Közösségi kereskedés: Mit jelent? Melyek a social trading buktatói?

Cikkünkben a közösségi kereskedés működésével, platformjaival és legfőképp a buktatóival foglalkozunk. Jelen állapot szerint hiánypótló az írásunk, melyben a közösségi kereskedés árnyoldalával is foglalkozunk, ugyanis a magyar interneten egyelőre csak a közösségi kereskedés előnyeit bemutató cikkeket találunk, de itt a szerzők elfogult véleményére magyarázatot ad, hogy partnerprogrami kapcsolatban állnak a brókercégekkel. Témáink:

• Mit jelent a közösségi kereskedés, a social trading?
• Kik a legnagyobb brókercégek a közösségi kereskedés területén
• A közösségi kereskedés, social trading buktatói
• Kinek éri meg a közösségi kereskedés?
• A közösségi kereskedés negatív hatásai..

Mit jelent a közösségi kereskedés, a social trading?

A közösségi kereskedés, angolul social trading egy befektetési forma, melynek lényege, hogy a befektető hozzáférhet más kereskedők adataihoz, és különböző teljesítményszempontok alapján rangsorolt kereskedők kötéseit másolhatja a saját számláján.

A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy vannak olyan brókercégek, melyeknél támogatva van a közösségi kereskedés funkció, azaz különböző módon motiválják az ügyfeleiket, hogy tegyék publikussá a kötéseiket. Ezeknek a kereskedőknek az eredményeit követni tudjuk a brókercég oldalán, és ha követni szeretnék a kereskedőt, akkor pár kattintással másolhatjuk is a saját számlánkon is az ügyletet. Ennek értelemszerűen az a feltétel, hogy legyen a brókercégnél számlánk, illetve metatrader platform alatt megoldható az is, hogy másik brókercégnél vezetett számlára másoljuk át a kötéseket. Ez az ún. számlamásolás alapján történő kereskedés.

A közösségi kereskedéssel kapcsolatos reklámokból az derül ki számunkra, hogy egyszerű módon részesülhetünk a magas hozamokból, és még arra sincs szükség, hogy értsünk a tőzsdéhez, a forex kereskedéshez. Nyissunk számlát, kövessük a legjobb kereskedőket, és a rendszer csak termeli a passzív jövedelmet számunkra. A valóság azért ennél kicsivel árnyaltabb, de erre is hamarosan kitérek.

Kik a legnagyobb brókercégek a közösségi kereskedés területén

Ma már nagyon sok brókercégnél elérhető a közösségi kereskedés, de kétségtelen, hogy az eToro volt az első, aki 2010-ben elindította közösségi kereskedés platformját. Az eToro brókercégen kívül ma már nagyon sok brókercéget találunk, melyeknél működik/működött a közösségi kereskedés:

• Naga.com
• Trade360
• Liteforex.com
• Duplitrade
• Sirix
• Myfxbook
• ICmarkets.com 
• Wikifolio.com
• Zulutrade.com
• Share4you
• Pepperstone:
• CMTrading
• Stocktwits
• FxJunction

A fenti lista természetesen csak egy szűk szeletét mutatja a piacnak, azonban néhány dologra nem árt odafigyelni. Vannak a listában brókercégek, melyek saját ügyfeleik kereskedési eredményeit, és azok követési lehetőségét teszik elérhetővé. Vannak független szolgáltatók (pl. Myfxbook, Zulutrade, Stocktwits), azaz nekik saját rendszerük van, és nemcsak egy, hanem különböző brókercégeknél kereskedő ügyfelek adatai is megtalálhatók a portálukon.A közösségi kereskedést támogató brókercégek nagyobb része az OTC piacokon tevékenykedik, azaz a forex brókercég kategóriába soroljuk. Ennek minden hátrányával érdemes számolnunk, részletek itt.

A közösségi kereskedés, social trading buktatói

Az egyik probléma a közösségi kereskedési rendszerekkel, hogy a teljesítmény adatok nehezen áttekinthetők, nehezen összevethetők. A legtöbb helyen csak a lezárt ügyleteket látjuk, azaz nem tudjuk, hogy épp mekkora lebegő veszteség van a számlán. Aki esetleg a Quantum XXL csődjéről hallott, az tudhatja, hogy ez mekkora probléma. Ugyanis a szépnek tűnő hozamok mögött ott az óriási kockázat, az óriási lebegő veszteség, melyet nem fog tudni a kereskedő mentálisan elviselni.

Csak zárójelben jegyezném meg, hogy a Quantum XXL egy offshore államban bejegyzett, számlakezeléssel foglalkozó cég volt, mely tőkevédelmet (70%) is ígért az ügyfeleknek, és sikerdíjas számlakezelési szolgáltatást nyújttott. A számlakezelés során a megnyitott nagy veszteségeket tartalmazó kötéseket nem zárták le (függő veszteségként, munka alatt levő tételként hivatkoztak rájuk), így realizált veszteség kevés képződött, a nyereség után a sikerdíjat pedig elvonták a kereskedő számlájáról.  A Qunatum XXL botrány akkor kezdődött, amikor a számlákat kezelő brókercég megjelenítette a függőben levő veszteségeit a kerekedőknek, így gyakorlatilag egyik napról a másikra kiderült, hogy az egyenlege az ügyfeleknek a korábbi 70%-a.

További probléma, hogy a kereskedők, akinek a számláit követjük, jellemzően jutalékot kapnak, azaz abban érdekeltek, hogy minél többen kövessék őket. A sok követő megszerzésének egyszerű a módja, hiszen a befektetők többsége csak a hozammal foglalkozik, a kockázat és a kockázat alapú hozam mérése egy túlságosan összetett feladat számára, így a kereskedőket a rendszer abban teszik érdekelté, hogy minél nagyobb hozamot mutassanak ki bármi áron. Ezzel azonban az a gond, hogy a kockázat is rendkívülire növekszik, így nem véletlen, hogy a nagy hozamot hozó kereskedők általában csak rövid ideig követhetők, utána a számlában jelentős visszaesés következik be. Igaz, hogy ekkor újabb néven, egy újabb stratégiát indíthat a kereskedő, így hamarosan újabb követői lesznek, és ismét részesül a jutalékokból.

Ráadásul, ha nagyon sok próbálkozó van, és azt láthatjuk, hogy sok ezer kereskedő követhető a közösségi kereskedést támogató platformokon, akkor természetes, hogy lesznek olyan kereskedők akik sikeresek lesznek, a sikerük oka azonban a véletlen.

Ha a próbálkozók száma sok ezer, akkor teljesen szükségszerű, hogy ezek között lesznek sikeres kereskedők, a piacon most éppen működő rendszerek. Ennek azonban egyetlen oka van: a véletlen. A véletlen hatására teljesen természetes, hogy mindig lesznek jó eredményt hozó kereskedők, de tartósan, hosszú távon ezek nem lesznek nyereségesek, mivel csak a hozamra optimalizálták a rendszert.

A fentiek túl számos módszer létezik, melyekkel rövid távon jó eredményt lehet elérni, így sok követőnk lehet, és ha szerencsénk van, akkor hónapokig magas jutalékot szerezhetünk a követőink kötése után. Hosszú távon azonban a rövid távra optimalizált módszerek nem működőképesek. Tipikus példa erre a martingale-rendszer. A martingale-stratégiák velejárója, hogy a jövőben elkerülhetetlenül bekövetkezik egy 70-90%-os visszaesés. Innentől kezdve pedig teljesen mindegy, hogy fél év alatt 50%-os eredményt értünk el, ha ezt követően 90%-át elveszítjük az összes tőkénknek.

Kinek éri meg a közösségi kereskedés?

Összegezve a fentieket, a közösségi kereskedés egy nagyon előnyös befektetési forma, de főleg a brókercégek számára. Egész egyszerűen azért, mert így azok az ügyfelek is nyitnak számlát, akik nem értenek a kereskedéshez, és másolják majd egy másik kereskedő kötéseit. Ez jó a brókercégnek, hiszen több kereskedő több jutalékot termel. Az elmúlt években  az egyik brókercég aktívan reklámozza (de évek óta van más brókercégeknek is ilyen szolgáltatása, a zulutrade is így működik) ezt a szolgáltatását Steve és Dave történetén keresztül, ahol Steve folyamatosan keresi a befektetési lehetőségeket, a figyelőlistáján rengeteg részvény van, követi a híreket. Ezzel párhuzamban Dave számítógéppel játszik, figyelőlistáján cicás videók és filmek vannak, mégis ugyanakkora hozamot érnek el. Hogyan lehetséges ez teszi fel a kérdést a reklám? A válasz egyszerű, a reklám szerint, azaz Dave másolja Steve kötéseit a brókercég platformján.

A reklámban ez ilyen egyszerű, de a valóságban Dave olyan befektetők kereskedéseit másolhatja, akik kifejezetten arra készítettek stratégiát, hogy a top listákon előre kerüljenek, nagy legyen a hozam, mivel így lesz sok másolójuk, és sok követőjük, ami sok jutalékot jelent nekik. A magas befektetési hozam nagy kockázatot jelent. Ha pedig a számlán nagy visszaesés lesz, semmi gond, Steve rengeteg jutalékot szerzett (brókercégtől kapta a követők kötései után), Dave-től pedig elnyerte a brókercég a pénzét (ha market maker brókercégnél vezeti a számláját).

A reklámban szereplő brókercég platformját nem ismerem, így elképzelhető, hogy tévedek a jutalékkiosztással kapcsolatban, de a közösségi kereskedés, számlamásoló szolgáltatások (például zulutrader) többségének a lényege, hogy készíts olyan stratégiát, amelyen nagy a hozam, így sok száz másolód lesz, akiknek a kötései után jutalékot kapsz. A nagy hozam azonban itt csalóka, hiszen nagyon nagy kockázattal jár együtt, így előbb utóbb bekövetkezik a visszaesés, amikor a korábbi hozam jelentős részét elveszítik a követők. Ilyen stratégiát egyébként nem olyan bonyolult készíteni, elég, ha csak a martingale-stratégiára gondolunk. Természetesen ezeknél a szolgáltatásoknál vannak olyan kereskedők, akik kiegyensúlyozottan kereskednek, őket viszont nem a toplisták élén fogjuk megtalálni.

A közösségi kereskedés negatív hatásai..

A közösségi kereskedés újdonságnak számít a piacon, és a mindössze egy évtizedes múltja miatt nagyon kevés adat, vizsgálat áll a rendelkezésünkre. Azonban már egy 2016-ban publikált, 1084 portfóliót áttekintő vizsgálat is arra jutott, hogy nagy átlagban a számlákat kezelők nem képesek a felülteljesítésre, és dominál a szerencsejátékos attitűd a stratégiát működtetők körében.

Egy másik, néhány hónappal ezelőtti tanulmány már az előzőnél jóval nagyobb adatbázison, 30.279 portfólión (wikifolio.com) végzett vizsgálatot. A problémafelvetés ismert volt, azaz a közösségi kereskedés platformjain teljesítményalapú verseny alakul ki a számlakezelők, szignálszolgáltatók körében. Emellett a számlakezelők juttatása a követőik/másolóik számához igazodik, azaz a versenyben erős anyagi motivációjuk van. Emiatt a résztvevők túlságosan nagy kockázatot vállalnak, nagyobb tőkeáttétellel dolgoznak, és a szerencsejátékból ismert elveket használnak. Ez utóbbi főként azokban az esetekben figyelhető meg, amikor a tőkeáttétel lehetőségéhez nem nyúlhatnak a szereplők. Ilyen esetekben a martingale-jellegű technikák és a lottó karaktersztikájú termékek (lásd lottó-részvények) ideális eszközei az eredmények feltornázásának.

A wikifolio rendszerében a számlakezelőnek, szignálszolgáltatónak előre el kell döntenie, hogy használnak e tőkeáttételt. A döntésük végleges, és az a gyakorlat, hogy a számlakezelők többség a tőkeáttétel kizárása mellett dönt, mert ezzel kommunikálni tudják az alacsonyabb kockázatot ügyfeleik felé, illetve a tőkeáttételes számlák egy figyelmeztető jellel meg vannak jelölve a wikifolio rendszerében.

A fentiek miatt a hozam növelésének lehetséges módjai közé tartozik a magas bétájú részvények és a lottó-részvények felülsúlyozása. A magas bétájú részvények alacsonyabb jövőbeni hozamáról részletes vizsgálatok állnak a rendelkezésünkre (itt beszéltük róla), és pont azért alakul ki a béta-anomália, mert a piaci szereplők nagy részének a tőkeáttétel korlátozottan áll rendelkezésre, és ezért a magas bétájú részvényeket vásárolják, így értékalapon megdrágulnak ezek a részvények. A másik kategóriában pedig a lottó részvényeket találjuk, melyek sajátossága, hogy a rendkívül magas hozam, rendkívül alacsony nyerési valószínűséggel párosul.

A vizsgálatból egyértelműen megállapítható volt, hogy van összefüggés a lottó részvények kereskedése és a wikifolio-n kezet számlák teljesítménye között:

• Ha a számlakezelő a többiekhez képest nagy jó vagy nagyon rossz eredményt ért el, akkor megnőtt a portfólióban a lottó részvények aránya.
• A középszerű teljesítményt nyújtó számlakezelők esetében sokkal kisebb a lottó részvények aránya.

Eszerint tehát egy U-alakú kapcsolat van a teljesítmény és a lottó részvények aránya között.

A fentiek mellett az is megfigyelhető, hogy nemcsak a részvények arányában, hanem a részvényekbe befektetett összeg is változik. Eszerint a múltbeli alacsony eredmény magasabb tőkeallokációt eredményezett, azaz negatív kapcsolat mutatható ki.

forrás: Social trading: do signal providers trigger gambling?

A fentiekből tehát az körvonalazódik számunkra, hogy gyenge eredmények miatt  a számlakezelő sokkal inkább kockáztat, és azért fordul a lottó-részvények felé, hogy javítani tudjon az eredményein. Gyakorlatilag a mindent vagy semmit megközelítés dominál. A nagyon jó teljesítmény pedig azért eredményezheti a kockázatosabb részvényekbe történő befektetést, mert a kereskedő elbízza magát (lásd overconfidence kognitív torzítása).

Ez a vizsgálat teljes mértékben összhangban van egy korábbi tanulmánnyal, mely a pénzügyi, tőkepiaci versenyhelyzeteket vizsgálta. Eszerint a versenyhelyzet, a versenyhez kötött jutalmak növekvő kockázatvállalást eredményeznek az alulteljesítők körében. A kereskedési versengés akár piaci manipulációkat is eredményezhet (lásd befektetési alapok teljesítményversenyében a portfolio pumping technikát). Összességében azonban a fentiek a pénzét kezeltető befektetőt hátrányosan érintő eredményekben (nagy veszteség, alulteljesítés, alacsony hozam) nyilvánulnak meg.