Megújuló energia befektetés: Érdemes zöld részvényekbe fektetni?

Cikkünkben a megújuló energiaforrásokban történő befektetéssel, az ún. zöld befektetéssel foglalkozunk. Áttekintjük, hogy milyen lehetőségei vannak a befektetőknek, ha kifejezetten környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve szeretnének befektetni. Megnézzük, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos társaságokat hol találjuk a tőzsdéken. Szó lesz a megújuló befektetési alapokról, ETF alapokról, és kitérünk a befektetéssel járó költségekre illetve a felmerülő problémákra, a jövőbeni hozammal kapcsolatos problémákra. Témáink:

• Melyek a megújuló/tiszta energiaforrások?
• Mik azok a zöld értékpapírok, zöld részvények, tiszta energia részvények?
• Hol találod a zöld részvényeket?
• Zöld energia, megújuló energia cégek listája (100 társaság)
• Hogyan fektethetünk be megújuló, zöld részvényekbe másképp?
• Magyar megújuló, zöld részvényekbe fektető alapok
• Megújuló energia befektetés, zöld részvények ETF alapon keresztül
• Miért vásárolják a befektetők a megújuló energia részvényeket?
• Mi a probléma a megújuló energiába történő befektetéssel?

Melyek a megújuló/tiszta energiaforrások?

A megújuló energiába, tiszta energiába történő befektetés első lépéseként érdemes tisztázni, hogy mely energiaforrásokat tekintünk megújulónak, így lényegesen könnyebben be tudjuk azonosítani azokat a társaságokat, melyek ezen a területen végzik a tevékenységüket. A megújuló energiaforrások definíciója szerint, azokat az energiahordozókat soroljuk ebbe a kategóriába, melyek képesek megújulni rövid távon, maximum néhány évtized alatt, és nincs szükség a megújuláshoz évmilliókra (pl. kőolaj, földgáz esetében). A fentiek tekintetében tehát a szélenergia, napenergia, a biomassza, a vízenergia, a geotermikus energia, és az árapály energia sorolható a megújuló energiaforrások közé.

Mik azok a zöld értékpapírok, tiszta energia részvények?

Tőzsdei társaságok széles köre tevékenykedik a megújuló energia piacán, így ezeknek a társaságoknak a részvényeit nevezzük zöld részvényeknek, vagy tiszta energia részvényeknek. Angolul a green stocks/shares vagy clean energy stock/shares néven hivatkoznak ezeknek a társaságok részvényeire, de használatos a renewable energy stock kifejezés is.  Olyan társaságok részvényeiről van tehát szó, melyeknek valamilyen köze van a megújuló energiaforrások piacához. Ez jelentheti az energia kinyerését, de lehet akár az infrastruktúra, az energiatermelő rendszerek kiépítésével kapcsolatos vállalkozás, de még a megújuló energiaforrások kinyeréséhez szükséges alapanyagokat előállító cégek is ide sorolhatók, és tágabb értelemben ebbe a körbe soroljuk az elektromos autókat gyártó cégeket is.

Hol találod a zöld részvényeket?

Kisebb tőzsdéken, mint a magyar részvénypiac nagyon kevés (például Alteo Energiaszolgáltató Nyrt) befektetési célpontot találunk, és ezzel alapvetően az a probléma, hogy ha csak a hazai piacban gondolkodunk, elkövetjük a home country bias befektetési hibát (részletek itt). A nagyobb európai tőzsdéken, mint a Xetra, és az amerikai részvénypiacon viszont már tucatjával találunk megújuló energia részvényeket, melyek a világ különböző pontjain tevékenykednek.

Az amerikai részvénypiacon különböző részvényszűrő alkalmazásokkal találhatjuk meg ezeket a részvényeket. Erre a célra például a finviz.com használható, ahol az industry menüpontban a Utilities – Renewable és Solar iparágakat érdemes áttekinteni. Az alábbi képen a Solar iparág részvényei láthatók. Fontos látni azt, hogy a fenti iparágakon kívül is találunk zöld részvényeket.

Megújuló energia befektetés, zöld részvények ETF alapon keresztül

A hagyományos befektetési alapoknál olcsóbb megoldást jelnet, ha a megújuló energia társaságokba ETF alapon keresztül fektetünk be. Az ETF alapok tőzsdén kereskedett befektetési alapok, így egy olyan brókercégre van ehhez szükség, melynek tőzsdei hozzáférése van. Az amerikai ETF alapok a magyar befektetők számára nem elérhetők, viszont az európai tőzsdéken számos ETF alapot találunk. Ehhez tehát arra van szükség, hogy a bankunk/brókercégünk elérje a Xetra-rendszert, melyre egyébként a nagyobb magyar brókercégeknél (Erste, OTP, KBC, Random) adottak a lehetőségek. Az ETF alap nevében jellemzően az alábbi kifejezések utalnak arra, hogy megújuló energiára fókuszál az alap:

• Clean Edge Green Energy
• Clean Energy
• Clean Water
• Green Bond
• ESG Screened

A fenti ETF alapok TER mutatói 0,1-07% között mozognak, azaz lényegesen olcsóbbak a hagyományos befektetési alapoknál.

Jól teljesítenek a megújuló, zöld befektetési alapok?

A megújuló befektetési alapokkal kapcsolatos legelső kutatásokat a 2010-es években végezték. Ebben a tekintetben Mallett és Michelson 2010-es vizsgálata úttörőnek számít, azonban a vizsgált időszakban mindössze néhány (4-6 közötti számban) zöld befektetési alap teljesítményét vizsgálták meg. A kutatás eredménye az lett, hogy a megújuló befektetési alapok hozama egyezik a tőzsdeindex hozamával, azaz többlethozamot nem sikerült kimutatni. Ebben az évben Omid Sabbaghi is végzett egy vizsgálatot a zöld befektetési alapok teljesítményével kapcsolatban 2005-2009-es időszakon. A vizsgálatban 15 megújuló befektetési alap teljesítményét értékelte, de az alapok teljesítményét nem viszonyította a tőzsdeindexhez, így nehéz bármiféle következtetést levonni a vizsgálatból. Egy valami azonban jól látszik: a 2008-as gazdasági válság alatt a zöld befektetési alapok átlagosan értékük 70 százalékát veszítették el. Egy későbbi vizsgálat (Do green mutual funds perform well?) viszont már összesen 126 megújuló befektetési alap teljesítményét tekintette át. A kutatásban:

• 126 zöld befektetési alapnak volt 3 éves múltbeli adata,
• 99 zöld befektetési alapnak volt 5 éves múltbeli adata,
• 81 zöld befektetési alapnak volt 10 éves múltbeli adata,
• 49 zöld befektetési alapnak volt 15 éves múltbeli adata.

A megújuló befektetési alapok drágábbak?

Az alábbi táblázatban a befektetési alapok különböző kategóriái láthatók, és az expense ratio (%) oszlopban az alapkezelési díjak tekinthetők át. Green MFs alatt a zöld befektetési alapok, AMFs alatt az összes alap alapkezelési díjának átlagos értéke figyelhető meg. Jól látható, hogy a 19 kategóriából (morningstar besorolási kategóriák) 12 kategóriában a zöld befektetési alapok drágábbak. Ezek alapján a vizsgálat fontos megállapítása, hogy a megújuló befektetési alapok alapkezelési költsége nagyobb, mint a hagyományos befektetési alapok költsége.

forrás: Do green mutual funds perform well?

A befektetők többsége nem szokott visszariadni a magas alapkezelési díjaktól, hiszen jellemzően úgy reklámozzák a befektetési alapokat, hogy az alapkezelő a szakértelmével felülteljesít, így lesz majd miből kifizetni a magasabb alapkezelési díjat. Tudjuk azonban azt, hogy a hagyományos befektetési alapok 80%-a nem képes a felülteljesítésre. Nézzük meg, hogy a zöld befektetési alapok esetében a magasabb költségek ellenére sikerül-e nagyobb hozamot kinyerni a piacból.

A zöld, megújuló befektetési alapok alulteljesítenek

Ha kizárólag a hozam alapján végezzük el a vizsgálatot, akkor azt tapasztalhattuk, hogy 3, 5, 10 és 15 éves időtávon is alulteljesítettek a megújuló befektetési alapok. A táblázatban a különböző befektetési alap kategóriák (sorokban) szerint vannak felosztva az alapok. Kiemeltem a 10 éves eredményeket, ahol a Green MFs oszlopban a megújuló befektetési alapok, az AMFs alatt pedig az összes alap hozama látható. Alul az average of equity sorban az összes részvényalap átlaghozamát vethetjük össze. Itt a zöld befektetési alapok átlagos hozama 3,6%, míg a hagyományos részvényalapok esetében az évesített hozam 4,99%.

forrás: Do green mutual funds perform well?

A hozamalapú összevetésekkel az a probléma, hogy a kockázatokat nem vizsgáljuk. Mi van akkor, ha a zöld alapok alacsonyabb hozamára az alacsonyabb kockázat ad magyarázatot? Megfordítva pedig, mi van akkor, ha a hagyományos alapok lényegesen kockázatosabbak, és ezért lett magasabb a hozamuk. A fentiek miatt érdemes az egységnyi kockázatra eső többlethozamot is vizsgálni (Sharpe-ráta). Sajnos azonban az alábbi táblázat adatai azt mutatják, hogy a zöld befektetési alapok alacsony hozamára nem ad magyarázatot az alacsonyabb kockázat. Ha a 10 éves eredményeket nézzük, akkor a zöld alapok sharpe-rátája 0,1795, míg a többi befektetési alap sharpe-rátája 0,1807. Ez tehát azt jelenti, hogy a megújuló befektetési alapok esetében egy százalék kockázat vállalásával 0,1795 százalék többlethozamot (kockázatmentes hozam felett) realizáltunk, míg a többi alap esetében 0,1807 százalék a többlethozam. Megjegyezném, hogy mindkettő lényegesen elmarad az 500 legnagyobb amerikai társaság (S&P500 index) sharpe-rátájától, mely 0,3-0,5 között változott az elmúlt 50 évben.

forrás: Do green mutual funds perform well?

Összegezve a fentieket azt láthattuk, hogy az amerikai piacon elérhető megújuló befektetési alapok drágábbak és alulteljesítettek. Az alulteljesítés hozamban és egységnyi kockázatra vetítve is kimutatható.

Miért vásárolják a befektetők a megújuló energia részvényeket?

Hogy megértsük, milyen problémák lehetnek a jövőben a megújuló energia befektetéssel, beszéljük meg, miért vásárolják a befektetők a zöld részvényeket, befektetési alapokat. Tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedekben egyre több kutatás mutatott rá az emberi tevékenység okozta környezetrombolásra, így egyre nagyobb az a befektetői kör, mely tudatosan kerüli azokat a cégeket, melyek tevékenysége a természeti környezet pusztításával jár, azaz megjelent egy olyan befektetői réteg, amely környezettudatosan szeretné a befektetéseit is formálni.

Emellett lényegesen nagyobb az a befektetői kör, aki abban bízik, hogy a környezetvédelem, tiszta energia is egy újabb sikeres tematikus befektetés lesz. Ezek a befektetők abban bíznak, hogy a zöld energia cégek olyan termékeket/szolgáltatásokat állítanak elő, melyek a jövőben az életünk mindennapi részeit teszik ki, így ezeknek a cégeknek jelentősen megnő majd az árbevétele, profitja. Mondhatni azt, hogy a nagy jövőbeni hozamért vásárolnak. Mielőtt azonban ebben bízva befektetünk, érdemes néhány dolgot átgondolni. Nézzük ezeket sorban.

Mi a probléma a megújuló energiába történő befektetéssel?

A tematikus befektetés problémájával részletesen foglalkoztunk egy korábbi bejegyzésben. Szó volt arról, hogy sok esetben csak utólag tűnik nyilvánvalónak (visszatekintési torzítás), hogy mely iparágakba kellett volna befektetni, és bemutattam egy visszatesztelést, melyben a tematikus befektetést modelleztük. A vizsgálat lényege, hogy nem sikerült felülteljesítenünk.

Emellett ott vannak a vizsgálatok az ESG és SRI (környezettudatos) befektetésekkel, befektetési alapokkal kapcsolatban. Beszámoltam több átfogó kutatásról (ezeket foglalom össze az alábbi előadásban), mely arra jutott, hogy ezek a befektetések nem járnak többlethozammal, sőt a hozamprémium inkább negatív, lásd itt.

Harmadrészt pedig ne feledkezzünk meg a népszerűség átkáról sem, azaz a részvénypiacon a népszerűség együtt jár az alacsonyabb jövőbeni hozammal. Márpedig a green részvények, a környezetvédelmi szempontok ma nagy divatnak számít, így nagyon sok társaság értékeltsége magas (gondolok itt a P/E, P/B és más értékalapú mutatókra). Emellett óriási a tőkeáttétel van az iparágban, azaz ezek a társaságok eladósodottak. Sajnos a magas eladósodottság sem kedvez a hosszú távú jövőbeni hozamnak.

A zöld részvények hozamával kapcsolatos vizsgálatokat itt beszéltük meg: Zöld részvények, megújuló energia: Alacsony jövőbeni hozamra számíthatsz?