Penny stock, centes részvények kockázatai, problémái

A részvények egy speciális körével foglalkozunk, amelyek gyakran a kiugró árfolyamnyereség lehetőségével keltik fel a kereskedők és befektetők figyelmét. A látványos emelkedések könnyen óvatlanná tehetik a befektetőt, az ügyletből pedig végül nagy veszteség is lehet. Bejegyzésünkben a centes, más néven penny stock részvényekkel foglalkozunk. Megnézzük, miért kockázatosak ezek a papírok, hogyan működik a piacuk, és mire érdemes figyelni a kereskedésük során. Témáink:

• Penny stock, centes/filléres részvények jelentése
• Miért divatos a centes részvények kereskedése?
• Miért lehet nagy hozamot elérni a centes részvényekkel?
• A size-anomaly is a magas hozam mellett szól
• Miért könnyű veszíteni a centes részvényekkel?
• Bukott társaságok részvényei
• A múltban is centes részvények voltak
• Újonnan induló vállalkozások
• Külföldi társaságok részvényei
• Tőzsdéről történő kivezetés esélye
• Penny stock részvények és a csalások
• Mire figyelj a centes részvények kereskedése során?

Penny stock, centes/filléres részvények jelentése

A penny stock, magyarul centes vagy filléres részvény kifejezést többnyire az alacsony árfolyamú amerikai részvényekre használjuk. A hétköznapi szóhasználatban gyakran az 1 dollár, máskor az 5 dollár alatti papírokat sorolják ide. Az amerikai értékpapírpiaci szabályozás ennél részletesebben határozza meg a penny stock fogalmát, és bizonyos tőzsdén jegyzett, illetve megfelelő feltételeket teljesítő részvényeket kivételként kezel. Az alacsony árfolyamú papírok között sok a veszteséges, pénzügyi nehézségekkel küzdő társaság, de az alacsony részvényár önmagában nem bizonyítja, hogy a vállalat értéktelen vagy csőd közeli helyzetben van.

Az alacsony részvényárfolyamból nem következik automatikusan az alacsony piaci kapitalizáció. A vállalat tőzsdei értékét a forgalomban lévő részvények száma és az aktuális árfolyam szorzata adja. A penny stock részvények között ugyanakkor valóban sok a kis kapitalizációjú társaság. A nano-cap kategóriára gyakran az 50 millió dollár alatti, a micro-cap kategóriára pedig az 50-300 millió dollár közötti piaci kapitalizációt használják, bár ezek a határok forrásonként eltérhetnek.

Az alacsony árfolyamú és a kis kapitalizációjú részvényekkel jellemzően kétféle piacon találkozhatunk:

• Amerikai szabályozott tőzsdék, például a Nasdaq és a NYSE, ahol a jegyzett részvények a megszokott tőzsdei megbízásokkal kereskedhetők, ha teljesítik a tőzsdei követelményeket.
• Tőzsdén kívüli OTC-piacok, köztük az OTC Markets különböző kategóriái, például az OTCQX, az OTCQB, az OTCID és a Pink Limited.

Ahogy a fenti felsorolásban is látható, az alacsony árfolyamú részvények tőzsdei forgalomban is elérhetők, például a Nasdaqon. Itt is számolnunk kell azzal, hogy egyes papírok forgalma alacsony, emiatt a vétel vagy az eladás nehézkes lehet. Ha egy részvényt kivezetnek a tőzsdéről, bizonyos esetekben a tőzsdén kívüli piacon továbbra is kereskedhető maradhat, de ez nem automatikus. Az OTC-piacon a likviditás és a befektetők számára elérhető információk mennyisége nagyon eltérő lehet. A korábban sokat emlegetett OTCBB jegyzési rendszere 2021 novemberében megszűnt.

Miért divatos a centes részvények kereskedése?

Külföldön jelentős érdeklődés övezi a centes részvények kereskedését, mivel ezek között látványos, akár rövid idő alatt bekövetkező árfolyam-emelkedésekkel is találkozhatunk. A nagy hozamlehetőség mögött azonban gyakran komoly kockázat áll. Egy-egy részvény árfolyama ugyanilyen gyorsan eshet, és a gyenge likviditás miatt a veszteséges pozíció lezárása sem mindig egyszerű. Nézzük meg, hogyan ismerhetjük fel ezeket a részvényeket, és hol kereskedhetünk velük.

A centes részvények kereskedése nincs elkülönítve a többi részvénytől, és a penny stock nem jelöl önálló részvényfajtát (például az osztalékelsőbbségi részvény a törzsrészvénytől eltérő tulajdonságú). A centes részvények között sok a kis méretű társaság törzsrészvénye, de az árfolyam alapján történő besorolás félrevezető is lehet. Vegyük figyelembe, hogy egy társaság piaci méretét a forgalomban lévő részvények száma és az árfolyam szorzata adja. Ha alacsony a részvény ára, de nagy a részvényszám, a vállalat piaci kapitalizációja még így is lehet magas. Emiatt a saját részvénykeresésem során az árfolyam mellett a piaci kapitalizációt is figyelembe veszem.

A gyakorlati szűrés során elsősorban a 300 millió dollár alatti piaci kapitalizációjú vállalatokat keresem, és ezen belül külön figyelem az 50 millió dollár alatti társaságokat. Ezek a kisebb méretű cégek sok esetben nagyobb kockázatot hordoznak. Fontos azonban, hogy ez a saját szűrési szempontom, és nem azonos a penny stock hivatalos amerikai definíciójával.

A fentiek után felmerülhet a kérdés, hogy hol találjuk ezeket a tőzsdei társaságokat? Az ismert amerikai tőzsdéken is kereshetünk közöttük, például a Nasdaqon. Egy egyszerű részvényszűrő alkalmazással megkereshetjük a 300 millió dollár alatti kapitalizációjú vállalatokat. Az alábbi képen egy korábbi Finviz-szűrés lépései láthatók, amely a készítésekor 1748 találatot adott. Ez történeti pillanatfelvétel, az aktuális darabszám ettől eltérhet.

Az 50 millió dollár alatti társaságokból ebben a korábbi szűrésben kevesebbet, összesen 597 részvényt találtam. Az eredmény a szűrés időpontjára vonatkozott.

A centes részvények tehát a megszokott tőzsdei megbízásokkal is adhatók és vehetők, a piacuk és az árfolyamuk viselkedésében azonban számos eltérést tapasztalhatunk a nagyobb kapitalizációjú részvényekhez képest. A tőzsdén kívüli kereskedésben is találkozhatunk alacsony árfolyamú papírokkal. Az amerikai OTC Markets rendszerében több kategória működik, eltérő információszolgáltatási feltételekkel. Az OTCQX és OTCQB mellett 2025 júliusában elindult az OTCID Basic kategória, míg a Pink Limited és a szigorúbban korlátozott Expert Market más szabályok szerint működik. Az OTC-kategóriák között jelentős különbségek lehetnek, és egyes részvényekhez a lakossági befektetők hozzáférése is korlátozott. Az OTC-piaci kereskedés részletes bemutatása túlmutat a cikk témáján, de fontos megjegyezni, hogy a tőzsdei kivezetés után egyáltalán nem biztos, hogy részvényünket könnyen el tudjuk adni.

Miért lehet nagy hozamot elérni a centes részvényekkel?

A centes részvények az elérhető nagy hozam miatt váltak népszerűvé olyannyira, hogy tanfolyamokon oktatják a kereskedést, és könyvek jelennek meg a témáról. Egy ilyen tanfolyamon korábban magam is tapasztaltam, hogy a befektetőket elsősorban a gyors árfolyam-emelkedések lehetősége vonzza erre a piacra, miközben a kockázatok könnyen háttérbe szorulnak.

A nagy árfolyamkilengések egyik oka, hogy sok centes részvény forgalma alacsony, a közkézhányada pedig kicsi. Ilyen körülmények között már viszonylag szerény vételi vagy eladási megbízások is jelentősen megmozgathatják az árfolyamot. A bizonytalan vállalati kilátások, a hirtelen megjelenő hírek és a spekulatív érdeklődés tovább növelhetik az ingadozást. Ha például egy részvény ára 1 dollárról 2 dollárra emelkedik, az 100 százalékos nyereséget jelent a költségek előtt. A 100 dollárról 200 dollárra emelkedő részvénynél ugyanekkora a százalékos hozam. Az alacsony névleges ár tehát önmagában nem teremt nagyobb hozamot.

Az árjegyzés legkisebb megengedett lépésköze, azaz a tick size szintén befolyásolhatja az árak mozgását és a vételi, illetve eladási ajánlatok alakulását, de az amerikai piacon ez nem minden részvénynél egységesen 1 cent. Az 1 dollár alatti árfolyamokra más szabályok vonatkoznak, és az egyes kereskedési helyszínek között is lehetnek eltérések. A kereskedő számára a lényeg az, hogy az alacsony árfolyam, a széles vételi és eladási árkülönbség, valamint a kis forgalom együtt jelentős kereskedési költséget és kockázatot okozhat. Egy 1 dolláros részvénynél például az 1 centről szóló árváltozás 1 százalék, míg egy 100 dolláros részvénynél ugyanez az elmozdulás csak 0,01 százalék.

Értelemszerűen a nagy árfolyammozgás a kereskedő ellen is dolgozhat, ha rossz irányba nyitotta a pozícióját. A centes részvények shortolása ezért komoly kockázatot hordoz. Vétel esetén, ha nem használunk hitelt, legfeljebb a részvényre fordított tőkét veszíthetjük el, míg short pozíción az elméleti veszteség korlátlan. Képzeljük el, hogy 1 dollárért veszünk 100 darab részvényt, így a befektetett tőke 100 dollár. Ha az árfolyam 0,01 dollárra esik, akkor 99 dollárt veszítünk. Ha viszont 100 részvényt shortolunk 1 dolláron, majd 5 dolláron kell visszavásárolnunk, akkor 400 dollár veszteségünk lesz, a költségek nélkül. A shortolás további sajátosságaira a cikk végén még visszatérünk.

Mit mond a size-anomaly a kis kapitalizációjú részvények hozamáról?

Leegyszerűsítve a size-anomaly, vagyis a mérethatás arra a történeti összefüggésre utal, hogy egyes vizsgált időszakokban a kisebb piaci kapitalizációjú részvények portfóliói magasabb átlaghozamot értek el, mint a nagyvállalatok részvényei. Egy tőzsdei társaság piaci kapitalizációja a forgalomban lévő részvények számának és az aktuális árfolyamnak a szorzata. Ebből azonban nem következik, hogy minden kis társaság részvénye magasabb hozamot fog biztosítani, vagy hogy az árfolyam emelkedésével automatikusan csökken a jövőbeni várható hozam. A kisebb vállalatok növekedési lehetőségei nagyok lehetnek, de a pénzügyi kockázataik is számottevők.

A hivatkozott történeti összeállítás szerint 1927-2010 között a legnagyobb piaci kapitalizációjú amerikai részvények átlagos éves hozama 10% volt, míg a legkisebb kapitalizációjú csoporté 21,26%. A részvényeket piaci kapitalizáció alapján tíz csoportra osztották, így az alsó decilisbe a legkisebb, a felső decilisbe a legnagyobb társaságok kerültek. A korabeli adatokban a kisebb kapitalizációjú csoportok átlaghozama általában magasabb volt, ahogy az alábbi képen is látható. Ezek múltbeli portfólióátlagok, amelyekből az egyedi centes részvények jövőbeni hozamára nem lehet közvetlen következtetést levonni.

Kép forrása https://www.forbes.com

A teljes kép a fentieknél összetettebb. Egyrészt a fenti kategóriákban részvények széles körét látjuk, és nem egy-egy vállalat papírját. Másrészt átfogó kutatások kimutatták, hogy a size-anomália nem minden időszakban és nem minden vizsgálati módszer mellett figyelhető meg. A nagyon kicsi, nehezen kereskedhető részvények esetében a bid-ask spread és más költségek is csökkenthetik az elérhető hozamot. Az összefüggés részleteivel itt ismerkedhetsz meg.

Miért könnyű veszíteni a centes részvényekkel?

A könnyűnek tűnő, nagy hozam lehetősége után beszéljünk a kockázatokról is. A centes részvények egy részéről kevés megbízható információ áll rendelkezésre, és gyakori, hogy nem készül független elemzés a társaság pénzügyeiről. Az OTC-piacon az információszolgáltatási követelmények kategóriánként eltérnek, ezért vannak rendszeresen beszámoló vállalatok, de olyanok is, amelyekről jóval kevesebbet tudhatunk meg. A tőzsdén jegyzett kisvállalatok között is találunk olyanokat, amelyeknek még nincs érdemi árbevételük vagy nyereségük, például mert egy fejlesztés kezdeti szakaszában járnak. Ettől még lehetnek közzétett pénzügyi kimutatásaik, amelyeket érdemes alaposan elolvasni. Az amerikai SEC EDGAR rendszerében elérhető beszámolók, a vállalat készpénzállománya, adósságai és a működési pénzáramlás sokkal megbízhatóbb kiindulópontot jelentenek, mint a társaság honlapján szereplő ígéretek. A centes részvényeken belül a gyakorlati vizsgálat során négy csoportot különítek el. Ezek nem egymást kizáró kategóriák, de jól mutatják, hogy mennyire eltérő vállalatokkal találkozhatunk.

1) Bukott társaságok részvényei

Ebbe a csoportba olyan, korábban akár jól működő társaságok tartoznak, amelyek termékei vagy szolgáltatásai iránt visszaesett a kereslet, illetve valamilyen váratlan esemény miatt jelentősen romlott a pénzügyi helyzetük. Az árfolyam akár 90%-ot is eshet, így a részvény a centes kategóriába kerülhet. A zsugorodó piac, a csökkenő árbevétel és a növekvő veszteségek végül csődhöz vagy tőzsdei kivezetéshez vezethetnek, bár ez nem minden bajba került társaság esetében következik be.

2) A múltban is centes részvények voltak

Vannak olyan társaságok, amelyek folyamatosan működnek, profitot termelnek, és régóta az alacsony árfolyamú vagy kis kapitalizációjú részvények körébe tartoznak. A kereskedési lehetőségek keresésekor én ezeket a társaságokat szívesebben vizsgálom meg. Általában a 0,5 és 5 dollár közötti papírok között keresek olyan cégeket, amelyek képesek profitot termelni. A 0,5 dollár alatti árfolyam önmagában még nem bizonyít nagyobb vállalati kockázatot, de gyakran együtt járhat gyenge likviditással és szélesebb spreadekkel.

3) Újonnan induló vállalkozások

Gyakori, hogy új vállalkozások is a centes részvény kategóriába kerülnek, az "új" szót ne értsük szó szerint, lehet, hogy már évek óta fejleszt, kutat a társaság, eredmény nélkül. Ezeket a társaságokat is az újonnan indulók közé sorolom. Ebben a kategóriában a legnagyobb a veszélye annak, hogy a tipikus penny stock csalások áldozatai leszünk.

4) Külföldi társaságok részvényei

A centes részvények között külföldi, például kínai társaságok részvényeit is megtaláljuk. Egy részük ADR-rendszerben érhető el az amerikai befektetők számára. A Level I ADR-ek jellemzően OTC-piacon kereskedhetők, míg a magasabb szintű, tőzsdén jegyzett ADR-eknek más követelményeknek kell megfelelniük. A külföldi társaságok esetében érdemes ellenőrizni a beszámolók hozzáférhetőségét, a könyvvizsgálat körülményeit, a vállalatirányítást és a jogérvényesítés lehetőségeit. A kockázatot ezek a tényezők határozzák meg, önmagában a külföldi székhely alapján nem érdemes megítélni egy részvényt.

Penny stock részvények és a csalások

A penny stock részvényekkel kapcsolatos árfolyam-manipulációknak bő irodalma van, és az elmúlt években is számos példát láthattunk különböző módszerekre, például pump and dump ügyletekre. A visszaélések különböző formáiról itt olvashatsz. Az egyik legismertebb módszer a pump and dump, amikor megtévesztő hírekkel vagy túlzó állításokkal próbálnak érdeklődést kelteni egy részvény iránt. A megnövekvő kereslet felhajthatja az árfolyamot, és a szervezők magasabb áron adhatják el a korábban megszerzett részvényeket. Amikor a vásárlói érdeklődés megszűnik, az árfolyam meredeken visszaeshet.

Továbbá az is előfordulhat, hogy az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC) például csalás gyanúja miatt ideiglenesen felfüggeszti egy részvény kereskedését. Ettől különböző eljárás a tőzsdei kivezetés, amelyre a tőzsdei követelmények megsértése miatt kerülhet sor. Kivezetés után egyes papírok OTC-piacon maradhatnak elérhetők, másokkal viszont a kereskedés korlátozottá válhat vagy meg is szűnhet. A fentiek mellett természetesen a csőd kockázatával is számolnunk kell, ugyanis az alacsony árfolyam mögött gyakran tartós veszteséges működés és romló pénzügyi helyzet áll.

Tőzsdéről történő kivezetés esélye

Szintén a kockázatok közé sorolnám, ha egy részvényt kivezetnek a tőzsdéről. A kivezetésről a tőzsde a saját bevezetési és folyamatos megfelelési szabályai alapján dönt, míg a SEC többek között a kereskedés ideiglenes felfüggesztésére jogosult. A Nasdaqon például a részvényeknek általában meg kell felelniük az 1 dolláros minimális vételi árra vonatkozó előírásnak. Ha a részvény tartósan ez alatt forog, a társaság figyelmeztetést kaphat, és a szabályok szerinti határidőn belül helyre kell állítania a megfelelést. Az eljárás részletei és a rendelkezésre álló határidők a körülményektől függnek. Kivezetés után előfordulhat OTC-kereskedés, de ez nem garantált, és a likviditás jelentősen romolhat.

Hendrik Bessembinder vizsgálatai jól mutatják, milyen kockázatos lehet a tőzsdei kivezetésig tartani egy részvényt. Az alábbi táblázatban szereplő 9187, tőzsde által kivezetett részvény átlagos, teljes tőzsdei élettartamra számított vételi és tartási hozama -0,8% volt. A medián azonban -91,95%-ot tett ki, vagyis a tipikus eredmény sokkal rosszabb volt az átlagnál. A részvényeknek mindössze 6,8%-a teljesítette felül az egy hónapos amerikai kincstárjegyek megfelelő időtávra számított hozamát. Fontos hozzátenni, hogy ez a vizsgálat a tőzsde által kivezetett részvényekről szól, tehát nem kizárólag penny stock papírokat tartalmaz. További részletek Bessembinder vizsgálatáról itt olvashatók.

Forrás Do Stocks Outperform Treasury Bills?

Mire figyelj a centes részvények kereskedése során?

Az alábbiakban néhány fontos szempontot megbeszélünk a centes részvények kereskedéssel kapcsolatban.

1) Volatilitás, stop átugrás kockázata

Beszéljünk a kockázatkezelésről is, ugyanis a centes részvények piacán nagyon nagy volatilitást tapasztalhatunk. Ez kedvező, ha a pozíciónkat támogatja, a gond akkor van, amikor ellenünk megy a piac. A stop megbízás nem garantálja, hogy pontosan a megadott árfolyamon tudunk kiszállni (Mikor nem véd a stop megbízás?). Gyakori árfolyamrések és alacsony likviditás mellett például egy 10%-os távolságban elhelyezett stop-market megbízás lényegesen nagyobb veszteséggel is teljesülhet. A stop-limit megbízás ezzel szemben korlátozza az elfogadható végrehajtási árat, de előfordulhat, hogy egyáltalán nem teljesül. Napon túli tartásnál ezért kisebb pozícióméretben érdemes gondolkodni. Például a pozíciót úgy is méretezhetjük, hogy egy 20-30%-os árfolyamesés ne okozzon a spekulatív tőkében 2-3%-nál nagyobb veszteséget. Ez csak szemléltető példa, nem minden helyzetben megfelelő kockázati limit. Napon belüli kereskedésnél elkerülhetjük az éjszakai árfolyamrések egy részét, de a kereskedés felfüggesztése, a hirtelen likviditáshiány és a stop megbízások hibás vagy kedvezőtlen teljesülése továbbra is kockázatot jelent.

2) Közkézhányad, tulajdonosi kör, bennfentesek

A centes részvények körében gyakran tapasztaljuk, hogy a közkézhányad alacsony. Előfordul, hogy az alapító vagy a vezérigazgató kezében van a részvények nagyobb része. Ezt is célszerű mérlegelni, hiszen egy-egy tulajdonos eladási döntése jelentős hatással lehet a piacra. A témáról részletesebben a Közkézhányad vizsgálata című cikkben írtunk.

3) Figyeljünk a centes részvények gyorsjelentéseire

Ideális esetben képesnek kell lennünk arra, hogy a centes részvényeken belül elkülönítsük a ténylegesen működő, profitot termelő társaságokat a tartósan veszteséges vagy gyenge pénzügyi helyzetű vállalatoktól. Kövessük a gyorsjelentéseket, és vizsgáljuk meg a pénzáramlást, az adósságokat, valamint a készpénzállomány változását. A növekvő profit kedvező jel lehet, de önmagában nem biztosíték az árfolyam emelkedésére.

A pénzügyi beszámolóknál a részvényszám változását is figyeljük. A tartósan veszteséges, tőkehiányos vállalatok gyakran új részvények kibocsátásával finanszírozzák a működésüket, ami felhígíthatja a korábbi részvényesek tulajdonrészét. Előfordulhat fordított részvényfelosztás, vagyis reverse split is, amikor több régi részvényből kevesebb új részvény lesz. Ez önmagában nem teszi értékesebbé a vállalatot, bár a részvény névleges árfolyamát megemelheti, például a tőzsdei árfolyamkövetelmény teljesítése érdekében.

4) Kerüljük a centes részvény hírleveleket, fórumokat

Az interneten számtalan, centes részvényekre tippeket adó hírlevél, fórum és szolgáltatás érhető el ingyenes vagy fizetős formában. Ezekkel a forrásokkal érdemes óvatosnak lenni, mert előfordult már, hogy csalók hírleveleket is felhasználtak pump and dump célokra.

5) A forgalom jelzéseit is figyeljük a centes részvények piacán

A centes részvények piacán fontos a kereskedési forgalom vizsgálata (lásd itt), mivel a kis forgalom megkönnyítheti az árfolyam mozgatását. Egy hirtelen forgalomnövekedés jelezhet erős érdeklődést, de önmagában nem bizonyítja, hogy sok független befektető vásárol, és az árfolyam-emelkedés tartós lesz. A napi részvényszám mellett a dollárban mért forgalmat és a vételi, illetve eladási ajánlatok mélységét is érdemes figyelni.

6) Sokat veszíthetünk azzal, ha nem megfelelő brókert választunk

A centes részvények kereskedéséhez a brókercég kiválasztását is át kell gondolni, mert nem mindegy, milyen jutalékstruktúrájú számlát választunk. A költségekről részletesebben itt olvashatsz. Tőzsdei brókercégek részvénykereskedési jutalékai.

Mivel alacsony az árfolyam, a kereskedési helyek közötti kis eltérések és a széles spreadek is jelentős veszteséget okozhatnak. Erről részletesen a Melyik tőzsdén teljesül a megbízásunk? című cikkben beszéltünk.

A bid-ask spread, vagyis a legjobb vételi és eladási ajánlat közötti különbség az egyik legkönnyebben alábecsült költség. Ha egy részvény legjobb vételi ára 0,90 dollár, az eladási ajánlat pedig 1 dollár, akkor a piaci áron, 1 dollárért megvásárolt részvényt azonnal csak 0,90 dolláron tudnánk eladni, feltéve, hogy elegendő vételi ajánlat áll rendelkezésre. Ez már önmagában 10%-os veszteség, jutalékok nélkül. Ezért a részvény aktuális árfolyama mellett a megbízási könyvet és a spreadet is ellenőrizni kell.

7) A long és short pozíciók eltérő kockázatai

Végére hagytam a long és short pozíciók közötti eltérés részletesebb bemutatását. Beszéltünk már arról, hogy a centes részvények árfolyama egyik napról a másikra is jelentősen elmozdulhat. Ha például 1 dolláron vásárolunk 1000 részvényt, azaz 1000 dollárt fektetünk be, hitel felhasználása nélkül legfeljebb ezt az összeget veszíthetjük el. Ha viszont 1000 részvényt shortolunk 1 dolláron, akkor a 2 dolláros árfolyam 1000 dollár, a 3 dolláros 2000 dollár, az 5 dolláros pedig 4000 dollár veszteséget jelent, a költségeket figyelmen kívül hagyva. Shortoláskor a veszteség elméletileg korlátlan, és akár a számlaegyenleget is meghaladhatja. Ráadásul az alacsony forgalmú részvények sokszor nehezen kölcsönözhetők, a kölcsönzési díj magas lehet, a bróker pedig egyes esetekben a részvények visszavásárlására is kötelezheti a kereskedőt. Emiatt a shortolás kockázata a centes részvények piacán még nagyobb lehet, mint elsőre gondolnánk.

Összegzés

A centes részvények kereskedése nagy hozamlehetőséggel járhat, de a kiugró árfolyam-emelkedések mellett jelentős veszteségek is előfordulhatnak. A kockázatokat sok esetben a vállalatok bizonytalan pénzügyi helyzete, az alacsony likviditás, a nagy vételi és eladási árkülönbség, valamint az árfolyam-manipuláció lehetősége növeli. Az alacsony részvényárfolyam önmagában nem tesz vonzóvá egy befektetést. Kereskedés előtt ezért a társaság beszámolóit, a részvényszám alakulását, a forgalmat, a spreadet és a tényleges kereskedési költségeket is érdemes megvizsgálni.