alapozzák a portfólió kialakítását, hogy ne a kockázatos, volatilis  kriptodevizákba fektessük a pénzünket, hanem azokba a cégekben, melyek  a blokklánc technológia irányába nyitottak, és haszonélvezői lehetnek a jövőben. (Ha az ETF kifejezés ismeretlen számodra, akkor itt találsz információt az ETF-ek működéséről, költségeiről)

Ide tartoznak azok a cégek, melyek árbevétele jelentősen függ a kriptodevizáktól például chipgyártók, hardvergyártók, de ide soroljuk azokat a cégeket, melyek különböző blockchain rendszerek létrehozásán dolgoznak, például azért, hogy saját működésüket hatékonyabbá tegyék, vagy a privát blockchain rendszert értékesítsék.

A blockchain  ETF tehát azoknak a befektetőknek lehet hasznos, akik a kriptovaluták piacát kockázatos, volatilis, spekulatív terméknek tekintik. Valamint úgy gondolják, hogy a blockchain technológia a folyamat lényege, és azok a cégek lesznek a jövőben sikeresek, melyek a technológiát vagy alkalmazzák, vagy értékesítik valamilyen formában. Nekik nyújthat megoldás a különböző blockhain ETF-ek, mivel portfóliójukban olyan tőzsdei társaságokat találunk, melyek a fenti szempontoknak megfelelnek. Blockchain ETF alapok jellemzően az alábbi kifejezéseket használják az alap nevében:

• NextGen Protocol
• Innovative Transaction
• NexGen Economy
• Data Sharing
• Blockchain

Az ETF, mint befektetési konstrukció működéséről itt írtunk.

A cikk szerzőjének véleménye a blokklánc technológiával kapcsolatban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik hallgatója készített velem egy interjút kriptodeviza és blokklánc technológia témában.  Mivel a feltett kérdések, és válaszok mást is érdekelhetnek, így az alábbiakban ezeket elolvashatod.

Ön régóta foglalkozik a blokklánc technológiával és a benne rejlő lehetőségekkel. Véleménye szerint mik a legnagyobb előnyei, pozitívumai ennek a technológiának és milyen téren szorulna javításra?

Azt gondolom, hogy a blokklánc technológia legfontosabb előnye a biztonság, mely biztosítja az adatok egyoldalú megváltoztathatatlanságát. Ilyen megoldások pedig jelentősen javíthatják a blokklánc technológiát alkalmazó cégek hatékonyságát. Nem tudnék kiemelni olyan pontot, ahol javítani lehetne a technológián, mivel a blokklánc technológia nagyrészt egy elv, melyet számtalan rendszerben meg lehet valósítani. Tehát nem feltétlenül a kriptopénzekben nyilvánul meg a blokklánc technológia értelme.

Véleménye szerint a blokklánc technológiának milyen szerepe van a gazdaságban és mire számít a jövőben e téren?

Egyelőre még csak a folyamat elején járnak a cégek, kísérleti rendszerek vannak, fejlesztések vannak folyamatban. Nagyon sok céget foglalkoztat a blokklánc technológia, ami érthető, nem akarnak lemaradni. Majd csak a jövőben derül ki, hogy mely iparágakban, mely cégek tudják kihasználni az előnyeit a technológiának. A gazdasági szerepe sokkal nagyobb lehet a blokklánc technológiának, mint például a kriptopénz szerep. Ezzel a technológiával ugyanis a cégek a hatékonyságot javíthatják, ami termelékenység növekedés mellett a költségek csökkenését is okozza, azaz a vállalati profitok növekednek.

Önnek mi a véleménye a kriptovalutákról? Valóban alkalmasak arra, hogy idővel felváltsák a hagyományos fizetési eszközöket, vagy csupán spekulatív termékek? Kérem fejtse ki véleményét!

Spekulatív terméknek tartom a kriptopénzeket. A jelenlegi formájukban valószínűleg a jövőben sem lesznek képesek ezen túllépni. A mai gazdasági rendszerekben, ahol a jegybank szabályozza a pénzkínálatot, elképzelhetetlen egy olyan pénz, melynek kínálatát egy algoritmus határozza meg. Természetesen a távoli jövőben, a maitól eltérő gazdasági rendszerekben nem elképzelhetetlen a dolog. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a technológia leváltja a fiat pénzeket, de ezt is csak úgy tudom elképzelni, hogy központi bankok által szabályozható lesz a pénzkínálat.

Mostanában egyre több kriptovalutával találkozhatunk a piacon. Ön melyeket tartja a legkiemelkedőbbnek? Mi különbözteti meg őket a többitől?

A legtöbb kriptopénz forráskódja nyílt, a blokklánc technológiát szabadalom nem védi, így bárki létrehozhat új kriptopénzt. Ezért nem is meglepő, hogy sok ezer kriptovalutával találkozunk. A legnagyobb múlttal a bitcoin, ethereum, ripple rendelkezik. Amíg a bitcoin esetében a fizetési eszköz funkción van a hangsúly, addig az ethereum az okos szerződésekben élenjáró. A ripple pedig inkább a bitcoinra hasonlít, azonban a ripple premined, azaz a ripple devizáját előre kibányászták. Ezen túl pedig a ripple fejlesztés lényege, hogy a banki rendszerrel is összekapcsolható legyen.

Napjainkban egyre inkább jelentkezik az igény a kriptopénzek szabályozására a sorozatos visszaélések miatt. Véleménye szerint van-e erre tényleges lehetőség? Egy ilyen szabályozási kísérlet nem csökkentené-e ezen digitális fizetési eszközök keresettségét?

Szabályozásra  lenne lehetősége a hatóságoknak, és valószínűleg csökkenthető lenne a visszaélések száma. Bizonyos csalások így kivitelezhetetlenné válnának, de a szabályozás sem szűntetné meg a csalásokat, ahogy láthatjuk ezt a szabályozott piacokon is.

Milyen csalásokkal, visszaélésekkel találkozhatunk a bitcoin, illetve a kriptopénzek piacán?

Erről hosszasan beszélhetnék, mivel nagyon sok módszer létezik. Kezdve az egyszerű átverésekkel, az olyan oldalakkal, melyek azt ígérik, hogy megduplázzák a bitcoinjainkat, ha beutaljuk. De láthattuk példákat ponzi szisztéma szerint működő csalásokra is. A felhőbányász cégek között is többről kiderült, hogy nincs valódi számítási kapacitásuk, csak begyűjtötték az ügyfelek pénzét. Altcoinok piacán is számos csalással találkozhatunk, például előbányásszák a fejlesztők a coin-okat, de a tőzsdéről ismert pump and dump, stock bashing technikával is találkozhatunk. Az ICO-k között is sok-sok csalásra, visszaélésre derült már fény. Mivel a bitcoin tőzsdék nagy része nem áll felügyelet alatt, így ez is visszaélésre adhat okot. Biztos vagyok benne, hogy a tőzsdéken ismert technikákat például front-running, wash trading, quote stuffing alkalmazzák egyes cégek.

Míg egyes országok veszélyként, mások lehetőségként tekintenek a blokklánc technológiára. Az Európai Bizottság 2018. április 10-ei közleményében bejelentette a 22 európai ország részvételével megalakuló Európai Blokklánc Szövetséget. Véleménye szerint ennek milyen hatása lesz a blokklánc technológia helyzetére Európában?

Ha szabályozás alá kerül a technológia, akkor ez valószínűleg csökkenteni fogja a csalások, visszaélések számát. Maximum ilyen hatást képzelek el a dologtól. Ahogy fentebb utaltam rá a blokklánc technológiának nem a kriptopénzek területén van jelentőségek, hanem a technológiát felhasználó vállalkozások működésében.

Magyarország nem tagja az újonnan megalakult Európai Blokklánc Szövetségnek, és hazánkban még mindig meglehetősen ismeretlenek a kriptovaluták. Véleménye szerint mi lehet ennek az oka? Hogyan lehetne ezen változtatni?

A kriptopénzeket spekulatív eszköznek tartom, így nem feltétlenül probléma, hogy nem ismertek itthon a kriptovaluták, így kevesebb a károsult.

Ismer-e magyarországi kriptovaluta vállalkozásokat? Amennyiben igen, mit tudna mondani róluk? Véleménye szerint van itthon jövőjük ezen digitális eszközöknek?

Nem követem a magyarországi fejlesztéseket, nem ismerek ilyen cégeket. Azt gondolom a blokklánc technológiának van jövője, nem a mai kriptopénzeknek. A lényeg, hogy  a blokklánc technológia segítségével javítható a hatékonyság, a termelékenység, csökkenthetők a költségek. Nem feltétlenül kell a versenyszférában gondolkodni, például egy földhivatali nyilvántartás biztonságát javítaná, üzemeltetési költségeit is csökkenteni lehetne egy blokklánc alapú rendszerrel.