A FED működése, a FED hatása a részvény- és devizapiacokra

Cikkünkben a Fed tevékenységeivel, döntéseinek pénzpiacokra, tőzsdékre gyakorolt hatásait tekintjük át, illetve a cikkünk második felében folyamatosan frissítve, a témával kapcsolatos új kutatások eredményei olvashatók el. Témáink:

• A Fed működése
• Hogyan szabályozza a gazdaságot a Fed?
• Fed Dot Plot jelentése
• Mi az a Fed bézs könyv, beige book?
• Mit mutat a Fed Fund határidős termék árazása?
• Nem mindegy, ki szavaz a kamatdöntés során?
• A FOMC drift jelenség magyarázata (2024)
• A CME FedWatch előrejelzési megbízhatósága 88% (2025)
• Fed put: a Fed csak követi a piacot? (2025)

A Fed működése

A Fed, a Federal Reserve System szavak rövidítése, az amerikai jegybank szerepét betöltő központi bank. Fed, bár nem egyetlen intézmény, hanem 12 regionális tartalékbankból álló rendszer, az amerikai központi bank szerepét tölti be. Az alábbi képen a Fed 12 központi bankja látható.

kép forrása: Fed

A Fed monetáris tevékenységei közé tartozik:

• Szabályozza az alapkamat, fed funds rate mértékét.
• Értékpapírok vásárlásával pénzt juttat a gazdaságba (válságok idején).
• Értékpapírok eladásával pénzt von ki a gazdaságból (a válságokat követően, a fellendülés időszakában).
• Inflációs célokat fogalmaz meg, figyelembe véve az árstabilitást.

A monetáris döntéseket, például az alapkamat változtatását az FOMC (Federal Open Market Committee ), azaz a Fed nyíltpiaci bizottsága hozza. Az FOMC 12 tagú bizottsága a Fed kormányzótanácsából, a Fed elnökéből, és öt választott képviselőből áll, akik évente cserélődnek. Az öt választott képviselő a 12 központi bank vezetői közül kerül kiválasztásra. A Fed nyíltpiaci bizottság tagjait itt tudjuk megnézni.

Látható tehát, hogy a fontosabb döntéshozók a fenti 12 személy, melyből évente 5 tag változik. Tehát ezen személyek felszólalásai, beszédei jelentős piacmozgást válthatnak ki, így a kereskedés során érdemes a makronaptárban megjelölni a Fed nyíltpiaci bizottság tagjainak beszédeit. Az FOMC kamatdöntés időpontjai itt tekinthetők meg.

Hogyan szabályozza a gazdaságot a Fed?

Az alábbiakban részletezett módszerekkel az a Fed elsődleges célja, hogy biztosítsa az árstabilitást és a recessziók, konjunktúrák hullámzását kisimítsa, azaz a recessziók, visszaesések kismértékűek legyenek, rövid ideig tartsanak, a fellendülési időszakok hosszúak, egyenletesek legyenek.

A következő bekezdésben az alapvető szabályozási mechanizmusokat tárgyaljuk, hozzá kell azonban tenni, hogy a piaci reakciók ettől eltérők lehetnek. Általánosságban elmondható, hogy a Fed-nek is van egy inflációs célja, ez 2 százalék a fogyasztási kiadásokban mérve, amelyet a személyes fogyasztási kiadások árindexén (PCE) mérnek. A fogyasztói árindex adatok tehát a következő olyan adat, melyből a piaci szereplők a Fed döntéseire próbálnak következtetni. Értelemszerűen a vártnál alacsonyabb inflációs adatok a kamatemelés elhúzódását, késését jelentik, a vártnál nagyobb infláció pedig a korábbi kamatemelésre utalhat.

A kamatemelés gazdaságra gyakorolt hatása általánosságban az, hogy a Fed kamatemeléssel csökken a gazdasági aktivitás. Ezzel az a célja a Fed-nek, hogy a túlfűtött gazdasági helyzetet megakadályozza, ami egy ár-bér spirálon keresztül az infláció jelentős megugrásához vezethet. A Fed kamatemeléssel a hitelfelvétel költsége is megnövekszik, így a vállalatok drágában, nagyobb költség mellett juthatnak hitelhez (ez profit csökkentő tényező) és a fogyasztási hitelek növekedésével a szabadon elkölthető jövedelme csökkenhet a lakosságnak, ami szintén hatással lehet a vállalati profitokra. A Fed kamatemeléssel a bankbetétek és a kötvények kamata is növekszik, így a pénz a bankbetétekben, kötvényekbe áramolhat, például a részvénypiac, vagy más reáleszközök helyett (ennek a folyamatát a Fed modell írja le, lásd itt). Abban az esetben ha a Fed kamatot csökkent, akkor a fenti folyamat fordítottja játszódik le, azaz a bankbetétekből a pénz a gazdaságba áramlik (beruházások), vagy a részvénypiacba, ingatlanokba, egyéb kockázatos eszközökbe. A kamatcsökkentés hatására a vállalatok olcsóbban jutnak hitelhez, azaz a hitelköltségek csökkennek, emiatt a profit növekedhet.

A fentiek az alapvető mechanizmusokat szemléltették, hozzá kell tenni, hogy a Fed döntések, intézkedések piaci reakciói a fentiektől eltérőek is lehetnek. Például egy kamatemelés nem feltétlenül jelenti a részvénypiac emelkedő trendjét, mivel fontos az aktuális kamat szintje és a kamatpálya is, ugyanis egy 25, vagy 50 bázispontos Fed emelés még nem drágítja meg jelentősen a hitelköltségeket, nem teszi vonzóbbá a bankbetéteket. Látni kell azt is, hogy a kamatdöntések reálgazdasági hatásai időben eltolódhatnak.

A témával kapcsolatos vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy minimálisan 10 hónap szükséges ahhoz, hogy az első kamatemelések hatása látható legyen a gazdasági adatokban. A Reassessment of Monetary Policy Surprises cím alatti tanulmány szerzői 1973-2020 közötti időszakon vizsgálták meg, hogy a kamatemelésnek mikor mutatható ki a reálgazdasági hatása. Ehhez azt vizsgálták meg, hogy egy 25 bázispontos kamatemelés mennyi idő múlva lesz látható az infláción, az ipari termelésen, a munkanélküliség rátán és az árupiaci termékek árazásán. Az alábbi grafikonon különböző időszakokban láthatod a hatását egy 25 bázispontos kamatemelésnek az ipari termelésre (IP), a fogyasztói árindexre (CPI), a munkanélküliségi rátára (unemp) és az árupiacokra (Pcomm) vonatkozóan. A kék görbe mutatja az összes eset átlagát, a szürke tartomány az átlag mögötti esetek szórását mutatja.

A fenti ábrából alapvetőn az derül ki, hogy az árupiaci termékek reagálnak a leggyorsabban a kamatemelésre. Nagyjából a kamatemelés után 6 hónappal érezhető a negatív hatás. Az ipari termelés 0,4 százalékos visszaeséséhez közel 10 hónapot kell várni, a munkanélküliségi ráta emelkedéséhez szintén 10 hónapos várakozási időre van szükség, és az inflációban bekövetkező változások nagyjából 8 hónap után kezdődnek.

Az alábbi képen a Fed irányadó kamatának változása látható az 1970-es évektől a napjainkig. Jelenleg épp egy kamatemelési ciklusban vagyunk, de ezt megelőzően, a 2008-2009-es gazdasági válságot követően az alapkamat 0,25 százalék volt éveken keresztül. Az alapkamat 0 szint közelében tartása azonban csak az egyik eleme volt a Fed monetáris politikájának, a másik pillér a mennyiségi enyhítés volt (angolul Quantitative easing), melynek során a Fed állampapírokat és jelzálog-fedezetű értékpapírokat vásárolt, ezzel pedig pénzt juttatott az Egyesült Államok gazdaságába. Nézzük ennek részleteit is.

A kamat mellett a pénzmennyiséget is szabályozza a Fed

A fentiek mellett a Fed értékpapírok vásárlásával/eladásával szabályozhatja az amerikai gazdaságban levő pénz mennyiségét a következő módon. Válságok idején a kamat visszavágása mellett a másik lehetőség a Fed értékpapír vásárlása, amellyel szabad pénz áramlik a gazdaságban. Ha pedig stabilizálódik a gazdaság, akkor a Fed az értékpapírok eladásával kivonhatja a szabad pénzt a gazdaságból.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a 2008-2009-es gazdasági válságot követően kezdte meg mennyiségi enyhítés, mennyiségi lazítás programját. A folyamat pontos részleteit, eszközárakra, gazdaságra gyakorolt hatásait a fenti hivatkozáson beszéltük meg. A mennyiség enyhítés lényege, hogy  a Fed értékpapírokat és amerikai államkötvényeket vásárol. Az alábbi képen láthatjuk, hogy a Fednél levő értékpapírállomány hogyan növekedett az elmúlt években. 2017 őszén jelentette be először a Fed, hogy megkezdi a kötvényállomány leépítését. Ez a lassú folyamat egésze 2019 év végéig tartott, majd a koronavírus okozta gazdasági válság kezelésére óriási mennyiségű pénzt juttatott a Fed a gazdaságba, rövid idő alatt duplázódott a Fed mérlegállománya.

(forrás: https://fred.stlouisfed.org/)

A 2022-es évben erőteljesen megugró infláció hatására a Fed a monetáris szigorítás útjára lépett. Ez egyúttal a kamat drasztikus megemelését is jelentette, illetve megkezdődött a Fed eszközeinek leépítése. Ezt a folyamatot nevezzük mennyiségi szigorításnak, melynek hatásait a fent hivatkozott cikkben beszéltük meg részletesen. A 2022-ben bejelentett mennyiségi szigorítás tervezett keretösszege 2500 milliárd dollár, így néhány év leforgása alatt a Fed mérlegállománya visszatérne GDP arányosan a 20%-os szintre, lásd alábbi kép jobb felső ábráján a fekete görbét.

Forrás: Feds Notes

A fenti ábrából az is kiderül, hogy jelenleg 30 százalékos (GDP arányában) a fed mérlegállománya, mely történelmi csúcsnak tekinthető. Ahogy az alábbi grafikonból kiderül, a múltban 20 százalékos szintekre volt példa.

Forrás: Fed

A következő grafikonon már a Fed eszközeinek összetétele figyelhető meg. Alapvetően két nagy tételt tudunk elkülöníteni:

• Treasury Securities: Államkötvények
• MBS: jelzálogfedezet mellett nyújtott hitelek

Az Other Assets kategóriában a bankoknak nyújtott likviditási, áthidaló hitelek találhatók, melyek összértéke nem haladja meg a 350 milliárd dollárt. A programnak három fő eleme van:

• Discount Window: kötvényfedezet mellett a bankoknak nyújtott hitel, a jegybanki alapkamat szintjén
• Bank Term Funding Program: kötvényfedezet mellett, jegybanki alapkamaton nyújtott hitel, 1 éves lejáratra
• Other Credit Extensions: a betétbiztosítónak nyújtott hitelek bankcsődök kártalanításához

A Fed eszközeinek részletesebb lebontása az alábbi táblázatban látható. Az aktuális adatok itt érhetők el.

A 2022-es mennyiségi szigorítás

2022-ben kezdetét vette a mennyiség szigorítás. Ennek lényege, hogy a Fed nem újítja meg a lejáró államkötvényeket és az MBS kötvényeket, így a kifutó kötvények szépen lassan lecsökkentik a Fed eszközeit. Az intézkedés kezdetekor azonban az államkötvényekre havi 30 milliárd, az MBS kötvényekre 17,5 milliárdos limit volt meghatározva, azaz az ezen összegen felül lejáró államkötvényeket megújították. Végül ezek a limitek duplázásra kerültek, azaz jelenleg államkötvények esetén 60 milliárd dollár, MBS kötvények esetén 35 milliárd dollár értékben nem kerülnek megújításra.

A Fed előrejelzése szerint a 2500 milliárd dolláros mérlegállomány csökkentésnek nem lesznek olyan drasztikus reálgazdasági hatásai, mint amire a piaci szereplők számítanak. A témával foglalkozó egyik vizsgálatuk szerint a mérlegállomány ilyen mérték leépítése 50 bázispontos kamatemeléssel egyenértékű, de ahogy az idézett részből kiderül a becslés bizonytalansága jelentős:

Overall, the model predicts that reducing the size of the balance sheet by about $2.5 trillion over the next few years, as opposed to maintaining the size at its peak level, would be roughly equivalent to raising the policy rate a little more than 50 basis points on a sustained basis. However, this estimate is associated with considerable uncertainty.

Hogyan tájékozódj a Fed kamatdöntésekről

A fed kamatdöntések, monetáris politika megértéséhez, a gazdasági összefüggések felismeréséhez az alábbi tényezőket kell vizsgálnod:

1. Fed Dot Plot
2. Fed bézs könyv
3. Fed Fund határidős termék árazása

Fed Dot Plot jelentése

A Fed dot plot tulajdonképpen egy grafikon, melyet a Fed tesz közzé a monetáris politikájáról szóló tájékoztatóiban. Ezen az ún. dot plot grafikonon minden egyes pont egy FOMC tag véleményét mutatja a jövőre vonatkozó Fed alapkamat szintjéről. Mivel a tagok szavazatai alapján hozza meg az FOMC a döntését a kamatemelésről, tartásról, vagy kamat csökkentésről, ezért a dot plot ábrán az a lényeg, hogy a pontok hol sűrűsödnek.  Az alábbi képen egy korábbi dot plot ábra látható, az aktuális dot pot ábra a Fed honlapján érhető el.

A fenti dot-plot ábrán jól látható, hogy az FOMC tagok nagy része a 2017-es évre az 1,25-1,75%-os alapkamatot látja helyénvalónak. A következő évekre vonatkozó várakozásokban már sokkal nagyobb az eltérés. Például van olyan FOMC tag, aki szerint 2018-ban is 1-1,25% között kell lennie az alapkamatnak, de 3% fölötti véleményt is láthatunk. Ezek természetesen csak az egyes Fed FOMC tagok aktuális véleményét tükrözik, és a jövőben változhat is a döntéshozók véleménye, különösen akkor ha a makrogazdasági adatok is változnak. Látható azonban a tendencia, azaz a többség, további kamatemelést tart szükségesnek a jövőben.  A fenti dot plot alapján a piaci szereplők, kereskedők, befektetők, már beárazták a fenti ábrán látható kamatemelést, így az ettől eltérő változások okozhatnak heves reakciókat.

Mi az a Fed bézs könyv, beige book?

A Fed beige book, magyarul a Fed bézs könyv az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kiadványa, mely egyfajta hangulatjelentés a 12 regionális Fed körzet gazdasági állapotáról. A Fed bézs könyv adatai egy interjúval készülnek a helyi gazdasági szereplők megkérdezésével. Évente 8 alkalommal jelenik meg a Fed bézs könyv 2 héttel az aktuális Fed kamatdöntő ülés előtt, 20:00-kor.

A Fed bézs könyvet az elemzők gyakran használják arra, hogy következtessenek a két hét múlva esedékes kamatemelésre. A bézs könyv mellett elkészül egy ún. zöld és kék könyv is, azonban ezek már nem publikusak, csak a Fed döntéshozói számára érhetők el. Az elemzői következtetések vezérvonala, hogy ha a Fed bézs könyv növekvő inflációról tanúskodik, akkor a kamatemelés valószínűsége növekszik. Ha pedig a Fed bézs könyv alapján a gazdaság lassulására lehet számítani, akkor a kamatemelés elmaradása, vagy kamatcsökkentés valószínűsége növekszik meg.

Mit mutat a Fed Fund határidős termék árazása?

A 30 napos Fed Fund határidős, futures termék árazása alapján következtetni lehet arra, hogy a piaci szereplők, mint várnak, mire számítanak a következő időszakban várható Fed kamatdöntésekről. A CME Group honlapján grafikonon tekinthetjük meg, hogy a piaci szereplők mire számítanak a kamatemelésre vonatkozóan.

A fenti példában egy korábbi kamatdöntésre vonatkozó piaci várakozásokat láthatjuk, melyet a CME group a Fed funds határidős, futures termék árazásából számít ki. A két oszlop a két lehetséges forgatókönyvet mutatja. Az egyik szerint -melynek 98,6% a valószínűsége- a Fed nem változtat az alapkamaton, és az a 100-125 bázispontos sávban marad. A másik forgatókönyv szerint 25 bázisponttal 1,5%-ra emeli a Fed (125-150 bázispont) a kamatot szeptember 20-dikán. Ennek 1,4%-os valószínűsége van.

Milyen adatokat figyel a Fed?

Természetesen a Fed nyíltpiaci bizottság tajai a kamatdöntés során az amerikai gazdaságra vonatkozó makroadatok széles körét figyeli, azonban több olyan adat is van, melyek kitüntetett figyelmet érdemelnek és a Fed döntéshozói által rendszeresen megemlített adatok. Ilyen például:

• A kormányzati munkaerőpiaci jelentés az ún. non farm payrol, mely a nem mezőgazdaságban dolgozók foglalkoztatottsági adatait tartalmazza, és havonta teszik közzé.
• Negyedéves GDP adatok, melyek a gazdaság állapotáról adnak teljes képet a Fed döntéshozóinak
• Fogyasztói árindex adatok, melyek arra utalnak, hogy a Fed inflációs céljának megvalósulására mekkora az esély.

Nem mindegy, ki szavaz a kamatdöntés során?

A Fed kamatdöntések témakörében készült vizsgálat arról árulkodik, hogy a kamatdöntést nemcsak országos, hanem regionális gazdasági érdekek is alakítják. Az éppen szavazati joggal rendelkező Fed-elnökök saját körzetük inflációjára és munkanélküliségére reagálnak leginkább. Ez pedig akár 1 százalékpontos eltérést is okozhat a kamatszintben. A jelenség megértéséhez tudni kell azt, hogy a Federal Open Market Committee (FOMC) az Egyesült Államok jegybankjának kamatdöntő testülete, melynek összesen 12 szavazó tagja van:

• 7 washingtoni Board of Governors tag,
• a New York Fed elnöke (állandó szavazó),
• és 4 regionális Fed-elnök, akik évente rotációs alapon kapnak szavazati jogot.

A fentiekkel összefüggő tanulmány 1969-2019 közötti időszakon vizsgálta meg, hogy a regionális Fed-elnökök döntései miként befolyásolják-e a Fed kamatdöntéseit. Eredményeik szerint amikor egy régió elnöke éppen szavaz, a saját körzetének inflációja és munkanélkülisége statisztikailag szignifikáns módon hat a Fed-döntésre. Ezzel szemben, amikor ugyanaz a régió nem szavaz, a hatás gyakorlatilag eltűnik. Statisztikai értelemben ez azt jelenti, hogy 1 szórásnyi emelkedés a szavazó körzetek inflációjában 13,7 bázispontos kamatemelést eredményez, ahogy 1 szórásnyi növekedés a munkanélküliségben 48 bázispontos csökkenéssel jár együtt.

Az alábbi grafikon felső ábráján a sötétzöld görbe a tényleges Fed irányadó kamatot szemlélteti, míg a világoszöld görbe azt mutatja, hogy mi történt volna, ha nem lenne a fenti módon leírt rotáció, hanem mind a 12 regionális elnök minden évben egyenlő szavazati joggal rendelkezne. Az elmúlt évtizedekben a világoszöld vonal magasabb kamatszintet mutat, a különbség egyes időszakokban elérte az 1-1,5 százalékpontot, ami mind a repo- és kötvénypiacon több 100 milliárd dollárral értékelte volna át a portfóliókat (alsó két ábra).

Forrás: Fos, Xu (2025)

A szerzők a fed-put jelenségére is magyarázatot találtak, azaz a Fed a pénzpiaci veszteségek hatására gyorsan lazítja a monetáris politikát, de ez főként azokban az időszakokban erős, amikor a szavazó régiók gazdasági érdekei és a tőkepiacok mozgása egy irányba mutatnak. A fentiek tehát arra utalnak, hogy az Egyesült Államokban a monetáris politika nem teljesen központosított, hanem regionális gazdasági hatások is alakítják. Az átmeneti szavazati joggal rendelkező négy FOMC-tag mögött álló gazdasági régiók így kulcsszerepet játszhatnak nemcsak a jövőbeli kamatdöntések előrejelzésében, hanem az olyan piaci viselkedések megértésében is, mint a fed put.

FOMC-effect, Fed-hatás

Az FOMC-effect, melyre gyakran Pre-FOMC announcement drift néven hivatkozunk, arra utal, hogy a Fed-kamatdöntést megelőzően az átlagosnál nagyobb többlethozamot lehet a tőzsdéken kimutatni. A fentiekben megbeszéltük, hogy a Fed az évente 8 alkalommal összeülő FOMC során dönt a monetáris politikáról. Korábban a Fed ritkábban, és kevésbé részletesen közölt információkat a kamatdöntésről, és a monetáris politikáról, azonban az 1980-as évektől él a jelenlegi rendszert, majd 1994-től már sajtótájékoztatóra, nyilvános bejelentésre is sor kerül, de 1994 előtt nyilvánosan nem jelentették be a monetáris politikával kapcsolatos döntéseket.

Az évszámok csak a visszatesztelések miatt lényegesek, hiszen a mai formájában 1994 óta működik a Fed, így ha visszateszteljük az utóbbi 20 évet, akkor azt tapasztaljuk, hogy az amerikai tőzsdeindexen elért éves többlethozam (az állampapír hozamok feletti hozam) jelentős része az FOMC döntést megelőző 24 órához köthető. A The Pre-FOMC Announcement Drift című tanulmányból (Lucca és Moench) az derül ki, hogy a FED kamatdöntést megelőző 24 órában a tőzsdeindexnek 1.1-es évesített sharpe-rátája van, azaz 1 egységnyi kockázat vállalása mellett 1.1 egységnyi többlethozamot (állampapír hozamok feletti hozam) jut. Ezzel szemben az elmúlt 20 évben az amerikai részvénypiacon történő befektetésnek 0,5 körüli shapre-rátája volt. Ez a kockázat alapú megközelítés is jól szemlélteti, hogy egy rendkívüli időpont a Fed kamatdöntést megelőző 24 óra.

Az alábbi grafikon David O. Lucca és Emanuel Moench tanulmányából származik. A Fed kamatdöntés három kereskedési napját láthatod. A piros szaggatott vonal jelzi a második napon a kamatdöntés időpontját. Az előtte levő időszakban a folytonos vonal jelzi ezen napokban elérhető átlaghozamot (1994 és 2011 közötti időszakban évenként 8 alkalom, azaz kb. 130 alkalom átlaghozama). A szürke területek jelzik a 95%-os megbízhatóságot, azaz az az árfolyam-mozgás többsége a szürke sávon belül mozgott. Értelemszerűen vannak az átlagnál nagyobb és kisebb árfolyam elmozdulások az egyes években. A szaggatott vonal és a hozzá köthető szürke sáv pedig egy átlagos napot mutat az 500 legnagyobb amerikai társaság indexének árfolyamában.

Az FOMC-effekt nem csak a fenti szűk időszakon (1994-2011) figyelhető meg. A tőzsdei anomália kimutatható 1960-2000 közötti időszakban is. Erre jutott Cynthia Tori tanulmányában, aki szerint az FOMC kamatdöntéshez köthető időszak az összes kereskedési nap (1960-2000 között 10.217 kereskedési nap) 4,42%-át (452 kereskedési nap) adja ki, de a tőzsdeindexszel elérhető hozam 13,67%-a keletkezik ezeken a napokon. Az alábbi táblázatban láthatod a fontosabb adatokat, azaz a FED kamatdöntés időszakában az átlagos napi hozam 0,1085% az amerikai részvénypiacon, egyéb napokon 0,0317%, azaz háromszoros különbség mutatható ki. Az is látható, hogy a tőzsdeindexszel elérhető hozam 13,67%-a ezen a 452 napon keletkezett. A maradék 9765 napra jut a hozam 86,33 százaléka.

forrás: Cynthia Tori

Az FOMC-effekt a múltban gyengébb volt, ahogy az alábbi táblázatból ez kiderül, azaz 1960-1979 között az FOMC ülés napjai alatt 0,0119%-os átlaghozam volt kimutatható, más napokon pedig 0,0148%. Ezen a mintán a Fed kamatdöntés napjai teszik ki a teljes kereskedési időszak 5,6%-át, az elért hozamnak azonban csak a 4,6%-a köthető ehhez az időszakhoz, azaz gyakorlatilag az FOMC-effekt nem mutatható ki.

forrás: Cynthia Tori

1980-2000 között vizsgálva az FOMC effekt még erősebb hatású, azaz a teljes időszak 3,2%-át teszi ki a Fed kamatdöntés, de a teljes hozam 15,97 százaléka keletkezik ezeken a napokon. Ahogy az alábbi táblázatban látható, az átlagos hozam 0,27%, szemben az átlagos napi 0,04%-os hozammal, azaz majdnem hatszoros a különbség.

forrás:FCynthia Tori

A fentiekből látható volt, hogy az amerikai részvénypiacon jól kimutatható a Fed kamatdöntéshez kapcsolódó piaci anomália. Az is köztudott, hogy az Egyesült Államok gazdasága ezer szállal kapcsolódik más országok gazdaságához, így jelentős piacmozgató hatása van az amerikai tőzsdéknek. Emiatt felmerülhet a kérdés, hogy vajon érezhető a hatása ennek az anomáliának más tőzsdéken is. A valóságban a fenti logika visszaköszön, azaz ahogy az alábbi grafikonon látható, más tőzsdék is követik az amerikai részvénypiacot. A folytonos vonal mutatja a tőzsdeindexet az FOMC kamatdöntés három napján. A piros szaggatott, függőleges vonal a kamatdöntés időpontja. Ezt megelőzően láthatjuk, hogy egy átlagos napon árfolyam-emelkedés következik be. A fekete szaggatott vonal tehát az 500 legnagyobb tőzsdei társaság árfolyamának átlagos változása 1996-2011 között az FOMC időszakában. A további színekkel jelölt görbék pedig más tőzsdeindexek árfolyamát mutatják. Az adatokban, a grafikonon látható szakadás annak köszönhető, hogy az európai tőzsdék kereskedési ideje eltér az amerikai tőzsdéktől (kevés az átfedés). Mindenesetre jól látható, hogy a tőzsdék követik az amerikai tőzsdeindexet ebben az időszakban.

A kockázatalapú megközelítés úgy magyarázza a Fed-anomáliát, hogy a Fed kamatdöntés előtti időszakban nagyobb a kockázat, hiszen nagy, erős piacmozgató hatású esemény előtt állnak a befektetők. A nagy kockázat pedig nagyobb hozamot jelent, azonban a fentieknek ellentmond az a tény, hogy a bejelentés időszakában nincs rendkívül nagy volatilitás. Ahogy pedig néhány bekezdéssel fentebb is kiemeltem, az időszak évesített sharpe rátája 1,1. Márpedig ha nagyobb a kockázat, akkor a sharpe-ráta nem térne el jelentősen a tőzsdeindex sharpe rátájától (0,5%), azaz ezen a napon az egységnyi kockázatra jutó többlethozam is nagyobb. A bejegyzés végén kitérek egy másik, szintén kockázatalapú magyarázatra. Eszerint a Fed-effekthez kapcsolódó anomália csak bizonytalan időszakokban (bizonytalanság például a VIX-indexel mérhető) figyelhető meg.

Más szakértők a „jó hír” hatással magyarázzák ezt a tőzsdei anomáliát, azaz megfigyelhető az a tendencia, hogy a Fed-re a befektetők a gazdaság megmentőjeként, a részvénypiacok, kötvénypiacok megmentőjeként tekintenek. Innen ered a fed-put kifejezés is, azaz mindegy mi történik a piacon, a Fed úgyis megmenti a befektetőket, mivel a tőzsde, a részvénypiac számos ponton kapcsolódik a reálgazdasághoz, azaz az amerikai tőzsde teljesítménye visszahat a reálgazdaságra. Miért? Gondoljunk csak arra, hogy az Egyesült Államokban ma hozzávetőlegesen a teljes amerikai részvénypiac 15%-a nyugdíjalapok kezében van. Az ún. "401(k) plans" típusú nyugdíjcélú számlákon 2 milliárd dollárnyi megtakarítás található, és az ezeknek található ún . target date funds alapoknak a tipikus részvény-kötvény aránya 55-45%. Elmondható tehát, hogy a (magyar helyzettől eltérően, mivel itthon nem népszerűek a részvények, nincs hagyománya a részvények tartásának) az amerikai állampolgárok nyugdíja szempontjából nem mindegy, hogyan alakulnak a részvényárak a következő évtizedekben.

Ezen túl pedig az amerikai magánszemélyek is nagyobb arányban tartanak részvényeket a portfóliójukban (mint például a magyar magánszemélyek), így a gyenge tőzsdei eredmények visszahatnak a gazdaságra is. Ha elveszíti a befektető a megtakarítása jelentős részét, vagy nem ér el hozamot a megtakarításán, akkor kevesebbet fogyaszt, inkább ismét megtakarít. Ennek pedig reálgazdaság hatásai is vannak. Ez tehát azt jelenti, hogy általában a Fed bejelentések pozitívak, melyet a befektetők megelőlegeznek, és már előzetesen elkezdik vásárolni a részvényeket. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a 80-as évek óta gyakorlatilag folyamatosan csökkent a kamat, ami szintén a köztudatba úgy épült be, hogy jó a részvénypiacnak. Ha azonban ez van a hatás mögött, akkor arra érdemes odafigyelni, hogy a fenti visszatesztelések végére már elérte a nulla kamatokat az amerikai irányadó kamat, tehát ez a hatás eltűnhet. Ennek ellenére a Fed, mint a részvénypiac megmentője kapcsolat megmaradhat hosszú ideig a befektetők fejében.

Más elméletek pedig azzal magyarázzák ezt a tőzsdei effektust, hogy a Fed kamatdöntést megelőző 24 órában a piac egyes szereplői már megtudják a várható bejelentést, azaz kiszivárog a hír. Ezek a szereplők (például intézményi befektetők), így jogosulatlan előnyhöz jutva pozíciókat nyitnak, melyek felhajtják az árakat, és ez eredményezi a rendkívüli hozamot. A fenti elméletre természetesen bizonyíték nincs.

Az FOMC tőzsdei anomáliára alapuló stratégiák egyszerűen működnek, azaz a befektetők, tőzsdei kereskedők a FED kamatdöntést megelőző 24 órában (előző napi zárásban) megvásárolják, és tartják az indexet, általában a legolcsóbb ETF alapok segítségével. Ahogy pedig fentebb látható volt így próbálják meg megszerezni az átlagosan napi 0,27%-os hozamot. A stratégia egyszerűsége ellenére vannak azonban hátrányai is. Egyrészt a költségek miatt a gyakorlatban nehéz lesz az átlagos hozamot kinyerni, hiszen jelentős részét elviszik a pozíciónyitás költségei. Ehhez azért tegyük hozzá, hogy egyes brókercégek esetében az ETF alapok kereskedése ingyenes.

Mivel évente 8 alkalommal van kamatdöntés, így évi 8 alkalommal kereskedünk, és a hozamot általában tőkeáttétel alkalmazásával nagyítják fel a befektetők. Tekintettel az alacsony, egy napos átlaghozamokra, ez nem jelent akkora kockázatot (megfelelően kivitelezve). Illetve arra is láthatunk példákat, hogy ez a tőzsdestratégia együtt kerül alkalmazásra más tőzsdeindex stratégiákkal, például Radovan Vojtko Matus Padysak visszatesztelése alapján, ha a payday és a turn of the month stratégiát kombináljuk az Option-Expiration Week effektussal, és az FOMC Meeting hatással, akkor évi 9,06%-os hozam volt elérhető az utóbbi 30 évben 24%-os visszaesés mellett (0,38 hozam/max. visszaesés).

Ha pedig csak akkor használjuk a fenti stratégiát, ha a 200 napos mozgóátlag fölött tartózkodik a részvénypiac, akkor a 24%-os maximális visszaesés 10,14%-ra csökkent. Igaz ennek ára is van, mert így az éves hozam 7,47%-ra esik vissza, azonban a hozam/maximális visszaesés aránya így a legnagyobb (0,74). A tőzsdeindex tartása esetén a hozam/max.visszaesés kb. 0,18, azaz 9-10%-os éves hozamért cserébe 50%-os maximális visszaeséssel számolhatunk.

Másrészt pedig tartsuk szem előtt azt is, hogy a pozitív átlaghozam nem jeleneti azt, hogy nem veszíthetünk. A pozitív átlagban benne vannak a negatív, veszteséges esetek is, azaz az átlagot csak akkor kapjuk meg, ha nagyon sok esetet kötünk. Emellett pedig az sem biztos, hogy a jövőben működni fog a fenti tőzsdei anomália. Egyrészt az oka sem tisztázott, így azt sem tudjuk, hogy esetleg bizonyos piaci körülmények (például tartósan nulla kamatok) hogyan változtatnak a hatáson.

Tovább növeli a kockázatokat, hogy a legújabb vizsgálatok szerint a FED anomália akkor mutatható ki igazán, ha nagy a piaci bizonytalanság, azaz válságok, általános kockázatkerülés időszakában, amikor a befektetők, kereskedők sokkal jobban odafigyelnek a gazdasági döntéshozókra.  Paula Cocoma több bizonytalanságot jelző mutatóval is összevetette az adatokat (például Economic Policy Uncertainty index, és VIX index) és arra a megállapításra jutott, hogy ha  a Fed kamatdöntés időszakában piaci stressz figyelhető meg, akkor valóban kimutatható az anomália, azonban nyugodt időszakokban szignifikánsan nem mutatható ki többlethozam.

Az alábbi grafikonon 1994-2016 közötti időszakban láthatod a Fed kamatdöntés előtti 24 órában elérhető hozamokat. Az összes esetet látod, évi 8 alkalom minden évben. Az oszlopok színei aszerint változnak, hogy mekkora bizonytalanság volt az adott időszakban. A bizonytalanságot a VIX indexel mértük, 5 nappal az FOMC ülés előtt. A grafikon  y-tengelyén a hozam nagysága olvasható le. Látható, hogy a magas hozamok együtt jártak a magas piaci bizonytalansággal (piros szín), míg az alacsonyabb hozam időszakában halványabb az oszlop színe, azaz alacsonyabb volt a piaci kockázat.

Hogy jobban kivehetők legyenek az oszlopok, az utolsó időszakra ránagyítottam.

A CME FedWatch előrejelzési megbízhatósága 88% (2025)

Bonini és szerzőtársai (2025) 1996-2024 közötti időszakon vizsgálták a CME Group Fedwatch alkalmazását, mely a határidős piacon kereskedhető Fed Funds Futures ügyletkötéseiből határozza meg a kamatdöntés várható kimenetelét. Az alábbi képen egy példa látható, ahol a jelenlegi kamatszint 4,25-4,50 (Current target rate) és a 25 bázispontú kamatvágás (400-425 oszlop) valószínűsége 0,5%, a kamat változatlan szinten tartását (425-450 oszlop) a piac 99,5 százalékra árazza.

Forrás: CME Group

Bonini és szerzőtársai (2025) a fenti eszköz adatait használva egy egyszerű bináris valószínűségi modellt készítettek, melynek eredményét az alábbi grafikon foglalja össze. Ebből az derül ki, hogy 30 nappal az ülés előtt a FedWatch tool előrejelzési pontossága 88%, ami 60-90 nappal a kamatdöntés előtt 68 százalékra, 90-120 nappal a kamatdöntés előtt 54 százalékra csökken. A képen kék pontok jelölik azokat az eseteket, amikor az előrejelzés helyes volt, a piros pontok a hibás jelzéseket szemléltetik. A fentiek elsődlegesen azt mutatják, hogy 30 napos időtávon hasznos indikátor a FedWatch.

Bonini et al. (2025)

A szerzők azt is bizonyították, hogy a FedWatch figyelembe vétele növelheti a befektető teljesítményét. Ehhez egy kötvénypiaci stratégiát alkalmaztak, mely azon alapult, hogy 30 nappal a Fed kamatdöntés előtt a FedWatch jelzéseinek megfelelő irányba nyitottak ügyletet, melyet a kamatdöntést követően lezártak. Eszerint ha emelkedő kamatokra számítunk, akkor shortolták a kötvényeket (emelkedő kamatok csökkenő kötvényárfolyamot eredményeznek).

Bonini et al. (2025)

Ahogy a fenti grafikonon látható, a vedd meg és tartsd stratégiával (AGG, azaz a US Aggregate Bond ETF megvásárlása) összemérhető hozam keletkezett, de alacsonyabb kockázat, kisebb visszaesés mellett. Az eredményeket az alábbi táblázat is megerősíti. Itt az első oszlop mutatja annak a stratégiának az eredményét, mely a FedWatch jelzéseit is figyelembe veszi, az utolsó oszlopban a kötvénypiaci ETF-be passzív módon történő befektetés eredménye látható.

	FedWatch (AGG ETF)	Alapmodel (AGG ETF)	B&H (AGG ETF)
Évesített hozam (%)	1.9593	0.9518	0.0097
Évesített volatilitás (%)	11.0882	11.2203	0.2955
Sharpe-ráta	0.4998	0.2400	0.5235
Maximális visszaesés (%)	-0.4963	-0.6425	-18.43

A fentiek tehát elsődlegesen arra mutatnak rá, hogy a FedWatch 30 napos időtávon használható indikátorként.

Fed put: a Fed csak követi a piacot? (2025)

A Fed put kifejezés azt a befektetői vélekedést fejezi ki, mely szerint mindegy, hogy mi történik a piacon, a jegybank majd megmenti a befektetőket (a put opciókat arra használják a befektetők, hogy védjék az árfolyam esése ellen a részvénypiaci befektetéseiket). A témához kapcsolódó másik vélekedés, hogy a Fed valójába nem szabályozza a kamatokat, hanem megy a kötvénypiac diktálta irányba, azaz a piaci hozamokhoz alkalmazkodik a Fed. Mindkét vélekedés mögött vannak empirikus bizonyítékok, így például Putnins (2020) tanulmánya szerint a Fed jellemzően reagál a részvénypiaci visszaesésekre, de lehetséges, hogy a negatív gazdasági kilátásokra reagál, ami negatív részvénypiaci hozamokban nyilvánul meg (részletesen itt tárgyaltuk). A kamatokkal összefüggésben Eugene Fama, Nobel-díjas közgazdász is megállapította, hogy a Fed döntéseit megelőzi a rövid távú hozamok változása (Fama, 2013), ahogy Damodaran professzor (lásd itt) is megvizsgálta a kérdést, aki a 3 hónapos és 10 éves lejáratú kötvények mellett a jelzáloghitelek kamatát is összevetette a Fed kamatdöntésekkel.
A fenti szakirodalmi háttér mellett  a folytatásban megvizsgáljuk, hogy a Fed irányadó kamatára (jelölés: d_Fedfund) hatást gyakorol-e az előző hónapok részvénypiaci, kötvénypiaci folyamata (1954-2024 között). Ehhez a következő változókat vontam be:

• 3 hónapos lejáratú amerikai kötvény havi hozamváltozása (jelölés: d_DGS3MO)
• 10 éves lejáratú amerikai kötvény havi hozamváltozása (jelölés: d_DGS10)
• 30 éves lejáratú jelzáloghitelek fix kamata (jelölés: d_Mortgage30)
• Amerikai részvénypiac, S&P500 index havi hozama (jelölés: mSPX)

A fenti változókat a Fed adatbázisából mentettem le. A vizsgálat megkövetelte, hogy a torzításokat okozó trendet eltávolítsuk az adatokból, így a fentiek havi változását vizsgáltam, ami a kötvények esetében havi differenciát (százalékpontban mért változást), a részvénypiac esetében relatív havi változást (havi hozam) jelenti. Az alábbi képen a kötvénypiaci hozamok változását követhetjük nyomon.

forrás: saját szerkesztés

Az oksági kapcsolat kimutatására vektorautoregressziót használtam, az optimális késleltetési időt az AIC, BIC kritériumok alapján határoztam meg. Az alábbi táblázatban ott találunk kapcsolatot, ahol a p-érték kisebb, mint 0,05. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a 3 hónapos, a 10 éves és a jelzáloghitelek előző havi hozama okozója a Fed kamatváltozásnak. Ez azonban fordítva nem mutatható ki, tehát a piac már előre árazza a kamatváltozás eredményét. A részvénypiaci hozamok tekintetében a kapcsolat kétirányú, azaz az egy hónappal korábbi részvénypiaci hozam (mSPX(-1) okozója a Fed kamatváltozásnak, a kapcsolat pozitív. Ugyanakkor a Fed kamatdöntés is hatást gyakorol a következő hónap részvénypiaci hozamára, de a kapcsolat itt negatív, azaz emelkedő kamatok, csökkenő részvénypiaci hozamokkal járnak együtt a következő hónapban.

Okozott	Okozó	F-test	Irány	P-érték
d_Fedfund	d_DGS3M(-1)	15,64	pozitív	<0,0001
d_DGS3M	d_Fedfund(-1)	0,12	pozitív	0,72
d_Fedfund	d_DGS10(-1)	14,4	pozitív	<0,001
d_DGS10	d_Fedfund(-1)	2,26	pozitív	0,13
d_Fedfund	d_Mortgage30(-1)	8,05	pozitív	0,004
d_Mortgage30	d_Fedfund(-1)	3,04	pozitív	0,08
d_Fedfund	mSPX(-1)	4,2	pozitív	0,04
mSPX	d_Fedfund(-1)	5,53	negatív	0,02

Az alábbi kép szemlélteti a kapcsolatot a Fed kamatváltozás és az előző hónap kötvénypiaci hozama között (3 hónapos).

forrás: saját szerkesztés

A következő grafikonon az impulzusválasz látható, azaz a kötvénypiaci hozamok sokkja (ez itt legalább 0,34 százalékpontos hozamváltozást jelent) pozitív hatást vált ki a következő hónap Fed kamatában. Tehát ha a Fed kamatdöntést megelőző hónapban a kötvénypiaci hozamok jelentősen emelkednek (csökkennek), akkor kamatemelés (kamatcsökkentés) várható.

forrás: saját szerkesztés

A részvénypiac esetében a granger oksági kapcsolat kétirányú, azaz a részvénypiac is hat a kamatokra, és az irányadó kamat is hatást gyakorol a részvénypiaci hozamra. Az első képen annak modellezése látható, hogy mi történik akkor, ha az előző hónapban jelentős részvénypiaci hozamváltozás következik be. Eszerint egy jelentős részvénypiaci visszaesésre kamatvágással reagál a Fed.

forrás: saját szerkesztés

A következő grafikon pedig azt szemlélteti, hogy a kamatdöntés és a következő hónap részvénypiaci hozama között negatív a kapcsolat, azaz emelkedő kamatok, negatív részvénypiaci reakciókkal járnak.

forrás: saját szerkesztés

Vegyük figyelembe, hogy a modellek magyarázóereje alacsony, azaz számos más tényező is befolyásolja a kamatváltozást és a hozamokat. Ugyanakkor a vizsgálat rámutat arra, hogy van alapja annak a vélekedésnek, mely szerint a Fed követi a kötvénypiacot, hiszen elsődlegesen ilyen jellegű oksági kapcsolat mutatható ki. A részvénypiacok esetében viszont már kétirányú a kapcsolat, de itt is bizonyítékot találunk a Fed putra, azaz a Fed kamatdöntések összefüggésbe hozhatók a döntés előtti részvénypiaci hozamokkal.