Mire jó a 72-es szabály, és a ne veszíts (sokat) szabály?

Két, a befektetés területén alkalmazható hasznos szabályt, összefüggést fogunk megbeszélni az alábbiakban. Az egyik, az ismert 72-es szabály, mely a befektetési időtáv megtervezésében hasznos. A ne veszíts (sokat) szabállyal kapcsolatban pedig megnézzük, hogy miért problémás, ha nagy veszteségekbe futunk bele a befektetés során, miért nehéz visszajönni a nagy veszteségből. Arra is kitérünk, hogyan lehet elkerülni a nagy veszteségeket.

Mire használható a 72-es szabály a befektetések területén?

A 72-es szabály tulajdonképpen egy nagyon egyszerű képlet arra, hogy megbecsüld hozzávetőlegesen hány évre van szükség ahhoz, hogy a befektetett tőkét, a vagyonodat megduplázd egy megadott hozam mellett.  Az alábbi képlet szerint nem kell mást tenned, csak a 72-t elosztani a várható éves hozammal, kamattal (r), így hozzávetőlegesen megkapod az évek számát, mely ahhoz szükséges, hogy duplázd a befektetést.

Például a 72-es szabály alapján, ha 6%-os kamatra kötöd le a befektetésed, akkor 72/6, azaz 12 év alatt duplázod meg a befektetésed értékét. De fordítva is lehet gondolkodni, azaz megtudhatod, hogy mekkora hozamot kellene elérned ha azt szeretnéd, hogy 10 év alatt duplázódjon meg a befektetésed. Ebben az esetben a 72/T=r képlet használható, azaz 72/10 = 7,2. Tehát hozzávetőlegesen évi 7,2 százalékos hozammal 10 év alatt duplázod meg a befektetésedet.

A 72-es szabály nem csak a befektetésed tervezésénél használható. A GDP növekedés becslésére, vagy az infláció miatti értékvesztés becslésére is használható. Ha például egy ország gazdasága 3%-ot növekszik évente, akkor könnyen kiszámolható, hogy (72/3) 24 év alatt duplázódik a GDP. 

A hétköznapi életben még az infláció hatásainak mérésére is használható a 72-es szabály. Itt viszont a vásárlóérték csökkenést mutatja a 72-es szabály, azaz egy 3 százalékos infláció (72/3) miatt 24 év alatt feleződik a vagyonod vásárló értéke. Ha tehát semmiféle hozamot nem hoz a befektetésed, például azért, mert rosszul fektetted be, és 0% a hozam, vagy azért, mert a számládon áll, és 0%-os kamatot kapsz érte, vagy azért, mert készpénzben tartod, akkor 3 százalékos infláció mellett 24 év alatt feleződik a vagyonod vásárlóértéke, de 5%-os infláció (2007 előtt 5% feletti infláció volt Magyarországon) esetén már 14 év alatt feleződik.  infláció kép: https://elemzeskozpont.hu/10-lepes-legjobb-megtakaritasi-befektetesi-lehetoseg

Az alábbi grafikon x tengelyén az éves kamat, hozam látható, az Y tengelyen az évek száma. Látható, hogy 1%-os éves hozam esetében 72 év kell a duplázáshoz, míg 40 százalékos kamat esetén már csak 1,8 év elegendő. Nem is az értékeken van itt a hangsúly, hanem azon, hogy lássuk a görbe nem lineáris.

Ne veszíts (sokat) szabály a befektetésekhez

Warren Buffett ismert mondása egy, a veszteséghez kapcsolódó szabály, azaz első számú szabály, hogy ne veszíts pénz. A második szabály, hogy ne feledd az első számú szabályt. Ezek Warren Buffett  által ismert, és gyakran idézett szabályok. Azonban, ha megvizsgáljuk, hogy egy-egy veszteség milyen hatással van a befektetési tőkére, és a veszteség függvényében mekkora hozamot kell elérnünk, hogy újra elérjük a befektetési tőkét, akkor látni fogjuk, hogy van ennek a mondásnak értelme. Természetesen ehhez az is hozzátartozik, hogy legyenek módszereink a veszteségek elkerülésére, de erről majd a következő bekezdésben beszélünk. Térjünk vissza arra az összefüggésre, hogy a veszteség mértékénél nagyobb hozamot kell elérnünk a jövőben, hogy ismét a befektetett tőkénk kezdeti szintjét elérjük. Az alábbi táblázatban azt láthatod, hogy egy meghatározott veszteség után mekkora hozamot kell elérned, hogy ismét a befektetett tőkédnél (azaz nullában) legyél.

Ha például 10%-os veszteséget realizálsz, akkor a megmaradt tőkével 11 százalékos hozamot kell elérned, hogy ismét a kezdeti befektetési egyenlegednél legyél. Például ha 1 millió forintot fektetsz be, és egy rossz döntés miatt 50%-os veszteség ér, akkor 500 ezer forintod marad. Ahhoz, hogy újra 1 millió forintod legyen, nem 50%-os hozamot kell elérned, hanem 100 százalékos hozamot. Ekkor lesz ismét 500 ezer forintból 1 millió forint. Ez a görbe sem lineáris. Ahogy az alábbi grafikonon láthatod, nagyobb veszteségek esetén gyakorlatilag semmi esélyed nincs arra, hogy visszanyerd a befektetésedet.

A fentiekből tehát az következik, hogy a befektetés során tudatosan törekedni kell arra, hogy ne veszítsünk sokat. Ezt a módszert alkalmazzák tőzsdei spekulánsok, deviza kereskedők is, azaz egy ügyleten nem vállalnak a teljes tőkére nézve jelentős kockázatot. Jellemzően csak néhány százalékot kockáztat egy kereskedő egy-egy ügyletre vonatkozóan, mivel ebben az esetben kisebb hozam mellett nyerhetjük vissza a tőkénket (ezekről a kockázatkezelési technikákról itt találsz bővebb információt: Kockázatkezelés, stop loss, stop limit megbízás). Bár ez a módszer a befektetések területén nem alkalmazható egy az egyben, mégis van arra lehetősége a befektetőnek, hogy a nagy veszteségeket kivédje. A ne veszíts sokat szabály tehát nem csak egy elméletben jól hangzó elv, hanem mögötte a fenti összefüggés húzódik meg. Az már más kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan lehet elkerülni a nagy veszteségeket. Erről beszélünk a következő bekezdésben.

Hogyan kerüljük el a nagy veszteségeket?

A témát már részletesen tárgyaltuk itt a honlapon, de néhány gondolatot azért elmondanék a nagy veszteségek elkerülésével kapcsolatban. Egyrészt beszéltünk róla, hogy a befektetéseket ne csak a hozam alapján válasszuk ki (lásd: A múltbeli hozamok alapján hozott döntések veszélyei), hanem a kockázatra is legyünk tekintettel. A kockázat objektíven mérhető az árfolyamkilengéssel (használatukat itt tárgyaltuk). Ha ezeket alkalmazzuk, sokkal kevesebbszer ér minket meglepetés. Például nem lepődünk meg a kriptovaluta befektetésünk 60%-os értékvesztésén sem, tekintettel arra, hogy előzőleg megállapítottuk a kockázat mértékét. Ha a kockázatot mérni tudjuk, akkor ennek függvényében alakítsuk ki a portfóliónkat. A kockázat mértékét nem elég csak elméletben egy grafikonon áttekinteni. Szerencsés eset, ha egy kisebb tőkén meg is tudja tapasztalni a befektető mit jelent az, hogy esésben van hónapokig, akár évekig a befektetési termék árfolyama. Ugyanis, ami a grafikonon egy két pont, az a valóságban hónapokat jelenthet. Ezt pedig a befektetőnek lelkileg el is kell tudnia viselnie. A befektetés portfólió kialakításban általában részvény és kötvény arány kerül meghatározásra. Beszéltünk különböző módszerekről, mellyel kiszámítható, hogy a befektető számára (életkor függvényében) milyen legyen a kötvény és részvény arány. Azonban itt sem szabad megfeledkezni arról, hogyan bírjuk lelkileg a kockázatot, a vesztességet. Sajnos az emberi tényező felülírja a valóságban a befektetési stratégia kivitelezését. Az alábbi bejegyzésekben és előadásokon tárgyaltuk ezt a témát:

• Befektetési portfólió kialakítása, összeállítása,
• Befektetési portfólió rebalancing technikája
• Diverzifikáció módszerei, gyakori hibák,