Channel Stuffing: Így tudják a tőzsdei társaságok szépíteni az eredményeiket

Korábban már beszélünk különböző cooking the book technikákról, melyek lényege, hogy a tőzsdei társaságok a pillanatnyi eredményeiket szebbnek láttassák. Ezek közé a módszerek közé tartozik az ún. channel stuffing, mellyel abban az esetben érdemes megismerkedned, ha egyedi részvényekbe szeretnél befektetni. Témáink:

  • A tőzsdei társaságok eredményszépítési módszerei
  • Mi a következménye az eredményszépítésnek?
  • Mit jelent a channel stuffing?
  • Channel stuffing és az árbevétel manipuláció
  • A channel stuffing egy illegális technika

A különböző eredményszépítési módszerekről már több alkalommal is beszéltünk itt az oldalon, illetve teljes részletességgel a Tőzsdei Anomáliák című könyvben is tárgyaltuk a témát. Az ún. cooking the book technikák lényege, hogy legális, gyakrabban illegális módszerekkel a részvényeseket megtévesztik a tőzsdei társaság vezetői úgy, hogy ezekkel módszerekkel a valóságnál jobb eredményt képesek kimutatni. A módszerek egy részéről itt beszéltünk.

Mi a következménye az eredményszépítésnek?

A rossz hír az, hogy sajnos az ilyen eredményszépítő technikák együtt járnak az alacsonyabb jövőbeni hozammal. Ezt számos vizsgálat kimutatta, és léteznek különböző módszerek, melyekkel megbecsülhető, hogy egyes társaságok milyen mértékben élnek ezekkel a technikákkal. Az egyik ilyen lehetőség az accruals, a másik a net working asset viszgálata. Mindkettőről beszéltünk a tanfolyamunkon, illetve két korábbi cikkben is vázoltam a problémát:

Számos, különböző tőzsdén végzett vizsgálat meg is erősíti azt, hogy az eredményszépítő technikák összefüggésbe hozhatók az alacsonyabb jövőbeni hozammal. Egyik ilyen kutatásból kiemelek egy részletet. A témában Chan, Konan, Louis K. C. Chan, Narsimhan Jegadeesh, és Josef Lakonishok részletes kutatásokat végzett Earnings Quality and Stock Returns címmel. Tanulmányukból kiderül, hogy

“Earnings increases that are accompanied by high accruals, suggesting low-quality earnings, are associated with poor future [stock] returns” 

Azaz ha egy társaságnak növekszik a profitja, és ez együtt jár a magas értékű (accruals) elhatárolással, akkor a nyereség mennyiségi, rossz minőségű, és ez együtt jár a gyenge jövőbeni hozammal. Tehát azt látod a részvényvásárlás előtt, hogy növekszik a profit, azonban ez a profit a fent részletezett módon manipulált. Ha pedig ez a helyzet, akkor a növekvő nyereség ellenére a jövőben részvénypiaci hozam várhatóan gyenge lesz. A hosszúra nyúló felvezetés után, nézzük meg a  channel stuffing működését.

 
 

Mit jelent a channel stuffing?

A channel stuffing egy olyan megtévesztő üzleti technika, melynek lényege, hogy az értékesítési adatokat mesterségesen megnöveli a tőzsdei társaság úgy, hogy az értékesítési csatornáin keresztül lényegesen több terméket szállít ki, mint amennyit az adott időszak alatt értékesíteni lehetne. Tipikusan a negyedévek végén, vagy év végén alkalmazzák ezeket a módszereket a tőzsdei társaságok, mivel így az adott negyedévben, vagy tárgyévben nagyobb árbevételt lehet kimutatni.

A channel stuffing technika megértéséhez érdemes tisztában lenni azzal, hogy a tőzsdei társaságok befektetői nagyrészt az eredményre, a kimutatott nyereségre fókuszálnak. Tekintettel arra, hogy a befektetők figyelme korlátozott, és nagyon sok tőzsdei társaság van, így a figyelem nagyrészt az eredményekre, sokszor csak az egy részvényre jutó eredményre (EPS), és az ebből számított mutatókra (P/E) korlátozódik. A helyzetet tovább fokozza, hogy a legtöbb tőzsdei társaság működési környezetében lehetetlenség negyedévről, negyedévre jó számokat hozni az üzleti környezet ciklikussága miatt. Ugyanakkor a befektetők elvárják, hogy stabil eredményei legyenek a társaságnak, így a menedzsment megpróbál ennek megfelelni, és szállítja az elvárt eredményeket (elemzői várakozások közeli tényadatokat). Ennek azonban sokszor az az ára, hogy a jövő rovására történik a jelenbeli eredmény kimutatása. Ebből pedig már sejthető, hogy a jövőben hiányozni fog a jelenbe előrehozott eredmény, és pontosan emiatt lesz a jövőbeni hozam is alacsonyabb.

Mindenesetre a tájékozottabb befektetők tisztában vannak azzal, hogy a nyereséget nagyon könnyű manipulálni. Ismert az a mondás is, hogy Income is an opinion, cash flow is a fact!” . Ez alapján mondhatjuk azt is, hogy az EBITDA, és egyéb nyereség mutatók (EPS) félrevezethetik a befektetőt. A fentiek miatt a befektetők gyakran vizsgálják az árbevétel adatokat, azonban ezeket a channel stuffing technika eltorzíthatja, így végül oda jutunk, hogy a cashflow vizsgálata megkerülhetetlenné válik, hiszen ebben csak azok a pénzáramok vannak, melyek be is érkeztek a társasághoz (további részletek itt).

Channel stuffing és az árbevétel manipuláció

A channel stuffing technikák lényege tehát, hogy a társaság nagyobb árukészletet juttat el az értékesítési hálózatában, így az adott negyedévben nagyobb árbevételt tud kimutatni. Azonban a kiskereskedelmi értékesítésben nem lehet ekkora mennyiségű árut eladni (ezt tudja a társaság), így különböző értékesítési ösztönzőket vezetnek be, melyeknek gyakori eleme a nagy leárazás, a meghosszabbított fizetési ütemezés. A lényeg, hogy ha nagyobb a kínálat, mint a kereslet, akkor a terméket csak alacsonyabb áron lehet eladni, azaz a jövőben beérkező pénzáram várhatóan alacsonyabbak lesz, mint a bevétel, amit kimutattak a negyedéves eredménykimutatásban. Ehhez tegyük hozzá, hogy az esetek többségében a forgalmazók olyan szerződéseket kötnek a gyártóval, melynek értelmében az eladatlan készleteket visszaküldhetik, azaz az is előfordulhat, hogy a negyedéves bevallásban kimutatott árbevétel egy része sosem érkezik meg a társaság számlájára.

A fentiekből következik az is, hogy a channel stuffing technika a mérlegből jól kimutatható (mérleg értelmezéséhez itt találsz útmutatást). Egész egyszerűen azért, mert a követelések (accounts receivables) jelentősen megugrik. Másrészt pedig a fentebb hivatkozott accruals vizsgálata is figyelembe veszi ezt a mérlegsort, így ezen az úton is leleplezhető a channel stuffing.

A channel stuffing egy illegális technika

Az Amerikai Értékpapírfelügyelet (SEC) a channel stuffing módszert olyan illegális technikának tartja, melynek célja az értékesítés felpörgetése azért, hogy a társaság az eredményeit rövid távon jobbnak mutassa ki, ezzel félrevezetve a befektetőket.

Példaként megemlíthetnék a Valeant Pharmaceuticals esetét, melyről a The New York Times számolt be 2016-ban. A társaság beismerte, hogy 58 millió dollár árbevételt nem megfelelően könyvelt el, illetve a későbbiekben is vádak érték a társaságot channel stuffing technika alkalmazása miatt.

Egy másik gyógyszeripari társaságot Bristol-Meyers Squibb (BMY) a SEC 150 millió dollárra büntetett channel stuffing technika alkalmazása miat. A SEC sajtóközleményéből kiderül, hogy a társaság két éven keresztül megtévesztette a piaci szereplőket a channel stuffing technikával, azaz a fölösleges készleteiket a negyedévek előtt az értékesítési hálózatba eljuttatták (1,5 milliárd dollár értékben), annak ellenére, hogy tudták, lényegesen kisebb lesz a kereslet a termékek iránt. A SEC azt is megvizsgálta, hogy a channel stuffing technika sem volt elég ahhoz, hogy az elemzői várakozásoknak megfeleljen a cég eredménye, ezért a társaság cookie jar reserve technikákat is alkalmazott.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak