Hogy működik a teknős, turtle tőzsdestratégia, technika

A híres tőzsdei kereskedő, Richard Dennis nevéhez köthető a teknős, angolul turtle kereskedés stratégia kialakításának hátterét, és a stratégiát beszéljük meg bejegyzésünkben. A tőzsdestratégia előzménye tulajdonképpen egy fogadás volt, mellyel Dennis azt szerette volna bebizonyítani, hogy a tőzsde kereskedés bárki számára elsajátítható, megtanulható. Ezért alkotta meg a teknős kereskedési stratégiát, mellyel az irányítása alatt álló kereskedők kiváló eredményeket értek el. Erről szól a teknős, turtle stratégia, melyet most részletesen megbeszélünk bejegyzésünkben. Richard Dennis tőzsdestratégiája irányt mutathat a kezdő kereskedő számára, ráadásul a teknős stratégia különféle változatait ma is nagyon sok kereskedő használja, így megismerésével jobban megérthetjük a piac mozgását. Témáink:

• A teknős, turtle stratégai eredményei
• A turtle, teknős tőzsdestratégia alapjai
• A turtle, teknős tőzsdestratégia és az ATR indikátor
• A turtle, teknős tőzsdestratégia belépési jelei
• A kezdeti stop, követő stop, pozícióépítés

A teknős, turtle stratégai eredményei

Richard Dennis már a teknős stratégia kifejlesztése, gyakorlatba ültetése előtt is ismert kereskedő volt, határidős piacokon kereskedett. Jellemzően hosszabb időszakokra vette fel a pozícióit, és általában trendkövető magatartást folytatott. A kereskedési pályafutásából sem maradhattak ki a kudarcok, ugyanis 1987-1988 között a kezelt vagyonának felét elveszítette.

Ahogy fentebb már utaltam rá, a turtle kereskedési stratégia hátterében egy fogadás állt. Ugyanis Richard Dennis partnerével William Eckhardt-al kötött egy fogadást, melynek lényege, hogy Dennis úgy gondolta a tőzsdei kereskedést, megfelelő szabályok betartásával bárki képes eredményesen folytatni. Ellenben Eckhardt-nak az volt a véleménye, hogy a sikeres spekulációhoz veleszületett képességek szükségesek, és nem lehet pusztán szabályok betartásával jó kereskedő valaki. A fogadást követően Dennis kidolgozta a turtle tőzsdestratégiát, majd 13 személyt felvett a stratégia végrehajtására. A 13 kereskedő Dennis saját tőkéjét kezelte. A tanítványokat Dennis teknősöknek hívta, mivel korábban egy Szingapúri teknős farmot látogatott meg. Innen ered a stratégia  neve és háttere. A teknősök eredményei pedig a következő négy évben évi 80% volt,  a kezdeti 500.000 dollárt 5 millió dollárra tudták növelni a turtle tőzsdestratégia szabályai alapján. Ezzel gyakorlatilag Dennis megnyerte a fogadást, és bizonyította, hogy a sikeres tőzsdei kereskedéshez nincs szükség veleszületett képességekre. Mindazonáltal számos szabály és feltétel betartása szükséges. A következő bekezdésekben megnézzük hogyan, milyen szabályokkal sikerült a fenti eredményeket elérnie Dennisnek és csapatának.

A turtle, teknős tőzsdestratégia alapjai

Dennis hitt abban, hogy akkor lehet sikeres egy kereskedő, ha ragaszkodik a kereskedési szabályaihoz, ezért a kereskedés során szükség van különböző szabályok felállítására, mert csak így lehet az emberi, pszichológiai tényezőket minimalizálni a tőzsdei kereskedés során.

A turtle kereskedési rendszert arra alapozta, hogy a trendkövető rendszerekkel hosszútávon nagyobb az esély a sikerekre. A kereskedési technika tehát kifejezetten az olyan kereskedési eszközöket kereste, melyek erős momentummal rendelkeztek. Mivel Dennis és a teknősök meglehetősen nagy tőkével kereskedtek, így a turtle tőzsdestratégiát a határidős piacokon, nagyrészt az árupiacokon alkalmazták. A kedvelt, rendszeresen kereskedett termékeik a határidős piacokon a svájci frank, japán jen, kanadai dollár, angol font devizák voltak. Továbbá arany, ezüst, réz is szerepelt a kereskedhető termékek között. De ezen felül az olyan árupiaci termékekkel is kereskedtek mint a kávé, kakaó, cukor, különböző olaj fajták. Illetve a nagy tőzsdék indexein is használták a teknős stratégiát, például S&P500 határidős index. A fenti termékek ma már gyakorlatilag bármely kereskedő számára elérhető CFD, vagy ETF formában a határidős piacon tapasztalt alacsonyabb kötésmérettel, illetve a határidős piacokon már léteznek az ún. e-mini, e-micro kontraktusok, melyek akár kisebb tőkével rendelkező kereskedők számára is valós alternatívát jelentenek.

A turtle, teknős tőzsdestratégia és az ATR indikátor

Az ATR indikátort gyakorlatilag a turtle tőzsdestratégia tette ismertté a kereskedők körében. Az indikátort egy kereskedési termék volatilitásának meghatározására használta Dennis. Ugyanis az alacsonyabb volatilitású termékek piacán nagyobb pozíciót vettek fel, míg a magasabb volatilitású termékek esetében alacsonyabb pozíció mérettel kereskedtek. Az ATR indikátor használatát itt nem tárgyaljuk, de több alkalommal beszéltünk már róla: ATR indikátor

Dennis a volatilitás méréséhez a 20 napos ATR indikátor értékét használta a következő képlet szerint: Volatilitás = ATR X (legkisebb elmozdulás értéke dollárban).  Ha például S&P500 határidős indexen a legkisebb elmozdulás 50 dollár nyereséget, vagy veszteséget okoz, és az ATR értéke 10, akkor a Volatilitás = 10X50, azaz 500 dollár.

A fentiek után a felvehető pozíció méret a következő képlet szerint számítható ki: Egység mérete = számla 1%-a / Volatilitás 

Ha például 100.000 dolláros számlája van a kereskedőnek, akkor az 1%-a egyenlő 1000 dollárral. Ekkor az egység mérete = 1000 dollár / 500 dollár, azaz 2. A fentiekből látható, hogy az egység mérete változhat a volatilitás függvényében, mivel ha a volatilitás növekszik, akkor az ATR érték növekedésével a felvehető pozíció mérete csökken.

A stratégia belépési jelei

A turtle, teknős tőzsdestratégia belépési jelei egy átlagos momentum kereskedési stratégiának felelnek meg. Dennis kétfajta jelzést használt a pozícióba lépéshez. A rövid távú belépési jeleket a 20 napos árfolyam csúcs áttörésére alapozta, míg a hosszútávú belépési jelek az 55 napos árfolyam csúcs áttöréséhez voltak köthetők.

A rövid távú belépésre tehát akkor került sor, amikor az instrumentum árfolyama a 20 napos árfolyam csúcs fölé emelkedett. Ekkor nyitottak vételi pozíciót (egy egységnyit az előző bekezdésben leírtak szerint) a stratégia szerint. Illetve ha a 20 napos árfolyam mélypont alá esett a piac, akkor eladási pozíciót nyitottak. A hosszútávú belépésre pedig akkor került sor, ha a fenti rövid távú belépés során nem sikerült a pozícióba lépni. Fontos hangsúlyozni, hogy a szabályokat szigorúan be kellett tartania a kereskedőnek, ugyanis néhány nyertes kötés kihagyása jelentős hatást gyakorolt az elért eredményekre.

A kezdeti stop, követő stop, pozícióépítés szerepe

A belépéshez tartozó kezdeti stop 2ATR értékben lett meghatározva. Tehát a vételi pozíció esetén a belépési ár alatt 2 ATR (20 napos ATR) távolságra elhelyezett kezdeti stop-ot használtak. Short pozíció esetén a belépési ár fölé kerül a stop 2ATR értékkel növelve. Pozíció építésre pedig akkor volt lehetőség a teknős stratégia szerint, ha a várt irányba mozgott a piac legalább fél ATR távolságra. Ekkor az első pozíció stopját is mozgatni kell fél ATR-el, így gyakorlatilag a piaci ár alatt 2 ATR távolságra levő stop-ot használunk. A teljes képhez hozzá tartozik, hogy másik fajta kezdeti stop változatot is használt Dennis a teknős stratégiában.

Összességében azt láthatjuk, hogy az új pozíció nyitása és a stop-ok elhelyezés is a volatilitással függ össze. Ha nagyobb a piacon a volatilitás, akkor nemcsak az egység mérete lesz kisebb, hanem a stop-ok is távolabb kerülnek a belépési ártól.

A rövidtávú és hosszútávú rendszerekhez követő stop-ot is kifejlesztett Dennis. A rövidtávú stratégia szerinti belépésnél kilépési jelet kapunk, ha a 10 napos mélypontjára esik az árfolyam. Illetve short pozíció esetén zárjuk a short pozíciót, ha a 10 napos csúcsára erősödik az árfolyam. A hosszútávú teknős stratégiában a 10-es helyett, a 20 napos csúcsot és mélypontot figyelték a kereskedők.

A stratégia összegzése

A fentiek után foglaljuk össze a fontosabb jeleket. Rövidtávú stratégia szerint:

• Belépés a 20 napos csúcs (long nyitás) és mélypont (short nyitás) törése esetén
• Stop elhelyezés a belépési ár +- 2ATR
• Követő stop a 10 napos csúcs (short zárás) és mélypont (long) zárás alapján

Hosszútávú stratégia jelzése a fentiekkel egyeznek, de a 20 napos helyett 55 napos csúcs, mélypontot használtak, illetve a követő stop 10-es paramétere helyett 20 napos csúcs és mélypontot használnak. A turtle stratégia használatához nagy segítséget nyújthat az ún. Donchian Chanel indikátor, mely csatornaként rajzolja fel az beállított periódusú csúcsokat, mélypontokat.

A turtle, teknős stratégiát Dennis és tanítványai a 80-as években használták. Trading Blox forumon megtalálhatjuk az eredeti stratégia visszatesztelését, mely szerint 1970 és 1986 között 216%-os profitot hozott a stratégia. Ez pontosan az az időszak, amikor Dennis és tanítványai kereskedtek. Ezt követően a hozamgörbe teljesen ellaposodik, azaz 1986 és 2009 között nem lehetett vele hozamot (10,5%-ot) elérni, igaz visszaesés sem volt.  

A turtle, teknős stratégia tehát az eredeti szabályok alapján ma már nem nyereséges. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy a stratégia már ismert és különböző változataiban nagyon sokan használják, de a kereskedési robotok, arbitrázs robotok, HFT rendszerek is okolhatók az eredménytelenségéért. A teknős stratégiának azonban módosított változatai ma is működő képesek, például a Donchian csatornára épülő trendkövető rendszer  (a turtle stratégia módosított változata) 2004-2016 közötti években 20-30% közötti hozamokat tudott elérni, 17-40 százalékos visszaesés (attól függően, hogy milyen indexen futott a stratégia) mellett.