Gyorsjelentések: 3 tőzsdealakzat gyorsjelentések kereskedéséhez

Bejegyzésünkben három, gyorsjelentésekhez köthető árfolyam-elmozdulással, árfolyam-alakzattal foglalkozunk. Azt vizsgáljuk, hogy milyen megbízhatósággal, milyen átlagos árfolyam-elmozdulások mellett kereskedhetők egy társaság részvényei a gyorsjelentést követően. Alapvetően három jellegzetes esetet vizsgálunk meg, ezek az alábbiak:

• vártnál negatívabb gyorsjelentés közzététele utáni esés (BES alakzat),
• vártnál kedvezőbb gyorsjelentés közzététele utáni emelkedés (GES alakzat).
• és az ún. earnings flag, azaz gyorsjelentés zászló alakzat.

Mit kell tudni a tőzsdei gyorsjelentésekről?

Mielőtt a gyorsjelentésekhez kapcsolódó kereskedési stratégiákat, alakzatokat megbeszéljük, térjünk ki az alapokra is, azaz miért fontosak, mik ezek a gyorsjelentések.

A gyorsjelentések tulajdonképpen eredménykimutatások, melyet a tőzsdei társaságoknak rendszeresen közzé kell tenniük. Minderre azért van szükség, hogy a befektetők tisztában legyen a társaság pénzügyi helyzetével. A gyorsjelentések alapvetően három részre bonthatók:

• Az egyik a mérleg, amely a társaság vagyoni helyzetét mutatja.
• Ennél fontosabb az eredménykimutatás, mely az adott időszakban mutatja a cég eredményét, azaz mennyi profitot volt képes termeli az időszak alatt a társaság.
• A fentiek mellett pedig még számos kiegészítő dokumentum kerül publikálásra, többek között a vezetői összefoglaló, melyből szintén hasznos információkhoz juthatunk a társaság működésével kapcsolatban.

A gyorsjelentések közzétételi időpontja ugyanolyan fontos információ a tőzsdén kereskedőknek, mint a gyorsjelentés tartalma, mivel jelentős piaci reakciókat válthat ki egy gyorsjelentés. A legtöbb tőzsdei társaság a gyorsjelentéseit negyedévente teszi közzé, azaz Q1 earnings, Q2 earnings, Q3 earnings, és Q4 earnings név alatt találjuk ezeket a gyorsjelentéseket. Egyes kisebb tőzsdei cégek esetében, nem kötelező a negyedéves gyorsjelentés közzététel, így ezek a cégek félévente, vagy évente tesznek közzé információkat. De például egy OTC piacon elérhető részvény (például pink sheets - centes részvények egyik típusa) esetén nem kötelező a beszámoló közzététele sem. Mindenesetre egy átlagos tőzsdei cég esetében negyedévente érkezik egy gyorsjelentés. A közzététellel kapcsolatban két fontos rövidítéssel érdemes megismerkedned, ezek az alábbiak:

• BMO, azaz Before Market Open
• AMC, azaz After Market Close

A gyorsjelentéseket a kereskedési időn kívül teszik közzé a tőzsdei társaságok. Ez jelentheti a piacnyitás előtti (BMO jelöléssel ellátva, azaz Before Market Open), vagy piaczárás után (AMC jelöléssel ellátva, azaz After Market Close) közzétételt. A gyorsjelentésekkel kapcsolatos további információkat itt találod:

• Miért fontos a gyorsjelentések nyomon követése részvény vásárlás során?
• Gyorsjelentések: 6 összefüggés, melyre érdemes figyelni

Mi történik a tőzsdén a gyorsjelentések során?

Ha egyes részvények grafikonjait megvizsgáljuk, akkor előbb utóbb belefutunk olyan helyzetekben, amikor óriási árfolyam-elmozdulás mellett zajlott a kereskedés. Ezek a nagy elmozdulások gyakran köthetők különböző bejelentésekhez, vállalati hírekhez és a gyorsjelentésekhez. A gyorsjelentések azért tekinthetők speciális esetnek, mert előre bejelentett időpontban történnek, és így pontosan tudjuk, hogy mikor kerül sor erre az eseményre. Megfigyelhető az is, hogy a piaci szereplők már a gyorsjelentés előtt beárazzák az elemzői várakozásokat, és jelentősebb elmozdulásra akkor számíthatunk, ha a piacot meglepetés éri:

• Negatív meglepetésről beszélünk, ha a gyorsjelentésben közzétett számok elmaradnak az elemzői várakozásoktól.
• Pozitív meglepetés esetén pedig a közzétett eredmények jobbak, mint amire az elemzői várakozások alapján számíthattunk.

Értelemszerűen a negatív meglepetés esetén gyakori, hogy esést tapasztalunk, míg pozitív meglepetés esetén emelkedésre lehet számítani a részvény piacán. Vannak persze kivételek, de nagy általánosságban a fentieket figyelhetjük meg. További általános tényező, hogy minél nagyobb az eltérés a várt és a tényadat között (nagyobb a meglepetés faktor), annál nagyobb az árfolyam-elmozdulás. A fentiek szerint tehát először azt vizsgáljuk meg, hogy mire számíthatunk a részvény piacán, ha negatív meglepetés, illetve pozitív meglepetés éri a piacot, illetve megbeszéljük a gyorsjelentés során kialakuló zászló alakzatot is.

1) A vártnál rosszabb gyorsjelentés utáni esés kereskedése

Thomas Bulkowski, akinek több munkája is ismert a kereskedők körében (például Encylopedia of Chart Patterns, vagy Encylopedia of Candelstick Charts ), megvizsgált 918 gyorsjelentés a 2000-es évek dotkom lufiját követő medvepiacon, és arra az érdekes eredményre jutott, hogy még medvepiacon is a gyorsjelentések közzétételét követően a 918 társaság 61 százalékának emelkedett az árfolyama. Ha ugyanezt a vizsgálatot bikapiacon, általános emelkedő részvénypiaci környezetben végezte el, akkor ott is azt tapasztalta, hogy 1316 gyorsjelentést megvizsgálva az esetek 57 százalékában árfolyam-emelkedés következett be a részvény piacán. Az alábbi képen a BES (Bad Earnings Surprise) árfolyamalakzat vázlatos képe látható, azaz a gyorsjelentés során (1-es pont) esik a részvény árfolyama, majd a kialakult mélypont letörik (2-es), eladási jelet kapunk.

Térjünk vissza most a fenti képen tárgyalt esetekre, amikor a gyorsjelentés bejelentését követően esik a piac. Összesen 450 ilyen eset, bikapiacon történő vizsgálatán alapulnak az alábbiakban közzétett adatok. Eszerint a fenti esetekből 261 esetben (58%) a gyorsjelentés utáni árfolyamesést követően is folytatódott a csökkenő trend (ez azt jelenti, hogy a gyorsjelentés napján kialakuló mélypont alá esik a piac), azonban 189 esetben (42%) fordulatot tapasztalhattunk. Az átlagos visszaesés egyébként mindössze 13% volt, és átlagosan 28 napig tartott a csökkenő trend, amit átlagosan 51%-os árfolyam-emelkedés követett. Ebből már jól körvonalazódik, hogy jellemzően a negatív hírek után a részvény piacán egy hónapig tartó visszaesést tapasztalunk, amit emelkedő trend követ. Nyilván ez csak egy átlag, azaz ebbe belefér az, hogy egyes esetekben az átlagtól jelentősen eltérő mozgást látunk, például sokkal nagyobbat, sokkal tovább esik a részvény ára.

Ha short pozícióban gondolkodunk ilyen helyzetekben, akkor azokra a részvényekre célszerű fókuszálni, melyek már a gyorsjelentés előtt is csökkenő trendben mozogtak. Arra is ügyeljünk, hogy a gyorsjelentés előtt ne lépjünk pozícióba, mivel itt az elsődleges célunk a gyorsjelentést követő csökkenő trend kereskedése. Ebben az esetben tehát célszerű megvárni a gyorsjelentés napján a mélypont kialakulását (1-es pont az alábbi képen), majd azt az időpontot, amikor a részvény árfolyama a mélypont alá esik (2-es pont). A jelölt helyzetben tehát a 2-es pontban léphettünk volna be, és 34 dollárig esik vissza az árfolyam, azaz kb. 3%-ot esik vissza az árfolyam (a statisztikában az átlag 13% volt).

Bulkowski azt is megfigyelte, hogy a közelben levő támasz-zónák rontják a helyzet kereskedésének hatékonyságát. Ilyen támasz-zóna a kerek szám, korábbi mélypontok, csúcsok a napos vagy hetes grafikonon. Megfigyelhető az is a fent vizsgált esetekben, hogy ha a gyorsjelentést követően az árfolyam 5%-nál kisebb mértékben esik, és a következő napokban árfolyam emelkedést tapasztalunk, akkor jobban járunk, ha részvényt vásárolunk, mert átlagosan 25%-os árfolyam emelkedés volt tapasztalható a vizsgált esetekben. Ha megnézzük az alábbi táblázatban a hibarátákat, akkor láthatjuk, hogy nem épp a legjobb helyzettel találkozunk.

max.  elmozdulás %	Hibaráta
5%	31%
10%	51%
15%	67%
20%	77%

A fenti táblázatból tulajdonképpen az derül ki, hogy a vizsgált 450 eset 31 százalékában nem tudott 5%-nál nagyobbat esni a részvény árfolyama, az összes vizsgált eset 51 százalékában (450 esetből 230 esetben) pedig 10%-ot nem lépte túl a visszaesés.

Mondhatnánk tehát azt is, hogy a gyorsjelentést során kialakuló mélypont letörésével átlagosan 13%-os visszaesést követhetünk, magas hibaráta mellett. Ennél lényegesen jobb eladást jelző alakzatok is vannak, melyekről itt beszéltünk: A 13 legjobb fordulós alakzat a tőzsdén. A fentiek is megerősítik azt, hogy emelkedő piaci környezetben a short pozíciók találati aránya rosszabb, az elérhető hozam alacsonyabb.

2) A vártnál jobb gyorsjelentés utáni emelkedés kereskedése

A fent tárgyalt eset fordítottja az ún. GES (Good Earnings Surprise) alakzat, azaz pozitív meglepetés éri a piacot, a részvény árfolyama emelkedik a gyorsjelentést követő napon (1-es pont), majd pedig előbb-utóbb új csúcsra emelkedik az árfolyam, azaz kitör a formációból (2-es pont).

Összesen 393 ilyen helyzet statisztikáit beszéljük meg az alábbiakban. Ebből a 393 esetből 241 esetben (61%) kitörésre került sor, míg a maradék 152 (38%) esetben az árfolyam nem tudott kitörni a gyorsjelentés során kialakuló csúcs fölé, azaz fordulós jelet kaptunk. Az átlagos árfolyam-emelkedés a kitörést követően 24% volt, ami valamivel jobb, mint amit az előző esetben tárgyaltunk (13%-os visszaesés). Az átlagosan 24%-os árfolyam emelkedésre átlagosan 69 nap alatt került sor. A 24%-os árfolyam emelkedést pedig átlagosan 27%-os árfolyam visszaesés követte.

Érdemes néhány dologra odafigyelni az alakzat kapcsán. Többek között arra, hogy az emelkedő trend javítja a megbízhatóságot, azaz emelkedő árfolyamú részvények esetében kereskedjünk a pozitív meglepetést okozó gyorsjelentést. Bulkowski visszateszteléseiből az is kiderül, hogy a gyorsjelentés napján tapasztalat árfolyam-mozgás mértéke összefügg az emelkedés mértékével, azaz ha a gyorsjelentés napján nagy az árfolyam-emelkedés (nagynak tekinthető az 1 hónapos átlagos volatilitást meghaladó), akkor nagyobb lesz az emelkedés a kitörést követő trendben. Az esetleges gyorsjelentési rés is a nagyfokú emelkedésről árulkodik, így ez is javítja az alakzat teljesítményét. A GES alakzat hibarátái nem túl jók, ennél sokkal jobb vételi jelet adó alakzatot találunk egyébként, melyekről itt olvashatsz bővebben.

max.  elmozdulás %	Hibaráta
5%	29%
10%	48%
15%	57%
20%	62%

A táblázatból kiolvasható, hogy a vizsgált 393 esetből 115 esetben (29%) nem tudott az árfolyam 5%-ot meghaladó mértékben emelkedni, azaz a kitörést (szemléltető ábrán a 2-es ponttal jelölt nap) követően 0-5%-os árfolyam emelkedésre került sor. Az összes eset 48 százalékában pedig 10%-ot nem tudott emelkedni a piac, míg az esetek kétharmadában (62%) a 20%-ot meghaladó emelkedésre nem került sor.

3) Flag Earnings alakzat

A zászló alakzatról már beszéltünk itt az oldalon, szó volt arról is, hogy az egyik legjobb teljesítményű tőzsdealakzatnak tekinthető. Most a zászló alakzatnak azon speciális esetével foglalkozunk, mely a gyorsjelentéseket követően alakul ki. A Flag earnings alakzat kialakulása a pozitív, várakozásokat felülmúló gyorsjelentésekhez köthető, azaz a 2-es pontban tárgyalt esetnek egy speciális típusa. Itt ugyanis a gyorsjelentést követően (az alábbi képen az 1-es pontban érkezett a gyorsjelentés) alakul ki a zászló alakzat az alábbi kép szerint.

Az árfolyamalakzat felismerésében segítségünkre lehet a gyorsjelentés, azaz általában egy pozitív meglepetést okozó gyorsjelentés után alakul ki. A gyorsjelentés hatására az árfolyam meredeken, gyakran függőlegesen emelkedik. Ha ez az erőteljes vételi erő nem jelenik meg a gyorsjelentést követő 2 napon belül, akkor nem valószínű, hogy kialakul a formáció. Amint tehát az árfolyam emelkedésnek indul, kialakul a zászlórúd, amit a korrekció időszaka követ (átlagosan 18 napos időszak). A zászló alakzatnál megszokott téglalap formától eltérő is lehet a korrekció, például csak enyhe oldalazást tapasztalunk, és a csúcs közelében marad az árfolyam, vagy ékelődés figyelhető meg. Ennek alapvetően nincs jelentősége, ami fontos, hogy erőteljes emelkedést tapasztaljunk a gyorsjelentés után, majd pedig enyhe korrekció legyen megfigyelhető. Segíthet a fibonacci indikátor is, és ideális esetben a fibonacci 38,2% szint alá nem esik vissza a piac, azaz a gyorsjelentést követő emelkedésnek maximum a harmadát adja vissza az árfolyam a korrekcióban. A kitörési pontot a korrekcióban bekövetkező fordulat adja, azaz a csökkenő trendvonal fölé lép az árfolyam, illetve a szabálytalan formák esetében az új lokális csúcs adja a kitörési pontot.

A megvizsgált 384 gyorsjelentést követő zászló alakzat esetében 297 esetben (78%) kitörésre került sor, és mindössze 87 (22%) esetben következett be fordulat az emelkedő trendben. Az átlagos árfolyam-emelkedés a kitörést követően 34% volt, de itt is hangsúlyozom ez az összes esetet tartalmazza, így érdemes a hibarátákkal egybevetni, azaz a vizsgált esetek 10 százalékában (38 eset) nem tudott 5 százaléknál (kitörést követően) többet emelkedni az árfolyam. Az esetek negyedében (23%) 10%-ot meghaladó emelkedésre nem került sor, és az esetek felében (49%) 25%-ot meghaladó emelkedésre nem került sor, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az esetek 51 százalékában 25%-ot meghaladó emelkedést tapasztaltunk.

max.  elmozdulás %	Hibaráta
5%	10%
10%	23%
15%	33%%
20%	41%
25%	49%

Javítja az alakzat megbízhatóságát, teljesítményét, ha kizárólag emelkedő trendben, bikapiacon keressük a jeleket. Szintén jobb a teljesítménye azoknak a zászló alakzatoknak, melyek az éves mélypont környékén alakulnak ki. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy az esetek 61 százalékában visszatesztelésre is sor kerül a kitörést követően. Ez a legtöbb alakzatra jellemző egyébként, azaz az esetek 40-60 százalékában van visszatesztelés, mely lehetővé teszi a pozícióépítést, a másodlagos belépést. A zászló alakzat esetében a visszatesztelés nélküli esetekben volt a legnagyobb az árfolyam-elmozdulás, illetve ahogy fentebb is utaltam rá, a nagyobb teljesítmény együtt jár azzal, hogy a zászlórúd kialakulása is jelentős árfolyam-elmozdulással történik.

A fentiekből jól látható, hogy a gyorsjelentéseket követő zászló alakzat lényegesen jobb feltételek mellett kereskedhető, mint a BES és GES alakzatok, melyeknél sokkal jobb teljesítményű árfolyam-alakzatokat is találunk. Azt is láthatjuk a fentiekből, hogy a gyorsjelentéseket követő alakzatok kereskedése nem tartozik a legjobb megbízhatóságú, teljesítményű helyzetek közé, annak ellenére, hogy a gyorsjelentések során nagy árfolyam elmozdulást tapasztalunk.

További árfolyamalakzatok:

• A dupla alj
• A dupla csúcs
• Emelkedő, csökkenő háromszög
• Ékalakzat
• Füles csésze alakzat
• Zászlóalakzat
• Dead-Cat Bounce alakzat használata, megbízhatósága, kereskedése
• Gyorsjelentésekhez köthető alakzatok: BES, GES és earnings flag
• 7 legjobb tőzsdealakzat a tőzsdei kereskedéshez
• A 13 legjobb fordulós alakzat a tőzsdén
• Leminősítések/felminősítések: Hogyan kereskedhetők a tőzsdén?
• Van bizonyíték az árfolyam-alakzatok működésére?