Olajembargó: Mit jelent? Milyen hatásai lesznek?

Cikkünkben az olajembargó témáját beszéljük meg. Szó lesz arról, hogy mit jelent az embargó, megnézzük az orosz olajjal kapcsolatos olajembargó eseményét, de beszélünk az 1973-as olajembargóról, és az olajembargó gazdasági hatásairól. Témáink:

• Mit jelent az embargó? Olajembargó?
• Mit jelent az olajembargó?
• Az Oroszország elleni olajembargó
• Olajembargó, olajválság 1973-ban: Mi történt?

Mit jelent az embargó? Olajembargó?

A magyar szóhasználatban elterjedt embargó szó a spanyol embargo szóból származik, melynek magyar jelentése „megakadályozni” valamit. Gazdasági értelemben az embargó tehát valamilyen áru, szolgáltatás áramlásának korlátozását jelenti. Embargós szabályokat a történelem során számtalanszor alkalmaztak országok, például az Egyesült Államok 1997-ben embargót jelentett be Burmával szemben, így megakadályozva az amerikai cégeket abban, hogy új befektetéseket hajtsanak végre az országban. Ugyanígy Iránnal szemben is érvényben van egy amerikai embargó, mely minden kereskedelmi kapcsolatot megtilt az országgal az amerikai cégek számára. Az idősebb olvasóim számára valószínűleg ismerős lehet a COCOM-lista kifejezés is, mely a hidegháború időszakában a nyugati országok által felállított embargós lista volt, melyben számos csúcstechnológiának számító termék szerepelt, amelyeket nem lehetett a keleti blokk országaiba és Szovjetunióba exportálni.

Mit jelent az olajembargó?

A fentiek értelmében az olajembargó az olaj, mint árucikk szállításának korlátozását jelenti. A kifejezés azért aktuális, mert a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború következtében az Európai Unió az Oroszországból érkező kőolajszállításra embargót vezetett be. Az alábbiakban megnézzük az olajembargó részleteit, beszélünk a várható hatásairól. Illetve nem példa nélküli az olajembargó, hiszen 1973-ban az OPEC vezetett be olajembargót az Egyesült Államokkal és a nyugat-európai szövetségeseivel szemben. Ennek azonban súlyos gazdasági következményei lettek a nyugati országokban, és a keleti blokk országaiban is (Erre is kitérünk lentebb).

Az Oroszország elleni olajembargó

Az orosz-ukrán háború kitörését követően az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Dél Korea embargót vezetett be a fejlett csúcstechnológiájú termékekre. A sorozatos büntetőintézkedések részeként 2022. május 31-én megszületett a megállapodás az Európai Unióban az Oroszországot érintő olajembargóról. Ennek lényege, hogy az Európai Unióban betiltják az orosz olaj behozatalát, az olajembargó alól Magyarország és Szlovákia felmentést kapott, azaz a Barátság kőolajvezetéket egyelőre nem érinti az embargó. A fenti intézkedéssel az Európai Unió 70 százalékkal, majd év végére közel 90%-kal csökkenti az Oroszországból érkező olaj importját. Az alábbi grafikonon jól látható, hogy az orosz olaj jelentős része az Európai Unióba érkezett, így vélhetően az összes Oroszország ellen bevezetett szankciócsomag közül ez fog a legjobban fájni Oroszországnak.

forrás: https://www.reuters.com/

Az alábbi grafikonon jól látható, hogy a legnagyobb mennyiségben Németország, Hollandia  importált orosz olajat. Bár jelentős mennyiséget látunk, de ezek az országok más forrásokból is szereznek be olajat, így az orosz olaj részaránya kisebb a teljes olajimport arányában. Németország esetében a teljes olajimport 30, Hollandia esetében a 23 százalékát teszi ki az orosz olaj.

forrás: https://www.reuters.com/

Ugyanakkor a Magyarországra importált olajmennyiség nem tekinthető jelentősnek, de a hazai olajimport 43%-a Oroszországból érkezik. Részben ezen ok miatt kapott felmentés hazánk és Szlovákia az embargó alól, lásd alábbi táblázatban.

forrás: https://www.reuters.com/

Az olajembargó bevezetésének hírére a brent olaj ára emelkedéssel reagált, hiszen az orosz olaj iránti csökkenő keresletet a brent olajjal tudják pótolni az európai országok. Ahogy az alábbi grafikonon látható, jelentősebb olajár-emelkedés következett be a háború kitörésekor. Ekkor a brent olaj ára a hordónkénti 100 dolláros árszintről 130 dollárig drágult. A májusi olajembargó hírére mérsékelt emelkedés következett be (nyíllal jelölve), és azóta is a 120 dolláros árfolyamon zajlik a kereskedés.

A WTI olaj piacán hasonló árfolyam-mozgásokat látunk.

Az alábbi grafikonon az orosz, azaz az urali olaj árfolyama látható. Ez az olajfajta most 20 dollárral olcsóbb, mint a brent és a wti olaj, de áprilisban a hordónként 30 dolláros árkülönbséget is láthattunk. Az elmúlt években jellemzően 1-5 dolláros árkülönbség volt az ural és a brent olaj hordónkénti ára között.

Az olaj árának drágulása számos módon hat az inflációra, kezdve azzal, hogy az energia előállítási költsége megnő, de drágul a szállítás, az alapanyagok előállítás, így az olaj ára jelentős hatást gyakorolhat az inflációra. Ezeket a folyamatokat tapasztalhatjuk jelenleg a világban, hiszen a növekvő infláció egyik fontos összetevője jelenleg a dráguló energia. Ahogy az alábbi adatokból is kiderül, az euróövezeti országokban az energiaárak növekedése felelős az infláció 40 százalékárért.

forrás: https://ec.europa.eu/

Az energia árának drágulása ráadásul egy olyan inflációnövelő tényező, melyre a központi bankok is nehezen tudnak hatást gyakorolni. Jó példa erre az Egyesült Államok gazdasága az 1970-1980-as években, amikor az emelkedő olajár idézett elő egy stagflációs környezetet, melyből csak egy jelentősebb recesszió áron szabadult a gazdaság.

Olajembargó, olajválság 1973-ban: Mi történt?

Az 1970-es években az OPEC által bevezetett olajembargó eredményezte az olaj árának megdrágulását, mely a nyugati országokban jelentős gazdasági problémákhoz vezetett, de a keleti blokk országainak eladósodását is előidézte. Ezek az események tanulságként állhatnak előttünk az orosz olajembargó jövőbeni hatásait tekintve.

Az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezet) 1973-ban embargóval sújtotta az Egyesült Államokat, a nyugat-európai szövetségeseit és Japánt, mert a jom kippuri arab-izraeli konfliktusban Izraelt támogatták az arabokkal szemben. Az olajexport tilalom hatására az olaj ára a hordónkénti 4 dolláros árról négy év leforgása alatt 40 dollárra emelkedett jelentős inflációt okozva az amerikai és a nyugati országok gazdaságában. A nyugati országokban recessziót, gazdasági válságot okoztak az események, melyet csak nagy nehézségek árán sikerült leküzdeni. Erről egy korábbi cikkben beszéltünk már.

forrás: investopedia.com

Az olajválság nemcsak a nyugati országokat érintette, hanem a keleti blokkot, a kommunista országokat egyaránt, hiszen ezen országok korszerűtlen nehézipara jelentős nyersanyagot használt fel, de a drágulás és az életszínvonal csökkenés ellen hitelfelvétellel, adósságfelvétellel próbáltak fellépni a kormányok. Magyarországon hasonló folyamatokat követhettünk végig ebben az időben, azaz az áremelkedés, a kiigazítások helyett az életszínvonalat hitelek felvételével tartották fent, így az államadósság jelentősen megnövekedett az 1980-as éveket követően. A magyar államadósság 1973 és 1989 között a GPD 9,2 százalékáról a GDP 66,5 százalékára nőtt. A nagyobb fantáziával rendelkező olvasók találhatnak párhuzamot a múlt és a jelen között, hiszen azt tapasztalhatjuk, hogy ársapkával, rezsicsökkentéssel, hatósági árakkal próbálják a döntéshozók az előző évekbeli életszínvonalat fenntartani. Ugyanakkor most nincs akkora mozgástér, hiszen a GDP arányos államadósság közelíti a 80 százalékot.

forrás: http://www.penzriport.hu/