Államadósság: Mit jelent? Mi a probléma vele? Mire figyelj?

Az államadósság figyelése és fenntarthatóságának vizsgálata fontos lépése a befektetéseink felügyeletének, de az államadósság kihat az irányadó kamatra is, ezen keresztül pedig a hazai deviza árfolyamára is. Ezzel gyakorlatilag kötvénypiaci befektetőknek, devizapiacon kereskedőknek is érdemes az államadóssággal kapcsolatos legfontosabb szempontokat összefüggéseket megismernie. Bejegyzésemnek az a célja, hogy megbeszéljük az államadósság mikor okozhat problémát, hogyan hat a különböző gazdasági folyamatokra az adósság, és ezáltal, hogyan hat ki az államadósság mértéke a különböző befektetési eszközök piacára. Témáink:

• Mit jelent az államadósság, hogyan keletkezik?
• Az államadósság hatása a befektetési eszközökre
• Miért fontos a költségvetési hiány vizsgálata?
• Miért fontos a GDP arányos államadósság?
• Miért fontos az adókulcsok vizsgálata?
• Hogyan hat az államadósság a befektetési eszközökre?

Mit jelent az államadósság, hogyan keletkezik?

Az államadósság egy ország kormányának összes adósságát jelenti, melybe a legtöbbször beleszámítják az önkormányzatok, illetve az állami vállalatoktól átvett tartozásokat is. Az államadósság pedig az esetek többségében ugyanúgy keletkezik, ahogy a háztartások esetében is, azaz az állam többet költ, mint amennyibe bevétele keletkezett.

Az államháztartás hiányát pedig hitelfelvétellel pótolja az állam. Az állami bevételek nagy részét az adók teszik ki, azaz az állam adó formájában bevételhez jut, melyet különböző kiadásokra költ. Ha ezek a kiadások nagyobbak, mint az adott évi bevételek, akkor hitelt kell az államnak felvennie. A hitelfelvétel ismert módja az, hogy az állam egy kijelölt intézményen keresztül (Magyarországon az Államadósság Kezelő Központ, azaz AKK) állampapírokat bocsát ki. Azok a befektetők, akik ezeket az állampapírokat (ez lehet külföldi és belföldi magánszemély, vállalat is) megveszik, tulajdonképpen hitelt nyújtanak az államnak.

A befektetők pedig kamatért adják kölcsön a pénzüket az államnak, és az is megfigyelhető, hogy minél kockázatosabb egy ország, a kamat annál magasabb lehet. De egy ország állampapírjainak kamata nem él önálló életet, azaz függ a globális kamatkörnyezettől is, a befektetők ehhez viszonyítják.

A fentieken túl pedig a kamat egyúttal kifejezi a kockázatát is a befektetésnek, azaz a kockázatosabb országok esetében magasabb kamatot várnak el a befektetők. Illetve a teljes képhez hozzátartozik, hogy az is fontos, milyen a világban a kockázatvállalási hajlandóság. Látható tehát, hogy egy többtényezős modellről van szó, de a hatások könnyen és logikusan végigkövethetők. Nézzük sorban ezeket a szempontokat.

Az államadósság hatása a befektetési eszközökre

A fentiekben tehát megbeszéltük, hogy az állam a túlköltekezést hitelekből finanszírozza, azaz az államadósság gyakorlatilag állampapírokkal van finanszírozva. Az állampapírok piacán pedig a kamat a globális kamatkörnyezet, a kockázatvállalási hajlandóság és a visszafizetési kockázat függvényében változik. A kötvények kamata pedig hatással lesz egy sor másik befektetési lehetőségre. Például csökkenő kamatok esetében a pénz az ingatlanokban, részvénypiacra áramlik. Növekvő kamatok esetén a folyamat megfordulhat. Devizák közötti kamatkülönbség pedig hatással lehet az árfolyamára a devizának. Például, ha csökken a kamatkülönbség a hazai deviza hátrányára, akkor a hazai devizára ez negatívan hat. Ha növekszik a kamatkülönbség a hazai deviza előnyére, akkor ez a hazai devizára pozitívan hat. Láthatod, hogy az állampapírok kamata az összes befektetési lehetőségre hatással lehet, így érdemes átgondolni ezt a láncolatot.

A fenti gondolatsor onnan indult el, hogy az állampapírok kamata három tényezőtől függ:

• globális kamatkörnyezet: ez nagyrészt a Fed, EKB kamatokat jelenti
• kockázatvállalási hajlandóság, azaz ha nyugodtak a piacok, akkor sokkal elnézőbbek, óvatlanok a befektetők, azaz könnyebben megvásárolják a magasabb kockázatú állampapírokat. Ha azonban félelem van a piacokon, akkor a menedék devizákba menekítik a pénzüket a befektetők.
• visszafizetési kockázat, ez utóbbi tényezőt fejtem ki bővebben

A visszafizetési kockázat tulajdonképpen azt mutatja, hogy mekkora az esélye annak, hogy az állam rosszul gazdálkodva nem képes visszafizetni az adósságát. A múltban számtalan példa volt erre (a hiperinfláció téma kapcsán mutattam egy táblázatot), illetve megbeszéltünk néhány államcsőd példát is. Tehát a befektetők értékelik, hogy mennyire fenntartható az államadósság. Ez pedig nagyrészt a következő egyszerű mutatók alapján elvégezhető, te is képes leszel rá, hogy átlásd:

• Költségvetési hiány mértéke
• GDP arányos államadósság
• Adó mértéke

A fenti három tényezőt példákon keresztül fogom szemléltetni. Az összes grafikon forrása a tradingeconomics.com oldal. Javaslom, hogy használd ezt az oldalt, hiszen itt minden ország legfontosabb makroadatát megtalálod.

Miért fontos a költségvetési hiány vizsgálata?

A költségvetési hiány egy egyszerű mérőszám, ami azt mutatja meg, hogy a bevételekhez képest mekkora részt kell hitelből finanszíroznia a vizsgált országnak. Minél nagyobb a költségvetési hiány, annál nagyobb a kockázat, hiszen jelentősen növekszik így az államadósság. A magas költségvetési hiány ráadásul mutatja azt is, hogy túlköltekezik a kormány. A kérdés már csak az, hogy mi számít magas költségvetési hiánynak. Nos a maastrichti határ 3%, azaz nyugodtak tekinthetjük ezt a szintet irányadónak.  Az alábbi képen láthatod a magyar költségvetési hiányt. Jelöltem, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság előtt 6% alatti volt több éven keresztül a hiány.

Itt láthatod az összeomlás/államcsőd szélén álló Venezuela költségvetési hiányát. 2010 óta 5%, vagy az alatti a hiány.

Itt láthatod az Egyesült Államok költségvetési hiányát. 10%-os hiányt láthattunk a 2008-2009-es gazdasági válságot követően. Költekezett az állam, hogy a válságból kihozza a gazdaságot (bankmentések, infrastruktúra, beruházások stb..).

Látható tehát, hogy a költségvetési hiány egy pontos mutató arra, hogy felmérjük mennyire költekezik túl az állam, mennyire fenntartható az államadósság.  A traingeconomics.com oldalon a jobb oldalsávon a Goverment menüpont alatt találod a költségvetési hiányt (Government Budget alatt).

Miért fontos a GDP arányos államadósság?

A következő mutató, amit értékelünk az államadósság nagysága lesz. Azonban nincs értelme ezt abszolút, nominális értékben vizsgálni, helyette inkább a gazdaság teljesítőképességéhez viszonyítjuk. Gondolj csak arra az esetre, hogy 10 millió forint hitel felvétele önmagában egy semmitmondó adat, de ha ehhez hozzáteszem, hogy 100 ezer forintos havi jövedelem mellett, vagy 500 ezer forintos havi jövedelem mellett vesszük fel, akkor már értékelni tudjuk a helyzetet. Ugyanez a helyzet a GDP arányos államadóssággal is, azaz így a különböző gazdasági teljesítményű országok összehasonlíthatóvá válnak. Az alábbi képen Magyarország GDP arányos államadósságot láthatod.

A GDP arányos államadósság azonban olyan, mint egy torz tükör. Ugyanis a mutató úgy is növekedhet, hogy az államadósság nem változik, vagy épp csökken. Azaz válságok hatására az ország gazdasága zsugorodik, így pedig a GDP arányos államadóság növekszik. Ennek fordítottja, hogy bővül az ország gazdasága, és így a GDP arányos államadósság szépen lassan csökken, holott az államadósság nem csökkent nominális értékben. Ha tehát a költségvetési hiány kisebb, mint a GDP növekedés, akkor az adósság úgymond "kinőhető". Azonban ennek fordítottja, amikor a költségvetési hiány nagy, ami az adósság rohamos növekedését idézi elő. Itt pedig az Egyesült Államok GDP arányos adósságát láthatod, amely 100% felett van. Miért van akkor az, hogy az Egyesült Államok jobb hitelminősítéssel rendelkező ország, miért menedékdeviza a dollár?

Mert önmagában a fenti adatok nem fejezik ki egy ország versenyképességét, a befektetői bizalom is eltérő a két ország között, és az adóteher is más. Éppen ezért az adó mértéke is egy fontos figyelendő szempont (erről szól a következő bekezdés). Mivel egy ország hitelminősítését számos további tényező is befolyásolja, így önmagában a GDP arányos adósság nem elegendő a vizsgálatokhoz. Érdemes megnézni az adott ország besorolását a hitelminősítőknél, néztünk erre példát korábban, a Moodys adatbázisát használtuk.

A GDP arányos államadósság vizsgálatakor az is fontos, hogy milyen a befektetői bizalom. A fenti példánál maradva az Egyesült Államoknak elhiszi a piac, hogy a 100%-os GDP arányos államadósság fenntartható, Japának elhiszik a befektetők, hogy a 250%-os GDP arányos államadósság vissza lesz fizetve. De nem biztos, hogy Magyarországnak elhinnék ezt hasonló értékeke esetén, és természetesen ehhez az is hozzátartozik, hogy most, nyugodt piaci körülmények között gondolják így a befektetők, de a kockázatvállalási hajlandóság változik. Itt találsz egy listát a legnagyobb adóssággal rendelkező országokról:

Miért fontos az adókulcsok vizsgálata?

A fentiekben már megbeszéltük, hogy az állam bevételeinek jelentős részét adókból szerzi, például társasági adó, forgalmi adó, személyi jövedelemadó stb..  Azonban országonként eltérőek a különböző adók. Ez pedig az adott ország bevételszerző képességére is hatással van. Az adókat ugyanígy megtalálod a tradingeconomics.com oldalon, lásd alábbi kép szerint.

Itt például az Áfát (Sales Tax rate) láthatod Magyarországon.

Ez pedig az áfa az Egyesült Államokban (nem hibás a grafikon).

Mivel azonban nem csak 2-3 adófajtából származik a jövedelem (Magyarországon kb. 50-60 adófajta van), így néhány adó alapján nehéz az összehasonlítás. Ebben segíthetnek az összehasonlító oldalak, mint amilyen a wikipedia oldalán is található.

Hogyan hat az államadósság a befektetési eszközökre?

Megbeszéltük tehát a fentiekben, hogy ha romlik a megítélése az államadósságnak, akkor a befektetők magasabb kamatot várnak el az állampapírokért, azaz az állampapír aukciók során az állam kénytelen emelni a kamatot. Ezt a hatást fokozhatja a globális kamatkörnyezet változása, és a kockázatvállalási hajlandóság. Ha pedig emelkedik a kötvények hozama, akkor a kötvények vonzó befektetési alternatívák lehetnek. Ekkor az ingatlan és részvénypiacról, -tehát a kockázatosabb eszközökből- pénz áramolhat ki (ennek árfolyamhatása is lehet). Szélsőséges esetekben az állampapír kamatok olyan magasra ugorhatnak, hogy az már a visszafizethetőséget is veszélyezteti. Ilyen helyzetek általában súlyos válságok során alakulnak ki (például görög válság). Az alábbi képen azt láthatod, hogy a görög válság tetőpontján már 40% fölött járt a kamat.

Itt pedig a 2009-es gazdasági válság hatását láthatod a magyar állampapírok hozamában.

A fentiekből is látható, hogy a befektetési eszközök, például a részvények és a gazdaság között szoros összefüggés van. Különböző gazdasági összefüggések, makrogazdasági folyamatok hatást gyakorolnak a részvénypiacra. Bár ezek a hatások a befektetési eszközök rövidtávú alakulását nem mondják meg a kereskedők számára. Ugyanakkor a középtávú folyamatok nyomon követhetők a különböző gazdasági összefüggések megértését követően. Ezeket a  gazdasági összefüggéseket már tárgyaltuk. A gazdasági összefüggéseket, és azok hatásait a kötvény, részvénypiacokra, ingatlanpiacra a fent hivatkozott bejegyzésben beszéltük meg.

Magas, növekvő államadósság: Mi a gond vele? Mi lesz a jövőben?

Az elmúlt években a fejlett és fejlődő országok jelentősen eladósodtak, az adósság mértéke nemcsak abszolút értékben, hanem GDP arányosan is növekedett. Ezt a folyamatot csak fokozta a koronavírus okozta gazdasági válság, hiszen az elmúlt 50 év legnagyobb arányú adósságnövekedését ekkor tapasztalhattuk. Olvasómtól érkezett a kérdés, egy korábbi, a témát tárgyaló cikkel kapcsolatban, hogy végül is miért probléma ez? Majd a jegybankok újabb pénzt nyomtatnak, abból újabb államkötvényeket vesznek, az államadósság növekszik, de a GDP is, az infláció pedig elintézi majd a problémát, azaz végül az inflációval fizeti ki a lakosság az eladósodottságot. A fenti felvetések után, nézzük meg azt, hogy a múltbeli vizsgálatok milyen összefüggéseket fedeztek fel az államadósság növekedésével, magas szintjével kapcsolatban. Témáink:

• 50 éves rekordon az eladósodottság
• Az államadósság növekedése nem probléma?
• Magas államadósság alacsony növekedés?
• Miért probléma a magas államadósság?

Részletek: Magas, növekvő államadósság: Mi a gond vele? Mi lesz a jövőben?

Az államadósság elinflálása: Mit veszít a befektető?

Az alábbi cikkben az államadósság elinflálásának témakörét tekintjük át. Szó lesz arról, hogy befektetőként miért probléma az államadósság elinflálása. Megnézünk múltbeli eseteket, és szó lesz arról is, hogy miért nem nyer hosszútávon az állam az államadósság elinflálásával. Az államadósság kezelésének különféle módjai vannak. Ezek közül az egyik lehetőség lenne az államadósság elinflálása, melyre valóban láthattunk példákat a múltban, de korántsem annyira egyszerű az adósságot elinflálni, mint ahogy elsőre tűnhet a befektető számára.

Részletek: Államadósság elinflálása: Mit veszít a befektető?

USA államadósság: Mennyire súlyos a probléma?

Időről időre bekerül a hírek közé az Egyesült Államok gazdaságának adóssága. Az elképesztő nagy számokat azonban célszerű összevetni más adatokkal, így az alábbiakban nemcsak az államadósság számláló oldal fontosabb paramétereit, hanem azt is megbeszéljük, hogy milyen két szélsőséges vélemény alakult ki a magasba szökő államadóssággal kapcsolatban. Egyik szerint az államadósság növekedése nem probléma, a másik vélemény szerint pedig súlyos probléma. A témát a következő cikkben tárgyaltuk részletesen: USA államadósság: Mennyire súlyos a probléma? Mit mutat az államadósság számláló