NFT (non-fungible token) jelentése, létrehozása, problémák, kockázatok

Cikkünkben a non-fungible tokenekkel (NFT) kapcsolatos információkat tekintjük át. Megbeszéljük mit jelent az NFT, hogyan működik, és szó lesz arról is, hogyan működik az NFT. Témáink:

• Mi az az NFT? Mit jelent az NFT token?
• Mibel tér el az NFT más kriptoeszköztől?
• Mire jó az NFT?
• Hogyan lehet létrehozni NFT-t?
• Cryptokitties NFT
• Decentraland NFT
• CryptoPunk NFT
• Mi értelme van ennek az egésznek?
• Mennyire jó befektetés az NFT?

Mi az az NFT? Mit jelent az NFT token?

Az NFT a Non-Fungible Token szavak rövidítése, mely magyarra a nem helyettesíthető token (esetleg zseton) kifejezésre fordítható le. Az NFT tokeneket a gyakorlatban az ethereum blokkláncon bocsátják ki. Bár az ethereumhoz hasonló decentralizált hálózatból több különböző is létezik, az ethereum tekinthető az elsőnek, melyen különböző okos szerződések (smart contract) futtathatók. Megjegyzendő, hogy az ethereum működése teljesen eltér a népszerű kriptovaluta, a bitcoin felépítésétől. Ez utóbbinak a fizetési eszköz funkció a meghatározó eleme.

Mibel tér el az NFT más kriptoeszköztől?

Az NFT abban is eltér a többi kriptoeszköztől, hogy nemcsak véges darabszámú egységekből épül fel, hanem az egyes egységek egyediek. Például bármely kriptodeviza vagy fiat pénz esetén a véges számú egység az egyetlen megállapítás amit tehetünk, hiszen az egyes egységek nem egyediek, egymással felcserélhetők. Például mindegy, hogy melyik ezer forintossal fizetünk a boltban, mindegyik egyforma. Az NFT mögött pedig gyakorlatilag bármi lehet, egy kép, egy zeneszám, egy videó, bármely fizikai formában nem létező dolog, ugyanakkor a fizikai formában létező dolgok is hozzárendelhetők egy NFT tokenhez, ha van valamilyen egyedi azonosítója, például helyrajzi szám, rendszám stb..

Az NFT tehát egy digitális információ, egy szerződés, amit blokkláncon tárolnak, ezzel akadályozva meg az adatok meghamisítását. Fontos hangsúlyozni, hogy önmagában nem az alkotást tároljuk a blokkláncon, hanem a dologra vonatkozó információkat.

Mire jó az NFT?

Lentebb mutatok különböző példákat NFT tokenekre, melyből látható, hogy a legtöbbjük digitális alkotás, mely könnyedén másolható. Fontos azonban azt is látni, hogy ugyanígy könnyedén másolhatók a fizikai formában létrehozott alkotások. Például egy DVD lemez lemásolható, a festményekről is készülnek százával másolatok, de ettől függetlenül egyetlen eredeti van, az eredetinek pedig egyetlen tulajdonosa van. Az NFT lényege pedig pontosan az, hogy biztosítható legyen a tulajdonos tulajdonjoga bármely dolog felett. A blokklánc technológiának köszönhetően így a tulajdonjog nem manipulálható, annak ellenére, hogy az alkotásról másolat készíthető. Ugyanakkor a tulajdonos igazolni tudja, hogy ő az eredeti példány tulajdonosa.

Hogyan lehet létrehozni NFT-t?

NFT-t gyakorlatilag bárki létre tud hozni, és ehhez nem kell mást tenni, csak a népszerű NFT piacterek egyikén regisztrálni, majd fel kell töltenünk a tartalmat, és a tartalommal kapcsolatos információk rögzítésre kerülnek, token készül. Az NFT elkészülte után a fenti oldalak piacterein találhatják meg a vevők a feltöltött alkotást, és akár mi is vásárolhatunk. A vásárlás kriptodevizában (többnyire etherben) lehetséges.

Megjegyezném, hogy több ezer különböző NFT-t találunk a fenti portálokon digitális művészet (NFT art), digitális kártyák, fotók, zenék, sporteseményekhez köthető tartalmak, domain nevek (ethereum névszerveren azaz .eth vagy .crypto végződéssel) kategóriákban.

1. OpenSea
2. Rarible
3. SuperRare
4. Atomic Assets
5. Known Origin 
6. Axie Marketplace 
7. Viv3
8. TreasureLand
9. NFT ShowRoom
10. Arkane Market

Általánosságban véve tehát az NFT art egy olyan alkalmazás, mely a műalkotásokat készítő személyeket segítheti, hogy eladókat találjanak az interneten keresztül, kihagyva a magas jutalékokkal működő kiadókat. Az NFT azonban ennél jóval többet jelent, hiszen nem csak a műalkotásokra korlátozódik a használatuk. Mutatok erre is példákat.  

Cryptokitties NFT

Az Axiom Zen társaság 2017 novemberében indította el a Cryptokitties nevű játékot, mely egy blokklánc-alapú gyűjtögetős játék, melyben a felhasználok digitálisan generált macskákat vásárolhattak meg. A játékban minden macska egyedi, és a macskák tulajdonjogát a blokkláncon rögzítették.

forrás: Blockchain Technologyand Non-Fungible Tokens

Nem meglepő módon a Cryptokitties játék gyorsan népszerű lett, a népszerűsége csúcsán a teljes Ethereum hálózat forgalmának 12%-át tette ki ez a játék. A legdrágábban 250 etherért kelt el egy macska tulajdonjoga, mely az akkori ethereum árfolyamon 100.000 dollárt jelentett (mai árfolyamon 600 ezer dollár). Gyakorlatilag a Cryptokitties volt az első NFT, mely széles tömegeket ért el

Decentraland NFT

A Decentraland egy hasonlóan népszerű játék, mely az NFT technológiát használja. A játékosok egy virtuális világban játszhatnak, ahol a területet NFT-ként vásárolhatják meg. Ebben a játékban tehát az egyes területek tulajdonjogát egy ethreum blokkláncon létrehozott okosszerződés tartalmazza úgy, hogy a játékban elérhető terület kis egységekre van felbontva, és ezeket az egységeket lehet megvásárolni. A földterületeken kívül ruhákat, kiegészítőket is vásárolhatunk a játékban NFT formájában.

CryptoPunk NFT

A cryptopunk NFT 10.000 egyedi, de algoritmikusan generált arckép, melyek között vannak ritkább és gyakoribb típusok. Mindegyik egyedi, de az áruk az egyes típusok gyakorisága alapján változik. A 24X24 pixeles kis grafikából összesen 9283 darabot adtak már el 470 millió dollár értékben. A legdrágább grafikáért 7,7 millió dollárt fizettek. A megdöbbentő számokat, különböző NFT projektek kapcsán hosszasan sorolhatnám, és ahogy látható az alábbi grafikonon, még csak most fedezte fel széles piaci kör az NFT-ket. Az alábbi grafikonon a médiában megjelenő NFT hírek számának ugrásszerű növekedését látjuk a 2021-es év első felében. Bár az ethereum blokkláncon már 2017-ben létrehozták az ERC-721 szabványt, mely gyakorlatilag megteremtette a lehetőségét a NFT technológiának, de igazán népszerűvé csak 2021-ben váltak az NFT-k.

forrás: Fertile Land: Pricing non-fungible tokens

Mi értelme van ennek az egésznek?

Valószínűnek tartom, hogy a fentieket olvasva sokan gondolják azt, hogy valami nincs rendben a világunkban, azonban vegyük figyelembe, hogy a digitalizáció a fiatalabb generáció esetében lényegesen elfogadottabb, mint az idősebb korosztály esetében. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az NFT sikeresztorik egy része magyarázható azzal, hogy az elsők különlegesek voltak, így nagyobb médiafigyelmet kaptak (eseményvezérelt vételi nyomás miatt emelkedett az áruk). Másrészt pedig szoros korreláció figyelhető meg a bitcoin, ethereum árfolyama és a fenti NFT árazása között (lásd alábbi grafikonon).

Arról lenne tehát szó, hogy van egy olyan réteg a piacon, akik időben beszálltak, és a különböző kriptoeszközökkel sok pénzt kerestek, és ezek a szereplők bonyolítják le a nagy értékű vásárlásokat. Mondhatjuk azt is, hogy könnyen jött pénz, könnyen megy. Ugyanakkor ott vannak azok a szereplők is, akik azért vásárolnak NFT-ket, mert árfolyam-emelkedésre spekulálnak, azaz arra számítanak, hogy az NFT népszerű lesz, és majd lényegesen magasabb áron ki tudnak szállni.

forrás: Fertile Land: Pricing non-fungible tokens

Ezzel az esettel az a fő probléma, hogy ma már ezrével találunk különböző NFT-ket, és ezek töredéke lesz csak sikeres. Megjósolni pedig szinte lehetetlen, hogy épp melyik NFT nyeri el az emberek tetszését. Olyan ez, mint azt megmondani, mi fog divatba jönni a következő években. Ha pedig bármely alkotást szeretnék NFT formában értékesíteni, akkor azzal fogunk szembesülni, hogy a fenti piactereken több ezer másik alkotással leszünk kénytelenek versengeni. Értelemszerűen az is közrejátszik a folyamatban, hogy óriási pénzbőség van a világban, gondolok itt a fejlett országok jegybankjainak pénznyomtatására. Ezzel együtt az átlagos befektető azt érzékeli, hogy a kockázatmenetes befektetéseken nincs, vagy negatív a hozam, így kénytelen a kockázatosabb eszközök felé fordulni.

Mennyire népszerű manapság az NFT?

Érdemes egy pillantást az alábbi grafikonra vetni. Ezen ugyanis azt látjuk, hogy hogyan ugrott meg a médiában az NFT témájú hírek száma a 2021-es évben. Bár az ethereum blokkláncon már 2017-ben létrehozták az ERC-721 szabványt, mely gyakorlatilag megteremtette a lehetőségét a NFT technológiának, de igazán népszerűvé csak 2021-ben váltak az NFT-k.

forrás: Fertile Land: Pricing non-fungible tokens

Értelemszerűen a hírverés, a médiában történő megjelenés figyelemvezérlet vételi nyomást alakított ki az egyébként alacsony kapitalizációjú piacon, így az NFT-k jelentősen felülteljesítették például a bitcoinnal elérhető hozamot, lásd alábbi képen.

forrás: Non-Fungible Tokens (NFT): The Analysis of Risk and Return

A figyelem-vezérelt vételi nyomás nem csak az NFT-k, hanem a hagyományos részvények piacán is kialakul a médiában, közösségi médiában zajló hírverés alapján. Ugyanakkor hagyományos részvények esetében számos vizsgálat alátámasztja azt, hogy a népszerűség együtt jár az alacsony jövőbeni hozammal. Ez az NFT-k esetében nem tisztázott, de valószínű, hogy ezekre a befektetési termékekre is ez a jellemző.

Miért fektetik a pénzüket a befektetők NFT termékekbe?

Az NFT egy technológiai újítás, egy új befektetési termék, így sokan azt gondolják, hogy hasonló sikersztori lesz az NFT, mint a kriptovaluták. Az NFT-k gyakran játékokba, virtuális világokba kerülnek implementálásra, melyek mögött a hírek alapján nagy jövő sejthető (lásd Facebook Metaverzum kezdeményezést). Bár a cikk írója pesszimista az NFT-k és az NFT-alapú kezdeményezésekkel kapcsolatban. meglehet, hogy a játékok piacán népszerű lesz a fiatalok körében, akik életében fontos esemény lehet, hogy egyedi skinekkel, avatárokkal szerepelhetnek egy játékban. De népszerűek azok a játékok, alkalmazások is, ahol területek, ingatlanokat lehet vásárolni virtuális világokban. Ezeknek az alkalmazásoknak látszólag a szórakozáson túl nem sok értelme van.

Másrészt pedig van egy befektetői réteg, aki kifejezetten keresi a lottó karakterisztikájú befektetéseket. Ez a kifejezés elsőként a részvénypiacon jelent meg, és a lottó részvények olyan részvények voltak, melyek magas hozamot ígértek, de alacsony nyerési valószínűség mellett. Főleg az OTC piac részvényeiről van szó és a centes részvényekről. A kriptoeszközök többsége szintén lottó karakterisztikával rendelkezik, ahogy az NFT termékek is. A befektetők sikersztorikról, óriási hozamokról értesülnek a médiából, azonban ezek az óriási hozamok csak a termékek szűk körével voltak elérhetők, és előre nem tudhattuk, mely termékkel lehetett óriási hozamot elérni. A termékek többségének pedig a jövőbeni hozama alacsony. A lottó-effektus lényege tehát, hogy a befektetők a magas hozamért vállalják az alacsony nyerési valószínűségeket. Részletek: Lottó-effektus a tőzsdén: Hogyan használhatjuk ki? Milyen stratégiák épülnek rá?

Megéri NFT befektetésben gondolkodni?

Az előző bekezdésekben azt feltételeztük, hogy lottó karakterisztikája van az NFT befektetéseknek, illetve említsük meg még egy tulajdonságát a lottó-befektetéseknek. Ez pedig az alacsony hosszú távú hozam, azaz ezek az eszközök rövid távon népszerűek, magas hozamokat lehet kimutatni, de hosszú távú jövőbeni hozamuk alacsony. Foglalkoztunk már az OTC részvényekkel, a centes részvényekkel, a kockázati tőkebefektetéssel, a részvénykibocsátásokkal és gyakorlatilag a legtöbb vizsgálat, kutatás azt támasztja alá, hogy hosszú távon nagy átlagban ezek a befektetések alulteljesítenek, részleteket itt találod:

• Kockázati tőke befektetés: Mire számíthatsz 1-3 éves időszakon?
• A lottó-részvények a kisbefektetőket és az elemzőket is megtévesztik
• Tőzsdén kívüli piacok, OTC részvények buktatói

Az NFT befektetésekkel kapcsolatban azonban lényegesen kevesebb adat áll a rendelkezésünkre, és ebből a szempontból különlegesnek tekinthető a Non-Fungible Tokens (NFT). The Analysis of Risk and Return cím alatt elérhető vizsgálat. Ebben a kutatásban a művészeti alkotásokkal összekapcsolt NFT-vel nem foglalkoztak, kizárólag a olyan NFT projekteket vizsgálták, melyek pénzügyi alkalmazásokhoz, játékokhoz kapcsolhatók, azaz szolgáltatások épülnek a rendszerre. A vizsgálatban hat kategóriába sorolták az NFT alkalmazásokat:

• konkrét céllal létrehozott blokkláncok
• játékok
• zenei szolgáltatás
• média szolgáltatás
• pénzügyi szolgáltatás (DeFi)
• egyéb NFT

A vizsgálatban az NFT termékek szűk köre szerepelt, azok, melyek a Binance kriptotőzsdén elérhetők. Ahogy a fenti grafikonon már utaltam rá, a vizsgált NFT-k hozama jelentősen felülmúlta a bitcoin hozamát. Ez azonban nagyrészt egyetlen NFT-nek köszönhető (Axie Infinity Shards), melynek indulástól mért 53.535%-os hozama eltorzítja a grafikont. Ha ezt az NFT-t kizárjuk a vizsgálatból, akkor lényegesen rosszabb eredményt kapunk, lásd alábbi képen.

forrás: Non-Fungible Tokens (NFT): The Analysis of Risk and Return

Az alábbi táblázatból látható, hogy az első napi hozam átlagosan 1062% volt, azaz átlagosan tízszereződött az értéke az NFT-nek a kriptotőzsdén történő listázás első napján. Ha kizárjuk az extrém eseteket, akkor az átlagos napi hozam 130%, a medián (minta középső értéke) 31%-os első napi hozamról árulkodik.

forrás: Non-Fungible Tokens (NFT): The Analysis of Risk and Return

Ez egyébként a részvénypiaci IPO-k esetében is megfigyelhető jelenség, azaz a tőzsdei bevezetés első napján megmagyarázhatatlanul magas, abnormális hozam keletkezik. Az alábbi táblázatban két évtized adatait látjuk, és az adatokból jól kitűnik, hogy részvények esetében 18,9% az első napi átlaghozam. Ez nagyrészt azért ilyen magas, mert a dotkom lufit megelőző eufóriában más piaci hangulat mellett zajlott a kereskedés (első napi átlaghozam ekkor 56-71,7% közötti). Ugyanakkor, azokban az években is magas átlaghozamot látunk (7,4%-14,8), amikor az adatokat nem torzítja el a dotkom lufi.

forrás: Tim Loughran és Jay R. Ritter

A kriptotőzsdén (Binance) történő listázás óta az átlagos hozam 3011% volt, azaz harmincszorozódott az NFT tokenek értéke. Ha azonban kizárjuk az extrém esetet, akkor „csak” 605%-os hozamot (hatszorozódás) mutathatunk ki.

A hozam mellett a kockázatra is figyeljünk oda

A hozam önmagában azonban félrevezető, hiszen nem látjuk a mögötte levő kockázatot. A fentiek miatt érdemes a hozamot egységnyi kockázatra vetítve kimutatni. Ez az ún. sharpe-ráta, mely a vizsgált NFT-k esetében átlagosan 0,32, ami nagyon alacsony. Például az S&P500 index hosszú távú tartása 0,4-0,5 sharpe-rátát eredményez. Az alacsony sharpe-ráta tehát azt jelzi, hogy a magas hozam egyetlen oka az óriási kockázat vállalása, mely egybevág azzal, amit a bevezetőben írtam a lottó karakterisztikájú termékekkel kapcsolatban.

Ha tehát felszínesen vizsgálódunk, akkor azt láthatjuk, hogy rendkívül magas az első napi hozama az NFT befektetéseknek, és a teljes időszakon vizsgált hozam is magas. Azonban ha az extrém eseteket kivesszük a mintából, akkor a hozamok lényegesen alacsonyabbak lesznek. Másrészt pedig a magas hozam oka nagyrészt a jelentős árfolyamkockázat vállalása, és számos más hagyományos befektetési eszköz/stratégia esetében lényegesen jobb hozam/kockázat arány mellett fektethetünk be. Továbbá a vizsgálat csak kisebb elemszámot vizsgált (ezzel kapcsolatos problémákat itt beszéltük meg), illetve rövid időszakon vizsgálta (2021-es év) az NFT befektetésekkel elérhető hozamot. Véleményem szerint, a jövőbeni átfogóbb, hosszabb időszakon végzett vizsgálatok ennél rosszabb eredményt fognak mutatni. Azaz az első napi hozamok magasak lesznek, de a hosszú távú hozamok alacsonyak, ahogy ezt a lottó karakterisztikájú befektetési termékek esetében is tapasztaljuk.