Penny stock, centes részvények kockázatai, problémái

A részvények egy speciális körével foglalkozunk, melyekkel általában úgy találkozik a kereskedő, befektető, hogy látja a részvényekhez képest szokatlanul magas hozamot. A nagy hozamok pedig könnyen óvatlanná teszik a befektetőt, majd végül az ügyletből nagy veszteség lesz. A részvények közül a centes részvényekkel, azaz a penny stock részvényekkel foglalkozik bejegyzésünk. Kitérek a centes részvényekkel kapcsolatos általános tudnivalókra, megnézzük miért kockázatosak ezek a részvények, arról is szó lesz, hogyan működik a centes, filléres részvények piaca. Témáink:

• Penny stock, centes/filléres részvények jelentése
• Miért divatos a centes részvények kereskedése?
• Miért lehet nagy hozamot elérni a centes részvényekkel?
• A size-anomaly is a magas hozam mellett szól
• Miért könnyű veszíteni a centes részvényekkel?
• Bukott társaságok részvényei
• A múltban is centes részvények voltak
• Újonnan induló vállalkozások
• Külföldi társaságok részvényei
• Tőzsdéről történő kivezetés esélye
• Penny stock részvények és a csalások
• Mire figyelj a centes részvények kereskedése során?

Penny stock, centes/filléres részvények jelentése

A penny stock, magyarul centes, vagy filléres részvények, olyan amerikai részvények, melyek jellemzője, hogy 1 dollár alatti árfolyamon kereskednek velük. Nincs egységes definíciója a penny stock részvényeknek, egyes forrásokban az 5 dollár alatti részvényeket tekintik centes részvényeknek. Ugyanakkor nemcsak az árfolyam számít, hanem a penny stock, centes részvény kifejezés arra is utal, hogy legtöbbször ezek a részvények értéktelenek, veszteséges működésű, csőd közelében álló, gyakorlatilag megbukott vállalatok. A penny stock, azaz centes részvény tehát tekinthető a bóvli társaságok körének.

Az alacsony részvény árfolyam maga után vonja azt is, hogy alacsony  a piaci kapitalizációja a centes részvényeknek. A penny stock részvényeket a nano kapitalizáció kategóriában találjuk az amerikai tőzsdéken, vagy tőzsdék kívüli piacokon. A nano kategóriába az 50 millió dollár alatti piaci kapitalizációval rendelkező vállalatok tartoznak, de találunk penny stock részvényeket a micro azaz 50-300 millió dolláros kapitalizációjú vállalatok között is.

A penny stock kereskedésnek jellemzően két kereskedés platformja van:

• Amerikai tőzsde, első sorban Nasdaq: itt ugyanúgy kereskedhetők, mint a többi hagyományos részvény
• OTCBB: amerikai tőzsdén kívüli piac

Ahogy a fenti felsorolásban is látható a centes részvények tőzsdei forgalomban is elérhetők, főleg a Nasdaq tőzsdén. Ugyanakkor már itt is azzal kell számolnia a kereskedőnek, hogy a likviditása nagyon rossz ezeknek a részvényeknek, nagyon alacsony a forgalom. Ha pedig innen kikerülnek a papírok, akkor az OTCBB, azaz a tőzsdén kívüli piacra kerülnek, ahol még kisebb a forgalom.

Miért divatos a centes részvények kereskedése?

Itthon még nem, de külföldön nagy népszerűsége van a centes részvényeknek, az ok egyszerű és egyértelmű. A tőzsdei részvények közül a centes részvényekkel lehet a legnagyobb hozamot elérni. A magas hozam mögött -ahogy lenni szokott természetesen- ott van a nagy kockázat is, így bár valóban jó hozamlehetőséget jelenthet a centes részvények kereskedése, de csak akkor, ha megfelelő tudással rendelkezünk, és kezelni is tudjuk a kockázatokat.  Kezdjük tehát először azzal, hogy mik azok a centes részvények, hogyan ismerjük fel, hol kereskedhetünk centes részvényekkel

A centes részvények kereskedése nincs elkülönítve a többi részvénytől, nem is jelöl a centes részvény egy külön részvényfajtát (például az osztalékelsőbbségi részvény a törzsrészvénytől eltérő tulajdonságú). A centes részvény jellemzően olyan társaságok törzsrészvénye, melyek piaci mérete nagyon kicsi, azaz a piaci kapitalizációja alacsony. Bár a hétköznapi értelemben gyakran hivatkoznak a kereskedők centes részvényként azokra a részvényekre melyek árfolyam 1 dollár, vagy 5 dollár alatti, ugyanakkor az árfolyam alapján történő besorolás néha félrevezető. Vegyük figyelembe, hogy egy társaság piaci méretét a kibocsátott részvények száma és a részvények árfolyamának szorzata adja, így ha alacsony a részvény árfolyama, de nagy a kibocsátott részvények száma, akkor még a piaci kapitalizáció lehet nagy úgy, hogy az árfolyam 1 vagy 5 dollár alatti. A fentiek miatt én a centes részvényeket piaci kapitalizáció alapján definiálom, és keresem a tőzsdéken.

Eszerint azokat a vállalatokat sorolom a centes részvények közé, melyek piaci kapitalizációja kisebb, mint 300 millió dollár, illetve a centes részvényeken belül elkülönítek még egy kategóriát ez az 50 millió dollár alatti. Ezek még kisebb társaságok, még nagyobb kockázattal.

A fentiek után felmerülhet a kérdés, hogy hol találjuk ezeket a tőzsdei társaságokat? Gyakorlatilag az ismert, nagy nemzetközi tőzsdéken, a legtöbbet a Nasdaqon fogjuk találni. Egy egyszerű részvényszűrő alkalmazással egyébként elérhetjük a centes részvényeket. Az alábbi képen egy finviz szűrés lépései láthatók, itt 1748 részvényt találunk, melyek 300 millió dollár alatti kapitalizációval rendelkeznek.

50 millió dollár alatti társaságból kevesebb van, de így is nagy a választék (597 részvény).

A centes részvények tehát hagyományos tőzsdei kereskedésben a megszokott tőzsdei megbízásokkal adhatók, vehetők, azonban a piacuk és az árfolyamuk viselkedésében számos eltérés tapasztalhatunk a nagyobb kapitalizációval rendelkező részvényekhez képest. Mielőtt azonban erre rátérek, még fontos megjegyezni, hogy centes részvények nem csak a tőzsdéken kereskedhetők. A tőzsdék kívüli kereskedésben (ez az Egyesült Államokban az OTCBB piacon, de több ilyen platformon is van, pl. OTC PINK, OTCQX stb..) is vásárolhatunk centes részvényeket. Az OTCBB-n elérhető részvények még kevesebb feltétlenek kell, hogy megfeleljenek, mint a tőzsdén elérhető centes részvények, így a kockázat még nagyobb. Az OTCBB piacon történő kereskedéssel nem fogok a bejegyzésben foglalkozni, mivel túlmutat a cikkünk témáján. Jegyezzük azonban meg, hogy a tőzsdén kereskedett centes részvényeknek a végállomása az OTCBB piac, azaz gyakori, hogy ki kell vezetni a centes részvényt a tőzsdéről. Ekkor viszont már csak az OTCBB piacon fogjuk tudni eladni a részvényt.

Miért lehet nagy hozamot elérni a centes részvényekkel?

A centes részvények az elérhető nagy hozam miatt váltak népszerűvé olyannyira, hogy tanfolyamokon oktatják a kereskedést, könyvek jelennek meg a centes részvények kereskedéséről. Kb. 5 évvel ezelőtt az egyik ilyen tanfolyam meghallgatásakor tapasztaltam azt, hogy a befektetőket, kereskedőket a nagy hozam vonzza a centes részvények piacára, annak ellenére, hogy - következő bekezdésben beszélünk róla- a kockázatok nagyok.

Az elérhető nagy hozam oka a centes részvények piaci méretében keresendő, azaz alacsony a piaci kapitalizáció, így egy kisebb forgalom is meg tudja mozgatni a részvény árfolyamát. A nagy árfolyamkilengést erősíti az is, hogy a legkisebb lépésköz, azaz 1 tick értéke 1 dollár feletti árfolyam esetén 1 cent. Maximum 100 lépésköz választja el tehát az 1 és a 2 dollárt, például 1.01, 1.02, 1.03 stb.. Igen ám, de 1 dollárról, ha 2 dollárra emelkedik az árfolyam, akkor azzal dupláztuk a  befektetett tőkét. Ha ugyanezt 100 dollárról 200 dollárra történő emelkedéssel kellene elérni, akkor ahhoz nem 100, hanem 10.000 árlépésköznyi mozgásra lenne szükség.

Összegezve tehát a lényeg az, hogy mivel a lépésköz nem lehet tetszőlegesen kicsi (mint például egy devizánál), hanem centben van meghatározva, így alacsony árfolyam mellett egy árlépésköznyi változás nagy százalékos elmozdulást eredményez. Például ha 1 dollárról 1,01 dollárra emelkedik az árfolyam, akkor az 1 százalékos elmozdulás, de ha 100 dollárról 100,1 dollárra történik az elmozdulás, akkor az csak 0,01 százalékos elmozdulás.

Értelemszerűen ez a kereskedő ellen is dolgozhat,  ha nem a mozgás irányába nyitotta a pozícióját, így a kockázat is jelentős. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a jelentős akár több száz százalékos elmozdulások miatt a penny stock részvények shortolása sokkal kockázatosabb, mint a vétele. Ugyanis vétel esetén maximum azt az összeget veszítjük el, amit a részvénybe befektettünk, de short esetében akár több is lehet a veszteségünk. Képzeljük el azt, hogy 1 dollárért veszünk 100 db XY penny stock részvényt, a befektetett tőke, így 100 dollár. Ha a részvény ára 0,01 centre esik vissza (csődhelyzet), akkor elveszítettük a 100 dollárunkat. Ugyanakkor ha short pozíciót nyitunk és az árfolyam 1 dollárról 5 dollárra emelkedik, akkor a veszteségünk 500 dollár lesz. Látható tehát, hogy elméletileg egy short pozíción korlátlan veszteség képződhet.

A size-anomaly is a magas hozam mellett szól

Leegyszerűsítve a size anomaly arra az összefüggésre világít rá, mely szerint az alacsonyabb piaci kapitalizációval rendelkező részvényekkel nagyobb hozamot lehet elérni. Egy tőzsdei társaság piaci kapitalizációja a kibocsátott részvények számának és a részvények aktuális értékének szorzata, azaz minél jobban emelkedik egy részvény árfolyama, annál nagyobb lesz a vállalat piaci kapitalizációja, és ezzel együtt csökken a befektetés várható jövőbeni hozama. A size factor kialakulására egyébként teljesen logikus magyarázatot találunk, hiszen a kisebb kapitalizációval rendelkező cégek növekedési lehetőségei nagyobbak. A nagyobb profitnövekedés pedig hosszútávon együtt jár a nagyobb várható hozammal.

1927-2010 között a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező részvények átlagos éves hozama 10% volt, míg a legkisebb piaci kapitalizációval rendelkező részvények átlagos éves hozama 21,26% volt. A legnagyobb és a legkisebb részvény kategóriák úgy lettek megállapítva, hogy 10 részre osztották kapitalizáció szerint az amerikai részvénypiacot. A legkisebb részvény kategória az alsó decilis, míg a legnagyobb piaci kapitalizáció a felső decilis lett, azaz a részvények azon 10%-a került ebbe a csoportba, melyeknek legnagyobb lett a piaci kapitalizációja. De nem csak a legnagyobb és legkisebb piaci kapitalizációval rendelkező részvények esetében figyelhető meg ez az anomália, hanem folyamatosan, azaz minél kisebb a részvények kapitalizációja, annál nagyobb lesz az elérhető hozam, lásd alábbi képen.

kép forrása: https://www.forbes.com

A teljes kép a fentieknél azért összetettebb. Egyrészt azért, mert a fenti kategóriákban részvények széles körét látjuk, és nem egy-egy vállalat részvényét. Másrészt átfogó kutatások kimutatták, hogy a size-anomália nem minden piaci körülmény között figyelhető meg. Az összefüggés pontos részleteivel itt ismerkedhetsz meg.

Miért könnyű veszíteni a centes részvényekkel?

A könnyűnek tűnő, nagy hozam lehetősége után beszéljünk a kockázatokról is. A legnagyobb probléma a centes részvényekkel, hogy nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre a társaságról. Gyakori, hogy egyetlen független elemzés sem készül a társaság pénzügyeiről. Találni fogunk egy-egy elemzést, de ezek függetlensége erősen megkérdőjelezhető. Az OTC platformokon pedig már semmiféle tájékoztatási kötelezettségnek nem kell megfelelnie a cégnek, így még nagyobb az információ hiány. A fentiek mellett a tőzsdén jegyzett centes részvények között is számos olyat találunk, melyeknek pénzügyi mutatói nem értelmezhetők, például azért, mert nincs eredmény, nincs árbevétel sem. De évekre visszamenőleg sem tudjuk az adatokat megnézni, mivel nincsenek. Általában tehát nem alapozhatjuk döntéseinket a társaság pénzügyi kimutatásaira. Mindenesetre viszonylag jól ellenőrizhetők a cégek, ha megnézzük a honlapját a társaságnak. Sok minden kiderülhet a tevékenységről, a szolgáltatások életképességéről, így tehát a józan ész dönt, hogy érdemes-e foglalkozni a társasággal. A centes részvényeknek alapvetően négy formáját különítem el. Ez alapvetően meg is határozza azt, hogy hogyan viszonyulok a részvényhez, a négy forma:

1) Bukott társaságok részvényei

Valamikor jól működő társaságok, melyek termékei, szolgáltatásai évek alatt, vagy hirtelen (például válság nyomán a görög szállítmányozási részvények árfolyama pillanatok alatt értéktelenedett el, kerültek centes részvény kategóriába) hatására elveszítették kapitalizációjukat, azaz a zuhanó árfolyam (akár 90%-os esés) miatt kerültek a centes részvény kategóriába. Zsugorodó piac, csökkenő árbevétel, növekvő veszteségek, majd előbb utóbb jön a csőd, kivezetés.

2) A múltban is centes részvények voltak

Vannak olyan társaságok, melyek folyamatosan működnek, profitot termelnek, és mindig is a centes részvények kategóriában voltak. Ezeket a társaságokat kedvelem a legjobban kereskedési célokra leginkább alkalmasak. Általában a 0,5 dollár és 5 dollár közötti társaságok között keresek olyan cégeket, melyek képesek is profitot termelni. A 0,5 dollár alatti árfolyamú cégek a leginkább kockázatosak ebben a kategóriában.

3) Újonnan induló vállalkozások

Gyakori, hogy új vállalkozások is a centes részvény kategóriába kerülnek, az "új" szót ne értsük szó szerint, lehet, hogy már évek óta fejleszt, kutat a társaság, eredmény nélkül. Ezeket a társaságokat is az újonnan indulók közé sorolom. Ebben a kategóriában a legnagyobb a veszélye annak, hogy a tipikus penny stock csalások áldozatai leszünk.

4) Külföldi társaságok részvényei

A centes részvények között nagy számban találunk külföldi (például kínai) társaságok részvényeit. Ezek ADR rendszerben lettek bevezetve a tőzsdére, annak legalacsonyabb szintéjén (Level I, legkevesebb elvárás a társasággal szemben). Rossz tapasztalatom van bizonyos külföldi országok vállalatainak amerikai tőzsdére vezetett részvényeivel kapcsolatban. Sok esetben merül fel a csalás gyanúja, SEC vizsgálat stb..  A centes részvényeken belül a kockázatos kategóriát jelentik.

Penny stock részvények és a csalások

A penny stock részvényekkel kapcsolatos csalásoknak igen bő irodalma van, mindegyikre számos példát láthattunk akár az elmúlt 10 évre visszatekintve, például stock bashing, bear raid, pump and dump. Ezekkel a csalásokkal mindenképpen ismerkedjünk  meg, lásd itt. Ellenkező esetben nem tudjuk kiszűrni ezeket a csalásokat, veszíteni fogunk, akár a teljes tőkét, vagy annak többszörösét is elveszíthetjük (erről később beszélni fogunk). A leggyakoribb módszer egyébként a pump and dump típusú csalás, azaz hamis hírekkel, valótlan eredményekkel szándékosan jobb színben tüntetik fel a vállalatot, a valóságban viszont sokkal rosszabbak az eredmények. A csalás lényege, hogy minél nagyobb híre legyen a vállalatnak, így akár egy kisebb forgalom (alacsony kapitalizáció miatt) jelentősen feltornázhatja a részvény árát, így a csalók ezen a magasabb áron tudják eladni a korábban megvásárolt részvényeket.

Továbbá az is előfordulhat, hogy a tőzsdefelügyelet (SEC) függeszti fel a kereskedést (például csalás gyanúja miatt), illetve az is megtörténhet, hogy kivezetik a tőzsdéről a centes részvényt, és a jövőben az OTCBB platformon lesz csak elérhető. A fentiek mellett természetesen a csődre is nagy az esély, ugyanis az alacsony árnak gyakran az oka, hogy a társaság folyamatosan veszteséges, és a saját tőkéjét elfogyasztotta.

Tőzsdéről történő kivezetés esélye

Szintén a kockázatok közé sorolnám, hogy ha kivezetik a részvényt a tőzsdéről (végső lehetőség ekkor az OTCBB). Kivezetés oka gyakran maga a tőzsdefelügyelet SEC, például csalás gyanúja miatt történik a kivezetés, elégtelen, nem megfelelő információ közlés a társaság részéről.

Hendrik Bessembinder vizsgálatai alátámasztják azt, hogy a kilistázott társaságok jellemzően sikertelen, megbukott társaságok. Az alábbi táblázatban azt láthatjuk, hogy a vizsgálat alá tartozó 9187 tőzsdéről kivezetett társaság élethosszig történő (amíg a tőzsdén jegyezték) tartásával -0,8%-os átlaghozamot lehetett elérni. A kivezetett részvényeknek csak a 6,8%-a volt képes felülteljesíteni a t-bill kötvények (kockázatmentes) hozamát. További részletek Bessembinder vizsgálatáról itt olvashatók.

forrás: Do Stocks Outperform Treasury Bills?

Mire figyelj a centes részvények kereskedése során?

Az alábbiakban néhány fontos szempontot megbeszélünk a centes részvények kereskedéssel kapcsolatban.

1) Volatilitás, stop átugrás kockázata

Beszéljünk a kockázat kezelésről is, ugyanis azt tapasztalhatjuk, hogy a centes részvények piacán nagyon nagy a volatilitás, részben a fent ismertetett (miért lehet nagy a hozam) okok miatt. Ez a nagy volatilitás jó, ha a pozíciónkat támogatja, a gond akkor van, amikor ellenünk megy a piac. Centes részvények piacán a stop megbízásban nem bízhatunk meg (Mikor nem véd a stop mebízás?). Ugyanis a gyakori rések miatt bele-bele szaladunk a stop félre teljesülésbe, így például egy a piactól 10%-ra elhelyezett stop, nem 10%-on fog teljesülni, hanem 30%-on. Tehát alapvető kockázatkezelési szempont, hogy ha napon túl tartunk egy pozíciót, akkor azt alaposan alul kell méretezni, például úgy, hogy egy 20-30 százalékos veszteség a spekulatív tőkénkre nézve ne legyen több 2-3 százalékos veszteségnél. Ha pedig napon belül kereskedünk, akkor a fenti óvatosságra nincs szükség, ugyanakkor itt is nagyobb stop távolságokkal, és így kisebb pozíció mérettel célszerű kereskedni.

2) Közkézhányad, tulajdonosi kör, bennfentesek

A centes részvények körében nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy a közkézhányad alacsony. Gyakori, hogy az alapító, vagy a CEO kezében van a részvények nagyobb része. Ezeket is célszerű mérlegelni, hiszen a piacra gyakorolt hatása nagy egy-egy személynek, csoportnak, ha a részvények nagy részét birtokolják: Közkézhányad vizsgálata.

3) Figyeljünk a centes részvények gyorsjelentéseire

Ideális esetben képesnek kell lennünk arra, hogy a centes részvényeken belül elkülönítsük működő, profitot termelő, és nem működő, veszteséges, manipulált stb. részvényektől. Fókuszáljunk csak a valóságban is működő társaságokra, kövessük a gyorsjelentéseket. A profit növekedésével valószínűleg a befektetők is megérkeznek a részvény piacára.

4) Kerüljük a centes részvény hírleveleket, fórumokat

Az interneten számtalan centes részvény tippeket adó hírlevél, fórum, szolgáltatás érhető el ingyenes vagy fizetős formában. Ebből a forrásból érkező tippek nem megbízhatóak, volt rá példa, hogy pump and dumb célokra hírlevelet használtak csalók.

5) A forgalom jelzéseit is figyeljük a centes részvények piacán

A centes részvények piacán különösen fontos a kereskedési forgalom jelzéseinek értelmezése (lásd itt), a forgalom mutatja meg, hogy valójában mi történik a részvény piacán, hiszen akár kis forgalommal is manipulálható az árfolyam. A forgalom így megerősítheti, hogy a mozgás, amit látunk valóban sok befektető döntésének, pozíció nyitásának az eredménye.

6) Sokat veszíthetünk azzal, ha nem megfelelő brókert választunk

A centes részvények kereskedéséhe a brókercég választást is át kell gondolni, nem mindegy, hogy milyen jutalék struktúrájú számlát választunk: Tőzsdei brókercégek részvénykereskedés jutalékai

És mivel alacsony az árfolyam, így a kereskedési helyek közti apró eltérések is jelenetős veszteséget okozhatnak. Erről részletesen itt beszéltünk: Order routing-ról: melyik tőzsdén teljesül a megbízásunk?

7) A long és short között van egy kis különbség

Végére hagytam annak a tárgyalását, hogy belássuk a centes részvényekkel akár többet is veszíthetünk, mint amekkora összegben megnyitottuk a pozíciót. Beszéltünk már arról, hogy akár egyik napról a másikra lehetnek 20-30%-os elmozdulások, de hetek alatt akár 100%-nál nagyobb elmozdulásokra is láthatunk számos példát (elég ha csak a finviz szűrőjében megnyitunk pár grafikont, ahogy a cikk elejében mutattam).  Ha például egy long pozíciót nyitunk 1 dolláros árfolyam mellett és 1000 db részvényt vásárolunk, azaz 1000 dollárt fektetünk be, akkor a legrosszabb esetben 1000 dollárt veszíthetünk. Például úgy, hogy semmiféle stop megbízást nem használunk, és szépen lassan csődbe megy a társaság.  Ugyanakkor ha short pozíciót nyitunk 1 dolláros árfolyam mellett, és  a társaság árfolyama elkezd emelkedni, akkor 2 dollárnál 1000 dollár veszteségünk lesz, 3 dollárnál 2000 dollár veszteségünk, 5 dollárnál 4000 dollár veszteségünk lesz. Amíg tehát long pozíción mindig korlátos a veszteség, addig short pozíción korlátlan (illetve a számlaegyenlegünk a korlát).