A túlzott önbizalom (angolul overconfidence) egy olyan érzelmi torzítás, mely befektetők széles körén kimutatható. A jelenségre gyakran a tudás illúziójaként (Illusion of knowledge) is hivatkoznak, de mintkét fogalom ugyanazt a problémát foglalja össze. A jelenséget már 1965-ben megfigyelték (Oskamp: Overconfidence in case-study judgments), majd a 2000-es éveket követően is számos további kutatás is foglalkozott a témával például:
- 2007-ben Healy és Pate a Overconfidence, Social Groups, and Gender: Evidence from the Lab and Field című munkában.
- 2009-ben Seppälä a BEHAVIORAL BIASES OFINVESTMENT ADVISORS - The Effect of Overconfidence and Hindsight Bias című tanulmányában.
- 2011-ben Rasoul Sadi a Behavioral Finance: The Explanation of Investors' Personality and Perceptual Biases Effects on Financial Decisions című kutatásában
A túlzott önbizalom hibájának lényege, hogy a befektető eltúlozza a kognitív képességeit és szakami hozzáértését a befektések területén, mert azt hiszi, hogy nagyobb tudással és rálátással rendelkezik a pénzügyi döntések meghozatalában, mint az átlagos befektető, mint más piaci szereplők. A túlzott önbizalommal rendelkező befektetők hajlamosak arra, hogy a számukra nem megfelelő értékpapírokat vásárolják meg. Például a szakmai tudásukat meghaladó származtatott termékkel, certifikátokkal, CFD termékekkel kereskednek úgy, hogy nem értik a termékek működési hátterét. Ugyanígy hajlamosak arra, hogy kockázatot vállaljanak, mert nem látják a kérdéses befektetési termékek kockázatát, és a túlzott önbizalom miatt alacsonyabbra becsülik a kockázatát a terméknek, nem látnak kockázatot ott, ahol valójában óriási a kockázat (bővebben erről 2007-ben Healy és Pate kutatásában) stb.. A fentieken túl azt is kimutatták, hogy a túlzott önbizalommal rendelkező tőzsdei kereskedők hajlamosak arra, hogy a részvényeket magas áron vásárolják, majd alacsony áron adják el (2011-ben Rasul Sadi kutatása alapján). Részben ezzel magyarázható, hogy az átlagos befektető drágán vesz és olcsón ad el, és ez a ciklus egyúttal oda is vezet, hogy lufik, buborékok alakulnak ki a piacon (Rasoul Sadi megállapításai alapján).
A pénzügyi pszichológiában szaktekintélynek számító Peter Dybdahl Hede szerint a túlzott önbizalom számos tőzsdei anomália létezésére magyarázatot adhat. A kutatók arra is találtak bizonyítékot, hogy a túlzott önbizalom okozza az ún. disposition effektust, melynek lényege, hogy a befektető a nyerőben levő (sikeres) ügyleteit gyorsan zárja, a vesztőben levő (sikertelen) ügyleteket pedig tartogatja. Holott az lenne a racionális, hogy a nyerő ügyletet tartjuk tovább (emelkedő árfolyam jele annak, hogy a társaság sikeres), és a veszteséges ügyletet zárjuk (csökkenő árfolyam jelzi, hogy a társaság sikertelen).
A túlzott önbizalom három forrása
Moore és Schatz 2017-es munkájában összefoglalta a túlzott önbizalom három forrását:
Overplacemenet: Azt gondoljuk, jobbak vagyunk másoknál. Például nem számít, hogy a legtöbb ember rossz a piaci előrejelzések készítésében, mi a jobbak vagyunk, mint az átlag (better than the average effektus), jobbak/ügyesebbek/okosabbak vagyunk a többi embernél, így mi pontos előrejelzéseket tudunk készíteni.
Overestimation: Nemcsak jobbak vagyunk másoknál, hanem túlbecsüljük a szakértelmünket, a tőzsdei, részvénypiaci ismereteinket, azaz a képességeinket jobbnak látjuk, mint amilyen valójában.
Overprecision: Biztosak vagyunk abban, hogy a sikerhez szükséges tudásnak a birtokában vagyunk.
Milyen tényezők erősítik a túlzott önbizalom kialakulását?
A tőzsdei kereskedéssel, részvénypiaci befektetéssel kapcsolatos iparági reklámok is kedveznek annak, hogy a kereskedőknek túlzott önbizalma legyen. A reklámok, beszámolók azt sugallják, hogy a részvénypiaci befektetés, a tőzsdei kereskedés egyszerű, könnyű megtanulni. Ezek a beszámolók, reklámok azonban sajátos érdekek mentén alakulnak (részletek a Spekuláció a tőzsdén című bejegyzésünk második felében). Gondoljunk csak arra, hogy a befektetési iparág szereplői nagyrészt a befektetőből élnek. A brókercég a jutalékból él, a market maker bróker megnyeri, amit az ügyfél elveszít, a számlakezelő cégek sikerdíjat kapnak, az alapkezelő cégek alapkezelési díjat, a hedge fundok alapkezelési és sikerdíjat számítanak fel, az értékesítők, biztosítási ügynökök jutalékot kapnak, az amerikai elemzők a nagy tőzsdei társaságokkal nem szeretnének rosszban lenni, és a sort hosszasan sorolhatnánk. A fenti érdekkonfliktusok sajátos eredménye az, amit a reklámokban, véleményekben látsz a részvénypiaccal, tőzsdei kereskedéssel kapcsolatban.
Másrészt pedig maga a befektető is szerezhet pozitív tapasztalatokat, és ezeket gyakran a kis számok törvénye torzítja el. Arra gondolok itt, hogy a befektetők, tőzsdei kereskedők széles köre gondolja azt, hogy van egy meghatározott módszere, szisztémája, amelyek alapján részvényeket választ ki. Sokszor azonban a módszer eredményessége csak a véletlen műve, és csak alacsony esetszámon figyelhető meg. A befektetők széles köre tehát azt gondolja, hogy egy többlethozamot hozó döntésrendszere (működő stratégiája) van, holott valójában csak a véletlennek köszönhetők az eredményei, és a túlzott önbizalom abból adódik, hogy a kis számok törvénye eltorzítja a látásmódunkat.
Mi a probléma a túlzott önbizalommal?
Látható volt a fentiekből, hogy a túlzott önbizalom hibás döntésekhez vezet, például:
- A befektető drágán, vesz olcsón ad el.
- A fenti ciklusok ismétlődésével jelentős pénzügyi veszteség képződik.
- A befektető képtelen felmérni a termék nyilvánvaló kockázatait, így pénzügyi vesztesége keletkezik.
- a befektető kockázatosabb portfóliót alakít ki, majd a kockázatot a későbbiekben nem bírja mentálisan elviselni
- A befektető eladja a sikeres részvényeit, és megtartja a sikertelen társaságokat (disposition effect).
- A befektető/tőzsdei kerekedő olyan módszereket alkalmaz, melyek működéséről meg van győződve, holott a valóságban csak a véletlenen múlt az eredmény.
A témáról bővebben:
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
