Tőzsdei árfolyam-alakzatok: A 13 legjobb fordulós alakzat

Bejegyzésünkben áttekintjük a legjobb fordulós alakzatokat, melyeket a tőzsdei kereskedésben használhatunk. A cikkben kitérünk az egyes alakzatok megbízhatóságára, az átlagos elmozdulásra, hibarátára, és megbeszéljük, hogy mi a különbség a különböző alakzatok kereskedése között annak függvényében, hogy hol, mikor használjuk az egyes alakzatokat.

A cikkünkben tárgyalt rangsor Thomas N. Bulkowski munkáin alapul , aki az egyes tőzsdealakzatokat több száz esetben visszatesztelte múltbeli adatokon, egyedi részvényeken, amerikai piacon. Bár alapvetően 20-25 tőzsdealakzatról beszélhetünk, és ha a különböző esemény alakzatokat (például dead-cat bounce, earnings surprise, FDA drug approvals) is hozzászámoljunk, nem lesz több, mint összesen 30 alakzat, ugyanakkor ennyi alakzat visszatesztelése nagyon sok adat feldolgozását jelenti, így nem meglepő, hogy Bulkowski által feldolgozott adattömeg 1000 oldalt is eléri. Témáink:

Milyen szempontok szerint lehet a tőzsdealakzatokat rangsorolni?

Milyen ellentmondásokkal találkozhatunk a tőzsdealakzatok kereskedése során?

1) Fej-váll alakzat, letörés

2) Gyémánt alj, letörés

3) Összetett fej-váll alakzat

4) Dupla csúcs Eve & Eve formáció

5) Bump and run reversal csúcs, letörés

6) Horn tops alakzat

7) Dupla csúcs Adam & Adam

9) Pipe tops árfolyamalakzat letörés

9) Rounding tops tőzsdealakzat

10) Sziget alakzat, letörés

11) Téglalap csúcs árfolyamalakzat

12) Gyémánt csúcs, letörés

13 Fülescsésze fordított

Milyen szempontok szerint lehet a tőzsdealakzatokat rangsorolni?

Alapvetően három szempont együttes vizsgálata alapján tudjuk az egyes árfolyamalakzatokat sorba rendezni:

  • átlagos emelkedés/csökkenés a kitörést/letörést követően
  • hibaráta
  • átlagos elmozdulás a kitörést követő trend után

Az átlagos emelkedés/csökkenés vizsgálata valószínűleg mindenki számára egy logikus lépés, hiszen ha látunk egy tőzsdealakzatot, majd megtörténik a kitörés vagy a letörés, akkor megvizsgálhatjuk, hogy a kitörést követően mekkora árfolyam-elmozdulás következett be. Ha pedig sok száz esetet nézünk meg, akkor az adatokat átlag formájában tudjuk értékelni. Értelemszerűen az lesz a jobb tőzsdealakzat, ahol az átlagos elmozdulás nagyobb. Letörés esetére ugyanez igaz, azt tekintjük jobb tőzsdealakzatnak, ahol az átlagos lefele történő elmozdulás a legnagyobb.

Itt azonban fel is hívnám a figyelmet az első problémára, mégpedig ha az adatok között szélsőséges értékek is vannak, akkor az átlag torzít. Például korábban már beszéltünk róla, hogy az amerikai részvények között 268 fej-váll alakzat (alj) kitörését megvizsgálva átlagosan 39 százalékos árfolyam elmozdulást tapasztaltunk a kitörést követően. Ez a szám azonban nem jelenti azt, hogy ennyit fogunk keresni az alakzat kereskedésével (sokan félreértik), azt sem mondja meg, hogy nyereségesen tudunk kereskedni az alakzatra, mivel nem ismerjük az átlagon belül az esetek eloszlását.  Ehhez meg kell vizsgálnunk a 268 esetet részletesebben, példaként nézd meg az alábbi táblázatot, mely az összetett fej-váll alj alakzat statisztikáit mutatja.

Maximum árfolyam emelkedés

Esetszám

%

5%

10

4%

10%

32

12%

15%

59

22%

20%

82

31%

25%

101

38%

30%

125

47%

35%

149

56%

50%

190

71%

75%

228

85%

Itt azt láthatod, hogy a visszatesztelt 268 esetből 10 esetben (4%) nem tudott a részvény árfolyama a kitörést követően 5%-ot emelkedni. A következő sorban láthatod, hogy a vizsgált 268 esetből 32 esetben (12%) nem érte el a részvény ára a 10%-os szintet, stb..  Az átlaghoz közeli (39%) árfolyam emelkedést 149 esetben (56%) nem érte el a piac, azaz jól hangzik az átlagosan 39%-os árfolyam emelkedés, de ehhez tudni kell azt is, hogy a vizsgált esetek felében (56%) a 35%-os árfolyam emelkedést sem érte el a részvény árfolyama. Az átlag torzító hatásaira itt láthatsz további példákat.

A fenti táblázat egyúttal a hibarátát is mutatja, azaz az esetek mekkora részében következett be a várt mozgás, és elmozdulás. Értelemszerűn minél kevesebb azoknak az eseteknek a száma, ahol alacsony az árfolyam-elmozdulás, annál jobb az alakzat megbízhatósága. A fenti két tényező együttesével tehát már nagyon jó lehet látni, mi történt az egyes esetekben a piacon, és ezt az információt még kiegészíthetjük azzal, hogy a kitörést követő trend kimerülése után mi történt a piacon. Ilyenkor ugyanis rendszerint egy ellenirányú mozgás következik be, és itt azt vizsgáljuk, hogy ennek a mozgásnak mekkora az átlagos elmozdulása.

Látható tehát a fentiekből, hogy önmagában az átlagos elmozdulás nem elég a vizsgálatokhoz, érdemes az elmozdulásokat részletesen áttekinteni, azaz a hibarátát is vizsgálni. A fentiek tekintetében nézzük tehát a legjobb alakzatokat bikapiacon, azaz emelkedő általános tőzsdei időszakban. Itt röviden megjegyezném, hogy medvepiacon (amikor az általános trend csökkenő) eltérő eredményeket kapunk az egyes alakzatokra, és ezek kereskedése is másként történik. Ebben a bejegyzésben ezzel nem foglalkozunk, mivel az elmúlt 106 évben 20 alkalommal volt recesszió az Egyesült Államokban, ami összesen 23,3 év (280) hónapnyi válságnak, recessziónak (medvepiacnak) felel meg. Azaz mondhatnák azt, hogy az amerikai gazdaság elmúlt 100 évében az esetek 80%-ában pozitív hangulat volt.

 
 

A tőzsdealakzatok a technikai elemzés eszközei

Érdemes szem előtt tartani, hogy a különböző árfolyamalakzatok, tőzsdealakzatok a technikai elemzés eszközei közé tartoznak. A technikai elemzés témakörét már részben megtárgyaltuk egy korábbi bejegyzésben, ahol megbeszéltük, hogy alapvetően mi a gond a technikai elemzés módszereivel. Ezek között az egyik hangsúlyos pont volt, hogy a felszínes ismeretek nem elegendőek a módszerek megbízható, következetes alkalmazásához. További probléma az objektivitás hiánya, azaz a technikai elemzés különböző eszközei szubjektívek, a használatuk függ a kereskedő korábbi tapasztalataitól, így a visszatesztelésük, megbízhatóságuk vizsgálata problémás.

Ha körülnézünk az akadémikus kutatások között, akkor 1988 után 92 részletes kutatást találunk a technikai elemzés témaköréből. Az alábbiakban összegeztem ezeknek a kutatásoknak a végkövetkeztetéseit pozitív, vegyes és negatív kategóriák szerint. A táblázat alapján látható, hogy az 1998 utáni 92 kutatás többségének (58) az a végkövetkeztetése, hogy a technikai elemzés egyes módszereinek alkalmazása többlethozamot eredményez. A technikai elemzés hatékonyságát bizonyító tanulmányokról itt beszéltünk:

Kategória

Pozitív

Vegyes

Negatív

Részvénypiac

24

5

12

Devizapiac

25

4

9

Határidős piac

7

1

3

Összes

58

10

24

 
 

Milyen ellentmondásokkal találkozhatunk a tőzsdealakzatok kereskedése során?

A tőzsdealakzatok kereskedését alapvetően határozza meg az a tényező, hogy csökkenő trendben (bikapiacon) és emelkedő trendben (medvepiacon) eltérő viszonyok uralkodnak a piacon, és így az alakzatok megbízhatósága, átlagos elmozdulások, a trendet követő újabb trend átlagos hossza is eltérő lesz. Ezt a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy egy-egy alakzat esetében az árfolyam két irányba mozdulhat el, azaz kiléphet az alakzatból felfelé, és kiléphet az alakzatból lefelé. Összesen tehát négy esetről beszélhetünk, azaz medvepiacon felfelé és lefelé is kiléphet az alakzatból az árfolyam, és bikapiacon is felfelé és lefelé is kiléphet az árfolyam az alakzatból. Fentebb megbeszéltük, hogy mi most csak a bikapiaccal foglalkozunk, de még így is két esetet kell vizsgálnunk, hiszen a klasszikus fordulós alakzatokból, mint például a fej-váll, dupla csúcs, dupla alj, stb.. nem csak egy irányba mozdulhat el az árfolyam, hanem a másik irányba is. Például egy dupla csúcs alakzat fordulós alakzatként ismert (lásd alábbi képen), azaz lefelé történő elmozdulást várunk, de ettől még az árfolyam kiléphet felfelé is az alakzatból, mindegy, hogy mi mit várunk.

És sokszor megfigyelhető, hogy a várakozáshoz képest az ellentétes irány esetében jobbak a kereskedési lehetőségek.  Példaként megemlíteném a téglalap csúcs alakzatot, mely fent van a listánkon (10-es pontban), és melyet fordulós alakzatként tartunk számon. Igen, valóban fordulós alakzat, de a letörésben az átlagos árfolyam-elmozdulás 17%, viszont a kitörésekben 39%.

Ha pedig megvizsgálod mind a 23 tőzsdealakzatot, azt fogod látni, hogy a részvénypiacon az emelkedés a fő irány, (legalábbis az amerikain, és ezek a visszatesztelések ott történtek), azaz az alakzatok többségénél megfigyelhető az, hogy a vételi jelzések irányába nagyobbak az átlagos elmozdulások, mint az eladási jelzések irányába. Jelentős egyébként a különbség, ugyanis amíg a legjobb eladási jelet adó alakzat esetében 22% az átlagos visszaesés egy letörés után, addig a legjobb vételi jelet adó alakzat esetében az átlagos árfolyam-emelkedés 69%, lásd William J. O'Neil-féle high and tight flag alakzatot, melyről már részletesen beszéltünk.

Mondhatnánk tehát azt is, hogy a trendkövető magatartás jobb választás a tőzsdei kereskedésben, azaz bikapiacon, emelkedő trendben mozgó részvények estén ne a fordulós jeleket keressük, hanem a vételi jeleket adó alakzatokat. De az emberi természet ezeket a megfigyeléseket nehezen fogadja el, vagy nem ismeri, így inkább „a sokat emelkedett a részvény ára, ez most be fog szakadni” elv érvényesül. Pedig ha megnézed az alábbi alakzatokat, láthatod, hogy az átlagos visszaeséseket rendre kétszeresen meghaladó emelkedésre kerül sor a letörést követő csökkenő trend kimerülése után.

Mivel tehát érdemes különválasztani a lefelé és felfelé történő mozgásokat, így most a fordulós jeleket nézzük meg, azaz azon alakzatok rangsorát látod, melyek eladási jelet adnak a kereskedős számára. A vételi jelet adó eseteket itt nem tárgyaljuk, de ha nagy lesz az érdeklődés a téma iránt, készítek egy összeállítást, illetve az árfolyam alakzatokkal a tanfolyamunkon is részletesen foglalkozunk.

1) Fej-váll alakzat, letörés

Első helyre kerülne a legjobb alakzatok listáján a fej-váll alakzat csúcs formája, melyet az alábbi képen láthatunk. Az átlagos elmozdulás a vizsgált esetekben 22% volt bikapiaci körülmények között, és a fenti letörést követően átlagosan 51%-os árfolyam-emelkedést követhettünk végig. A hibaráta alapján pedig azt látjuk, hogy az 5-10%-os hibaráták is alacsonyak, azaz a vizsgált esetek 4 százalékában nem tudott az árfolyam 5%-nál nagyobb mértékben esni. Ez azt jelenti, hogy kitörést követően 0-5%-os visszaesés után ismét emelkedésnek indult a részvény árfolyama.

Ahogy látjuk, még a 10%-os hibaráta sem nagy (ebbe benne vannak az 5%-os esetek is), és az esetek 46 százalékában 20%-ot meghaladó árfolyam visszaesésre került sor. A letörést követően az esetek felében egyébként visszatesztelés is van (lásd visszatesztelés 50%), így a késői belépőkre is van lehetőség elég gyakran.

 

Bikapiacon

Medvepiacon

Átlagos mozgás

-22%

-29%

Trend ideje

62

41

Hibaráta 5%

4%

1%

Hibaráta 10%

15%

5%

Hibaráta 20%

54%

33%

Visszatesztelés

50%

64%

Következő trend

51%

45%

Forgalom

csökkenő

csökkenő

Bővebben: Fej-váll tőzsdealakzat: kereskedése, megbízhatósága, típusai

2) Gyémánt alj, letörés

A gyémánt alj a kevésbé ismert alakzatok közé sorolható pedig teljesítménye alapján ez nem lenne indokolt, ugyanis a listánk második helyét foglalja el. Fontos, hogy elkülönítsük, hogy a jó eredmény a gyémánt alakzat csökkenő trendben kialakuló változatánál tapasztalható, és ott is a letörés esetéről lenne szó. Bár alapjában véve fordulós jelzésről beszélhetünk, lásd alábbi képen, de mégis a trenderősítő jelzés hozza a jobb teljesítményt, meglehet a vételi irányú jelzést is kereskedjük.

A letörésben átlagosan 21%-os esést figyelhettünk meg a múltbeli adatokon, amely átlagosan 35 napig tartó csökkenő trendet jelent, azaz inkább rövid távon kereskedhető alakzatról van szó. Hibaráta tekintetében rosszabb az alakzat, mint a fej-váll csúcs letörés esete, viszont a letörést követő emelkedő trend átlagosan 59%, ami jobb, mint a fej-váll alakzat esetében. Mindenesetre a fej váll csúcs, és a gyémánt alj letörés esetei tipikusan azok az esetek, melyek egyébként emelkedő piaci környezet ellenére is jó eredményt hoztak.

 

Bikapiacon (fel)

Bikapiacon (le)

Átlagos mozgás

36%

-21%

Trend ideje

119

35

Hibaráta 5%

4%

10%

Hibaráta 10%

12%

28%

Hibaráta 20%

31%

51%

Visszatesztelés

53%

71%

Következő trend

-33%

59%

Forgalom

Csökkenő

csökkenő

A gyémánt aljhoz itt az oldalon nincs részletesebb leírásunk, így a felfelé elmozdulás esetét is bemásolom, illetve bővebben a  tanfolyamunk során foglalkozunk ezzel az alakzattal.

3) Összetett fej-váll alakzat

Az összetett fej-váll alakzat (emelkedő trend csúcsán levő) is előkelő helyen van a listánkon. Ez a fej-váll alakzat annyiban tér el a fentebb tárgyalttól, hogy itt megengedett a több váll, több csúcs (fej) kialakulása is, tehát a szabálytalanabb fej-váll alakzatok sorolhatók ide.

 

Bikapiacon

Átlagos mozgás

-23%

Trend ideje

60

Hibaráta 5%

4%

Hibaráta 10%

14%

Hibaráta 20%

48%

Visszatesztelés

67%

Következő trend

48%

4) Dupla csúcs Eve & Eve formáció

A dupla csúcs alakzat egy népszerű, ismert árfolyamalakzat. Kevesebben tudják, hogy négy típusát különítjük el a csúcsok egymáshoz való viszonya alapján. Az alábbi képen láthatod a négy típust, és itt látható az Eve & Eve formáció is.

dupla csúcs alakzatok, tőzsde

(kép forrás: https://twitter.com/kpak82)

A vizsgált letörések során átlagosan 18%-os visszaesés következett be. Ez a csökkenő trend átlagosan 44 napig tartott, azaz itt is egy rövid távú jelzésről beszélhetünk. A hibaráta szempontjából rosszabb az alakzat az előtte állóknál, hiszen a gyakorlatilag minden tizedik esetben (esetek 11%) nem került sor 5%-ot meghaladó áresésre. A következő trendben, az esés után pedig átlagosan 63%-os árfolyam-emelkedésre került sor.  Az alakzatról bővebben: Dupla csúcs tőzsdealakzat: Megbízhatósága, jelzése, kereskedése

 

Bikapiacon

Átlagos mozgás

-18%

Trend ideje

44

Hibaráta 5%

11%

Hibaráta 10%

31%

Hibaráta 20%

67%

Visszatesztelés

59%

Következő trend

63%

Forgalom

csökkenő

5) Bump and run reversal csúcs, letörés

A bump-and-run alakzat sem annyira ismert a magyar tőzsdei kereskedők körében, viszont a listánk első felében található. Ahogy az alábbi képen látható, emelkedő trendben bekövetkező fordulat, azaz a letörés kereskedéséhez adhat segítséget.

Az átlagos visszaesés a letörést követően 19%, valamivel hosszabb ideig tartó visszaesést követhetünk (átlagosan 68 nap), és a hibaráta tekintetében is a jobbak közé sorolható az alakzat.

 

Bikapiacon

Átlagos mozgás

-19%

Trend ideje

68

Hibaráta 5%

5%

Hibaráta 10%

20%

Hibaráta 20%

57%

Visszatesztelés

62%

Következő trend

53%

Forgalom

emelkedő

 

6) Horn tops alakzat

A horn tops árfolyam alakzat heti grafikonon vizsgálható. Két felszúrást keresünk a grafikonon közte egy átlagos kereskedési héttel, azaz három heti gyertyából álló mozgás tulajdonképpen.

 

Bikapiacon

Átlagos mozgás

-21%

Trend ideje

67

Hibaráta 5%

7%

Hibaráta 10%

26%

Hibaráta 20%

54%

Visszatesztelés

33%

Következő trend

51%

7) Dupla csúcs Adam & Adam

A 4. helyen található Eve & Eve típusú dupla csúcs mellett az Adam & Adam típus is felkerült a listánkra. Az alábbi táblázatban láthatjuk a letörés fontosabb paramétereit. Nagyrészt a megbízhatóságában tér el az Eve & Eve típustól, itt valamivel rosszabb a hibaráta.

 

Bikapiacon

Átlagos mozgás

-19%

Trend ideje

51

Hibaráta 5%

8%

Hibaráta 10%

30%

Hibaráta 20%

63%

Visszatesztelés

61%

Következő trend

54%

Forgalom

csökkenő

8) Pipe tops árfolyamalakzat letörés

A pipe tops árfolyamalakzat annyiban tér el a horn tops formációtól, hogy itt a két nagy volatilitású hét között nincs egy átmeneti, semleges, oldalazással töltött hét. Itt tehát a heti grafikonon két felszúrás látható.

 

Bikapiacon

Átlagos mozgás

-20%

Trend ideje

75

Hibaráta 5%

11%

Hibaráta 10%

25%

Hibaráta 20%

59%

Visszatesztelés

41%

Következő trend

56%

 

9) Rounding tops tőzsdealakzat

A rounding tops kerekedő csúcsként fordítható le magyarra. Az alakzat lényege, hogy az emelkedésben egyre kisebb lesz a volatilitás, az árfolyam emelkedés tulajdonképpen oldalazásba fordul át. A grafikonon azt látjuk, hogy az árfolyam egy félkörív mentén mozog, innen ered az elnevezése.

Bár jellemzően trenderősítő alakzatként tartják számon, de mi most a fordulós jelzésével foglalkozunk, azaz a kerekedő csúcsból lefelé lép ki az árfolyam.

 

Bikapiacon

Átlagos mozgás

-19%

Trend ideje

45

Hibaráta 5%

12%

Hibaráta 10%

27%

Hibaráta 20%

57%

Visszatesztelés

48%

Következő trend

57%

10) Sziget alakzat, letörés

A sziget alakzat is a fordulós alakzatok közé sorolható. Ahogy az alábbi képen is látható emelkedő, vagy csökkenő trendben történő fordulat kereskedésére használható. A legjobb eredményt azonban akkor érjük el, ha a sziget alakzat előzménytrendje csökkenő és az árfolyam lefelé lép ki a sziget alakzatból (alábbi képen piros nyíllal jelöltem).

Átlagos elmozdulás alapján a listán elejébe kerül az alakzat, de a hibaráta már lényegesen rosszabb. Mondhatnák, hogy minden ötödik esetben sikertelen a letörés. Bővebben: Szigetforduló, Sziget alakzat kereskedése, jelzései a tőzsdén

 

Bikapiacon (le)

Átlagos mozgás

-17%

Trend ideje

53

Hibaráta 5%

17%

Hibaráta 10%

41%

Hibaráta 20%

69%

Visszatesztelés

65%

Következő trend

46%

Forgalom

csökkenő

11) Téglalap csúcs árfolyamalakzat

A téglalap csúcs szintén egy klasszikus fordulós alakzat, melynek lényege, hogy egy emelkedő előzménytrendet egy jól körülhatárolható oldalazás követ, majd ebből lefelé lép ki az árfolyam.

Megjegyezném, hogy a téglalap csúcs alakzatból felfelé kitörő árfolyam is jól kereskedhető, az átlagos elmozdulás 39% és a hibaráta 9%.

 

Bikapiacon (le)

Átlagos mozgás

-17%

Trend ideje

56

Hibaráta 5%

11%

Hibaráta 10%

24%

Hibaráta 20%

67%

Visszatesztelés

58%

Következő trend

57%

Forgalom

csökkenő

12) Gyémánt csúcs, letörés

A gyémánt aljról már beszéltünk fentebb. A gyémánt csúcs pedig abban tér el az alj változathoz képest, hogy az előzménytrend emelkedő, melyet letörés követ.

 

Bikapiacon (le)

Átlagos mozgás

-21%

Trend ideje

52

Hibaráta 5%

6%

Hibaráta 10%

22%

Hibaráta 20%

52%

Visszatesztelés

57%

Következő trend

47%

Forgalom

csökkenő

13) Fülescsésze fordított

A fordított fülescsésze is felkerült a listánkra, de itt már az átlagos árfolyam elmozdulás alacsonyabb, mindössze 16%. A hibaráta sem tekinthető alacsonynak, és arra is legyünk tekintettel, hogy az esést követően átlagosan 56%-os árfolyam emelkedésre került sor a visszatesztelések során.

 

Bikapiacon

Átlagos mozgás

-16%

Trend ideje

53

Hibaráta 5%

11%

Hibaráta 10%

35%

Hibaráta 20%

66%

Visszatesztelés

54%

Következő trend

56%

Forgalom

csökkenő

További alakzatok, melyeket itt az oldalon tárgyalunk:

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak