Befektetési alapok: Az alapok 79%-a alulteljesített

Az S&P Global 2002 óta vizsgálja az amerikai befektetési alapok teljesítményét, és minden évben beszámolnak az alapkezelők eredményeiről. Ezek az összehasonlítások összhangban vannak a más országok alapkezelőinek teljesítményével, a magyar piacon hasonló eredményeket érnek el a hazai befektetési alapok kezelői. Az adatokból megtudhatjuk, hogy mekkora esélye van annak, hogy a befektetési alapkezelő képes felülteljesíteni a referencia indexet, azaz megtudhatod, mekkora esélyed van arra, hogy a magasabb költségekért cserébe többlethozamban részesülsz. Témáink:

• Hogyan teljesítettek a befektetési alapok tavaly?
• Befektetési alapok hosszú távú eredményei
• Hol nagyobb az esélye a jó teljesítménynek?
• Hosszú távon szinte minden alap alulteljesít
• Mekkora az esélye annak, hogy megszűnik a befektetési alap?
• A magyar alapok 86 százaléka teljesített alul

Hogyan teljesítettek a befektetési alapok tavaly?

A 2021-es évet magas hozammal zárta a részvénypiac. Az S&P500 index 28,7 százalékot emelkedett, a három éves halmozott hozam 100% körül alakult. Ilyen környezetben várható volt, hogy a befektetési alapok többsége alulteljesít, és ahogy ez az alábbi ábrán is látható, tavaly a befektetési alapok 79,6%-a nem volt képes felülteljesíteni az amerikai piacot szélesen lefedő S&P1500 index teljesítményét.

Forrás: SPIVA US Scrocard

A befektetési alapok teljesítményével összefüggő vizsgálatról az alábbi előadáson is beszéltünk.

Befektetési alapok hosszú távú eredményei

Egy-egy évből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, sajnos azonban a 3,5,10,20 éves hozamok vizsgálata is azt mutatja, hogy a befektetési alapok nem képesek a felülteljesítésre. Ha 10 és 20 éves befektetési időtávot vizsgálunk, akkor a befektetési alapok 93-95 százaléka teljesített alul, azaz csak elvétve találunk olyan befektetési alapot, mely az elmúlt 10-20 évben képes volt felülteljesíteni (egységnyi kockázatra vetítve, sharpe-ráta alapján).

Forrás: SPIVA US Scrocard

Hol nagyobb az esélye a jó teljesítménynek?

A három éves gördülő hozam alapján történő összevetésből látható, hogy az alacsony (small cap), közepes (mid cap) piaci kapitalizációjú és az ingatlanpiaci (REIT) részvények estében mutatnak jobb teljesítményt a befektetési alapok. Ezeken a területeken az alapok 50%-a képes a felülteljesítésre. Ennek oka, hogy ezek a piacok távolabb vannak a hatékony piacok állapotától, így egyedi információkkal többlethozam érhető el. A grafikon adatait más vizsgálatok is megerősítik, hozzátéve a fentiekhez, hogy a fejlődő piacokat (emerging markets), melyeken szintén megfigyelhető, hogy jobb a teljesítménye a befektetési alapoknak.

Forrás: SPIVA US Scrocard

Hosszú távon szinte minden alap alulteljesít

Bár három éves összevetésben, bizonyos kategóriákban jobb a befektetési alapok teljesítménye, azonban 10-20 éves hozamokat vizsgálva a többségük nem képes megverni a tőzsdeindexet, lásd alábbi képen.

Forrás: SPIVA US Scrocard

Mekkora az esélye annak, hogy megszűnik a befektetési alap?

Sajnos azzal is számolnia kell a befektetőnek, hogy a kiválasztott befektetési alap idő közben csődbe megy, összevonják más alappal, megszűnik az alapkezelés. Ennek változatos okai lehetnek, melyet a fenti kutatás nem vizsgált. Ugyanakkor egy éves időtávon az alapok 2-7,5%-a megszűnt, lásd alábbi táblázatban a túlélő alapok arányát az egyes kategóriákban.

Forrás: SPIVA US Scrocard

Három éves időtávon az alapok 8-23 százaléka szűnt meg.

Forrás: SPIVA US Scrocard

Tíz éves időtávon az alapok 15-54%-a szűnt, az összes alapot vizsgálva 38% szűnt meg, míg húsz éves időtávon az összes alap 70%-a szűnt meg.

Forrás: SPIVA US Scrocard

A fenti eredmények beilleszthetők abba a több tucat vizsgálatba, mely az elmúlt években a befektetési alapok teljesítményével kapcsolatban született. Ezek szerint a befektetési alapok többsége nem képes felülteljesíteni. Ha kimutatható is jó eredmény, az a túlélési torzításnak köszönhető, azaz a jelenben nem látjuk a már megszűnt alapokat, de amikor választanunk kell, akkor ott vannak a listában a következő években megszűnő alapok. A problémáról bővebben az alábbi előadás 19:30 percétől beszélünk.

Továbbra is igaz tehát az, hogy az átlagos befektetési alap nem képes felülteljesíteni, és jó teljesítményű alapkezelőből nagyon kevés van, melyet nem találunk meg a nagy tömegben. Sajnos a múltbeli hozam sem jelzi előre a jövőbeni jó teljesítményt.

A múltbeli teljesítménynél egyébként még az alapkezelési költség is jobban jelzi a várható jövőbeni teljesítményt. Ez derül ki John C. Bogle vizsgálatából, melyben az ún. large cap befektetési alapokat (melyek kizárólag nagy kapitalizációval rendelkező társaságokban fektetnek) vizsgálták meg. Megfigyelhető ebben a kategóriában, hogy a legjobb teljesítményű alapoknak alacsony, a legrosszabb teljesítményű befektetési alapoknak pedig magas az alapkezelési díja:

„Now, we seem to be on to something important. With risk astonishingly constant, high returns are directly associated with low costs.”

Bogle vizsgálatából az derül ki, hogy a magas teljesítmény együtt jár az alacsony költségekkel az általa vizsgált befektetési alapok körében.

A magyar alapok 86%-a teljesített alul

A magyar befektetők egyik fontos befektetési eszköze a hagyományos befektetési alapok, így most megvizsgáljuk, hogy az elmúlt 5 és 10 éves teljesítményük alapján, mely alapok hozták a legjobb teljesítményt. Megnézzük, hogy a magyar befektetési alapok mekkora hányada volt képes felülteljesíteni az elmúlt 5 és 10 éves időszakban. Tekintettel arra, hogy részvényalapokat vizsgálunk, így a 3 éves visszatekintéssel nem foglalkoztam, mivel ez részvénypiaci befektetés esetén rövidtávnak tekinthető, és messzemenő következtetéseket nem lehet levonni ilyen rövidtávú adatokból

Ahhoz, hogy megtaláljuk a legjobb befektetési alapokat, felmerülhet a kérdés, hogy mihez viszonyítsunk. Itt több lehetőség is adódhat és akár az eredményeken is torzíthat, ha nem megfelelő viszonyítási ponthoz mérünk. Mi jöhet szóba?

1) A befektetési alap referencia indexével történő összehasonlítás

A befektetési alapok saját maguk is meghatároznak egy referencia indexet, melyet megpróbálnak túlszárnyalni. Gyakori, hogy egy nagyobb tőzsdeindex a referencia index, és az is gyakori, hogy csak a nagyobb tőzsdeindex 90% a referencia index és 10%-a egy kötvényindex. Ennek magyarázata, hogy a részvényalapok esetében 90%-os a kötelezően előírt részvényarány, azaz 10%-ban készpénzt, kötvényt is tarthat a részvényalap. Mivel a befektetési alapok önkéntesen választanak referencia indexet, így ezzel akár javíthatják is a teljesítményüket. Egyrészt ezért, másrészt pedig az elemzés időigényessége miatt nem a saját referencia indexéhez viszonyítjuk az eredményeket, hanem az S&P500 indexhez.

2) S&P500 indexhez viszonyítás

Az S&P500 indexhez történő viszonyítás sem tökéletes, de az amerikai tőzsdei vállalatok teszik ki a világ tőzsdéinek  45%-át (kapitalizáció alapján), és az amerikai tőzsdei vállalatok teljes kapitalizációjának kb. 90%-át lefedi az 500 legnagyobb társaság, amit az S&P500 index követ. Tehát az S&P500 indexben található 500 legnagyobb társaság gyakorlatilag lefedi a világ tőzsdéinek 30-35%-át. Kézenfekvő lehet tehát a befektetők számára, hogy ehhez a mértékadó indexhez viszonyítsuk a különböző részvénypiaci befektetési alapokat.

Milyen eredménye van az S&P500 indexbe történő befektetésnek?

A következő lépés, hogy megnézzük, milyen eredményt lehetett elérni az elmúlt 5 és 10 évben az S&P500 indexbe történő befektetéssel. Ennek kiszámolása nem bonyolult, elég ha megnézzük, hogy ma 3004 ponton áll az index, 5 évvel ezelőtt pedig 1959 ponton, 10 évvel ezelőtt 1070 ponton ált az index. Ebből az összetett éves növekedés egyszerűen kiszámítható, azaz:

• 5 éves, évesített hozam: (3004/1959) ^(1/5) = 8,93%
• 10 éves, évesített hozam: (3004/1070) ^(1/10) = 10,78%

A fenti eredménnyel azonban két alapvető probléma is van. Egyrészt nem vettük figyelembe, hogy ezalatt az 5 és 10 év alatt az 500 legnagyobb társaság osztalékot is fizetett, ezeket az osztalékokat, pedig megkaptuk a számlánkra kiutalva. Ugyanis a magyar befektetési alapok is kaptak osztalékot a megvásárolt részvények után, ezek pedig növelték az alap bruttó vagyonát, melyből számoljuk az alap árfolyamát.

Ha ezeket az osztalékokat újra befektettük az S&P500 indexbe, akkor a hozam így változik (nem vettük figyelembe, hogy adót kellett volna fizetnie a számlára jóváírt osztalékkal):

• 5 éves, évesített hozam, osztalék befektetéssel: 11,151%
• 10 éves, évesített hozam, osztalék befektetéssel: 13,022%

A fenti eredményeket torzít az is, hogy az S&P500 index nem befektetési termék, azaz ne kövessük el azt a hibát sem, hogy almát hasonlítunk a körtéhez. Az S&P500 indexbe befektethetünk indexkövető ETF alapokon keresztül, melyek éves díja 0,15-0,5% között mozog. Ezt is figyelembe véve, és az adóhatást (a számlánkra jóváírt osztalék utáni adófizetés) elmondható tehát, hogy az elérhető hozam :

• 5 éves távon, évi: 8,93-11,15% közötti, a továbbiakban 10%-kal fogok számolni.
• 10 éves távon, évi: 10,78%-13% közötti, a továbbiakban 11%-kal fogok számolni.

Nézzük akkor a magyar befektetési alapok teljesítményét.

Melyik a legjobb magyar befektetési alap?

Összesen kb. 600 befektetési alap érhető el a magyar kereskedelmi bankok, befektetési szolgáltatók kínálatában. Ezek között 145 részvényalapot találunk. A részvényalapok közül kizártam az 5 indexkövető befektetési alapot és a BUX ETF alapot, mivel ezek az alapok az indexet másolják, azaz nem törekednek felülteljesítésre.

A 145 részvényalap közül, összesen:

• 55 részvényalap rendelkezik 10 éves hozammal,
• 102 részvényalap rendelkezik 5 éves hozammal.

Gyakorlatilag a mai alapok harmada létezett csak 10 évvel ezelőtt. Az alábbi képen az 55 részvényalap 10 éves évesített hozamát láthatod, az adatok forrása bamosz.hu.

Az alapok között találunk negatív évesített hozamú alapot is, amit kész csoda lehetett összehozni minden idők leghosszabb bikapiacán (2009-2019 között 10 éves bikapiacon fektettek be az alapok). Látható a grafikonon, hogy csak néhány befektetési alap tudott 10% feletti évesített hozamot hozni, ezek az alábbiak:

• Amundi USA Devizarészvény A 14,2%
• HOLD Nemzetközi Részvény Alapok Alapja 12,1%
• Generali Mustang A 11,7%
• OTP Ázsiai Ingatlan B 10,5%
• OTP Ázsiai Ingatlan A 10,5%

Bár a listában két ingatlanalapot is látunk, ezek azért kerültek a részvényalapok közé, mert ingatlanba fektető, ingatlant hasznosító társaságok részvényeit (REIT társaságok) vásárolják. Szigorúan véve a fenti kritériumokat, az S&P500 index hozamát (11%) csak három befektetési alap tudta felülmúlni az 55 alapból.

Melyek a legjobb magyar alapok 5 éves távon?

5 éves távon már több negatív hozamot hozó befektetési alappal találkozhatunk, és 10% feletti alapokkal is találkozunk, lásd alábbi képen.

A vizsgált 102 befektetési alap közül a következő 16 befektetési alappal lehetett az S&P500 index 5 éves, évesített 10%-os hozamát felülmúlni (hozam szerint növekvő sorrendben):

1. Erste Stock Global HUF Alapok Alapja
2. HOLD Nemzetközi Részvény Alapok Alapja
3. AEGON Russia
4. AEGON RUSSIA P
5. Generali Mustang A
6. Generali Mustang B
7. OTP Klímaváltozás 130/30 A
8. OTP Klímaváltozás 130/30 B
9. AEGON Russia I
10. Amundi USA Devizarészvény A
11. MKB Észak-Amerikai Részvény
12. Amundi USA Devizarészvény I
13. OTP Orosz Részvény C
14. OTP Orosz Részvény A
15. OTP Orosz Részvény B
16. K&H Navigátor

Összegezve tehát

• 10 éves távon 55 alapból 3 befektetési alappal lehetett nagyobb hozamot elérni, a befektetési alapok 94%-a nem tudta felülmúlni az S&P500 indexet.
• 5 éves távon a 102 alapból 16 befektetési alappal lehetett nagyobb hozamot elérni, a befektetési alapok 86%-a nem tudta felülmúlni az S&P500 indexet.

Látható a kimutatásból, hogy az elmúlt években több befektetési alap is indult, ezek még nem tudtak bizonyítani, a rövid működési idő miatt a teljesítményük nem mérhető. Összességében azt láthatjuk, hogy a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan a befektetési alapok jelentős része nem tudta az S&P500 index hozamát felülmúlni.

Melyek a legjobb abszolút hozamú befektetési alapok?

Az abszolút hozamú alapok működésükben eltérnek a hagyományos részvény alapoktól, itt ugyanis nem az a cél, hogy a referencia indexet felülmúlják, hanem a minden körülmény közötti pozitív hozam biztosítása. Az S&P500 indexel történő összevetés itt még inkább szerencsétlen, hiszen nem látjuk az alapkezelői stratégiát, a felvállalt maximális kockázatot, így nehéz összevetni az S&P500 indexbe történő befektetéssel, melynek szórása 15%-os (hosszútávú átlagtól történő átlagos kilengése), és az elmúlt 50 évben a maximális visszaesése 50% volt.

A befektetési alapok kockázatát azonban a szórással vizsgálhatjuk, mely megmutatja az átlagtól való eltérést, azaz a befektetési alap mennyire volatilitás, mekkora kockázat mellett érte el a hozamot. Eszerint, minél nagyobb szórás mellett érte el a befektetési alap a hozamot, annál kockázatosabb a befektetés. A magyar piacon elérhető 168 abszolút hozamú befektetési alap közül csak 67 rendelkezik 5 éves múlttal, ezek szórása az alábbi grafikonon látható. Az abszolút hozamú alapok többsége alacsony kockázatot vállal (összevetve az S&P500 index 15%-os kockázatával).

A fenti 67 alapból 5 éves hozamadattal csak 58 befektetési alap rendelkezik. Az alábbi grafikonon már az egységnyi kockázatra jutó kockázatmentes hozam feletti többlethozamot mutatja (Sharpe ráta, azaz (5 éves hozam - 5 éves kockázatmentes hozam) / 5 éves hozam szórása). Az 5 éves kockázatmentes (állampapír) hozamot 3%-nak vettem.

Nagyrészt negatív sharpe rátákat láthatunk (13 alapnak pozitív a sharpe-rátája) a fenti grafikonon, azaz az alapok többsége nem tudott a kockázatmentes hozam feletti többlet hozamot elérni. Ezek alapján a legjobb alapok (sharpe ráta szerinti növekvő sorrendben):

Név	Eredmény
Superposition Származtatott Alap	3,10%
Platina Alfa	3,50%
Diófa WM-2 Részalap	3,40%
OTP EMDA	5,50%
Aegon MoneyMaxx P	3,30%
Diófa WM-3 Részalap	3,80%
Allianz Abszolút Hozamú Alap	4%
OTP Trend Alap A sorozat	7,80%
HOLD Rubicon Származtatott Alap	5,80%
Platina Gamma	5,10%
OTP Trend Alap B sorozat	9,50%
Platina Delta	8,30%
AEGON Alfa B	4,70%
HOLD Széf USD Abszolút Hozamú Befektetési Alap	5,10%

Ne legyünk ennyire szigorúak, tegyük alacsonyabbra a mércét, legyen a kockázatmentes hozam 2%.

Ebben az esetben a már sokkal több olyan befektetési alap lesz (23 db), melynek pozitív a sharpe rátája. Csak viszonyításképpen megjegyezném, hogy az S&P500 index 10 éves adatokon számolt sharpe rátája 0,5, de 5 éves adatokon számolva már 1,02. Ezt a szintet, 2%-os kockázatmentes hozamot feltételezve csak két alap tudta hozni.

Mi a helyzet, ha csak a hozamát vizsgáljuk a befektetési alapoknak?

Tisztában vagyok vele, hogy a befektetők többségét nem érdekli a kockázatra vetített hozam, csak is kizárólag a hozamra fókuszálnak. Bár helytelennek tartom ezt a logikát, ami később meg is bosszulja magát, de azért nézzük meg csak hozam alapján az abszolút hozamú alapokat.

Összesen 227 abszolút hozamú és származtatott alap érhető el itthon, ezek közül:

• 35 db-nak van 10 éves hozama
• 70 db-nak van 5 éves hozama

 

A 10 éves, évesített hozamok az alábbi grafikonon láthatók. Ha az S&P500 indexhez viszonyítunk, akkor a 11%-ot 3 alap közelítette meg:

Név	Eredmény
HOLD Rubicon Származtatott Alap	10,60%
OTP EMDA	11,80%
OTP Supra	13,20%

Ha 5 éves, évesített hozamokat vizsgálunk, akkor egyik befektetési alap sem tudta elérni az S&P500 index által elérhető hozamot.

A listában a legjobb 5 éves hozammal rendelkező befektetési alapok láthatók.

Név	Eredmény
HOLD Széf USD Abszolút Hozamú Befektetési Alap	5,10%
Platina Gamma	5,10%
OTP Supra	5,40%
OTP EMDA	5,50%
HOLD Rubicon Származtatott Alap	5,80%
OTP Supra Euró Alapba Fektető Alap	6%
Citadella Származtatott	6,80%
OTP Trend Alap A sorozat	7,80%
Platina Delta	8,30%
OTP Trend Alap B sorozat	9,50%

A fentiekből látható, hogy vannak olyan befektetési alapok, melyek képesek megverni a piacot, felülteljesíteni. Azonban ezek az alapok vannak kisebbségben, azaz ez egyúttal arra is utal, hogy milyen esélyünk van megtalálni a jövőben legjobb hozamot hozó befektetési alapokat. Ehhez még a következő kutatás eredményét gondoljuk át. Az amerikai befektetési alapok között készült egy vizsgálat, melynek során 10 éves múltbeli hozamok alapján rangsorolták a befektetési alapokat. Ezt követően a vizsgálat a következő 10 évet is megnézte, és a felmérés készítői arra voltak kíváncsiak, hogy a múltbeli adatok szerinti legjobb befektetési alapok 10 év múlva is benne lesznek a top alapok, azaz a rangsor elején levő alapok között. A kutatás szerint mindössze az alapok harmada került 10 év múlva is a legjobb alapok közé. Tehát, ha a kutatás eredményeiből indulunk ki, akkor a mostani befektetési alap rangsorban a legjobb befektetési alapok közül mindössze csak a harmada lesz a jövőbeni rangsorban is a legjobb alapok között. Gyakorlatilag a múltbeli teljesítmény rangsora szerinti döntés esetén 70% az esély arra, hogy rossz döntést hozunk.

További hasznos cikkek és előadások:

• A befektetési alapok 7 kockázata, buktatója
• Befektetési alapok A-Z-ig: Hogyan válassz alapot, működésük, fajtáik, költségek