Önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP): Jobban jársz egy TBSZ számlával?

Cikkünkben az önkéntes nyugdíjpénztárak működéséről, előnyeiről, hátrányairól beszélünk, illetve összehasonlítjuk a TBSZ számlával. Ugyanis előfordulhat, hogy az adókedvezményeket is figyelembe véve egy átlagos TBSZ számlával jobban járunk, mint az önkéntes nyugdíjpénztári számlával. A témával kapcsolatban az alábbi olvasói kérdés érkezett be hozzánk, így a cikkben olvasónk felvetéseit is megbeszéljük:

„Az önkéntes nyugdíjpénztárak működéséről, hozamairól, jelenlegi visszaeséséről, jövőjéről szívesen olvasnék, szerintem nagyon sok embert érint, mint mindenki számára elérhető (egyszerű) befektetés.”

Témáink:

• Hogyan működnek az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP)?
• Az ÖNYP konstrukció részletes működése
• Általános tanácsok az ÖNYP portfóliókkal kapcsolatban
• Az ÖNYP költségei
• A múltbeli hozam rossz tanácsadó
• Milyen eredményekre számíthatunk?
• Az SZJA jóváírásból származó előny könnyen elvész
• Az önkéntes nyugdíjpénztárak jelenlegi visszaesésének okai

Hogyan működnek az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP)?

Az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) működéséről csak nagyon röviden írnék, hiszen az interneten rengeteg információt találunk a témában. Az ÖNYP gyakorlatilag a nyugdíjcélú megtakarítások három változata közül az egyik, a NYESZ és a nyugdíjcélú biztosítási konstrukciók mellett. Az önkéntes nyugdíjpénztári számla lényege, hogy a munkáltatók a cafeteria-rendszer keretei között a dolgozók részére kifizetéseket eszközölhetnek. Ennek előnye, hogy alacsonyabb adóteher mellett (bérrel összevetve) fizethet ki a munkáltató az ÖNYP számlára a munkavállaló részére. Ugyanakkor ehhez tegyük, hozzá, hogy 2019-tól a cafeteria-rendszer átalakításával az ÖNYP-célra történő kifizetés is jövedelemként adózik, így vélhetően a jövőben kevesebb munkáltató biztosítja ezt a lehetőséget a munkavállalóknak. Mindenesetre az ÖNYP előnye a munkáltató számára, hogy a saját nevén levő értékpapírszámlán különböző portfóliókba befektetve takaríthat meg, és a nyugdíjpénztárban összegyűjtött befizetések után 20%-ot visszaigényelhetünk a befizetett SZJA után. Ez az összeg a következő évben jóváíródik az ÖNYP számlánkon.

Sokan a politikai kockázatok miatt (lásd magánnyugdíjpénztárak államosítása) óvakodnak a konstrukciótól. Bár olyan drasztikus változások, mint a magánnyugdíjpénztárak államosítása, nem valószínű ennél a konstrukciónál (a pénz a saját nevünkre szóló értékpapírszámlán van), de ettől függetlenül a nyugdíjkorhatár emelése, a konstrukció kedvezőtlenebbé válása, adómentes státusz elvesztése is a politikai kockázatok közé sorolható. Cikkünknek azonban nem célja ezen nehezen előrejelezhető tényezők vizsgálata, elsősorban a pénzügyi kérdésekre fókuszálunk, azaz megéri vagy nem az ÖNYP.

Az ÖNYP konstrukció részletes működése

Fontos azzal tisztában lenni, hogy az ÖNYP egy sokkal rugalmatlanabb konstrukció, mint például a NYESZ, azaz befektetési eszközök szűk körét, mindössze néhány befektetési alapot vásárolhatunk a konstrukcióban. Pénzintézetenként jellemzően 3-4 befektetési alap közül választhatunk, melyek különböző arányban részvényeket és kötvényeket tartalmaznak. Ez egyúttal a portfólió kockázatát is meghatározza:

• Klasszikus portfólió: alacsony kockázat, jellemzően 0-10% közötti részvényarány
• Kiegyensúlyozott: közepes kockázat, jellemzően 20-40% közötti részvényarány
• Növekedési portfólió: magas kockázat, jellemzően 50-90% közötti részvényarány

A pontos részvény és kötvényarányok eltérhetnek nyugdíjpénztáranként, azaz érdemes mindig ellenőrizni, mibe fektetjük a pénzünket. Emellett még ingatlan rész is található számos portfólióban, illetve a fentieken túl ma már találunk speciális befektetési alapokat is, például megatrend, de az ESG, és a szakértői (aktívan kezelt) portfólió kiválasztására is van lehetőség.

Általános tanácsok az ÖNYP portfóliókkal kapcsolatban

Ha fiatalabb életkorban vagyunk, akkor válasszunk magasabb részvényarányú portfóliót, mert a részvények historikusan magasabb hozamot hoztak, mint a kockázatmentes befektetések (részvénypiac kockázati prémiuma), de legyünk azzal is tisztában, hogy a részvények még extrém hosszú távon sem kockázatmentes befektetések. Beszámoltam már korábban egy 39 országra (1850-től) kiterjedő vizsgálatra, mely alapján annak a valószínűsége, hogy negatív reálhozamunk lett tőzsdeindex befektetéssel (nem egyedi részvénnyel):

• 1 éves befektetési időtáv esetén 36,8%,
• 5 éves befektetési időtáv esetén 28,3%
• 10 éves időtávon 21,5%
• 20 éves befektetési időszakon 15,5%
• 30 éves időszakon 12,1% volt.

Ha a nyugdíjig hátralevő idő már rövid, azaz idősebb korban vagyunk, akkor a részvényarányt célszerű csökkenteni. Ennek oka a fenti vizsgálatban látható, azaz rövidebb időtávon növekszik a részvények tartásával járó kockázat.

Az ÖNYP költségei

Ha még nem döntöttünk az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban, akkor célszerű a költségeket is áttekinteni. Az MNB adatbázisában megtalálható az összes pénztár (jelenleg 31 intézmény, 75 terméke) költsége TKM mutató formájában. A TKM, azaz a költség lehet az egyik fontos tényezője a megfelelő ÖNYP szolgáltató kiválasztásának.  Az alábbi grafikonon a cikk írásának pillanatában elérhető termékek 10 éves TKM mutatói láthatók. Az 1 százaléknál alacsonyabb alapkezelési díjakkal nagyrészt olyan befektetési alapoknál találkozhatunk, melyeknél a vagyon 90%-a állampapírban van. Ehhez tegyük hozzá, hogy az államkincstárnál díjtalanul, számlavezetési és alapkezelési díjak nélkül fektethetjük be a pénzünket állampapírokba. Az átlagos TKM 1,57%, de ha kivesszük a klasszikus és kiegyensúlyozott portfóliókat, akkor az átlagos TKM már 1,9%-ra ugrik fel. Azaz egy nagyrészt részvénytúlsúlyos portfólió éves TKM mutatója megközelíti az 1,9 százalékot.

A múltbeli hozam rossz tanácsadó

Az ÖNYP pénztárak mögött gyakorlatilag befektetési alapok állnak. A befektetési alapok világa egy nagyon jól kutatott terület. Évtizedekre visszamenőleg vizsgálatok tucatjai állnak rendelkezésünkre. Ezekből kiderül, hogy a múltbeli hozam és a befektetési alapkezelő múltbeli teljesítménye, rangsora nem jelzi előre a jövőbeni teljesítményt. Erős bizonyítékok vannak arra, hogy az alapkezelési iparágban nem létezik a „forró kéz”, azaz a sikeres alapkezelők (akár 10 éves adatok vizsgálva) többsége a jövőben nem lesz sikeresek között. Emellett vizsgálatok azt mutatják, hogy a jövőbeni hozammal összefüggésben sokkal inkább olyan tényezők állnak, mint a költségek, az active share állomány, a maximal drawdown, de azt gondolom a hétköznapi befektetők számára a fentiek közül a költségekre érdemes elsődlegesen fókuszálni, hiszen hosszabb időtávon már néhány tizedszázalék is jelentős hatást gyakorol az eredményeinkre.

Milyen eredményekre számíthatunk?

Ha egy befektető az önkéntes nyugdíjpénztári számlán kívüli befektetési lehetőségen gondolkodik, akkor saját maga választhatja meg a befektetési eszközöket, így akár arra is lehetősége van, hogy 0,15-0,3% közötti éves alapkezelési díjjal rendelkező ETF alapokba fektesse a pénzét, és az adómentességet TBSZ számla segítségével biztosítsa. Értelemszerűen ebben az esetben nem tudjuk igénybe venni az SZJA jóváírást, és ahogy a NYESZ számlák esetében megvizsgáltuk, ez akkora előnyt jelent, hogy csak jelentős költségek esetén nem éri meg a NYESZ számlát választani (pénzügyi alapon, politikai kockázatokat nem vizsgálva). Mindenesetre a NYESZ számla sokkal nagyobb döntési szabadságot ad, így alacsonyabb alapkezelési díjakkal fektethetjük be a pénzünket. Tehát az ÖNYP esetében az a probléma, hogy akár évi 1,75 százalékpontnyi (1,9% átlagos TKM - 0,15% legolcsóbb ETF alap) többletköltségünk lehet. Ugyanakkor az aktívan kezelt ÖNYP alapok esetében a felülteljesítés lehetősége is adott, amíg erre egy indexkövető ETF alap esetében nincs esélyünk.

Nézzük akkor most meg, hogy az elmúlt 15 évben az ÖNYP mögötti alapkezelők milyen teljesítmény nyújtottak az átlagosan 1,9%-os éves TKM-ért cserébe.Szerencsénkre az MNB minden évben összefoglalja a pénztárak eredményeit. Az alábbi grafikonon 75 különböző ÖNYP portfólió 15 éves alfája látható. Pozitív érték esetén az alapkezelő felülteljesítette az általa meghatározott benchmarkot. Ha például 1,23-at olvasunk le a grafikonról, akkor az az alap az elmúlt 15 évben évente átlagosan 1,23 százalékponttal teljesítette felül az általa meghatározott benchmarkot. Ebben a konkrét esetben az alap évesített hozama 1,81% volt, a benchmark, a referencia index hozama pedig évi 0,58% volt. A vizsgált 75 alapból 29 tudott felülteljesíteni.

Az alábbi képen a 75 befektetési alap 15 éves időszakon mért éves átlaghozama (az MNB geometrikus átlaggal számolt) figyelhető meg. Látható, hogy csak elvétve látunk 6% feletti hozamokat.

Érdemes az eloszlásgrafikonra is egy pillantást vetnünk. Ebből kiderül, hogy a 75 alap többségének 3,4-6,6% közötti volt az elmúlt 15 évben az átlaghozama. Ehhez tegyük hozzá, hogy az elmúlt 15 évben egy átlagos magyar befektető szinte a teljes időszak alatt legalább 5%-os hozamot elérhetett magyar államkötvényekkel. Bár a 10 éves lejáratú magyar államkötvény hozama 2014 és 2021 között a 6%-os hozam alatti szintet volt, de ebben az időszakban például a MÁP+ 5 éves távon 4,9% hozamot hozott.

Ráadásul a fenti listában számos részvénytúlsúlyos portfóliót is találunk, melyek kockázata lényegesen nagyobb, mint a magyar államkötvények kockázata. Ugyanakkor egy részvényportfólió esetén a mércét is magasabbra kell helyeznünk, például az elmúlt 15 évben az S&P500 indexbe történő befektetéssel évi 10,6%-os hozamot realizálhattunk. Ilyen teljesítményt pedig csak 3 alap volt képes elérni a 75-ből. A befektetőnek tehát azt kell mérlegelnie, hogy mennyivel alacsonyabb hozam, mennyivel magasabb költségek esetén veszik el az SZJA jóváírásból származó előny.

Az SZJA jóváírásból származó előny könnyen elvész

A NYESZ számlát korábban már összehasonlítottuk a TBSZ számlával. Abban a kalkulációban évi 500 ezer forint rendszeres megtakarítást vettünk alapul, így évi 100 ezer forint SZJA jóváírásban részesül a befektető és a vizsgálatban 25 éves megtakarítási időszakot vettünk alapul. Természetesen a kalkuláció eredményei jelentősen változhatnak annak függvényében, hogy milyen hosszú időszakon keresztül takarítunk meg, de például 6%-os feltételezett jövőbeni hozam esetén már 1,2% költségkülönbség képes eltüntetni az SZJA jóváírás előnyét. Azaz ha mindkét konstrukcióban évi 6% hozamod lesz, de a NYESZ számlán évente 1,2 százalékponttal magasabb költségek mellett fektetsz be, akkor eltűnik az SZJA jóváírás a költségekre. Ahogy pedig fentebb láthatod, egyrészt valóban van ekkora különbség egy ÖNYP portfólió kezelési költsége, és egy, a TBSZ számlán megvehető ETF alap költsége között. Ráadásul nemcsak a költségek oldaláról, de a hozam oldalán is kimutatható a hozamkülönbség, azaz az ÖNYP portfóliók többsége alulteljesíti a saját benchmarkját (befektetési alapok igen kreatívok tudnak lenni a benchmark meghatározásakor lásd itt) és egyéb objektívebb viszonyítási pontokat (államkötvény vagy tőzsdeindex hozamokat). Összegezve a fentieket azt láthatjuk az adatokból, hogy mindössze néhány olyan ÖNYP portfólió volt, mellyel az elmúlt 15 évben jól jártak a befektetők. Ezek jövőbeni kiválasztása alighanem azonban lehetetlen feladat.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak jelenlegi visszaesésének okai

Röviden kitérnék arra is, hogy mi az oka annak, hogy az elmúlt hónapokban az ÖNYP portfóliókban jelentősebb visszaesés következett be. Az előzményekről annyit érdemes tudni, hogy az ÖNYP portfóliókban nagy arányba kerültek alacsony kamatkörnyezetben kibocsátott állampapírok. Jelenleg pedig az emelkedő hozamok miatt ezek a korábban kibocsátott kötvények leértékelődtek (magyarázat itt). Ez ellen kismértékben lehetett volna védekezni azzal, hogy alacsony durációjú papírokat tart az alapkezelő, ugyanakkor, ha jövőben alacsonyabbak lesznek a piaci hozamok, várhatóan a kötvényportfóliókon is csökken a veszteség.

A részvény oldalon hasonló problémákat tapasztalhatunk, hiszen a részvénypiacon is árfolyamesést követhettünk az elmúlt 11 hónapban. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy alapvetően nem érdemes rövid távon értékelni a részvénypiaci hozamokat, hiszen fentebb is beszéltünk róla, hogy a részvénypiacon években célszerű gondolkodni, így vélhetően majd sikerül kinyerni a részvénypiac kockázati prémiumát.  A kötvény-részvény portfóliókat érintő problémákról itt, illetve az alábbi előadáson beszéltünk bővebben.

A fenti előadáson a biztonsági menedéknek számító amerikai kötvényekről beszéltünk. A magyar kötvényeket (feltételezhetően ebből felülsúlyozva tartanak az ÖNYP alapkezelők, annak ellenére, hogy ez alapvető befektetési hiba, lásd home bias) hatványozottan érinti a probléma, mert a magyar kötvények nem biztonsági menedékek, így válságokkal járó időszakokban hozamemelkedést tapasztalhattunk a múltban is.