Sell in May and Go Away: Add el a részvényeid májusban módszer..

Bejegyzésünkben a Sell in May and Go Away tőzsdei kifejezés, stratégia megbízhatóságával foglalkozunk. Megnézzük, milyen eredményeket érhettünk el a múltban, ha az ismert tőzsdei mondásra hagyatkozva hoztunk döntéseket. Témáink:

• Miről szól a Sell in May and Go Away?
• Milyen eredményeket érhetünk el a stratégiával?
• "Sell in May and Go away" stratégia rövidtávon
• Mi az alapja a halloween-effektusnak
• Mi a magyarázata a jelenségnek?

Miről szól a Sell in May and Go Away?

A Sell in May and Go Away egy jól ismert tőzsdei kifejezés, mely tulajdonképpen arra figyelmezteti a befektetőket, hogy májusban adják el a részvényeiket, ugyanis a szezonális hatások miatt a májustól-szeptemberig tartó időszakok gyengék a tőzsdéken. A teljes tőzsdei mondás így szól:

"Sell in May and Go Away and come on back on St. Leger's Day".

A kifejezés angliai bankároktól eredeztethető, akik a nyári hónapokat Londontól távol, vidéken töltötték, majd csak szeptember közepén mentek vissza Londonba. Magyarázhatjuk praktikus okokkal is a fenti tőzsdei mondást, hiszen a mobiltelefonok, számítógépek előtti világban a tőzsdei kereskedés személyes részvételt kívánt meg. Mindenesetre a mai tőzsdei kereskedők gondolatvilágában is ott van ez az ismert mondás, és tavasszal gyakorlatilag minden évben megjelenik a motívum a gazdasági portálokon (lásd például itt). A "Sell in May and Go Away" tőzsdei mondást callendar effects, sell-in-may effect vagy halloween effects  néven is ismerhetjük, de elterjed a "Sell in May and Buy in November" változat is. Bármelyik változattal találkozunk, mindegyik azt javasolja, hogy májusban adjuk el a részvényeket, ősszel pedig vegyünk részvényeket.

A jelenség nemcsak az Egyesült Államok részvénypiacán, hanem 37 ország részvénypiacán is megfigyelhető (Andrade et al., 2013). Ahogy az alábbi táblázatból kiderül 1970-2012 közötti időszakon, 37 ország részvénypiacán a sell-in-may effect pozitív, azaz a május-október hónapok átlaghozama alacsonyabb, mint a a november-április hozamok átlaghozamai.

Forrás: Andrade et al. (2013)

Forrás: Andrade et al. (2013)

Milyen eredményeket érhetünk el a stratégiával?

A fenti táblázatok eredményei költségek nélkül értendők, de a gyakorlatba ültetett stratégiák esetében a költségek jelentősen befolyásolják az eredményeket. Nézzük meg először a hosszú távú adatokat. A CXO Advisory Group az 1870-es évektől napjainkig végzett egy visszatesztelést, melyben három stratégiát teszteltek:

• Klasszikus vedd meg és tartsd stratégia, azaz nem adunk el, folyamatosan tartjuk a részvényeket, lásd alábbi képen a zöld görbét.
• "Sell in May and Go away" stratégia, azaz részvényeket tartunk november és április között, május és október között pedig készpénzben várakozunk (Piros görbe).
• A harmadik eset pedig a "Sell in May and Go away" stratégiával ellentétes jelek, azaz részvényeket tartunk május-október között, és készpénzben vagyunk novembertől-áprilisig. Tehát teljesen a "Sell in May and Go away" tanácsaival ellentétesen lépünk (kék görbe).

Az alábbi képen azt nézhetjük meg, hogy a kezdeti 1 dolláros befektetésből mennyi lesz a három stratégia szerint.

A fentiekből látható, hogy a vedd meg és tartsd technika felülteljesíti a "Sell in May and Go away" stratégiát, hiszen a kezdeti 1 dolláros befektetésből 100.000 dollárt meghaladó egyenlegünk lesz (zöld görbe).  Ugyanakkor a "Sell in May and Go away" stratégia jeleit követve pedig 1400 dollárra növekszik a kezdeti befektetés. Érdekes azonban, hogy ha a stratégia jeleit ellentétesen kötjük, tehát májustól-októberig tartjuk a részvényeket, és novembertől áprilisig készpénzben vagyunk, akkor sokkal alacsonyabb egyenlegünk lesz. Ebben az esetben a kezdeti 1 dollárból 62 dollár lett (kék  görbe), ami lényegesen kevesebb, mint az 1400 dollár. Az évesített hozamok az alábbi grafikonon láthatók. CXO Advisory elemzésében több különböző modellt is figyelembe vettek. A baseline alatti esetbe a kereskedés költségei, osztalék, kamatok is beletartoznak, de megnézhetjük az eredményeket költségek nélkül, osztalék nélkül, költségek és osztalék nélkül, illetve úgy is, hogy a készpénz után nem kapunk kamatot. Az is látható a hosszútávú adatokból, hogy ha kereskedési költségekkel nem számolunk és osztalékokat sem vesszük figyelembe (no frictions or dividends oszlop), akkor a "Sell in May and Go away" tőzsdestratégia meg tudja verni a klasszikus vedd meg és tartsd technikát.

A fentiekből látható, hogy alapvetően van igazság abban, hogy a részvénypiac jobban teljesít novembertől áprilisig, mint májustól-októberig, azonban a klasszikus vedd meg és tartsd technikának a közelébe sem tud eredmények tekintetében kerülni a módszer. Igaz ugyanakkor az is, hogy a három stratégia közül a vedd meg és tartsd stratégia bizonyul a legkockázatosabbnak.A fentiek ellenére a hosszú távú idősor alapján hosszú távú befektetések esetén tehát nem célszerű a "Sell in May and Go away" mondásnak nagy jelentőséget tulajdonítani. Nézzük meg ezek után a rövid távú kereskedés eseteit, hasznosítható-e a "Sell in May and Go away" stratégia rövid távon?

"Sell in May and Go away" stratégia rövidtávon

A fenti tanulmányában bikapiacra és medvepiacra lebontva is megvizsgálták a "Sell in May and Go away" stratégiával elérhető hat hónapos hozamokat. Ez tehát már rövid távot vizsgál, a jelzést követő hat hónap alatt elérhető átlaghozamot. Az alábbi képen a bull és bear időszak grafikonjai mutatják a bikapiaci és medvepiacon elért eredményeket. A tanulmány a bikapiac, medvepiac meghatározását az amerikai részvénypiacon a 12 hónapos egyszerű mozgóátlagához kötötte. Ha az amerikai tőzsdeindex árfolyama a 12 hónapos mozgóátlag felett mozog, akkor bikapiacról beszélünk, ha az index árfolyama a 12 hónapos mozgóátlag alatt van, akkor medvepiacról. Az overall alatt azt az esetet látjuk, amikor a bika és medvepiac nincs szétválasztva. Ekkor az átlagos fél éves hozamok így alakultak:

• 5,1% vedd meg és tartsd technika (zöld)
• 1,8% a "Sell in May and Go away" stratégia ellentéte
• 2,8% a "Sell in May and Go away stratégia

Bikapiacon a vedd meg és tartsd technika (11,6%) egyértelműen jobb eredményt hoz a "Sell in May and Go away" (5,8%) stratégiával és ellentétével (5,4%) szemben. Ugyanakkor a medvepiaci eset érdekes, mivel ekkor a vedd meg és tartsd technikát meg tudja verni a "Sell in May and Go away" stratégia (-2,2%),  és annak ellentéte is (-4,1%).

Az alábbi képen a 12 hónapos mozgóátlag helyett 60 hónapos mozgóátlagot használunk a bikapiac/medvepiac kérdés eldöntésére. Az eredmények a bikapiacon lényegében nem változnak, de a medvepiacon csökken a különbség a különböző stratégiák között, de még mindig a legjobb a "Sell in May and Go away" stratégia.

A fentiekhez az is hozzátartozik, hogy a vizsgált időszak alapján eltérő eredményeket kapunk a stratégia eredményeiről. Például a fentiekben a CXO Advisory Group több, mint 100 évet átfogó vizsgálatát láttuk. Az alábbi két grafikonon a 100 éves időszak 50-50 éves időszakokra van szétválasztva. Az 1900-1950 közötti időszakban a vedd meg és tartsd (zöld görbe) felülteljesít jelentősen. A "Sell in May and Go away" stratégia (ezen a grafikonon kék görbe) hozza a legrosszabb eredményt. Érdekes, hogy az 1930-as tőzsdeválságig működik a stratégia, utána viszont már nem.

1950 és 2010 között pedig jól teljesít a "Sell in May and Go away" stratégia, hozza a vedd meg és tartsd stratégia eredményeit, de kisebb volatilitással. A stratégia ellentéte (piros görbe) sokkal gyengébb eredményt ad.

Mi az alapja a halloween-effektusnak?

A halloween-effektus egyike a tőzsdéken megfigyelt ún. month of the year hatásoknak. Ennek lényege, hogy a tőzsdéken nem egyenletesen keletkezik a hozam, hanem vannak hónapok, amikor magasabbak az átlaghozamok. Az alábbi grafikonon az S&P500 index átlagos havi hozamai olvashatók le 1928-2024 közötti időszakban. Például január, április, július, de december hónapban is magasabbak az átlaghozamok. Érdemes arra is figyelni, hogy az átlagok több hónap esetében statisztikailag szignifikánsan nem különíthetők el a nullától (szürke), így a pozitív/negatív értékük nem tekinthető egyértelműnek.

forrás: saját szerkesztés

A következő ábrán a BUX index átlagos havi hozamai láthatók 1991-2024 közötti időszakon. Az S&P500 indexszel összevetve, hasonló mintázatot láthatunk. 

forrás: saját szerkesztés

A következő képen az S&P500 index esetében látjuk az átlagos havi hozam alakulását 1980-2024 közötti időszakon.

forrás: saját szerkesztés

A lenti ábrán a BUX index havi átlaghozamai láthatók 2006-2025 közötti időszakon. Itt már csak két hónap esetében különíthető el a nullától szignifikánsan az átlag (április, július).

forrás: saját szerkesztés

A következő ábrán 1928-tól kezdődően követhetjük az S&P500 index átlagos napi hozamának változását. A kék görbe mutatja az átlagot, míg a körülötte látható világoskék görbék a napi kumulált hozamok szórását szemléltetik, ±1 szórásos intervallumban. Ez a sáv azt jelzi, hogy az egyes években a hozamok körülbelül kétharmada (66%) ezen tartományon belül helyezkedett el. Ebből kivehető, hogy több évtized átlagában májusban és szeptemberben korrekció kezdődik a piacon.

forrás: saját szerkesztés

Ugyanakkor az ilyen típusú ábrák torzíthatják a valóságot, mivel bár az átlagos kumulált hozamot megjelenítik, a szórás nem kumulálódik időben. Emiatt az ábra azt a benyomást keltheti, mintha a hozamok évről évre egy stabil, szűk sávon belül maradnának. A valóságban azonban az év előrehaladtával a kumulált hozam bizonytalansága is növekszik, így a tényleges éves hozamok szórása sokkal tágabb – ezt mutatja be az alábbi ábra.

forrás: saját szerkesztés

A halloween-effektus tehát ugyanarra a jelenségre utal, mint a sell in may, azaz november-április közötti időszakban magasabb hozamot lehet elérni a tőzsdén, mint május-október közötti időszakon. Az alábbi grafikon arról árulkodik, hogy a téli hónapok (november-április) nemcsak önállóan, hanem együttesen is magasabb átlaghozammal rendelkeznek, mint a nyári hónapok (május-október). Itt is vegyük figyelembe, hogy csak a téli hónapok átlaghozama különíthető el szignifikánsan a nullától. 

forrás: saját szerkesztés

A BUX index esetében azonban azt láthatjuk, hogy a nyári hónapok átlaghozama is magasabb. Az eredmények értékelésénél vegyük figyelembe, hogy a BUX index egy fejlődő tőzsdeindex, így az alacsonyabb kapitalizáció nagyobb havi hozamok kimutatását tette lehetővé az időszak elején, továbbá a vizsgálható tartomány rövid, így az esetszám alacsony.

 

forrás: saját szerkesztés

Általánosságban azt lehet tehát mondani, hogy a "Sell in May and Go away" vagy a halloween-effektuson alapuló stratégia nem tudja felülmúlni a vedd meg és tartsd technikát a kereskedési költségek, a kieső osztalékok miatt. A rövidtávú kereskedésben is korlátozott hasznát vesszük a jelzéseinek. Arra azonban legyünk tekintettel, hogy a nyári hónapok valóban a leggyengébb átlaghozamokat produkáló hónapok a részvénypiacon.

Mi a magyarázata a jelenségnek?

Az elmúlt évtizedben akadémikus kutatások széles köre foglalkozott a halloween-effektussal, és számos lehetséges magyarázat felmerült a hatással összefüggésben. Ilyen például a kockázatalapú megközelítés, azaz az őszi hónapokban nagyobb a volatilitás, a kockázat, így az átlaghozamok is magasabbak. Mások a pénzügyi hírekben megjelenő hangulat és a halloween-effektus között találtak kapcsolatot, de a jelenséget összefüggésbe hozták a kereskedési forgalommal (Bouman és Jacobsen, 2002), az időjárással (Jacobsen és Marquering, 2008), az önbeteljesítő jóslat hatással (Lloyd és szerzőtársai 2017). A vizsgálatok egy része iparágakra fókuszáltan is készült, azaz egyes iparágakban, szektorokban lényegesen erősebb a hatás, így akár felülteljesítő stratégiák is kialakíthatók. A témával kapcsolatos legújabb vizsgálat szerint az elsődleges oka az effektus létezésének, hogy a nyári időszakban sokkal kevesebb információ kerül közzétételre. A tanulmányban 1994-2023 közötti időszakon 10 millió SEC beadványt, 3,5 millió sajtóközleményt és 3 millió elemzői bejelentést elemeztek. Ahogy az alábbi képen látható, a nyári hónapokban kerül közzétételre a legkevesebb piacmozgató hír.

Forrás: Schroeder et al. (2024)

A részletes adatok is azt mutatják (lásd alábbi grafikonok), hogy nemcsak a tőzsdei társaságok készítenek kevesebb kimutatást, jelentést ebben az időszakban, hanem sokkal kevesebb bennfentes kereskedés történik, az alapkezelők kevesebb összefoglalót jelentetnek meg.

Forrás: Schroeder et al. (2024)

Összegezve a fentieket, a nyári hónapokban alacsonyabbak az átlaghozamok tőzsdék széles körén. Ez azonban a teljes részvénypiacra nézve nem eredményez kihasználható lehetőséget a kereskedés költségei, a kieső osztalékok miatt. A jelenség számos tényezővel összefüggésbe hozható, a legújabb vizsgálatok szerint az alacsonyabb számú céges, alapkezelői, elemzői közzétételek is kapcsolatban állhatnak a hatással.