Közösségi kereskedés: Mit jelent? Melyek a social trading buktatói?

Cikkünkben a közösségi kereskedés működésével, platformjaival és legfőképp a buktatóival foglalkozunk. Jelen állapot szerint hiánypótló az írásunk, melyben a közösségi kereskedés árnyoldalával is foglalkozunk, ugyanis a magyar interneten egyelőre főként a közösségi kereskedés előnyeit bemutató cikkeket találunk. Ezeknél azonban sok esetben érdemes figyelembe venni, hogy a szerzők partnerprogrami kapcsolatban állhatnak a brókercégekkel vagy szolgáltatókkal. Témáink:

• Mit jelent a közösségi kereskedés, a social trading?
• Kik a legnagyobb brókercégek és szolgáltatók a közösségi kereskedés területén?
• A közösségi kereskedés, social trading buktatói
• Kinek éri meg a közösségi kereskedés?
• A közösségi kereskedés negatív hatásai

Mit jelent a közösségi kereskedés, a social trading?

A közösségi kereskedés, angolul social trading egy befektetési forma, melynek lényege, hogy a befektető hozzáférhet más kereskedők adataihoz, és különböző teljesítményszempontok alapján rangsorolt kereskedők kötéseit másolhatja a saját számláján.

A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy vannak olyan brókercégek, melyeknél támogatva van a közösségi kereskedés funkció, azaz különböző módon motiválják az ügyfeleiket, hogy tegyék publikussá a kötéseiket. Ezeknek a kereskedőknek az eredményeit követni tudjuk a brókercég oldalán, és ha követni szeretnénk a kereskedőt, akkor pár kattintással másolhatjuk is a saját számlánkon az ügyleteit. Ennek értelemszerűen az a feltétele, hogy legyen a brókercégnél számlánk. Emellett egyes rendszerekben, például metatrader platform alatt megoldható az is, hogy másik brókercégnél vezetett számlára másoljuk át a kötéseket. Ez az ún. számlamásolás alapján történő kereskedés.

A közösségi kereskedéssel kapcsolatos reklámokból az derül ki számunkra, hogy egyszerű módon részesülhetünk a magas hozamokból, és még arra sincs szükség, hogy értsünk a tőzsdéhez vagy a forex kereskedéshez. Nyissunk számlát, kövessük a legjobb kereskedőket, és a rendszer termeli a passzív jövedelmet számunkra. A valóság azért ennél kicsivel árnyaltabb, de erre is hamarosan kitérek.

Kik a legnagyobb brókercégek és szolgáltatók a közösségi kereskedés területén?

Ma már nagyon sok brókercégnél és külső szolgáltatónál elérhető a közösségi kereskedés vagy a számlamásolás valamilyen formája. Az eToro volt az egyik legismertebb szereplő, amely 2010 körül széles körben ismertté tette a közösségi kereskedési modellt. Az eToro mellett több olyan brókercég és szolgáltató is működik vagy működött, amely valamilyen formában támogatja a közösségi kereskedést, a copy tradinget vagy a szignálkövetést:

• eToro
• Naga.com
• Duplitrade
• Myfxbook
• ICmarkets.com
• Wikifolio.com
• Zulutrade.com
• Pepperstone
• CMTrading
• Stocktwits
• FxJunction

A fenti lista természetesen csak egy szűk szeletét mutatja a piacnak, azonban néhány dologra nem árt odafigyelni. Vannak a listában brókercégek, melyek saját ügyfeleik kereskedési eredményeit és azok követési lehetőségét teszik elérhetővé. Vannak külső szolgáltatók is, például a Myfxbook vagy a Zulutrade, amelyek nem klasszikus brókercégként működnek, hanem több brókercégnél vezetett számlákhoz is kapcsolódhatnak. Más rendszerek, például a Stocktwits, inkább közösségi, információs vagy befektetői hálózatként működnek, ezért nem keverendők össze a klasszikus számlamásolási szolgáltatásokkal.

A közösségi kereskedést támogató brókercégek nagy része az OTC piacokon is tevékenykedik, azaz gyakran forex, CFD vagy más tőzsdén kívüli termékeket kínáló szolgáltatókról beszélünk. Ennek minden hátrányával érdemes számolnunk, részletek itt.

A közösségi kereskedés, social trading buktatói

Az egyik probléma a közösségi kereskedési rendszerekkel, hogy a teljesítményadatok sok esetben nehezen áttekinthetők, nehezen összevethetők. Ma már több platform megjelenít különböző kockázati mutatókat, például hozamgörbét, visszaesést, kockázati besorolást vagy nyitott pozíciókra vonatkozó adatokat, de a teljes kockázati profil így sem mindig egyértelmű. Fontos kérdés, hogy a lezárt ügyletek mögött mekkora nyitott kockázat, lebegő veszteség, tőkeáttétel vagy koncentrált pozíció áll.

Aki esetleg a Quantum XXL csődjéről hallott, az tudhatja, hogy ez mekkora probléma. Ugyanis a szépnek tűnő hozamok mögött ott lehet az óriási kockázat, az óriási lebegő veszteség, melyet egy ponton már sem a kereskedő, sem a követő nem fog tudni kezelni.

Csak zárójelben jegyezném meg, hogy a Quantum XXL egy offshore államban bejegyzett, számlakezeléssel foglalkozó cég volt, mely tőkevédelmet (70%) is ígért az ügyfeleknek, és sikerdíjas számlakezelési szolgáltatást nyújtott. A számlakezelés során a megnyitott, nagy veszteségeket tartalmazó kötéseket nem zárták le, hanem függő veszteségként, munka alatt levő tételként hivatkoztak rájuk. Így realizált veszteség kevés képződött, a nyereség után a sikerdíjat pedig elvonták az ügyfelek számlájáról. A Quantum XXL botrány akkor kezdődött, amikor a számlákat kezelő brókercég megjelenítette a függőben levő veszteségeket a kereskedőknek, így gyakorlatilag egyik napról a másikra kiderült, hogy az ügyfelek egyenlege a korábbi érték jelentős részére esett vissza.

További probléma, hogy a kereskedők, akiknek a számláit követjük, jellemzően valamilyen formában jutalékot, sikerdíjat vagy egyéb előnyt kapnak, azaz abban érdekeltek, hogy minél többen kövessék őket. A sok követő megszerzésének egyszerű módja, ha a kereskedő rövid távon látványos hozamot mutat fel. A befektetők többsége ugyanis elsősorban a hozamot figyeli, miközben a kockázat és a kockázattal korrigált hozam mérése sokkal összetettebb feladat.

Emiatt a rendszer könnyen olyan ösztönzőket alakíthat ki, amelyek a kereskedőt abban teszik érdekeltté, hogy minél nagyobb hozamot mutasson ki, akár túlzott kockázatvállalás mellett is. Ezzel azonban az a gond, hogy a kockázat is rendkívülire növekedhet, így nem véletlen, hogy a nagy hozamot hozó kereskedők egy része csak rövid ideig követhető, utána a számlában jelentős visszaesés következik be. Előfordulhat az is, hogy egy sikertelen stratégia után a kereskedő új néven, új stratégiával indul, így a követők számára nehéz megítélni, hogy valódi tudást, vagy csak szerencsés múltbeli eredményt látnak.

Ráadásul, ha nagyon sok próbálkozó van, és azt látjuk, hogy sok ezer kereskedő követhető a közösségi kereskedést támogató platformokon, akkor természetes, hogy lesznek olyan kereskedők, akik kiemelkedő múltbeli eredményt értek el. Ez azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy a siker tartós kereskedési tudásból származik. A probléma itt a szelekciós torzítás, a túlélési torzítás és a szerencse szerepe.

Ha a próbálkozók száma sok ezer, akkor szükségszerű, hogy ezek között lesznek látványosan sikeres kereskedők és éppen működő rendszerek. Ennek azonban nem feltétlenül az az oka, hogy ezek a stratégiák hosszú távon is életképesek. A véletlen hatására teljesen természetes, hogy mindig lesznek jó eredményt hozó kereskedők, de ettől még nem biztos, hogy tartósan, hosszú távon is nyereségesek lesznek, főleg akkor, ha a rendszer csak a múltbeli hozamra optimalizál.

A fentieken túl számos módszer létezik, melyekkel rövid távon jó eredményt lehet elérni, így sok követőnk lehet, és ha szerencsénk van, akkor hónapokig magas jutalékot szerezhetünk a követőink kötése után. Hosszú távon azonban a rövid távra optimalizált módszerek könnyen működésképtelenné válhatnak. Tipikus példa erre a martingale-rendszer. A martingale-stratégiák velejárója, hogy a rendszer hosszabb távon nagyon nagy visszaesés kockázatát hordozza. Egy ilyen stratégia akár hosszú ideig is stabilnak tűnhet, majd egy kedvezőtlen piaci helyzetben rövid idő alatt elveszítheti a korábbi nyereség jelentős részét.

A közösségi kereskedésnél nemcsak a kiválasztott kereskedő kockázatait kell figyelembe venni, hanem a másolás technikai kockázatait is. Előfordulhat, hogy a követő nem pontosan ugyanazon az áron lép be vagy ki, mint a másolt kereskedő. Eltérés keletkezhet késleltetésből, eltérő spreadből, likviditási problémából, eltérő számlaméretből vagy abból, hogy a követő számláján más a tőkeáttétel és a pozícióméretezés. Emiatt a másoló befektető eredménye eltérhet attól, amit a kiválasztott kereskedő múltbeli teljesítménye alapján várna.

Fontos továbbá az is, hogy a közösségi kereskedés gyakran CFD-khez, forex termékekhez vagy más tőkeáttételes eszközökhöz kapcsolódik. Ezeknél a termékeknél az európai szabályozás már régóta megköveteli, hogy a szolgáltatók kockázati figyelmeztetést tegyenek közzé arról, hogy a lakossági ügyfelek jelentős része veszteséget szenved el. Ez nem véletlen: a tőkeáttétel felnagyítja a nyereséget, de ugyanígy felnagyítja a veszteséget is.

A közösségi kereskedés megítélésénél ezért nem elegendő a múltbeli hozamot vizsgálni. Érdemes megnézni legalább a maximális visszaesést, a hozamgörbe stabilitását, a tőkeáttételt, a pozíciók koncentrációját, a nyitott pozíciók arányát, a Sharpe-rátát, a profit factort, illetve azt is, hogy a magas találati arány mögött nincs-e nagyon kedvezőtlen veszteség/nyereség arány. Egy 80-90%-os találati arány például önmagában semmit sem ér, ha néhány veszteséges ügylet elviszi az összes korábbi nyereséget.

Kinek éri meg a közösségi kereskedés?

Összegezve a fentieket, a közösségi kereskedés egy nagyon előnyös befektetési forma lehet, de főleg a brókercégek és a szolgáltatók számára. Egész egyszerűen azért, mert így azok az ügyfelek is nyitnak számlát, akik nem értenek a kereskedéshez, és másolják majd egy másik kereskedő kötéseit. Ez jó a brókercégnek, hiszen több kereskedő több kötést és több jutalékot termelhet.

Az elmúlt években az egyik brókercég aktívan reklámozta ezt a szolgáltatását Steve és Dave történetén keresztül, ahol Steve folyamatosan keresi a befektetési lehetőségeket, a figyelőlistáján rengeteg részvény van, követi a híreket. Ezzel párhuzamban Dave számítógéppel játszik, figyelőlistáján cicás videók és filmek vannak, mégis ugyanakkora hozamot érnek el. Hogyan lehetséges ez, teszi fel a kérdést a reklám? A válasz a reklám szerint egyszerű: Dave másolja Steve kötéseit a brókercég platformján.

A reklámban ez ilyen egyszerű, de a valóságban Dave olyan befektetők kereskedéseit is másolhatja, akik kifejezetten arra készítettek stratégiát, hogy a toplistákon előre kerüljenek. A magas hozam sok másolót és sok követőt vonzhat, ami a szignálszolgáltató vagy kereskedő számára anyagi előnyt jelenthet. A magas befektetési hozam azonban gyakran magas kockázattal jár együtt. Ha pedig a számlán nagy visszaesés lesz, a követő viseli a veszteséget, miközben a szolgáltató és a brókercég korábban már részesülhetett a kereskedési aktivitásból származó bevételekből.

Market maker modellben további érdekkonfliktus is felmerülhet, hiszen a bróker nem minden esetben ugyanabban az érdekeltségi helyzetben van, mint az ügyfél. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden ilyen bróker tisztességtelenül működik, hanem azt, hogy az üzleti modellt, a végrehajtási szabályokat, a díjakat és a kockázati tájékoztatást mindig külön is érdemes megvizsgálni.

A reklámban szereplő brókercég platformját nem ismerem, így elképzelhető, hogy tévedek a jutalékkiosztással kapcsolatban, de a közösségi kereskedés, számlamásoló szolgáltatások egy részének a lényege, hogy készíts olyan stratégiát, amelyen nagy a hozam, így sok száz másolód lesz, akiknek a kötései után jutalékot vagy más előnyt kapsz. A nagy hozam azonban itt csalóka lehet, hiszen nagyon nagy kockázattal járhat együtt, így előbb-utóbb bekövetkezhet a visszaesés, amikor a korábbi hozam jelentős részét elveszítik a követők. Ilyen stratégiát egyébként nem olyan bonyolult készíteni, elég, ha csak a martingale-stratégiára gondolunk. Természetesen ezeknél a szolgáltatásoknál vannak olyan kereskedők, akik kiegyensúlyozottan kereskednek, őket viszont nem feltétlenül a toplisták élén fogjuk megtalálni.

A közösségi kereskedés negatív hatásai

A közösségi kereskedés viszonylag új jelenségnek számít a piacon, ezért a hosszú távú, nagy mintás vizsgálatok száma még mindig korlátozott. Azonban már egy 2016-ban publikált, 1084 portfóliót áttekintő vizsgálat is arra jutott, hogy nagy átlagban a számlákat kezelők nem képesek tartós felülteljesítésre, és a stratégiát működtetők körében megfigyelhető a szerencsejátékos attitűd.

Egy későbbi tanulmány már az előzőnél jóval nagyobb adatbázison, 30.279 portfólión (wikifolio.com) végzett vizsgálatot. A problémafelvetés ismert volt, azaz a közösségi kereskedés platformjain teljesítményalapú verseny alakul ki a számlakezelők, szignálszolgáltatók körében. Emellett a számlakezelők juttatása a követőik/másolóik számához igazodik, azaz a versenyben erős anyagi motivációjuk van. Emiatt a résztvevők túlzott kockázatot vállalhatnak, nagyobb tőkeáttétellel dolgozhatnak, és a szerencsejátékból ismert elveket is használhatják. Ez utóbbi főként azokban az esetekben figyelhető meg, amikor a tőkeáttétel lehetőségéhez nem nyúlhatnak a szereplők. Ilyen esetekben a martingale-jellegű technikák és a lottó karakterisztikájú termékek (lásd lottó-részvények) alkalmas eszközei lehetnek az eredmények feltornázásának.

A wikifolio rendszerében a számlakezelőnek, szignálszolgáltatónak előre el kell döntenie, hogy használ-e tőkeáttételt. A döntés végleges, és az a gyakorlat, hogy a számlakezelők többsége a tőkeáttétel kizárása mellett dönt, mert ezzel kommunikálni tudja az alacsonyabb kockázatot az ügyfelek felé, illetve a tőkeáttételes számlák figyelmeztető jellel vannak megjelölve a wikifolio rendszerében.

A fentiek miatt a hozam növelésének lehetséges módjai közé tartozik a magas bétájú részvények és a lottó-részvények felülsúlyozása. A magas bétájú részvények alacsonyabb jövőbeni hozamáról részletes vizsgálatok állnak rendelkezésünkre (itt beszéltünk róla), és pont azért alakul ki a béta-anomália, mert a piaci szereplők egy részének a tőkeáttétel csak korlátozottan áll rendelkezésre, ezért a magas bétájú részvényeket vásárolják, így értékeltségi alapon megdrágulhatnak ezek a részvények. A másik kategóriában pedig a lottó-részvényeket találjuk, melyek sajátossága, hogy a rendkívül magas lehetséges hozam rendkívül alacsony nyerési valószínűséggel párosul.

A vizsgálatból megállapítható volt, hogy van összefüggés a lottó-részvények kereskedése és a wikifolio-n kezelt számlák teljesítménye között:

• Ha a számlakezelő a többiekhez képest nagyon jó vagy nagyon rossz eredményt ért el, akkor megnőtt a portfólióban a lottó-részvények aránya.
• A középszerű teljesítményt nyújtó számlakezelők esetében sokkal kisebb volt a lottó-részvények aránya.

Eszerint tehát egy U-alakú kapcsolat figyelhető meg a teljesítmény és a lottó-részvények aránya között.

A fentiek mellett az is megfigyelhető, hogy nemcsak a részvények arányában, hanem a részvényekbe befektetett összegben is változás következik be. Eszerint a múltbeli alacsony eredmény magasabb tőkeallokációt eredményezett, azaz negatív kapcsolat mutatható ki a múltbeli teljesítmény és a későbbi kockázatvállalás között.

forrás: Social trading: do signal providers trigger gambling?

A fentiekből tehát az körvonalazódik számunkra, hogy gyenge eredmények után a számlakezelő sokkal inkább kockáztathat, és azért fordulhat a lottó-részvények felé, hogy javítani tudjon az eredményein. Gyakorlatilag a mindent vagy semmit megközelítés jelenhet meg. A nagyon jó teljesítmény pedig azért eredményezheti a kockázatosabb részvényekbe történő befektetést, mert a kereskedő elbízza magát (lásd overconfidence kognitív torzítása).

Ez a vizsgálat összhangban van egy korábbi tanulmánnyal, mely a pénzügyi, tőkepiaci versenyhelyzeteket vizsgálta. Eszerint a versenyhelyzet, a versenyhez kötött jutalmak növekvő kockázatvállalást eredményezhetnek az alulteljesítők körében. A kereskedési versengés akár piaci manipulációkat is eredményezhet (lásd befektetési alapok teljesítményversenyében a portfolio pumping technikát). Összességében azonban a fentiek a pénzét kezeltető befektetőt hátrányosan érintő eredményekben, például nagy veszteségben, alulteljesítésben vagy alacsony kockázattal korrigált hozamban nyilvánulhatnak meg.

A közösségi kereskedés tehát nem feltétlenül csalás, és nem is állítható, hogy minden másolható kereskedő rossz stratégiát működtet. A fő probléma inkább az ösztönzőrendszerben, az információs aszimmetriában és a kockázatok nehéz mérhetőségében van. A befektető gyakran egy látványos múltbeli hozam alapján dönt, miközben nem látja pontosan, hogy ez a hozam milyen tőkeáttétellel, mekkora visszaeséssel, milyen nyitott kockázatokkal és milyen szerencsehatással jött létre. Emiatt a közösségi kereskedésnél fontos a kockázati mutatók, a platformszabályok, a díjak, a végrehajtási feltételek és a szolgáltató szabályozási hátterének alapos vizsgálata.