Stop loss megbízások: Hogyan használd a tőzsdén, forexen?

Stop loss a forex és tőzsdei kereskedésben? Mindig kényes, és vitákat kavaró téma. Kell-e, ha igen, akkor hova kerüljön, hogyan, mikor, hova mozgassuk a stopot menet közben? Az előző tanfolyamon felmerül egy kérdés, hogy ha ott ül valaki a gép előtt, erősen trendelő piacon, akkor is kell-e stop loss, illetve az is, hogy szerencsejáték kategória az, ha nem teszi be a stop megbízást. A válaszom egyértelműen az, hogy: „Igen, az!”. Én mindig használok stop megbízást, mert meggyőződésem, hogy azzal tudom megvédeni a tőkémet, ha ellenem fordul a piac. A bejegyzés a következő témákkal foglalkozik:

• Miért kell a stop loss?
• Stop loss ellen "érvek"
• Hova kerülhet?
• Milyen stop loss megoldások vannak?
• Stop megbízások a metatrader platform alatt
• Hagyományos stop piaci, stop limit megbízások használata
• Csúszó és követő stop megbízások működése
• 3 Hasznos indikátor stop loss megbízásokhoz

Miért kell a stop loss a kereskedés során?

A „megélhetési” trader munkaeszköze a tőkéje, amit igyekszik gyarapítani, és egy ellene forduló piacon a veszteséget korlátozni. Gyakorló kereskedő tudja, hogy vannak nyereséges, és vannak veszteséges pozíciói is. A nyereséget szeretné növelni, de a veszteséget igyekszik korlátozni. Nem lenne ideális megoldás, hogy ha egy pozícióval olyan mértékű visszaesést produkáljon, hogy azt több, esetleg nagyon sok nyerővel tudja helyrehozni. Szeretnél olyan helyzetbe kerülni, hogy bármi okból, de a számládat egy-két pozícióval lefelezed? A kérdés költői, és mindenki tudja rá a választ. Ki az, aki komolyan veszi a kereskedést, és arra szeretné fecsérelni az idejét, hogy egy lefelezett számlát megdupláz (ez kemény meló, aki csinált ilyent, tudja), és még egy petákot sem keresett? Érdemes meghatározni, hogy egy pozíción mennyi lehet az a maximálisan elszenvedhető veszteség, aminél mi többet nem óhajtunk elviselni. Nagyon egyéni, hogy ki milyen veszteséget enged meg, ezt magunknak kell eldönteni, és a lehetőségekhez képet be is tartani.

Annak pedig egy eszköze van, hogy korlátozzuk, kordában tartsuk ez egy pozíción elszenvedhető veszteséget, ez pedig az, hogy a vesztő helyzetbe került pozíciónkat valahol lezárjuk. A zárásnak két módja lehet: vagy magunk, kézzel kizárjuk a pozíciót, vagy pedig rábízzuk a brókerre, hogy egy, általam meghatározott helyen, vagy esemény bekövetkezésekor zárja le a pozíciót.

Miért jobb, ha előre meghatározott módon, a brókerre hagyjuk ezt a dolgot, azaz elhelyezünk stopot? Azaz miért nem jó az, ha majd mi zárjuk a pozíciót, ha úgy gondoljuk? A válasz nagyon egyszerű: mert emberek vagyunk, és sok hibalehetőség jöhet közbe. Aki nem szokott betenni stopot, annak két érve van. Mindegyik jogos, és nem is nagyon vitatnám őket.

Stop loss ellen "érvek"

Az egyik az, hogy „ő tudja, hogy hol akarja lezárni, és ott zárni is fogja”. Ez ellen két érvem van. Az egyik az emberi tényező, aminek van egy olyan, stopkezelésben nem túl hasznos tulajdonsága, hogy az ember reménykedő. Elhatározzuk, hogy 100$ veszteségnél, vagy éppen egy szint törésekor már be fogjuk zárni a pozíciót, hiszen nem akarok többet ennél veszteni, illetve a szint törésekor már nem az a piaci helyzet áll fenn, amibe én beléptem. Jogos, és érthető elgondolás. De kevés olyan kemény elhatározással bíró ember van, aki a határ érték elérésekor ne gondolná azt, hogy ezt hagyom még egy kicsit, hátha fordul, és elindul nekem jó irányba. Nem 100$, hanem 150$ veszteségig engedem vissza a pozíciót, illetve megvárom, hogy a következő szint megfogja a mozgást, és ott BIZTOSAN fordulni fog. Majd ha odaér a piac, és még mindig rossz irányba megy, akkor még lazítunk egy kicsit, nagyobb veszteséget engedünk meg. „Logikus”, hiszen esetleg pont a pozíció lezárása után fog megfordulni a piac, és akkor az milyen bosszantó! A következő szakaszunk az lesz, hogy már olyan nagy lesz a veszteségünk, hogy azt nem akarjuk realizálni, hiszen nem engedhetjük meg, hogy ennyit vesszünk. Amíg benne vagyunk a pozícióban addig van remény, hogy visszafordul, és akkor már az is lehet, hogy nyereséggel zárjuk le! Ezt az érzést erősíti az is, hogy bár már 1500$ lebegő veszteségünk van, de vannak olyan időszakok, amikor a piac nekünk jó irányba megy, és 50-100$-ral kevesebb a lebegő veszteségünk. Ha már kiültem 500-1000-1500$ lebegő veszteséget csak nem zárom le, hiszen mindig van lehetősége a piacnak fordulni!

A harmadik szakasz, amikor már a reménykedésnek vége lesz, 2000-3000-4000$ lebegő vesztőnél. Ekkor jön a pánik, hogy már sokszorosát vesztettük el az eredetinek, lassan a lebegő veszteség megeszi a számlánkat, vagy annak egy jelentős részét. Ez az a pillanat, amikor lezárja az ember pánikban a pozíciót, és elkönyveli az eredeti veszteség többszörösét, a bróker legnagyobb örömére. Mit lehet ilyenkor tenni? A legegyszerűbb, ha keresünk bűnbakot, azaz áthárítjuk a felelősséget másra: oktatókat, brókereket, a piacot, a spekulánsokat, elemzőket, fórumtársat, bankokat stb. lehet szidni. A tőzsde pszichológiás sorozatban erről majd sokat beszélünk: hárító magatartás, ami itt nem fog eredményre vezetni! 
Ha valaki ezt (mármint a hárításos megoldást) nem tartja jó megoldásnak, annak érdemes levonni a következetesét: ilyent soha többé nem teszek! Ha esik, ha fúj, ha piros hó esik, én bizony berakok egy stopot! Sokan gondolják azt, hogy ők nem ilyenek, és le fogják zárni a pozíciót, ott, és akkor, amikor azt tervezték. Ők azok, akik az összes újévi fogadalmukat be szokták tartani.

Gondoljuk át alaposan a stop loss használatát

Nem biztos, hogy lesz nekik lehetőségük lezárni a pozíciót. Pár olyan helyzet, amikor nem tudjuk kézzel zárni: áram, illetve internet szünet. Bár lehet laptopról is kereskedni, vagy lehet nagyobb szünetmentes tápot is használni, illetve kettő vagy több internet szolgáltatónál is előfizetni, de technikai hibák mindenhol lehetnek. Érdemes ezekre felkészülni, ha asztali gépet használunk, akkor egy tartalék laptopot, tablet gépet stb, is tartani, és egy tartalék internet elérést is beüzemelni. Nem csak a környezetben történhet hiba, de lehet olyan helyzet, amikor gyorsan el kell menni a géptől, ekkor sem lehet kézzel zárni. A piaci helyzet is változhat, egy normális, átlagos mozgásokat mutató piac, egy hírre, vagy egy adatra gyorsan tud fordulni, amit lereagálni nagyon nehéz, hiszen az árfolyam mozoghat egy pillanat alatt 20-50pipet is. Az elmúlt időszakban többször is volt erős fordulat olyan időben is, amikor hír volt. Aki pedig arra számít, hogy nem kereskedik bejelentett hírek közelében, annak érdemes átgondolni azt, hogy a hírek, adatok nem csak bejelentett időben érkezhetnek… Egy kiszivárogtatott adat, hír, vagy döntés, piaci pletyka, ami szárnyra kap, az is mozgathatja a piacot.

Az erős, gyors mozgásnál nem csak a saját reakcióidőnk növelheti a vesztesége esélyét, hanem az is, hogy ilyenkor kialakulhat egy piaci likviditási hiány, amikor csak 5-10-15 pippel odább kapunk árat. Ez növeli a veszteségünket, és még reklamálni sem fogunk tudni a brókernél. Egy előre betett stop loss megbízás jelentős átugrásánál van esélyünk reklamációra, de kézi záráskor nincs. A harmadik hibaforrás lehet a bróker. Egy szerverleállásnál nem fogjuk tudni lezárni a pozíciónkat, és utólag azt hiába reklamáljuk, hogy bizony mi le akartuk zárni, de nem volt szolgáltatás. Sokkal nagyobb eséllyel reklamálunk, ha egy előre beadott stopra tudunk mutatni: mi itt akartunk zárni, de önök nem zárták! A fenti érveket gondoljuk át, és döntsünk úgy, ahogy a saját érdekeink diktálják. A stopnélküliségre, a mentális stopra van még egy indok, amit lehet hallani. A bróker látja, és kiszedi a stopunkat, ha pedig kézzel zárunk, akkor egy tüske nem szedi ki a stopot.

Jogos félelem?

A gondolat jogos, csak érvnek nem jó. Sok ehhez hasonló „érv” van a piacon, ami valóban jól hangzik, de rossz irányba viszi el a gondolatunkat. Ha valaki attól tart, hogy a bróker kiszedi a stopját, „levadássza”, akkor első lépésben fontolja meg, hogy jól választott-e brókert? Ha pedig úgy érzi, hogy a brókere ellen dolgozik, akkor nincs más megoldás, mint az, hogy másik, számára megbízhatóbb brókerhez teszi át a pénzét. Ha pedig valaki általánosan nem bízik meg a brókerekben, és a stopvadászattól tartva nem tesz be stopot, ő gondolja át, hogy mégis kellene egy stopot betenni. Ezt én vész-stopnak nevezem. Az elve az, hogy a pozíciót ezen túl is kézzel, mentális stoppal szeretné zárni, ott ahol azt előre eldönti. De ettől a ponttól jelentősebb távra betesz egy fix stopot. Ennek a stopnak a távolsága, az ezzel felvállalt elveszthető összeg olyan legyen, aminél már kézzel mindenképp bezárná a pozíciót. Ez a stop loss megbízás legyen olyan távolságra, ami biztosítja azt, hogy a piaci zaj, egy esetleges stopvadászat nem érheti el.

Ebben az esetben ott zárja le a pozíciót, ahol akarja, de egy nagyon gyors ellenkező irányú fordulat nem veszélyezteti a számlájának az egészét, hiszen a vész-stop az működésbe lép akkor is, ha mi nem tudjuk lezárni. Shortban vagyunk, az a terv, hogy a sáv tetejénél zárjuk, ha ellenünk megy a piac. Ez a piros téglalap. Ha itt zárunk, akkor egy elfogadható 1% veszteséget realizálunk. De mi tartunk attól, hogy egy hírre megfordul, és nem lesz időnk, lehetőségünk zárni, így egy még elfogadható távolságra (pld. 3%) elhelyezünk egy fix stopot, egy vészstopot, aminél a brókerre bízzuk a zárást. Sematikusan így kell elképezni:

Ez a módszer biztosítja azt, hogy ha van lehetőség, akkor kézzel, a szokott módszerrel lezárja valaki a pozícióját, de megóv attól, hogy túl nagy veszteségünk legyen egy rendkívüli helyzetben.

Általános elvek

Általánosságban a stopot oda kell tenni, ahol már nem gondoljuk, hogy a felvett irányba fog mozogni a piac. A stratégiánk logikája, hogy miért is gondoljuk azt, hogy a piac abba az irányba megy, megadja azt is, hogy mikor nem gondoljuk azt, hogy arra fog menni. Egy példa nagyon jól megvilágítja azt, hogy mit is lehet ezen a bonyolult megfogalmazáson érteni. Egy trendkövető stratégia arra épül, hogy a trend folyatódni fog. Akkor gondoljuk azt, hogy ez nem így van, ha a trend már nem mozog trendben, azaz a csúcsok, völgyek monotonitás megszűnik.  Így már könnyen meg fogjuk tudni határozni azt, hogy hova kell majd a stop loss megbízást tenni:

• Long pozícióknál az előző aljhoz igazítva
• Short pozícióknál pedig az előző tetőhöz igazítva.

Az ilyen elhelyezést az indokolja, hogy a trend megszűnik, ha az előző alj/csúcs megsérül, hiszen akkor már egy mélyebb, vagy magasabb szint fog kialakulni, ami nem a jó irányba áll.

Stop elhelyezési lehetőségek: Az előző aljhoz, tetőhöz igazítva…

Örök, és felesleges vita, az, hogy hova is kell igazítani a stop loss megbízást a szinthez képest. Két elképzelés van, és mindegyiknek meg van a saját indoka, előnye, és hátránya is. Az első elgondolás, hogy ha csúcs, és tető szinthez igazítjuk a stopot, akkor azt pontosan a szinthez tegyük. Azaz a képen a zöld elhelyezést tartja jónak, aki így rakja be a stop loss megbízást.

Mi szól mellette? Ha pontosan a csúcsra rakjuk, akkor az a belépési szinthez közelebbi stop  loss megbízást ad, és akkor nagyobb lot mérettel tudunk belépni, azonos kockázati szint mellett. Ez, ha jó irányba megy az árfolyam, akkor nagyobb haszonnal kecsegtet. Ha pedig fordul a piac, és kiüti a stopot, akkor is a megszokott kockázati szint mellett ugyanannyit vesztünk.
Mi szól ellene? Az ilyen „szűkre szabott stop” nem bír ki egy minimális átszúrást sem, egy mini kanóc is kiszedi, ami a szintet átlépi. A másik elgondolás az, hogy ha a csúcs, és a tető szinttől egy meghatározott távolságra helyezzük el a stop loss megbízást. A képen ez a piros vonal.

Távolabb?

Mi szól mellette? Egy átszúrást kibír a stop, egy gyengébb stopvadászatot is át tudunk vészelni. Azaz biztosabb helyre kerül, távolabb a szinttől, ahol azért lehet egy piaci zaj, a visszatörést erőltetők, és a trendet követni szándékozók közti párharcban. Mi szól ellene? Így az előzőhöz kisebb mértet tudunk felvenni, azonos kockázati szint mellett. Ha nekünk jó irányba indul el a piac, akkor ezzel kevesebb hasznot fogunk realizálni, stopkiütés esetén pontosan ugyanannyi lesz a veszteségünk, mint az előző megoldásnál. Illetve egy hátránya is van ennek:  egy plusz döntést is meg kell tenni. Mennyivel odébb tegyük a stopot? A kérdésre nincs jó válasz, én azt szoktam követni, hogy az idősíkhoz kötöm a távolságot, 1-5percesen 1-2-3 spreadnyit, 30M felett 0,5-1-1,5ATR-nyi távolságra rakom. Bár ez így is elég tág meghatározás, de talán már iránymutatásnak jó lesz.
Főleg drágább párokon merülhet fel az a gondolat, hogy egy spreadnyivel kevesebbre vegyük ezt a távolságot, de szerintem ennek nincs nagy értelme, mert akkor tegyük pontosan szintre, és akkor nem kell ezen az értéken gondolkodni. Egy spread is nagyon közeli, inkább jelképes, mint tényleges távolság, annál kevesebbre tenni felesleges.

Itt is, mint a legtöbb technikánál a két verziót együtt is lehet használni, a piaci helyzetnek megfelelően. Én is a kettőt vegyesen használom. A szintre közvetlenül akkor teszem, ha a trend erős, és nem utal semmi arra, hogy a fordulat hamar bekövetkezhetne. Ekkor az erős trend miatt a stop loss kellően távol is kerül a belépéstől, így biztonságban tudhatom. A szinttől távolabbi megoldást akkor érdemes szerintem használni, ha trend gyenge, esetleg már el is bizonytalanodott. Ekkor a stop relatív közel kerülne a szintre téve a belépéshez, és a gyenge vagy nem is létező trend miatt a nekünk nem jó mozgásnak nagyobb az esélye.

Stop loss használata oldalzó piacon

Hasonló gondolatsor mellett más nem okozhat problémát egy oldalazó „range” technikához megtalálni a stopokat. Itt is azt a kérdést kell feltenni, amit az előzőekben: Hol gondoljuk azt, hogy a piac már nem arra fog menni, amerre én kereskedem?

Ha a rangeben a széleken való fordulatot kereskedjük meg, akkor, amikor kilép a range határain, akkor már nem szeretnénk egy esetleges kitörésben benne lenni. Így érdemes a sávhatárra, illetve a sáv határtól egy bizonyos távolságra rakni a stop loss megbízásokat. Hogy a szintre, vagy pedig attól távol azt az előbb leírtak szerint lehet eldönteni, mérlegelve a pro, és kontra érveket. Én itt is próbálok a piaci helyzetnek megfelelően dönteni, közelebbi, a szintre tett stopot csak akkor használom, ha a range elég szép szabályos, ha csapkodó, nem szépen fordul a sávhatárokon, nagyon eltérő aljakat, csúcsokat rajzol, akkor távolabbi stopokat használok. Érdemes a stop alj, és csúcshoz, azaz trendelméleti szintekhez való igazítását más, nem trendkövető, vagy range technikáknál is használni, hiszen az előző csúcs, vagy előző alj törése, megérintése a piaci mozgásnak  fontos pontja, ami hozhat egy olyan mozgást is, ami számunkra már nem kívánatos, és szeretnénk ilyenkor zárni.

Stop loss megbízások a gyakorlatban: Metatrader

A mostani cikkben a Metatraderben alapból megtalálható két típust írom le. A legtöbbet használt stop loss megbízás a fix stop, ami alapból bent van a legtöbb kereskedési felületben. Ennek az a tulajdonsága, hogy fixen ott marad, ahova tesszük, és ott teljesíti a kötelességét, azaz, ha az árfolyam megérinti, akkor lezárja a pozíciónkat. A Metatraderben több elhelyezési módja is van ennek, válassza ki mindenki azt, ami neki a legkényelmesebb. A legegyszerűbb, ha elhelyezzük a pozíció nyitásakor, a nyitó panelon megadva. A kis nyíllal jelölt helyen lehet azt megadni, hogy milyen árfolyamértéken zárja le a pozíciónkat. Azaz itt az árfolyamértéket kell megadni. 

A másik megoldás, ha már van egy pozíción, aminél nincs stop loss, vagy a meglévő stopot akarjuk módosítani. Ekkor a Terminálban az adott pozícióra kattintva előhívjuk a pozíció módosításra szolgáló panelt, és ott adjuk meg a stopot. Itt két lehetőség van, megadhatjuk az árfolyamértéket is, ahogy a nyitó panelban a Stop Loss-nál, de a Szint melletti kis ablakban megadhatjuk az aktuális árfolyamértéktől relatív távolságra is. Azaz meg lehet adni, hogy mennyi pontra legyen a stop az aktuális árfolyamtól. Figyeljünk arra, hogy itt nem pip, hanem pont a mértékegység.

Stop módosítás lépései

Majd a piros Másolás gombra kattintva bemásoltatjuk a Stop loss értékhez, és a Módosítás-ra kattintva elküldjük a brókernek. Itt is, mint minden műveletnél vegyük figyelembe, hogy több bróker köti azt, hogy milyen távolságra lehet tenni a stop loss megbízást. Annál közelebb itt sem tudjuk tenni. Ha a tiltott távba esik a stopunk, akkor a Módosítás gomb inaktív lesz és nem engedi a parancsot elküldeni a brókernek.

Túl kicsit nem enged megadni

Ha minden jól ment, akkor egy panelon informál a rendszer az eredményről, ezt OK-zuk le, és győződjünk meg róla, hogy oda került a stop loss, ahova akartuk. Ezt egyrészt a Terminál ablakban a S/L oszlopban tudjuk megnézni, másrészt, ha be van kapcsolva a kereskedési szintek mutatása, akkor a charton is látható vonalat kapunk.

 

A Terminálban is látható a stop loss értéke

A kereskedési szinteket érdemes bekapcsolni, hiszen már az 500-as feletti Metatraderben egérrel is mozgatható a stop loss megbízás vonala.  Ezt a Ctrl+O, majd a Chartok fülön tehetjük meg.

Az újabb Metatraderben a stop loss megbízást úgy is meg lehet adni, hogy ha a belépési szintet jelképező vonalat (általában zöld) megfogjuk egérrel, és oda húzzuk, ahova a stopot tenni szeretnénk. Ehhez az egyklikkes módot engedélyezni kell. Ez egy gyors, és kényelmes elhelyezése a stopnak. Ha pedig nem a stop oldalra húzzuk a vonalat, akkor célárat helyez el.

Csúszó stop loss használata

Ez az előzőhöz képest már mozog is, ha a piaci helyzet arra okot ad. Mi is a csúszó stop? Ezt elmondani nehéz, ki kell próbálni. Röviden egy olyan stop loss típus, hogy a beállított értéke szerint követi az árfolyamot. Azaz, ha 10-esre van állítva, és a jelenlegi ár 100, akkor ő 90-en áll, és longban vagyunk, ha az árfolyam megy 101-re, akkor 91 lesz, ha 102-re megy, akkor 92 stb., stb. Ha pedig az árfolyam leesik 102-ről 99-re, akkor a stop loss marad 92-n. Azaz a jó irányba követi az árfolyamot, de a rossz irányú, ellenkező mozgásoknál nem.

Hol lehet ezt a csúszó, vagy követő stopot beállítani?

Itt is több lehetőségünk van, talán a legegyszerűbb a belépési vonalra jobb klikk, és a menüből ki lehet választani a csúszóstopot.

Követő stop

A másik megoldás pedig az, hogy ha a Terminál ablakban rákattintunk az adott pozícióra, és ott választjuk ki a csúszóstopot.

Bármelyik lehetőséggel élünk, azonos panelt kapunk, ahol van pár előredefiniált méret, és ki tudjuk választani az egyéni értéket is. Az egyéni értéknél pontban lehet megadni a távolságot, amivel kövesse az árfolyamot. Itt érdemes figyelni, hogy a brókerek kötik a minimális távolságot, aminél közelebb nem engedik tenni a stop loss megbízást.

A csúszóstop beállítása után a Terminálban megváltozik az S/L színe, sárga lesz.

Amire nagyon érdemes figyelni, hogy a követő stop, legalábbis a Metatrader alatt csak akkor aktiválódik, amikor a pozíciók pluszba kerül legalább a beállított értékkel. Ha pld. az előbbi minimális 50pontot állítottuk be, akkor fog a csúszóstop aktiválódni, ha a pozíciónk +5 pipes nyereséget mutat, ekkor nullába húzza a stopot, és ezután már a leírtak szerint fog működni.

Hangot is adhatunk a stopnak

A csúszóstophoz alapesetben hangjelzést is párosul, azaz ha mozog, akkor hangot is ad. Akit ez zavar, annak van lehetősége kikapcsolni.  A ctrl+O panelon az Események fülön lehet a hangokat szabályozni.

Mivel a követő stop csak pluszos régióban működik, így mindig tegyünk be fix stopot is, aminek a szerepét a követő stop átveszi, ha aktív lesz. A két stop típus közt van egy nagy különbség, amit érdemes lesz megjegyezni: A követő stop a mi Metatraderünkben tárolódik, a fix stop pedig a a szerveren. Ami azt jelenti, hogy a fix stop loss akkor is működik, ha a Metatradert kikapcsoljuk, de a követő stop az nem. Azaz figyeljünk rá, hogy ha kikapcsoljuk a Metatradert, akkor a követő stop nem fogja a szerepét betölteni. A fentiekben megbeszéltük, hogy miért, és szerintem hova kellene tenni a stopot. Most egy másik elhelyezési módot nézünk meg, ami szintén jól használható, és érvekkel alá is lehet támasztani azt, hogy így használjuk. A múlt részben azt határoztuk meg, hogy oda kell tenni a stop loss megbízást, ahol már azt gondoljuk, hogy a piac nem abba az irányba megy, amibe beszálltunk.

Több stratégiánál ilyen pontot nem nagyon találhatunk, hiszen egy indikátoros stratégiánál nem tudjuk megmondani, hogy mi az a pont ahol már nem igaz, hogy azt gondoljuk, hogy a mi irányunkba megy a piac. Itt nem tudunk olyan egyszerűen megfogalmazni szabályt, mint a trendkövető, trendelméleten alapuló stratégiáknál. Az ilyen stratégiáknál két megoldást lehet alkalmazni, az egyik, hogy a trendelméleti szintekhez (aljak, csúcsok) igazítjuk a stop loss megbízásunkat. Ez teljesen megegyezik a múlt részben tárgyalt megoldással.

Szintekhez igazított stop loss

A másik elgondolás az, hogy a stop lost megbízást egy olyan szinthez igazítjuk, amiben megbízunk, és ha az törik, akkor már nem akarunk a pozícióban lenni, hiszen erős szintnek gondoltuk, de azt áttörte az árfolyam, így már nem biztosít kellő védelmet a stopnak.Mi lehet az ilyen szint? A hagyományos támasz, és ellenállási (S/R) szinteket lehet ehhez felhasználni. 

• A felettes, vagy azonos idősíkon lévő mozgóátlagok, 20/50/100/200 SMA
• Kerek számok
• Trendvonalak
• Fibo ás pivot szintek

S/R szintek:

• Long pozícióknál az előző S/R szinthez igazítva, az alá téve
• Short pozícióknál pedig az előző S/R szinthez igazítva, fölé téve.

Itt azt használjuk ki, hogy ezeket a szinteket sokat figyelik, és szintén támasz, illetve ellenállási szintnek gondolják, így itt lezárják a pozíciót, illetve sokan fordulós jeleket keresnek, ami a nekünk rossz irányba mozgó (a stopot közelítő) mozgást megállíthatja, és egy nekünk jó irányba való mozgást hozhat. Ha pedig a szint törésére kereskedők ereje nagyobb, akkor már nagyobb elmozdulás is várható nekünk rossz irányba, így a stopunkkal lezárjuk a pozíciónkat. A pivot (napon belüli) szinteket én csak 1 illetve 5 perces kereskedésnél tekintem szintnek, csak ezen az idősíkon használom fel, mint S/R szintet a stop loss elhelyezésre.

Mozgóátlagok is jók lehetnek stop loss megbízás céljából

A képen pedig látható, hogy a többször megérintett 50-es napos mozgóátlag fölé lehetett tenni a shortos stopokat, mert azt erős szintnek tekintette az árfolyam.

Azt is érdemes látni a képen, hogy egy nagyobb idősík mozgóját használva stopnak, érdemes attól nagyobb távolságra tenni a stopot, hiszen egy napos, 4H-s mozgónál, ha fölé vagy alá szúr az árfolyam, akkor azt lehet egy piaci zaj is, egy kanóc is. Ne spóroljunk ilyen esetben a stoppal. 10-15-20 pip plusz egy hosszabb távú kereskedésnél nem jelent nagy távot. Hagyjunk mozgásteret a piacnak. A többi S/R szint is hasonlóképp működik, azokhoz igazított stop loss megbízást érdemes használni. Nincs különbség aközt, hogy egy trendvonalhoz igazítom, egy kerek számhoz vagy éppen a fibó szinthez, vagy mozgóhoz igazítom a stopomat. A lényeg az, hogy az egy erősnek gondolt szint legyen, ami nem a törése után már nem szeretnék a piacon lenni. Hova kerülhet a stop loss az alábbi képen, ha a két (zöld, és piros, azaz 50-es, és 20-as) órás mozgó alatt lépünk be shortba?

Van pár olyan hely, ahova el lehet tenni. Mindegyik jó. A célunk, illetve a piacról alkotott elképzeléseink szerint szabadon választhatunk. Az első hely a két darab órás mozgó felett, hiszen ha azt felfele töri az árfolyam már azok letörése nem lesz igaz. Ezt védi a legkevesebb szint, indokolt stop, de a legkisebb védelmet ez adja. Mivel közelebb kerül a stop a belépéshez, ez a legnagyobb kötési méretet adó stophely.

A második hely a 2 szaggatott, azaz nálam 4H-s mozgó fölé. Ez lényegesebben biztosabb hely, ami kisebb méretet ad, hiszen távolabbi. Ezt az elhelyezést az is indokolja, hogy a mozgókat a piac megerősítette, hiszen az utolsó gyertya kanóca is ott van, arról fordult a piac. A harmadik elhelyezés a lokális csúcs fölé teszi a stopot, ahol már az órás, és a négyórás mozgók is védik, és a csúcs is végi a stopot. Ez a legbiztosabb szint, de ez adja a jelen helyzetben a legkisebb belépési mértet.

Ahogy látni, egy egyszerű, véletlen kiválasztással lementett charton is legalább három olyan pontot tudtunk megkeresni, amin jó lehet stopot elhelyezni.  Mind a három elhelyezés indokolt, egyéni döntés, hogy ki melyiket alkalmazza. Amit nagyon fontos megjegyezni: a távolabbi stop loss megbízás kisebb mértet ad, azonos kockázati szint mellett. Ez rejt magában egy nagy veszélyt is: azért, hogy nagyobb mértet tudjunk felvenni, közelebb tesszük a stopot. Érdemes azt a szokást felvenni, hogy a stop helyet előre, még a jel kialakulása előtt megkeressük, illetve a stopot bejelöljük, és csak azután méretezünk. Legyünk szigorúak a stop elhelyezésnél, és kezelésénél, semmi más, csak a szabályaink befolyásolják, hogy hova kerüljön, ne pedig az, hogy kicsi vagy nagy pozíciót ad az a táv.

3 Hasznos indikátor stop loss megbízásokhoz

Az alábbiakban három olyan indikátort mutatok be, melyek használatosak a stop elhelyezésére. Az indikátorok nagyon szubjektív eszközök, hiszen a beállításuk szerint más és más eredményt adnak. Így mindig gondoljuk át, és ha lehet teszteljük le a beállításokat, hogy a nekünk megfelelő eredményt kapjuk velük.

1) Parabolic SAR

A PSAR, más néven Parabolic SAR indikátor alapból benne van a legtöbb kerekedési felületben. A Parabolic Stop And Reverse System, ahogy neve is mutatja kifejezetten alkalmas a stopokhoz, hiszen arra találták ki. Hogy mennyire alkalmas egy stratégiához, azt a stratégia tesztelésekor fogjuk csak kideríteni. Előnye, hogy teljesen egyértelmű szinteket fog nekünk adni, ami gyertyánként változik. A kép egyértelmű. Alapesetben zöld pontokkal jelzi a stop vonalát, amikor a pontot eléri az árfolyam, az indikátor jelei átkerülnek a másik oldalra, ahol az ellenkedő irányú stopokat jelzi. A Parabolic SAR indikátor jelzéseit bővebben is megbeszéltük, azt is teszteltük, hogy belépésre érdemes-e használni a Parabolic SAR mutatót.

A használat egyszerű: a stopot a ponthoz tesszük, és amikor lezáródott a gyertya, és kapunk egy jobb stop helyet, akkor oda toljuk a stopot. Az ilyen egyszerű stop tolási technikához a munka favágó részét leveheti a vállunkról egy robot, ami ezt a teendőt elvégzi. Ilyent sokat találni az interneten, de írni, vagy íratni is lehet. Az alapérték megfelelő eredményt ad a stopokhoz, így nem nagyon érdemes optimalizálással az időt tölteni. Felmerülhet az igény, hogy ne az adott idősíkon, hanem egy másik idősíkon lévő PSar értékhez szeretnénk a stopot igazítania. Ez egy erősebb trendben lehet hasznos, de érdekes lehet hosszabb távú kereskedőknek is, mivel így nem fogunk egy-egy kisebb visszacsorgás miatt kistoppolódni.

 

Bár nagyon vonzó lehet, hogy a PSar indikátor jelzéseinek egyik oldalról a másik oldalra való átugrása esetén belépjünk, azaz a PSar-t használjuk jeladó indikátornak, de erről mindenkit lebeszélnék. Jó stop helyeket ad, azaz arra nagyon alkalmas, hogy a stopot megmutassa, de önmagában kereskedésre nem. Önmagában használva ilyen eredménygörbét ad.

Hát, ez így nem valami nyerő...

2) Donchian channel

Ez egy nagyon egyszerű elven működő indikátor. A megadott időintervallum legmagasabb és a legmélyebb értékeit jeleníti meg. Gyakorlatilag a csúcsokat, völgyeket foglalja egy csatornába az indikátor. Az indikátor egyébként az ismert turtle stratégia egyik eleme.

A fenti képen a beállítás 20, így az utolsó 20 óra (órás képen használom) legmagasabb és a legmélyebb pontjához húzza a vonalat. A használata egyszerű:

• Longban az alsó vonalhoz, illetve az alá
• Shortban a felső vonalhoz igazítjuk (illetve fölé) a stopot, és ha a vonal mozdul, akkor mozgatjuk a stopot.

A stop elhelyezésének az az elvi értelme, hogyha adott számú gyertya (adott időszak) legmagasabb pontját felfele elhagyja az árfolyam, akkor már nem szeretnénk shortban, illetve ha a legalacsonyabb pontját lefele elhagyja az árfolyam, akkor nem szeretnénk longban lenni. Az indikátor jól használható, egyszerűen kezelhető stopelhelyezési módot ad. A legtöbb indikátoros stoppal ellentétben, nem biztos, hogy gyertyánként ad jelzés a mozgatásra, van amikor (oldalazásban) csak ritkán adja a jelzést. Itt is érdemes szem előtt tartani, hogy bár nagyon csábítónak néz ki az indikátor, önmagában ne alkalmazzuk kereskedésre. Más indikátorral, vagy több idősíkon való együttes vizsgálattal már van benne fantázia. A donchian channel megbízhatóságával kapcsolatos kutatásokat itt tárgyaltuk:

• Van bizonyíték a támasz, ellenállások, árcsatornák hatékonyságára?
• Támasz, ellenállás a tőzsdén: Van jelentősége? Érdemes használni?

3) Mozgóátlag

A használata egyszerű: ha a mozgóátlag alá lép az árfolyam, akkor a longokat zárjuk, ha fölé lép az árfolyam, akkor a shortokat. Bár ez egyszerűnek tűnő és kézenfekvő megoldás, elég sok tesztet és odafigyelést kíván a használata. Csak szép trendben, vagy egyirányú mozgásban ad jó eredményt. Oldalazásban nem érdemes használni, sok fals kiléptetési jelet ad. Nagyon függ az eredményessége a beállítástól, a periódus számtól és a számolási módtól. A rövidebb periódusú közelebb van az árfolyamgörbéhez, többször ad kiléptetési jelet, olyanoknak érdemes használni, akik nem szeretnek a piacnak visszaadni egy fillért sem. Természetesen ennek hátránya is van, hiszen a kistoppolódások miatt kimaradhatunk a következő mozgásból. A hosszabb periódusú mozgóátlag később ad kiléptetési jelet, de így többet adunk vissza a piacnak. Az alábbi képen 25 EMA beállítással láthatod a mozgóátlagot. Ez az egyik mozgóátlag, amit a napon belüli kerekedésben használok.

Mozgóátlaghoz is köthetjük

Itt is van lehetőség az MTF-es használatra (Mit jelent az MTF? Hogyan tölthetsz le MTF indikátort?), ekkor egy magasabb idősík adott mozgását figyeli a stopmozgatásnál a trader, és azt követi. Bár nagyon szubjektív és sok tesztelést, próbálkozást kíván, érdemes lehet beépíteni a stratégiánkba egy ilyen kiléptetési jelzést is. Ha pedig kereskedésre alkalmas robotot íratunk egy stratégia tesztelés érdekében, akkor egy MTF-es mozgós stopkezelést mindenképp írassunk bele (egyszerűbb lesz a tesztelés).

Mozgóátlaghoz is köthetjük: MTF-es megoldás

Kézi stratégiáknál pedig a trendelő, vagy egyirányú mozgást mutató piacon a mozgás végét jelezheti jó eredménnyel. Ha a mozgóátlagot szeretnénk használni stopnak, érdemes meggondolni, hogy a stopot egy alacsonyabb idősíkon, a kereskedési idősíkra beállított MTF-es mozgóval jelenítjük meg. Így jobban látni a stopszintet, azaz a mozgóátlagot. Az alsó kép ugyanazt a mozgót mutatja 4 órás grafikonon EMA 25 beállítással 15 percesen, mint a felső, ami az adott 4 órás idősíkon a saját EMA 25 mozgóátlaga. Talán a felsőn könnyebb a szintet megtalálni…

Azonos idősíkon jelenítjük meg 

Azért itt jobban látható...

A mozgóátlagokkal kapcsolatos kutatásokat az alábbi cikkekben beszéltük meg:

• 29 kutatás összegzése a mozgóátlag tőzsdestratégiákról
• Technikai elemzés: Milyen kutatások bizonyítják, hogy működik?

A kockázatkezelés alapjaival a következő bejegyzésekben foglalkoztunk:

• Forex kockázat számítás: hogyan számoljuk ki a kockázatot, a lotméretet a kereskedés során
• Pip értéke, pip kalkulátorok, pip számítás, 1 pip értéke, mi az a pip?
• Margin fogalma, számítása, margin szint képlete, mire figyeljünk a margin kereskedés során
• Tőkeáttétel mértékének korlátozása, tőkeáttétel számítása, példa a tőkeáttételes kereskedésre