Zöld részvények, megújuló energia: Alacsony jövőbeni hozamra számíthatsz?

Cikkünkben a zöld részvények, megújuló energia részvények vásárlásának problémáit tekintjük át. Egyre több jel mutat arra ugyanis, hogy a zöld részvények, a megújuló energiába fektető társaságok jövőbeni hozama alacsony lesz. Nézzük a részleteket:

• Megújuló energia, zöld befektetés, fenntartható fejlődés divat
• Mit olvashatsz a hírekben a zöld részvényekről?
• Zöld részvények hozamát kutató vizsgálatokról..
• Zöld részvényeknek negatív a hozamprémiuma?
• Zöld részvények az amerikai részvénypiacon
• Zöld részvények alulteljesítenek

Megújuló energia, zöld befektetés, fenntartható fejlődés divat

A megújuló energiába történő befektetés nagy divathullámjának lehetünk tanúi. Nagyon sok befektető érdeklődését keltették fel a zöld részvények, zöld befektetési alapok és a különböző fenntartható fejlődés (ESG) befektetések. Azt gondoljuk, és azt látjuk, hogy ezek a tőzsdei társaságok mind egy tisztább és fenntarthatóbb jövőért dolgoznak, így megéri befektetni ezekbe a tőzsdei társaságokban. Ugyanakkor látni kell azt, hogy ez egy tipikus példája az összekapcsolási téveszmének, melyet gyakran elkövetnek a befektetők. Kétségtelen, hogy egy szebb, tisztább jövőért folytatott munka jó, és a zöld részvények sikeres vállatokká válhatnak a jövőben, de ez nem jelenti azt, hogy jó befektetési célpontok is egyúttal. Ha kizárólag a befektetési szempontokat vizsgáljuk, és eltekintünk attól, hogy a környezetromboló vállalatokban nem szeretnénk befektetni, akkor sajnos megkerülhetetlen összefüggéseket is mérlegelnünk kell. Többek között az ún. value-tényezőt, mely egy évszázada megfigyelhető összefüggés a részvények világában, azaz az értékalapon olcsó részvények felülteljesítik hosszú távon az értékalapon drága részvényeket. Márpedig a népszerű részvényekkel pont az a gond, hogy értékalapon megdrágulnak, így a hosszú távú jövőbeni hozamuk alacsonyabb lesz. Sajnos manapság egyértelműen kijelenthető, hogy a megújuló energia befektetés, a zöld részvények népszerűek, így nagyon sok társaságot találunk, mely ma már értékalapon drága.

Másrészt felmerülhet az a probléma is, hogy a zöld társaságok jelentős részénél nagy adósság halmozódott fel. Sajnos a magas adósság sem feltétlenül kedvezett a múltban a jövőbeni hozamnak lásd itt: Tőzsdei cégek növekvő adóssága: Magasabb, vagy alacsonyabb hozamot eredményez?

Összegezve a fentieket azt lehet mondani, hogy egy sikeres vállalat nem feltétlenül jelenti azt, hogy jó befektetési lehetőségről van szó, tekintettel arra, hogy a népszerűség miatt értékalapon drágák lesznek ezek a társaságok, és a túlzott adósság sem túl szerencsés. Ezek a kijelentések hosszú távú múltbeli vizsgálatokból következnek. A fentieken túl azt is érdemes átgondolni, hogy a múltban a hasonló módon tematizált befektetések milyen eredményeket hoztak a befektetők számára. Itt beszéltünk a tematikus befektetésről.

Mit olvashatsz a hírekben a zöld részvényekről?

Sajnálatos helyzetben van a befektető, ha objektíven szeretne tájékozódni, ugyanis a zöld részvények, fenntartható befektetés, megújuló energia egy divatos és jól értékesíthető terület, így nem meglepő, hogy a sokszor átfogónak tűnő cikkek a valóságban reklámok. Például

„Érdekes adat az is, hogy a 10 évvel ezelőtt már létező ESG alapok 77 százaléka még mindig forgalomban van, ez a szám hagyományos befektetési alapok esetén mindössze 46 százalék, ami jól mutatja a magasabb túlélési arányt.

Ezek alapján is megdöntöttnek lehet tekinteni azt a mítoszt, mely szerint a fenntartható pénzügyi befektetéseknek rosszabb a teljesítményük, az ESG befektetések összességében nagyobb eséllyel teljesítik túl hagyományos párjaikat és ellenállóbbak a gazdasági krízisekkel szemben is.”  forrás itt

Hibás ok-okozati összefüggésre látunk jó példát, ugyanis a magas túlélési aránynak számos más oka is lehet, és akár az alacsony esetszámmal, véletlennel, és az alapkezelő szakértelmével is magyarázható. Tekintettel arra, hogy aktív alapokról van szó, nehéz bármiféle következtetést levonni a túlélési arányokból. Pontosan ez az oka annak, hogy a legtöbb átfogó vizsgált, önmagában a tőzsdei vállalatok vizsgálja és azok részvényeit. Csak példaként említeném meg, hogy a Gröningeni Egyetem és a Tor Vergata University of Rome közös kutatásában kimutatta 2004-2018 közötti adatokon, hogy az alacsony ESG pontszámmal rendelkező cégek jövőbeni hozama magasabb, azaz negatív az ESG prémium.

Hasonló eredményre jutott a How ESG Affects Equity Valuation, Risk, and Performance tanulmány, melyből az derül ki, hogy bár az ESG befektetés valóban nem jár pozitív prémiummal, többlethozammal, de lehetséges, hogy javítja az egységnyi kockázatra jutó többlethozamot (sharpe-ráta), mivel a magasabb ESG rátával rendelkező társaságok kevésbé kockázatosak. Érdemes azal a kijelentéssel is óvatosan bánni, hogy az ESG részvények ellenállóbbak a válságnak. Ez a kijelentés azon alapul, hogy a koronavírus válság okozta márciusi árzuhanás kevésbbé érintette az ESG részvényeket (n=1 problémája), melynek azonban nagyrészt az volt az oka, hogy ezeket az iparágakat a lezárások kevésbbé érintették.

Fontos látni azt is, hogy az ESG és a zöld befektetések között különbséget tehetünk, és a zöld befektetések, zöld részvények teljesítményét is vizsgálhatjuk. Bővebben az ESG befektetésekről itt beszéltünk. Illetve az alábbi előadáson az ESG, SRI, zöld, fenntartható befektetések témakört beszéljük meg.

Zöld részvények hozamát kutató vizsgálatokról..

Csak röviden térnék ki egy korábbi bejegyzésünkre, melyben 129 megújuló, zöld befektetési alap teljesítényét vizsgáltuk meg, és azt tapasztaltuk, hogy a zöld alapok drágábbak, alulteljesítenek hozamban, de még egységnyi kockázatra vetítve is. Fontos látni azonban, ahogy az ESG befektetési alapok, úgy a zöld alapok teljesítményéből sem szabad messzemenő következtetést levonni az alacsony esetszám, rövid időszak, egyéb tényezők (aktív alapkezelő szakértelme) hatása miatt.  Nézzük meg a zöld részévnyekkel kapcsolatos vizsgálatokat.

Zöld részvényeknek negatív a hozamprémiuma?

2019 októberében tette közzé Lucia Alessi, Elisa Ossola és Roberto Panzica a The Greenium matters: Evidence on the pricing of climate risk című kutatását, melyet az európai részvénypiacon végeztek 2006-2018 közötti időszakon a Stoxx Europe TMI indexbe tartozó tőzsdei társaságok (17 európai ország 942 részvénye) bevonásával.

A vizsgálatban az üvegházhatású gázok kibocsátási adatai és a vállalat átlátható működése alapján rendezték sorba a társaságokat. A zöld társaságok bocsátották ki a legkevesebb üvegházhatású gázt és ezek a társaságok működtek a legátláthatóbban. A skála másik oldalán a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátású, nehezen átlátható társaságok álltak. Ezek a barna társaságok, részvényeiket barna részvények nevezzük. 2008-2017 közötti időszakon a k az alábbi iparágak voltak felelősek a kibocsátott üvegházhatású gázok 85 százaékáért (EU-n belül):

• Mining of coal and lignite (B05),
• Extraction of crude petroleum and natural gas (B06),
• Mining of metal ores (B07),
• Miningsupport service activities (B09),
• Manufacture of chemicals and chemical products(C20),
• Manufacture of rubber andplastic products (C22),
• Manufacture of other non-metallic mineral products (C23),
• Manufacture of fabricated metalproducts, except machinery and equipment(C25),
• Electricity, gas, steam and air conditioning supply (D35),
• Landtransport and transport via pipelines (H49),
• Water transport (H50),
• Air transport (H51)

Ismerős iparágakat látunk, azaz szénipar, olajipar, alapanyag-gyártás, energiaelőállítás, légiközlekedés stb.

A vizsgálatban tehát a megújuló energiaforrásokkal összefüggő tevékenységet végző vállalatok részvényeinek hozamát (zöld részvények) vetették össze azokkal a társaságokkal, melyek környezetszennyező módon működnek (barna részvények).  A kutatás végső megállapítása:

„The negative sign attached to the Greenium indicates that investors buy greener assets accepting a ceteris paribus lower return,”

Eszerint ha minden feltétel változatlan, akkor azok a befektetők, melyek zöld részvényeket vásárolnak alacsonyabb jövőbeni hozamra számíthatnak.

Zöld részvények az amerikai részvénypiacon

Egy amerikai részvénypiacon, 736 részvény bevonásával végzett vizsgálat 2005-2015 közötti időszakon a következő kérdésekre kereste a választ:

• A befektetők magasabb hozamot érhetnek el zöld részvényekből álló befektetési portfólióval?
• Ha igen, akkor ez a magasabb hozam, abnormális hozamnak (magyarázat itt) tekinthető, vagy a magasabb kockázat miatt nagyobb a hozam?

Az első kérdés megválaszolására az üvegházhatású gázok kibocsátása alapján portfóliókat alakítottak ki. Ezek ún. long-short portfóliók voltak, ahol a zöld részvényeket megvásárolták, és ugyanakkora értékben shortolták a barna részvényeket. A vizsgálat eredménye az lett, hogy 2010-től kezdődően a zöld részvények felülteljesítették a barna részvényeket.

A második kérdésre is sikerült választ találniuk, azaz a kimutatott hozam abnormális, és nem magyarázható meg teljesen a már ismert tényezőkkel, például size, value, jövedelmezőség, asset growth és momentum. A kimutatott abnormális hozam évi 3,5-5,4% között változott, azaz a zöld részvények ennyivel teljesítették felül a barna részvényeket (long-short eredménye) 2010 után.

Zöld részvények alulteljesítenek

A Green versus non-green stocks cím alatt elérhető vizsgálat több hipotézist is vizsgált a zöld részvényekkel kapcsolatban:

• A zöld részvények jobban teljesítenek, mint az S&P500 energy index.
• A nem zöld részvények teljesítenek jobban, mint az S&P500 energy index.
• Ha mindkettő felülteljesít, melyiknek nagyobb az abnormális hozama.

A kutatásban az altenergystocks.com adatbázisát használták fel, melyben 336 zöld részvény található és ebből 99 céget választottak ki, mely kifejezetten a megújuló energia iparágban tevékenykedik. Végül 46 cégre csökkent (árfolyamadat hiány miatt, új cégek) a vizsgálati szám, mellyel szembe 48 nem zöld céget állítottak.

1990-2013 közötti időszakon az alábbi táblázat mutatja a portfóliók eredményeit. A G oszlopban a zöld, az NG oszlopban a nem zöld részvényekből álló portfólió. A zöld részvények halmozott hozama 522% szemben a nem zöld részvények 492%-os hozamával, és mindkét portfólió felülteljesítette az S&P500 energiaipari indexet és az 500 legnagyobb társaságot. Bár az abszolút hozama nagyobb lett a zöld részvényeknek ez azonban csak a megnövekedett kockázatnak köszönhető. Ezt a sharpe-ráta adatok egyértelműen mutatják, azaz a zöld részvények esetében az egy százalék kockázatra vetített többlethozam (kockázatmentes hozam felett) 0,2%, míg a nem zöld részvények esetében 0,22%.

forrás: Green versus non-green stocks

Összegzés

Jól látható a fentiekből, hogy mind a fenntartható (ESG) mind pedig a zöld részvények esetében nincs konszenzus a kutatók körében, azaz tévedés azt gondolni, hogy az ESG = gyenge hozam egy mítosz, ugyanis közelmúltbeli, átfogó vizsgálatok is találtak erre bizonyítékok. Ahogy arra is, hogy a zöld részvények hozamprémiuma negatív. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a vizsgálatok eltérő részvénypiacokon, eltérő részvénypiaci, gazdasági helyzetben készültek, egyes vizsgálatok csak néhány tucat részvényt vontak vizsgálat alá, így a levonható következtetések is korlátozottak. Mindenesetre érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a zöld részvényekre is vonatkoznak az értékalapú szempontok, azaz könnyen lehet, hogy a jelenlegi értékalapon drága zöld részvények jövőbeni hozama alacsony lesz, míg a jelenleg olcsó zöld részvényekkel magasabb hozamot érhetünk el.

Kapcsolódó cikkeink:

• Érdemes zöld részvényekbe, alapokba befektetni?
• ESG befektetések: Mit jelent? Milyen hozama lesz? Mennyire jó az ESG, SRI befektetés?